Petőfi Népe, 1989. május (44. évfolyam, 102-127. szám)

1989-05-10 / 109. szám

\ 4 • PETŐFI NÉPE • 1989. május 10. HONISMERET — HELYTÖRTÉNET Hnpra i rra rzrra fr\ Néhány szó egy borostyánlepte wpci dlgdZ^d l(J kecskeméti sírról FEHER ISTVÁN: A magyarországi németek kitelepítése Ha van köhyv, mely megérdemli a hézagpótló munka minősítést, úgy Fe­hér István A magyarországi németek kitelepítése című könyve bizonyosan az. Történelmünk 1945 és 1950 közötti esztendeinek, az okoknak és okozatok­nak felderítése, a fehér foltok eltünteté­se sokáig váratott magára. Fehér Ist­ván tanulmánya ezt vállalta magára, hiteles dokumentumok feldolgozásával oszlatva el a tévhiteket, sőt az előítéle­teket is. Sajnos, a második világháború után a politika nem ismerte fel — amit ma már kézenfekvő igazságnak tartunk —, hogy nem a kitelepítések kegyetlen végrehajtása volt a nemzetiségi kérdés egyetlen megoldási módja. Azt is tud­juk, hogy történelmi szükségszerűség a háborús bűnökért való elszámoltatás, de humanitás- és demokráciaellenes a kollektív felelősségre vonás, melynek következtében a büntelenek is száz­ezerszámra bűnhődnek. A nagyhatal­mak határozata alapján az ideiglenes magyar kormány kénytelen volt a kite­lepítési rendelet megalkotásánál az úgynevezett fordított eljárást alkal­Bevétel­növelés Ma délután körbejártam a la­kásunkat és megállapítottam, hogy állapota tarthatatlan. A ta­péta több helyen foszlik, a par­ketta felpúposodott, a plafonon beázási foltok éktelenkednek. A vízcsapok csöpögnek, a WC öblitötartálya meg önállósította magát. Akkor is zubogva folyik a viz, amikor a közelében sem vagyunk... ' ,-c- Teljes felújításra van szük­ség — határoztam el. — No, de miből? A családi költségvetésből nem lehet semmit elvonni, mert az beláthatatlan következmé­nyekkel járna. A múltkor is éh­ségsztrájkba kezdtek a fiaim, amikor közöltem velük, hogy­csökkentem a zsebpénzüket. Hirtelen jött az ötlet: ezentúl használati dijat szedek a lakás­ban nyújtott egyes szolgáltatáso­kért. Az előszobában elhelyezett kabátokért ruhatári dijat kérek. A WC-ben kirakok egy tányért a pénznek ... A fürdőszobát egy kötéllel kettéválasztom. Az egyik felében mos majd a feleségem, a másik részben meg a fürdővendégek lu­bickolhatnak. A gardróbszekrényt kiürítem: száz forint bérleti díj ellenében a ruhákat itt lehet elhelyezni... Az erkélyünket kinevezem kilá­tónak ... Az ide látogatók öt fo­rint ellenében gyönyörködhetnek a panorámában. (Omladozó tűz­falak, kopasz fák stb..) Van há­rom poszterünk a falon. Ez már minitárlatnak minősül, és így joggal kérhetek belépti díjat. Aki az egyik szobából átmegy a másikba, az nagymértékben koptatja a parkettát, ezért úgy gondolom, úthasználati dijat számíthatok fel... Terveim — ki tudja miért? — nem váltottak ki nagy tet­szést. Ismerőseink újabban nagy Ívben elkerülnek bennünket. A feleségem és a gyerekek elköl­töztek a nagymamához. Ezt az­tán végképp nem értem, mivel nekik felajánlottam, hogy a na­pijegy helyett havi- vagy éves bérletet válthatnak... — amik — mazni, mely szerint minden német kite­lepítendő, és a mentesíthetőknek kel­lett a bűntelenséget bizonyítani. A hitleri Németország és'a fasiszta háborús bűnösök, valamint a Volks­bund vezetői ellen érzett gyűlölet érthe­tővé teszi — de elfogadhatóvá nem — a kollektív felelősség gondolatát, melyben annak idején jó néhány párt egységes véleményt alakított ki. Voltak azért a kitelepítést ellenző beavatkozá­sok is. A kalocsai érsek például köz­benjárt a belügyminiszternél, hogy „ne alkalmazzák a szövetségesek az ember­telen német kitelepítési és áttelepítési gondolatot.!’ Talán érthető, hogy Fehér István könyvében különös figyelemmel keres­tem a megyénkre vonatkozó adatokat. Először Bácsalmásról vitték el, még 1946 májusában az első csoportokat. Egy hónappal később megindult a kite­lepítés Kunbaja, Felsőszentiván, Rém, Csátalja, Vaskút, Gara, Bácsbokod, Csikéria és Bácsborsód községekből is. Ebben a szakaszban az említett telepü­lésekről összesen 9227 lakost szállítot­tak el. Nem állítom, hogy a kitelepítések kérdésében Fehér István könyve mondja ki az utolsó szót. Kétségtelen­nek látszik azonban — és ez Fehér véle­ménye is —, hogy a magyarországi né­metek kitelepítése a szövetséges nagy­hatalmak elvi irányításával, közremű­ködésével és ellenőrzésével történt. Ha­zánkban ezt elsősorban a koalíció bal­szárnya támogatta, míg az új magyar állam kezdettől fogva védte az ország­hoz hűséges, haladó németeket. Más a véleménye a kérdésről a nyu­gati emigrációban élő történészek egész sorának. Johann Weidlein, Paul Flach, Matthias Annabring — mindhárman neves kutatók, számos munkában fej­tették ki nézeteiket a kitelepítésekről. Részben a Magyar Kommunista Pár­tot, részben a Szovjetuniót teszik fele­lőssé. Felfogásukat magyarázza, hogy ők is szenvedő alanyai voltak az intéz­kedésnek. Fehér István könyvének legfőbb ér­demét abban látom, hogy a tények fel­sorakoztatása mellett teret ad a külön­böző nézeteknek. Munkája— melyet bizonyára másoké is követ majd e tárgykörben — jelentős tett az igazság kiderítésében, és ezzel együtt erkölcsi elégtétel az ártatlanul meghurcolt tíz- és százezer magyarországi németnek. Gál Zoltán Mérföldkő az autógyártásban Franciaországban, Belgiumban és a Váci úton A helyszín: Budapest, Váci út 45. Az épület homlokzatán ez ol­vasható: Prímautó. A furcsa szóösszetételről Hor­váth Ferenc igazgató elmondja: nemcsak személyautók, hanem te­hergépkocsik javításával is foglal­koznak a volt 1. Számú Autójavitó Vállalat telephelyén. Főleg a szoci­alista típusokat javítják, de akkor sem esnek kétségbe, ha egy ügyfél Renault 5-öst, esetleg Toyotát, vagy BMW-t hoz tesztelésre. A Prímautó most egy olyan számí­tógépes vizsgálóberendezéssel lepi tneg a magyar autóstársadalmat, amely nemcsak Magyarországon, hanem a szocialista országokban is egyedülálló, de Európában is (Bel­gium, Franciaország) mindössze 6 ilyen készülék üzemel. A Compu- test VTC—04D nagyon rövid idő alatt megbízható és pontos vizsgá­latokat képes elvégezni a motor, a sebességváltó, a fékek, a kerekek párhuzamos állásáról, a kipufogó­gáz kibocsátásáról, az üzemanyag- fogyasztásról, a műszerek hibát- lanságáról. — Hogyan működik ez a forma- tervezett műszer? — Néhány praktikus berende­zéssel kiegészített hagyományos fékpad van összekapcsolva a szá­mítógépes berendezéssel, amely­nek a memóriájába több száz gép­kocsitípus gyári adatát táplálták be. Ha mondjuk egy 2-3 éves Lada 1500-as kocsit a fékpadon vizsgá­lunk, akkor a VCT—04D a vizs­gált Lada adatait összehasonlítja a gyár által megadott paraméterek­kel, s így pillanatokon belül min­dent tudunk a motorról, a sebes­ségváltóról, az üzemanyag­fogyasztásról. Berendezésünk egy kiíró segítségével az eredményeket rögzíti, s ezeket perceken belül átadjuk a tulajdonosnak. A beren­dezés gyorsabbá, megbízhatóbbá teheti például a műszaki vizsgázta­tást és a szervizmunkát. — Igaz, hogy a műszer elég drá­ga, de most, amikor a hazai gépjár­műpark eléggé elöregedett, olyan berendezéseket kell alkalmaznunk, amelyek nemcsak az ismert szocia­lista típusokra jók, hanem azokra a korszerű, nyugati autókra is, amelyekből az új vámrendelet élet­be lépése óta mintegy 10 000 érke­zett az országba. A berendezéssel az egy-két, vagy hároméves kocsiról műszaki gyorsfénykép készíthető, amely megmutatja a tulajdonosnak, hogy nyugodtan hosszabb útra is elin­dulhat, mert a gépjármű üzemké­pes. Kimutatja azt is, hogy a hosz- szabb út előtt felfétlenül szakem­ber gondjaira kell bízni a kocsit, mert a futómű, a motor vagy az üzemanyag-fogyasztás nem kielé­gítő. — Hol szerezték ezt a berende­zést? — A közelmúltban kapcsolatba kerültünk egy amerikai üzletem­berrel, bizonyos Jack Gevyvel, aki felajánlotta vállalatunknak a be­rendezést, és javaslatot tett a két cég köáötti együttműködésre is. A tervek szerint a vizsgálóberende­zést május. 9-én, délelőtt 1 órakor a szakma és a sajtó képviselőinek bemutatjuk'és üzembe helyezzük. — Az üzembe helyzés után mik a terveik? — Ha itt, a Váci úti üzemben a Computest beválik és a gépkocsi­tulajdonosok is megkedvelik, ak­kor az amerikai céggel közösen gyártva harmadik országba vagy országokba szeretnénk exportálni. Elsősorban a szocialista országok­ra gondolunk, de megcélozzuk a fejlődő országokat is. A sajtótájé­koztatón a berendezést felkínáljuk a vidéken működő autószervizek­nek. Itt említem meg, hogy a vizs­gáló körülbelül 2 millió forintba kerül. B. B. A Budai úti református temető egyik félreeső, csendes szögletében, valami­kori ünneplésekhez, szűnni nem akaró tapshoz szokott egyéniség alussza örök álmát. A már alig olvasható, kőbe vé­sett írás szerint, itt nyugszik Káldy Gyula, a Magyar Királyi Operaház igazgatója, aki a kiegyezést megelőző­en még kétnevű fővárosunkban, Pesten született 1838.. december 18-án, de már Budapesten halt meg 1901. március fi­án: Joggal kérdezheti a kedves olvasó, hogy a fővárosi operaház nagy hírű igazgatójának, számtalan műdal és ku­ruc nóta szerzőjének, hogyan kerültek hamvai egy csendes vidéki temetőbe. Kevesek előtt ismert, hogy Káldy Gyula' hamvait felesége, Kecskemét egyik nevezetes polgári családjának leszármazottá, Dékány Teréz színésznő' hozatta Kecskemét­re, ahová szinte „hazatért”, a kuruc és 48-as szabadságharcos dalaival e vidéki város közön­ségét is az „extázisba kergető” Káldy. Felesége és családja — Dé­kány László helyettes polgár- mester, Dékány Rafael főreális­kolai igazgató, aki a 48-as sza­badságharc harminc kisebb- nagyobb ütközetében vett részt és Dékány István pusztabíró, aki nemzetőrként szintén részt vett a nemzeti küzdelmedben — révén számtalan szállal kötő­dött Káldy Gyula Kecskemét­hez. Budapesti házánál — az előbbiekben felsorolt — kecske­méti rokonokon kívül, többször is megjelent Jókai Mór és Eöt­vös Károly is, az úgynevezett * kecskeméti „tarhonyavacsorá­kon”, ahol az emlékezést és jó hangulatot — a Budai Színmű­körben színészkedő — Teréz asszony jó hangú nótázással tet­te még emlékezetesebbé. Káldy Gyula első növendékei között volt, az akkor még frissi­ben megnyitott Nemzeti Zene­dének. Inenn a bécsi konzerva­tóriumra került tanulmányait folyta­tandó. Az itt működő kiváló zenepeda­gógusoktól Fischoff, Sechter és Schle- singertől sajátította el képzettségét. 1858-tól 1873-ig előbb Kolozsváron, majd Aradon és Pécsett volt karmester. Blaha Lujza fénykorában a Népszín­háznak is volt karnagya. Pályája foko­zatosan ívéit felfelé, amikor 1873-tól a budapesti Zenekedvelők Zenekarának vezetője —, majd a pesti Színitanoda énektanára lett. 1881-től a Nemzeti Életmentő üvöltés Az oly sokszor elátkozott beat-pop- rock világából megérkezett az első szü- lővidámító hír, sietve közreadjuk. Lon­don egyik külvárosi kórházában* — Brook Hospital — két hét óta eszmé­letlenül feküdt egy 12 éves kislány. Li­anne Preston közlekedési baleset foly­tán került kómás állapotba, az orvosok bármihez fogtak, nem tudtak ezen vál­toztatni. Valaki azt javasolta, próbál­kozzanak meg a „lökésterápiával”. Ez esetben úgy, hogy a kislány kedvenc együttese kezdjen el üvölteni a beteg­ágy mellett. A szülők véleménye szerint a kísérletre a Bros együttest kell felkér­ni, minthogy az ő fényképeik és lemeze­ik találhatók Lianne szobájában. Luke Goss, az együttes vezetője és szólistája készségesen vállalta a kísérleti gyógy­kezelő szerepét. „A kislány ágyának szélére ült, előbb beszélni kezdett hoz­zá, aztán egy dalt dúdolt a fülébe, és végül üvölteni kezdett. Lianne egyszer-1 csak kinyitotta a szemét, és csodálkoz­va az énekesre nézett” — mondta a főorvos, az esetről beszámoló újság­íróknak. Lianne túljutott az életveszélyen. Most, amikor oly problémás a gyógyszerellátás, nem kellene nekünk is a házi ráüvöltéssel próbálkoznunk? Érdekességek innen-onnan Milyen kárt okoz a péntek? Babonás embertársaink körében a legismertebb bajt hozó nap a péntek, főleg akkor, ha tizenharmadikára esik. Franciaországban — egyes nép­rajzkutatók szerint — állítólag nem egy helyen ágyban töltik a napot, jobban mondva igyekeznek átaludni, gondolván, hogy így kevesebb vesze­delem les rájuk. A statisztikák szerint minden „péntek 13” az USA-ban 250 millió dollár kárt okoz, azoknak az . alkalmazottaknak a .Jóvoltából”, akik ezen a napon nem hajlandók bemenni a munkahelyükre. Sikeres év A fejlett tőkés országok eredmé­nyes esztendőt zártak 1988-ban. A legdinamikusabban, 5,75 százalék­kal Japán gazdasága növekedett. Az infláció 0,75 százalék volt, ez a legala­csonyabb érték a vezető tőkés orszá­gok mutatói közül. Az NSZK számá­ra az 1988-as esztendő a 3,5 százalé­kos gazdasági növekedéssel az évti­zed legsikeresebb éve volt. Jóllehet a foglalkoztatás az idén is bővül az or­szágban, ennek ellenére a letelepülők, nem elhanyagolható száma miatt, változatlanul 2,25 millió munkanél­külire számítanak. Bartók, a becenév Családtagjainkat, barátainkat, munkatársainkat legtöbbször bece­nevükön szólítjuk meg. Vüághírű ze­neszerzőnk, Bartók Béla vezetékneve is tulajdonképpen becézett férfinév, méghozzá a Bertalan keresztnévből ered. Hasonló formát mutat István­ból az Istók, Erzsébetből az Erzsók, Mihályból á Mihók. A Bertalannak a Bertók és a Bartók alakján kívül még számos becézett formája maradt meg a családnevekben. Ilyen például a Barta, Bara,’ Bartalós, Bartos, Ber- de, Berkes és a Berkó is. A király kosarat kap Hódító Vilmos angol királyról fel­jegyezték, hogy még normandiai her­ceg korában feleségül akarta venni Matild flandriai grófnőt, de annak semmiképp sem kellett. Egy alkalom­mal Bruges-ben Matild éppen a misé­ről jött ki, és az utcán összetalálko­zott a herceggel. A szemtanúk nem hallották, hogy mit beszéltek, csak azt látták, hogy Vilmos megragadta a lányt, földhöz vágta, és megrugdos­ta. Feltételezhető, hogy Matild meg­bocsátott a goromba Vilmosnak, mert néhány év múlva feleségül ment hozzá. A boldog házasságban tizen­egy gyerek született. A fiatal feleség Margaret Thatcher brit kormány­fő nem volt hajlandó szóba állni Andreasz Papandreu görög miniszterelnökkel a Közös Piac rho- doszi csúcsértekezletén. Nem politi­kai ellentétek árnyékolták be a’jó vi­szonyt, hanem az a tény, hogy a het­venedik életévéhez közeledő kor­mányfő oldalán fiatal, mindössze 34 éves barátnője is részt vett a hivatalos eseményeken. Egyébként a görög po­litikus 37 évi házasság után válik 64 esztendős feleségétől. Olasz divat Moszkvában Az olasz Benetton Spa divatárucég végyes vállalat felépítését tervezi a Szovjetunióban — nyilatkozott a cégalapító, Luciano Benetton. A kapcsolatok kiépítését az amerikai Armand Hammer, a Szovjetunióval már több évtizedes kapcsolatban álló Occidental Petroleum Corporation elnöke segítette. A tervek szerint a Benetton-modelleket szovjet konfek­cióüzemekben állítják elő, és olyan márkaboltokban árusítják, amelye­ket szovjet városokban nyitnak majd. Kiss György Mihály • Káldy Gyula portréja ... • ... és kecskeméti sírja. Színház — 1884-től az Operaház ren­dezője, később főrendezője. Káldy Gyula pályájának csúcsára ért, amikor 1894-tőI a Zeneakadémia tanára, majd 1895 és 1900 között az Operaház igaz­gatója lett. 1 Nevét dalszerzeményeivel, dalátira­taival, ezeknek a kiadványainak, a ku­ruc és szabadságharcos daloknak or­KÉPERNYŐ szágos körutakon való népszerűsítésé­vel tette ismertté. Kecskemét városát tisztelte meg elsőnek 1892-ben, ahol országos versenykörútjának első állo­mását tartotta. A fővárosban előzőleg már. bemuta­tott nagy sikerű programot itt, Kecske­méten Káldy még megtoldotta a Rá- kóczi-kesergővel, amit énekhangra komponálva, tárogatókísérettel adtak elő. Kuruc dalokból összeállított mű­sorát Káldy Gyula Budapest és Kecs­kemét után még Szegeden és Szabad­kán mutatta be. Alig telt el 3 esztendő, amikor 1895- ben a Kecskemét hasábjain egy újabb hangversenyre invitáltak. Káldy három évvel ezelőtti társula­tából csak Kuliffay Izabella zongora- művésznő maradt meg. Vele tartott vi­szont Bárdossy Irén hangverseny- énekesnő és Várady Sándor, a Magyar Királyi Operaház „elsőrendű” bariton énekese, akik szívbemarkoló élménnyel adták elő a „Világosi fegyverletétel” és a Pecsovics-korszakból származó „Zrí­nyi vér mosta Bécset” című dalokat. Az elhangzott Batthyány-, Kossuth-, Klapka- és Damjanich-indulók közül ez utóbbi aratta a legnagyobb sikert. A hangverseny fénypontja a 14. rap­szódia előadása volt, amelyet Liszt Fe­renc az örökké emlékezetes október 6-a emlékére írt, és gyászinduló formájá­ban Bülownak ajánlott. Az Operaház igazgatóját nem sokkal halála előtt egy megtiszteltetés is érte. Az „Ezeréves Magyarország és a mil­lenniumi kiállítás” ünnepségeit meg­nyitó diszbandérium élén, díszes és kék ruhában hófehér lovakon bevonuló he- roldok kürtjelzéseit ugyanis Káldy Gyula állította össze régi magyar mofí- vumokból. Mi, kecskemétiek már mindezek alapján is méltán őrizhetnénk kegyelet­tel emlékét, és büszkék lehetnénk arra, hogy ez évben végképp felszámolásra kerülő temetőink egyikében, egy régen elfeledett sírban ilyen nagyszerű ember nyugszik. Ehhez azonban hozzá kell még tennem, hogy városi levéltárunk legféltettebb kincseinek egyikét is ép­pen Káldynak köszönhetjük, aki saját kéziratai és megszámlálhatatlan kottá­ja mellett, Kecskemétnek ajándékozta, az eddigi egyetlen, Liszt Ferenctől szár­mazó relikviánkat. „Herrn Kápelmeis- ter Káldy”-nak címezve, 1880. február 24-én Budapesten keltezett levélben vi­lághíres zongoravirtuózunk így búcsú­zik Káldy Gyulától: „Fogadja igen tisztelt Karnagy Úr legkitűnőbb nagy­rabecsülésem nyilvánítását”. Szabó Tamás Külföldi sorozatok Bármibe fogadtam volna, hogy a negédes, korombeli férfiakat si­kereivel vigasztaló Brinkmann professzor sohase szomorítja meg a rátermettség és hivatástudat nél­kül kórházában kínlódó szigorló orvos halálosan beteg édesapját rossz hírrel. A műszaki pálya iránt vonzódó fiatalember másoknak és magának is árt, ha valóban gyó­gyításra adja a fejét. Tudtam, hogy a milliós tömegek ízlése szerint ki- centizett filmben a főhős (az ele­gáns, a mosolygós, a megnyerő, a jómódú, a mifidig a legjobbkor ér­kező) egy pillanatra sem eshet lei a közönség kegyeiből. Szó sem lehe­tett volna a,sorozat — ki tudja, mikor eljövendő — „boldog végé­ről”, ha a mindig jól fésült profesz- szor egyetlen megbocsáthatatlan hibát is elkövet. Nyilvánvaló az is: az egyetemen nagy nehezen átevic- kélő fiatalember előbb-utóbb hely­rehozhatatlan hibát követett volna el valamelyik gyógyító intézetben, tehát őt is ki kellett iktatni a soro­zat további részéből. Fájdalom- mentesen, természetesen, mert az ilyen sorozatok kivetik magukból a nyers életet, a hétköznapi • megpróbáltatásokat. (Ezekben a rosszból is jó sarjad. Ha az előző folytatásban nem töri össze magát a kaszkadőr, aligha jön össze a boldog frigy ...) Boldog halállal hagyhatta itt. az árnyékvilágot a fiát mindenáron orvosnak szánó kolléga. A gyermeke képességeiről kegyes csalással tudósító hír vál­totta meg szenvedéseitől. Semmiképp sem óhajtok para­zsat gyűjteni fejemre, ezért gyorsan kijelentem: jól tette a televízió, hogy megvásárolta ezt az édeskés, a meg kell a szívnek hasadni soro­zatot is. Azt azonban remélem, hogy a nézők nem feledkeznek el például a Kórház a város szélén című remekműről. Igazat adnak nekem, akik összehasonlítják a kettőt? Az élet megcukrozása, a valóság megédesítése nélkül is mil­liókat köthet le égy sorozat, még akkor is, ha szereplői nem olyan pompázatos kastélyban laknak, mint Florence asszony A chateau- valloni [ polgárokban, ha nem olyan igényes környezetben játszó­dik á történet, mint a fekete-erdői klinika. * * * Az alkalom késztet ismétlésre. A viszonyítás, a hasonlítás, az em­beri lényeghez tartozik. Nézem A szív c. olasz sorozatot. Irigylem Perboni tanár úrért a hajdani olasz nebulókat. Bámulatos szeretettel nevelte tanulóit olasz hazafiakká. Újra és újra történelmi példákkal hozakodott elő napi ügyek kap­csán. Meggyőződésem, hogy a nyersanyagokban hozzánk hason­lóan szegény olaszok aligha büsz­kélkedhetnének iparukkal, ha nem ilyen szellemben nevelik ifjúságu­kat. Nemzeti büszkeségük is meg­követeli, hogy autóik, bútoraik a világ élvonalába tartoznak. sfc * * Alkalmazkodott az idők válto­zásaihoz a Ki tud többet a Szovjet­unióról? Eletesebbek, időszerűb­bek voltak a kérdések, nem előre beprogramozott válaszokat vártak az országos döntő résztvevőitől. Kiváló elgondolásnak bizonyult Hruscsov vejének a meghívása. Közvetve, közvetlenül — ahogyan mondani szokás — a történelem egyik tanújával szembesültek. Csak azt a ráadásnak szánt aján­dékot tudnám feledni! A Kreml mint cukorkatartó ... Heltai Nándor Egy hézagpótló tanulmányról

Next

/
Oldalképek
Tartalom