Petőfi Népe, 1989. június (44. évfolyam, 128-152. szám)

1989-06-07 / 132. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1989. június 7. LENGYEL VÁLASZTÁSOK Nyugatnémet vélemények a demokráciáról A „Szolidaritás” győzelme a len­gyel parlamenti választásokon megerősíti azt a felfogást, hogy igenis érdemes támogatni azokat a szocialista országokat, amelyek re­formokat hajtanak végre. Ezt Hans-Dietrich Genscher külügy­miniszter hangoztatta kedden a Deutschlandfunk rádióadónak nyüatkozva. A miniszter kifejezte meggyőző­dését, hogy Helmut Kohl szövetsé­gi kancellár és Richard von Weiz­säcker államfő még ebben az év­ben látogatást tesz Lengyelország­ban. A kancellár utazásának idő­pontját a legközelebbi jövőben fogják közölni — jelentette be Genscher. A Frankfurter Allgemeine Zei­tung a lengyel választások eredmé­nyét elemző kommentáijában em­lékeztetett: ennek a lebilincselő és érdekfeszítő folyamatnak az érzé­kelése elől csak az Odera folyón és a Szudéták hegyvidékén túli rend­szerek fogták be szemüket, fülü­ket. Az NDK-ban például még egy hónappal ezelőtt is „98 százalékos kőkorszaki választási eredményt" értek el. Lengyelországban és a Szovjet­unióban bebizonyosodik, hogy nemcsak szabad és nem szabad vá­lasztások léteznek, hanem vannak közbülső eljárási lehetőségek is. A választás szabadsága, miként a szabadság általában is, mennyiség dolga. Bár közismert, hogy „nem lehet valaki csupán kicsit terhes”, szabadon választani „kicsit” is le­het, ha az ember korábban évtize­dekig nem volt szabad. A kommu­nista párt számára csak ezekre a választásokra volt érvényes a hat­vanöt százalékos kedvezményezés. t Az ellenzéki Szolidaritás szakszervezet hívei ünnepük a lengyel parlamenti választások első fordulójában aratott fölényes győzelmüket. (MTI-telefotó) Magyar—török tárgyalások Legközelebb majd továbblépnek. Akkor talán többen járulnak az urnákhoz, s a jelenleg csak a „Szo­lidaritásból” álló ellenzék kitere­bélyesedik. A demokrácia nem máról hol­napra valósul meg, de még csak hat hét alatt sem. De végül eljön, és ha okosan biztosítják számára a szükséges időt, semmit nem ha­­markodnak el, akkor annál előbb érkezik meg — így a frankfurti lap. A hivatalos látogatáson Törökor­szágban tartózkodó Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke és az általa vezetett küldöttség kedden délelőtt az Anatóliai Kultúrák Múzeumát tekin­tette meg. A múzeum páratlanul gaz­dag gyűjteménye keresztmetszetet ad az anatóliai földön egymást követő nagy kultúrkorszakok történetéből, a kőkorszaktól a római korig. Straub F. Brúnó útja ezt követően az ankarai egyetemre vezetett, ahol Nec­­det Serin, az egyetem rektora, valamint a bölcsészettudományi és a természet­­tudományi karok dékánjai, továbbá'a hungarológiai tanszék vezetője és mun­katársai fogadták. Straub F. Brúnó és az ankarai egye­tem vezetői kívánatosnak tartották, hogy a Törökországban egyedül hunga­rológiai képzést biztosító Ankara Egye­tem és a turkológia oktatásával is foglal­kozó Eötvös Loránd Tudományegye­tem, valamint a szegedi József Attila Tu­dományegyetem között létrejöjjenek olyan közvetlen kapcsolatok, amelyek a kölcsönös érdekek alapján eredménye­sen szolgálhatnák a hungarológia és a turkológia egyetemi oktatását. Ezt követően az Elnöki Tanács elnö­ke a Türk traktorgyárba látogatott, ahol rövid tájékoztatást adtak a FIAT-licenc alapjáij gyártott török trakto­rokról. Az ankarai hivatalos program a délutáni órákban