Petőfi Népe, 1989. május (44. évfolyam, 102-127. szám)
1989-05-10 / 109. szám
IDŐJÁRÁS Várható időjárás ma estig: Az országban túlnyomóan napos idő lesz. Csak időnként növekszik meg a felhőzet, legfeljebb futó zápor fordulhat elő. A változó irányú szél időnként megélénkül. Legmagasabb nappali hőmérséklet 21—26 fok között alakul. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLIV. évf. 109. szám Ára: 4,30 Ft 1989. május 10., szerda Koszorúzás a győzelem napján 9 Negyvennégy esztendeje, hogy május 9-e a győzelem napjaként a világ- történelem lapjára felíratott. A fasizmus felett aratott diadal emlékére tegnap délelőtt 10 órakor koszorúzási ünnepségre került sor Kecskeméten, a szovjet hősök emlékművénél is. Az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet magasabbegység parancsnoka, Vlagyimir Nyikolajevics Zsurovlev gárdaezredes, valamint Leonyid Grigorjevics Zenkov gárdaezredes helyezte el az emlékmű talapzatára a megemlékezés koszorúját. (Tóth Sándor felvétele) A közétkeztetés is megsínyli az ország romló gazdasági helyzetét Ezernyi gond van a közétkeztetésben is az elhatalmasodó infláció következtében. Emelkedtek az élelmiszerek árai, főként az iskolásoknak és a nyugdíjasoknak kerül sokba az előfizetéses étkeztetés, mint tegnap a fogyasztók megyei tanácsának ülésén Hazag László elnök bevezetőként emlitette. Vitaindítójában Szekér József, a megyei tanács kereskedelmi osztályának főelőadója is számos példával támasztotta alá, hogy a romló gazdasági- és munkaerőhelyzetben mekkora teher a vendéglátásnak az immár negyvenéves múltú előfizetéses étkeztetés. Az iskolánként adott évi 5 ezer forintos helyi tanácsi támogatás csupán csepp a tengerben a mai árakhoz képest. Tóth Endréné, a kalocsai Kristály étterem szerződéses üzletvezetője figyelemre méltó tényekkel szemléltette, hogy miért halad a csőd felé az előfizetéses étkeztetés, amely a múlt hónapban az étteremnek csupán 3 százalék hasznot hozott. Kiadásaik folyvást nőnek. Az étterem a helyi áfészé, amely 15-ről 18 százalékra emelte az eszközlekötési járulékot. A szerződéses vezető — az épület használatáért fizetett 58 ezer mellett — évi 800 ezer forint bérleti díjjal is elszámol a szövetkezetnek, amely így vált nyereségessé. Ugyanakkor elmondta, hogy az étteremnek nincs jó raktára, az áramot és a vizet változatlanul vállalati áron — több pénzért —kapja, s fát is csak a Tüzéptől vehet: még ha ott 60 forinttal drágább is mázsánként, mintha egy erdei dolgozó évi járandóságából venne át fát saját részére. Bordós Lajos a rossz gazdálkodást és a pazarlást kárhoztatta, ami végső soron megint csak a fogyasztók érdekeit sérti. Emlékeztetett rá, hogy régebben volt az úgynevezett moslékos hizlalás. Ez abból állt, hog$ a vendéglősök nem hagyták kárba veszni az ételmaradékot. A mai valóságot jellemezve szólt hozzá a vitához Kispál Lajos, a kecskeméti Buday Dezső Általános Iskola igazgatója. Jó volna eljutni odáig, hogy Magyarországon minden gyerek naponta egyszer ingyen étkezhessen. Nem tagadta ugyanakkor, hogy .az iskola 1020 tanulója otthon igen eltérő anyagi körülmények között él. Egyesek eldobják az udvaron a téliszalámi-, a kolbászdarabot meg a sajtot, míg olyanok is vannak, akik délután benéznek a napközibe: hagyott-e valamelyik társuk ennivalót az ebédjéből? Mátyás JáÁosné azt kifogásolta, hogy manapság az ebédek kevésbé értékesek. Egy pohárnyi híg rántás és néhány szem zöldborsó: ez a kence az a főzelék, amit néhol a gyerekek kapnak. Az üzemi konyhák nemegyszer megbámult húst is átvesznek a szállítóktól; a salátából nem mossák ki a homokot; a bableves és a tésztafélék vissza- visszatérőek az étrendben; a fehérje-, a vitamin- és az