Petőfi Népe, 1989. május (44. évfolyam, 102-127. szám)
1989-05-31 / 127. szám
1989. május 31. • PETŐFI NÉPE • 3 Peják Emil (Budapest, 36. vk.), a HNF Budapesti Bizottságának vezető titkára ügyrendi kérdéssel foglalkozott felszólalásában. Elmondotta: ő maga is kezdeményezte annak idején, hogy a lényeges törvényeket kétfordulós vitában fogadják él. Legyen általános vita, s itt mindenki mondja el véleményét. Ezután a vitát be kell rekeszteni, és csak a következő alkalommal térjenek vissza rá. Ezzel szemben a mostani ülésen a törvényjavaslatok tárgyalása során minden szünet nélkül az általános vita után napirendre került a jogszabálytervezetek részletes vitája. Szűrös Mátyás erre azzal válaszolt, hogy a képviselői felvetés már utólag hangzott el, ugyanis a parlament már előzőleg szavazott ez ügyben; akkor kellett volna tehát a képviselőnek szólnia. Az elnök ezután bezárta árvitát, s szünetet rendelt el, hogy az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága megvitassa a képviselők által beterjesztett javaslatokat, törvénymódosító indítványokat. Elfogadták a jogszabálytervezeteket Kulcsár Kálmán vita-összefoglalójában az egyes gondolati körök szerint csoportosította a képviselői észrevételeket. A törvény jellegét, lényegét firtató kérdésekre válaszolva leszögezte: olyan jogszabályról van szó, amely sem többet, sem kevesebbet nem akar, mint megnyitni a társasági törvény alkalmazhatóságát, diszkrimináció nélkül, a gazdaságban működő valamennyi tulajdonformához kapcsolódva. A jogszabály időzítése kapcsán a miniszter hangoztatta: mivel a törvény „tulajdonviszony-semleges”, megalkotásával nem kell addig várni, amíg a tulajdonviszonyokra vonatkozó koncepciók ki nem alakulnak, s a tulajdoni reform törvények formáját nem ölti. Ezzel függ össze az a képviselői indít-' vány, hogy a parlament adja vissza ezt a törvénytervezetet, egy ad hoc bizottság tárgyalja meg a törvényjavaslatot, majd terjessze a következő Országgyűlés elé. Kulcsár Kálmán elvetette ezt az indítványt. Az ország mostani helyzetében várni nemcsak hiba, hanem egyenesen bűn lenne — mondotta. Számos kérdés merült fel a vagyonkezeléssel és a vagyonértékeléssel kapcsolatban. Kulcsár Kálmán hangoztatta, hogy a kormányzat a kifogások ellenére is lehetségesnek tartja a törvény életbe léptetését egy kialakított vagyonkezelő szervezet, illetve az erre vonatkozó eljárás nélkül. Emlékeztetett arra: a kormány — ugyancsak egy képviselői indítványra — felelősséget vállalt arra, hogy a vagyonkezelői szervezetre vonatkozó törvény tervezetét október 31-éig benyújtja a parlamentnek. Ami ä vagyonértékelést illeti, a körültekintő*» Szabályozáshoz hosszabb időre lesz szükség. A vagyonértékelési szabályok kimunkálásán a Pénzügyminisztérium dolgozik. Az igazságügy-miniszter ismételten vitába szállt azokkal a nézetekkel, amelyek egyfajta menedzsertulajdon, menedzserhatalom kialakulásának veszélyét vetítik előre. Álláspontja szerint ez a vízió teljesen indokolatlan, s kialakulása sok szempontból a törvény félreértésén alapszik, illetve azon, hogy az egymással szorosan összefüggő jogszabályokat nem egymás kontextusában vizsgálják. Kulcsár Kálmán határozottan leszögezte: a törvény kifejezetten a gazdálkodó szervezetek körében ma tapasztalható összefonódások megakadályozására tartalmaz sajátos társasági jogi garanciákat. Végül