Petőfi Népe, 1989. május (44. évfolyam, 102-127. szám)

1989-05-08 / 107. szám

\ 4 • PETŐFI NÉPE • 1989. május 8. III» NÖVELIK A LÉTSZÁMOT ________ • /y/» | rr fr m (Tóth Sándor upotelsoreszek gfl • Korszerű gépekkel több mint egy éve ad munkalehetőséget az apostagi téesz cipőfelsőrész-készítő üzeme a dunavecsei fiataloknak. Dunavecséről Alig egy esztendeje, hogy az Apostagi Dunamenti Tsz a du- navecsei lányok, asszonyok foglalkoztatására cipőfelső­rész-készítő üzemet létesített a község határában. Mint Kaszás Lászlóné üzemvezető — aki a Junior Cipőgyárból szegődött ide — elmondta: igaz, jelenleg csak harmincán dolgoznak, de azt tervezik, hogy 40-45 főre növelik a létszámot. Kezdetben csak vászoncipők felsőrészeit készítették a mart­fűi gyárnak, de tavaly szeptem­ber óta már komplikáltabb bőrtermékekre is vállalkoznak a zömében betanított, ügyes kezű—nők. Héttől-fel négyig, az.*egy műszakos termelésben most éppen gyermektopánok felsőrészei születnek a korszerű gépeken. A legapróbb művele­tekre bontott szalagrendszerű gyártásban ötpárosan, úgyne­vezett kosárkísérő lappal kéz­ről kézre haladva, naponta há­romszáz pár lábbelihez'való ké­szül el. 9 Homo Gá- | borné Farkas i Pálnénak ma- ; gyarázza, ho­gyan varrja az orrborítót. • Szabó Lászlóné (elöl) a jelölést végzi, Tóth Erika és Csapai Istvánné (a háttérben) tépőzárat varr. •A felsőrész szivacsragasztása és bélelése Supola Lászlóné és Kiss Margit feladata. ENERGIA — INGYEN Egyes országokban az utóbbi időben mind gyakrabban tűnnek fel olyan épületek, amelyeknek a tetején ferdén feltámasztott, üveggel borított szerkezet látha­tó: a napkollektor. A napenergia hasznosításával évezredek óta foglalkozik a tudomány, de szá­zadunk második felében — az olaj árának megugrása után — a kutatások felgyorsultak. Ha az energia szót halljuk, leggyakrabban mérnököket és tudósokat érdeklő, valamilyen elvont műszaki fogalomra gon­dolunk. Ha azonban tanulmá­nyozzuk a kérdést, belátjuk, hogy az emberiség története egy­ben a mindig több energiáért folytatott harc története is. Az emberiség valamennyi anyagi fel­fedezése az energia-előállítás és az energiafelhasználás új formá­ját jelentette. Az embernek kez­dettől fogva energiára volt szük­sége ahhoz, hogy magát megvéd­je, kisebb erőkifejtéssel dolgoz­zon, nagyobb kényelemben éljen és sajnos ahhoz is, hogy többet tudjon: lerombolni. Az energiaforrásokat két cso­portra oszthatjuk: elfogyókra és újratermelődőkre. Az előzőbe tartozik a szén, az olaj, a gáz, az utóbbiba a szél, a víz és a legkéz­zelfoghatóbb napenergia. A bib-, liában ez olvasható: „ ... És monda Isten: Legyen világosság: és lön világosság.” Ez a kép — úgy tűnik — igaz. Földünk a hi­deg világűrben lebeg, amelynek hőmérséklete csak — 270 °C, és a nap melegítő hatása nélkül nem lenne élet. A napenergia hordozója a su­gárzás, amely látható fénysuga­rakból és nem látható ibolyántúli és infravörös sugarakból áll. A napsugárzás 9 százaléka a hő­sugarak tartományába esik. A Nap, ez a hatalmas izzó gáz­gömb legnagyobbrészt hidrogén­ből és héliumból áll. Az energia­képződés folyamatát magfúzió biztositja, amelynek során a Nap másodpercenként 4 millió tonnát veszít tömegéből. A Nap felüle­tén levő 6000 °C hőmérséklet mellett a sugárás intenzitása négyzetméterenként 70 000 és 80 000 kilowatt érték között van. Ennek az energiamennyiségnek Földünk csak egy kis — de szá­munkra mégis jelentős — hánya­dát kapja, mintegy 180 000 milli­árd kilowatt, körülbelül 18 000- szer többet, mint az az