Petőfi Népe, 1989. május (44. évfolyam, 102-127. szám)

1989-05-06 / 106. szám

1989. május 6. • PETŐFI NÉPE • 11 SPORT 0 SPORT 0 SPORT 0 SPORT 0 SPORT 0 SPORT A KAUCSUKLABDA VONZÁSÁBAN Ősztől az élvonalban •Milyen taktikával lepjük meg az el­lenfelet? Fodor Miklós edző és Csík Márta megbeszélése. Amíg a hazai futballbajnokság he­tente több ezer szurkolónak ad okot örömre vagy bánatra, addig a legtöbb asztalitenisz-verseny szűk családi kör­ben zajlik. Pedig ez a látványos sport rendkívül érdekes és szórakoztató. A magyar női versenyzőket előkelő he­lyen jegyzik az asztalitenisz-világban. Szűkebb hazánkban a Kecskeméti Spartacus női csapata először harcolta ki az NB I-be való feljutást. Ezzel az idei bajnokságban a megyeszékhely csapatai közül az egyik legszebb ered­ményt érték el. A pingpongozók terme a Széchenyi- város emeletes házai között húzódik. Messziről felvonulási épületnek vél­ném, de közelebb érve már látom, hogy jó helyen járok. , . Az ablakokon át kaucsuklabdák pattogása és vidám zsivaj hallatszik. A gyerekeknek éppen edzésük van. A külső helyiségben apró lányok az adogatógép gyors labdáit próbálják visszaütni. A belső nagyteremben öt asztal sorakozik egymás mellett, rajtuk a pingpongban használatos eszközök márkajele: Butterfly. Az egyik sarok­ban foglalom el a megfigyelőállást. Az asztalok körül már nagyüzem van. Az egyik lány a tenyeres ütést, a másik a pörgetést gyakorolja. Hátrább rafinált szervákkal kísérleteznek. Köz­ben mi Fodor Miklós edzővel — aki tavaly került a csapathoz — az eddigi szereplésről és a jövőről váltunk szót. — Milyen csapatot örökölt a nyáron? — kérdezem. — Elődeim jó munkát végeztek. A lányok az előző bajnokságot az NB II. negyedik helyén zárták. Most is ők. Csík, Király, Mack alkotják a csapat gerincét, azóta egyedül Bohus Erika igazolt ide. — Milyen tervekkel vágtak neki a bajnokságnak? — Az erőviszonyokat ismerve az el­ső osztályba való feljutást tűztük ki célul. A lányokban már tavaly is „ben­nük volt” az eredmény, de akkor nem jött ki a lépés. A remek kis társaság ebben a bajnoki szezonban formáló­dott igazán csapattá. Az edzéseken ren­geteget dolgoznak. Az asztalitenisz ezen a szinten már napi kétszer 2-2,5-órás intenzív munkát, profi hozzáállást' követel. Szigorúan fogtam őket, elhi­tettem velük, hogy csak így lehet ered­ményt elérni. A csapatban három közel azonos tudású játékos van, akik min­den meccsen tudják hozni magukat. — Általános iskolás gyerekekkel is foglalkozik? — fii közeli Molnár Erik Általános Iskolával nagyon jó a kapcsolatunk. Ezt a sportágat 6-8 éves korban célsze­• Mack Erika szervához készül. (Fent.) • Király Tünde: „Ezt most megpörge­tem egy kicsit.” (Balra.) rü elkezdeni. Szeptembertől jöttek az alsó tagozatosok, akik közül válogat­hattam. A legügyesebbek már itt ké­szülnek velünk, tanulják az asztalite­nisz csínját-bínját. Nem tömegsportot akarunk csinálni — arra nincs is meg­felelő adottságunk —, hanem verseny- sportot. Azt szeretnénk, ha a tehetséges gyerekek pár éven belül bizonyítaijá- nak. De addig még sokat kell tanulni­uk. Az asztaliteftisZrendkívül gyorsjá- ték. Alapos fizikai felkészültséget, gyorsasági állóképességet igényel. Fon­tos a jó lábmunka és a kitűnő helyzet- felismerés. — A csapat további tervei? —t Nem pünkösdi királyságra vá­gyunk. Célunk az, hogy a Kecskeméti Spartacus a biztos bentmaradás mellett rangot vívjon ki magának az első osz­tályban. fii csapat meghatározó játéko­sai adottak, az utánpótlás-nevelés terv­szerűen folyik. Ettől függetlenül a nyá­ron egy-két tehetséges fiatal leigazolá­sára szükség lesz. Szeretnénk az NB II-ben is indítani egy csapatot, csupa ifjúsági