néhány további javaslatra, észrevételre válaszolt a miniszter. Elmondotta: már dolgoznak az egyéni vállalkozásokra, a kisiparra és a magánkereskedelemre vonatkozó jogi szabályozás felülvizsgálatán, egységesítésén. Egységes törvény létrehozásán dolgoznak, ugyanis semmi sem indokolja, hogy a kisiparra eltérő szabályokat hozzanak. A kormány foglalkozik az új vállalati, valamint az új szövetkezeti törvény kidolgozásával is. Mindkettő az új alkotmány elfogadása után kerülhet az Országgyűlés elé. Több képviselő is hangoztatta: túl sok a vállalatokat érintő jogszabály. Ezzel egyetértett A miniszter. Kulcsár Kálmán válasza után Tal- lóssy Frigyes az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságának nevében adott tájékoztatást a bizottsági ülés eredményéről, a vitában elhangzott képviselői javaslatok elfogadásáról, illetve elvetéséről. Határozathozatal következett. Számos képviselői módosító javaslat elfogadása, után az Országgyűlés törvényerőre emelte a gazdálkodó szervezetek és gazdasági társaságok átalakulásáról, azállami vállalatokról szóló 1977.évi VI. számú törvényjavaslat módosításáról, valamint a szövetkezetekről szóló 1971. évi III. törvény módosításáról szóló jogszabálytervezeteket. Ezzel az Országgyűlés befejezte keddi munkanapját. ENSZ Menekültügyi Iroda nyílik Budapesten GENF Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága várhátóan a nyáron irodát nyit Budapesten, hogy segítsen a Romániából érkező menekülteknek. A Főbiztosság szóvivőjének keddi genfi bejelentése szerint a magyarországi iroda megnyitásához és idei tevékenységéhez mintegy 5,2 millió dollárra van szükség, amelyet az ENSZ tagállamainak önkéntes adományaiból kívánnak ösz- szegyüjteni. A világszervezet Menekültügyi Főbiztossága a magyar hatóságok kívánságának tesz eleget az iroda megnyitásával — írja a DPA hírügynökség, hozzátéve, hogy a hátrányos megkülönböztetés és á falurombolás miatt eddig mintegy 14 ezer, főleg magyar nemzetiségű személy menekült Romániából Magyarországra. Magyar—jugoszláv együttműködés Vastagh Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az MSZMP Csongrád Megyei Bizottságának első titkára az MSZMP székházában fogadta Ion Szrbo- vant, a jugoszláviai vajdasági kormány elnökét, aki hivatalos látogatáson Magyarországon tartózkodott. A megbeszélésen — amelyen részt vett Szokai Imre, a KB Nemzetközi Pártkapcsolatok Osztályának helyettes vezetője, Lphman István, a Csongrád Megyei Tanács elnöke, valamint Györke Sándor, hazánk belgrádi nagykövete — áttekintették a magya:—-jugoszláv, s különösen Csongrád megye és Vajdaság Autonóm Tartomány együttműködésének néhány kérdését. Megerősítették, hogy továbbra is a politikai, a gazdasági, a kulturális, a lakossági, a nemzetiségi kapcsolatok bővítésére törekszenek, hozzájárulva a Magyar Népköztársaság és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság sokoldalú együttműködésének fejlesztéséhez. (MTI) . . Andersson bírálja Romániát STOCKHOLM A Romániában tapasztalható elnyomás egyedülálló Európában —jelentette ki Sten Andersson svéd külügyminiszter Stockholmban egy parlamenti képviselőnek a romániai emberi jogokkal kapcsolatban feltett kérdésére. A miniszter elmondta, hogy a bukaresti hatóságok egyre nagyobb mértékben akadályozzák tevékenységükben a svéd újságírókat, és igen keményen bánnak mindenkivel, aki a rendszert bírálni merészeli. k Svédország sajnálatosnak tartja, hogy Románia továbbra is távol marad a szomszédainál már jó ideje tapasztalható bátorító folyamatoktól. Svédország — közvetlenül, vagy nemzetközi szervezeteken keresztül — a jövőben is sürgetni fogja, hogy a román szervek szüntessék be a megtorlások gyakorlatát --.mondta a miniszter. , Még ez évben összehívják a pártkongresszust Közlemény az MSZMP Központi Bizottságának május 29-ei üléséről •=. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1989. május 29-én ülést tartott, amelyen a Központi Bizottságtagjain kívül részt vettek a Központi Ellenőrző Bizottság É elnöke és titkára, a megyei, a megyei jogú pártbizottságok . élsptítkárai,a KBosztálvyezetői.apártsajtó,valamint—az első napirendi pont vitájában—a központi sajtó vezetői. %Jfa testület Irányi Pálnak, a Politikai Bizottság tagjá- nak, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében ' megtárgyalta a széles körű társadalmi vita alapján kialakított új agrárpolitikai koncepciót, amelyet teljes egészé- ' ben nyilvánosságra hoz Grósz Károly főtitkár előterjesztésében a Központi Bizottság foglalkozott az MSZMP előtt álló feladatokkal, és úgy döntött, hogy 1989. május 8-ai álláspontját modosiwa még ebben az évben összehívja a párt kongresszusát. Arról is határozott, hogy vitára bocsátja javas- latait a helyi és országos pártszavazás intézményének beve/etesérőh valamint arról, hogy a tagság demokratikusan és közvetlenül választhassa meg az MSZMP elnökét és fcuitkárát/A kongresszus előkészítésének szervezési teendőit a következő ülésein folyamatosan tárgyalja. /fa Központi Bizottság megválasztotta a kongresszus mandátumvizsgáló bizottságát, amelynek vezetője Vas- m lagh Pál. :i Politikai Bizottság tagja lett. A kongresszus szervezőbizottságának vezetőjévé Iványi Pált választotta meg. '■ A Központi Bizottság megköszönte, a szervezeti szabályzat kidolgozására' kiküldött munkabizottság tevékenyegét. A további munkával a testület mellett működő kibővített pártpolitikai bizottságot bízta meg A Központi Bizottság úgy döntött, hogy a Gazdaságstratégiai Munkabizottságot és a Közgazdasági Munkaközösséget összevonja, és a jövőben Gazdaságstratégiái Munkabizottság elnevezéssel működteti. A testület Korom Mihályt és Rajnai Sándort saját kérésükre felmentette központi bizottsági tagságuk alól. A "Központi Bizottság tudomásul vette az MSZMP- reformkörök 1989. május 20-ai, szegedi munkatanácskozásáról készült tájékoztatót. Megvitatta a politikai egyeztető fórummal kapcsolatos tárgyalásokról szóló jelentést; megfogalmazta javaslatait és nyilvánosságra hozza álláspontját az érdemi tárgyalások előkészítéséről. IIA Központi Bizottság kialakította Nagy Imre és társai temetésével kapcsolatos álláspontját, amelyet nyilvánosságra hoz. Átmenet politikai stabilitás mellett Az MSZMP Központi Bizottságának 1989. május 29-ei javaslatai politikai érdekegyeztető tárgyalások előkészítésére Az MSZMP Központi Bizottsága áttekintette a politikai érdekegyeztető fórummal kapcsolatos előkészítő tárgyalások állását. Megállapította, hogy a testület 1989. május 8-ai javaslata számos pozitív, támogató vélemény mellett tartózkodó és elutasító reagálásokat is kiváltott. Az előkészítő tárgyalások megkezdését élénk sajtópolémia kísérte, ami a közvélemény számára az álláspontok megmerevedését