a magyar kolóniá­val való találkozással fejeződött be a nagyköveti rezidencián. Straub F. Brúnó látogatása idején, a keddi napon partnertárgyalásokra ke­rült sor Kovács László külügyminiszté­­riumi államtitkár és Dunai Imre keres­kedelmi minisztériumi államtitkár, va­lamint török partnereik között. Kovács László tájékoztatta a sajtó képviselőit Straub F. Brúnó és Turgut Özal török miniszterelnök hétfői meg­beszéléseiről. Elmondta, hogy Turgut özal beszámolt a török gazdasági hely­zetről, ennek kapcsán arról, hogy míg 1979-ben a török kivitel kétmilliárd dollárnyi volt, nagyrészt mezőgazdasá­gi termékekből, addig 1988-ban már 13 milliárd dolláros forgalmat értek el és ennek 80 százaléka iparcikk. A fejlő­dést elsősorban azzal magyarázta, hogy sikerült liberalizálniuk a gazdasá­got és kellően ösztönözték a vállalko­zásokat. Szólt arról is, hogy a struktú­raváltásnak, a gazdasági nyitásnak, a liberalizációnak kedvezőtlen hatásai is voltak — így például a munkanélküli­ség —, de ezt el kellett viselni. A beru­házásokat főleg a kapacitás bővítésére és korszerűsítésre fordították. PÁRIZS Emberi jogi értekezlet Az európai helyzet emberi dimenzió­jával foglalkozó párizsi értekezlet ple­náris ülésén számos európai és ameri­kai ország küldöttségvezetője vonta meg a bécsi kötelezettségvállalások el­ső mérlegét. A felszólalók általában egyetértettek abban, hogy az emberi jogok érvényesülése terén javul a hely­zet, de még bőven van tennivaló az egységes európai jogi térség kialakítá­sáig és egyes országokban még nem hajtják végre eddig vállalt kötelezettsé­geiket sem. A legtöbb ilyen bírálat Ro­mániát érte. Edwige A vice francia mellérendelt külügyminiszter beszámolt arról, hogy a francia kormány a bécsi értekezleten létrehozott ellenőrző mechanizmus alapján az utóbbi hónapokban több­ször is kifejezte aggodalmát a román hatóságoknak az emberi jogok aggasz­tó megsértése miatt. A román hatósá­gok minden, tájékoztatáskérési kísérle­tet kereken visszautasítottak. Avice fel­sorolta, hogy a Ceausescu elnökhöz nyílt levelet intézett volt politikusokat meghurcolták, elszigetelték, kényszer­­lakhelyre költöztették, Doina Cornea asszonyt, aki a területrendezési prog­ram ellen tiltakozott, fizikailag bántal­mazták. A francia miniszter elítélőleg szólt a berlini falról és csehszlovák tüntetők őrizetbe vételéről is, elismeréssel mél­tatta viszont, hogy Lengyelországban és Magyarországon haladás történt a pluralizmus és a demokrácia érvénye­sülése felé. A szovjet köldöttség egyik tagjaként Rudolf Kuznyecov, a belügyminisztéri­um vízumosztályának vezetője részlete­sen beszámolt a plenáris ülésen a szov­jet állampolgárok külföldre utazási és kivándorlási ügyeinek eddigi és terve­zett könnyítéséről. Adatokat sorolt fel arról, hogy az év első négy hónapjában máris többszörösére emelkedett az Iz­raelbe, az Egyesült Államokba, az NSZK-ba és Görögországba utazó szovjet állampolgárok száma. Eddig csak családegyesítési indokkal engedélyeztek kivándorlást, ma már er­re való hivatkozás nélkül is adnak ki­­vándorlási engedélyt. Csupán a techni­kai készültség megteremtésén múlik és fokozatosan minden, 18 évnél idősebb állampolgár lehetőséget kap hosszú ideig érvényes útlevél beszerzésére, az állandó jelleggel külföldön élő szovjet állampolgárok ped% minden kérdőív kitöltése nélkül látogatást tehetnek ha­zájukban. Morris Abram amerikai nagykövet üdvözölte a Magyarországon és Len­gyelországban megvalósított