Petőfi Népe, 1989. május (44. évfolyam, 102-127. szám)
1989-05-08 / 107. szám
\ 4 • PETŐFI NÉPE • 1989. május 8. III» NÖVELIK A LÉTSZÁMOT ________ • /y/» | rr fr m (Tóth Sándor upotelsoreszek gfl • Korszerű gépekkel több mint egy éve ad munkalehetőséget az apostagi téesz cipőfelsőrész-készítő üzeme a dunavecsei fiataloknak. Dunavecséről Alig egy esztendeje, hogy az Apostagi Dunamenti Tsz a du- navecsei lányok, asszonyok foglalkoztatására cipőfelsőrész-készítő üzemet létesített a község határában. Mint Kaszás Lászlóné üzemvezető — aki a Junior Cipőgyárból szegődött ide — elmondta: igaz, jelenleg csak harmincán dolgoznak, de azt tervezik, hogy 40-45 főre növelik a létszámot. Kezdetben csak vászoncipők felsőrészeit készítették a martfűi gyárnak, de tavaly szeptember óta már komplikáltabb bőrtermékekre is vállalkoznak a zömében betanított, ügyes kezű—nők. Héttől-fel négyig, az.*egy műszakos termelésben most éppen gyermektopánok felsőrészei születnek a korszerű gépeken. A legapróbb műveletekre bontott szalagrendszerű gyártásban ötpárosan, úgynevezett kosárkísérő lappal kézről kézre haladva, naponta háromszáz pár lábbelihez'való készül el. 9 Homo Gá- | borné Farkas i Pálnénak ma- ; gyarázza, hogyan varrja az orrborítót. • Szabó Lászlóné (elöl) a jelölést végzi, Tóth Erika és Csapai Istvánné (a háttérben) tépőzárat varr. •A felsőrész szivacsragasztása és bélelése Supola Lászlóné és Kiss Margit feladata. ENERGIA — INGYEN Egyes országokban az utóbbi időben mind gyakrabban tűnnek fel olyan épületek, amelyeknek a tetején ferdén feltámasztott, üveggel borított szerkezet látható: a napkollektor. A napenergia hasznosításával évezredek óta foglalkozik a tudomány, de századunk második felében — az olaj árának megugrása után — a kutatások felgyorsultak. Ha az energia szót halljuk, leggyakrabban mérnököket és tudósokat érdeklő, valamilyen elvont műszaki fogalomra gondolunk. Ha azonban tanulmányozzuk a kérdést, belátjuk, hogy az emberiség története egyben a mindig több energiáért folytatott harc története is. Az emberiség valamennyi anyagi felfedezése az energia-előállítás és az energiafelhasználás új formáját jelentette. Az embernek kezdettől fogva energiára volt szüksége ahhoz, hogy magát megvédje, kisebb erőkifejtéssel dolgozzon, nagyobb kényelemben éljen és sajnos ahhoz is, hogy többet tudjon: lerombolni. Az energiaforrásokat két csoportra oszthatjuk: elfogyókra és újratermelődőkre. Az előzőbe tartozik a szén, az olaj, a gáz, az utóbbiba a szél, a víz és a legkézzelfoghatóbb napenergia. A bib-, liában ez olvasható: „ ... És monda Isten: Legyen világosság: és lön világosság.” Ez a kép — úgy tűnik — igaz. Földünk a hideg világűrben lebeg, amelynek hőmérséklete csak — 270 °C, és a nap melegítő hatása nélkül nem lenne élet. A napenergia hordozója a sugárzás, amely látható fénysugarakból és nem látható ibolyántúli és infravörös sugarakból áll. A napsugárzás 9 százaléka a hősugarak tartományába esik. A Nap, ez a hatalmas izzó gázgömb legnagyobbrészt hidrogénből és héliumból áll. Az energiaképződés folyamatát magfúzió biztositja, amelynek során a Nap másodpercenként 4 millió tonnát veszít tömegéből. A Nap felületén levő 6000 °C hőmérséklet mellett a sugárás intenzitása négyzetméterenként 70 000 és 80 000 kilowatt érték között van. Ennek az energiamennyiségnek Földünk csak egy kis — de számunkra mégis jelentős — hányadát kapja, mintegy 180 000 milliárd kilowatt, körülbelül 18 000- szer többet, mint az az