Petőfi Népe, 1989. június (44. évfolyam, 128-152. szám)
1989-06-02 / 128. (129.) szám
IDŐJÁRÁS Várható időjárás az ország területén ma estig: A Dunántúlon túlnyomóan borait, gyakran esős idő lesz. Máshol az időnként erősen megnövekvő felhőzet mellett kevés napsütés, sokfelé zápor, zivatar várható. Mérsékelt, napközben több helyen élénk délkeleti, déli szél, a zivatarokban szélerősödés. A legmagasabb nappali hőmérséklet a Dunántúlon 18, másutt 24 fok körül lesz. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NAPILAPJA JJ H, ^ xliv. évf. 128. szám Ara: 4,30 Ft 1989. június 2., péntek Megalakult a megyei agrár reformkor Bajára, a tsz-szövetség székházába tegnapra hívták a megyei szövetkezetek, állami gazdaságok, az agrárágazathoz tartozó vállalatok, valamint a magánszférát összefogó egyesületek képviselőit, hogy a refofmmal, a politizálással összefüggésben eddig hallgatagnak minősített parasztság vezetői révén platformot, fórumot teremtsenek maguknak. Antal Gábor, a TESZÖV titkára ismertette a megyei agrár reformkor megalakításának célját, majd Vándor Péter, az agrár reformkörök országos ideiglenes választmányának titkára szólt az eddig megalakult körök önszerveződéséről és egységbe tömörüléséről. Hídszerepet tölt be a szervezet, valamint részt kíván venni az agrárpolitika irányításában, a jövő formálásában. Sok felszólaló mondta el véleményét — közöttük Téglás András, a Magyar Kertészek Egyesületének elnöke, Brúszel László, a kecskeméti reformkor képviselője, Gál Gyula, a megyei pártbizottság titkára, Miskolczi János, a Miskei Március 15. Tsz elnöke hangsúlyozva, hogy a parasztság a maga kezébe akaija venni sorsának irányítását és kiutat keres a jelenlegi mély válságból. Erre csakis az egész magyar gazdaság reformszellemű változtatásával, új gazdasági modell megalkotásával lehet számitani. Legfontosabbnak mondották a gazdálkodás, a tulajdonnal való rendelkezés szabadságát, a tulajdonreform megvalósítását, az ipari és agrártermékek arányának kiigazítását, a tőkehatékonyság javítását, a falun és tanyán élők körülményeinek javítását. A csaknem száz résztvevő szavazással mondta ki a megyei agrár refomkör megalakulását, s elhatározták, hogy az elhangzottak alapján kiegészítik a reformkörök országos platformtervezetét. Az ideiglenes megyei választmány elnökének választották Miskolczi Jánost. A választmány tagjai: Forczek András, Király János, Téglás András, Börcsök András. Titkára Antal Gábor lett. Xs. I. HOLNAP: Pártaktíva Kiskőrösön Nyilvános aktívaülést tart az MSZMP Kiskőrösi Városi Bizottsága szombaton reggel 8 órától a helyi Petőfi Művelődési Ház színháztermében. A program az elnöki megnyitót követően Ivanics Lajos városi első titkár és Szabó Tibor titkár referátumával kezdődik, amelyben az előadók értékelést adnak a térség elmúlt tíz esztendejének politikai, társadalmi, gazdasági életéről. Majd Jávor János, az MSZMP KB munkatársa a párt belső életéről, szervezeti-működési szabályzatának várható módosulásáról ad tájékoztatást. Bella László, a kiskőrösi városi pártbizottság munkatársa aktuális ideológiai tézisekről és a városi pártbizottság ideológiai munkájáról tart előadást. A program vitával zárul. Felhívás a magyar nemzethez 1989. június 16-a: a nemzeti gyász és megemlékezés napja. E napon, Nagy Imre és vértanútársai, Gimes Miklós, Losonczy Géza, Maiéter Pál és Szilágyi József kivégzésének 31. évfordulóján, amely most ünnepélyes temetésük és politikai feltámadásuk napja lesz, mindazokra emlékezünk, akik 1956 demokratikus forradalma és nemzeti szabadságharca során életüket adták a hazáért és a szabadságért Gyászoljuk a harcokban elesetteket, a statáriális