Petőfi Népe, 1989. június (44. évfolyam, 128-152. szám)
1989-06-06 / 131. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1989. június 6. GAZDASÁGOS-E A MEGYÉBEN A KÖZÚTI IGAZGATÓSÁG GÉPPARKJÁNAK KIHASZNÁLÁSA? A főmérnök szerint: szükséges a teljes önállóság! A Pénzügyminisztérium napirendre tűzte a költségvetés reformját, ami az ilyen módon gazdálkodó szervezeteket alapvetően érintheti. A közúti igazgatóság kecskeméti koordinációs főmérnöksége esetében szó lehet arról, hogy a fenntartási, építési munkákat vállalkozásba adnák, ami maga után vonná, hogy üzemmérnökségeik még önállóbban gazdálkodjanak. Ez a megyében különösen aktuális, ezért arra kértük Ambrus Attilát, a főmérnökség vezetőjét, válaszoljon kérdéseinkre. — Miért kell munkaerő és gépi kapacitás az üzemmérnökségeken, ha egyre kevesebb pénzt kapnak az utak építésére, fenntartására; mi lesz az útépítő szervezetekkel? — A hetvenes években, a nyolcvanas évek elején még az volt a szempont, hogy olyan gépi és munkaerő-kapacitást hozzunk létre, hogy a fenntartási, üzemeltetési, gépparkjavítási feladatokat önállóan el tudjuk látni, és ne legyünk külső szerveknek kiszolgáltatva, hiszen az utak üzembiztonsága még természeti csapás esetén is alapvetően fontos. A költségvetésből az útfenntartásra, üzemeltetésre fordítható pénzek csökkenésével két alternatíva adódott; vagy le kell építeni a meglévő gépparkot és munkaerőt, vagy a felesleges kapacitást le kell kötni idegeneknek végzett munkával. Az elsőnél fennáll az a veszély, hogy a burkolatok romlását látva a társadalom belátja, hogy jóval több pénzt kell fordítani az utakra, de az elbocsátott szakembergárdát már nehéz lesz visszaszerezni. Az már valószínűbb alternativa, hogy többet fogunk a jövőben útra fordítani, mivel a külföldi tőkét az országba ilyen leromlott infrastruktúra biztosan nem csábítja befektetésre. A második megoldást választottuk, ami társadalmilag is helyes, mivel legalább három-négy szervezet is foglalkozik hasonló munkával (a KÉV, a tanács stb.), így a megrendelő jár jól, hiszen a konkurencia lejjebb szorítja az árakat. Itt lép be a mi gondunk, hiszen a szervezet nem tiszta profilú. Arainkban, ha tetszik, ha nem — benne van az is, hogy útkezelői, útépítői feladatokat is ellátunk, tervezőket, forgalmi szakembereket is foglalkoztatunk. Az itt jelentkező költségek növelik árainkat, amit csak úgy tudunk kompenzálni, hogy hatékonyabban, olcsóbb technológiák alkalmazásával dolgozónk. — Azt már tudjuk: Önök vagy hatékonyabban-dolgozhatnak, vagy olcsóbb technológiát alkalmaznak. Miért nem csökkentik gépparkjukat s miért nem bízzák az útépítést, mondjuk, a KÉV-re? — Jelenleg nincs tudományos meghatározása a maximális hatékonysággal működtethető gépparknak. Ez valószínű azért nem is készült, mert könnyen bizonyítható: ha a jelenlegi gépparkot, emberállományt arra a szintre csökkentenénk, amit az állami úthálózatra kapott pénz szükségessé tesz, egyrészt óriási leépítést jelentene, másrészt az egy négyzetméterre, tonnára jutó fajlagos költség a nagy általános költség miatt túlzottan megnőne, s a csökkentett géppark még egy. közepes tél esetén sem tenné lehetővé az üzemeltetést, csak ha a bérelt gépek; mennyisége többszöröse lenne a jelenleginek. Felvetődik tehát a kérdés: legyen-e egy