sugallta. A Központi Bizottság a társadalmi közmegegyezésért érzett felelősségétől áthatva indokoltnak tartja elvi tárgyalási javaslatát az alábbiak szerint konkrét formába önteni, s az előkészítést ezáltal a holtpontról kimozdítani: — a Központi Bizottság javasolja, hogy a politikai egyeztető fórum négyoldalú tárgyalási formában jöjjön létre. A tárgyalóasztalnál foglaljanak helyet az MSZMP, az Ellenzéki Kerekasztal, továbbá mindazon szervezetek képviselői, akik az előzőekhez nem kívánnak csatlakozni. Negyedikként a tanácskozási joggal rendelkező megfigyelők lehetnek jelen, egy részük állandó jelleggel; — az MSZMP konstruktív megegyezési szándékának kinyilvánításaként javasolja az előkészítő szakasz felgyorsítását annak érdekében, hogy az érdemi tárgyalások 1989. június 10-én megkezdődhessenek; ■B- a Központi Bizottság kijelölte az érdemi tárgyaláson részt vevő delegációját, amelyben a kormány képviselői is helyet kaptak. A tárgyalóküldöttség mandátuma akkor lép életbe, ha a politikai egyeztető fórum tagjai egyetértésre jutnak az előkészítés valamennyi kérdésében; — a Központi Bizottság felkéri az Országgyűlés elnökét, hogy — a tárgyalófelek egyetértése esetén — elnököljön az érdemi tárgyalások plenáris ülésein; — a Központi Bizottság javasolja, hogy az érdemi tárgyalások kereteit rögzítő dokumentumot minden érintett szervezet vezető képviselője írja alá. Ä Központi Bizottság ezzel az előkészítő tárgyalócsoport vezetőjét bízza meg. Az MSZMP Központi Bizottsága felhívással fordul a párt tagjaihoz, alapszervezeteihez, alakuló reformköreihez és a közvéleményhez. Felszólít minden haladó erőt' az országos politikai egyeztető tárgyalások támogatására. Úgy ítéli meg, hogy a demokratikus szocialista jogállam megteremtésének nehéz időszaka az érdekek kölcsönös tiszteletben tartását igényli. Ehhez nélkülözhetetlen, hogy az országos érdekegyeztető tárgyalások szervesen kapcsolódjanak a helyi kezdeményezésekhez. Az alulról is építkező társadalmi közmegegyezés biztosíthatja, hogy az átmenet békés úton, a politikai stabilitás fennmaradása mellett menjen végbe. (MTI) „Nagy Imre elkötelezett kommunistaként halt meg” Nemzetközi sajtókonferencia Senki nem vitatta a Központi Bizottság tagjai közöl azt, hogy más szemszögből kell látni Nagy Imre ügyét, mint ahogy az elmúlt évtizedekben a párt és*a hivatalos politika tette. Többen kiemelték azt, hogy Nagy Imre elkötelezett kommunistaként halt meg. Személyiségét sok politikai erő is ki szeretné sajátítani, eszmei örökségét azonban nem vállalják — hangzott el kedden, azon a nemzetközi sajtókonferencián, amelyen az MSZMP Központi Bizottságának hétfői üléséről tájékoztatták az újságírókat. Major László szóvivő hangsúlyozta: nem annyira Nagy Imre politikai életútja és a vele összefüggő ideológiai kérdések szerepeltek a testületi öles vitájában, inkább arról volt szó, ami a magyar társadalmat foglalkoztatja: június 16-a, Nagy Imre és társai temetése valóban a nemzeti megbékélés jelképe lesz-e, vagy pedig valami másfajta esemény, amilyet ebben az országban egyetlen normálisan gondolkodó ember sem szeretne. Hozzátette: sem a Történelmi Igazságtétel Bizottsága, sem a család nem igényelte az MSZMP jelenlétét a temetésen. A sajtóértekezleten a KB illetékes szakértői tájékoztatták az újságírókat az ülés napirendjéről, s bejelentették, hogy még