eljárással legyilkoltakat, s a hazánkban példátlan méretű politikai megtorlás során, úgynevezett törvényes úton halálra Ítélteket és kivégzetteket. Megemlékezünk valamennyi mártírról, akinek testét Budapesten és vidéken, a temetők elhanyagolt szélem és árkaiban jeltelenül hántolták el, s rejtegették több mint három évtizeden át. Hozzátartozók és bajtársaik hosszú éveken át hiába követelték sírjaik megjelölését, hamvaik kiadását és emberhez méltó eltemetésük lehetővé tételét. Most, a rendszer mély válsága és részleges átalakulása, az összes ellenzéki erő nyomatékos követelése és a nemzetközi nyomás hatására, ez a hosszú küzdelem végre céljához közeledik. A hatóságok elvégezték a forradalom öt kivégzett vezetője holttestének exhumálását és azonosítását, minden szükséges segítséget megadnak temetésük lebonyolításához, nyilvánosságra hozták a többi kivégzett kiindulópontként elfogadható névsorát, és ígéretet tettek arra, hogy június 16. után hozzátartozóik—amennyiben. kívánják —- őket is azonosíthatják, s mindenképpen méltóan eltemethetik. Addig is, amíg erre sor kerülhet, az ő maradványaikat egy üres koporsó jelképezi, melyet ugyancsak a 301-es parcellában fogunk elhantolni. A gyászszertartásra meghívjuk az összes kivégzett hozzátartozóit, s valamennyi életben maradt, börtönt és száműzetést szenvedett harcostársukat, valamint az emigrációba kényszerült magyarság képviselőit. Tisztelegni fognak a ravatalnál a különböző társadalmi és kulturális szervezetek, számos külföldi demokratikus párt és politikai szervezet küldöttei. Jelen lesznek a nemzetközi sajtó, a rádió- és televíziós állomások tudósítói. A Magyar Rádió és Televízió egyenes adásban fogja közvetíteni a gyászünnepséget és a temetést. A Hősök terén, a Műcsarnok oszlopsora előtt felállítandó ravatalnál 9 órától róják le kegyeletüket a csoportok és egyének. Fél egykor kezdődik maga a gyászszertartás, amit harangzúgás fog hírül adni a fővárosnak és az egész világnak. Ekkor álljon meg egy percre országszerte minden városban és faluban minden közlekedés, szólaljanak meg az autódudák, a gyárak kürtjei. És ki-ki ott, ahol éppen van, némán emlékezzen a mártírokra. A búcsúztató beszédek után á hat koporsót a rákoskeresztúri köztemetőbe viszik, ahol a hozzátartozók és meghívottak jelenlétében helyezik el a 301 -es parcella földjébe -— immár emberhez méltóan — végső nyugalomra. A temetés során elhangzik az 56-os kivégzettek neve, s egy-egy égő (Folytatás a 3. oldalon.) A\ i HARMADIK NAP A PARLAMENTBEN J Törvény a népszavazásról és a népi kezdeményezésről Terítéken a kormány csomagterve Az Országgyűlés ülésszakának harmadik munkanapján a képviselők a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről,és a földről szóló törvényjavaslat tárgyalásával folytatták munkájukat. Az elnöklő Szűrös Mátyás Hiitter Csaba mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszternek adta meg a szót, aki a szerdai vitában elhangzottakra válaszolt. Két elfogadott törvényjavaslat Vitazárójában a miniszter mindenekelőtt megköszönte azok munkáját, akik a három törvény módosításában részt vettek. A javaslatokból, hozzászólásokból és véleményekből szinte teljes kép kerekedett gazdasági állapotunkról, ezen belül a mezőgazdaság helyzetéről is. Sok vád érte viszont az adórendszert, amely ilyen helyzetbe hozta a mezőgazdaságot. Ezzel kapcsolatban Hütter Csaba felhívta a figyelmet arra, hogy sok esztendő óta nem volt a mezőgazdasági termelésnek ilyen kedvezményes adórendszere, mint amilyen most van. Véleménye szerint tehát nem az adóprés az oka annak, hogy az üzemek helyzete olyan, amilyennek a vita során jellemezték. Sokkal inkább az a gond, hogy a mezőgazdasági árak az utóbbi esztendőkben is csak milliméterekkel haladtak előre, így az élelmiszeripari árak is. A mezőgazdaság által viselt árak pedig centiméterekkel, és a kettő különbsége folytán t csökken az üzemi eredmény, nominálértékben is éppenhogy csak megtartja tíz évvel.ezelőtti mértékét. A miniszter a mezőgazdaság versenyképességéről is szólt. Véleménye szerint ez az ágazat nagymértékben járult hozzá ahhoz az étetszhtvonalhoz, amelyet egyre többen kevesellünk, ám amely kiegyenlített, jó élelmiszerellátás közepette alakult ki. Mondandóját bizonyítva néhány számmal érzékeltette a mezőgazdaság teljesítményét, hogy a korrekt megítélést elősegítse. A mezőgazdaság 1960- tól, tehát a szövetkezeti mozgalom kezdetétől napjainkig néhány fontosabb termék előállításában a következő fej-, lődést érte el: a búza termésátlaga 3,2- szeresére, a kukoricáé 2,5-szeresére, a napraforgóé kétszeresére növekedett, az egy tehénre jutó tejhozam több mint 2,2-szeresére emelkedett. Ez európai mércével mérve is jelentős teljesítmény. A miniszter szólt a parasztság jövedelmének alakulásáról is, amely elmaradt a társadalmi átlagtól. Ezen ugyan változtatni leéli, azonban azt is látni kell, hogy amíg 1975-ben egy dolgozó egy esztendő alatt 116 mázsa búza értékének megfelelő munkajövedelmet kapott, addig 1988-ban 218 mázsával egyenlőt. Hütter Csaba ezután a termelőszövetkezeti törvény módosításához szólók véleményét méltatta. Egyetértett azokkal a képviselőkkel, akik az 50 százalékos vagyonjegyesítést javasolták, ugyanis a későbbiekben — ha a feltételek ezt lehetővé teszik — ezt még akár 100 százalékra is lehet növelni. A földmegváltással kapcsolatban megjegyezte: van mód-"arra, hogy a földmegváltás intézménye megmaradjon, s arra is, hogy az örökös megkapja a földjét, de azt benntartsa és földjáradékot kapjon érte. A törvény lehetőséget nyújt arra is, hogy — ha az önkormányzat úgy ítéli meg — egy meghatározott táblában kiadják a földet. Tóth László képviselő felvetésére a miniszter azt válaszolta, hogy a háztáji földjuttatás pénzbeni megváltásának korlátáit rövidesen megszűntetik. Egyetértett Fodor Sándor képviselővel, miszerint a megváltás ügyében azok döntsenek, akiket az közvetlenül érint. Csipkó Sándor véleményére reagálva a miniszter elismerte, hogy a kistermelés és a nagyüzemi termelés esélyegyenlőségét meg kell teremteni, ám ez nem történhet egyik napról a másikra, e területen még sok tennivaló van. A miniszter igyekezett eloszlatni Sára János aggodalmát azzal kapcsolatban, hogy külföldiek is szérezhetnek termőföldet. Mint mondta, a külföldiek tulajdonszerzését engedélyhez kötik, s ezt az engedélyt a pénzügyminiszter a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterrel egyetértésben adja ki. Végül Hütter Csaba nyomatékosan hangsúlyozta: a kormány célja a törvények módosításával az volt, hogy elősegítse a társadalmi konszenzust. ÍUgyancsak szándékukban állt a törvényalkotóknak, hogy a módosítások gazdasági hasznot is hozzanak. Kérte az Országgyűlést, hogy a beterjesztett javaslatokat — a vitában elhangzott hasznos indítványokkal együtt — fogadja el. Ezután hosszas, több mint egy órán át tartó szavazási procedúra következett. A módosító törvényjavaslatokról külön-külön döntöttek a képviselők. Elsőként a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről szóló 1967. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat fölött szavaztak, illetve a mezőgazdasági bizottság és egyes képviselők önálló kiegészítéseiről. A törvényjavaslatot végül is általánosságban és részleteiben égy eflenszavazattálés 11 tartózkodással elfogadták. A földről szóló 1987. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat feletti szavazás következett. Először a mezőgazdasági bizottság 8 pontba sűrített módosításairól külön-külön döntöttek, ezek felét elfogadták, a többit különböző szavazati arányban elutasították. Ezt követően az önálló és még fenntartott képviselői javaslatok felett szavaztak. A leghosszabb szavazási eljárás még csak ezután következett, mégpedig Tallóssy Frigyes képviselő tucatnyi javaslatáról. A kimerítő procedúra után a parlament végül is 11 ellenszavazat és 21 tartózkodás mellett elfogadta a földtörvény módosítását. ,Az erdőről és a vadgazdálkodásról szóló 1961. évi VII. törvény módosítását célzó törvényjavaslatról — miután azt az előző nap nem bocsátották részletes vitára, és így átdolgozásra visszautalták az előterjesztőnek — most nem kellett dönteni. Ugyanakkor 9 ellenszavazat és 10 tartózkodás mellett a testület úgy döntött, hogy a kormány még az idén terjesszen be új vadgazdálkodásról és vadászatról szóló törvényjavaslatot a parlamentnek. Napirend szerint ezután az Országgyűlés Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter expozéját hallgatta meg a Büntető Törvénykönyv módosításáról szóló törvényjavaslatról. KULCSÁR KÁLMÁN EXPOZÉJA Eltörölték a halálbüntetést állam elleni bűncselekményért . — Az indítvány, amely eltörli a halálbüntetést az állam ellen elkövetett bűncselekmények esetében, minden bizonnyal nem igényel hosszas indoklást — kezdte felszólalását a miniszter. — A képviselők előtt is jól ismert, hogy a magyar politikai kultúrának az a sajnálatosan tradicionális vonása, amely az erőszaknak oly nagy helyet adott, magában foglalta azt a törvény adta lehetőséget is, amellyel politikai ellenfeleket, politikai vitákat büntető eljárással, esetleg halálos ítélettel intéztek el. Az is jól ismert, hogy Magyarországon 1849 óta 14 rhiniszterelnök lelte halálát vérpadon, lett öngyilkos, illetve hunyt el emigrációban. Különösen időszerűvé teszi e törvényjavaslat elfogadását, hogy hazánk e napokban az utolsó kivégzett magyar miniszterelnökre emlékezik. Bár a politikai bűncselekményekre vonatkozó törvényjavaslat csak júniusban kerül az országgyűlés elé, szimbolikus jelentése van annak, hogy a parlament most mintegy sorqn kívül határoz e törvénymódosítás sorsáról; kinyilvánítva ezzel, hogy Magyarország egyszer s mindenkorra szakítani kíván ezzel a sajnálatos politikai tradicióval :— hangoztatta a miniszter. Mivel hozzászólásra sem jelentkezett senki, az expozét azonnal határozathozatal követte. A beterjesztett törvényjavaslatot az Országgyűlés egy tartózkodással elfogadta. KULCSÁR KÁLMÁN EXPOZÉJA A hatalom társadalmi ellenőrzése a cél A népszavazásról és a népi kezdeményezésről szóló törvényjavaslat előterjesztője ugyancsak az igazságügyminiszter volt. Kulcsár Kálmán expozéjában elmondta: a népszavazás intézménye biztosítja a parlament ellenőrzését. A népi kezdeményezés — ha közvetetten is — ugyancsak ellát bizonyos ellenőrzési funkciót azáltal, hogy hangot ad a választópolgárok hiányérzetének a parlament működésével kapcsolatban. Az állampolgárok ilyenkor azt fejezik ki, hogy döntést várnak valamely, a parlament hatáskörébe, tartozó kérdésben; s ezért ezt a döntést maguk kezdeményezik. A törvényjavaslat célja S szögezte le Kulcsár Kálmán —, hogy életre keltse hazánkban a közvetlen demokráciának egyik fontos jogintézményét, ezzel is gazdagítva a politikai rendszer demokratikus működésének alkotmányjogi garanciáit A jogállamiság útján haladva újra kell gondolni és szabályozni az állam és az állampolgár viszonyrendszerét; biztosítani kell a hatalom társadalmi ellenőrzését Az állampolgárt valóban polgárrá kell tenni, olyanná, aki részt vesz a hatalom gyakorlásában, s befolyásolni tudja az állami döntéseket. A népszavazás a népszuverenitáselvű hatalomgyakorlás másodlagos intézménye a népképviselet útján történő hatalomgyakorláshoz képest. A mostani törvényjavaslat ezért a képviseleti demokráciát kiegészítő, annak legitimálását erősítő intézményként közelíti meg a népszavazást. Ebből következik az is, hogy a népszavazás alkotmányos intézménnyé válásával sem billenhet át a törvényhozói hatalmi túlsúly, a folyamatos törvényalkotás nem lehet a népszavazás feladata. A népszavazásról szóló törvények alapkérdései közé tartozik: mi lehet, s mi nem a népi akaratnyilvánítás tárgya; milyen kérdésekben kell elrendelni a népszavazást, s annak eredménye milyen jogi következményekkel jár. Nem kevésbé fontos annak eldöntésé, hogy csak brszágos vagy a helyi szintekre is kidolgozott rendszert kell-e kiépíteni. A mostani törvényjavaslat a népszavazás elrendelését, illetve kitűzését a parlament hatáskörébe adja. Kötelező elrendelni a népszavazást, ha azt kellő számú állampolgár kezdeményezi. A tervezet ezzel kapcsolatban alternatív javaslatot terjeszt a parlament elé. Az Országgyűlés által elfogadott új alkotmányt is népszavazással kell megerősíteni. Más esetekben a kezdeményezések alapján a parlament mérlegelheti a népszavazás elrendelését vagy elvetését. A tervezet —? szinkrónban a nemzetközi gyakorlattal — kizárja a népszavazás köréből a költségvetésről, a központi adónemekről és' illetékekről, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvényeket, továbbá a nemzetközi szerződésekről hozott törvényeket és a személyi kérdéseket. Ami a nemzetközi szerződéseket illeti, Kulcsár Kálmán külön kitért a bős —nagymarosi beruházás kérdésére. Elmondta, hogy a kormány az ügy politikai jelentőségére való tekintettel mindenképpen nyitva akarta hagyni a beruházás kérdésében a visszamenőleges népszavazás lehetőségét. Ezért született meg kompromisszumos megoldásként a törvényjavaslat 37. szakaszának 2. bekezdése. A törvényszakaszhoz fűzött indoklásban a törvény-előkészítők azt is világossá tették, hogy egy hosszú távon működő demokratikus jogi intézmény megalapozását tartják céljuknak, s nem egy „lex-Nagymaros” (egy külön Nagymarosra vonatkozó jogszabály) megalkotását A miniszter hangoztatta: az Országgyűlés feladata, hogy ezt a zárórendelkezést a törvényjavaslat általános értékelésétől függetlenül minősítse, eldöntse, szükség vane erre az átmeneti jogi megoldásra — mondotta végezetül Kulcsár Kálmán. Filló Pál, a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság nevében megállapította: a politikai intézményrendszer demokratizálásának és a jogállamiságnak fontos garanciája lehet a törvényjavaslat elfogadása. A bizottság szerint elengedhetetlen, hogy a népfelség elvéből kiindulva a lakosság közvetlenül is gyakorolhassa hatalmát, közreműködhessen a központi és a helyi szintű döntések kidolgozásában, illetve javaslattételi jogával élhessen. Mivel egyetlen képviselő sem jelentkezett hozzászólásra, határozathozatal következett. A népszavazásról és a népi kezdeményezésről szóló törvényjavaslatot az Országgyűlés három tartózkodással elfogadta. A képviselők a módosító javaslatokkal is egyetértettek. Az Országgyűlés ezután az 1989. évi állami költségvetésről szóló 1988. évi XVJI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalását kezdte meg. Az elnöklő Horváth Lajos bejelentette, hogy a Minisztertanács új, átdolgozott állami költségvetési tervjavaslatot nyújtott be. Horváth Lajos elsőként Németh Miklósnak, a kormány elnökének adta meg a szót. (Folytatás a 2. oldalon)
