Petőfi Népe, 1989. június (44. évfolyam, 128-152. szám)
1989-06-21 / 144. szám
1989. június 21. • PETŐFI NÉPE • 5 l'^T* Csak rendkívül indokolt esetben. Tehát ha olyan körülmény Válik 'ismertté, mely kétségbe vonja a jelölt vezetésre való alkalmasságát. így például a bírósági elmarasztalás. —- A három esztendő tapasztalatai alapján úgy látom, hogy a belső pályázók esélye csaknem behozhatatlanul nagyobb a kívülről jövőkénél. f — Valóban ez a tapasztalat, de semmiképp sem értékelném általános hibaként. Korábban a helyettesek továbbjutása szinte kizárt volt. A jelenlegi forma viszont remek lehetőség az utód kinevelésére, mert ezáltal a folyamatosság, töretlenség megvalósulhat az intézményekben. — Vagy pedig éppen ellenkezőleg: konzerválódik a régi állapot, elutasítják az’ újat. ' —■ Ha a belső pályázó szakmailag vagy bármely más tekintetben gyengébb külső riválisánál, akkor igaza lehet. De ne feledjük el: a pedagógia csapatjáték, kollektív munka. Gyakorlói pedig felnőtt, diplomás emberek. Feltételeznünk kell tehát, hogy felelősséggel döntenek. — Adódott-e nehézségük a jogszabály alkalmazásának három éve alatt? —- Az idén tudtuk meg egy továbbképzésen, hogy a vezető óvónők esetében nem szükséges pályázatot kiírni, elég egyszerűen határozott idejűvé átsorolni az eddig határozatlan időre szóló kinevezéseket. Szerencse, hogy a korábbi két esztendőben valamennyi régi vezető, aki pályázott, bizalmat nyert. Ellenkező esetben ugyanis munkaügyi viták kerekedhettek volna a jogszabály kétes fogalmazásából. — Beszélgetésünk során több alkalommal megerősítette, hogy, a helyettesek szerepe az új formával rendkívüli módon felértékelődött. Az Ő kinevezésük viszont az igazgató egyszemélyi hatásköre. íme tehát a kiskapu, a helyüket kereső emberek elhelyezéséhez? — Nincs kiskapu. Minden vezetőnek jogában áll megválogatni közvetlen munkatársait, bizonyos játékszabályok megtartásával. így az igazgatónak is, aki a nevelőtestület véleményének kikérése után dönt vezetőtársai kinevezéséről. Amennyiben ezt elmulasztja, úgy elhatározásának minden következményét egy személyben vállalja fel. — A jogszabály igazolta tehát a hozzá fűzött reményeket a gyakorlatban? —- Vannak még hiányosságai, hibái, s ha jól tudom, módosítása folyamatban van. összességében mégis pozitívnak értékelem, de ahhoz, hogy reálisan lássuk hatását, meg kell várnunk, míg a pedagógustársadalom is le tudja vetkőzni régi beidegződéseit. G. Tóth Tímea HATVANMILLIÓT NYERHET A KÖZMŰVELŐDÉS Bárki pályázhat Hatvanmillió forintos pályázatot írt ki a Művelődési Minisztérium közművelődési alapja. Igaz, ezt az összeget nem egy pályázó nyerheti el; ennyi pénz áll rendelkezésre a közművelődés új formáinak támogatására, újszerű kezdeményezések ösztönzésére. — A pályázat kiírói mire gondoltak?.— kérdezem dr. Schiffer Jánostól, a Művelődési Minisztérium osztályvezetőjétől. — Két témakörre. Egyrészt a kulturálisan gyengén vagy egyáltalán nem ellátott településeken új közművelődési formák kialakítására. Olyan tevékenységekre, amelyek segítik a lakosság művelődési, szociális, mentális igényeinek kielégítését, a helyi kulturális hagyományok felkutatását. A másik téma a tavaly ugyancsak pályázati támogatással megteremtett közművelődési, közhasznú információs hálózathoz való csatlakozás technikai feltételeinek kialakitá-* sa. A cél az, hogy a hálózat tagjaként gyűjtsék az oktatással, a művelődéssel, a közélettel, a szabad idő eltöltésével kapcsolatos adatokat, ezeket rendszerezzék és adják tovább. A berendezések költségeinek felét a pályázóknak maguknak kell biztosítaniuk. — Mindebből kiderül, hogy nem a folyamatos működéshez járulunk hozzá, nem költségvetési támogatást adunk, hanem új módszerek, új kezdeményezések kipróbálására szánjuk a pénzt. Éppen ezért a nyertesek legfeljebb két éven át kaphatják a támogatást. A pályázóknak természetesen nem kötelező a fenti témákhoz ragaszkodniuk, egyéni elképzeléseket is támogatunk, amelyek a művelődés megújulását eredményezik. — A közművelődési alap 1974 óta támogatja a közösségi művelődést. Milyen eredménnyel? — Sok sikeres kezdeményezés valósult meg azóta. A 70-es években a könyvtárak zenei részlege jött létre, majd a művelődési intézmény nélküli lakótelepek lakóklubjai szerveződtek. Később a video- és a számítástechnika közművelődést segítő szerepének kibontakoztatására, a kistelepülések élő műsorral való ellátásának biztosítására kiirt pályázat volt emlékezetes. — Új közművelődési vállalkozásokra kölcsönt is biztosítanak ebből a keretből? — Igen. Olyan vállalkozásokra, amelyekből bevétel származik, s az a közművelődést gyarapítja. Tavaly tizen kaptak kölcsönt; buszvásárlásra, nyomda működtetésére, elhagyott iskolaépület kézművesházzá való alakításához. A kölcsönről esetenként dönti el a zsűri, hogy kamatmentesen vagy nagyon alacsony kamattal nyújtják négy évfe. —- Kik pályázhatnak? — Az első témára a közművelődéssel kapcsolatban lévő egyesületektől, szövetségektől, szervezetektől várjuk a jelentkezést. A második témára csakúgy, mint a hitelre, bárki pályázhat. — Hogyan? — Részletes tartalmi és költségvetési tervvel. Ezt a pályázóknak a kezdeményezésüket támogató társadalmi, gazdasági szervhez, tanácshoz, hazafias népfronthoz stb. kell benyújtaniuk 1989. július 15-éig. Az előterjesztők minősítik a kérelmeket, de ettől függetlenül minden pályázatot továbbítaniuk kell a Művelődési Minisztérium közművelődési koordinációs főosztályához, július 31-éig. Majd a Művelődési Minisztérium által megbízott kuratórium október 31-éig elbírálja a pályamunkákat. A döntésekről a pályázók értesítést kapnak. (kádár) JUBILÁLÓ TRAVERZ-SÁRKÁNYOSOK Másfél ezer kilométeres útvonal • A légcsavar felerősítésében Ballagj P. Konrad segédkezik a szakosztályvezetőnek. Egy-egy jubileum ünneplésének hűére ma már kevesen kapják fel a fejüket. Ám most könnyű előre megjósolni, hogy a mindössze huszonnyolc megemlékező sok-sok gyermek és felnőtt tekintetek magasba emeli. Ugyanis a kecskeméti Traverz Vállalat MHSZ- klubjának sárkányrepülő-szakosztálya ünnepli megalakulása tizedik évfordulóját. v —Mi lesz a jubileumi műsor?—kérdezem Szőke György szakosztályvezetőt. — Európai szinten is egyedülálló vállalkozással szeretnénk emlékezetessé tenni az évfordulót. Motoros sárkányokkal mintegy 1500 kilométeres útvonalon körberepüljük gyönyörű hazánkat. Ezen a „Traverz-útvonalon” 22 sárkánnyal indulunk és a érintett városok gépmadárszerelmesei is csatlakoznak hozzánk egy-egy részútvonalra. — Úgy tudom, ez a repülés sem olcsó dolog, még ilyen egyszerű szerkezettel sem, mint a motoros sárkány. Ki fedezi a költségeket? — Nekünk is ez okozott legnagyobb gondot. Ugyanis nem követhetjük a múlt gyakorlatát, miszerint a.hozzánk hasonló szervek végigtarhálták a jól menő termelőüzemeket, akik adtak is néhány 10—100 ezer forintot — támogatásként. A mai gazdasági helyzet ezt nem engedi meg, nem is lenne erkölcsös. Végül is úgy döntöttünk, hogy tisztes ajánlattal keressük meg a cégeket. Ugyanis szárnyaink nagy felülete ideális a reklámok hordozására. Ehhez persze azt is megszerveztük, hogy az útvonalról a Magyar Televízió is több tudósítást ad. Az sem véletlen, hogy a túra során augusztus 13-án érkezünk Békéscsabára. Akkor rendezik a motoros műrepülő Európa-bajnokság záró ünnepségét, ahol mi is részt veszünk. Ezen felül az érintett városokban működő városi televíziót, a helyi sajtót szintén megkértük, adjanak rólunk hírt. Hisszük, mindezek csábítóan hatnak az önmagukat reklámozni szándékozóknak. ■ f—>Beteltek-e már a szárnyak? —■ Ma még egy-kettő üres, de pénzszűke miatt biztos nem marad el a jubileumi útvonal. — Milyen a múltjuk, hogy belefognak e vállalkozásba? — Igaz, tíz évvel ezelőtt csak az óriási lelkesedésünk és egy fél sárkánytervrajzunk volt. Aztán egy pesti sárkányos kölcsönadta a gépét, hogy megnézzük, méretet vegyünk róla. Annak alapján építettük meg a 01 számú héjánkat. Ezt ma már ereklyeként tároljuk, hiszen azzal I indult az első szárnypróbálgatásunk, amire tizennégyen voltunk. Ma már huszonnyolcunknak tizennyolc gépe van. A próbatételek említésekor nem hagyhatom ki, hogy néhány perces repülésért néha órákon át cipeltük vállunkon a huszonöt-harminc kilogrammos madarakat azért, hogy a hegyek közül indulhassunk, fgy nyilvánvaló, csak az maradt meg közöttünk, akit — ahogy mondani szokás — úgy istenigazából rabul ejtett a repülés. Aztán néhány évi vitorlázás után elkezdtük a motoros sárkányozást, mivel — alföldi klub lévén — ez sokkal kedvezőbb az adottságokhoz. ■ — Hol edzenek a nagy start előtt? — Családtagjaink legnagyobb bánatára majd’ minden hétvégénk foglalt. „Főhadiszállásunk” Jakabszállás és környéke. A 120 ezer forint körüli motoros sárkányunkat átlagosan négy-öt esztendeig használjuk, ugyanis ennyi egy „madár” élettartama. __pulal__ IMI «ifi 9 Az óriásmadár néha három embert is kíván: Szalai Pál, Végit István és Behány László szárnyerősítés közben. 9 Végh István műszaki vezető és Behány László gépösszeszerelés közben. 9 A fél- és leszállás fontos tartozéka a szélzsák. (Straszer András felvételei) HONISMERET—HELYTÖRTÉNET „Mindig -: a mellé kell állni, akinek igaza van. I Száz éve született Dénesné Boga Janka A kecskemétiek Janka nénije, aki nemcsak mint kiváló pedagógus, hanem mint tollforgató ember is nevet szerzett magának, 1889-ben Székelyföldön, Csík megyében, a Maros mellett, Gyergyóújfaluban született. Tanítói oklevelét 1910-ben Sepsiszentgyörgyön szerezte. Pedagógiai munkálkodásának első színhelye Sztarcsova nagyközség Torontál vármegyében. Innen került a Nagy- Küküllő völgyében fekvő Székelyudvarhelyre. Boga Jankában már a tanítóképzőben felébredt a vágy az irodalom iránt. Sokat olvasott, főleg szépirodalmat. Újabb és újabb ismeretekre kívánt szert tenni, kezdetben főleg azé rí, ogy az iskolai nevelő-oktató munkáját tartalmasabbá tec>- másrészt, hogy maga is alkothasson, írhasson verseket, mes. st színpadi műveket. Már fiatalon rezonált érzékeny lelkivilága a múzsák szavára. Kezdetben verseket, majd meséket írt és előadta kis közönségének, tanítványainak, a gyermekeknek. Janka néni néha elmesélte, hogy csak azokat az írásokat küldte el a szerkesztőségnek, amelyek sikert arattak növendékei körében. A Tanácsköztársaság idején Dénesné Boga Janka, férjével együtt, Budapestre került. Ott, színházi körökben, megismerkedett Jászai Marival és az a kitüntetés érte, hogy a nagy tragika barátnőjévé fogadta. Budapestről a házaspárt még 1919 végén Kecskemétre helyezték. Férje, Dénes Ferenc tanár, a húszas években a kecskeméti reáliskolában matematikát és fizikát tanított, fiatalon meghalt. Janka néni a Pásthy Károly elemi leányiskolában kapott beosztást. Az iskola az 1953—54-es tanévtől Zrínyi Ilona Általános Iskolaként működött tovább. Dénesné megszakítás nélkül itt dolgozott, mint az alsó tagozat vezetője. Összesen 47 évet töltött a tanítói pályán. Nyugalomba vonulásakor, 1957-ben, megkapta a Kiváló Tanító kitüntető címet. A drámaíró Dénesné Boga Janka írásai 1920-tól szinte rendszeresen jelentek meg a kecskeméti és a fővárosi lapokban. Jászai Mari ösztönözte, hogy minél többet írjon, próbálkozzék színpadi művekkel is, mégpedig a szeretett szülőföld, Erdély történetéről, társadalmi életéről, így jött létre az első nagy siker, az Apátfalvyak című háromfelvonásos dráma, melyet 1927. február 11-én Szegeden, a városi színházban mutattak be. Három év múlva, 1930 telén, a kecskeméti színházban játszották Boga Janka Vezeklés című színművét. Erre a drámára a könyvkiadás is felfigyelt: a Singer és Wolfner Irodalmi Intézet két kiadásban nyomtatta ki. Nagy sikernek számított a Verőfény című dráma bemutatása. Joós Ferenc kecskeméti pedagógus, író, kultúrpolitikus A vándorszínészettől az állami színházig című munkájában leírja, hogy 1940. december elejétől 1941. február elejéig Szalay Károly színtársulata játszott Kecskeméten. Operettek és prózai darabok kerültek műsorra. Előadták Lehár Cigánybáróját, Huszka Aranyvirág című operettjét, Ibsen Peer Gynt és Tolsztoj Kreutzer szonáta című darabját. Majd hozzáteszi: „Egy eredeti bemutató is volt, Dénesné Boga Janka Kecskeméten élő írónő Verőfény című színművét mutatták be 1941. január 8-án és 9-én.”- Nemcsak a drámairodalomban ért el sikereket Dénesné, hanem a szépirodalom más műfajaiban is. Légy az élettársam című kisregényét és vele egy kötetben tíz novelláját az Országos Gárdonyi Géza Társaság adta ki Budapesten, 1934-ben. A kötet legérdekesebb elbeszélései: Foglalat kell a gyémántnak, Erdély, Sötét ablakok mögött. Novelláinak cselekménye többnyire az emberi lélek mélyére világító váratlan események köré illeszkedik. Stílusa tömör, élénk, kerüli a felesleges részletezést. 1934-ben a kötet egyik darabját felolvasta a rádióban. A város közéletében jelentős szerepet töltött be Dénesné Boga Janka. Irodalmi sikereinek elismeréséül a Katona József Társaság 1939 májusában tartott tisztújító közgyűlésén alelnökké választotta. Nagy megtiszteltetést jelentett ez az esemény Janka néni számára, hiszen a társaság tagjai közé a város legműveltebb polgárai tartoztak és az elnöki székbe ugyanakkor dr. Szabó Kálmán múzeumigazgató került, aki az alföldi magyar nép művelődéstörténeti emlékeinek feltárásában nemzetközileg is elismert, értékes tudományos munkát végzett. A tanítónő Az irodalmi sikerek azonban nem kápráztatták el Dénesné Boga Jankát: megmaradt pedagógusnak. Janka néni jól ismerte a kisgyermekek lelkivilágát. Tudta, hogy legfőbb örömforrásuk, a játék mellett, a mese. Sokszor tapasztalta, hogy a gyermeknek a meseélményben való együttes részvétel folyamatában erősödnek a nevelővel az érzelmi kapcsolatai. Ezért sokat mesélt kis növendékeinek. Gyakran mondott el olyan meséket, melyeknek gyermekhősei a helyes magatartást példázták, a jó megszerettetését, a gonosz elvetését sugallták. Többször is említette Janka néni, hogy tanítványai körében meséivel érte el a legjelentősebb nevelő hatást. Legszebb meséinek gyűjteményes kiadása, az Él-e még a jóság? című kötet, 1948-ban jelent meg Kecskeméten, Tóth László nyomdájában. Illusztrációit Mátis Kálmán rajztanárképzőművész készítette. Dénesné Boga Janka 1963. október 4-én halt meg. Joós Ferenc a Petőfi Népében írt életéről nekrológot, méltatva munkásságának jelentőségét, érdemeit. Egy régi tanítvány pedig feljegyezte: Janka néni arra tanította növendékeit, hogy mindig a mellé kell állni, akinek igaza van; ha pedig nem tudjuk eldönteni, kinek az oldalán az igazság, akkor mindig a gyengébb mellé. Dr. Krajnyák Nándor Veszélyben a Rajna és a Ruhr A Rajna és a Ruhr menti erdők talajának vizsgálatakor megállapították, hogy e talajokat annyi szennyező anyag éri a levegőből, amennyi már a forrás- és az ivóviz minőségét is veszélyezteti. A legtöbb talajt a vártnál jóval mélyebbre nyúlóan, a gyökereken túl, a szivárgó vízig találták savanyúnak. Tehát az a veszély fenyeget, hogy azok a savak és egyéb káros anyagok, amelyeket mindeddig az erdőtalajok felfogtak és tároltak, a szivárgó vízen keresztül előbbutóbb bekerülnek a talajvízbe is. Hogy ez mikor következik be, azt még felbecsülni sem lehet. Ez a helyzet azért is aggasztó nagyon, mert a vízgyűjtő területek 80 százalékát erdők borítják.