korlátlan kiutazási szabadságot. Elismerte, hogy javult a helyzet a Szovjetunió és az NDK esetében is, míg más szociaüsta országokban még nem jognak, hanem kiváltságnak tekintik az utazást. A kanadai nagykövet élesen elutasí­totta azt román érvelést, hogy amíg más országok nem biztosítják úgy a munkához való jogot, a lakást és a művelődést polgáraiknak, mint Romá­nia, addig nincs joguk más jogok érvé­nyesülését számon kérni rajta. A brit nagykövet kérdésére a magyar és az osztrák nagykövet a közeledés jó pél­dájaként méltatta a magyar—osztrák határforgalom szabadságát. KB-titkárok találkozója Berlinben Meglepetés a résztvevők névsorában Kedden az NDK fővárosában megkezdődött a KGST-tagországok vezető pártjainak soros gazdasági tanácskozása. A kétnapos ülésen az egyes orszá­gokat a központi bizottságok gazdasági titkárai képviselik, így magyar részről Iványi Pál, a Politikai Bizottság tagja vesz részt a tanácskozáson. Hétfőn meglepetést keltett, hogy a szovjet párt képviseletében nem Nyiko­­laj Szljunykov KB-titkár, hanem Vlagyimir Simko, az SZKP KB társadalmi és gazdaságpolitikai bizottságának vezetője érkezett az ülésre. Diplomáciai források e körülményre hivatkozva veszélyeztetve látják a találkozó eredmé­nyességét, hiszen a bevált gyakorlat értelmében döntési vagy jóváhagyási jogköre a KGST sokoldalú együttműködési kérdéseiben csakis a KB-titká­roknak van. Sevardnadze Berlinbe utazik Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter június 9-én hivatalos baráti látogatást tesz az NDK-ban —jelentette be keclden, Moszkvában tartott sajtótájékoztatóján Vagyim Perfiljev, a szovjet külügyminiszté­rium információs főosztályának helyettes vezetője. Perfiljev emlékezte­tett: a látogatást eredetileg áprilisra tervezték, de az ismert okok miatt azt akkor elhalasztották. ÜZBÉG ZAVARGÁSOK Több tucat ember vesztette életét a hét végén Üzbegisztánban kirobbant etnikai zavargásokban —jelentette hétfőn a szovjet televízió. A hírt a Vremja esti híradó egyik körzeti adásában ismertették, amelyet Moszkvában nem lehetett látni. Az összecsapások az üzbégek és az úgynevezett meszhétiai török kisebbség között robbantak ki Fergana városban. Ez utóbbi népcsoport Grúziából szárma­zik, és a második világháború alatt Sztálin parancsára telepítették át őket Üzbe­­gisztánba. A TASZSZ korábban két halottról és 72 sebesültről szólt. A körzeti televizió szerint viszont a több tucat halálos áldozat mellett százak sebesültek meg. A beszámolóból kiderült: szórványosan még hétfőn is lövöldözést lehetett hallani. Pekingi helyzetkép (Folytatás az 1. oldalról) A hadsereg egységei által meg­szállva tartott Pekingben szokatla­nul csendes volt a keddi nap. Csak­nem egész nap hallgattak a fegyve­rek, és jelentősen csökkent az utcá­kon csoportosuló emberek száma. A megfigyelők a viszonylagos békességet azzal hozzák összefüg­gésbe, hogy hétfőn állítólag össze­tűzésre került sor a városban tar­tózkodó 27. hadsereg egységei és a Peking határán állomásozó 38. hadsereg alakulatai között. Nyu­gati katonai szakértők és kínai szemtanúk szerint az összetűzés­ben, amely a pekingi katonai repü­lőtér és a Tienanmen tértől nem messze lévő katonai múzeum kör­zetében zajlott le, a könnyűfegyve­rek mellett ágyúkat is használtak. Korábban elterjedt hírek szerint a 38. hadsereg vezetői ellenezték a hadsereg bevetését a pekingi diá­kok és a lakosság hazafias és de­mokratikus mozgalmának letöré­sére. A kínai fővárosban