versenyzővel. Annak örülnék igazán, ha minél előbb adhatnánk játé­kost a válogatottnak. — Hol rendezik majd az NB I-es ta­lálkozókat? ■ — .Az élvonalban, egyszerre három asztalon folynak a mérkőzések. Mivel a termünk elég kicsi, jó lenne valame­lyik közeli iskola tornacsarnokában játszani, hogy minél több néző biztat­hassa a lányokat. Ahol kevés szurkoló­nak jut hely egy-egy mérkőzésen, ott a hangulat sem lehet az igazi — mondja végezetül az edző. Szabó Etelka ÚSZÓPUCCS A LÁTHATÁRON? „Nyomják” a vidéket... Egy nyilatkozat és annak háttere Szombaton este fontos döntést várnak a vidéki úszószakosztá­lyok. Képviselőik nyilatkozatot juttattak el a sportág országos szö­vetségéhez (MUSZ), amelyben ki­fejtik: úgy érzik, nem lehetnek egyenlő partnerei a fővárosi klu­boknak. Érdekképviseleti szerve­zetet szeretnének alakítani, amely szerintük védené, megvédené őket a budapestiekkel szemben. Az ügy hátteréről dr. Dobat Gyulát, a Kecskeméti Vízmű SC vezetőedző­jét kérdeztem: — Szó sincs valamiféle ellen­szövetségről, olyanról, amelyről az utóbbi időben egyre több pletyka kering a szakmai körökben — mondta. — Egyszerűen úgy érez­zük, mi vidékiek, hogy nem kezel­nek bennünket egyenlő partner­ként a szövetségben. A „Nyilatko­zat” egy tizenegy oldalas javaslat alapján készült. Az országos szö­vetségen belül szeretnénk megala­kítani a vidéki úszóbizottságot, amely területi elvek szerint mű­ködne. Szombaton este, a második megyeválogatott-verseny első nap­ján tartjuk az országos tanácsko­zást. Ekkor szeretnénk megalakí­tani az új szervezetet, amelynek el­nökét és elnökhelyettesét jogkö­NYILATKOZAT Alulírottak —i az úszó megyeválogatott csapatverseny ez évi L fordulóján 1989. március 18-19-én megjelent edzők, szakosztályi és megyei szövetségi vezetők — kinyilvánítjuk, hogy véleményünk szerint az országos szövetség újjáalakulása során, annak részeként szükség van a vidéki úszósport érdekképviseleti szervére, mert az eddigiek szerint a szakági elnökségben ez alig nyilvánulhatott meg. Kifogásoljuk azt is, hogy a MUSZ vezetői és a világversenyekre történő felkészítéssel foglalkozó edzők túlzott egyoldalúsággal tevékenykednek, szinte semmibe véve vagy lekicsinyelve, elhanya­golva a vidéki — sok tekintetben egyébként is magára hagyott — úszósportot, melynek a nemzetközi szintű versenyzők utánpót­lásán kívül is komoly jelentősége kell, hogy legyen a társadalom­ban az ifjúság egészséges életmódra, csapatszellemre, küzdőképes­ségre nevelésében. Javasoljuk, hogy csapatversenyünk II. fordulójára^Kecskemét­re nyerjenek meghívást a megyei szövetségek és szakosztályok. — lehetőség szerint -— választott képviselői és a vidéki úszóspor­tért felelős edzők, akiknek tanácskozásán megválasztásra kerülhet a vidéki úszóbizottság érdekképviseleti, szervezési és szakmai tes­tületé. Javasoljuk azt is, hogy ilyen szerveződés területi szinteken — Észak-Magyarország, Alföld, Kelet-Magyarország, Délnyu­gat-, Közép- és Nyugat-Dunántúl — alakuljon, alulról felépülő szerveződéssel. A MUSZ-főtitkár megjelenését kérjük Kecskeméten. Perjámosiné Tóth Erzsébet dr. Vkiskovits József mesteredző vidéki vez. úszószakfelügyelő Dunaújvárosi Kohász úszó MUSZ edzőbizottsági tag vezetőedzője MUSZ edzőbizottsági tag dr. Dobai Gyula sk. KVSC úszó vezetőedzője MUSZ edzőbizottsági tag rüknél fogva delegálnánk a MUSZ elnökségébe. A tanácskozás iránt óriási az érdeklődés a sajtó és a sportág körében. A szövetség veze­tőin kívül eljönnek az érdekelt vi­déki egyesületek képviselői is. Re­mélem, a sportág jövőjét meghatá­rozó döntés születik szombaton es­te Kecskeméten! — rajtmár — DIÁKSPORT Ismét csúcson a Katona Egy röplabdás-siker nyomában Az elmúlt hét végén több labdajáték­ban is megrendezték a diákolimpia or­szágos döntőjét. Megyénkből a kecske­méti Katoná József Gimnázium fiú röplabdázói vitték a prímet az eredmé­nyességben: veretlenül nyerték meg a döntőt, megszorítás nélkül végeztek az első helyen. A csapat edzője Karagics Mátyás testnevelő, aki az NB I-es KSC trénere is egyben. — Milyen előzmények után került be a csapat a legjobbak közé?— kérdeztük a katonások tanárától. — Rendkívül szerencsés sorsolásunk volt. Egy ízben erőnyerők voltunk, majd az ózdi gimnázium, később pedig a szegedi Radnóti csapatát győztük le simán, 3:0-ra. Bennünket a múlt ered­ményei is köteleznek, hiszen a közép- iskolás kupák történetében, két harma­dik helytől eltekintve, valamennyi al­kalommal kecskeméti győzelem szüle­tett. — Most is biztos volt a végső siker­ben? — Megmondom őszintén,* tartottam a döntőtől! A csapat átlagmagassága közepes, féltem attól, hogy a magasabb ellenfelekkel szemben nem találjuk meg a hatékony ellenszert. A gárda egyéb­ként négy helyen megváltozott az előző évi aranyérmes csapathoz képest, s nem tudtam, mire lesznek képesek az új játékosok. — Az eredmény ismeretében úgy tű­nik, nem maradtak el elődeiktől. — Nem, sőt bizonyos tekintetben fölülmúlták őket. Jó szellemben, remek hozzáállással játszották végig a döntőt. Egymást segítve, biztatva küzdöttek, s a pályán is igazi sportemberekhez mél­tóan viselkedtek. — Melyik mérkőzésük volt a legnehe­zebb, hol domborodott ki leginkább a csapat egysége, küzdeni akarása? — Valójában nem volt igazán nehéz mérkőzésünk. Valamennyi ellenfelün­ket: 3:0-ra győztük le. Különösen a kaposváriakról érkeztek jó hírek, de ellenül is kiválóan játszott a csapat. — A. „nagyok", a KSC élvonalbeli együttese az utóbbi esztendők, leggyen­gébb eredményét produkálták a bajnok­ságban. Van-e remény arra, hogy a most kupagyőztes fiatalok közül néhány ha­marosan az NB I-ben is szóhoz jusson? — Sokan tagjai a kék-fehérek junior­csapatának. Pusztai már többször lehe­tőséget kapott csereként a felnőtteknél. Őt egyébként a torna legjobbjának vá­lasztották Szombathelyen — mondta Karagics Mátyás. Pusztai Gábor volt az együttes csapatkapitánya, a gimná­ziumban a negyedik osztályt végezte el az idén, készül a közelgő érettségire. — Igaza van a tanár úrnak abban, hogy egységes volt a csapat, pedig vol­tak köztünk olyanok, akik a Tűzoltó együttesében röplabdáznak. Az iskola színeiért azonban mindenki nagyon akart, a győzelemért mentünk Szom­bathelyre. A Szeged például már 14:7- re vezetett ellenünk, s innen tudtunk fordítani. — A csapat kapitányának életében az érettségivel lezárul egy fejezet. Hogyan tovább a tanulásban és a sportban? — Szeretnék Kecskeméten maradni, a kertészetire fölvételizek az érettségi után. A sportolást nem hagyom abba, élvonalbeli röplabdázó akarok lenni. Tudom, ez nem lesz könnyű. Sokat kell fejlődnöm a hálónál, a mezőnyben ér­zem jobban magam. Most 193 centi magas vagyok és tagja a magyar ifjúsá­gi válogatott keretnek. Ez a jelen, s mindent elkövetek azért, hogy a jó so­rozatom sem a tanulásban, sem pedig a röplabdázásban ne szakadjon meg — mondta Pusztai Gábor. A Szőnyi útról a Bundesligába? A labdarúgó Bundesligában játszani kemény feladat. Erről — többek között — Détári Lajos is tanúskodhat. Két­ségkívül páratlan „ugrás” lenne, ha va­laki a magyar NB II-ből szerződne első osztályú Bundesliga-csapathoz! A BVSC 21 éves középpályása, Far­kasházi László pontosan erre az ugrás­ra készül. — Engem is alaposan meglepett, amikor a BVSC-ben közölték velem, hogy a Bochumtól hozott számomra meghívót a postás — nyilatkozta a vas­utascsapat saját nevelésű futballistája az