energia- mennyiség, amelyet eddig az em­berek előállítottak. A napsugárzás időtartama és a sugárzás erőssége helyileg függ az évszaktól, az időjárási feltéte­lektől, és természetesen a földraj­zi fekvéstől. A Föld felületének mintegy negyedrésze egész napon át kap közvetlen napsugárzást. A Napból származó energiát leginkább vízmelegítésre hasz­nálják, amely épületfűtésre épp úgy használható, mint közvetlen melegvíz-hasznosításra vagy uszoda vizének melegítésére. A kutatások számos egyéb érde­kes hasznosításra is kiteijednek. ^ SAJTOPOSTA Akit egy bélyegző tévesztett meg... Levelet kaptunk K. M.-től. Bosszú­san írta az alábbiakat: Biztosítási lehetőségekről tárgyal­tam az illetékes ügyfélszérvezővel. Ér­veit azzal támasztotta alá, hogy hihetek neki, hiszen saját bélyegzője van, ami­vel még az igazgató sem rendelkezik. Hittem abban, amit mondott, s megkö­töttem vele a megállapodást, melyre e bélyegzőlenyomat került: „Állami Biz­tosító, Városi Fiók biztosítási szervező, Kecskemét, Rákóczi út 14.” Történt pedig', hogy károm keletke­zett, s azonnal kerestem az említett he­lyen az illető urat. Ott közölték velem, hogy a cég már régen a Petőfi Sándor utcában van. Elballagtam oda, ahol kiderült: az ügyemmel mégiscsak a ko­rábbi cím alatti irodában foglalkoznak. Szóval teljesen megtévesztett az a bé­lyegző ... Miért hozzák kellemetlen helyzetbe ily módon az ügyfelet? — kérdeztük az Állami Biztosító Bács-Kiskun Megyei Igazgatóságának vezetőjét, dr. Móczár Józsefet. így válaszolt: —' Városi fiókunk 1984. szeptember végéig működött a Rákóczi úti helyi­ségben, s utána elköltözött a Petőfi Sándor utca 14. szám alá. Helyére a gépjárműkár-rendezési részlegünk ke­rült. Ez azonban csak a mi szervezeti változásunknak volt a következménye. Azután jött a központi intézkedés. Mint köztudomású, 1986. július 1- jén az Állami Biztosító mellett létrejött a Hungária Biztosító. Az új/ cég fel­adatkörébe került a casco-biztosítási ügyek intézése. Következésképpen a Rákóczi úti irodánkat a Hungária ré­szére kellett átadnunk. Ekkor vált ide­jét múlttá az említett bélyegzőlenyoma­ton szereplő cím. Egyébként a panaszosnak feltehető­en gépjárműkár-rendezési problémája volt, s annak elintézése céljából végül is helyesen irányították kollégáink a Hungária Biztosító Rákóczi úti irodá­jába, ahol legelőször is járt. A fölösle­ges jövés-menést elkerülhette volna, ha a korábbi bélyegzőnk adta címen nem a szervezőnket keresi, hanem a konkrét igényét terjeszti elő. A sajnálatos eset apropóján ellen­őriztettem a munkatársaink által hasz­nált bélyegzőket, amelyek ma már pon­tos adatokat tartalmaznak. * * * Nyilvánvalóan még sok olyan bizto­sítási kötvény van forgalomban, me­lyen az Állami Biztosító régi bélyegző- lenyomata van. Ami ott olvasható, az nem feltétlenül mérvadó, így hát jól teszik a tulajdonosok, ha kárukat kö­vetően először arról érdeklődnek, me­lyik biztosító s milyen cím alatti fiókjá­ban foglalkozik ügyükkel. Villámkérdések és -válaszok a buszközlekedésről Szerkesztőségünk az utóbbi időben több közérdekű észrevételt kapott az autóbuszjáratokkal kapcsolatosan. Felvilágosításért a Kunság Volán sze­mélyforgalmi osztályvezetőjéhez, dr. Torna Lászlóhoz fordultunk: — Egyesek kifogásolják, hogy a kecskeméti helyi buszok jelzése nem megfelelő. Egyetért ezzel? — A kocsik elülső részén levő számo­zás kivilágítása jól bevált. Es hát a fel- szállási oldalon ott a tábla is, rajta a járat számával.- Néhányan szívesen olvasnák e táblákon a megállóhelyeket is. Ennek közlése akadályba ütközne?