fenntartó szervezet és egy üzemeltető, mert a KÉV-nél mint szakosodott vállalatnál, elméletileg egy négyzetméterre vetítetten olcsóbb az aszfalt, a szélesítés stb., mint nálunk. Viszont a másik oldalon áll egy üzemeltetéssel megbízott szervezet, amelynek a költségei arányosan nem csökkenthetők, azt is finanszíroznia kell a központi költségvetésnek. Emiatt jobb megoldás, ha a jelenlegi szervezet önálló elszámolással dolgozik. így érzékelhetőek a jelenleginél még jobban a közvetlen érdekeltség elemei, mivel a KEV-hez viszonyítva így is hatékony lehet. Bizonyítja ezt, hogy a bérmunkák nagy részét megszerezzük előlük. — Mennyi a koordinációs főmérnökség évi általános költsége? — Ha semmit sem csinálunk az utakon, 192,5 millió forint a kiadás, ezek stabil költségek, amelyekhez már hozzárendelhető egy termelési érték, és az e feletti tevékenység már nyereséget hoz. — A főmérnökségnek jelentős szálb'tó kapacitása, aszfaltkeverője van. Ezek üzemeltetése, kihasználása milyen? — Nagy gond a gépek, a szállítóeszközök kihasználása. Szállító kapacitásunk 330 tonna, plusz 110 tonna pótkocsival. Ez a gépkocsiállomány mint szükséglet télen indokolt, de nyáron, illetve egész évben gazdaságosan csak úgy üzemeltethető, ha a holtidőben bérfuvarozással foglalkozik. Jelenleg csak a solti üzemmérnökség oldja meg a teljes foglalkoztatást ezzel a módszerrel. Még kritikusabb a munkagépek foglalkoztatása. Talán legegyszerűbb a C—25-ös aszfaltkeverővel kezdeni. Ez elméletileg évi 2158 üzemórával dolgozik, ami nem reális, de így is feltűnő a kiskőrösi 27, a bajai 23 százalékos teljesítés. Áprilistól október végéig számolva ez 50 százaléknak sem felel meg. A jelenlegi helyzetben nincs aszfaltigény, a keverőt csupán adottságnak kell felfogni, viszont a fizikai és műszaki állomány hatékony foglalkoztatásáról gondoskodni kell. Arról nem is beszélve, hogy a gép beindítását egy minimális, napi várható tonnaigényhez kell kötni. A többi munkagép kihasználása, kompenzálva az időszakos üzemeltetéssel, 5-—50 százalék között mozog. Tekintettel arra, hogy a nagyobb gépláncokat (finisér, KZT) egyébként is központilag irányítjuk, célszerűbbnek látszik a többi gépet gépgazdálkodási hatáskörbe vonm és adott üzemmérnökség, előzetes igénylés alapján, a gépteleptől bérelné. így megoldható a géptelep felelőssége az üzemképes állapotért, az üzemmérnökség érdeke viszont, hogy csak akkor vegye igénybe, amikor dolgozik vele. — Milyen az üzemmérnökségek ösztönzési rendszere? — - Az újonnan kidolgozott és érvényben lévő ösztönzési rendszernek '-- a korábbihoz nagy előrelépés - legnagyobb hibája, hogy ,az -egységek kapacitásának .lekötését az állami úthálózaton nem veszi figyelembe. Tehát a jövőre vonatkoztatva, az üzemmérnökségi gépparkra, munkaerőre egy minimális termelési érték lesz meghatározva S elképzelhető, hogy ez már valamennyi bérmunkát is tartalmaz —, és csak az e fölötti részt ösztönzik, viszont nemcsak bér-, hanem egyéb fejlesztés tekintetében is. Ezek alapjának természetesen egy korrekt, adott szolgálati helyre vonatkozó egységártervezésnek kell lennie. — Van ölüknek Kecskeméten egy jól felszerelt, s a vélemények alapján kihasználatlan géptelepük. Hogyan kívánják azt hasznosítani? — Ez külön téma: A komplex tervben bebizonyították, hogy