Petőfi Népe, 1989. június (44. évfolyam, 128-152. szám)
1989-06-26 / 148. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NAPILAPJA xliv. évf. 148. szám Ára: 4,30 Ft 1989. június 26., hétfő ŐSZINTE BARÁTSÁG — NEM VASFÜGGÖNYÉPÍTÉS Vajdasági vendégek Tiszaalpáron A hétvégi szabad idejét Tiszaalpáron a háztájiban, a kertben tölti a legtöbb ember, így volt ez a mostani szombaton és vasárnap is. „Népünnepéllyé” már csak ezért sem válhatott a kétnapos program, amelyet a jugoszláviai vajdasági testvérközség, Torda küldöttségének tiszteletére szerveztek, de nem is ez volt a cél. A sportpályán, ahol a külföldi barátokat fogadták, annyian gyűltek össze, mint egyegy futballmérkőzésre szoktak. A testvérkapcsolat hároméves múltra tekint vissza, az első alkalommal az iskola sportcsarnokának avatására érkeztek a tordaiak, hatvantagú kulturális küldöttséggel, amelynek tagjait helybeli családok látták vendégül. Azóta többször jártak már egymásnál a két település vezetői, lakói, barátságok szövődtek. A mostani találkozást az teszi emlékezetessé, hogy a tiszaalpáriak —‘bár még néhány befejező munkálatot ezután kell elvégezni a létesítményen — a testvérközségbeliek látogatásának napjára időzítették az új, korszerű, a helység sportéletében — a feltételek tekintetében — minőségi változást jelentő öltöző felavatását. Persze ebből sem csináltak nagy ügyet, Pásztor Gyula, az Alpári Sport Egyesület elnöke pár szót mondott a társadalmi munkával, a helybeli gazdálkodó egységek segítségével több év alatt felépített öltöző felavatására. Jugoszláviai barátaik velük örültek a Tiszaal(Folytatás a 7. oldalon,) 9 Tordaiak és tiszaalpáriak figyelik a futballmérkőzést. Óvodapedagógiai Nyári Egyetem Ismét Kecskemét ad otthont az Óvodapedagógiai Nyári Egyetem egy hétig tartó rendezvénysorozatának. A Kecskeméti Tanítóképző Főiskola és a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Bács-Kiskun megyei szervezete rendezésében július 1-jéig tartó esemény témája a pedagógiai bábjáték lesz. Dr. Krajcsovszki József a Kecskeméti Tanítóképző Főiskola főigazgatója nyitja meg ma délelőtt 10 órakor a nyári egyetemet, majd a bevezető előadások.következnek. Fél 12-kor a Budapesti Táncszínházelőadásában Weöres Sándor A holdbéli csónakos című írása elevenedik meg, míg kora délután a Ciróka Bábszínház adja elő a Pázmány lovag című mesét. A Pécsi Nemzeti Színház bábszínháza, a Bóbita, Séta az állatkertben címmel mutatja be produkcióját. A pedagógiai bábjáték előzményeiről kedden esik szó. A nap talán legizgalmasabb programjának ígérkezik Ikesue Miyuki előadása a japán óvodai bábjátékról, valamint Damiet von Dalsum egyszemélyes bábszínháza. Szerdán egyebek mellett á bábjáték és az esztétikai élmény kapcsolata kerül terítékre, míg a napi színházban Max Boellinger A gyermekek hídja című írását az Állami Bábszínház két művésze mutatja be. A csütörtök a képzőművészet és az irodalom jegyében telik, amikor Petrolay Margit író beszél a csodákról és a varázslatokról. A bábjáték és a nevelés összefüggéseiről pénteken hallgathatnak előadásokat a résztvevők. A szovjetunióbeli óvodai bábjátékról Taimi Tulva, a Tallinni Pedagógiai Főiskola docense beszél. A rendezvénysorozatot a szombati szabadtéri játékok zárják Kecskemét főterén. „ „ b. 1. 1. ÜLÉST TAR TOTT AZ MSZMP KÖZPONTI BIZOTTSÁ GA Október 7-ére összehívták a XIV. kongresszust Négytagú elnökség, huszonegy tagú Politikai Intéző Bizottság A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága június 23-án és 24-én ülést tartott, amelyen a testület tagjain kívül részt vettek a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, valamint a megyei és megyei jogú pártbizottságok első titkárai, a Központi Bizottság osztályvezetői, valamint a Budapesti Pártbizottság titkárai. A testület Grósz Károly előterjesztésében megvitatta az MSZMP kongresszusának összehívásával, előkészítésével kapcsolatos javaslatokat. A testület úgy döntött, hogy 1989. október 7-ére Budapestre összehívja az MSZMP XIV. kongresszusát. Határozott a szavazati jogú küldöttek megválasztásának rendjéről, a tanácskozási joggal meghívandók köréről. A helyi küldöttválasztásokat 1989. augusztus 25-éig be kell fejezni, ezt követően létre kell hozni a helyi küldöttcsoportokat és meg kell választani szóvivőiket. A kongresszus napirendjéről júliusban foglal állást a Központi Bizottság; a pártfórum dokumentumait a küldöttekkel folytatandó egyeztetések, konzultációk útján kell előkészítem. A kongresszus összehívásával, előkészítésével foglalkozó határozatot a pártsajtó nyilvánosságra hozza. E napirendi pont keretében a Központi Bizottság időszerű belpolitikai és pártpolitikai kérdéseket is megvitatott A párt szervezeti kérdéseiről ^ ^ ^ ^ v T/jC^'•1 ■■■ Az MSZMP Központi Bizottsága június 23—24-ei ülésén új tisztségviselőket választott. A párt elnöke Nyers ■ Rezső lett. Nyers Rezső, ■■ az MSZMP elnökségének tagja, a párt elnöke 1923-ban született Buda■pesten. Eredeti foglalkozása nyomdász. 1944-ig különböző munkahelyeken betűszedő szakmunkásként dolgozott, ezután a Szociáldemokrata Párt kispesti szervezetének titkárhelyettese volt 1948-ig, majd a Magyar Dolgozók Pártja Pest megyei szervezőtitkáraként, később pedig a Központi Vezetőség politikai munkatársaként tevékenykedett. Az ötvenes években a Belkereskedelmi Minisztérium főosztályvezetője, a Szövosz elnökhelyettese, majd elnöke volt. Ezt követően élelmiszeripari, majd pénzügyminiszternek nevezték ki. 1962-től 1974-ig az MSZMP Központi Bizottságának titkára volt. Közel másfél évtizedig az MTA Közgazdaságtudományi .Intézetében dolgozott igazgatóként, majd tudományos tanácsadóként. 1988-tól államminiszter. Országgyűlési képviselő. . Nyers Rezső 1940 óta párttag. 1957- től az MSZMP Központi Bizottságának tagja. 1966 és 1975 között tagja volt a Politikai Bizottságnak. 1988- ban ismét a PB tagjává választották. Özvegy, egy gyermeke van. Grósz Károly, folytatott beható vita után úgy határozott, hogy szervezeti változtatásokat hajt végre. Ügy döntött, hogy a párt operatív irányító testületéül négytagú elnökséget választ, melynek tagjai: az MSZMP elnöke, Nyers Rezső, a párt főtitkára, Grósz Károly, valamint Németh Miklós és Pozsgay Imre. Az elnökség javaslatára a Központi Bizottság kibővítette a Politikai Bizottságot, amely a jövőben 21 tagú Politikai Intéző Bizottságként működik tovább. Az új testület tagjai: Barabás János, Boros László,' Burgert Róbert, Dudla József, Fejti György, Grósz Károly, Gyuricza László, Hámori Csaba, Hegedűs Lajos, Horn Gyula, Iványi Pál, Jassó Mihály, Kovács Jenő, Németh Miklós, Nyers Rezső, Ormos Mária, Pozsgay Imre, Rajki Sándomé, Tatai Ilona, Varga László és Vastagb Pál. A Központi Bizottság titkárává választotta Barabás Jánost, a Budapesti Pártbizottság titkárát és Kovács Jenőt, a Központi Bizottság pártpolitikai osztályának vezetőjét. Érdemei elismerése mellett felmentette titkári tisztségéből Berecz Jánost, aki más pártmegbízatást kap. A Központi Bizottság a háromoldalú politikai egyeztető tárgyalásokon részt vevő delegáció vezetőjévé Nyers Rezsőt, tagjaivá pedig Fejti Györgyöt, Iványi Pált és Pozsgay Imrét választotta. bhhhhi kolcon. Elvégezte az Eötvös Loránd Tudományegyetemet és a Pártfőiskolát. 1950-től a párt központi apparátusában dolgozott, majd hivatásos katonatisztként teljesített szolgálatot. 1954- től a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei pártbizottság osztályvezetője. 1958-tól 1961-ig az Észak-Magyarország felelős szerkesztőjeként, majd az MSZMP KB munkatársaként dolgozott. 1962- től 1968-ig a Magyar Rádió és Televízió pártbizottságának titkára. 1968-tól az MSZMP KB osztályvezető-helyettese. 1973-ban a Fejér megyei pártbizottság első titkárává választották. 1974-től 1979-ig a KB agitációs és propagandaosztályát vezette, ezután a párt Borsod-Abaúj-Zemplén megyei bizottságának első titkára volt. 1984- től töltötte be a budapesti pártbizottság első titkári tisztét. 1987—88-ban a Minisztertanács elnöke volt. 1988-ban az MSZMP főtitkárává választották. Országgyűlési képviselő. A pártnak 1945 óta, a Központi Bizottságnak 1980, a Politikai Bizottságnak 1985 óta tagja. Nős, két gyermeke van. Németh Miklós, sm/mB ■ 1957-ben a Lenin Intézetben szerzett diplomát. Ez évtől az MSZMP Bács- Kiskun Megyei Bizottsága esti egyetemének igazgatója, majd a megyei pártbizottság osztályvezetője, 1968-tól pedig titkára volt. 1970-ben kinevezték az MSZMP Központi Bizottsága agitációs és propagandaosztálya alosztályvezetőjének, ezt követően a Társadalmi Szemle főszerkesztő-helyettesének. 1975-től kulturális miniszterhelyettesként, majd miniszterként tevékenykedett. 1982-ben megválasztották a Hazafias Népfront Országos Tanácsa főtitkárának; 1988-tól államminiszter. Országgyűlési képviselő. Pozsgay Imre 1950-től tagja az MSZMP-nek. Az MSZMP Központi Bizottságának 1980-tól, a Politikai Bizottságnak 1988-tól tagja. Nős, két gyermeke van. Barabás János, szerzett diplomát. 1989-ben védte meg kandidátusi disszertációját. Az újohnan megválasztott KB- titkár 1965-ben képesítés nélküli nevelőként kezdett el dolgozni. 1970-től az ifjúsági mozgalomban töltött be különböző funkciókat. 1974-ben megválasztották a KISZ Központi Bizottsága titkárává, majd 1979-től a Minisztertanács állami ifjúsági bizottságának titkára volt. 1982-ben az MSZMP Központi Bizottsága osztályvezetőhelyettesévé nevezték ki, 1988-ban választották meg az MSZMP Budapesti Bizottsága titkárává. Barabás János 1969-től tagja az MSZMP-nek, 1989 áprilisától az MSZMP Központi Bizottságának tagja. Nős, két gyermeke van. Kovács Jenő, az MSZMP Elnökségének tagja, a párt főtitkára 1930-ban született MisJ az MSZMP Elnökségének tagja 1948-ban született Monokon. A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen szerzett diplomát, s az amerikai Harvard Egyetemen is folytatott közgazdasági tanulmányokat. 1971-től a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen tanított. 1977-től az Országos Tervhivatalban osztályvezető-helyettesként dolgozott. 1981-től az MSZMP Központi Bizottsága gazdaságpolitikai osztályának munkatársa, majd az osztály helyettes vezetője, 1986 végétől vezetője. 1987 júniusától az MSZMP KB gazdaságpolitikai bizottságának elnöke és az MSZMP KB közgazdasági munkaközösségének vezetője. 1987 júniusától 1988 novemberéig az MSZMP KB titkári tisztét töltötte be. 1988. novembertől miniszterelnök. Országgyűlési képviselő. Németh Miklós 1968 óta tagja a pártnak. 1987-ben választották az MSZMP Központi Bizottsága tagjává. 1988-ban pedig a Politikai Bizottság tagja lett. Nős, két gyermeke van. Pozsgay Imre, az MSZMP Elnökségének tagja 1933-ban született Kóny községben. az MSZMP Központi Bizottságának -titkára 1947-ben született Budapesten. Tanárképző főiskolán 1970- ben, az ELTE Bölcsészettudományi Karának szociológia szakán 1975-ben az MSZMP Központi Bizottságának titkára 1948-ban születelt Budapesten. A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen folytatott tanulmányait 1971-ben végezte el. 1971-től az ifjúsági mozgalomban nemzetközi területen dolgozott. Három évvel később a Demokratikus Ifjúsági Vüágszövetség alelnökévé, 1977-ben a KISZ Központi Bizottsága titkárává választották meg. 1984-től dolgozik az MSZMP Központi Bizottságában, ahol a párt- és tömegszervezetek osztálya osztályvezető-helyettesének, majd — 1989-ben — a pártpolitikai osztály osztályvezetőjévé nevezték ki. Kovács Jenő 1974-ben lépett az MSZMP tagjai sorába. A Magyar Szocialista- Munkáspárt Központi Bizottságába a testület mostani ülésén kooptálták. Nős, két gyermeke van. (MTI) A KÜLFÖLD ÉRTÉKELÉSE Előretört a reformszárny Az MSZMP-n belüli reformszámy egyértelmű előretörésének minősítik a KB kétnapos ülésén elhatározott személyi és szervezeti változásokat a hírügynökségek. A világ nagy hírszolgálati irodái részletes tudósításokban adtak hírt a tanácskozásról, amelyet rendkívül fontos eseménynek neveztek. A TASZSZ nemcsak a KB-ülésről közölt tényszerű és tartalmas jelentést, hanem részletesen bemutatta Nyers (Folytatás a 2. oldalon)