az idén pártkongresz- szust hívnak össze. A szervezeti előkészületekről, a tartalmi kérdésekről a KB júniusi ülésén határoznak. (MTI) BÁCS-KISKUNBAN IS: Megalakult a megyei ellenzéki kerekasztal A Hazafias Népfront megyei székházéban ültek össze hétfőn este a különböző politikai pártok, mozgalmak képviselői, hogy megalakítsák a megyei ellenzéki kerekasztalt. Mivel többségüknek nincs megyei szervezete, különböző — már működő — helyi csoportok küldték el szavazásra felhatalmazott képviselőjüket. Részt vett a tanácskozáson a Szabad Demokraták Szövetsége kecskeméti csoportja, a Magyar Demokrata Fórum kiskőrösi, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt bajai szervezete, a Magyar Néppárt és a Független Kisgazdapárt képviselője. Megfigyelőként jelent meg a Fidesz és a kereszténydemokrata Néppárt egy-egy szervezője. A résztvevők először a budapesti ellenzéki kerekasztal céljairól, tevékenységéről hallgattak meg tájékoztatót, majd pedig'megalkották saját működési szabályzatukat. Ebben többek között rögzítették, hogy politikai állásfoglalást csak egyhangú határozattal hoznak, tehát bármelyik tag vétója megakadályozhatja a vélemény határozattá emelését. Az ellenzéki kerekasztal üléseinek technikai megszervezését a Szabadgondolkodók Kecskeméti Klubja vállalta magára, szóvivővé pedig a Független Jogász Fórum egyik pártokon kívüli tagját választották. A politikai alapelvekről zárt ajtók mögött kezdték meg a vitát, mely a késő estébe nyúlt. Az egyhangúlag elfogadott elvekről a szóvivő, dr. Szentkirályi László tájékoztatta lapunkat. — Eszerint az ellenzéki kerekasztal politikai pártjai és szervezetei kizárólag a kerékasztalon keresztül tárgyalnak az MSZMP megyei és helyi szervezeteivel. — Az ellenzéki kerekasztal feladatának tekinti a jogállamiság megteremtését, szabad, demokratikus választások megrendezését országos és helyi szinten, egy új választójogi törvény alapján. A választások előkészítésében, lefolytatásában, ellenőrzésében aktívan részt vesz, és pártjai jelölteket állítanak. Az ellenzéki kerekasztal ellenzi, hogy a jelenlegi Ország- gyűlés sarkalatos törvényeket hozzon. Szorgalmazza viszont, hogy a parlament alkossa meg a demokratikus választásra és a pártokra vonatkozó törvényt. Követelik, hogy a politikai hatalom a gazdasági döntések előkészítésénél felhasznált információkat tegye hozzáférhetővé, a sajtó útján is hozza nyilvánosságra. Mint elhangzott, a megyei ellenzéki kerekasztal jövő hétfőn ismét ülést tart. — lovas — A kor főszereplője: a vállalkozó paraszt KB-tag az agrártézisekről Mint már arról hírt adtunk, az MSZMP Központi Bizottsága hétfői ülésén a párt új agrártéziseit vitátta meg. Fontos kérdések ezek az élelmiszer-termelésben érdekelt több millió ember számára, ezért arra kértük Hegedűs Lajost, a Hartai Erdei Ferenc Tsz elnökét, a testület tagját, hogy röviden foglalja össze a koncepcióváltás lényegét... — Fontos tudnilA kezdte Hegedűs Lajos —, hogy a hétfőn elfogadott állásfoglalásunk hosszabb távra szóló elméleti iránymutatás. Legutóbb 1957-ben tárgyalt hasonlót a KB. Tehát nem várható tőle mára, holnapra szóló részletes politikai feladatterv. Másfél év óta dolgoztak rajta a szakemberek. Természetesen előzetesen megvitatták a tartalmát az ^érdekképviseletek vezető testületéivel is. Lényeges: az egykori elvárást — vagyis, hogy a mező- gazdaság