MTI munkatársának. — Erre kévés­sé voltam felkészülve. Ha sikerülne a szerződés, az valóban igazi csoda lenne. Hogyan fedezték fel a nyugatnéme­tek? — Gondolom, ebben volt edzőm­nek, Kisteleki Istvánnak is szerepe le­hetett, ő ugyanis a jónevű kölni labda­rúgó-főiskolán tanul. Nagyon örülök, hogy ennyire bízik bennem. Nem sza­bad viszont elfelejtenem, hogy ameny- nyiben Bundesliga-játékos leszek, sok mindenen kell majd változtatnom. Mit tart legnagyobb erényének, illet­ve hibájának? — Ügy érzem, elég gyors vagyok, s a rúgótechnikám is megfelelő. Főleg a védekezésben kell fejlődnöm, továbbá a bal lábam nem ugyanolyan erős, mint a jobb. Remélem, a jó tulajdonságaim a hazainál erősebb mezőnyben is jelle­meznek majd. Milyen csapatnak tartja a Bochumot? — fii tévében láttam őket az Eint­racht Frankfurt ellen, az 1988-as nyu­gatnémet kupadöntőn, mikor Détári Lajos azt a bizonyos szabadrúgásgólt lőtte nekik. Jellegzetes német felfogású futballt játszanak, s erőnlétben, gon­dolkodásban ugyancsak nehéz lesz al­kalmazkodni hozzájuk. Tízéves kora óta a BVSC labdarúgó­ja. Idehaza miért nem pályázott az első osztályba? — fii Szőnyi úton kezdtem sportolni, s csak a katonaság alatt szakadtam el az egyesülettől. Akkor az Osztapenko szí­neiben játszottam. Bár időközben több NB I-es csapat, így a Bp. Honvéd, a Va­sas, a Vác, a Dunaújváros keresett, a leszerelés után mégis úgy gondoltam, újabb fél évet szívesen maradnék a vas­utasoknál. fii Bundesliga valószínű, hogy álom marad, idehaza azonban mindenképp szeretnék feljebb lépni — mondta végezetül Farkasházi László. r Újjáalakulás előtt az MDSZ Két éve a tanulóifjúság sportjának megújítása, az egészségesebb életre neve­lés szándékával hívták életre a Magyar Diáksport Szövetséget. Hogy milyen eredménnyel, annak megítélésére legin­kább a küldöttközgyűlés hivatott, amely a mérlegkészítést szombaton végzi el. A hét végi tanácskozás előtt csütör­tökön az MDSZ leköszönő vezetői és az utódjelöltek részvételével lezajlott sajtótájékoztatón mégis nyomatékkai merülhetett fel a két esztendő értékelé­se, hiszen az eddigi munkát hónapokon keresztül országos vitákban boncolgat­ták, miközben a szövetség új „vezérka­rának” összetételére vonatkozó javas­latok is viták kereszttüzében érlelődtek ajánlássá. Ami a tisztségviselőket illeti, az MDSZ eddigi irányítói különböző okok miatt nem kívánják jelöltetni ma­gukat. A jelölést előkészítő bizottság a Magyar Diáksport Szövetség új elnö­kének Novotny Zoltánt, a Magyar Rá­dió Sportosztályának vezetőjét javasol­ja, a két alelnöknek pedig Földesyné Szabó Gyöngyit, a Testnevelési Főis­kola tudományos réktorhelyettesét és Boros Imre állami díjas közgazdászt, a Magyar Kereskedelmi és Hitel Bank elnökhelyettesét. A főtitkári tisztségre viszont — miként azt az országos nyil­vánosság elé vitt korteshadjárat is vilá­gossá tette — négyen is pályáznak. A szombati küldöttközgyűlésnek kell döntenie, hogy Leitner József, Deák György, Szentgyörgyvölgyi László és Tóth József közül kit lát legalkalma­sabbnak a poszt betöltésére. (Leitner József testnevelő tanár, súlyemelő­mesteredző, az MDSZ szakmai titkára, Deák György testnevelő tanár, nagy­kőrösi általános iskolai igazgató, az MDSZ Intéző Bizottságának tagja, Szentgyörgyvölgyi László üzemmér­nök, Közgazdász, az MDSZ szervező­titkára, Tóth József testnevelő tanár, az ÁISH diák- és szabadidősport­főosztályának helyettes vezetője. Vala­mennyi újonnan javasolt személyről két-haromezren mondtak véleményt!) A tisztújítás mellett a küldöttköz­gyűlésre vár az is, hogy megvitassa, majd szavazzon az MDSZ alapszabá­lyának módosításáról. A beterjesztett indítványokról Halasi Márton, a