Petőfi Népe, 1989. június (44. évfolyam, 128-152. szám)

1989-06-03 / 129. szám

1989. június 3. • PETŐFI NÉPE • 11 SPORT • SPORT Az 53. vb-selejtező Dublinban Vasárnap 16 órakor Dublinban—já­tékvezető a norvég Nervik—lép pályára Magyarország labdarúgó-válogatottja, amely az európai 6. csoportban ötödik világbajnoki selejtezőjét vívja Írország legjobbjai ellen Bár a magyar legénység még veretlen, az ír fővárosban igencsak igyekeznie kell ahhoz, hogy, veretlen is maradjon. Sokan pesszimista módon íté­lik meg a jövő nyári olaszországi vb­­döntőbe való kijutás, esélyeit. Ebben a borongós hangulatban van is valami, mert a Málta elleni kettős pontvesztés nehéz helyzetet idézett elő. Ezen a nehéz helyzeten csak úgy lehet­ne javítani, ha Dublinban pontot vagy pontokat szerezne a Bicskei Bertalan szövetségi kapitány által vezérelt magyar együttes. A vb-selejtezők sorát az 1988. október 19-ei, Észak-írország elleni, 1:0- ás győzelemmel zárult 9Ó perc nyitotta, majd következett a yallettai, Máltával szemben elért 2ú., 1988. december 11-én, 1989-ben újra hazai földön kezdett a nemzeti együttes: március 8-án 0:0-t ért el a vasárnapi rivális, Írország ellen. Áp­rilis 12-én jött az igazi hideg zuhany, a szerény képességű Máltával szemben 1:1 a Népstadionban. A négy eddigi kvalifikációs összecsa­pásra visszatekintve megállapítható: a magyar válogatott egyetlen alkalommal sem játszott úgy, hogy az az ínyenceknek is tetszett volna. Igaz, egy vb-selejtezőn nem a szépségdíjas akciók és gólok ki­dolgozása, szerzése a cél, hanem a két pont kiharcolása. Biőskei Bertalan szövetségi kapitány vasárnapra már szélesebb körből válo­gathatott, a vesztegetési ügyek lassan fe­ledésbe merülnek. Igaz, a szakvezető pa­naszkodott amiatt, hogy Sallai Sándorra nem számíthat az írek ellen, Az sem jött jókor, hogy Kardos József nem jöhet haza, mert görög munkaadója ezt nem tette lehetővé. Legfeljebb szombatra utazhat Dublinba, így azután erősen két­ségessé vált a játéka. A vb-selejtezők so­rán immár a második szövetségi kapi-_ tány irányítja* a válogatott szakmai mun-' káját. György nevéhez fűződik az északírek eUenrfíp, valamint a Máltával szembeni 2:2. Bicskei kapitánysága alatt két döntetlen (Írország 0:0, Málta 1:1) az eddigi mérleg. Bicskei még nem hirdetett kezdőcsa­patot, de tippelhetően az idegenlégiósok vállára helyezi a vasárnapi terhet, azaz Bognár Gy., Garaba, Détári, Fitos, Mé­száros, Vincze I. és Boda is szóhoz juthat az ír fővárosban. A kapitány behívta a keretbe Herédit, az Ú. Dózsa játékosát is,, A múltba visszatekintve a magyar vá­logatott vasárnap játssza le 53. vb-selej­tezőjét. Az eddigi összesített mérlege: selejtezők: 52 mérkőzés, 32 győzelem, 13 döntetlen, 7 vereség 123—54 vb-döntők: 32 mérkőzés, 15 győzelem, * 3 döntetlen, 14 vereség 87—57 összesen: 84 mérkőzés, 47 győzelem, 16 döntetlen, 21 vereség, 210—111. Az írekkel eddig háromszor találko­zott világbajnoki selejtezőn a magyar nemzeti együttes, és még nem kapott ki. 1969. június 8-án, Dublinban 2:l-re nyert, majd ugyanabban az évben, no­vember 5-én 4:0 arányban diadalmasko­dott. A harmadik erőpróba az említett 1989. márciusi összecsapás (0:0) volt. Más Írországgal játszott egyéb mérkőzé­seket ide számítva is veretlen a magyar együttes. Az eddigi mérleg — magyar szempontból: 8 mérkőzés; 4 győzelem, 4 döntetlen, 0 vereség, 20—12. RÖVIDEN 9 Détári Lajost, az Olympiakosz Pireusz játékmesterét ismét meghívták a világválogatottba. A Kijevben június 28-án megrendezendő mérkőzésen Oleg Biohint, a sokszoros válogatott csatárt búcsúztatják. 9 Az 1989/90. évi labdarúgó Magyar Népköztársasági Kupában Bács-Kiskun megyéből a következő csapatok jutottak tovább: Mélykút, Kalocsai SE, Kerek­egyháza, Hetényegyháza, Lakitelek, Kunbajai MEDOSZ. 9 Az általános iskolás diákok részé­be ez évben'is meghirdetik a „Ki a leg­gyorsabb? Ki a legkitartóbb?” ver­senyt. A megyei döntőre 1989. június 6-án, 15 órakor kerül sor Kecskeméten a Széktói stadionban. A gyerekek 60 és 800 méteres síkfutásban mérik össze tudásukat. Nevezéseket a megyei atléti­kai szövetségbe (Kecskemét, Zimay L. u. 3.) lehet megküldeni, de a helyszínen is lehet jelentkezni. 9 Az athéni ökölvívó Európa-bajnok­­ságon a 48 kg-osok mezőnyében Isasze­­gi Róbert, a Borsodi Bányász versenyző­je aranyéremért mérkőzhet. 9 Kiskunhalason, június 4-én, vasár­nap 10 órakor a KAC-pályán Színészek —Újságírók—Riportalanyok rang­adóra kerül sor. A színészek csapatában többek között Juhász Jácint, Nemcsák Károly, Rudolf Péter, Sólymos Antal, a toliforgatók együttesében Földi Lajos, Hámori Zoltán, dr. Horváth Róbert lép pályára. 9 A kézilabda megyei férfibajnokság csütörtökön lejátszott mérkőzésének eredménye: Kecel—GAMF 33—30. Tanácsainak jelölték az egykori judóbajnokot PRÓFÉTA — SAJÁT HAZÁJÁBAN Nagy Lajos a sportág első kecske­méti fecskéi közé tartozott. Még 1957-ben jelentkezett Adamik Ferenc önvédelmi cselgáncstanfolyamárá. Egy évvel később a Kecskeméti Dó­zsa szakosztályt alakított, s a legki­tartóbbakat leigazolta az egyesület. Hazánkban akkor tette meg első bá­tortalan lépéseit a mostanság rendkí­vül népszerű és nemzetközi szinten is eredményes sportág. A kecskemétiek hamarosan a legjobbak közé kerül­tek, Nagy Lajos 1960-ban nyerte első magyar bajnokságát, amelyet még négy követett. Húsznál is több alka­lommal ölthette magára a válogatott kimonóját, legjobb eredményeként az Európa-bajnokságon elért ötödik helyezését tartják számon. Ma a Bor­­gazdasági Kombinát vezérigazgató­helyettese, nemrégen még edzőskö­­dött, újabban pedig a kecskeméti 56.­­os választókörzet tanácstagjelöltje. Munkahelyén kerestem föl, nem volt könnyű egyeztetni a beszélgetés időpontját. Elfoglalt ember, állandó telefonok zavarták a diskurzust. Előbb a sportmúltjáról beszélget­tünk. Nehéz, de eseménydús évek voltak, emlékezett vissza a kezdeti időkre. Autodidakta módon tanulták a cselgáncs technikáját, a versenyekre saját költségen utaztak, egyáltalán, mindent a szülök pénztárcája állt. Óriási élmény maradt az első külföldi verseny. Tulajdonképpen ez motivál­ta abban az időben a sportolókat: kijutni külföldre, világot látni a ver­senyzés mellett. A hétköznapi ember számára csak vágyálom volt az uta­zás. Legszívesebben nem az Európa­­bajnoki ötödik helyezésre emlékezik vissza, hanem egy nagyon erős me­zőnyben megnyert jugoszláviai nem­zetközire és az első honi Hungária Kupára. Távol-keleti judokákat megelőzve lett bajnok. Aktív sporto­lóként már szőnyegedző volt Varga András mellett, majd elvégezte a test­­nevelési főiskola edzői szakát és az utánpótlás nevelésével foglalkozott, egészen 1986-ig. Közben azért történt még egy-két említésre méltó esemény Nagy Lajos életében. Érettségi után az állatorvosi egyetemre jelentkezett, a sikertelen próbálkozást követően maradt a kecskeméti kertészeti főis­kola. Nappalin végezte el, majd kö­vetkezett a pártfőiskola tanári szaka, ahol doktorált is. Fiatal korát nézve, sportnyelven szólva: bravúros teljesítmény! Vallja, hogy azt a kitartást, ami a tanuláshoz és a magánélethez kellett, a cselgán­csozásnak köszönheti. A tatami az élet legjobb tanítómestere. Ott csak