Petőfi Népe, 1989. június (44. évfolyam, 128-152. szám)

1989-06-29 / 151. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NAPILAPJA XLIV. évf. 151. Ára: 4,30 Ft 1989. június 29., csütörtök Nyers Rezső és Grósz Károly fogadta a Varsói Szerződés főparancsnokát Szerdán a parlamenti tanácsko­zás szünetében ülést tartott a Mi­nisztertanács. Volt-e valamilyen különleges oka a szokatlan idő­pontnak? — kérdezte az MTI munkatársa Bajnok Zsolt megbí­zott kormányszóvivőt, a Magyar Hírlap főszerkesztőjét. — Nem, semmiféle rendkívüli ok nem játszott közre, pusztán az, hogy az Országgyűlés tanácskozá­sán amúgy is részt vesznek a kor­mánytagok. így szinte önként kí­nálkozott az alkalom arra, hogy néhány folyamatban lévő fontos ügyről mintegy menet közben tájé­kozódjanak, és véleményt cserélje­nek a kormány tagjai. A nem egé­szen egyórás ülésen dr. Udvari László államtitkár, a bős—nagy­marosi beruházás kormánybiztosa beszámolt a magyar—csehszlovák tárgyalások helyzetéről. A Minisz­tertanács — elfogadva a tájékozta­tót — felhívta az érintett tárcákat, hogy július 12-éig véglegesítsék azokat a vizsgálati anyagokat és dokumentumokat, amelyek a kor­mányközi szakértői tárgyalások alapjául szolgálhatnak, s e munká­FOLYTATTA MUNKÁJÁT A TISZTELT HÁ* PgL— ------------------------------—---------------------------------------—---------------í-------------—— —-——--------------------——-----------— Nyers Rezső, az MSZMP elnöke és Orosz Károly, az MSZMP főtitkára szerdán * fogadta Pjotr Lusev hadseregtábornokot, a Varsói Szerződés tagállamai Egyesített Fegyveres Erőinek főparancsnokát, aki a Varsói Szerződés tagállamai Politikai Tanácskozó Testületé közelgő ülésének előkészítése érdekében tesz látogatást a tagállamok fővárosaiban. A találkozón jelen volt Kárpáti Ferenc vezérezredes, honvédelmi miniszter. l(MTI) ba vonják be a környezetvédő moz­galmakat is. Az így véglegesített anyagokat július 13-án átadják a csehszlovák félnek. A kormány egyetértett azzal, hogy Medgyessy Péter felkérte a hidrológia, az öko­lógia, a földtan és a szeizmológia, valamint más tudományágak jeles képviselőit: a szakértői munkacso­portokban vegyenek részt a Magyar Tudományos Akadémia dokumen­tációjának megtárgyalásakor. — Bartha Ferenc államtitkár, a Nemzeti Bank elnöke közbülső tá­jékoztatásként beszámolt a Világ­bank vezető képviselőivel folyta­tott tárgyalásokról. A kormány a beszámolót jóváhagyólag tudomá­sul vette. A szerdai ülésen egyéb­ként „vendégként” részt vett Nyers Rezső is, aki, mint ismeretes, lekö­szönt államminiszteri tisztéről. Né­meth Miklós kormányfő a testület nevében meleg szavakkal mondott köszönetét a kormányban, a re­formbizottságban végzett munká­jáért. Kérte, hogy új posztján is támogassa a kormány törekvéseit, s további munkájához minden jót és sok sikert kívánt. (MTI) MOST MÉG NEM, DE TALÁN ... Legnagyobb kedvezmény öt évre Az amerikai Képviselőház keddi szavazásán nem kapta meg a szükséges kéthar­mados többséget az a törvényjavaslat, amely öt évre adná meg Magyarországnak az úgynevezett legnagyobb kereskedelmi kedvezményt. A szavazáson 242—172 arány alakult ki, amely kevesebb az ilyen törvényjavas­latok esetében előírt kétharmados többségnél (a Képviselőháznak 435 tagja van). Az amerikai törvényhozási eljárásnak megfelelően a törvénytervezet azonban nem „halt el”, van rá mód, hogy támogatói ismét a képviselők elé vigyék. A Képviselőház egyik külügyi albizottsága előtt Curtis Kamman külügyminisz­­tériumi államtitkár-helyettes a kormányzat álláspontját megvilágítva közölte, hogy Magyarország előre haladt az emberi jogok területén. Hozzátette, hogy Magyarország minden valószínűség szerint teljesíteni fogja a legnagyobb kereske­delmi kedvezmény hosszabb időre történő elnyeréséhez szükséges kritériumokat. Kamman ugyanakkor hangoztatta, hogy az amerikai kormányzat meg akarja őrizni rugalmasságát arra az esetre, ha Magyárországon esetleg visszarendeződés játszódna le. Dán Rostenkowski demokratapárti képviselő kijelentette, hogy Magyarország emigrációs politikájával kapcsolatban 1978 óta semmiféle panasz sem merült fel. Szerdán az államháztartási reform koncepciójáról és az 1989. évi feladatokról szóló előteijesztés feletti vitával folytatta munkáját az Országgyűlés. Az előző napról áthúzódó vitá­ban szerdán elsőként Lékai Gusztáv (Hajdú-Bihar m., 13. vk.)', a Tiszán­túli Gázszolgáltató Vállalat vezér­­igazgatója kapott szót, majd őt kö­vette Lásztity Radomir (Budapest, 31. vk.), a BME tanszékvezető egyetemi tanára, Bánify György (Budapest, 4. Vk.), a József Attila Színház színművésze és Szabó Kál­mán (Budapest, 36. vk.), a Marx , Károly * Közgazdaságtudományi Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára. A vitában felvetődött kérdések­re, javaslatokra Békési László pénz­ügyminiszter válaszolt. Megerősí­tette azokat a véleményeket, ame­lyek szerint a törvényalkotó mun­kát gyorsítani kell, a szakmai elkép­zeléseket összhangba keH hozni a pénzügyi, gazdasági koncepciók­kal. Az a feladat, hogy 1990-re már ne az eddigi, tulajdonképpen cső­döt jelentő, hanem egy új felfogású állami költségvetési tervezetet ter­jesszenek a Parlament elé. A kor­mány szándéka, hogy ennek a kon­cepciónak az alapján széles szakmai és társadalmi vita kezdődjék, s az természetes, hogy minden terület megkísérli már most erősíteni a sa­ját pozícióit. Az is egyértelmű: en­nek a reformprogramnak , a végre­hajtása úgy nem lesz lehetséges, hogy minden elosztási arány válto­zatlan marad. Nincs szó arról, hogy a kormány a koncepció jegyében a kultúrát egyszerűen elosztási terü­letnek tekintse, s még kevésbé arról, hogy az eddigi, úgynevezett marad­ványszemléletű finanszírozást pró­bálja a jövőben folytatni. Ugyanak­kor azonban ez a terület sem ma­radhat a reform kapcsán érintetle­nül. Ezután Szűrős Mátyás szavazás­ra bocsátotta a terv- és költségveté­si bizottságnak azt az indítványát, miszerint a vagyonértékelésről szó­ló törvényjavaslatot a kormány még az idén terjessze a képviselők elé. Ezt a javaslatot két ellenszava­zattal, négy tartózkodás mellett el­fogadta az Országgyűlés. Az állam­­háztartási reform koncepciójáról és az 1989. évi feladatokról szóló elő­terjesztést ugyancsak elfogadták a képviselők, két ellenszavazattal és 20 tartózkodás mellett. IIPWIP* I § I ipÉ BÉKÉSI LÁSZLÓ ELŐTERJESZTESE Ezután az elfogadött napirend­nek megfelelően Békési László ter­jesztette elő az adóreform működé­sének tapasztalatairól és az adó­rendszer korszerűsítésének koncep­ciójáról szóló előterjesztést. A feladat nemcsak az első eszten­dő értékelése, hanem a magyar adó­rendszer továbbfejlesztési céljai­nak, tartalmának és programjának felvázolása — mondotta elöljáró­ban. — Koncepció és tézisgyűjte­mény, amely a továbbhaladás irá­nyait, számos ponton a különböző megoldási lehetőségeket van hivat­va kijelölni. Nem konkrét törvény­­javaslat tehát, hanem a további té­teles kodifikációs munka alapjául, szolgáló koncepció, amelyet a kor­mány ezúttal első olvasatban ter­jeszt az Országgyűlés.elé. Második alkalommal — terveink szerint ok­tóberben már azoknak a tör­vényjavaslatoknak a beterjesztésére kerül sor, amelyek 1990. január 1- jétől módosítják majd a magyar adórendszer egyes elemeit. Az értékelés alapja az eredetileg kitűzött célok és az első esztendő eredményeinek összevetése. Az adóreform nyomán csökkent a ma­gyar gazdaság vállalkozóinak, vál­lalatainak és szövetkezeteinek adó­terhelése, mérséklődött a jövede­lemcentralizáció. Ez a tendencia ta­lán az adóreform legfontosabb és legkarakterisztikusabb hatása. A jövedelemdecentralizálás irá­nya jó, mértéke azonban messze meghaladja eredeti szándékait. Az 1987-es esztendő 76 százalékot meghaladó jövedelemelvonása az elmúlt évben 51,5 százalékra, tehát 25 százalékkal csökkent. A decent­ralizáció mértéke közel kétszer ak­kora, mint amennyit terveztünk. Nemcsak a neító nyereség, ha­nem a veszteség is nőtt tavaly. Tisz­tult a kép, világosabbá, követhe­tőbbé váltak a vállalati teljesítmé­nyek, kevesebb torzítást tartalmaz­nak az adózás utáni vállalati ered­mények. Egyértelműen és lényegesen ja­vult az elvont adók szerkezete. Ma sokkal kevesebb adó terheli a jöve­delmeket, és több a végső felhasz­nálást, a forgalmat, a fogyasztást. — A pozitívumok mellett szembe kell nézni az adóreform hiányossá­gaival, terveinktől eltérő torzító ha­tásaival is — mondotta ezután, rá­mutatva ugyanakkor, hogy az adó­rendszertől függetlenül meglevő gazdasági válság miatt gyakran az adóreform vált a bűnbakká. Kétségtelen, hogy a tervezettnél na­gyobb inflációs nyomást váltott ki a 88-as adóreform. Mindent összevetve, a jövede­lemcentralizáció változását és az ár­növelő hatásokat is figyelembe vé­ve, azt kell megállapítani, hogy az adóreform első esztendejének ha­szonélvezői a vállalatok és szövet­kezetek, terheinek viselői pedig a lakosság és a költségvetés voltak. Ám az adóreform hatásain túl, ez a megállapítás 1988-as gazdaságpo­litikánk egyik sarkalatos elemének kritikája is. Nevezetesen, a lakosság fogyasztásának csökkentése, terhe­inek növelése nagyobb mértékű volt annál, mint amennyi előnyt a vállalkozási szféra terheinek csök­kentése, nettó jövedelmeinek növe­kedése a gazdaság számára hozott. Ez a jövőre nézve is tanulság mind­annyiunk számára. Rengeteg szó PARLAMENTI FOLYOSÓ KÓROS GÁSPÁR: Éltem a jogommal MARÓTHY LÁSZLÓ: Az indítvány nem kapta meg a bizalmat A múltkori ülésszak kisebbfaj­ta szenzációja Kőrös Gáspár képviselő bejelentése volt. A kecskeméti politikus bejelen­tette, hogy aláírások • gyűjtését kezdi meg Maróthy László mi­niszter lemondása érdekében. A bizalmatlansági indítvány hal­latán az érintett beszélt bizonyos képviselőkről, akik a múltban a cipőboltban csak kétballábas ci­pőt mertek vásárolni, annyira eszmehűek voltak, ám most mintha megváltoztak volna. Ez tehát az ejözmény. Sike­rült-e összegyűjteni a szükséges számú aláírást a bizalmatlansági indítványra? Körös Gáspár: — Ehhez a képviselők egyötödének támoga­tó javaslata szükséges. Végül is huszonvalahány képviselő irta alá az, indítványt. Ez nem elegen­dő. — Milyen következtetést von le ebből? — A képviselőnek a házszabá­lyok alapján joga van bizalmat­lansági indítványt előterjeszteni, a többi képviselőnek pedig ahhoz van joga, hogy ehhez csatlakoz­zék vagy ne csatlakozzék. Annyi történt, hogy én éltem az előter­jesztés jogával... Sikerült elérnünk Mcuróthy Lászlót is. — A bizalmatlansági indít­vány megbukott, tehát ön bizal­mat kapott — hogyan értékeli a helyzetet? ■— Engem nem foglalkoztatott ez az ügy annyira, hogy olyan mélyen elgondolkodjak rajta. Ahogyan ön fogalmazott: én bi­zalmat kaptam, a bizalmatlansá­gi indítvány azonban nem kapta meg a képviselőktől a bizal­mat ... (B.) esett az adóreform, mindenekelőtt a személyi jövedelemadó teljesítmé­nyeket fékező hatásáról. Tagadha­tatlan, hogy a rendkívül széles körű mentességek és kedvezmények mi­att erőteljes progresszió és magas marginális adókulcsok érvényesül­tek a személyi jövedelemadóban, ami a 88-as központi bértömeg­szabályozással együtt erőteljesen fékezte a teljesítménynöveléshez nélkülözhetetlen anyagi érdekeltsé­get. Ez elsősorban a több jövede­lemforrással és magasabb jövede­lemmel rendelkező honfitársaink­nál volt tapasztalható. A 89-es esz­tendőben már megszűnt a durva ellentmondás a kötött bérgazdálkó­­dás és a progresszív jövedelemadó között, valamelyest csökkentettük az adókulcsokat és az adóprogresz­­sziót is. Nem lehet kétséges, hogy a továbbfejlesztés kulcsa a teljes körű bérliberalizálás, valamint a kedvez­mények és mentességek szűkítésével együtt az adóprogresszió, az adósá­vok és az adókulcsok további csök­kentése. Az adóreform 88-as megvalósítá­sa az állami költségvetésnek 4.4 milliárd forintjába került, amiből 2,6 milliárd forint az adóhivatalok egyszeri kiépítése és gépesítése, 1,8 milliárd forint az üzemeltetés éves többletköltsége. Becslések szerint a társadalom összköltségei 15-16 mil­liárd forintra tehetők. A működő­képesség veszélyeztetése nélkül ál­landó feladatunk az adminisztráció és az ezzel együttjáró költségek) csökkentése. Az 1988. évi adóbevé­teli tervek teljesültek, a személyi jö­vedelemadónál a nagyobb bér- és kamatemelések miattjtúiteljesültek. 4.8 millió magyar állampolgár fize­tett adót az elmúlt esztendőben. A bevételek teljesítése mellett a, rendszer működőképesnek bizo­nyult, fennakadásokat két terüle­ten, az adóelőleg-fizetések és az áfa­visszaigénylés területén lehetett he­lyenként és időnként tapasztalni. Gyakran felmerül az adóreform kritikája kapcsán, hogy tez a rend­szer is csupán a regisztrált jövedel­(Folytatás a 2. oldalon) sniTwmrmmm • • TTI jT^J. j________x .: jL^á.­I I T 4kfl W" ■ j I rr^ I I /i I Ax/ls7 w\/ Ír w m /■" • • a a r _ o i/linicir7TAi*f nnn ac a ivimiszierianacs

Next

/
Oldalképek
Tartalom