a telep teljes javító kapacitását igénybeveszi az üzemmérnökségi géppark rendbe hozatala. Belátva azt, hogy feltétlen szükség van egy biztos javítóbázisra, mert idegen szerv nem biztosit elsődlegességet az útüzemnek, mégis azt kell mondani, hogy működését felül kell vizsgálni. Luxus egy ilyen, változatlan költséggel dolgozó objektumot egy műszakban, bérmunkák vállalása nélkül üzemeltetni, amikor az emberék heteket várnak autófényezésre, -festésre, nincs elegendő autómosó a városban, a vizsgáztatóbázis nem rendezett. Egy ilyen létesítmény nem lehet kihasználatlanul. A rákényszerítés egyik módja, hogy pontos rezsiórabért kell kimunkálni, amelyhez csak a beépített anyag költsége kerül, így az egységek el tudják dönteni,' érdemes-e Kecskemétre bevinni egy járművet vagy helyben javíttatnak. Felvetődik az egyéb jármüvek gazdaságos üzemeltetésének vagy bérlésének kérdése is. Ezt helyileg kell eldönteni, de mindennek alapja az egységek teljes önelszámolása. / Gémes Gábor GYERMEKÉLET — GYERMEKÉVEK A Magyar Úttörők Szövetsége országos tanácskozásának állásfoglalása a mozgalom értékeiről és szándékairól ZÁNKA, 1989. MÁJUS 19—20. A Magyar Úttörők Szövetsége á társadalmi átalakulás folyamatában, annak alkotó részeseként, több mint négy évtizedes múltja értékeinek megőrzésével, kritikus önvizsgálattal kívánja megújítani tevékenységét. Tagjainak és közösségeinek igénye és határozott akarata alapján újrafogalmazza elveit és céljait. A Magyar Úttörők Szövetsége önálló gyermekmozgalommá kiván válni. Maga alakítja viszonyát a társadalmi folyamatokhoz. Programja, tevékenysége, szervezete, gazdálkodása j—. így felelőssége is -# különbözik más mozgalmakétól, szervezetekétől, az iskoláétól. A társadalom demokratikus megújulásához vezető reformokhoz az egészséges, alkotó, gondolkodó, értékteremtő ember nevelésével, annak megbecsülésével kívánunk hozzájárulni. A haza szeretetét, a nemzeti és nemzetiségi értékek megismerését, megőrzését, gyarapítását a nemzedékek közös felelősségének tartjuk. Olyan politikai, társadalmi gyakorlat kialakításáért lépünk fel, amely csökkenti a felnövekvő korosztály esélyegyenlőtlenségét. Szükségesnek tartjuk, hogy a gyerekek és a családok érdekei az elsődleges szempontok között szerepeljenek és érvényesüljenek a politikai, társadalmi és gazdasági döntéshozatalban. Fellépünk minden olyan megoldás és intézkedés ellen, amely korlátozza a gyerekek jogait, testi és szellemi fejlődését. Mozgalmunk életében meghatározó értéknek tekintjük: — a csatlakozás önkéntességét (a gyerekek, a fiatalok, a felnőttek és közösségeik számára), — a működés demokratizmusát (benne a közösségek szabad szerveződését és megválasztását), — az egyének és közösségek autonómiáját (programjuk megalkotásában, önkormányzatuk kialakításában és működtetésében, más közösségekkel való együttműködésükben), — az útkereső gondolkodást és a társadalmilag hasznos, az egyént gazdagító cselekvést. Tagjainktól elvárjuk, hogy felismerjék, elfogadják, cselekedeteikkel megjelenítsék és formálják az emberi értékeket és teljesítsék közösségük követelményeit. Mozgalmunk a gyerekekért van, csak a gyerekek öntevékeny közösségi tettei éltethetik. Ehhez azonban nélkülözhetetlen a gyermekszerető, hozzáértő fiatalok és felnőttek részvétele. Szövetségünk