energia- mennyiség, amelyet eddig az emberek előállítottak. A napsugárzás időtartama és a sugárzás erőssége helyileg függ az évszaktól, az időjárási feltételektől, és természetesen a földrajzi fekvéstől. A Föld felületének mintegy negyedrésze egész napon át kap közvetlen napsugárzást. A Napból származó energiát leginkább vízmelegítésre használják, amely épületfűtésre épp úgy használható, mint közvetlen melegvíz-hasznosításra vagy uszoda vizének melegítésére. A kutatások számos egyéb érdekes hasznosításra is kiteijednek. ^ SAJTOPOSTA Akit egy bélyegző tévesztett meg... Levelet kaptunk K. M.-től. Bosszúsan írta az alábbiakat: Biztosítási lehetőségekről tárgyaltam az illetékes ügyfélszérvezővel. Érveit azzal támasztotta alá, hogy hihetek neki, hiszen saját bélyegzője van, amivel még az igazgató sem rendelkezik. Hittem abban, amit mondott, s megkötöttem vele a megállapodást, melyre e bélyegzőlenyomat került: „Állami Biztosító, Városi Fiók biztosítási szervező, Kecskemét, Rákóczi út 14.” Történt pedig', hogy károm keletkezett, s azonnal kerestem az említett helyen az illető urat. Ott közölték velem, hogy a cég már régen a Petőfi Sándor utcában van. Elballagtam oda, ahol kiderült: az ügyemmel mégiscsak a korábbi cím alatti irodában foglalkoznak. Szóval teljesen megtévesztett az a bélyegző ... Miért hozzák kellemetlen helyzetbe ily módon az ügyfelet? — kérdeztük az Állami Biztosító Bács-Kiskun Megyei Igazgatóságának vezetőjét, dr. Móczár Józsefet. így válaszolt: —' Városi fiókunk 1984. szeptember végéig működött a Rákóczi úti helyiségben, s utána elköltözött a Petőfi Sándor utca 14. szám alá. Helyére a gépjárműkár-rendezési részlegünk került. Ez azonban csak a mi szervezeti változásunknak volt a következménye. Azután jött a központi intézkedés. Mint köztudomású, 1986. július 1- jén az Állami Biztosító mellett létrejött a Hungária Biztosító. Az új/ cég feladatkörébe került a casco-biztosítási ügyek intézése. Következésképpen a Rákóczi úti irodánkat a Hungária részére kellett átadnunk. Ekkor vált idejét múlttá az említett bélyegzőlenyomaton szereplő cím. Egyébként a panaszosnak feltehetően gépjárműkár-rendezési problémája volt, s annak elintézése céljából végül is helyesen irányították kollégáink a Hungária Biztosító Rákóczi úti irodájába, ahol legelőször is járt. A fölösleges jövés-menést elkerülhette volna, ha a korábbi bélyegzőnk adta címen nem a szervezőnket keresi, hanem a konkrét igényét terjeszti elő. A sajnálatos eset apropóján ellenőriztettem a munkatársaink által használt bélyegzőket, amelyek ma már pontos adatokat tartalmaznak. * * * Nyilvánvalóan még sok olyan biztosítási kötvény van forgalomban, melyen az Állami Biztosító régi bélyegző- lenyomata van. Ami ott olvasható, az nem feltétlenül mérvadó, így hát jól teszik a tulajdonosok, ha kárukat követően először arról érdeklődnek, melyik biztosító s milyen cím alatti fiókjában foglalkozik ügyükkel. Villámkérdések és -válaszok a buszközlekedésről Szerkesztőségünk az utóbbi időben több közérdekű észrevételt kapott az autóbuszjáratokkal kapcsolatosan. Felvilágosításért a Kunság Volán személyforgalmi osztályvezetőjéhez, dr. Torna Lászlóhoz fordultunk: — Egyesek kifogásolják, hogy a kecskeméti helyi buszok jelzése nem megfelelő. Egyetért ezzel? — A kocsik elülső részén levő számozás kivilágítása jól bevált. Es hát a fel- szállási oldalon ott a tábla is, rajta a járat számával.- Néhányan szívesen olvasnák e táblákon a megállóhelyeket is. Ennek közlése akadályba ütközne?-j- Járataink jó részé hosszú útvonalon halad. Ha mindegyik megállót feltüntetnénk, annyira terjedelmes lenne a felsorolás, hogy igen apró betűt kellene használni, amely szinte olvashatatlanná válna. A kinyomtatott ésertékesített helyi menetrendünk azonban tartalmaz minden, ilyen jellegű adatot. — Segíti-e még valami az utastájékoztatást, például a megyeszékhelyen? — De mennyire. A forgalmasabb helyeken magyméretü térképeink vannak kifüggesztve, melyeken mindegyik helyi járat útvonala látható. — Helyi bérlettel lehet-e utazni a közigazgatásilag Kecskeméthez tartozó településekre? — Hetényegyházára és vissza korlátlanul. Ballószögre azonban csak Kada- falváig, Helvéciára pedig a Bajnok utca 64. számú ház előtti megállóig érvényesek az ilyen biléták. A további úthoz külön menetjegyet kell váltani. — Hallottunk arról, hogy az egyik busz nem a menetrendjében kijelölt útvonalat is használt. Megengedett az ilyesmi? — Sofőreink csak a hivatalos eitere-1 lés esetén közlekedhetnek a kijelölthöz képest módosított útvonalon. Egyéb esetben csak a menetrendi utat használhatják. Ha mégis mást tapasztalnak utasaink, kérjük, hogy a konkrét esetről — az időpontot, a helyszínt és a járat számát feltüntetve — mielőbb értesítsék vállalatunk központját. A szabálytalanság bebizonyosodása esetén felelősségre vonjuk vétkes dolgozónkat. VISSZHANG A bikahizlalás csak gonddal járhat? Május 2-ai lapszámunkban szóvá tettük a kisfoktői Milosevics család ke- sergését: a meghizlalt bikáikat immmá- ron másfél hónapja nem hajlandó átvenni a felvásárló, pedig az állatok kényszerű továbbtartása pluszköltséget jelent, aminek következtében elúszhat a remélt haszon. E soraink nyomán jó néhány olvasónk jelezte: hasonló gonddal küszködik, nevezetesen, hogy a felkínált hízómarháik elszállítását halogatják azok, akiket pedig szerződés kötelez. Persze, olyan kistermelők is felkerestek bennünket, akik annak rendje- módja szerint átadták az állataikat, ám ezzel kapcsolatosan mégis okuk van a panaszra. Közéjük tartozik a Katymá- ron lakó Vujkov István is, aki az alábbi, elgondolkodtató levelet juttatta el szerkesztőségünkhöz: Én és a gazdatársam csaknem két éven át gondoztuk, hizlaltuk azt a 20 bikát, amelyeket március végén vett át a helyi Egyetértés Tsz. Az írásos megállapodás szerint legkésőbb 14 napon belül kellett volna megkapnunk utánuk a járandóságot, a több százezer forintot. Ám ebből egyetlen fillért sem láttunk még. Reklamációnkra válaszul azt hallottuk: a területi állatforgalmi és húsipari vállalat — ahová kerültek a jószágok — késlekedik a pénz folyósításával, amit a szövetkezet sem tud megelőlegezni. Az általános gazdasági nehézségekről értesülvén, nem meglepő, hogy az állatforgalmi háza táján is problémák vannak. Csakhogy ezek továbbgyűrűznek azáltal, hogy mi nem tehetjük zsebre idejében azt. amiért nagyon megdolgoztunk. Pénz nélkül pedig aligha gondoskodhatunk az állatállomány pótlásáról, a szükséges mennyiségű és minőségű takarmány beszerzéséről s az istállók megfelelő karbantartásáról. És hát megemlítem, hogy a mi családunk az állattartásból szerzi a megélhetéshez való jövedelmet, amiből a gazdálkodási hiteleket is törlesztjük. Egy szó mint száz: sok-sok kiadást kell teljesítenünk a bevételünkből. * Az utóbb említettekre illene gyakrabban gondolniuk azoknak, akik a bikahizlalási szerződés megkötésekor előszeretettel ígérik a felvásárlás sima lebonyolítását, s az átvett állatok értékének zökkenőmentes kifizetését. Hátrányban a normál hajúak? Bizonyára sokan kedvelik* a Szegedi Universal Ipari Szövetkezet Médea névra hallgató samponját, amely — barátaim és ismerőseim tapasztalata szerint is — jól bevált, hiszen a felhasználásával megmosott haj szép i és könnyen formálható. Tudomásom szerint a gyártó hosszú ideje négyfélét produkál e termékéből: a korpás, a zsíros, a száraz és a normál hajhoz használhatót. Noha feltételezhető, hogy a normál hajú emberek nincsenek kevesen — vagy akár a többséget is alkothatják —, mégis úgy tűnik, hátrányos helyzetben vannak, hiszen részükre hónapok óta nem kapható a Médea. Igaz ugyan, hogy a hiányzó áru helyett másikat ajánlanak a kereskedők, csakhogy néha két- háromszoros áron, amit egyre kevesebben tudnak megfizetni. Ezúton kérem az illetékest, vegye pártfogásába a normál hajjal megáldott lakosokat, s elégítse ki a nekik készült Médea sampon iránti igényüket! Horváth Enikő Kiskunhalas „Elveszíthetem-e a nyugdíjszerző időmet...? Kiskorú gyermekeket nevelő édesanya vagyok. Eddig folyamatosan dolgoztam, melynek eredményeként már 23 év szolgálati idővel rendelkezem. Aggódom azonban, hogy ez utóbbiról le kell mondanom, ugyanis röviddel ezelőtt fel kellett adnom a munkaviszonyom, s félő, talán véglegesen. Miért? Idős, megrokkant egészségi állapotú élettársam betegsége fokozódott, így aztán állandó felügyeletre, ápolásra szorul. Ezt vállaltam magamra, s ezért kellett távoznom az állásomból. Kötelességszerűen, s szerető odaadással látom el otthoni teendőimet, ám egy kissé elkeserít, ha arra gondolok: hosszabb távollétem a munkából azzal járhat, hogy megszakad a szolgálati időm. Jó lenne tudni: ha a saját hibámon kívül nem állhatok munkaviszonyban, vajon elveszíthetem-e a korábban gyűjtött nyugdíjszerző időmet? Ez az ellátás azért fontos nekem, mert a nyugdíj-jogosultsági időt elérve még nekem kéll gondoskodnom az akkor 12 éves gyermekemről... Az előző sorokat egy tiszakécskei olvasó közlése alapján jegyeztük le. Mivel nem egyedi az ilyen esét, bizonyára másokat is érdekelhetnek a vonatkozó tudnivalók, melyekről a megyei társadalombiztosítási igazgatóság vezetőjével, dr. Lapp Jenővel beszélgettünk: — Az otthoni betegápolás figyelembé veendő-e szolgálati időként? — A Minisztertanács 1988. január 1-jétől hatályos rendelete kimondja, hogy a munkáltató legfeljebb két évre szóló fizetés nélküli szabadságot köteles engedélyezni annak a dolgozójának, aki a közeli beteg hozzátartozóját odahaza ápolja. Ez az időpont munkaviszonynak minősül. Nyugdíjszerző időnek azonban csak akkor, ha az illető személy fizeti a hávi 150 forint járulékot. Ez az összeg a munkáltatóhoz fizethető be a tárgyhónapot követő minden hónap 10. napjáig, valamint egyszerre is, az ilyen jellegű szabadság lejártát követő harmadik hónap utolsó napjáig. — Mit tehet az, akinek e két év elmúltával is ápolnia kell otthon házastársát (élettársát), testvérét, szülőjét stb.? — A társadalombiztosítási jogszabály szerint nem számít megszakításnak a munkából távol töltött idő, amely alatt az igénylő fizeti az úgynevezett elismerési díjat. Ennek mértéke havi 30 forint a 2000 forintot meghaladó átlagkereset esetén. A díjfizetés iránti kérelmet a lakóhely szerint illetékes társadalombiztosítási igazgátósághoz (kirendeltséghez) kell benyújtani, legkésőbb a munkaviszony megszakításától számított egy éven belül. Szerkeszti: Velkei Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/A Telefonszám: 27-611