magára számíthat az ember, tudja, csak az ellenfél képes elgáncsolni, de mindig ügyelni kell az esetleges szub­jektiven ténykedő bíróra is. Az élet hasonló, más szereposztásban ... Egyébként Nagy Lajost valóban a kitartás jellemzi. Negyed évszázada került mostani munkahelyére. Szé­pen megmászta a vezérigazgató­helyettesi székhez vezető ranglétra egyes fokait. Volt művezető, annak idején takarította a boroshordókat is, volt alkalma megismerni a kombiná­tot, az embereket, a gépeket. Próféta lett a saját hazájában, s ehhez nem kellett alkalmaznia a cselgáncsban rá jellemző belsőcombdobáshoz hason­ló akciókat. Úgy érzi, őt mindig a munkája minősítette. Hogy fogadta a tanácstagi jelölést? — kérdeztem. Röviden: örült annak, hogy rá esett a választás. A családja a környéken élt évtizedekre visszame­nőleg. Ismeri az ottani embereket, épületeket és a gondokat. Igaz, nem elsőre mondott igent a felkérésre. A sok elfoglaltság és a család — ve­tettem közbe. Nem, nem erről van szó elsősorban. A család már meg­szokta, hogy csak későn ér haza, így volt ez versenyzőként is, s most sincs másként. Az újságokat, a közlönyö­ket többnyire csak otthon, este van ideje átnézni. Ám napközben jut idő mindenre, hivatali és társadalmi fel­adatok ellátására is. A tanácstagnak viszont kötelessé­ge megfelelően képviselni választói érdekeit. Abban a körzetben 1370 ember él, bizonyára sok gonddal, problémával. Nem ismerte az előző tanácstagot, valójában nem volt mi­ért fölkeresnie, nem kellett segítséget kénjie semmiben sem tőle. Hogy mi­ért mondott igent a jelölésre? Egyfaj­ta bizalmat érez a felkérésben. Mun­kája révén jó kapcsolatai vannak a városi vállalatoknál, üzemeknél és a tanácsi szerveknél. Talán könnyeb­ben tud majd a dolgok végére járni, nem teher, hanem jóleső érzés lesz segíteni azoknak, akik hozzá fordul­nak. Többes jelölés van, említettem, mi lesz, ha vetélytársától „ipponos vere­séget” szenved? Ez a kudarc nem veti vissza munkájában, életében? Moso­lyogva válaszolt. „Ellenfele", Kálmán Gyuláné a család régi jó barátja. Ő és a félje is többször segítettek szüleinek idősebb korukban, s ezért köszönet­tel tartozik. Amennyiben a bírák (je­len esetben a választók) Kálmánnéra voksolnak, úgy sportemberhez mél­tón kíván sok sikert a tanácstagi munkájában. Ha segítségét kéri, min­dig számíthat rá. (Hiába, a cselgáncsozók ilyen em­berek.) Rajtmár István OLIMPIAI VÁNDORGYŰLÉS LESZ KECSKEMÉTEN Birkózóbajnok a „hírős” városból Bács-Kiskun megye székhelye június 9—10- én a Magyar Olimpiai Akadémia 10. vándor­­gyűlésének ad otthont. A jubileumi rendez­vényre a megyei szervezőbizottság és a nemrég megalakult Ólimpiai Barátok Köre nagysza­bású programmal készül. Első nap a városi tanács dísztermében tájékoztató hangzik el a megye sportmozgalmáról, olimpiai történeté­ről. A vándorgyűlésre minden olyan sportba­rátot meghívnak, akinek tevékenysége kap­csolódik az olimpiai mozgalomhoz. A máso­dik napi program előtt tekintsünk egy kicsit vissza az időben. Az olimpiai mozgalmat a világ különböző tájain élő népek közötti barátság szolgálatába állítják. Az ókori hellén olimpiáknak megfele­lően a versenyeket négyévenként rendezik meg, melyekre minden kultúrnemzetet meg­hívnak. A második világháború utáni első olimpiát 1948 augusztusában Londonban rendezték meg. A találkozón 64 nemzet sportolói, köz­tük a magyar versenyzők is részt vettek. A magyar olimpiai csapat tagjaként a nehéz­súlyú szabadfogású birkózásban a kecskeméti születésű Bóbis Gyula állt szőnyegre. Sport­­karrierje még az 1920-as évek derekán