-j- Járataink jó részé hosszú útvona­lon halad. Ha mindegyik megállót fel­tüntetnénk, annyira terjedelmes lenne a felsorolás, hogy igen apró betűt kellene használni, amely szinte olvashatatlanná válna. A kinyomtatott ésertékesített he­lyi menetrendünk azonban tartalmaz minden, ilyen jellegű adatot. — Segíti-e még valami az utastájé­koztatást, például a megyeszékhelyen? — De mennyire. A forgalmasabb he­lyeken magyméretü térképeink vannak kifüggesztve, melyeken mindegyik helyi járat útvonala látható. — Helyi bérlettel lehet-e utazni a közigazgatásilag Kecskeméthez tarto­zó településekre? — Hetényegyházára és vissza korlát­lanul. Ballószögre azonban csak Kada- falváig, Helvéciára pedig a Bajnok utca 64. számú ház előtti megállóig érvénye­sek az ilyen biléták. A további úthoz külön menetjegyet kell váltani. — Hallottunk arról, hogy az egyik busz nem a menetrendjében kijelölt út­vonalat is használt. Megengedett az ilyesmi? — Sofőreink csak a hivatalos eitere-1 lés esetén közlekedhetnek a kijelölthöz képest módosított útvonalon. Egyéb esetben csak a menetrendi utat használ­hatják. Ha mégis mást tapasztalnak utasaink, kérjük, hogy a konkrét esetről — az időpontot, a helyszínt és a járat számát feltüntetve — mielőbb értesítsék vállalatunk központját. A szabálytalan­ság bebizonyosodása esetén felelősségre vonjuk vétkes dolgozónkat. VISSZHANG A bikahizlalás csak gonddal járhat? Május 2-ai lapszámunkban szóvá tettük a kisfoktői Milosevics család ke- sergését: a meghizlalt bikáikat immmá- ron másfél hónapja nem hajlandó át­venni a felvásárló, pedig az állatok kényszerű továbbtartása pluszköltsé­get jelent, aminek következtében elúsz­hat a remélt haszon. E soraink nyomán jó néhány olva­sónk jelezte: hasonló gonddal küszkö­dik, nevezetesen, hogy a felkínált hízó­marháik elszállítását halogatják azok, akiket pedig szerződés kötelez. Persze, olyan kistermelők is felkeres­tek bennünket, akik annak rendje- módja szerint átadták az állataikat, ám ezzel kapcsolatosan mégis okuk van a panaszra. Közéjük tartozik a Katymá- ron lakó Vujkov István is, aki az alábbi, elgondolkodtató levelet juttatta el szer­kesztőségünkhöz: Én és a gazdatársam csaknem két éven át gondoztuk, hizlaltuk azt a 20 bikát, amelyeket március végén vett át a helyi Egyetértés Tsz. Az írásos megál­lapodás szerint legkésőbb 14 napon be­lül kellett volna megkapnunk utánuk a járandóságot, a több százezer forintot. Ám ebből egyetlen fillért sem láttunk még. Reklamációnkra válaszul azt hal­lottuk: a területi állatforgalmi és hús­ipari vállalat — ahová kerültek a jószá­gok — késlekedik a pénz folyósításá­val, amit a szövetkezet sem tud megelő­legezni. Az általános gazdasági nehézségek­ről értesülvén, nem meglepő, hogy az állatforgalmi háza táján is problémák vannak. Csakhogy ezek továbbgyűrűz­nek azáltal, hogy mi nem tehetjük zseb­re idejében azt. amiért nagyon megdol­goztunk. Pénz nélkül pedig aligha gon­doskodhatunk az állatállomány pótlá­sáról, a szükséges mennyiségű és minő­ségű takarmány beszerzéséről s az istál­lók megfelelő karbantartásáról. És hát megemlítem, hogy a mi családunk az állattartásból szerzi a megélhetéshez való jövedelmet, amiből a gazdálkodá­si hiteleket is törlesztjük. Egy szó mint száz: sok-sok kiadást kell teljesítenünk a bevételünkből. * Az utóbb említettekre illene gyak­rabban gondolniuk azoknak, akik a bikahizlalási szerződés megkötésekor előszeretettel ígérik a felvásárlás sima lebonyolítását, s az átvett állatok érté­kének zökkenőmentes kifizetését. Hátrányban a normál hajúak? Bizonyára sokan kedvelik* a Szegedi Universal Ipari Szövet­kezet Médea névra hallgató samponját, amely — barátaim és ismerőseim tapasztalata sze­rint is — jól bevált, hiszen a felhasználásával megmosott haj szép i és könnyen formálható. Tudomásom szerint a gyártó hosszú ideje négyfélét produkál e termékéből: a korpás, a zsíros, a száraz és a normál hajhoz használhatót. Noha feltételezhető, hogy a normál hajú emberek nincsenek kevesen — vagy akár a többsé­get is alkothatják —, mégis úgy tűnik, hátrányos helyzetben vannak, hiszen részükre hóna­pok óta nem kapható a Médea. Igaz ugyan, hogy a hiányzó áru helyett másikat ajánlanak a kereskedők, csakhogy néha két- háromszoros áron, amit egyre kevesebben tudnak megfizetni. Ezúton kérem az illetékest, vegye pártfogásába a normál hajjal megáldott lakosokat, s elégítse ki a nekik készült Mé­dea sampon iránti igényüket! Horváth Enikő Kiskunhalas „Elveszíthetem-e a nyugdíjszerző időmet...? Kiskorú gyermekeket nevelő édesanya vagyok. Eddig folyamatosan dolgoztam, melynek eredményeként már 23 év szolgálati idővel rendelke­zem. Aggódom azonban, hogy ez utób­biról le kell mondanom, ugyanis rövid­del ezelőtt fel kellett adnom a munkavi­szonyom, s félő, talán véglegesen. Mi­ért? Idős, megrokkant egészségi állapotú élettársam betegsége fokozódott, így aztán állandó felügyeletre, ápolásra szorul. Ezt vállaltam magamra, s ezért kellett távoznom az állásomból. Kötelességszerűen, s szerető oda­adással látom el otthoni teendőimet, ám egy kissé elkeserít, ha arra gondo­lok: hosszabb távollétem a munkából azzal járhat, hogy megszakad a szolgá­lati időm. Jó lenne tudni: ha a saját hibámon kívül nem állhatok munkavi­szonyban, vajon elveszíthetem-e a ko­rábban gyűjtött nyugdíjszerző időmet? Ez az ellátás azért fontos nekem, mert a nyugdíj-jogosultsági időt elérve még nekem kéll gondoskodnom az akkor 12 éves gyermekemről... Az előző sorokat egy tiszakécskei ol­vasó közlése alapján jegyeztük le. Mi­vel nem egyedi az ilyen esét, bizonyára másokat is érdekelhetnek a vonatkozó tudnivalók, melyekről a megyei társa­dalombiztosítási igazgatóság vezetőjé­vel, dr. Lapp Jenővel beszélgettünk: — Az otthoni betegápolás figyelembé veendő-e szolgálati időként? — A Minisztertanács 1988. január 1-jétől hatályos rendelete kimondja, hogy a munkáltató legfeljebb két évre szóló fizetés nélküli szabadságot köte­les engedélyezni annak a dolgozójának, aki a közeli beteg hozzátartozóját oda­haza ápolja. Ez az időpont munkavi­szonynak minősül. Nyugdíjszerző idő­nek azonban csak akkor, ha az illető személy fizeti a hávi 150 forint járulé­kot. Ez az összeg a munkáltatóhoz fi­zethető be a tárgyhónapot követő min­den hónap 10. napjáig, valamint egy­szerre is, az ilyen jellegű szabadság le­jártát követő harmadik hónap utolsó napjáig. — Mit tehet az, akinek e két év el­múltával is ápolnia kell otthon házastár­sát (élettársát), testvérét, szülőjét stb.? — A társadalombiztosítási jogsza­bály szerint nem számít megszakítás­nak a munkából távol töltött idő, amely alatt az igénylő fizeti az úgyneve­zett elismerési díjat. Ennek mértéke ha­vi 30 forint a 2000 forintot meghaladó átlagkereset esetén. A díjfizetés iránti kérelmet a lakóhely szerint illetékes társadalombiztosítási igazgátósághoz (kirendeltséghez) kell benyújtani, leg­később a munkaviszony megszakításá­tól számított egy éven belül. Szerkeszti: Velkei Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/A Telefonszám: 27-611

Next

/
Oldalképek
Tartalom