ásványisó- szükségletet nem veszik figyelembe a különböző életkornak — fiatalabbak és idősebbek — ellátásában. Dicsérő szavakat is hallunk. Dr. Bozsó Ferenc iskolaigazgató elismerésre méltónak nevezte azt az erőfeszítést, amelyet a Kiskunsági Vendéglátó Vállalat tesz 1973 óta a közétkeztetésért. Azzal viszont nem tud egyetérteni, hogy egy kollégiumban lakó tanuló ugyanany- nyit fizet havonta a teljes ellátásért (ebben benne van az ágyneműhasználat is), mint amennyi a négyéves unokájának az egy hónapi óvodai étkezési költsége. A közétkeztetés gondjairól és az elhangzott javaslatokról az érdek- védelmi testület tájékoztatja a Fogyasztók Országos Tanácsát. K —1 Az MSZMP Központi Bizottságának JAVASLATA politikai egyeztető fórum létrehozására MA ÖSSZEÜL AZ ORSZÁGGYŰLÉS Alkotmánykiegészítés, házszabályok, kormány- átalakítás, ifjúsági törvény Ma délelőtt 10 órakor megkezdi munkáját az Országgyűlés májusi ülésszaka. A törvényhozókat — alkotmányos jogával élve — Szűrös Mátyás, a ház elnöke hívta össze. A májusi ülésszak előreláthatólag csütörtökön záruló első fordulójának munkanapjai intenzív törvénykezéssel telnek. Az elmúlt hónapok feszített ütemű törvényalkotói tevékenységének szerves részeként számos jogszabálymódosítási indítvány kerül a parlament elé. A legjelentősebb indítványok között a testületre vár az alkotmány kiegészítésére vonatkozó törvényjavaslat tárgyalása, illetve ezzel szoros összefüggésben annak a csaknem másfél évtizedes törvénynek a módosítása, amely a kormány tagjainak és az államtitkároknak a felelősségéről szól. E két módosítási tervezettel összhangban megújulnak maguk a házszabályok is. A májusi ülésszak megnyitását kegye- letes aktus előzi meg. Az Országgyűlés a deportálások 45. évfordulóján kegyelettel adózik a Magyarországról elhurcolt több százezer ember emléke előtt. Az évforduló alkalmából Szűrös Mátyás házelnök emlékezik meg a tragikus sorsú áldozatokról. Az ünnepséget követő első napirendi pontként személyi kérdésekről határoz a parlament. A már hetekkel ezelőtt bejelentett kormányátalakítás részeként felmenti tisztségükből a Minisztertanács leköszönő tagjait, majd titkos szavazással megválasztja az új minisztereket. A szavazás eredményeinek kihirdetése után a tárcák újonnan hivatalba lépő vezetői a szokásoktól eltérően az ülésteremben, nyilvánosan tesznek esküt. Az alkotmány, a miniszteri felelősség és a házszabályok kiegészítése után a polgári törvénykönyv módosításának törvénytervezetéről dönt az Országgyűlés, majd Bödőné Rózsa Edit önálló indítványát tárgyalják, amennyiben a!tervezet napirendre tűzését megszavazzák a törvényhozók. A Csongrád megyei képviselő a választási törvény módosítását javasolja képviselőtársainak. Ezután a Sztálin emlékét megörökítő törvény hatályon kívül helyezéséről dönt az Országgyűlés, majd meghallgatja az Elnöki Tanács beszámolóját 1985 óta végzett munkájáról. Előreláthatólag nagy vitát vált ki az ülésszak vége felé terítékre kerülő ifjúsági törvény, amelynek végrehajtásáról Deák Gábor államtitkár, az Állami Ifjúsági és Sporthivatal elnöke számol be. A várható polémiára utal, hogy az elmúlt napokban számos ifjúsági szervezet, illetve a fiatalok problémaival foglalkozó szakértő meglehetősen kategorikusan úgy fogalmazott, hogy a parlament elé kerülő beszámoló nem alkalmas az érdemi tárgyalásra. Többen egyenesen azt javasoltak, hogy az ifjúsági törvény vitáját most vegyek le a napirendről. Az ülésszakot 17 interpelláció és 6 kérdés zárja. (MTI) 1. A Magyar Szocialista Munkáspárt — együttműködve valamennyi felelős politikai tényezővel — folytatni kívánja azt a mélyreható társadalmi átalakítást, amely a többpártrendszeren alapuló képviseleti demokrácia