tudni vélik, hogy a párt- és az állami vezetés­ben tapasztalható megosztottság átterjedt a hadsereg vezetésére is. Nincs azonban megbízható értesü­lés sem arról, hogy mi a valós hely­zet a párt- és az állami vezetésen belül, sem arról, hogy valóban megosztott-e a pekingi megtorló akció folytatásának kérdésében a kínai hadsereg tábornoki kara. Pekingben csaknem teljesen megbénult az élet. Az üzemekben és a hivatalokban nem dolgoznak, az üzletek zöme bezárt, s gyakorla­tilag teljesen megszűnt a közúti to* megközlekedés. Gyors ütemben romlik a közellátás, növekszik az áru- és élelmiszerhiány, és a nap nagy részében zárva tartanak azok az üzletek és benzinkutak is, ame­lyek a kínai fővárosban élő külföl­dieket szolgálják ki. A pekingi televízió kedden este beszámolt arról a sajtótájékoztató­ról, amelyet Jüan Mu, a kormány szóvivője tartott helyi újságírók­nak. A szóvivő egyebek között el­mondotta, hogy a szombat óta tar­tó katonai akció során nem végle­ges adatok szerint eddig ötezer ka­­tpna és rendőr sebesült meg. A hadsereg halottainak száma 300, és több mint 400 katonát eltűntnek nyilvánítottak. A polgári sebesül­tek számát kétezerben jelölte meg és hangoztatta, hogy a hadművelet következtében összesen 23 diák vesztette életét. A kínai hadsereg egy főtisztje a tájékoztatón aljas hazugságnak minősítette azokat a, külföldi saj­tóban közölt, híreket, amelyek sze­rint harckocsik és páncélozott csa­patszállító járművek hatoltak be a Tienanmen térre és gázolták halál­ra a diákokat és munkásokat. Azt állította, hogy a Tienanmen tér el­foglalásakor egyetlen ember se vesztette életét. A pekingi televízió határozottan cáfolta kedd esti híradójában azt a tajvani rádióban és televízióban közölt hírt, hogy Teng Hsziao­ping meghalt. Közölte, hogy ez a hír közönséges kitalálás, teljesen alaptalan és nyilvánvalóan arra szolgál, hogy megosszák a kínai népet és szembefordítsák a hata­lommal. , Beszámolt a televízió arról is hogy Belső-Mongólia, Hszincsi­­ang, Sanghaj és Szecsuán helyi pártbizottsága, kormánya és kato­nai vezetése táviratban biztosította támogatásáról és egyetértéséről a KKP Központi Bizottságát és az államtanácsot a pekingi „ellenfor­radalmi lázadás” leverésének ügyében. Pekingben továbbra sem kézbe­sítik a központi lapokat és az Új Kína hírügyökség egyetlen sort Kanada kormánya megpróbálja elérni Kína nemzetközi elítélését, ami­ért a kínai hatóságok „borzalmas akci­ót” követtek el saját állampolgáraik ellen — jelentette ki hétfőn a kanadai képviselőház előtt Joe Clark külügymi­niszter. Kiemelte: az ottawai kormány foglalkozik a gondolattal, hogy javas­latot teijesszen az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé. Ezzel kapcsolatban dönté­sét néhány napon belül meghozza, mi­után további információkat szerzett be a kínai eseményekről. A portugál televízió jelentése szerint a lisszaboni kormány nem tervezi a Macao jövőjéről 1987-ben Kínával megkötött megállapodás felfüggeszté­sét. Az 1987-es megállapodás értelmé­ben a mintegy 500 ezer lakosú, Hong­kong közelében fekvő enklávé 1999. december 20-ával visszakerül kínai fennhatóság alá. A portugál kormány ugyanakkor egy hivatalos nyilatkozat­sem közöl arról, ami a fővárosban történik. * A szöuli kormány megszigorí­totta a korábban hozott intézkedé­seket, megtiltva, hogy bárki is Kí­nába utazzon. Erről a külügymi­nisztérium szóvivője szerint értesí­tették a hongkongi és tokiói misz­­sziót is, mivel a