felelős — bármiféle megkülönböztetés nélkül — minden gyerekért, aki csatlakozik mozgalmunkhoz. Nem lehet terepe tehát a világnézetek és pártok küzdelmének. Mozgalmunk szakít azzal a gyakorlattal, amely elfedi a tagjai és közösségei egyéniségét és valódi érdekeit és a formális elemeket helyezi előtérbe. Közös programunkat úgy formáljuk, hogy a gyerekek életkori sajátosságainak megfelelően több lehetőséget kínáljon a játékra, a természeti és a társadalmi környezet megismerésére, védelmére és alakítására, az emberi kultúra elsajátítására. Következetes közéleti magatartással, társadalmi nyilvánossággal képviseljük és védjük tagjaink, a gyerekek érdekeit. Együttműködünk mindazokkal az erőkkel, és támogatunk minden olyan kezdeményezést, melyek a gyerekek érdekeit, helyzetük javítását szolgálják. Együtt kívánunk működni minden intézménnyel, amely teret tud nyújtani a gyerekek szerveződéseinek. Mindezen értékek és szándékok megvalósításához várjuk a gyerekszerető fiataloknak és felnőtteknek, családoknak, közösségeknek a közreműködését; mindazokét, akik csatlakozni akarnak hozzánk, illetve támogatni tudják e célok megvalósítását. Itt a vakáció! Itt a tanév vége, a pihenés, a tíz hónapos munka jutalma, a vakáció. Indultok — indulhattok — különféle táborokba, sátorozni, vándorolni, ismerkedni hazánkkal. Amikor ezeket a sorokat olvassátok, már készen állnak, várnak benneteket a különféle sátortáborok, a parádi, a kemencéi és a balatonfenyvesi — hogy csak a legismertebbeket említsem. Az idén egy társatok Mongóliába, hatan az NSZK-ba, hatan pedig Bulgáriába utaznak, jutalomképpen. Húszhúsz megyénkbeli úttörő készülődhet Lengyelországba, a Szovjetunióba, Jugoszláviába, 10 napos táborba. És többen, eddig kevéssé ismert, de mindenképpen figyelemre méltó szövetkezeti, egyházi és alternatív gyermekmozgalmák szervezte táborba mennek. Az idén is várjuk majd beszámolóitokat, leveleiteket a nyári táborokból. Örömmel keresünk fel benneteket — ha meghívást kapunk —, hogy társaitoknak is beszámolhassunk hasznos időtöltésetekről. Az alábbiakban ezen a helyen közöljük a Magyar Úttörők Szövetsége tanácskozásának állásfoglalását a mozgalom szándékairól. Sportlövő-diákolimpia A kecskeméti MHSZTlőtéren bonyolították le a közelmúltban az általános iskolások számára rendezett sportlövő-diákolimpia megyei döntőjét. A versenyen a körzetek győztes csapatai indulhattak. Egy-egy csapat háromtagú volt, amelyben legalább egy lányt vártak. A versenyen nyílt irányzékú légpuskával, tetszés szerinti próbalövések után 20-20 értékelt lövést kellett leadni a 10 méterre levő lőlapokra. A verseny értékelésénél érdekesen alakult a helyzet; a megye déli részéből érkezettek „arattak”, a legjobbak ők voltak. Eredmények: egyéni: 1. Vörösvárszki Melinda (Baja), 2. Virág István (Vaskút), 3. Antóni István (Baja). Csapat: 1. Baja, II. Rákóczi Ferenc iskola, 2. Rém, általános iskola, 3. Vaskút, általános iskola A diákolimpia országos döntőjében ők alkotják megyénk csapatát. Csapaton kívül a legjobb leány versenyző, Eszik Mónika Said Városföldről, és nem a „déli végekről” érkezett a versenyre — indul öregbíteni hírnevünket. Mező István SZERGEJ MIHALKOV A beképzelt kakas Felröppent a kakas a kerítés tetejére és gőgösen hátravetette a fejét. • — Talán az eget kémleled? — kérdezett tőle a kacsa. — Ugyan, mit kémlelnék rajta?—- kérdezte vissza a kakas, és még jobban felvetette a fejét. ■— Ostoba nagy térség, égitestekkel és egyáltalán, unalmas az egész: mindig az éjszakák, meg a nappalok számomra semmit nem jelent! . Nem jS tudtam eddig, hogy ilyen nagy tudású teremtés vagy ,.. — lelkendezett a kacsa. —- Milyen érdekes dolgokat mondasz... I '■—Csak szétterjesztem a szárnyaimat és felröppenek akár az égig... vagy még annál is magasabbra! •— mondta a kakas. — Ha éppen akarom, - letaszítom onnan a csillagokat, aztán beugróm a tengerbe Ekkor körbeforgatta a fejét, hogy jelezze, mennyire lenézi az egész világot, ám ettől megszédült, elvesztette az egyensú,lyát, és a kerítésről — hiába terjesztette ki a szárnyait — egy tócsába pottyant ' — Ha innen is leestél, ak• kor hogy tudnál felszállni az égig? — kérdezte gúnyosan a kacsa. Te csak ne beszélj! —vágott vissza a kakas és elcsípett egy gilisztát. — Akarattal volt ...és igenis: fel tudok röpülni! Éppen arra totyogott az öreg gúnár, rászólt a civakodókra: '' -4- Fölösleges civódnotok. A kakas annyira beképzelt, hogy mindenkit lenéz. Pedig aki nagyon fennen hordja a csőrét, az könnyen a sárba pottyan.1 Fordította: Antalfy István Összeállította: Selnted Katalin Megtudod, ha elolvasod ... Öveges József professzor, a „fizika varázslója”, tiz éve halott. Az évfordulóra jelentette meg a Móra Kiadó Simonify Géza válogatásában a tudós régi könyveiből, rádió- és televíziósorozatának egy-egy részletéből összeállított A nagy Öveges könyvet. Felejthetetlen élmények tárháza lesz ez a kötet azoknak, akik olvassák,- még inkább, akik el is végzik a kísérleteket, melyekhez nem kell más, csak gyufásdoboz, üveglapocska, madártoll, pörgethető papírkorong, villanykörte, tejfölöspohár és hasonló, többnyire otthon is megtalálható apróság.. A könyv leírásai és a színes ábrák segítségével gramofonlemezzel szivárványszínekre bonthatod majd a gyertya fényét, ... a homokot vagy a kockacukrot „megitathatod” fénnyel, s így a sötétben világítani fog ... madártollal megmérheted a fény hullámhosszát, tükrös messzelátót készíthetsz borotválkozótükörből, villámokat kelthetsz egy villanykörtében. „Kísérleteinkhez nem kellenek különleges eszközök. Ami szükséges, az 1 mindenkinek rendelkezésére áll. Mégis, olyan tünemények jelennek meg előttünk, hogy még a felnőttek is felkiáltanak: bámulatos, fantasztikus! ... nemcsak gyönyörködtetnek kísérleteink, hanem megismertetik a természet titkait, törvényeit, megértjük alkalmazásukat a tudományban, az életben ... Nincs a könyvben egyetlen kísértet sem, amelyet ki ne próbáltam volna. Biztosan sikerülnek” — írta Öveges professzor. Próbáld ki Te is! Sok mindent megtudhatsz a fény és az elektromosság birodalmának titkaiból! AZ IDŐ TÚLHALADTA A JOGSZABÁLYOKAT Új támogatási rendszert sürgetnek a lakásszövetkezetek Parázs hangulatú ülés után találkoztam dr. Hegedűs Istvánnal, a megyei fogyasztási szövetkezetek lakásszövetkezeti választmányának elnökével és Gyenei Ferenc osztályvezető-helyettessel. A tanácskozáson aktuális témákat vitattak meg, mivel feszült hangulat uralkodik a lakásépítő és -fenntartó szövetkezeteknél. Szükséges megjegyezni, hogy működésükben az elmúlt néhány évben lényeges változások történtek. Az építés csökkent, a fenntartási és felújítási feladatok sokasodtak. A lakásszövetkezetek a tagság önkéntes elhatározásával létrejövő szervezetek, a gyakran változó feltételrendszer elősegítette a szervezeti átrendezésüket. Két és fél év alatt tizenegy szövetkezet szűnt meg.' A lakóépületek fenntartására, garázsépítésre három új közösség jött létre, a szétválással pedig kilenc. Áz átrendeződés jelenleg sem tekinthető lezártnak. Szövetkezeti kezelésben az elmúlt év végén csaknem 8500 lakás volt a megyében, az országos lakásállomány 3,1 százaléka. Emelkedő költségek Gyenei Ferenc elmondta, hogy az építkezés a hitel kamatkedvezményének megszűnésével számottevően mérséklődött. További sokkhatást váltott ki a lakások első örökösödésiilletékmentességének 1986-ban történt eltörlése. Dr. Hegedűs István az említettekhez hozzátette, hogy az épületek elöregedése miatt növekednek a karbantartási és felújítási tennivalók. Összehasonlításul elmondta, hogy amíg 1980-ban összesen 3,1 millió forintot fordítottak az említett célokra, addig tavaly már 18,1 milliót. Kiemelkedő munka volt a széchenyivárosi lakásszövetkezet kéményfelújítása, tetőszigetelése, a homlokzatok, gépi berendezések, antennák teljes felújítása. Sajnos, a fenntartási költségek az utóbbi öt évben 80 százalékkal emelkedtek. Az általános helyzetre jellemző, hogy állandó feladat a kivitelező vállalatokkal való egyezkedés, amely gyakran csak a bíróság előtt zárul le. A kötelező jótállás bevezetése jogilag új helyzetet teremtett. Gyakorlati hasznát azonban csak a későbbiekben lehet érzékelni. Figyelemre méltó kezdeményezés a nyugdíjasház. A Kecskeméti Városi Tanács és a széchenyivárosi lakásszövetkezet együttműködéseként az országban elsőnek jött létre az említett létesítmény olyan biztosítékokkal, amelyek lehetővé teszik a tartós működést. A nyugdíjasház országos modellként kezelhető. Bürokratikus kötöttségek A választmányi ülésen a hozzászólók szenvedélyesen állapították meg, hogy a szövetkezetek erőteljes lakossági jellege gyakran kerül ellentmondásba jogi személyiségükkel. Működésüket több bürokratikus kötöttség nehezíti. Ez megnyilvánul abban is, hogy teljes statisztikai adatszolgáltatásra kötelezettek, rendkívül bonyolult az épitésihitelfelvételük és így tovább. Működésükben, belső mechanizmusukban több olyan formális elem található, amelyeket az idő túlhaladott, az újraszabályozás vagy a szövetkezetek hatáskörébe utalásuk időszerű. Ilyen például az objektív adatokon alapuló, több szinten ellenőrzött zárszámadások jóváhagyatása, a saját döntési jogok korlátozása és számos merev előírás. Reméljük, a készülő új szövetkezeti törvény nagyobb önállóságot nyújt majd. Jobb feltételeket. Szóba került az is, hogy a fiatalok, a pályakezdők nehezen tudják előteremteni a szükséges lakásépítési költségeket, tehát jobb támogatási feltételek kellenének. A másik súlyos gond, hogy nemcsak az épületek, hanem a tulajdonosaik is megöregedtek, alacsony nyugdíjukból nehezen tudják fedezni a fenntartási és felújítási költségeket. Ezért sürgette a választmány, hogy a megyei érdekképviselet, a Mészöv továbbítsa kéréseiket, észrevételeiket, javaslataikat a Szövoszhoz. Ez azóta meg is történt. Türelemetlenül várják az intézkedéseket. Kereskedő Sándor