termelje meg a népnek a kenyeret, az élelmiszert — kiiktattuk a politikai szótárból. A párt nem kíván állást foglalni abban, hogy melyik ágazat mit csináljon, hangsúlyozza viszont, a piaci érdek legyen a fő vezérlő az agrárgazdaságban is. Vagyis egyének és vállalatok azt termeljenek, amit a legnagyobb haszonnal tudnak értékesíteni. Ehhez hasonló nóvum annak kimondása: a kor igazi szereplője a vállalkozó paraszt, akár közösségben termel, akár magánportán, fejgll Az 1957-es tézisekben még a szövetkezetek minde- nekfölöttisége szerepelt. —Az új dokumentum egyenlőségjelet tesz egyéni, állami és közösségi tulajdon közé. Hangsúlyozva, azé legyen a föld és a termelőeszköz, aki annak a legjobb gazdája tud lenni. Az állásfoglalás kimondja, hogy a szövetkezet viszont legyen valóban a tagoké. A tsz-ek tehát váljanak a tulajdonosok termelő közösségeivé. A kolhoz mintájú gazdaságok helyett így a dán mintájú mezőgazdasági kooperáció került a figyelem előterébe. Mint gyakorló mezőgazdász hozzá szeretném tenni mindehhez: egyik tulajdonosi forma sem lehet versenyképes, európai színvonalú hazai ipar nélkül. Ezt egyébként elmondtam a vitában is... Hogyan vélekedtek erről az „iparosok"? Pr- Ez nem, derült ki a vitában. Sajnos csak az érintettek, az agrárszakemberek, termelőszövetkezeti vezetők mondtak véleményt. Hiányoltam az iparban érdekelt menedzserek, kutatók és általában az urbánusok véleményét. Az eszmecsere azt tükrözte: egyesek úgy látják, a falu és a város problémái elválaszthatók. Én ezzel szemben úgy látom: egy hajóban ülünk mindannyian. Ha el akarjuk kerülni a katasztrófát, szót kell értenünk... Farkas P. József Pozsgay Imre az NSZK-ban Helmut Kohl, az NSZK szövetségi kancellátja kedd délután — közvetlenül George Bush amerikai elnök érkezése előtt — fogadta Pozsgay Imre államminisztert, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját. A kancellár a megbeszélésen hangsúlyozta: egyértelműen az a vélemény alakult ki, hogy a nemzetközi enyhülés körülményei közepette a világpolitikai jelentőségű kelet-európai reformfolyamatot, ezen belül Magyarország átalakulását az eddiginél erőteljesebben kell támogatni. Magyarországra kiváltképp nagy figyelmet fordítottak, s ebben egyértelműen kifejeződött az NSZK kezdeményező szerepe. A magyar államminiszter később felkereste Otto von Lambsdorff grófot, a Szabaddemokrata* Párt (FDP) elnökét, találkozott továbbá Wolfgang Misch- nickkel, az FDP parlamenti csoportjának elnökével, az FDP külpolitikai munkacsoportjával, majd Hans-Jochen Vogellal, a német Szociáldemokrata Párt (SPD) elnökével és parlamenti csoportjának vezetőjével. E megbeszéléseken a kormánypárti és az ellenzéki politikusok nagyrabe- csülték a politikai pluralizmus irányába tett jelentős reformlépéseket, a többpártrendszer magyarországi születését. Szintén nagy jelentőséget tulajdonítottak annak, hogy Magyarországon elkezdődött a gazdasági pluralizmus is. Üdvözölték a külföldi tőke bevonásának előmozdítására irányuló törvényhozási munkát, azt; hogy megfelelő garanciákkal is biztosítani kívánják a szabad tőkeáramlást Magyarországon.' ‘ Mindez hatékonyan segíthet az ország gazdasági talpraállításában, felvirágoztatásában. Egyöntetűen méltányolták, megértést és támogatást érdemlő bátor és példás lépésként értékelték a magyar kormány döntését a bős—nagymarosi erőművi nagyberuházás építési munkálatainak felfüggesztéséről. Pozsgay Imrét a késő délutáni órákban szintén fogadta Rita Süssmuth asz- szony, a szövetségi gyűlés, a Bundestag kereszténydemokrata unióbeli (CDU) elnöknője. Pozsgay Imre kedden négy- szemközti megbeszélést folytatott Horst Teltschikkel, a szövetségi kancellár különleges külpolitikai tanácsadójával is. Az államminiszter az esti órákban a magyar nagykövetség fogadásán a nyugatnémet politikai, gazdasági és kulturális élet számos képviselője előtt újra átfogóan szólott Magyarország re- formtörekvéseirőL és kérdésekre válaszolt. Az MSZDP Tanácsadó Kollégiumának közleménye A Magyarországi Szociáldemokrata Párt Tanácsadó Kollégiuma közleményt adott ki arról, hogy legutóbbi ülésén létrehozta munkabizottságait, s kijelölte a párt készülő programjának nyomvonalait. A majd negy- venfőnyiE- egyetemi tanárokból, kutatókból, műszaki értelmiségiekből, pedagógusokból álló' 9 testület plenáris ülésének résztvevői — miként az Országos Sajtószolgálathoz eljuttatott közleményükben írták — hangsúlyozták: a hazai szociáldemokraták most szerveződő pártjának olyan programmal kell rendelkeznie, mely képessé teszi a mozgalmat arra, hogy sikerrel küzdjön Magyarország felemelkedéséért, európaivá tételéért, demokratizálásáéit és szociális modernizálásáért. A közeli hónapokban elfogadandó alapokmánynak el kell köteleznie magát a munkásság, a szegények, valamint az Európa felé tekintő középrétegek, a vállalkozó és az értelmiség mellett Egyszerre kell vállalni a szocialista és a liberális örökséget. A testület leszögezte, hogy a szociáldemokráciának — midőn vállalja a mozgalom százéves történelmi értékeit — a magyarság és az európaiság mai nagy sorskérdéseire modem válaszokat kell keresnie. A program kínáljon megoldásokat a szolidáris társadalom megteremtéséhez, amelyet a Szocialista Intemacionálé nyugat-európai pártjai egykoron célúi tűztek ki, és sok elemében—más progresszív, társadalmi 'mozgalmakkal együttműködve — meg is valósítottak.. 9 A tanácsadó kollégium irányításával megalkotandó programjavaslatból váljék világossá — emelték ki a jelenlevők —, hogy a szociáldemokraták olyan társadalom elkötelezettjei, amely a szabadság, az igazságosság, a szolidaritás, a béke, valamint az egészség- és környezetvédelem jegyében kívánja Magyarországot Európához felzárkóztatni. E társadalom szerves elemei a többpártrendszerű politikai pluralizmus, a többszektorú szociális piacgazdaság, a jólétet célul kitűző állam, s az eltérő véleményeket tiszteletben tartó türelmes politizálás. Az alapokmány határozottan foglaljon állást az emberi jogok feltétel nélküli érvényesítése, a szociális jogók biztosítása, az1 egyének és a közösségek autonómiája, s a kisebbségek védelmé mellett. Derüljön ki az alapokmányból az, hogy a mai szociáldemokraták vállalják az 1948-ban felszámolt MSZDP-vel való folytonosságot, a modem nyugati szociáldemokráciával való eszmei rokonságot, s az európai értelemben vett bal- oldaliságot, de a nyolcvanas évek magyar valóságának talaján állva kívánják pártjukat demokratikusan működő néppárttá tenni. A tanácsadó kollégium elfogadta Révész T. Mihálynak, a párt értelmiségi titkárának a testület munka- és feladattervére vonatkozó javaslatát, s felhatalmazta arra, hogy a rövidített programvázlat szövegét megküldje a helyi szervezetek számára.