kezdő­dött, amikor a Kecskeméti TE ifjúsági csapa­tában mint középfedezet rúgta a labdát. Ké­sőbb kedvet kapott a birkózáshoz. A tehetsé­ges sportoló számtalan hazai és külföldi siker (Európa-bajnoki harmadik és negyedik hely) után éremeséllyel érkezett Londonba. Bóbis Gyula halk szavú, de színes egyéniség volt. Szerette az irodalmat, kedvelte a komolyzenét, s a birkózószőnyegen nem ismert lehetetlent. Londonban egy pontozásos és két tusgyőzel­me után a döntőt a négyszeres világbajnok Bertil Ántonssonnal vívta. A magyar verseny­ző nagy elszántsággal lépett szőnyegre. Tudta — hiszen közel járt a negyvenhez —, hogy ez az utolsó lehetősége az olimpiai aranyérem megszerzésére. A nála 12 évvel fiatalabb svéd fiút okos birkózással 2:1 arányú pontozással győzte le. Ezzel az eredménnyel 20 esztendő szorgalmas munkájára tette fel a koronát. 1948. augusztus 4-én a londoni Wembley sta­dionban olimpiai babérkoszorút kapott. Meg­szerezte a második világháborúból csak nem­rég magához tért Magyarország első olimpiai aranyérmét. Még a versenyek színhelyéről a következő táviratot küldte anyaegyesületé­nek: „Végtelenül boldog vagyok, hogy olim­piai bajnokságommal örömet szerezhettem Kecskemétnek”. Az olimpiai vándorgyűlés keretében június 10-én 11 órakor Bóbis Gyula olimpiai bajnok tiszteletére a kecskeméti Sport utcai edzőcsar­noknál emléktábla avatására kerül sor. Az ünnepi eseményre a rendezők meghívták a Bóbis család tagjait is. llfl 9 A barátsá­gos mérkőzés után együtt a két csapat já­tékosai. Angol futballisták Miskén Szerdán délután 1000 néző előtt II. és III. angol ligás csapatokból összeállított válogatott lépett pá­lyára Miskén, a helyi csapat ellen. A jó hangulatú, izgalmas mérkőzésen az angol ligaválogatott Cook­­nak a 78. percben szerzett góljával 1—0-ra győzött. A hazaiak végig méltó ellenfelei voltak a jó képességű játékosokból álló szigetországbeli együttesnek. Az angolok, nagy közönségsikert aratva, két győzelem­mel és egy döntetlennel a tarsolyukban fejezték be magyarországi túrájukat. 9 Barton, az angolok csa­tára vezeti a labdát. Mis­­kolczi és Jagi­­cza beavatko­zásra készen. (Farkas Tibor felvételei.) Szegény ember vízzel főz. avagy miért esett ki az NB í-ből a Dutép SC női csapata ? Kecskeméten a szurkolók szeretik a röplabdát. Igaz, a Dutép SC női csapatának NB I-es mérkőzéseit —-■ főleg az utóbbi időben — nem látogatták tömegesen, de a közönség távolmaradásának a mérkőzések többnyire alkalmatlan időpontja (ebben nem a szakosztály', hanem a kiírás a ludas) volt a fő okozója. A Dutép SC női csapatának kiesése aónban már tény, s ezért nem okolható a versenykiírás vagy a megritkult szurkológárda. Maradt tehát a kérdés, ámire választ keresünk. Miért került ilyen helyzetbe az a csapat, amelynek éveken át, bár az élvonal­hoz nem tartozott, a kieséstől soha nem kellett tartama? — Abban a szerencsés helyzetben vagyok — mondta kérdésünkre Vágó András szakosztályvezető —, hogy a választ nem a saját, hanem a klub és a szakosztályvezetés nevében adhatom. Május 30-án, szerdán délután ugyanis közel négyórás vezetői értekezleten vitattuk meg a kialakult helyzetet. Ezen az ülésen részt vett a szakosztály vezetőségén kívül Endre István, a Dutép SC ügyvezető atoöke, a csapatot Bognámé Kormos Erika csapatkapitány és Kosa Erika, a helyettese képviselte. Alaposan elemeztük azokat az okokat, amik a jelenlegi helyzethez vezettek és meghatároztuk a közeli és távoli jövő feladatait. — Akkor elárulná, hogy mi okozta a csapat váratlanul gyenge szereplését? , — Ez a teljesítmény nem volt teljesen varatian. A korábbi sikeres csapatunkból szinte egyik napról a másikra kiesett négy meghatározó ember. Bognámé anyai szerepre készült, Bőtös a BVSC-hez igazolt, Farkas Éva visszament Kalocsára. Ez mind előre tudott dolog volt. Váratlanul jött viszont, hogy Crakovics is leállt. A fiatal csapat, bár reményt keltő eredményeket értek el az utánpótlásversenyeken, a felnőtt NB I-hez még túlságosan tapasztalatlan volt. Az őszi 16 mérkőzésből mindössze hatot sikerült megnyerni, s valójában már ekkor kiesőjelöltek lettünk. Talán emlékeznek rá, egy nyilatkozatomban azt mondtam, hogy a tavaszi 14 mérkőzésből legalább tizet kell nyernünk a bentmaradásért, de még az sem mindegy, hogy ki ellen nyerünk. —- Énnek akkor volt reális alapja? Igen,Bizakodtunk, Bognámé a szülés után visszatért, és Szolnokról Sülyösné, Egerből Király érkezett erősítésnek. Kezdetben úgy tűnt, hogy összejön valami, mert idegenben nyertünk a csoport legjobbjai ellen, de itthon, sajnos, éppen a döntő mérkőzéseket vesztettük el a riválisokkal szemben. Végül a tíz helyett csak nyolc győzelem jött össze, ami különben nem kis teljesítmény, de közben voltak olyan bakik, hogy a TFSE ellen például 2:0-ra és 11:7-re vezettünk, innen kaptunk ki 3:2-re. A Kőbányai Közértet az egyik nap itthon 40 perc alatt 3:0-ra „lemostuk”, de másnap a visszavágón simán kikaptunk 3:0-ra. Csak ez a kettő is elég lett volna a bentmara­­dáshoz, és még néhány hasonló akadt az év folyamán...! A csapat kiesése nyilván nem ettől a két mérkőzéstől függött. — Nem, erről szó sincsen. Az említett négy kezdőember kiesése mellett az is közrejátszott, hogy a csapat soha nem tudott igazán összeállni. Rapcsányi István edző is gyakrán került kényszerhelyzetbe, mert sok volt a sérülés. Szegény ember vizzel főz, az játszok, aki éppen egészséges volt. Sok pont úszott el így, amit aztán nem-lehetett helyrehozni. Még tavasszal is, amikor már kezdtünk „összerázódni”, üldözött ben­nünket a balszerencse. Sülyösné egy fontos mérkőzésre jövet karambolozott, és nélküle vesztettünk, Czéh Ágit is baleset érte éppen a hajrában. Szóval, volt gondunk bőven. — Az NB Q. már tény. Az egyesület elnöksége hogyan foglalt állást a szakosztály ügyében? — Nem tudok arr$l, hogy változást terveznek. Nemrég, még a bajnokság befejezése előtt, dr. Záhonyi Ákos, a Dutép társadalmi elnöke azt mondta, hogy NB Il-es csapatként is megtartják a szakosztályt, hiszen joggal remélhetjük, hogy visszakerü­lünk. Hogyan tervezik a folytatást? / Most szünet következik, majd július 31-én találkozik a gárda és kezdjük a felkészülést. i -«-: Mindenki marad a csapatnál? |3§§ Nem tudok arról, hogy bárki távozni óhajt. Természetesen a két vendégjátékós, Sülyösné és Király visszamegy Szolnokra, illetve Egerbe, mert lejárt a szerződésük. Olyan pletykákról is hallottam, hogy több csapát megszűnik és esetleg mégis NB I-es marad a Dutép? — Ilyen kósza hírek mindig terjednek, de ritkán van valós alapjuk. Tény, hogy akad olyan szakosztály, ahol anyagi gondok miatta feloszlatásról beszélnek, de ez meg nem jelenti azt, hogy más néven nem maradnak meg. Az sem biztos, hogy a négy feljutó, a Debreceni Sí, a Budaörs, a Közgazdasági Egyetem és a Tatabányai Volán mind vállalja az NB I. feltételeit. Ez előfordulhat, de komolyan nem szabad számítani rá. Mi most teljes erőből arra koncentrálunk, hogy a kiesés után együtt maradjunk és becsületes munkával visszaverekedjük magunkat a legjobbak közé — fejezte be nyilatkozatát Vágó András. VX *. * . Mit' £. Ül “ 1 . Szabó Zoltán

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom