Petőfi Népe, 1989. május (44. évfolyam, 102-127. szám)
1989-05-13 / 112. szám
2 • PETŐFI NÉPE • 1989. májas 13. BEFEJEZTE MUNKÁJÁT AZ ORSZÁGGYŰLÉS ÜLÉSSZAKA (Folytatás az I. oldalról) kifejtette, hogy a közlekedési kormányzat szándékában áll a kedvezmények kiterjesztése, ám az ország pénzügyi lehetőségei ennek egyelőre szűk határt szabnak. Bejelentette, hogy ez év szeptember 30-áig az Országos Árhivatallal és a Pénzügyminisztériummal közösen felülvizsgálják a helyi és a helyközi közlekedés tanfális támogatási rendszerét. A képviselő — bízva a felülvizsgálat pozitív eredményeiben — elfogadta a miniszter által mondottakat. Tűrök Sándor (Szolnok m., 13. vk.), a Jászapáti Nagyközségi Közös Tanács elnöke a lakossági közreműködéssel épülő tanácsi utak költségviseléséből eredő bizonytalanságok, illetve az adótörvények ellentmondásai, alkalmazási nehézségei tárgyában interpellált a pénzügyminiszterhez. Békési László válaszában leszögezte: az önkéntes hozzájárulásra vonatkozó adókedvezményt, az ehhez kapcsolódó törvénymódosítást a jövő heti kormányülésre beterjesztette, így remélhetően e kérdés már a közeljövőben megnyugtatóan rendeződik. Az általános forgalmi adóra vonatkozóan azonban a miniszter megállapította: ez az adófajta lényegét tekintve nem szervezetekhez és tevékenységekhez, hanem termékekhez és szolgáltatásokhoz kötődik. A tanácsok túlnyomó többsége nem saját, közvetlen költségfelhasználásával tartja fenn az utakat, hanem költségvetési üzemein keresztül megrendeli más útépítő szervezetektől. Ez esetben visszaigényelhetik az általános forgalmi adót. Abban a szűk körben, ahol a tanács fizetett karbantartókkal maga végzi saját útjainak karbantartását, a megvásárolt építőanyag után az általános forgalmi adót nem lehet visz- szaigényelni. A képviselő az interpellációra adott válasz első részét elfogadta, az Országgyűlés pedig tudomásul vette. Az általános forgalmi adóra vonatkozó választ azonban sem a képviselő, sem a parlament nem fogadta el, így az illetékes parlamenti bizottság foglalkozik maja a kérdéssel. Hellner Károly (Budapest, 32. vk.), a Merkúr vezérigazgatója a személygépkocsik megrendeleses vásárlásáról szoló, 1988-ban kelt minisztertanácsi rendelet két előírásával kapcsolatban interpellált a pénzügyminiszterhez. Javasolta, hogy szűnjön meg az új személy- gépkocsik igénylési letétjének kamatplafonja, tehát a fizethető kamat előírt felső határa. A képviselő kérte továbbá: módosítsák a rendeletnek azt az előírását, amely szerint az igénylési letét összegét és kamatait a személygépkocsi vételárának megfizetésére kell felhasználni. Békési László pénzügyminiszter egyetértett azzal, hogy a kamatplafon felszabadításával verseny indulhat meg a lakossági betéteket gyűjtő pénzintézetek között. Ennek előnyei és hátrányai egyaránt lennének. A pénzügyminiszter megjegyezte: a gépkocsiletétek kamatnövelése esetleg spekulációs, folyamatokat indítana el, jelentősen megnövelve az autóra várakozók sorát. Mindezek alapján Békési László javasolta, hogy az idén ne módosítsák ezt a kamatplafont; jövőre tétjének vissza erre a kérdésre, s a változások tükrében döntsenek. A pénzügyminiszter teljes mértékben osztotta Hellner Károly második javaslatát a korlátozás feloldására. Az erre vonatkozó módosítási javaslatokat rövidesen beteijesztik a parlament elé. Hellner Károly nem tartotta kielégítőnek a miniszter válaszát a kamatplafon eltörlésének ügyében. Az Ország- gyűlés viszont szavazás során — 46 ellenszavazattal, 37 tartózkodás mellett — tudomásul vette Békési László válaszát. Filln Pál (Budapest, 18. vk.), az Athenaeum Nyomda korrektor-főrevizora az igazságügy-miniszterhez interpellált a cégbírósági közlemények közzéOrszággyűlési tisztségviselők tanácskozása Szűrös Mátyásnak, az Ország- gyűlés elnökének vezetésével a május 30-ával kezdődő ülésszak előkészületeiről ülést tartott — a megyei képviselőcsoportok és az állandó bizottságok vezetőinek részvételével — az Országgyűlés tisztikara, á tanácskozás szünetében. A várható napirendekhez kapcsolódóan Sárközy Tamás igazság- ügyminiszter-helyettes arra hívta fel a figyelmet, hogy a gazdálkodó szervezetek, társaságok átalakulásáról, az állami vállalatokról, valamint a szövetkezetekről szóló törvényjavaslat egy egységes csomagterv, így ezeket együtt kell megvitatni, illetve sorsukról dönteni. Raisz Gusztáv mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes kifejtette, hogy a földről, a mezőgazdasági szövetkezetekről, az erdőkről és a vadgazdálkodásról szóló törvénymódosítási javaslatok segítik az eddig szabályozatlan tulajdonformák tisztázását és az önkormányzat, a gazdálkodási önállóság erősítését. Madarasi Attila pénzügyminisztériumi államtitkár ismertette a költségvetés helyzetének stabilizálását szolgáló, tervezett kormányintézkedéseket. tételéről és a közzététel díjazásáról szóló rendelet tárgyában. Utalt arra, hogy a cégközlönyben való közlés a társasági törvény előírásai szerint olyan kötelező aktus, amely a gazdasági társaság alapításának elengedhetetlen része. A miniszter rendeletének megfelelően a cégközleményeket költségtérítés ellenében teszik közzé. A képviselő véleménye szerint a miniszter rendelete ellentétes a társasági törvénynek a vállalkozásokat segítő törekvésével, hiszen újabb anyagi megterhelést jelent az induló vállalkozások számára. Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszter élt azzal a lehetőséggel, hogy a felvetett problémára 30 napon belül, írásban | válaszolhasson. Vassné Nyéki Ilona (Pest m., 1. vk.), a Kerepestarcsai Nagyközségi Tanács elnöke a helyi önkormányzatok megerősítésének ügyében interpellált a belügyminiszterhez. A képviselőnő szerint a hatályos tanácstörvény nem tisztázza egyértelműen a tanácselnök és I vb- titkár viszonyát. Földesi Jenő belügyminisztériumi államtitkár válaszában meggondolandónak tartotta a vb-titkárok bérének testületi megállapítását. Azzal érvelt, hogy a titkárok nem csak a helyi ön- kormányzat szakemberei. Feladatuk jó része kapcsolódik ahhoz, hogy biztosítsák a tanácstestületek és az apparátus döntésének érvényességét. Emiatt indokolt, hogy mentesüljenek a helyi érdekektől és befolyásoktól. Az államtitkár válaszát a képviselő és az Országgyűlés tudomásul vette. Vassné Nyéki Ilona ugyancsak a belügyminiszterhez interpellált a kerepes- tárcsái BM Tartalékos Tisztképzo Iskola áthelyezése tárgyában. Földesi Jenő belügyminisztériumi államtitkár elmondta, hogy az iskolát 1968-ban alapították, s benne a BM számára képeznek tartalékos határőr- és rendőrtiszteket, sorkatonákból. Az intézményt 300 hallgató képzésére tét- . ték alkalmassá. A kistarcsai volt internálótábor épületének átalakítása a BM-nek sok pénzébe került. Az objektum teljes felújítása az 1990-es évek elején fejeződik be, mintegy 125 millió forintos költséggel. Az államtitkár szerint a belügyi-katonai infrastruktúra kiépítettsége miatt a terület és az objektum polgári célokra történő átalakítása újabb jelentős költségráfordítást igényelne. Vassné Nyéki Ilona a választ nem fogadta el. Kifejtette: a kerepestarcsai tar- talékostiszt-képző hallgatóitól és oktatóitól, valamint a nagyközség közvéleményétől tudja, hogy az intézmény oktatási célja történelmileg túlhaladott. Határozathozatal következett. Az Országgyűlés az államtitkár válaszát nem fogadta el. A szavazás eredménye: 31 igen, 118 nem szavazat és 75 tartózkodás. Az interpellációt az elnöklő Szűrös Mátyás kiadta az Országgyűlés honvédelmi bizottságának, és kérte, hogy a bizottság jelentését a következő ülésen teijessze a képviselők elé. KÉRDÉSEK . Szűrös Mátyás elnök bejelentette, hogy a kérdések következnek. Südi Bertalan (Bács-Kiskun ni.. 12. vk.), a Jánoshalmi Petőfi Mgtsz MSZMP-bizottságának titkára az állami költségvetés pontos tervezése tárgyában tett fel kérdést a Minisztertanács elnökéhez. A képviselő az iránt tudakozódott, hogy a kormány milyen intézkedéseket tervez a képviselők fél- reinformálásának elkerülésére, a valósághű tájékoztatásra, mert az Ország- gyűlés csak ezáltal hozhat az egész népgazdaságra vagy a társadalomra kiható, megalapozott döntéseket. A miniszterelnök nevében Békési László pénzügyminiszter válaszolt. Elmondta, hogy a kormány a következő parlamenti ülésszakon tételesen elszámol a parlamentnek az ország gazdasági helyzetéről, benne az állami költség- vetés kialakult pozíciójáról. Ehhez kérte a képviselők egyetértését. Polgári István (Hajdú-Bihar m., 7. vk.)va Kemikál Építőanyagipari Vállalat Építési Műgyantagyárának üzemvezetője a működési engedéllyel rendelkező kisiparosok kivitelezői jogosultságának megadása tárgyában tett fel kérdést a közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszternek. Derzsi András, a tárca vezetője megerősítette azt a tapasztalatot, miszerint az újonnan elkészült épületek jelentős hányada életveszélyes hibákat tartalmaz. Ez arra figyelmeztet, hogy az épületek fontosabb tartószerkezeteinek építésénél nem lehetnek engedékenyebbek a szakmai követelményeket illetően. Jelenleg előkészítés alatt áll az építőipari kivitelezési tevékenység gyakorlásáról szóló új minisztertanácsi rendelet, azonban a tervezetben sem kívánják enyhíteni a szakmai előírásokat. Bödőné Rózsa Edit (Csongrád m., 3. vk.), a Taurus Gumigyár energetikusa a többmilliós prémiumok kifizetése tárgyában tett fel kérdést az Állami Béres Munkaügyi Hivatal elnökéhez. Halmos Csaba államtitkár, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke utalt arra, hogy a szóban forgó jövedelmek többsége olyan jellegű, amelyeknek körülbelül 65-70 százalékát elviszi a személyi jövedelemadó és a többi járulék. Megjegyezte azt is, hogy — éppen a szabályzási rendszer következtében — néhány száz vezető semmilyen prémiumban nem részesül. Mint mondotta, éppen a nivellálások elkerülésére, a teljesítmények elismerése érdekében alakították 1988-ban az ezzel kapcsolatos szabályozást. Végül megjegyzésként az államtitkár hozzáfűzte: a kormány továbbra sem kívánja korlátozni a valós teljesítmények alapján megszerzett jövedelmeket. Ugyanakkor határozott az a szándék, hogy korlátokat állítsanak minden olyan jövedelemkiáramlás elé, amely mögött nincs teljesítmény. Az interpellációk, illetve a kérdések elhangzása után Biacs Péter,(Budapest 30. vk.), a MÉM Központi Élelmiszer- ipari Kutató Intézetének főigazgatója, címzetes egyetemi tanár bejelentette: az Országgyűlés agrárszektorával szorosan együttműködve—22 képviselőtársával — megalakították a parlament élelmiszer-ipari szektorát. Célkitűzéseik között szerepel az élelmiszeripar műszaki fejlesztése, az élelmiszerek minőségének biztosítása, az élelmiszer- kereskedelem színvonalának javítása, a fogyasztók érdekvédelme, a nemrég módosított élelmiszertörvény érvényesítése. Bubla Gyula (Budapest, 3. vk.), a Ganz Villamossági Művek központi forgácsoló gyáregységének vezetője bejelentette, hogy május 9-én ideiglenes parlamenti csoport alakult, amelyben a bős—nagymarosi vízlépcsőrendszer- beruházást ellenző képviselők tömörülnek. A csoport tagjainak megítélése szerint a nagyberuházást legalább 8-10 évvel el kellenne halasztani. Leállításáról akár már holnap dönteni kellene, mert a május 30-ai esetleges kedvező döntésig is újabb negyedmilliárd forintot emészt fel az építkezés. Szűrös Mátyás zárszavában az ülésszakot eredményesnek minősítette, bár hozzátette, hogy az idővel takarékosabban kellene bánni a képviselőknek. Megszívlelendőnek tartotta azt a képviselői felvetést, hogy szavazáskor lehetőleg mindenki tartózkodjon a teremben. Az Országgyűlés elnöke a parlamenti szekciókkal kapcsolatban pozitív folyamatként értékelte azok létrejöttét. Éelhívta azonban a figyelmet arra: az Országgyűlés költségvetése csak az állandó bizottságok működésének segítésére elegendő. Szűrös Mátyás a kormányfő kérésére közölte: a következő ülésszakon előterjesztendő kormányprogramról a Minisztertanács rendkívüli ülésén tár- gyal. Vass Józsefné (Békés m., 15. vk.), a Sarkadi Lenin Mgtsz főkönyvelőhelyettese szerint a téma súlya miatt e kérdésről önálló ülésszakon kellene tárgyalni. Szűrös Mátyás válaszában ígéretet tett arra, hogy a felvetést megvitatja Németh Miklóssal, s visszatér a kérdésre. Az Országgyűlés májusi ülésszakát ezt követően Szűrös Mátyás berekesztette. (Folytatás az 1. oldalról) nyezte, s az MSZMP foglalta programba a politikai és gazdasági reformok gondolatát. — A mostani budapesti párbeszéd is annak jele, hogy igényeljük az európai és más népek tapasztalatait, nyitottak vagyunk a politikai, gazdasági és humanitárius együttműködés minden formája iránt. Meggyőződéssel valljuk, hogy az összeurópai együttműködés a kontinens népeinek fejlődését segíti, s kedvezően befolyásolja a nemzetközi kapcsolatok egész légkörét — hangsúlyozta végezetül Grósz Károly, s kérte a jelenlévőket, hazatérve adják át pártjaiknak az MSZMP üdvözletét, jókívánságait. (MTI) Eredményhirdetés a megyei borversenyen (Folytatás az 1. oldalról) A versenyen legtöbb aranyérmet ä Kiskunhalasi Állami Gazdaság termékei kapták, és a Legjobb fehérbor címet is a halasiak Veltelinije nyerte el. Az állami gazdaságot a megyei tanács nagydíjjal jutalmazta. A termelői rangsorban a halasiakat követi a Helvéciái Állami Gazdaság, a Kertészeti Egyetem kutatóintézete, a Kecskemétvin Borgazdasági Kombinát, a Kecskemét —Szikrai és az Izsáki Állami Gazdaság. A legjobb vörösborért a Kecskemétvin, a legjobb pezsgőért az Izsáki Állami Gazdaság, a legkiválóbb pálinkáért a Helvéciái Állami Gazdaság, a legjobb üdítőitalért pedig az Olympos Kft. kapott elismerést. A kistermelők közül Tóth Imre (Solt- szentimre) és Tusori János (Kecel) részesült egy-egy aranyéremben. Több mint tíz különdíjat, 64 arany-, 346 ezüst- és 179 bronzérmet adtak át tegnap, a megyei borverseny zárónapján. Cs. I. Pozsgay Imre találkozója három párt képviselőjével Pozsgay Imre, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, államminiszter pénteken fogadta Ciril Baskovicsot, a Szlovén Kommunisták Szövetsége Központi Bizottsága Elnökségének végrehajtó titkárát, Valentyin Falint, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának tagját, a KB nemzetközi osztályának vezetőjét és Sauli Niinist finn parlamenti képviselőt. A politikusok a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége, a Szovjetunió Kommunista Pártja és a Finn Nemzeti Koalíciós Párt küldöttségét vezetik az MSZMP által rendezett sokpárti kerekasz- tal-konferencián. (MTI) Hétfőn utazik Pekingbe Gorbacsov A hétfőn kezdődő Gorbacsov-látogatásról volt szó a pekingi szovjet sajtóközpont pénteki, bemutatkozó sajtókonferenciáján. A kínai fővárosban a hét végére már mintegy másfél ezer külföldi újságíró gyűlt össze, akiket a pénteken megnyílt szovjet és a szombaton nyíló kínai sajtóközpont lát el bőséges információval. — Mihail Gorbacsov hivatalos kínai látogatása kettős célt szolgál — mondta a sajtóértekezleten Gennagyij Geraszimov szovjet külügyi szóvivő. — Egyrészt egy több éve tartó folyamat betetőzéseként véglegesen rendezni legfelsőbb szinten az államközi kapcsolatokat, másrészt helyreállítani az évtizedekkel ezelőtt megszakadt pártközi kapcsolatokat. A világhírű kirgiz író, Csingiz Ajtmatov a sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy a diplomácia és a nagypolitika mellett a viszony normalizálása a kultúra,, a művészet, az irodalom viszonyának rendezését is jelenti, beleértve az emberek közötti kapcsolattartás bővítését is. Jevgenyij Primakov akadémikus és Mihail Tyitorenko professzor rámutatott, hogy a kétoldalú árucsere-forgalom mintegy hárommilliárd dolláros szintje méltatlanul alacsony. Természetesen szóba került a kambodzsai kérdés is. Szovjet részről úgy vélik, hogy mára megvannak a sikeres politikai rendezés feltételei. A fennálló nézetkülönbségek ellenére az eddigi tárgyalások azt erősítik meg — hangoztatták a szovjet résztvevők —, hogy mind Kína, mind a Szovjetunió tiszteletben fogja tartani annak a kambodzsai választásnak az eredményét, amelyre a vietnami csapatok végleges távozása után kerül sor. Egy kérdés kapcsán Gennagyij Geraszimov határozottan leszögezte, hogy Mihail Gorbacsov programjában nem szerepel találkozó Norodom Szihanuk herceggel. Megnyílt a cannes-i filmfesztivál Csütörtökön, ünnepélyes külsőségek között, megnyílt a 42. cannes-i filmfesztivál. A 13 napos filmünnepen egyúttal az éppen 100 éve született Charlie Chaplin emléke előtt tisztelegnek. Ennek jegyében a nyitóceremónián Jack Lang francia . kulturális miniszter oldalán, több világhíresség társaságában, megjelent a komikus unokája, Geraldine Chaplin is. A cannes-i Fesztiválpalota épülete előtt ezúttal is hatalmas tömeg gyülekezett, hogy kedvenc színészeit és a fesztiválon felbukkanó más hírességeket közelről is láthassa. Az idei megnyitón három rendező, Woody Allen, Martin Scorsese és Francis Ford Coppola közös rendezésében a „New York Stories” (New York-i történetek) című, három rövidebb, önálló alkotásból álló filmet mutatták be, amely nem indul a seregszemle díjáért. A viadalra egyébként 22 versenyfilmet neveztek, s az Arany Pálma ez évi díját május 23-án kapja meg (remélhetőleg valóban) a legjobb alkotás. A nemes versengés s az üzleti szempontok mellett azonban a közönség szórakoztatása a fő cél. Wim Wenders, a zsűri elnöke is ennek jegyében zárta a kilenctagú testület bemutatását: „azt szeretném, ha a fiatalok ismét felfedeznék maguknak a mozit”. LENGYELORSZÁG Büntetések törlése A lengyel kormány törvénytervezetet fogadott el csütörtökön arról, hogy az 1980 augusztusát követő időszakban politikai indíttatásból elkövetett különféle bűncselekmények esetében, így például a sztrájkokkal, tüntetésekkel, vagy a szükségállapot rendelkezései megszegésével összefüggő esetekben törlik a büntetéseket, vagy leállítják a folyó büntetőeljárásokat, egyszerűen meg nem történtnek minősítve azokat. A politikai tevékenységgel, sztrájkkal összefüggő bűncselekmények között az abolíció kiterjed a pénzügyi jellegűekre is. Ezzel együtt a minisztertanács javasolja a büntető törvénykönyv módosítását, így például törölnék a magyar jogban is ismert izgatást és az azzal járó büntetést, továbbá bűncselekményből egyszerű szabálysértéssé minősítenék át az illegális rádióadó működtetését, az illegális nyomdai és nyomdatermékeket terjesztő tevékenységet és csak kivételes esetben büntetnék az illegális szervezethez való tartozást, az illegális szervezetben folytatott tevékenységet. A módosított törvény megszigorítaná az előzetes letartóztatás elrendelésének feltételeit és indokolatlan letartóztatás esetére kártérítést írna elő. Három hónapnál.hosszabb előzetes letartóztatást csak a bíróság rendelhet el, amit egy évre csak a legfelsőbb bíróság hosszabbíthat meg. Az előzetes letartóztatásban levőknek, vagy az előállított személyeknek azonnal joga lenne ügyvédi segítséget igénybe venni. A kormány törlő rendelkezéséről és a büntető törvénykönyv módosításáról még az áprilisi kerekasztal mellett született megállapodás és a mostani módosítások csak egy, a jövőben sorra kerülő általános büntetőjogi reform kezdetét jelentik. Az együttműködést nem ideológiáknak kell meghatározniuk