megteremtésére, a társadalmi, gazdasági válság leküzdésére irányul. Tudatában van, hogy a válság elmélyülésének megakadályozása a , konstruktív erők közötti politikai párbeszédet, az együttműködés lehetőségeinek felkutatását igényli, kölcsönös felelősséget és önmérsékletet feltételez. Meggyőződése, hogy az egypártrendszerből | képviseleti demokráciába való átmenet csak szabad választások révén valósítható meg. A Központi Bizottság felhívja az ország minden társadalmi-politikai szervezetét, hogy tárgyalóasztalnál, közösen keressék a társadalmi feszültségek, konfliktusok megegyezésen alapuló feloldását. Javasolja olyan politikai egyeztető fórum létrehozását, amely alkalmas a részt vevő szervezetek által meghatározott legfontosabb kérdések megvitatására. Az így kialakuló álláspontok szolgálhatják a nemzet felemelkedését. 2. Az MSZMP javasolja: a tanácskozások megkezdése előtt a résztvevők nyilvánítsák ki, hogy tiszteletben tartják az alkotmányosság elveit, elismerik egymást egyenrangú tárgyalófélnek, a tanácskozás ideje alatt tartózkodnak minden olyan egyoldalú lépéstől,, amely meghiúsítanál a tárgyalások eredményességét. Kívánatos, hogy a politikai megállapodások előzzék meg a törvényalkotást. 3. Az MSZMP ajánlja, hogy a tanácskozáson olyan politikai megállapodások szülessenek, amelyekhez csatolhatok a szükséges állami intézkedések és jogszabályok tervezetei. Javasolja a megállapodások nyilvánosságra hozatalát és eljuttatását az illetékes állami szervekhez. A résztvevők jelentsék ki, hogy a megállapodásokban foglaltakat a nyilvánosság előtt képviselik és minden rendelkezésükre álló politikai eszközzel érvényre juttatják. 4. A Központi Bizottság kívánatosnak tartja, hogy az egyeztető fórum minél teljesebben reprezentálja a társadalom valóságos politikai és érdektagoltságát. Az MSZMP önálló tárgyalópartnernek fogad el minden olyan szervezetet —; köztük az ellenzéki kerékasztalhoz tartozókat is —, amelyek az alkotmányosság talaján állnak, és kötelezettséget vállalnak az egyesülési törvényen alapuló működésre. A politikai egyeztető fórum résztvevőinek végleges köre az előkészítő megbeszéléseken alakítható ki. A tárgyaló szervezetek kizárólag önmagukat képviselhetik, s szükséges, hogy rendelkezzenek írásos mandátummal, amely felhatalmazza őket megállapodások kötésére is. 5. A Magyar Szocialista Munkáspárt az egyeztető fórum napirendjére a következő témákat javasolja: (1) A politikai rendszer reformjával, a demokratikus átmenet megvalósításával kapcsolatos elvek és szabályok meghatározása, az ezzel összefüggő sarkalatos törvények (az alkotmánybíróságról, a köztársasági elnöki intéz( Folytatás a 2. oldalon) ' Válságban a mezőgazdaság Az MSZMP megyei végrehajtó bizottsága az agrártézisekről, a platformszabadságról, a foglalkoztatottságról Az agrárpolitikai tézisekről, a platformszabadság értelmezéséről, az alkotmányvita tapasztalatairól és a foglalkoztatáspolitikáról tárgyalt tegnapi ülésén dr. Babinyecz Ferenc titkár elnökletével a Magyar Szocialista Munkáspárt Bács- Kiskun Megyei Végrehajtó Bizottsága (dr. Szabó Miklós az országos első titkári értekezleten vett részt). A délutáni sajtótájékoztatón dr. Kovács István szóvivő beszámolt arról, hogy az agrárpolitikai tézisek megjelentetését az élelmiszer-ipari vállalatok és mezőgazdasági üzemek helyeselték ugyan, ám azt is értésre adták: az elvek fölött vészes gyorsasággal múlik az idő. A mezőgazdasági fejlődés — derült ki a dr. Gál Gyula előteijesztésében tárgyalt anyagból — elvesztette korábbi dinamikáját, egyes ágazatokban kimondottan válságjelenségek mutatkoznak, és ezeket a KB tézisei sem kezelik hathatósan, ami Bács-Kiskunban, ahol a mezőgazdaság a