Petőfi Népe, 1989. május (44. évfolyam, 102-127. szám)
1989-05-05 / 105. szám
2 • PETŐFI NÉPE • 1989. május 5. KOROM MIHÁLY VÁLASZAI AZ MDF NYÍLT LEVELÉRE Lemond a képviselő\ ha a pótképviselő is lemond? Megfontolandó a javaslat (Folytatás az I. oldalról.) Sevardnadze a jövő héten Bonnba látogat BONN Május 12-én kétnapos, hivatalos megbeszélésre az NSZK-ba látogat Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja. A bonni külügyi hivatal csütörtöki bejelentése szerint a szovjet államférfi hivatali kollégája, Hans-Dietrich Genscher külügyminiszter és alkancellár meghívásának tesz eleget. Találkozójukon, amely a két ország tavaly óta rendszeresített külügyi konzultációinak részét alkotja, elsősorban Mihail Gorbacsov szovjet főtitkár és államfő június 12. és 15. között tervezett hivatalos, NSZK-beli látogatásának előkészületeit vitatják meg. Sevardnadze eredetileg április közepére bejelentett látogatását a grúziai nemzetiségi zavargások miatt volt kénytelen elhalasztani. Az egykori grúziai első titkár részt vett a helyi konfliktus elsimításában. Történelmi hetek Lengyelországban LEMP-értekezlet — Választások előestéjén Zsebesi Zsolt, az MTI tudósítója jelenti: VARSÓ Csütörtökön délelőtt Varsóban a kultúra és a tudomány palotájában megkezdődött a Lengyel Egyesült Munkáspárt kétnapos országos értekezlete, amelyen az előző, a X. pártkongresszus küldöttei képviselik a párt tagságát. A lengyel hagyományoknak megfelelően az országos pártértekezletet mindig a két kongresszus közötti félidőben tartják meg és azon a párt vezetése tájékoztatja az előző kongresszus küldötteit a kongresszusi határozatok addigi végrehajtásáról, a következő kongresszusig visszamaradt feladatokról. Az országos pártértekezleten a párt szervezeti szabályzata szerint nem lehet megváltoztatni a kongresz- szusi határozatokat, nem lehet személyi változásokról dönteni a párt vezetésében. A mostani országos pártértekezletre az ország életének kiemelkedő jelentőségű időszakában kerül sor. A kerékasztalnál született megállapodások végrehajtásának ideje alatt, a Szolidaritás legalizálását követő napokban és a júniusi képviselő- házi és szenátusi választások előestéjén, így például a pártértekezlet véleményt alkothat a párt választási programjáról is. Lengyelország a következő hetekben nemcsak új parlamentet és köztársasági elnököt fog választani, de olyan, az ország gazdasági és politikai életét is jelentősen befolyásoló változások előtt áll, mint a béreknek az inflációt követő automatikus emelését jelentő „indexáció” bevezetése vagy az élelmiszerárak felszabadítása, azaz jelentős emelése. Ezek hatása az ország életére hasonló jelentőségű lehet; mint a legális parlamenti ellenzék megjelenése. Washington nem enged a NATO-vitában A Bush-kormány a jelek szerint presztízskérdést csinál abból, hogy ne engedjen a harcászati atomfegyverek kérdésében kibontakozott heves NATO-vitában. A Fehér Ház szerdán értésre ádta, hogy akár a jubileumi NATO-csúcsértekezleten is folytatják a vitát, és kompromisszumra nem hajlandók. George Bush elnök szerdán a tervezett, mintegy 20 perces protokolláris beszélgetés helyett jó egy órát vitázott Gro Harlem Brundtland norvég kormányfővel a rakétakérdésről. Norvégia (akárcsak az NSZK és mások) a Szovjetunióval való tárgyalások mellett van, míg azokat Washington mereven ellenzi. Mariin Fitzwater, a Fehér Ház szóvivője szerdán rendkívül hosszan kényszerült válaszolni amerikai tudósítók kérdéseire: miért utasítják el a tárgyalást a Szovjetunióval a harcászati atomfegyverek csökkentéséről, hiszen amerikai érdek a jelentős szovjet fölény csökkentése ezen a területen? Mások azt tudakolták, miért ragaszkodik a kormány egy állásponthoz, melyet Nyugat-Európa nyilvánvalóan elutasít, s miért nem hallgat saját, most visszavonult szakértőjére, Paul Nitzére? A veterán politikus ugyancsak bírálta a Bush-kormány álláspontját. Fitzwater megismételte, hogy a NATO elrettentési stratégiája keretében nem mondhat le a harctéri atomfegyverekről. Tárgyalásokra azok csökkentéséről csak akkor kerülhet sor, ha lényeges haladást hozott a bécsi fórum a hagyományos haderők Csökkentéséről. Bush ma fogadja Brian Mulroney kanadai kormányfőt, aki ugyancsak vitatja az amerikai álláspontot. Kanada kompromisszumos javaslatot terjésztett elő a NATO-ban: eszerint korszerűsítenék a harcászati atomfegyvereket, de párhuzamosan tárgyalnának a Szovjetunióval azok csökkentéséről. A fegyverfajta teljes felszámolását Kanada nem támogatja. Hollandiai választások: szeptember 6. és 13. BRÜSSZEL Szeptember 6-án és 13-án'bonyolítják le az előrehozott parlamenti választásokat Hollandiában — jelentette be szerda este Beatrix királynő kabinetirodája. Lubbers miniszterelnök reggel nyújtotta be lemondását a királynőnek, miután felbomlott a kereszténydemokraták és liberálisok kormánykoalíciója. A királynő felkérte a kormányt, hogy a folyó ügyek intézésére maradjon hivatalában. A Fehér Ház üdvözli a határzár felszámolását Egyébként Kiskunfélegyházával 1946 óta tartom a kapcsolatot. 1948-ig — amikor is a rendőrakadémiára kerültem — teljesítettem szolgálatot a városi-járási kapitányságon bűnügyi nyomozóként. Ótt ismerkedtem meg az azóta már elhunyt első feleségemmel is. A kapcsolat Kiskunfélegyházával az évek során is megmaradt, ezért kértem hát, hogy ott jelöljenek. — Az 1985-ös választásokon úira Kiskunfélegyházán indult. Ön 53,9 százalékot, a jelenlegi pótképviselö, Bense György, a spontán jelölt 32,7 százalékot, Gál Gyula pedig 12,5 százalékot kapott a szavalatokból. Ez meggyőző aránynak látszik. De elhangzott a tévében a ceruzás szavazás, másrészt beszélték akkor, hogy az Ön megválasztása „kárpótlás”, mert nem lett újra KB- titkár. — Az megfelel a valóságnak, hogy az 1985-ös választások és a választási kampány idején én már nyugdíjas voltam. De semmiféle kárpótlásról én nem tudok, ilyesmi föl sem merült. Hogy lehetett ilyen szóbeszéd, azt nem zárom ki, de minden alapot nélkülöz. Gondolom, az előző ciklusbeli tevékenységemet ítélték meg úgy, hogy ismét jelöltek. így került kor végül is a hármas jelölésre. — Mint képviselő mit tett Félegyházáért? A levélben az áll, hogy lényegében semmit, sőt a „kisemmizésében” működött közre. — A levélnek ezek a kitételei emberileg is nagyon közelről érintettek, mert nem ezt vártam, azok után, amiket tettem a város felvirágoztatásáért. Most azt mondják, hogy Félegyháza valamiféle posvány. Ez nem felel meg a valóságnak. Ezt látják, akik tárgyilagosan nézik a város elmúlt évek vagy évtizedek alatti fejlődését. Hogy az igények nagyobbak, mint a lehetőségek... Ez magától értetődik. > A kisemmizésről annyit: jó, hogy azt nem vetik a szememre, hogy megszedtem magam a képviselőségem idején. Itt még megjegyzem, tegnap (szerdán — V. T.) hallottam, amikor lent voltam Félegyházán, hogy állítólag nekem Budaörsön van valamilyen villám vagy víkendházam, és ennek felépítésében a Kiskunfélegyházi Lenin Tsz építőbri- gádja állítólag grátisz, ingyen és bérmentve közreműködött volna. Kijelentem, hogy nekem se Budaörsön, se másutt víkendházam nincs. — Konkrétan miben segített? — Néhány esztendeje, amikor nem lehetett szenet kapni, — erre biztosan emlékeznek a félegyháziak — segítettem. Más alkalommal a kistermelők és a szövetkezetek is nehezen tudták beszerezni a fóliát. Segítettem. Közreműködtem a kórházi fejlesztésben is.' — Közbevetőleg hadd jegyezzem meg: ezt többször is hallani, de úgy, hogy ehhez nem „hozott” pénzt „föntről”, hanem megyei keretet csoportosítottak át, amit később vissza is vettek a várostól.- Hogy nem Budapestről jött a pénz ... A költségvetésből jött. Tudok arról, hogy a megyei tanács tartalék- alapjának egy részét sikerült az én közreműködésemmel átcsoportosítani. A kórházrekonstrukció és a fejlesztés megvalósult volna egyébként is — hisz benne volt a tervekben—, csak később. A lakosság szempontjából azonban ez nem mindegy. Közreműködtem abban, hogy két konténer-telefonállomást szereljenek föl. Hozzám fordultak a választók, hogy az egyik kerületben évek óta nem tudják elérni a nyilvános telefon elhelyezését. Pedig sok idős is lakik ott. A telefon január óta működik. A Perczel utcaiak is sokat tudnának mesélni, mit tettem azért, hogy az az utca úgy nézzen ki, ahogy most kinéz. Hogy a tanács adjon zöld utat az olyan fejlesztésnek, amelyikben a lakosság társadalmi munkával kiveszi a részét. A választási kampány idején vetődött fel: nagyon megköszönnék, ha* segítenék az áfész raktáraiban felhalmozódott sok tonna libamájat értékesíteni. Sikerült. Vagy éppen a Nerticsók- né keresett meg engem néhány hónappal ezelőtt — s ő mondja, hogy nincs kapcsolatom... — Ő az a pedagógus, aki a tévéhíradóban nyilatkozott. — Igen. Arra kért, segítsek a Kossuth utcai platánsor megmentésében. Nos a minisztérium és a megyei tanács illetékeseivel folytatott tárgyalások nyomán a platánsor ügye rendeződik. Tény: a választási kampány során magam is melléálltam annak a javaslatnak — de nem kisajátítottam azt —. hogy Kiskunfélegyházának szüksége lenne egy új művelődési házra. Egyetértettem vele. Hogy az ügyből nem lett semmi, az nem a képviselőn, a pótképviselőn, vagy a városi tanácson múlott. Az elmúlt évek pénzügyi korlátozó intézkedései sajnos bizonytalan időre elhalasztották a megoldást. De a problémát én is időszerűnek tartottam, annak ellenére, hogy ez ügyben Kiskunfélegyházán is megoszlanak a vélemények. Nem kevesen kultúrház helyett csatornát, utat, vízvezetéket, lakásokat szeretnének. — Ön szerint ütközik-e egymással a választók képviselete és a képviselő önálló politizálása? — Én nem tudom a kettőt szembeállítani egymással. A képviselő országos ügyekbeh is szavaz, ugyanakkor képviselnie kell a helyi lakosság érdekeit. Szememre vetették, hogy az adótörvény elfogadása előtt nem kértem ki a választók véleményét. Ezt kritikaként el lehet fogadni. — Ha kikéri, akkor másként szavaz? — Mint állampolgár, én magam is átélem az adórendszer hatásait. Ellentét volt az állampolgár és az állam érdeke között. Én a nagyobb érdekre szavaztam, mert úgy láttam, hogy erre van szükség. — Akkor is mondja ezt, ha gyorsan kiderült, hogy egy sor módosítás elengedhetetlen? — Igen. De más kérdésben, például az új alkotmány koncepciójával kapcsolatban megbeszélést folytattunk — a Demokrata Fórum egyes képviselőinek jelenlétében — Kiskunfélegyházán a választókkal. Az ott elhangzottakat hasznosítottam a parlamenti felszólalásomban is. — Mint miniszternek és mint KB-titkámak, meghatározó szerepe volt a mai jogrendszer kialakításában. Azéban, amelyet ma lépten-nyomon joggal bírálnak. Sőt, megváltoztatása, a jogállam megteremtése folyamatban van. Ebben érzi-e a felelősségét? ”* — 1966-tól 1978-ig voltam igazságügyi miniszter. Akkoriban a gazdasági élettel kapcsolatos jogszabályok megváltoztatása volt elsődleges, éppen a gazdasági reform miatt. Én több, mint egy tucat törvényt terjesztettem elő a parlamentben, és azok, megítélésem szerint, megfeleltek az akkori társadalmi igényeknek. Más kérdés, hogy mostanra fölöttük is eljárt az idő. — Az akkori társadalmi helyzetben ön szerint miért nem volt szükség egyesülési, gyülekezési, választási törvényre, alkotmányozásra? > — Abban az időszakban a fő figyelmet a gazdasággal összefüggő törvény- alkotásra fordítottuk. De a választójog gi törvény változott. Igazságügyi miniszter voltam, amikor a listás helyett az egyéni választókerületeket vezettük be. Ez akkor nagyon nagy jelentőségű volt. — Az egypártrendszer keretei között... — Ezt nem mondanám, hogy csak azért. Később, mint KB-titkár, tevékeny közreműködője voltam a kötelező többes jelölés bevezetésének. Ebben — összehasonlítva a szocialista országok gyakorlatát — úttörő szerepet játszottunk. — Ha már kitekintünk: a választójogi törvény 1983-as meg-. változtatásában nem játszott szerepet az, hogy így megelőzhető olyan helyzet, mint ami Lengyelországban kialakult? — Az én emlékezetem szerint a lengyel eseményeknek ehhez nem volt köze. Indoka inkább az a jogos kritika volt, hogy nálunk nincs igazi választás, csak szavazás. — A nyűt levélben külön tiltakoznak az ellen, hogy az Alkotmányjogi Tanács elnöke maradjon. Talán összefüggésben azzal, hogy ez a testület nem állt feladata magaslatán, még a meglehetősen szűkre szabott lehetőségeit sem használta ki. _ — Ez így utólag értékelve igaz lehet. Én magam sem vagyok elégedett az Alkotmányjogi Tanács működésével. Ez nemcsak a tanács akaratán múlott, hanem jogszabályokon, valamint az indítványtevők aktivitásának csökkenésén .. — Nem valami felsőbb utasításra, kérésre, hogy nem kell olyan komolyan venni azt a szerepet, amit a tanács betölthet? — Nem. Ilyen nem volt. Arról volt vita, hogy milyen kérdéseket és milyen módon hozzunk nyilvánosságra. Azt mondták, hogy közleményeinket szor- dinóban fogalmazzuk. Egyébként az Alkotmányjogi Tanács, mint intézmény, legfeljebb két hónapig fog élni. Megszűnik, mihelyt az Országgyűlés létrehozza az Alkotmánybíróságot. Azt azonban el tudom képzelni: sokan tévesen azt gondolják, hogy ezen tanács feladata — a nevéből adódóan — az új alkotmány kidolgozása. Van egy külön alkotmány-előkészítő bizottság. — Az MDF levelében szó van az Ön „konszolidációs buzgólko- dásáról”, a Magyar Nemzetben pedig Nagy Imre lánya kifogásolja az Ön viselkedését egy eljárás során, amelyet joggal utasít el a közvélemény. Mi volt az ön beosztása, feladata általában 1956 után, és mit tett a konkrét ügyben? — Az SZKP pártföiskolájának elvégzése után, 1958 decemberében kerültem a Belügyminisztérium vizsgálati osztályának élére. Ennek feladata volt, hogy az eléje kerülő államellenes bűn- cselekményeket kinyomozza — szoros ügyészi felügyelet mellett —, s az intézkedéseket megtegye. Igaziból 1959-et írtunk már, az ellenforradalom alatti események, és az azzal összefüggő bűn- cselekmények kinyomozásának vége felé jártunk. — Hadd vessem közbe: ön itt ellenforradalmat említ. Egyben biztosan közmegegyezés van: az egyszavas minősítés túlzott leegyszerűsítés. Másrészt halálos ítéleteket még 1960-ban is végrehajtottak. Az Önök vizsgálatai alapján is születtek ilyen ítéletek? — Ezt nem tudom, az az ügyészség és a bíróság dolga volt. Én két év múlva, 1960 közepén a határőrséghez kerültem, s 30 esztendő telt el azóta. A nevekre nem is emlékszem, de azt hiszem, ez érthető. — A tévében viszont elmondta, hogy jól emlékszik a Nagy Erzsébettel való találkozására. — Igen. Férjét elítélték, vagyonukat elkobozták, s miután ők visszatértek Romániából, kérte, hogy kaphasson vissza a vagyonukból valamit, bútorokat, mert nem tudnak létezni. Mondtam, hogy itt rossz helyen jár, az elkobzást a bíróság mondta ki. Én legfeljebb egy vaságyat tudok neki adni. De ezt nem úgy értettem, hogy a cellában .!. Mi ellene eljárást nem folytattunk. Visszagondolva a találkozásra: minden bizonnyal én nem voltam eléggé tekintettel az ő érzékenységére. Ezért őt megkövetem, ha szándékom vagy akaratom ellenére megbántottam volna. — Mondta, hogy az aláírás- gyűjtés elindult. Ügy érzi, hogy Önnek a helyén kell maradnia? Alkotó részese tud-e lenni az új törvénykezési folyamatoknak? Fölvállalja-e az új gondolatokat? Utalok itt egy korábbi parlamenti polémiájára Király Zoltánnal. — Nekem Kjrály Zoltánnal valóban volt vitám, ő nagyobb alkotmánymódosítást javasolt, én azt mondtam erre, hogy azt ne most, hanem az új alkotmány előkészítése során tárgyaljuk meg. De ha a Parlamentben elhangzik egy vélemény, arra tehet reagálni j!. En nem haragszom rá, gondolom ő se rám. Az ügyrendi bizottságban mindketten benne vagyunk. A kérdésére visszatérve: függetlenül ettől az ügytől, én elhatároztam, hogy ezt a ciklust még végigszolgálom, de a következőben már nem vállalom a jelölést. — Most azonban új helyzet van. Harcol vagy visszavonul? — Ma még nem tudok ebben a kérdésben egyértelműen állást foglalni. De én nem születtem képviselőnek, s a visszahívással járó rizikót a választott tisztségben vállalni kell! — Szerepe van az ügynek abban, hogy a következő parlamenti ülésszakon nem Ön, hanem az . Alkotmányjogi Tanács titkára lesz a napirend előadója? — Igen. De nem mint titkárt, hanem mint az ügyrendi bizottság egy tagját, én kértem föl a napokban, hogy legyen ő az előadó — tekintettel a körülöttem zajló eseményekre. — Egzisztenciálisan hogyan érintené Önt a visszavonulás? — Én négy éve nyugdíjas vagyok. Nincs szolgálati gépkocsim, képviselői munkámhoz a saját autómat és a saját telefonomat is használom, az ötezer forintos havi tiszteletdíj pedig ... Ezért ragaszkodni tehát a mandátumhoz, ez fel sem vetődött. — A visszahívását kérők között vannak párttagok is. Ön szerint megalapozott-e a.feltételezés, hogy akik közülük most aláírják az ívet, azok egyben az MSZMP megújulását is akarják, lévén Ön ma is a Központi Bizottság tagja, de egy korábbi időszak vezetője? — Minden kiskunfélegyházi embernek állampolgári joga kezdeményezni képviselője visszahívását, ha úgy látja, hogy tevékenységével elégedetlen. Ha a KB-tagságom szóba került: engem 1988 májusában ismét beválasztottak a testületbe, amelynek 1962 óta vagyok tagja. Ám ha érvényt akarunk szerezni a személyi megújulással, a rotációval foglalkozó határozatnak, itt az ideje, hogy én kikerüljek a Központi Bizottságból. De ez nem azt jelenti, hogy ellen lennék az MSZMP reformtörekvéseinek. — Ön a tévében furcsállotta, hogy éppen abban az iskolában tanít Nemcsók Imréné, ahol a pótképviselő volt korábban igazgató. Elképzelhetőnek tart-e olyan megoldást, hogy ön lemond a mandátumáról, ha a pótképviselő is lemond a megbízatásáról? — Ez új javaslat. Jogi vonatkozásainak utána kell nézni, de úgy gondolom, érdemes megvizsgálni. — Mikor találkozik fórumon a választóival? — Időpontról és a formáról még nem született döntés. Egyet azonban kértem és kérek: a találkozón legyenek ott a Demokrata Fórum képviselői is. Váczi Tamás KÖZÉLET Tegnap dr. Szabó Miklós, a megyei pártbizottság első titkára a megyei református esperesi hivatalt kereste fel. A találkozón Szabó Gábor megyei református esperes és Polgár István megyei egyházügyi titkár, valamint az egyházmegye gondnoka volt jelen. A résztvevők humanitárius kérdésekről cseréltek véleményt, kitértek arra, hogyan tud bekapcsolódni a református egyház a szociális ügyek segítésébe, a rászorultak gondozásába, az anyagi eszközök elosztásába. Külön hangsúllyal tértek ki az erdélyi menekültek számára szervezett segélyakciókra. A találkozón több aktuális társadalompolitikai kérdést is megbeszéltek a résztvevők. Végül Szabó Miklós megtekintette az egyházmegye könyvtárát és múzeumát. Kormánytagjelöltek bemutatkozása (Folytatás az 1. oldalról.) Kemenes Ernő a tervezési szakember szemszögéből közelítve egy kínálatélénkítő gazdaságpolitika mellett tette le voksát. Szűkebb szakmájában, a tervezéssel kapcsolatban úgy vélekedett: hiba lenne a tervezést a bürokráciával azonosítani. A tervezés olyan össztársadalmi feladat, amely a jövőre való felkészülést szolgálja. Az viszont valóban elvárható a tervezéstől, hogy megtanuljon „piacosodni”. Kemenes Ernő elmondta: az Országos Tervhivatal élén erőteljesebb párbeszédet szorgalmaz majd a tervkoncepciók kimunkálásában a parlamenti és a parlamenten kívüli erőkkel egyaránt. A miniszterjelöltek bemutatkozását követően a bizottság a bizalmatlansági és a bizalmi indítvány törvénytervezetéről, az Országgyűlés házszabályának kiegészítéséről, valamint a Polgári Törvénykönyv módosításáról tárgyalt. Reformkor Szabadszálláson . : Tegnap Szabadszálláson megalakult az MSZMP- tagok reformköre. A többi körhöz hasonlóan feladatuknak tartják a reformfolyamatok meggyosítását a helyi pártszerveknél, s ugyanezt fontosnak ítélik az MSZMP egészében. Csatlakozási lehetőséget kínálnak a párttagok mások számára is. A szabadszállásiak csatlakoznak a megyei reform- körök április 15-ei, kecskeméti nyilatkozatában megfogalmazottakhoz. Első, nyílt összejövetelüket május 16-án 17 órakor tartják a nagyközségi tanács tanácskozótermében. Az alapító szervezők: dr. Bak István, dr. Csányi János, Dúl László, Jaksa Lajos, Nagy József, Prajda István, dr. Rét- hy Aladár és Szabó Jánosné. Dr. Ijjas József temetése A* életének 88. évében elhunyt dr. Ijjas ,József pápai trónálló, nyugalmazott kalocsai érsek, Kalocsa város díszpolgára földi maradványait május 8-án, délelőtt fél 11 órakor a főszékesegyházban bemutatott gyászmise után a főszékesegyház kriptájában helyezik örök nyugalomra. LOTTÓ A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság közlése szerint a Budapesten megtartott 18. heti lottósorsoláson a következő nyerőszámokat húzták ki: 14, 37, 47, 66, 67 WASHINGTON Roman Popadiuk, a Fehér Ház helyettes szóvivője szerdán az MTI tudósítójának kérdésére —, hogyan értékelik a magyar műszaki zár elti: LONDON Hivatalba lépésének 10. évfordulóján Margaret Thatcher asszony csütörtökön reggel a Downing Street 10. híres kapujánál felsorakozott tv-kame- rák előtt kezdte meg munkanapját. „Nagy-Britannia átalakult, életszínvonala csaknem mindenkinek emelkedett, a szociális ellátottság javult, Nagy-Britannia ma nagyobb megbecsülésnek örvend a világban, mint na- gyon-nagyon hosszú idő óta bármikor” — így vonta meg Thatcher asz- szony országlása első évtizedének mérlegét.” Arra a kérdésre, vajon gondol-e visz- szavonulásra a következő évtizedben, Thatcher asszony így válaszolt: — Folytatjuk a dolgunkat, minden nap elvégezve az adódó feladatokat legjobb tudásunk szerint, mindig a jövőt tervezve. A millenniumhoz közeledve a következő évtized nagyon izgalmasnak ígérkezik országunk még jobbá tételében. A szabad ég alatt tartott sajtóértekezlete után Thatcher asszony kabinetjének szokásos csütörtök délelőtti ülétávolítását az osztrák határon —, kijelentette: az amerikai kormány üdvözli a lépést és reméli, hogy a Kelet és Nyugat közötti többi, hasonló akadályt is lerombolják. sén elnökölt. Kormányának mind a 23 tagja férfi. Közülük négyen foglaltak helyet az 1979 májusában megalakult első kormányában. Az első Thatcher- kormány kulcsemberei közül csupán Sir Geoffrey Howe maradt a szűkebb kabinet tagja, aki 1983-ban cserélte fel a pénzügyminiszteri tárcát a külügyminiszterire. A brit lapok csütörtökön terjedelmes írásokban, vezércikkekben zárták a „Thatcher-évtized” mérlegét megvonó cikksorozataikat. Thatcher asszony legnagyobb történelmi próbatételeinek és vívmányainak a három és fél milliósra felduzzadó tömeges munkanélküliség árán végrehajtott radikális gazdasági szerkezetváltást, az Argentínával kirobbant falklandiháború diadalmas megvívását, az egy évig tartó általános bányászsztrájk letörését és a szakszervezetek „megrendszabályozását” tekintik. Az egy év óta egyre kedvezőtlenebbé váló gazdasági mutatók hatására immár erősen megoszlanak a vélemények arról, vajon a szerkezetváltással elindított fellendülés megfordította-e, avagy csak megállította a brit gazdaság viszonylagos és abszolút hanyatlásának évtizedeken át tartó irányzatát. Margaret Thatcher a Thatcher-évtized fordulóján Köves Tibor, az MTI tudósítója jelen-
