Petőfi Népe, 1989. május (44. évfolyam, 102-127. szám)
1989-05-11 / 110. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1989. május 11. KÖZZÉTETTÉK AZ 1956-OS ESEMÉNYEKKEL ÖSSZEFÜGGÉSBEN KIVÉGZETTEK NÉVSORÁT Nagy Imre és társai temetése Borícs Gyula tájékoztatója Az Igazságügyi Minisztérium szerdán közzétette az 1956. december 20-a és 1961. december 13-a között, a bíróságok által halálra ítélt és kivégzett személyek névsorát, amelyet a büntetés-végrehajtás adatai és a bírósági iratok alapján állítottak össze. Ez alkalomból Borícs Gyula igazságügyi államtitkár elmondta: ahhoz, hogy e 277 nevet tartalmazó lista elkészülhessen, több mint 150 ezer kartont kellett átnézni a büntetés-végrehajtás iratai, illetve a bíróságoknál fellelt dokumentumok közül. A névsor azonban nem teljes. A felsoroltakon kívül lehet még olyan személy, akit akkor halálra ítéltek és kivégeztek, ám e nevek között azért nem szerepel, mert ez idáig semmilyen adatot nem sikerült találni erre vonatkozóan. Az akkori nyilvántartások hiányosak, pontatlanok, előfordultak névelírások, s több helyen hiányzik például az ítéletek iratszáma. A névsorban szerepel 13 olyan személy is, akiknek az iratait eddig nem találták meg. A most nyilvánosságra hozott névsorban nem szerepelnek azok, akik a börtönben haltak meg. Jelenleg két ilyen személyről tudnak, egyikük öngyilkos lett. A bírósági iratok alapján az akkor hatályos jogszabályok szerint kifejezetten politikai — állam elleni — bűncselekmény miatt 77 személyt ítéltek halálra és végeztek ki. Közülük 51 rendes bíróság elé került, 26-ot pedig statáriális eljárás során vontak felelősségre. (Az akkori jogszabályok szerint az állam elleni bűncselekmények közé tartozott a hűtlenség; a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló mozgalom kezdeményezése, vezetése; a népköztársaság megdöntésére irányuló szervezkedés; a tiltott határátlépés és a külföldre szökés.) A listán 177-en szerepelnek, akiket politikai és köztörvényes bűncselekmény — az akkori szabályok szerint rablás, gyilkosság vagy vagyon elleni bűncselekmény — miatt ítéltek halálra és végeztek ki. Az államtitkár felhívta a figyelmet arra: az akkori megítélés szerinti rablás, vagyon elleni bűncselekmény ma már nem biztos, hogy bűn- cselekménynek minősülne. A gyilkosságok megítélése sem volt egyértelmű, hiszen a 177 személy között van olyan, aki agyonlőtt valakit, de olyan is akad, akinek a harcokban való részvétele minősült köztörvényes bűncselekménynek. Kifejezetten köztörvényes bűncselekmény elkövetése miatt egyébként 23 személyt végeztek ki az említett időszakban. A nevek mellett azért nem jelölték meg, hogy kit milyen cselekmény miatt végeztek ki, hogy ne sértsék hozzátartozóik személyiségi jogait. A felsoroltak közül katonai bíróság 115, „civil” bíróság pedig 162 személy felett ítélkezett. A halálos ítéletek többsége, 210 a fővárosban született, a többi — egyebek között — Miskolcon, Győrött, Kecskeméten és Szekszárdon. Az újságírók kérdéseire az államtitkár és az e munkában közreműködők válaszoltak. Megkérdezték, van-e különbség a minisztériumi összeállítás és a Kapu című folyóiratban megjelent lista között. A válasz: mintegy 50 eltérés van a két névsor között, vannak nevek, amelyek csak a most nyilvánosságra hozott listán szerepelnek és fordítva. Az államtitkár megismételte: ő és munkatársai a büntetés- végrehajtás nyilvántartásában, illetve a bíróságoknál fellelhető iratokból készítették a névsort. A másik lista forrását nem ismerik. Borics Gyula leszögezte: az akkori jogszabályok alapján ezek az ítéletek nem voltak törvénysértők. Akkor statáriális eljárásban vonták felelősségre például azpkat, akiknél fegyvert találtak, s halálbüntetést szabhattak ki velük szemben. Ez ma már természetesen más megítélés alá esik. Emlékeztetett arra, hogy a kormány létrehozott egy bizottságot, amelynek a feladata, hogy minősítse az akkori eljárásokat, Ítéleteket. Véleménye szerint aligha képzelhető el, hogy az összes akkori — s még korábban született —i bírósági ítéletet egyenként felülvizsgálják. Valószínűleg a koncepciósnak vélt kiemelkedő politikai és gazdasági pereket külön-külön vizsgálják felül. A többi ügyet pedig minden bizonnyal együttesen egy jogszabály rendezi majd. Azoknak, akiket bűncselekmény hiányában felmentenek, kártalanítás jár. Egy kérdésre az államtitkár elmondta: nem tartották szükségesnek, hogy a névsorban az elítéltek foglalkozását is feltüntessék, de ez a nyilvántartásokból kideríthető. Az akkori szabályok szerint a kivégzetteket jeltelen sírokba temették. A minisztériumba már eddig is mintegy 40 olyan levél érkezett, amelyben a hozzátartozók kérik a kivégzett sírjának megjelölését, az exhumálást, s a földi maradványok kiadását. Az Igazságügyi Minisztérium igyekszik minden kérést teljesíteni, ám a rendelkezésre álló hiányos feljegyzések alapján nem lesz könnyű megtalálni és azonosítani minden holttestet. Nehezíti a munkát az is, hogy a büntetés-végrehajtás központi nyilvántartásában több mint egymillió karton -található. Ezek az 1945-től napjainkig elkövetett bűncselekményeket tartalmazzák. Mivel e kartonok névsor szerint, s nem időrendben vannak sorba rakva, a kiindulási pont az elítélt neve. A tájékoztatón megkérdezték: elkészülhet-e az 1956-os események áldozatainak listája is? Az államtitkár visszakérdezett: vajon ki tudna ilyet összeállitani? Mint mondotta, ő és munkatársai csak az igazság- szolgálatás rendelkezésére álló dokumentumok alapján dolgozhatnak. Borics Gyula ezt követően szólt a Nagy Imre és társai hozzátartozóival folytatott hétfői megbeszéléséről. Kiemelte: a családtagok kérésére Nagy Imre, Gimes Miklós, Maiéter Pál, Szilágyi József és Lo- sonczy Géza polgári temetése ez év június 16-án, 12.30 órakor lesz a Kozma utcai új köztemetőben. Az érdeklődők 10 órától róhatják le kegyeletüket. Nagy Imrét — leánya kérésére fS külön temetik el oda, ahol holtteste 1961 februárjától eddig nyugodott. (Az egykori miniszterelnök korábban a Kozma utcai kisfogház udvarán volt eltemetve Maiéter Pállal és Gimes Miklóssal együtt.) A másik négy személy földi maradványait pedig a néhány méterrel távolabb kialakított sírba temetik. Egy üres koporsót is a földbe helyeznek, ezzel emlékezve a ma még nem azonosított, jeltelen sírokban nyugvókra. Ugyanitt egy leendő emlékmű alapkövét is lerakják. Mivel a temetésen nagy tömegre lehet számítani, a Történelmi Igazságtétel Bizottsága mintegy 1000-1500 rendezőről gondoskodik. Az államtitkár jelenlegi tudomása szerint a kormány hivatalosan nem képviselteti magát a temetésen. A szertartást egyébként a tervek szerint a Magyar Televizió közvetíti. Az egyik újságíró tudomása szerint a Nyugaton élő magyarok közül is sokan készülnek haza erre az eseményre, ám van közöttük, aki nem kapott magyar vízumot. A Belügyminisztérium jelenlévő képviselője erről nem tudott. Borics Gyula végezetül utalt arra, hogy a 301-es parcellában még a temetésig egy kőlapon feltüntetik azoknak a nevét, akikről — a rendelkezésre álló nyilvántartások alapján — tudják, melyik parcellában, sorban és sírhelyen nyugszanak. A kivégzettek névsora A név után zárójelben a kivégzett születési helye és születési évszáma szerepel. 1. Alapi László 2. Andi József 3. Angyal István 4. Angyal Józsefné Friedl Valéria 5. Aradi István 6. Ábrahám József 7. Ács Lajos 8. Babér István 9. Babolcsai István 10. Bajusz Ferenc József 11. Bakos Gyuláné Salabert Erzsébet 12. Balázs Ferenc 13. Balázs Géza 14. Bállá Pál 15. Balogh László 16. Balogh Tamás 17. Barabás Tibor 18. Bartha Béla 19. Bartók János 20. Batonai István 21. Batonai László 22. Bán Róbert 23. Bárány János 24. Bencsik József 25. Berecz György 26. Berta János 27. Berta József 28. Békési Béla 29. Böbék Károly 30. Boda Sándor 31. Bognár Ottó 32. Bokor János 33. Bosnyák Gábor34. Bódi József 35. Bódis János 36. Bóna Zsigmond 37. dr. Brusznyai Árpád 38. Burgermeiszter József 39. Czakó András 40. Czermann Lajos 41. Czédli István 42. Cziffrik Lajos 43. Czimer Tibor 44. Csányi Sándor 45. ifj. Császár József 46. Csehi Károly 47. Csermák János 48. Csizmád! Ferenc 49. Csiki Lajos 50. Csontos Elekné Kenderesi Mária 51. Dederi Gábor 52. Dobi Károly 53. Dóczi Dénes 54. Dudás József 55. Ekrem Kemál (Kornél) 56. Erdész József 57. Erdősi Ferenc 58. Erős István 59. Ezer Antal 60. Farkas Imre 61. Farkas Mihály 62. Fáncsik György 63. dr. -Fáy Ferenc 64. Fejes József Tibor 65. Fekete Sándor 66. Fenyvesi Miklós 67. Folly Gábor 68. Földes Gábor 69. Földesi Tibor 70. Francia Kiss Mihály 71. Franyó Ferenc 72. Futó János 73. Führer Istvánné Csira Erzsébet 74. Galgóczi Zoltán 75. Garamszegi Alfréd 76. Gábor László 77. Gábor Péter 78. Geczkó István 79. Gergely József 80. Gerlei József 81. Géber Miklós 82. Géczi József 83. Gémes (Gránitz) József 84. ifj. Gész István 85. Gombos László 86. Goór László 87. Gimes Miklós 88. ifj. Góbor Ferenc 89. Gönczi Ferenc 90. Grosszmann Frigyes 91. Gulyás Lajos 92. Gyöngyösi Miklós 93. Hajnal Sándor 94. Hangódi István 95. Harazin János 96. Harmincz István 97. Havrila Béláné Sticker Katalin 98. Hámori István 99. Herczeg József 100. Horváth Gyula 101. Horváth István 102. Horváth Tibor 103. Hullár Gábor 104. Huzián István 105. Illéssy Gábor 106. Dyés László 107. Iván Kovács László 108. Ivicz György 109. Jakab Ándrás 110. Józsa György 111. Kanyó Bertalan 112. Katona István 113. Katona József 114. Katona Sándor 115. Kálmán Dezső 116. Keller Károly 117. Kicska János 118. Kiss Antal 119. Kiss István 120. Kiss Sándor 121. Klenovszky István 122. Kocsis Sándor 123. Kokics Béla 124. Kolompár Mátyás 125. Kolonics János 126. Kolozsi István 127. Komjáti Ferenc 128. Kondorosi Imre 129. Korsós József 130. Koszterna Gyula 131. Kovács Dezső 132. Kovács Ferenc 133. Kovács Imre 134. Kovács István 135. Kovács József (Pásztó, 1920) (Pusztahencsény, 1924) (Magyarbánhegyes, 1928) (Oroszvár, 1912) (Kunszentmárton, 1924) (Budapest, 1924) (Komárom, 1938) (Záhony, 1928) (Balatonkenese, 1905) (Budapest, 1930) (Budapest, 1930) (Mátészalka, 1933) (Miskolc, 1935) (Arad, 1919) (Arad, 1925) (Budapest, 1931) (Budapest, 1917) (Tornyospálca, 1927) (Budapest, 1936) (Cegléd, 1928) (Cegléd, 1927) (Budapest, 1934) (Répcelak, 1930) (Budapest, 1932) (Kolozsvár, 1924) (Máhomfa, 1938) (Veszprém, 1934) (Makó, 1926) (Baja, 1933) (Kajdacs, 1924) (Szombathely, 1931) (Gyergyóalfalu, 1919) (Mezőtúr, 1930) (Kisvárda, 1938) (Aggtelek, 1911) (Ózd, 1930) (Derekegyháza, 1924) (Nagymaros, 1938) (Nagykáta, 1928) (Budapest, 1926) (Budapest, 1935) (Mosonmagyaróvár, 1914) (Budapest, 1923) (Perkáta, 1929) (Magyaratád, 1929) (Budapest, 1928) (Kisköre, 1928) (Budapest, 1932) (Dorog, 1931) (Tószeg, 1907) (Nagybecskerek, 1936) (Gyula, 1931) (Budapest, 1932) (Marosvásárhely, 1912) (Skoplje, Jugoszlávia, 1924) (Rákoscsaba, 1927) (Bakonybél, 1935) (Üllő, 1913) (Dunaharasztif1927) (Csepel, 1929) (Gyula, 1928. október 10. Mócz Erzsébet) (Kispest, 1933) (Szeged, 1908) (Budapest, 1934) (Tiszajenő, 1930) (Szerencs, 1935) (Budapest, 1919) (Budapest, 1923) (Szeged, 1923) (Kecskemét, 1887) (Budapest, 1927) (Kaposvár, 1936) (Nagy dörög, 1934) (Budapest, 1933) (Budapest, 1918) (Budapest, 1930) (Földeák, 1919) (Pásztó, 1926) (Szendrő, 1930) (Budapest, 1930) (Család, 1903) (Budapest, 1930) (Szeged, 1909) (Balatonarács, 1933) (Debrecen, 1924) (Nagykanizsa, 1934) (Budapest, 1917) (Kecskemét, 1936) (Budapest, 1931) (Budapest, 1920) (Kisújfalu, 1918) (Budapest, 1929) (Vulkán, 1914) (Dány, 1914) (Kakucs, 1908) (Gyón, 1928) (Esztergom, 1932) (Budapest, 1917) (Szigetvár, 1933) (Nagypeterd, 1935) (Budapest, 1936) (Alsóság, 1936) (Tiszabercel, 1924) (Zalaegerszeg, 1924) , (Szikszó, 1934) (Budapest, 1933) (Debrecen, 1930) (Budapest, 1936) (Nagymihály, 1934) (Sátoraljaújhely, 1933) (Fülpös, 1900) (Őcsény, 1920) (Tápiószentmárton, 1923) (Budapest, 1915) (Szava, 1934) (Budapest, 1925) (Munkács, 1931) (Diószeg, 1933) (Panyola, 1928) (Tiszadob, 1899) / (Budapest, 1936) (Kiskunfélegyháza, 1928) (Sóskút, 1924) (Kiskunmajsa, 1924) (Paks, 1935) (Ózd, 1913) (Mezőnyék, 1920) (Sátoraljaújhely, 1922) (Solt, 1935) (Újpest, 1933) (Gyömrő, 1920) (Budapest, 1931) (Monor, 1929) (Székelykeresztúr, 1924) (Békéscsaba, 1926) 136. Kovács Lajos 137. Kosa Ferenc 138. Kosa Pál 139. Kóté Sörös József 140. Körösi Sándor 141. Krausz Gyula 142. Kuti István 143. Lachki Albert 144. Lakatos Péter 145. Lakos János 146. Lassú István 147. Laurinyecz András 148. Lendvai Gyula 149. Lengyel László 150. Léderer Jenő Tibor 151. Lénárd Ottó 152. Lukács László 153. Magori Mária 154. Magyar János 155. Magyar Zoltán 156. Major Ernő 157. dr. Makó Kiéger László 158. Maiéter Pál 159. fk. Mansfeld Péter 160. Matyeinszki István 161. Mayer Antal 162. Mányi Erzsébet 163. Márász Sándor 164. Mecséri János 165. Merényi Ernő 166. Micsinai István 167. Minczér József 168. Molnár Imre 169. Molnár Károly 170. Molnár László 171. Molnár Sándor 172. Modori Sándor 173. Monori Istvánné Marton Mária 174. Nagy András 175. Nagy Imre 176. Nagy József 177. Nagy József 178. Nagy József 179. Nagy József 180. Nagy Lajos 181. Nagy Lajos 182. Nagy Sándor (Somlyói Nagy Sándor) 183. Nagy Zoltán 184. Németh József 185. Németh József 186. Nickelsburg László 187. Oláh Miklós 188. Ónestyák László 189. Ózsvát Károly 190. Palotás József 191. Panczer Ferenc 192. ifj. Patyi István 193. Pálházi Ferenc 194. Pálinkás Antal 195. Pekó István 196. Pente Béla 197. Peterdi Sándor 198. Petrus József 199. Péch Géza 200. Pércsi Lajos 201. Pintér József 202. Pólya Ferenc Sándor 203. Pópa (Papp) József 204. Preisz Zoltán 205. Preszmajer Ágoston 206. dr. Rajki (Klein Mór) Márton 207. Renner Péter 208. Rémiás Pál 209. ifj. Rizmajer József 210. Romvári (Reichardt) József 211. Rusznyák László 212. Schiff János 213. Sikó Dezső 214. Silye Sámuel 215. Simon Gábor 216. Simon Géza 217. Sipos Zsigmond 218. Somlai István 219. Somogyi Tibor 220. Sörös Imre 221. Spannberger György 222. Steiner Lajos 223. Szabó István 224. Szabó (Szőre) István 225. Szabó János 226. Szabó János 227. D. Szabó Károly 228. Szabó Lajos 229. Szabó Pál 230. Szántó Alajos 231. Szántó Farkas Béla 232. Szász Zoltán 233. Szedeti János 234. Szegedi Flórián 235. Szelepcsényi István 236. Szendi Dezső 237. Szente István 238. id. Szente Károly 239. Szijj János 240. dr. Szilágyi József 241. Szilágyi László 242. Szirmai Ottó 243. Szivák István 244. Szívós Géza 245. Szmrek Benjámin 246. dr. Szobonya Zoltán 247. Szörtsey István 248. Szrogh Sándor 249. Takács Ferenc 250. Takács Kálmán 251. Tihanyi Árpád 252. Tomasovszki András 253. Toracz Sándor 254. Tóth György 255. Tóth Ilona Gizella 256. Tóth József 257. G. Tóth László 258. Tóth László 259. Tóth Tibor 260. Török István 261. Törzsök Géza 262. Tumbász Ákos 263. Tutsch József 264. Üjvári József 265. Vajgel Mihály 266. C. Varga István 267. Varga József 268. Varga Péter 269. Vass Lajos 270. Veréb László 271. Viskovics János 272. Weintráger László 273. Zódor János 274. Zrínyi János 275. Zsendovics László 276. Zsigmond Imre 277. Zsigmond László (Budapest, 1927) (Budapest, 1938) (Balatonfüred, 1921) (Monor, 1927) (Szekszárd, 1932) (Tinnye, 1937) (Budapest, 1926) (Siesbroch, Belgium, 1933) (Hajdúböszörmény, 1930) (Gyón, 1920) (Fót, 1899) (Kondoros, 1927) (Szentgál, 1931) (Miskolc, 1936) (Budapest, 1935) (Pesthidegkút, 1923) (Budapest, 1923) (Pécs, 1913) (Révfalu, 1934) (Kazár, 1933) (Budapest, 1915) (Budapest, 1911) (Eperjes, 1917) (Budapest, 1941) (Sóskút, 1933) (Budapest, 1913) (Rákosszentmihály, 1936) (Vodice, Jugoszlávia, 1927) (Győr, 1920) (Zalaegerszeg, 1914) (Perbete, 1919) (Kesztölc, 1932) (Tiszagyulaháza, 1934) (Hajmás, 1930) (Domony, 1922) (Pusztaegres, 1933) (Borszörcsök, 1923) (Ráczalmás, 1921) (Debrecen, 1934) (Kaposvár, 1896. június 7.) (Kisléta, 1929) (Telki, 1929) (Kaposvár, 1934) (Székesfehérvár, 1936) (Kecskemét, 1927) (Tamási, 1933) (Budapest, 1902) (Budapest, 1926) (Szombathely, 1912) (Szőcsény, 1931) (Budapest, 1924) (Miskolc, 1935) (Pázmánd, 1938) (Budapest, 1933) (Szombathely, 1935) (Budapest, 1902) (Kiskunmajsa, 1913) (Hernádnémeti, 1903) (Budapest, 1922) (Budapest, 1914) (Szőny, 1931) (Iváncsa, 1936) (Balatonszemes, 1936) (Budapest, 1930) (Földesi, 1911) (Mélykút, 1936) (Kiskundorozsma, 1913) (Budapest, 1927) (Marosvásárhely, 1925) (Budapest, 1934) (Zenta, 1901) (Brünn, 1933) (Ziliz, 1930) (Kakucs, 1935) (Nagykónyi, 1911) (CsilŰzradvány, 1933) (Pesterzsébet, 1930) (Diósgyőr, 1930) (Jászkisér, 1932) (Budapest, 1934) (Felsőgalla, 1915) (Budapest, 1934) (Budapest, 1936) (Murakeresztur, 1935) (Temerin, 1932) (Pilis, 1913) (Budapest, 1930) (Botpalád, 1920) (Nagyfiiged, 1925) (Szamosardó, 1928) (Zaruzsény, 1897) (Ócsa, 1924) (Budapest, 1930) (Egyed, 1915) (Jászárokszállás, 1912) ' (Sajónémeti, 1929) (Sajószentpéter, 1930) (Tamási, 1929) (Kispest, 1929) (Budapest, 1932) (Tiszadob, 1923) (Pusztazámor, 1937) (Pusztazámor, 1906) (Szabadka, 1914) (Debrecen, 1917) (Cégény, 1924) (Újpest, 1926) (Hódmezővásárhely, 1934) (Budapest, 1931) (Sári, 1934) (Jánoshalma, 1909) (Füzkút, 1891) (Sajónémeti, 1935) (Sárszentmihály, 1900) (Pozsony, 1909) (Győr, 1916) (Alma-Ata, Szovjetunió, 1923) (Budapest, 1930) (Balatonkeresztúr, 1909) (Árpádföld, 1932) (Monor, 1927) (Felsőzsolca, 1914) (Sátoraljaújhely, 1923) (Budapest, 1937) (Sárvár, 1930) (Budapest, 1911) - (Budapest, 1935) (Soroksárpéteri, 1929) (Budapest, 1927) (Kondoros, 1932) (Szentmártonkáta, 1911) (Kiskunfélegyháza, 1928) (Kemence, 1933) (Budapest, 1936) (Budapest, 1935) (Lajosmizse, 1918) (Monosmagyaróvár, 1928) (Nagykőrös, 1936) (Sály, 1925) (Budapest, 1931) (Doborgazsziget, 1924) (Szombathely, 1922) / Grósz Károly kanadai üzletembereket fogadott Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára szerdán fogadta a K anadai—Magyar Üzleti és Kereskedelmi Tanács küldöttségét, amely Andrew Sarlós és Patrick Keenan üzletemberek vezetésével tartózkodik hazánkban. A szívélyes, kötetlen megbeszélésen véleménycserére került sor a magyár —kanadai gazdasági együttműködés lehetőségeiről. Az MSZMP főtitkára a kanadai üzletemberek kérdésére válászolva szól hazánk helyzetéről. A találkozón jelen volt Derek Fraser, Kanada magyarországi nagykövete. „A magyar reform az európai ház legfontosabb beruházása" Engholm sajtóértekezlete A magyarországi reformfolyamat az egyik legfontosabb'»beruházás a Gorbacsov által javasolt európai háznak a felépítéséhez — jelentette ki Björn Engholm, a Bundesrat soros elnöke, az NSZK Schleswig-Holstein tartományának miniszterelnöke szerdán, a Parlamentben tartott sajtóértekezletén. A nyugatnémet szociáldemokrata politikus, mint elmondta, a Bun- desratnak, a nyugatnémet parlament felsőházának megbízásából jött Magyarországra, hogy közelebbről megismerkedjen az itteni politikai és gazdasági fejlődés esélyeivel, kockázataival. Tárgyalt a Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke vezette magyar parlamenti küldöttséggel, Pozsgay Imre államminiszterrel, fogadta őt Németh Miklós kormányfő és a Parlamentben rövid megbeszélést folytatott jGrósz Károllyal, ^z. MSZMP főtitkárával. A tárgyalásokon szerzett benyomásait összegezve hangsúlyozta: a magyar vezetés rendkívül reálisan ítéli meg az ország problémáit. Ha ez az Európában egyedülálló folyamat, az egypártrendszerről a többpártrendszerre, illetve a központi tervgazdálkodásról a piacgazdaságra történő áttérés eredményes lesz, akkor nemcsak Magyarország, hanem egész Európa arculata megváltozik — mutatott rá. „Biztos vagyok benne, hogy e folyamat végeredményben elvezet a katonai szembenállás, a katonai -tömbök szerepének csökkenéséhez” mondotta. Alapvető kérdés — tette hozzá —, hogy a rendkívül dinamikus politikai fejlődést sikerül-e gazdasági teljesítménnyel alátámasztani, mert nem lehet bizalmat szerezni az új irányú fejlődés iránt, ha megélhetési gondok vannak. Szorgalmazta, hogy közös európai összefogás se- ' gítse Magyarországot a gazdasági változások véghezvitelében. A többpártrendszer kérdésével kapcsolatban a nyugatnémet politikus felhívta a figyelmet arra, hogy milyen veszélyt jelent, ha teret nyerhetnek a politikában a szélsőséges erők, s ennek példájaként az egykori weimari köztársaságot említette. (MTI), Lemondott az Erdélyi Szövetség elnöke Márton János, az Erdélyi Szövetség elnöke az alábbi nyilatkozat közzétételére kérte az Országos Sajtószolgálatot. A három lemondott alelnök — Csiki László, Halász Péter és Köteles Pál — nélkül az Erdélyi Szövetség feladatait nem látom megoldhatónak. Ezért én is lemondok elnöki megbízatásomról. Remélem, az erdélyi magyarság sorsáért felelősen tenni akaró emberek találnak megfelelő vezetőket az Erdélyi Szövetség élére. (OS)