nehéziparral ér föl, mindenképpen figyelmet érdemlő körülmény. Visszaesett a kertészeti termelés, újuló értékesítési gondokkal küzdenek a gazdaságok, csökkennek az eredmények, kimerülöfélben a pénzügyi-műszaki tartalékok, fejlesztésre nincs inód — ez a helyzet, aminek kialakulásában eddig sem a helytelen elvek játszottak szerepet, hanem a konkrét pénzügyi-közgazdasági szabályozás. Ez pedig — a minősítés az újságíróé — eleve kizsákmányoló volt, hiszen amig Japánban 70, az USA-ban 30 százalékos a mezőgazdaság állami támogatása, addig hazánkban csak 17 százalékos, s míg tíz év alatt átlagosan mindössze 30 százalékos i felvásárlási árak növekedése, addig a költségek 300 százalékkal nőttek — ezt hívják agrárollónak. A platformszabadság kérdéskörének vitája a vb-ülésen — nyilvánvalóan nem véletlenül — annak a levélnek az értelmezésével kezdődött, amelyet a megyei tanács kommunistái hoztak nyilvánosságra, kongresszus összehívását követelve, a Petőfi Népe múlt szombati számában — ezzel kapcsolatban érdemes tudni, hogy egy nemrég végzett reprezentatív fölmérés szerint az alapszervezetek elsöprő többsége szerint is, igény van országos párttanácskozásra. Dr. Babinyecz Ferenc szerint mellékes a fórum elnevezése — hogy tudniillik kongresszusra vagy pártértekezletre van-e szükség —, ám nem mellékes, hogy a korábbi közvetett delegálást a tagság ma már nem fogadja el, ragaszkodik saját, közvetlenül választott küldötteihez. A munkaerőhelyzet mára politikai kérdéssé vált, ezért is tekintette át a helyzetet—Tohai Lászlónak, a megyei tanács általános elnökhelyettesének előteijesztésében —a végrehajtó bizottság. Egyelőre nagy gondok ugyan még nincsenek, de például a pályakezdők elhelyezkedése már ma sem egyszerű. Szőrös Sarolta, a DEMISZ megyei titkára „rendkívülinek” nevezte a helyzetet, amikor is az idén 5800 végzősre alig 5100 munkahely jut. Vargáné Verrasztó Jolán, a megyei tanács osztályvezetője a sajtótájékoztatón kérdésekre válaszolva elmondta: a 152, kisegítő iskolát végzőnek egyetlen helyet sem tudnak ajánlani, az 500 frissen érettségizett közül JOfl-_aji inaradriak. |ioppQft, és a. 2900 jfl^zatejii^kás^közül 400 kenyér nélkül marad — autóvillamossági szerelők, autófényezők (ellenben cipészből, bádogosból több kellene). A legnagyobb gond — érdekes módon — nem a kisközségekben, hanem a megye legnagyobb városában, Kecskeméten van: minden második munkát kereső itt él, és,például tavaly 571 férfit és 413 nőt nem tudtak elhelyezni. A munkanélküli-segély rettentő szigorú feltételekhez kötött (az elhelyezkedni nem tudó pályakezdők például eleve meg sem kaphatják), és a foglalkoztatási alapból juttatható forintokból sem teremthető túl sok munkahely. A helyzet kulcsa: a gazdaság élénkülése. Ezt követően a szóvivő kérdésekre adott választ. (Folytatás a 2. oldalon) MÁR A VILÁGKIÁLLÍTÁSRA KÉSZÜLVE Szállodaavató Kalocsán A Budapest, Vigadó téri hajóállomásról tegnap reggel az egyik szárnyashajó délnek indult a Dunán. Az apropó es az úticél — mint a Pusztatourist Bács- Kiskun Megyei Idegenforgalmi Hivatal meghívóján szerepel — megmutatni: mit kinál Kalocsa a világkiállításra. A „paprikaváros” hajóállomásáról a Liliput kisvonat a város főterére vitte az utasokat. Itt, a majd’ ezer éve a katolikus egyház egyik magyarországi központjának barokk épületegyüttesében a Kalocsa Hotel megnyitása volt a program. — E nehéz gazdasági helyzetben is lehet alkotni, fejleszteni, összefogni, mint e szállodaépítés reprezentálja — mondta megnyitó beszédében dr. Czeglédi József, az Országos Idegenforgalmi Hivatal helyettes vezetője, aki hangúlyozta, hogy a világkiállítás elősegítené az infrastruktúra fejlesztését, aminek fontossá- át jól érzi a kalocsai polgár is. Nem véletlen az sem, ogy ma már a világkiállítást így emlegetik: „híd a jövőbe”, ami átöleli a vidéket, Bács-Kiskunt is, ahol olyan értékek léteznek, mint Kalocsa, Hajós, Bugac és sorolhatnánk. » A szállodát, mint a megnyitón hallottuk, újszerű társasági formában hozták létre. Az épület bemutatásakor AsperjánIstván, a Hotel Kalocsa Kft. igazgatója elmondta, a főrészvényes a Pusztatourist, és mellette féltucatnyi tag: a megyei, a városi tanács, az OTP, a műemléki felügyelőség, a Monimpex és a Kecske- métvin. A másfél évig tartó beruházás kivitelezője a helyi városi tanács költségvetési üzeme volt. A több mint 58 millió forintba kerülő létesítmény Vass-Eysen Ervin tervei alapján készült. Az építész nemcsak hű maradt az eredeti műemléki védettségű egyemeletes épület stílusához, hanem ahhoz méltó berendezést is álmodott. Ez utóbbit a Keceli Szőlőfürt Szakszövetkezet faipari ágazata készítette. A szálloda harmincöt fős személyzete — akik zömében fiatalok és idegennyelv-tudásúak — mától kezdve azon igyekeznek, hogy telt ház esetén is, a 32 szobában a több mint hetven vendég, jól érezze ma• (Walter Pcter felvétele) gát. Ehhez még hozzájárul a minibár, a színes tévé, a minden oldalról védett, különleges atmoszférájú udvar, a pazar társalgó és nem utolsósorban a megrendelhető program. Kívánságra szerveznek Duna-parti lovaglást, sétakocsizást, folklórműsort, népi kismesterségek bemutatóját, az érseki palota és kincstár megtekintését, főszékesegyházi orgonahangversenyt éppúgy, mint a közeü sváb nemzetiségű Hajós közkedvelt pincéinek meglátogatását. A fentiekből egyébként a vendégek a hajó visszain- dulása előtt a Juca néni csárdájában megcsodálhatták, hogyan működnek az elöregedett rokkák, mit tudnak a kalocsai pingáló kezek és a táncos lábú lányok, asszonyok. P. S. PIACKÉPES TERMÉKEK BEMUTATÓJA - ORSZÁGOS KERTÉSZETI TANÁCSKOZÁS Szeptember 8—10.: Hírős Napok A tudósítás műfaji szabályait mellőzve az őszi Hírős Napok előkészítő bizottságának első üléséről készített beszámoló előtt utalnom kell az első és a mostani bemutatkozás közti hasonlóságra. Akkor is, napjainkban is súlyos gondokkal küzd a kertészet, csak megújulással küzdhetők le a bajok. Nyolcvanöt esztendővel ezelőtt éppen e vidék termékeinek felvonultatásától várták a gazdasági élénkülést. Dr. Fáy Ferencné városi tanácselnökhelyettes bevezetője után dr. Matos László, a megyei tanács elnökhelyettese is utalt a kertészeti ágazatok súlyos gondjaira, a négy fagykáros esztendőre, az elfogadhatatlanul csekély felvásárlási árakra. A termelők élni akarását, — hangoztatta — nemcsak a tavaly telepített, csaknem ezerihektár új szőlő bizonyítja, hanem a kertészeti napok sikere érdekében tapasztalható összefogás is. A szeptember 8-án, pénteken kezdődő, vasárnap záruló rendezvény valamivel szerényebb lesz a korábbiaknál. Legalábbis külsőségeiben. Most eltekintenek a népi tánccsoportok meghívásáról, csökkentik a kiállítások szamát 1 .' A rendezők és a támogatók — a városi és a megyei tanács, a szakminisztérium, a megyében működő téeszszövetségek, az állami gazdaságok, az Agroinform és mások -^híven szeretnék tükröztetni jelenlegi lehetőségeinket, kínálatunkat. Az Erdei Ferenc Művelődési Központban elsősorban a piacképes termékeket állítják ki. A kialalult szokásoknak megfelelően külön teremben mutatkoznak be a kertbarátkörök. A Magyar Agrártudományi Egyesület által szervezett országos kertészeti napokon is elsősorban a piacgazdálkodás feltételeiről tanácskoznak. Kiegészítő rendezvények — egyebek között a vadászok Hírős Kupája, a Magyar Reklámszövetség megyei szervezetének kirakatversenye — gazdagítja az idei Hírős Napok programját. „ Jrl. IN.