bú­csúzó főtitkár a sajtótájékoztatón el­mondta, hoggy általános egyetértés je­gyében terjeszthetik be a küldöttek elé valamennyit, mert előzetesen lefolyta­tott alapos eszmecserék nyomán kristá­lyosodtak javaslattá. A diáksportszövetség tevékenységé­nek továbbfejlesztését célzó elképzelé­sek abból indulnak ki, hogy az alapsza­bály reformja elválaszthatatlan napja­ink társadalmi, politikai változásaitól, amellett az MDSZ kétévi tapasztalatai is a módosításra serkentenek. Figye­lembe kell venni olyan követelménye­ket, mint például az, hogy az MDSZ- nek fő célja a diákok szabad idejének „sportos” hasznosítása, a szövetségnek nyitottnak kell lennie, indokolt a diá­kok öntevékenységének, aktivitásának erősítése. Az előbbiekkel összefüggés­ben elengedhetetlen olyan garanciák beépítése az alapszabályba, amelyek biztosítják a diákok valóban érdemi részvételét az MDSZ életében, dönté­seiben. Ezt célozza a diákszekciók ter­vezett működtetése, ahol életkoruk­nak, képzettségüknek megfelelő kérdé­sekben lehet, sőt kell megadni a fiata­lok számára a döntés lehetőségét. Az indítványok között szerepel az is, hogy az eddigi intézőbizottság helyett elnök­ség működjön, ugyanakkor indokolt­nak minősítik az országos választ­mánynak a megszüntetését. A javaslatcsomag persze nem azt je­lenti, hogy a küldöttközgyűlésre ne várna feladat. Éppenhogy a csúcsfó­rumnak kell határoznia stratégiai kér­désekben, a jövőbeli tevékenységet alapvetőenmeghatározó irányvonal dolgában. És ehhez a legmegfelelőbb vezetőket kell megválasztaniuk a kül­dötteknek. RÖVIDEN • RÖVIDEN • RÖVIDEN • Hétfőn folytatódik a Dunave- csei beszélgetések című sorozat, amelyet szerkesztőségünk és a duna- vecsei Petőfi Sándor Művelődési Ház szervez. A közművelődési intéz­mény Vikár Béla termében ezúttal Hámori Tibor, a Foci című hetilap főszerkesztője, számos kiváló sport- könyv szerzője lesz a vendég. A be­szélgetés 18 órakor kezdődik. • MÜNCHEN: A férfi tenisz­torna nyolcaddöntőjében a párosok­nál Taróczy Balázs és Javier San­chez könnyedén 6:1, 6:1 arányban győzött az Arraya, Rostagno (pe­rui, amerikai) duó ellen. A magyar —spanyol kettős a negyeddöntőben is sikerrel vette az akadályt, ekkor a Nargiso, Osterthun (olasz, nyu­gatnémet) párosnál bizonyult jobb­nak 6:3, 6:3 arányban. (DPA) • SCHWERIN: A Szovjet­unió, Lengyelország, Magyaror­szág és a házigazda NDK 200 vi­torlázója vesz részt a 28. schwerini tavaszi regattán. A 470-es hajóosz­tályban négy futam után a Nyári testvérpár, Gyula és Zsolt vezet (25,7 pont) két NDK-beli egység, Hedtke, Seidler (31,0) és Brietzke, Schulz (41,4) előtt. (ADN) • VARSÓ: A lengyel főváros­ban 43 versenyző részvételével meg­kezdődött a nemzetközi junior öttu­saviadal. Az első tusában, a vívás­ban kettős amerikai győzelem szü­letett: mind az egyéni, mind a csa­patversenyt megnyerték. A magya­rok közül Czink Gábor a negyedik (29 győzelem,. 1000 pont), Inglis Sándor és Puskás Róbert az 5-6. helyen végzett (28/974). A csapat- versenyben az Egyesült Államok 28% ponttal vezet Lengyelország „A” (2870), Magyarország „B” (2714) és Magyarország „A” (2610) együttese előtt. (PAP) A tanúk még élnek Ezzel a címmel jelentette meg a Hírlapkiadó Vállalat Marosán György eddig kiadatlan 1956-os memoárkötetét. A könyv kapható Kecskeméten a piaccsarnokban, a Centrum Áruházban és a Magyar Média Batthyány utcai irodájában; Kiskunfélegyházán a Szigma műszaki áruház hanglemezosztáiyán: Kiskörösön a Skála ABC-ben; Soltvadkerten és Kecelen a központi dohányboltban; valamint a bajai, kiskunhalasi, kalocsai és bácsalmási üzemekben, illetve a jánoshalmi áfész-boltokban.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom