Petőfi Népe, 1989. június (44. évfolyam, 128-152. szám)

1989-06-16 / 140. szám

1989. június 16. • PETŐFI NÉPE • 5 y mártírtársának életrajza szellemi,köréhez tartozott. Eper­jesen érettségizett, majd a prágai Károly Egyetem orvostudományi karán folytatta tanulmányait. 1938-ban, az első bécsi döntés után a budapesti egyetemre irat­kozott át. 1940-ben önként jelentkezett katonai szolgálatra, majd a kö­vetkező évben a Ludovika tiszt­képző tanfolyamára. 1943-ban avatták hadnaggyá, s a keleti frontra vezényelték. Páncélos fő­hadnagyként esett fogságba. 1944-ben a kijevi partizániskolán ejtőernyős kiképzést kapott; Er­délyben vetették harcba. Helytál­lásáért magas szovjet és magyar kitüntetésekben részesült. A háború után az újjászervező­dő magyar honvédség tisztjeként teljesített szolgálatot. . 1946-tól 1949-ig Tildy Zoltán köztársasági elnök testőrségének parancsno­ka, majd a Szabályzatszerkesztő Csoportfőnökség parancsnoka, 1955-től a nem fegyveres szolgá­latot teljesítő Műszaki Kisegítő Alakulatok parancsnoka volt. Az ő parancsnoksága alá tarto­zott a Killián-laktanya is, ahová 1956. október 25-én kivezényel­ték, hogy állítsa helyre a rendet. Október 31-én a honvédelmi mi­niszter első helyettesévé nevezték ki, és megválasztották a legfel­sőbb operatív testület, a Forra­dalmi Karhatalmi Bizottság tag­­jává. November 2-án .vezérőrnaggyá léptették elő, és honvédelmi mi­niszterré nevezték ki. Ő vezette a küldöttséget, amely a szovjet had­sereg magyarországi parancsno­kaival a csapatkivonások lebo­nyolításáról tárgyalt. A tárgya­lást 3-án este Tökölön, a szovjet főhadiszálláson folytatták. No­vember 4-ére virradó éjszaka a magyar kormánydelegáció tagjai­val együtt őt is letartóztatták. 1958. június 16-án kivégezték. Szilágyi József 1917. június 20-án született Debrecenben, paraszti család ötödik gyermekeként. A debrece­ni Református Gimnázium elvég­zése után a Tisza István Tudo­mányegyetem jogtudományi ka­rára iratkozott be. 1937-ben be­kapcsolódott a Márciusi Front munkájába, a fasisztaellenes de­mokratikus összefogás szükséges­ségét hirdette. Tagja lett a Front úgynevezett „kilences bizottságá­nak” és a Tovább szerkesztőbi­zottságának. 1938-tól már a kom­munista pártnak is tagja volt, de mivel a Márciusi Front legális te­vékenységét hatóságilag megaka­dályozták, Szilágyi és társai^ a Szociáldemokrata Párt keretei között dolgoztak tovább, a deb­receni Munkásotthonban tartot­tak előadásokat. 1940-ben letartóztatták. Nyolc hónapi vizsgálati fogság után ille­gális kommunista szervezkedés vádjával elítélték. Egyéves bünte­tését 1941-ben a Kúria három év­re emelte. 1944. március 15-én szabadult a szegedi Csillag bör­tönből. Debrecen felszabadulása után a város rendőrkapitánya lett, majd országos rendőrfőkapitány­­nyá nevezték ki. Ebben a tisztség­ben dolgozott rendőr ezredesi rangban 1945 szeptemberéig, amikor tüdőbetegsége miatt más­fél évre fel kellett hagynia a mun­kával. 1947 elején tért vissza a közéletbe. Rajk László hívására a pártközpont karhatalmi osztályá­nak élére került. Tagja lett az MDP Központi Ellenőrző Bizott­ságának. 1949 júniusában levál­tották, és a Külkereskedelmi Mi­nisztérium Terv- és Statisztikai Osztályának élére nevezték ki. 1950-ben leváltották. Ezután a Terményforgalmi Egyesüléshez került. Közben, 1951-ben beirat­kozott a Műszaki Egyetem mező­­gazdasági gépészmérnöki karára. 1953-ig teljes visszavonultságban élt, 1955 elejétől Nagy Imre szűk baráti körébe került. 1956. októ­ber 13-án ő búcsúztatta a Farkas­réti temetőben a néphadsereg tör­vénytelenül kivégzett, majd reha­bilitált főtisztjeit. Fontos szerepet játszott a mű­­egyetemisták október 22-ei nagy­gyűlésén. Október 23. után előbb a Bu­­> da pesti Rendőr-főkapitányságon,­­Kopácsi iSándor, mellett tefcékeny­­' kédétt, majd Nagy Imre minisz­terelnöki titkárságát vezette. No­vember 4-én a jugoszláv nagykö­vetségre ment,' majd Romániába vitték. 1958 februárjában Nagy Imrével együtt került a vádlottak padjára, később azonban ügyét különválasztották-1958. április 24-én végezték ki. Losonczy Géza 1917. május 5-én született Er­­sekcsanádon, református lelkész­családban. A hajdúböszörményi Kalvineumban érettségizett, majd beiratkozott a debreceni Tisza István Tudományegyetem böl­csészkarának francia—magyar szakára. Szilágyi József, Tariska István, Újhelyi Szilárd, Zöld Sán­dor és mások mellett a Márciusi Front „kilences bizottságának” tagja, s a mozgalom Tovább című lapjának munkatársa volt. 1938- ban egyéves ösztöndíjat kapott a besanconi egyetemre. Hazatérése után 1939-ben a KMP tagja lett, majd újságíró­ként dolgozott a Népszava szer­kesztőségében. Letartóztatták, szabadulása után az illegális párt­sajtóban tevékenykedett. 1945 márciusától a Szabad Nép belpolitikai rovatvezetője, 1947- től országgyűlési képviselő, 1948. december 4-étől miniszterelnök­ségi államtitkár volt. Beválasztot­ták az MKP, majd az MDP Köz­ponti Vezetőségébe is, amelynek 1951 márciusáig, letartóztatásáig póttagja volt. 1949-ben a Népmű­velési Minisztérium államtitkára lett. 1951 márciusában letartóztat­ták. A bíróság elé a Márciusi Front egyik egykori debreceni ve­zetőjeként került. A Gyűjtőfog­házból súlyos betegen, 1954-ben szabadult, amikor Nagy Imre kormányprogramja nyomán megkezdődtek a rehabilitálások. Párttagságát visszakapta, a Ma­gyar Nemzet munkatársa lett. 1956. október 23-án a Közpon­ti Vezetőség tagjai közé választot­ták, de ezt nem fogadtá el. Hama­rosan ismét Nagy Imre közvetlen munkatársinak egyike lett: a Par­lamentben a sajtó- és propagan­daügyeket intézte, és Nagy Imre utolsó kabinetjében államminisz­ter lett. Tagja volt annak a hétta­gú intézőbizottságnak^ amelyre az MDP önmagát feloszlató Köz­ponti Vezetősége az új párt, az MSZMP ügyeinek intézését bízta. November 4-én Nagy Imrével együtt ja jugoszláv követségre ment. Őt is Romániába vitték, majd hazahozták és a Fő utcai börtönbe került. 1957. december 21-én a börtönben halt meg. A zongoránál: Michele Crosta Koncert az évad végén Bár a „hivatalos” hangversenyévad már korábban befeje­ződött, Kecskemét város mindig bővelkedik zenei ese­ményekben. Június 9-én Michele Crosta olasz zongoramű­vész magyarországi turnéjának egyetlen zenekari koncertjére került sor az Erdei Ferenc Művelődési Központban. Régi kedves ismerőst újból viszontlátni mindig jóleső vá­rakozást kelt, különösen ha az illető népszerűségét egy igaz ügy javára tett korábbi felajánlása is fokozza. (1988-as ma­gyarországi fellépéseinek bevételét az ifjú zongorista a „Gyermekek a gyermekekért” alapítványnak ajánlotta fel.) A visszatérés azonban rendkívüli felelősség is: eleget kell tenni a szokásosnál erőteljesebb várakozásnak, meg kell felelni a jól irányított hírveréssel élénkített érdeklődésnek. S a tudósító üyenkor sajnálja azt, amit egyébként természe­tesnek és kizárólagosnak fogad el: hogy minden koncert HÁZUNK TÁJA Aranyos és ezüstös kistermelők A városi és megyei bor­versenyekén elért eredmé­nyekért a napokban osztot­ták ki a Kecskeméten és környékén gazdálkodó kis­termelőknek az érmeket. Kecskemétről és vonzáskör­zetéből 59 kistermelő küldte el a versenyre fehér- és vő* rösborát, amelyet saját sző­lőjéből készített és pincéjé­ben állított elő. A 81 minta alapján a szakértőkből álló F VÉGÉN ÁLLATORVOSOK ÜGYELETI SZOLGÁLATA Az ügyelet szombat reggel 7 órától hétfő réggel 7 óráig tart. KECSKEMÉTI ÁLLATKÓR­HÁZ: Baja, Bátmonostor, Szeremle: dr. Németh P. (Bátmonostor, Mátyás u. 6.), Nemesnádudvar, Sükösd, Érsek­­csanád: dr. Lakatos J. (Nemesnádud­var, Petőfi u. 84. T.: 13), Bácsszent­­györgy, Gara, Vaskút: dr. Tálas L. (Ga­­ra, Vörös Hadsereg u. 7/A), Felsőszent­­iván, Csávoly, Bácsbokod: dr. Szabó B. (Bácsbokod, Tolbuhin u. 28. T.: 31), Bácsborsód, Madaras, Katymár: dr. Mátrai J. (Katymár, Kossuth u. 11. T.: Madaras: 47), Hercegszántó, Dávod, Csátalja, Nagybaracska: dr. Tüske F. (Nagybaracska, Tulbanov u. 18. T.: 168). , KALOCSAI ALLATEGESZSEG­­ÜGYI KERÜLET: Kalocsa, Bátya, Foktő, BAFAMI: dr. Dobos E. (Kalo­csa, Magyar u. 3. T.: 800), Tass, Szalk­­szentmárton, Dunavpcse, Apostag: dr. Cserép J. (Tass, Dózsa u. 31. T.: Kun­­szentmiklós: 51-348), Solt, Űjsolt, Du­­naegyháza, Állampusztai tógazdaság solti kerülete: dr. Pétervári Z. (Solt, Nagymajor 5.), Harta, Dunatetetlen, Állampuszta, Dunapataj, Ordas, Gé­­derlak, Úszód, Dunaszentbenedek: dr. Kohány S. (Harta, Duna sor 6.), Szak­­már, Öregcsertő, Homokmégy: dr. Ré­­pási Cs. (Szakmár, Bajcsy-Zs. u. 55.), Miske, Drágszél, Hajós, Császártöltés, Fájsz, Dusnok: dr. Koch J. (Hajós, Te­mető u. 2. T,: 11). KECSKEMÉTI.. ÁLLATEGÉSZ­SÉGÜGYI KERÜLET: Kecskemét, Hetényegyháza: dr. Kovács Gy. (Kecs­kemét, Széchenyi tér 1—3. IV/59. T.: 24- 168), Kecskemét, Ballószög, Helvécia: dr. Fáy J.,(Kecskemét, Juhar u. 4/B. T.: 46-791), Jákabszállás, Orgovány. dr. Bartal J. (Orgovány, Hajma A. u. 22. T.: 42), Szentkirály, Nyárlőrinc, Város­föld: dr. Dani S. (Nyárlőrinc, Sugár u. 16. T.. 43-192), Lajosmizse: dr. Cserényi P. (Lajosmizse, Véreb u. 2/A. T.: 56- 448), Tiszakécske: dr. Pitti L. (Tisza­kécske, Tanácsköztársaság u. 6. T.: 41- 027), Kerekegyháza, Kunbaracs, La­­dánybene: dr. Tóth B. (Ladánybene, Pi­­actéru. 12. T.:56-948). KISKŐRÖSI ÁLLATEGÉSZSÉG­ÜGYI KERÜLET: Kiskőrös: dr. Bo­ros A. .(Kiskőrös, Vattay u. 10. T.: 1Z- 280), Ágasegyháza, Fülöpháza, Izsák: dr. Jávor P. (Izsák, Ságrávi u. 5. T.: 74- 263), Kunszentmiklos, Kunpeszér, Kunadacs: dr. Szalay T. (Kunszentmik­los, Mikulás u. 1. T.: 51-055), Szabad­­szállás, Fülöpszállás: dr. Bálint T. (Sza­badszállás, Vörös Hadsereg u. 48/Ä. T.: 53-002), Solvadkprt, Bocsa, Tázlár: dr. Pais K. (Bocsa, Mező I. u. 19. T.: 53- 043), Akasztó, Csengőd, Tabdi, Páhi, Soltszentimre, Kaskantyú: dr. Varga J. (Csengőd, Szent I. u. 15./T.: 41-130), Ke­cel, Imrehegy: dr. Faragó Gy. (Kecel, Erdő u. 5/1. T.: 21-980). KISKUNFÉLEGYHÁZI ÁLLAT­EGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kis­kunfélegyháza: dr. Horváth T. (Kiskun­félegyháza, Mártírok u. 4. T.: 61-143), Gátér, Pálmonostora, Petőfiszállás: dr. Szobonya Cs. (Pálmonostora, Dózsa Gy. u. 59. T.: 79-586), Tiszaalpár, Laki­telek: dr. Berényi F. (Tiszaalpar, Alkot­mány u. 7. T.: 44-111), Kiskunmajsa, Kömpöc, Csólyospálos: dr. Fülöp J. (Kiskunmajsa, Tanácsköztársaság u. 66. T.: 31-828), Jászszentlászló, Szánk: - dr. Török L. (Jászszentlászló, Dózsa Gy. u. 5. T.: 31 -036), Bugac, Kunszállás: dr. Csőké A. (Kunszállás, Kossuth u. 7. T.:78-045). KISKUNHALASI ÁLLAT­EGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kis­kunhalas: dr. Mészáros I. (Kiskunha­las, Attila u. 3. T.: 21-748), Zsana, Har­­kakötöny, Pirtó, Balotaszállás, Kunfe­­hértó: dr. Kazinczi F. (Kunfehértó, Elő­re Tsz. T.: 22-377), Jánoshalma: dr. Csé­­pányi N. (Jánoshalma, Magyar L. u. 20. T.: 223), Borota, Rém: dr. Joó L. (Rém, Petőfi u. 23.), Mélykút, Kisszállás: dr. Mikó N. (Mélykút, Lenin tér 54. Tfc: 28), Tompa, Kelebia: dr. Patocskai G. (Ke­­lebia, Ady E. u. 216.), Bácsalmás, Csiké­­ria, Bácsszőlős, Kunbaja: dr. Rácz I. (Csikéria, Kossuth u. 21. T.: 4), Tatahá­za, Bácsalmás, Mátételké: dr. Csibri J. (Bácsalmás, Petőfi u. 48.) , A beilleszkedés lépcsőfokai Elsőnek egy szótlan, magányos fiatalember érkezik. Talán azért is jött korábban, mert senkit sem ismer. Előbb Majsán volt, a napok­ban jött át Halasra, mert a szakmájában sze­retne dolgozni, s itt munkásszállás is van. — Marosvásárhelyről jöttem még április­ban. Berendezett lakást hagytam ott, épp csak az irataimat hoztam magammal. \ —^Tudta, hogy mi várja itt? — Persze. Mindig a magyar rádiót,. tévét hallgattuk, én is tudtam, mi a helyzet Ma­gyarországon. Nem is várok én mást, csak hogy békén hagyjanak. Elmondja, hogy az utolsó napokban már rendszeresen zaklatták, mert az adatlap kérdé­sére magyarnak vallotta magát, s mert magya­rul írt verseit beküldte egy ifjúsági lapnak. A közben érkező aradi fiú boldog örömmel újságolja, megkapta a floridai dédnagymama meghívólevelét Amerikába. Ő a húgával vá­gott neki annak idején a nagy kalandnak. Öten úszták át azon az éjszakán a Marost, velük jött egy román fiú'A azóta ügyesen tanulgat magyarul —, s egy szász házaspár is. Most egy lakótelepi lakásban élnek, egy halasi ismerősük adta át nekik pár hónapra, csak a rezsiköltséget kell fizetniük. A húga a baromfi­­feldolgozóban kapott munkát, ő maga az ola­josoknál keresett — szakmájába vágna —, de nem járt szerencsével. Most egy maszek kútfú­rót ajánlottak az ismerősei, őt fogja megkeres­ni, hátha alkalmazná. Vidám,..gondtalan, nem fél a jövőtől. Időközben mégtelik a családsegítő központ fogadószobája, minden ülőhely elfogyott. Nincs hivatalos üdvözlés, kötetlen beszélgetés folyik. Az Erdélyből áttelepültek sorsát, beil­leszkedését Halason is több szervezet kíséri figyelemmel, egymással szoros kapcsolatot­­tartva. Igyekeznek tevékenységüket összehan­golni, éppen a segítségre szoruló családok ér­dekében. Januárban született az ötlet, hogy az egyre gyarapodó erdélyi közösségnek alkalmat és helyet kell teremteni a tajálkozásra, egymás megismerésére. Előbb csak próbaképpen, majd igény szerinti rendszerességgel klubfog­lalkozást szervezett részükre a Vöröskereszt, a családsegítő központ és a tanács egészségügy? osztálya. Az ötlet bevált a hontalanság, a ma­gány oldására, de tapasztalatcserére, az újab­ban érkezettek jobb eligazodására is alkalmas­sá váltak a találkozások. — A hét végén bekapcsolták Romániát is a távhívásba -g újságolja az egyik férfi. Szavait papir és ceruza keresgélése követi, s miközben a hívószámót feljegyzik, folyik a kesernyés tréfálkozás arról, hogy mit szabad a telefon­ban elmondani. Mellettem egy házaspár, mindketten taná­rok. Marika, a feleség a többiek kérdésére H- hogyan ízlik a nyári vakáció? — mosolyog­va feleli: — Az elején úgy éreztem, mintha megint munkanélküli lennék. Amikor három éve be­adtuk az áttelepülési kérelmünket, azonnal felfüggesztettek az állásomból. Az ment a leggyorsabban, na meg, hogy a nagyfiaihat azonnal behívták katonának. Különleges bün­­te tőalakulat hoz került, szorongva vártuk a 16 hónap leteltét, hogy kibírja. Utána még ugyanannyit,- hogy átjöhessünk. Három gyerekkel érkeztek Pestre rokonok­hoz. Ott olvasták a Vöröskereszt falragaszos hirdetését, hogy a halasi szakközépiskola la­kást is ad a tanári állás mellé. Eljöttek hát. — A férjem ott tanít, én zenepedagógus vagyok a Fazekas utcai iskolában. Á nagyfiam most felvételizik Kecskeméten a GAMF-ra, a lányunk pedig Szegedre, a tanárképzőbe. A kisebbik fiam különbözeti vizsgát tett, s most fogja elkezdeni a harmadik osztályt a szakközépiskolában. Közben arról folyik a szó, hazamehetnek-e még valamikor. Akik illegálisan jöttek, nem sok reményt táplálnak, még a nagykövetséget is elkerülik, ha Pesten járnak. Van, aki hon­vágy ellen a bukaresti rádiót hallgatja. Akik legálisan jöttek, azok sem voltak azóta odaát. A csomagot se szívesen küldik postán, inkább közvetítőt keresnek, hogy eljuttassák. Külön­ben sem sok marad benne, mire odaér — mondják. Nagy öröm a közvetlen telefonhívás lehető­sége, fogadkoznak is néhányan, hogy még az este kipróbálják. Szavaikban az aggódás és a tettvágy viaskodik. Arról beszélnek, mit lehet tenni, mit szabad tenni az ottmaradottakért. Hajós Teréz egyszeri és megismételhetetlen, minden zeneműnek ott és akkor kell megszületnie, életre kelnie, minden zenei üzenet­nek onnan és úgy kell eljutnia a hallgatósághoz, hogy az eleven élménnyé váljon benne. A ráadásként hallott Chopin b-moll Noctüm nagy sikert arató előadása fényében azt is sajnálhattuk, hogy a szóló­koncertek műsorából csak ezt az egy darabot hallhattuk. Ennek tükrében ugyanis inkább azt feltételezhetjük, hogy a fiatal pianista líraisága, szabad dallamformálási készsége jobban érvényesül szólóban, mint a zenekar-kiséretes ver­senyművekben. Liszt Esz-dúr zongoraversenyének mostani előadása kissé elfogódottnak tűnt, a-zenekar és a szólista együttműködésének igénye elvonta a figyelmet a nagyforma felépítéséről, s így a rendkívül népszerű versenymű egyes szakaszai túlságosan mereven határolódtak el egymástól. Mindennek ellenére felcsillantak az olasz zongoraművész játékának vitathatatlan erényei: érzelmi gazdagsága, a reci­­tative-szerü, beszédes dallamok megformálása iránti érzé­kenysége, s természetesen a Liszt-művek megszólaltatásához elengedhetetlen virtuozitása. (A zenekar közreműködéséről csak annyit, hogy az utóbbi időszak rendkívüli megterhelése­iből adódó fáradtság jelei egyértelműen megmutatkoztak, s mindez nem hagyhatta érintetlenül a zongorista teljesítmé­nyét sem.) A hangverseny első számaként a Kecskeméti Szimfonikus Zenakar Martos László vezényletével Haydn G-dúr (Kato­na) szimfóniáját szólaltatta meg, a korábbi repertoár klasszi­kus irányba történő bővítésének örvendetes eredményeként. A késői Haydn-szimfóniák összes zeneszerzői leleményét, sziporkázó szellemességét és finom iróniáját felvonultató darab csak látszólag „könnyed” feladat. Áz apró motívu­mok sokasága, a nagy megtorpanások és újrakezdések, drá­mai harmóniák és váratlan effektusok csak tökéletesen ki­dolgozott előadásban mutatnak igazán. Reméljük, a szimfó­nia hosszabb távra bekerül a zenekar programjába, s az előadásról előadásra csiszolódó megformálás Haydn iróniá­jával összekacsintó mosolyt fakaszt majd a közönség sorai­ban is. Elvégre az úgynevezett „komoly” zene nem arra való, hogy csak szomorkodni lehessen rajta! Volt azonban ennek a koncertnek valami egyértelműen pozitív kicsengése: annak a sok-sok fiatal, feltehetően zenét tanuló gyereknek a jelenléte és odaadó figyelme, akiket — gondolom a zenetanárok odafigyelésének eredményeként pö egyre gyakrabban lehet látni a kecskeméti hangversenye­ken. S ne feledjük, hogy a színvonalas műsoron, a tanári példán kívül egy olyan megnyerő muzsikus egyéniség is a zeneszeretők táborába csábíthatja a fiatalokat, mint Michele Crosta! 19 tagú zsűri megállapítot­ta: javulás tapasztalható a minőségben, s a borok tisz­tábbak, híven tükrözik e táj jellegét. A városi versenyen kilencen érdemeltek arany­érmet ^közülük a megyei bírálaton ezüstérmet is ka­pott Cs. Kovács János (La­kitelek), Farkas Imre (Izsák), Farkas József (Sza­badszállás), hatan részesül­tek ezüstéremben. Ügyeljünk a talaj nedvességére! A szabadföldi zöldségnövényeknél nagyon fontos az öntö­zés. Bár az eddigi időszakban volt csapadék, a nedvesség megtartására is gondoljunk, takarjuk a talajt. Erre a célra a legjobb az érett vagy félig érett komposztföld 2-4 centiméte­res rétegben terítve. A folytonos növekedésű paradicsomot fattyazzuk, kötözzük karókhoz^ a paprikát fejtrágyázzuk és utána öntözzük meg. A fejlődő karfiol rózsáira törjük rá a levelet vagy a külsőket kössük össze, hogy a nap ne égethesse barnára. Ültethetünk még paprikát, paradicsomot, zellert, padlizsánt, káposztaféléket. Csemegekukoricát még vethe­tünk és az idén utoljára földbe kerülhetnek még borsó- és babmagok is. Óvatosan szüreteljük a szamócát. Csak a harmat felszára­dása után szedjük, mert a gyümölcs érzékeny a szürkerotha­dásra, a botritiszre. A beteg gyümölcsöket gondosan válo­gassuk külön, nehogy megfertőzzék az egészségeseket. A szamócát csak szárral szedjük, egyrészt így tovább friss marad a gyümölcs, másrészt megelőzhetjük a sérülésen ke­resztüli fertőződését. A legtöbb gyümölcs jól