legtöbben ezt az útvonalat választva szoktak Kíná­ba utazni. Mint ismeretes, a két ország között nincsenek hivatalos kapcsolatok, ezért a dél-koreai ha­tóságok az amerikai és japán nagy­­követség segítségét kérték abban, hogy a Kínában tartózkodó dél­koreai üzletemberek és újságírók mielőbb elhagyhassák az országot. ban „mély aggodalmát fejezte ki a pe­kingi tragikus események miatt”. A kínai katonaság fegyvertelen tün­tetők elleni akciója miatt a norvég trónörökös és felesége lemondta idén nyárra tervezett kinai magánlátogatá­sát — jelentették be hétfőn Oslóban. Tiltakozásul ugyancsak lemondta láto­gatását Töve Strand Gerhardsen nor­vég szociális miniszter is. Thorvald Stoltenberg norvég miniszterelnök az oslói parlament előtt kijelentette: or­szága együtt fog működni más álla­mokkal, hogy politikai nyomást gya­koroljanak a kínai kormányra. Robert Maxwell brit sajtömágnás hétfőn bejelentette, hogy tiltakozása je­léül felfüggesztette a China Daily című angol nyelvű kínai napilap kiadását, s csak akkor folytatja, ha a kínai hatósá­gok drasztikusan változtatnak politi­kájukon. Maxwell 1986 óta adja ki Eu­rópában a kínai lapot. VISSZHANG Az Országgyűlés döntsön a fegyveres testületek ügyeiben! A honvédelmi bizottság ülése A kormány tevékenységének irányvonalát az Országgyűlésnek kell meghatároznia, s ez alól még az olyan, korábban kényesnek tar­tott kérdéseket sem lehet kivonni, mint a fegyveres erők és a testüle­tek tevékenysége, feladataik, mű­ködési körülményeik kijelölése. Ez az elvi jelentőségű állásfoglalás ha­tározta meg az Országgyűlés hon­védelmi bizottságának keddi ülé­sén elhangzott véleményeket. A képviselők a dunai flottilla Pető­fi laktanyájában megtartott kihe­lyezett tanácskozásukon a Honvé­delmi Minisztérium, a Belügymi­nisztérium és a munkásőrség tava­lyi költségvetésének végrehajtását tekintették át. Az éles megfogalmazásokban is bővelkedő vita legfontosabb tanul­sága, hogy a mindinkább erőre ka­pó magyar parlamentarizmus nyo­mán a törvényhozók az állami­társadalmi élet minden területén gazdaként kívánnak fellépni, sza­kítva az elmúlt években rajuk osz­tott szavazógépszereppel. Ezt a megváltozott törvényhozói menta­litást világosan tükrözte az 1988-as honvédelmi költségvetés végrehaj­tásának értékelése. Az elsőkent fel­szólaló Börcsök Dezső budapesti képviselő sarkosan úgy fogalma­zott, hogy a honvédelmi bizottság nem azzal foglalkozik, amivel egy korszerűen működő parlament ál­landó bizottságának foglalkoznia kellene. Álláspontja szerint a testü­letnek nem annyira a hagyomá­nyos gondolkodásmód szabályai­nak megfelelően készült beszámo­lók passzív tudomásulvétele lenne a feladata, mint inkább a magyar katonapolitika, a védelmi koncep­ció fő irányainak kimunkálása. A képviselő véleménye szerint a gazdaság jelenlegi gyengélkedése mellett érthető ugyan a fegyveres erők és testületek képviselőinek panaszkodása — a jelenlévők egyi­ké sem vonta kétségbe e testületek áldozatvállalását —, de ebben a bonyolult, súlyos helyzetben nekik is. mindenekelőtt a kilábalás lehe­tőségeit kellene keresniük. Az ed­digi megnyilvánulások arról tanús­kodnak, hogy a hadsereg még min­dig az extenzív fejlesztés kategóriá­iban gondolkodik. Ezzel kapcso­latban felvetődött a vitában egy jóval kisebb létszámú, de jobban felszerelt, ütőképesebb hadsereg felállításának gondolata is. Winkler László (Győr-Sopron megye) a megüresedő szovjet lak­tanyák sorsa felől érdeklődött. A Honvédelmi Minisztérium illeté­kesei arról tájékoztatták a képvise­lőt, hogy még folyik az egyeztető munka ezeknek az objektumok­nak a sorsáról. Többségüket érté­kesítik, mivel az államkassza már betervezett 1 milliárdos bevételt ebből a forrásból. A belügyi tárca szűkös költség­­vetési keretei kapcsán — különös tekintettel a bűnözési statisztikák meredeken emelkedő számaira — több törvényhozó, köztük Viola Károly (Pest megye) és Winkler László úgy vélte: akár a munkás­őrség költségvetési támogatásának terhére is bővíteni kellene a bűnül­dözésre fordítható forrásokat. A képviselők megítélése szerint megengedhetetlen az az állapot, hogy hovatovább a jól szervezett, felkészült bűnbandák jobb felsze­reléssel rendelkeznek, mint a rend őrei. Célszerűnek tartották a kör­zeti megbízotti szolgálat fejleszté­sét, ami a közrend megszilárdítása mellett a rendőrség lakossági kap­csolatait is erősíthetné. A Belügy­minisztérium képviselője szerint egyébként ideális esetben 3 ezer la­kosra jutna egy körzeti megbízott, ezzel szemben jelenleg jó, ha 5-6 ezer emberre jut egy. A munkásőrség vezetői arról tá­jékoztatták a törvényhozókat, hogy szeptemberig 30 százalékkal csökkentik a testület hivatásos és polgári állományának létszámát. Az elmúlt hónapokban akadt olyan hely is, ahol a munkásőrök alegységestül leszereltek. A mint­egy 100 millió forinttal csökkenő központi költségvetési támogatás ellensúlyozására a munkásőrség erőteljes vállalkozói tevékenységbe fogott. Hasznosítani kívánják a többi között turizmusra is alkal­mas táboraikat, bérbe adják autó­buszaikat, ellátó szervezeteik pe­dig külső megbízásokat is teljesíte­nek. Ami a szervezet jövőjét illeti: egy olyan koncepció kialakításán dolgoznak, amely lehetővé tenné, hogy a Magyar Néphadsereget egy önkéntes, milícia jellegű fegyveres testület egészítse ki. t A gázra mindenki ráfizet (Folytatás az 1. oldalról) ki. A fogyasztók ezt sem fogadták el, tekintettel arra, hogy a szagosítást is utóbb végzik el. Felmerült még a to­vábbiakban a tanács felelőssége, * amennyiben az optimálisnál több fo­gyasztónak adott lehetőséget a bekap­csolódásra, s az okozhat helyi problé­mát. Azonnal visszavágott a tanácsi ügyintéző, hogy ők minden esetben a gázszolgáltatótól kérnek előzetes szak­véleményt, ez tehát az ő felelősségük lenne. •.A végkifejlet: az ipar mereven elzár­kózott a helyi mérőműszer felállításá­tól, „szereltessen magának a város, ha akar” jelszóval! Az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt képviselője ismer­tette a jelenlevőkkel, hogy modern, számítógépes adatrögzítővel ellátott mérőműszereket vásároltak nemrégi­ben a szolgáltatóvállalatok részére. Ezen kromatográfok egyikét Szánkon állítják fel, s a folyamatosan mért ada­tok bármikor a lakosság rendelkezésé­re állnak majd. Amig ez a beruházás megvalósul, a következő ajánlatot tette az Ipari Minisztérium: a fogyasztók ál­tal megjelölt helyen és időben mintát vesz a KFV, amelynek összehasonlító mérését egy időben elvégzi az Országos Mérésügyi Hivatal is, s az adatokat közük a fogyasztókkal, ezzel egyfajta ellenőrzést gyakorolhatnak a termelő­­vállalat mérései fölött. Ezután az el­múlt évek méréseit visszamenőleg átte­kinthetik a fogyasztók, s összehasonlít­hatják a kifizetett számláikkal és a ta­pasztalataikkal. A panaszosok képviselői hangoztat­ták, hogy mindezt nem tekintik megál­lapodásnak, csak kiindulásnak a to­vábbi lépésekhez. Hajós Teréz

Next

/
Oldalképek
Tartalom