Petőfi Népe, 1989. június (44. évfolyam, 128-152. szám)
1989-06-27 / 149. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NAPILAPJA XLIV. évf. 149. szám Ára: 4,30 Ft 1989. június 27., kedd Ülést tart az MSZMP Bács-Kiskun Megyei- Bizottsága Ma, június 27-én, 14 órai kezdettel Kecskeméten, a megyeháza földszinti nagytermében ülést tart a Magyar Szocialista Munkáspárt Bacs-Kiskun Megyei Bizottsága. A végrehajtó bizottság az alabbi napirend tárgyalását javasolja: — Tájékoztató a pártalapszervezetek helyzetéről és mukájáról, javaslat a megyei pártszervek és alapszervezetek kapcsolatrendszerére. — Tájékoztató a Demisz megyei tagszervezetének megalakulásáról, javaslat az együttműködésre. — Tájékoztató az MSZMP Bács-Kiskun Megyei Bizottsága 1989. május 16-ai állásfoglalásának végrehajtásáról. — Különfélék. Rendelet az Állami Egyházügyi Hivatal és az ÁISH megszüntetéséről A Népköztársaság Elnöki Tanácsa hétfőn ülést tartott. Straub F. Brúnó elnök tájékoztatta a testületet a június 5—8. között Kenan Evren államfő meghívására a Török Köztársaságban tett hivatalos látogatásáról. A tájékoztatót az Elnöki Tanács egyetértéssel tudomásul vette. A tárgyalásokon áttekintették az államközi gazdasági, kereskedelmi, kulturális és tudományos, valamint az idegenforgalmi kapcsolatokat, fejlesztésük lehetőségeit. Az együttműködést elősegítik a két nép között évszázadok óta meglévő kapcsolatok. Mindkét ország kölcsönösen érdekelt a nemzetközi stabilitásban, mindenekelőtt az európai együttműködés és biztonság erősítésében. Sok a hasonlóság a két ország helyzetében a megoldandó feladatok tekintetében, mivel mindkét ország az európai fejlett országok szintjéhez való felzárkózásra törekszik. Egyetértés volt abban is, hogy a magas szintű találkozók hasznosan szolgálják a kapcsolatok fejlődését, és megteremtik a szélesebb körű együttműködéshez a szükséges politikai feltételeket. A testület a szövetkezetekről szóló törvény módosítására figyelemmel kiegészítette az ipari szövetkezetekről szóló 1971. évi 32. számú törvényerejű rendeletet. Az új szabályozás szélesebb körbe helyezi a tag és a szövetkezet vagyoni kapcsolatát, ami a jövőben kiterjed a részjegy jegyzésén túl félrészjegy jegyzésére, szövetkezeti üzletrész és részjegy juttatására is. A szövetkezeti üzletrész átruházhatóvá és örökölhetővé válik. Az Elnöki Tanács törvényerejű rendeletet hozott az egyházi állások betöltéséhez szükséges hozzájárulásról, és az Állami Egyházügyi Hivatal, valamint az Állami Ifjúsági és Sporthivatal megszüntetéséről. AVATÁS JÚLIUSBAN A hónap végén elkészül az M5-ös (Farkas Tibor felvételei) Óráról órára változik az M5-ös útépítésének képe Lajosmizse határában. Az utolsó simításokat végzik az Aszfaltútépítö és a- Betonútépítő Vállalat dolgozói az autópályán, amely köztudomásúan félszélességben épül meg. A Közúti Beruházó Vállalat kirendeltségének vezetője, Kiss Károly arról tájékoztatott beiinunket, hogy jelenleg a beruházó, a kivitelezők; s két körzeti minőségi felügyeleti állomás szakemberei—Székesfehérvárról és Szegedről — a teljes létesítmény összefoglaló minősítésén dolgoznak. Ami a kivitelezési munkálatokat illeti: Lajosmizse körzetében a 60-as kilométertől a régi 5-ös út becsatlakozásáig a teljes aszfaltozás elkészült. Az Örkényi csomóponttól g 60-as kilométerig még dolgoznak a kopóréteg elkészítésén. Ezzel ármunkával rövid időn belül végeznék. Megkezdték az útburkolati jelek felfestését, a szegélyezőoszlopok, táblák elhelyezését. Az utolsó padkaegyengetési munkálatokon is'dolgöznak. Információnk szerint e hónap 28-án megkezdődik a fél autópálya műszaki átadása. Az ünnepélyes forgalomba helyezés július 10-én lesz. G. G. Ülést tartott az Elnöki Tanács A társadalmi pluralizmus, igényei szükségessé teszik az állami egyházpolitika, ezen belül az állami egyházi igazgatási tevékenység felülvizsgálatát, és megváltozott körülményekkel összhangot teremtő szervezeti és tartalmi reformot. A módosítás értelmében az egyes egyházi állások betöltésére vonatkozó állami hozzájárulás gyakorlása zömében megszűnik, és csupán szűk körben olyan egyházi tisztségekre korlátozódik, amelyeknél a kinevezés nem magyar joghatóság alá tartozó szervhez tartozik. Ezekben az esetekben az egyházi vezető tisztségek betöltése az illetékes külföldi szervvel való külpnmegállapodás alapján történik. A Minisztertanács felhatalmazást nyert arra, hogy az egyházak, felekezetek, vallási közösségek működésével, a (Folytatás a 2. oldalon.) Ma összeül az Országgyűlés A politikai egyeztető tárgyalások legutóbbi fordulójának megállapodásai nyomán erős diétára fogott napirenddel kezdi meg munkáját kedd délelőtt 10 órakor az Országgyűlés. A tervek szerint a hét napirendi pontból álló program tárgyalása előreláthatólag 2-3 napot vesz igénybe. Első napirendi pontként személyi kérdések eldöntése vara törvényhozó testületre. Mintismeretes, Vida Miklós lemondásával megüresedett a parlament egyik alelnöki posztja. Ennek betöltéséért—a jelölőbizottság többszöri konzultációi után — két jelölt, Fodor István Pest megyei és ZsigmondAttila budapesti képviselő verseng. A jelöltek listája azonban a törvényhozás kívánságának megfelelően új nevekkel is kiegészülhet. Személyi kérdést is érintő újszerű fejleménye volt az elmúlt ülésszaknak az a képviselői indítvány, amely a bős— nagymarosi beruházás helyzetének vitája során hangzott el. Kőrös Gáspár Bács- Kiskun megyei törvényhozó Maróthy László környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter lemondását követelte, ellenkező esetben bizalmatlansági indítványt helyezve kilátásba. Országgyűlési információk szerint a mostani ülésszakon nem lesz folytatása ennek a közjátéknak, mivel a parlament tisztikarához egyelőre senki sem nyújtott be bizalmatlanság szavazás kezdeményezéséhez szükséges „aláírás-gyűjteményt”. Békési László pénzügyminiszter előterjesztésében várhatóan második napirendi pontként tárgyalja a Ház a tavalyi állami költségvetés végrehajtásának törvénytervezetet. A tervek szerint a zárszámadás után az adóreform működésének eddigi tapasztalatait, illetve további korszerűsítésének koncepcióját veszik nagyító alá a törvényhozók. Nagy érdeklődés előzi meg a honvédelmi törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot. A honvédelmi törvény módosítását a Büntető Törvénykönyv néhány passzusának újrafogalmazása követi. A politikai egyeztető tárgyalások eredményeként az „utolsó pillanatban” — az ülésszak megnyitását megelőző napon — született döntés arról, hogy a BTK módosításának mostani fordulójából kimarad az állam elleni bűncselekmények szabályozásának felülvizsgálata. A tárgyalópartnerek ugyanis úgy ítélték meg, hogy e módosítások kiemelkedő jelentőségűek a magyar jogállamiság megteremtése szempontjából, s ezért további politikai konzultációkat kell folytatni ró-A törvénymódosítások sorát előreláthatólag egy rendkívüli napirendi pont zárja: a mezőgazdasági miniszter úgynevezett sürgősségi tárgyalást kért az elmúlt ülésszakon elfogadott földtörvény módosítása érdekében. A nyári ülésszak interpellációk, kérdések tárgyalásával zárja munkáját. ELSŐ AZ EGYENLŐK KÖZT: AZ ELNÖK Egyetértés a demokratikus szocializmus szükségességében Az MSZMP elnökségének sajtókonferenciája Egységesebben keltünk fel, mint ahogy leültünk, a tennivalók meghatározásában alapvetően közös álláspontra jutottunk — summázta Nyers Rezső, az MSZMP újonnan megválasztott elnöke a Központi Bizottság hét végén megtartott kétnapos üléséről szerzett benyomásait hétfon azon a nemzetközi sajtókonferencián, amelyen a párt elnökségének tagjai a tanácskozással kapcsolatos kérdéseket vártak az újságíróktól. Nyers Rezső rövid nyüatkozatot tett. Kijelentette: jelentős, mélyreható vita után egyöntetű állásponttal fejeződött be a testület ülése, amelyet a nézetek és az álláspontok szembesülése jellemzett. Leszögezte: az MSZMP Külpolitikai irányvonala változatlan, azonban e politika kifejtésére nagyobb nyilvánosságot kell biztosítani. Ä belpolitika irányzatát illetően nem fordulatról folyt a vita, a testület abban határozott, hogy egyértelműbben, következetesebben, nagyobb hatással igyekszik érvényesíteni belpolitikai törekvéseit, s ennek érdekében a vezetés „csúcsán” nagyobb koordináltságot, a párt tagságával pedig szervezetüeg szélesebb, tartalmasabb érintkezést kíván megvalósítani. E célt szolgálja, hogy a Politikai Bizottság helyett nagyobb létszámú Politikai Intéző Bizottságot, a vezetés koordináltságának fokozására pedig 4 tagú elnökséget hoztak létre. Ez utóbbi összetételénél a KB tekintettel volt arra, hogy tagjai képesek-e az alapvető politikai kérdésekben megfelelő egységben dolgozni. A párt vezetése és tevékenysége így szorosabban a reformpolitika, a gazdasági, politikai, ideológiai reformok megvalósítása felé halad, jelezve, hogy az MSZMP a gyakorlatban is reformpárt kíván lenni, s ebben a szellemben készül az október 7-ére kitűzött kongresszusára. „Nemcsak csoportkép vagyunk, hanem bizakodva mondhatom, hogy politikai egységet kifejező négy személyiség ül itt önök előtt” —* jelöltette ki Nyers Rezső, majd megadta a kérdezés lehetőségét az újságíróknak, akik azonnal feltették a kínálkozó kérdést: ki a főnök? Kollektív vezetés jött létre A pártelnök leszögezte: kollektív vezetés jött létre az MSZMP politikai tevékenységének meghatározására, s ezen belül primus inter pares — első az egyenlők között — az elnök. A párt egész apparátusának irányítása a főtitkár feladata, s ha köztársasági elnökválasztásra keiül a sor, véleménye szerint Pozsgay Imre lesz a főnök, míg a kormányban Németh Miklós. Grósz Károly és Pozsgay Imre lakonikus tömörséggel tette hozzá: egyetért Nyers Rezső körültekintő válaszával. Arra a kérdésre, hogy van-e kétfrontos harc ma a pártban, a párt elnöke úgy vélekedett: kétféle szélsőség érhető tetten, s a másként gondolkodóknak válaszolniuk kell arra: elfogadják-e a párt irányvonalát, formuláit, s aszerint dolgoznak, vagy nem. Véleménye szerint nagyobb veszélyt rejt magában, ha valaki kevésbé hajlamos változtatni a nézetein. Grósz Károly ezt kiegészítendő rámutatott: a külföldi sajtó nem ismeri eléggé a magyar bel- és pártpolitikai folyamatokat, s emiatt húzzák meg a törésvonalat a reformerek és a (Folytatás a 2. oldalon.) T örvény tervezet a ki- és bevándorlásról A Minisztertanács hétfői ülésén elfogadta a ki- és bevándorlásról, valamint a külföldre utazásról és az útlevélről szóló törvénytervezeteket. A Minisztertanács határozatot hozott az 1949—53 között rendőrhatósági őrizetben fogva tartott személyek munkaviszonyának és társadalombiztosításának rendezéséről. A kormány úgy döntött, hogy a társadalmi szervekkel történő állami egyeztetés kiszélesítésére, új egyeztetési mechanizmus intézményes megteremtésére van szükség. A Minisztertanács elfogadta’ a munkavédelemről szóló törvény elveit. A kormány áttekintette a Budapest—Bécs Világkiállítás előkészítési munkálatait, a szükséges beruházásokat, és határozott az 1992. évi Sevillai Világkiállításon történő részvételről. A Minisztertanács határozatot hozott az Állami Egyházügyi Hivatal és az Állami Ifjúsági és Sporthivatal megszüntetésével kapcsolatos szervezeti intézkedésekről. A kormány elfogadta saját és a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság II. félévi munkatervét. A Minisztertanács megvitatta az Országos Árhivatal tanulmányát a piacgazdaság verseny- és árszabályozásáról. (Szóvivői tájékoztató a 2. oldalon.) Horn Gyula Bécsben tárgyal Horn Gyula külügyminiszter, aki vasárnap este kétnapos hivatalos látogatásra Bécsbe érkezett, hétfőn megkezdte tárgyalásait az osztrák vezetőkkel. Délelőtt a magyar külügyminiszter rövid megbeszélést folytatott Franz Vranitzky kancellárral. A találkozón Horn Gyula tájékoztatást adott az osztrák kormányfőnek az MSZMP KB múlt hét végén tartott üléséről, Vranitzky pedig a Közös Piachoz való osztrák közeledés előkészítésének a közeljövőben esedékes lépéseiről adott ismertetést. A politikusok érintették a nagymarosi beruházás és az ebben való osztrák részvétel problémakörét is, s Horn Gyula megerősítette, hogy Magyarország az építkezés végleges leállítása esetén is teljesíteni kívánja az Ausztriával szemben vállalt áramszállitási kötelezettségét. A miniszter közölte a kancellárral, hogy a magyar kormány átadta a csehszlovák kormánynak azokat az újabb szakértői véleményeket, amelyek alátámasztják a közös dunai vízlépcsőrendszer lehetséges környezeti ártalmaira vonatkozó magyar aggodalmakat. Egy másik fontos gazdasági kérdésként szóba kerültek Magyarország ausztriai tartozásai, amelyek a külföldi magyar adósságállományban csaknem lg százalékos arányban szerepelnek. A külügyminiszter hangoztatta annak fontosságát, hogy ezek törlesztésében minél nagyobb szerepet töltsön be a magyarországi osztrák vásárlások együttes szorgalmazása. Hétfőn délig Horn Gyula és kíséretének tagjai három megbeszélést tartottak Alois Mock külügyminiszterrel, valamint az osztrák külügyminisztérium több más vezetőjével és szakértőjével. Mint a magyar miniszter a találkozók után magyar újságíróknak elmondta, a tárgyalásokon főként a példásan fejlődő kétoldalú kapcsolatokról, s ezek számos olyan gyakorlati kérdéséről volt szó, amelyek megoldásában a felek már jelentős előrehaladást értek el, de még további feladatokat kell közösen megoldaniuk. A megbeszélések napirendjén szerepeltek a nemzetközi élet egyes témái és a kétoldalú külpolitikai együttműködés bővítésének kérdései is. Többek között megvitatták, hogyan tudná a magyar és az osztrák külpolitika közös fellépéssel előmozdítani olyan fontos nemzetközi fórumok eredményességét, mint az európai együttműködési és biztonsági folyamat bécsi tárgyalásai, valamint a vegyi fegyverek általános betiltásáról a genfi leszerelési értekezlet keretében folyó tanácskozások. Megállapodtak, hogy rövidesen jegyzőkönyvet dolgoznak ki a magyar állampolgárok ausztriai munkavállalási lehetőségei s ezáltal a magyar—osztrák közös vállalkozások megkönnyítéséről, továbbá fokozzák a határforgalmi és a közlekedési együttműködést. Egyetértettek abban, hogy a közeljövőben három újabb határátkelőhelyet építenek ki a két ország között, Fertőrákosnál, Fertőújlaknál és Pinkamindszentnél. Osztrák részről szóba hozták, hogy Ausztriában bizonyos aggodalom mutatkozik a tervezett bécs—budapesti világkiállítással kapcsolatban: nem fenyeget-e az a veszély, mint Nagymaros esetében, hogy Magyarország belevág a közös vállalkozásba, majd visszalép attól. Horn Gyula kifejtette, hogy éppen Nagymaros esete ösztönzi a magyar vezetést újfajta megközelítési módra, társadalmi döntéselőkészitési folyamatra, amelynek során kikérik a közvélemény állásfoglalását éppúgy, mint a parlament döntését A külügyminiszteri tárgyalások után Hóm Gyula és Alois Mock ünnepélyesen kicserélte a két ország tavaly májusban aláirt beruházás-előmozdítási és beruházásvédelmi egyezményének ratifikációs okmányait. Őrizgetek egy vékonyacska, megsárgult fedelű könyvet. Az a címe, hogy „A magyar gyümölcs 1939-ben.” A szerzője Körösi Nagy Lajos, aki a Magyar Nemzetben 1939 folyamán megjelent cikkeit gyűjtötte kötetbe, s adta ki saját költségén. „Szándékunk megmutatni,'hogy a magyar gyümölcs nemzeti kincs.” — irta a bevezetőben. Harctéri tudósításnak is nevezi munkáját a magyar gyümölcs-csatáról, melynek — véleménye szerinti- a jelzett esztendő volt tán a legizgalmasabb fejezete. Még mindig a könyvből idézve, igen jellemzőek a belső címek is. íme néhány közülük: A második magyar megycsata előtt. — Első jelentés, első vereség. — Ki egye meg a magyar gyümölcsöt? — Nehezen indul a gyümölcskivitel. — Magyar „báráck” 1939-ben. — Szilva-deputáció a földművelésügyi minisztériumban. —Teljes a bizonytalanság... A felsorolással csak érzélkeltetni akartam, hogy ez a könyvecske akár a tavalyi, az azelőtti vagy akár az idei gyümölcs-csatározások krónikája is lehetne. Hasonlót manapság is írhatna egy vállalkozó szellemű újságíró. A korszak ugyan más, mert akkor a hitleri hadigépezet térnyerésea piac beszűkülése nyomta rá a bélyegét a magyar gyümölcs értékesítési viszonyaira. Jelen kormkat pedig az jellemzi, hogy hasonló piac valójában még ki sem alakult. Piaci viszonyokról a magyar kertészeti kultúra értékesítési helyzetét illetően aligha beszélhetünk. Az ötven évvel ezelőtti állapotot nézve, hadd idézzek még a könyvből három mondatot. „A barackkérdés, legalább is Kecskemétén, Nagykőrösön és ezek közvetlen környékén megoldódott. A szeszfőzdék és konzervgyárak vásárlásai a friss állapotban nem értékesíthető fölöslegektől megszabadították a piacot. így kivitelre csak elsőosztályú áru maradt, ami megfelelő áron értékesíthető volna, ha elegendő hűtőkocsi állna rendelkezésre.” Azt hiszem, hogy a mai termelők nem bánnák, ha csupán ennyi akadálya lenne a gyümölcs- és zöldségfélék értékesítésének, s elmondhatnák majd, hogy a fölöslegektől megszabadultak. Évek óta viszszatérő gondja a termelőknek, hogy amikor a szokásosnál bővebb termés ígérkezik, azonnal — népiesen szólva — „bedöglik" a piac. A felvásárló szervek — kereskedőknek még ma sem merik őket nevezni 1—1 az exportáló cégek „gépezete”, áruteritő képessége felmondja a szolgálatot. Napjainkban, is nagy az aggodalom, például a baracktermelők körében, de hallottuk, olvashattuk a meggy- és cseresznyetermelők panaszát is. Egy szóval a helyzet a korábbi évekhez képest nem változott. A megoldást — a szakemberek szerint — a kötöttségek teljes feloldása jelentené. A tőkehiány, a tulajdonviszonyok megoldatlansága még sokáig akadálya lesz a korszerűsítésnek. A fél évszázada lezajlott „gyümölcscsaták" tanulságait is összegezte az idézett könyv szerzője. Érdemes rá odafigyelni. 1. Nem a friss gyümölcs kivitel a gyümölcsértékesítés egyetlen módja, épp ilyen fontos a feldolgozás. — 2. Az országhatáron belül is van piac, csak meg kell keresni. — 3. Eddig nagyon szegényes volt, külföldön is, a mi gyümölcspropagandánk. Hiába terem a világ legizletesebb gyümölcse a Duna—Tisza köze áldott homokján, ha sokan nem érzik ennek a ténynek magyar szempontból sorsdöntő jelentőségét. Mit is tehetne még hozzá ezekhez a bölcs szavakhoz a mai jegyzetíró? Veszendő kincseink érdekében évről évre hadakozik a megye szakembergárdája, termelést irányító, szervező serege, mindhiába, ha a bajok — úgymond— a „mechanizmusban" vannak. A termelő, a kistermelő különösen — szervezettség hiányában — csak hallgat és panaszkodik, mert nem tehet mást. De tényleg nem tehet mást? F. Tóth Pál 9 Lajosmizse | batátában é* XfcMág I Vulio H l építő Vállalat flaÍM|C • Aminőség rendkívül fontos, ezért Ürül ulkoSnik az aszfalt hőmérsékletét.