kötött. Ne hanyagoljuk el tehát a gyümölcsritkítást. Ollót használjunk, így kevesebb sérülést okozunk. Úgy ritkítsunk, hogy a megmaradó gyümölcsök között egy kifejlett termésnyi távolság maradjon. Rendszere­sen kapáljunk, gyomtalanítsunk, porhanyítsuk a talajt, hogy a nedvességet tárolni tudja. A szőlő kötözése most már nem tűr halasztást. Úgy ren­dezzük a hajtásokat, leveleket, hogy minden levél a fény felé álljon. Drótkötést ne használjunk, mert nemcsak a hajtáso­kat, hanem az idősebb karrészeket is átvághatja. Igyekez­zünk a szőlő talaját gyommentesen tartam, ezzel is csökkent­ve a peronoszpóraveszélyt. A huzalos támberendezésű szőlő­nél a szálvesszőkön, a kordon- és lugaskarokon nőtt hajtáso­kat ne hagyjuk szabadon lógni, kössük fel legyezőszerüen. így egyenletesebben éri a nap. a tőke minden részét. KERTI TRÜKKÖK Külföldi megfigyelés, hogy számos biológiai módszerrel művelt kertben hatásosnak bi­zonyult a rovarkártevők elleni rovarpermet. Ez úgy készül, hogy a kártevő megjelenésekor a lehető legtöbbet befogják belőle. A rovarokat — mondjuk mo­zsárban — szétzúzzák, majd esővízzel nyolc-tízszeresére hí­gítják. A levet átszűrik és a ve­szélyeztetett növényekre perme­tezik. Számos kísérlettel igazol­ták, hogy az így kezelt növénye­ken a kártétel jelentősen csök­kent. Beszámolnak arról, hogy e módszer eredményes például még a burgonyabogár és a mez­telen csigák ellen is. A védekezés hatását többféle­képpen .magyarázzák. Egyesek úgy vélik, a befogott rovarok vészjelző anyagot választanak ki, ámelynek szaga még az ol­datban is elriasztja a kártevőket. Mások szerint a rovarok szaga az adott kártevő természetes el­lenségeit csalja a kezelt növé­nyekre. Régi, ismert kertésztrükkel bárki- igazi körtét varázsolhat a pálinkásüvegbe. Most még a ki­csiny körte könnyen befér az üveg száján. Olyan körtét válasszunk, amelyik mellett szomszédos ág található, hogy ehhez az üveget biztonságosan hozzákötözhes­sük. A kis körték általában csok­rosan állnak, a legszebbet, leg­egészségesebbet hagyjuk csak meg és bújtassuk az üvegbe, leve­lestől, ágastól. Ügy kötözzük fel az üveget, hogy a szája lefelé áll­jon, eső, permedé ne folyhasson bele. Ha a körte megnőtt, levág­juk a száráról és máris —termé­szetesen alapos palacköblités után—tölthetjük bele a pálinkát. Ugyancsak a ház körül talál­ható anyagok védőerejét ajánl­juk. Például. a hagymahéjlét, amit a burgonya, paradicsom megelőző védekezésére használ­hatunk. A gombabetegségek el­len, illetve rovarkártevők riasz­tására próbálhatjuk ki. A vörös­hagyma külső, vörös pikkelyle­veleiből 2-5 dekagrammot te­gyünk 4-6 napig egy liter vizbe. Az áztatás után máris használ­hatjuk a permedét. A citrusfélék héjából — vastagon hámozzuk meg a gyümölcsöt és szárítsuk meg a héját —- 2 dekagrammot 2 deciliter vízben egy teljes napig hagyjunk állni. Majd egy literre egészítsük ki, forraljuk fel, le­hűtve permetezzünk vele. Kese­rűtartalma miatt általános riasz­tó hatású a megfigyelések sze­rint. A paradicsom betegségei el­len hatásos a hetenkénti fölözött tejes permetezés. Negyed liter forralt, fölözött tejet két liter vízzel keverjünk, és ezt használ­juk fel.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom