Petőfi Népe, 1989. május (44. évfolyam, 102-127. szám)

1989-05-30 / 126. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NAPILAPJA XLIV. évf. 126. szám Ára: 4,30 Ft 1989. május 30., kedd Ma összeül a parlament Ma délelőtt 10 órakör megnyílik az Országgyűlés ülésszaka. A parlamentet Szűrös Mátyás házelnök hívta össze. A beterjesztett 13 napirendi pont kö­zül a gazdálkodás fejlődésének irányát kijelölő szerepével, átfogó, egyetemes jellegével kiemelkedik az a két törvény- csomag, amely a Ház elé kerülő jogsza­bálytervezetek zömét magábat) foglal­ja. Az első ilyen csomagot — az előze­tes menetrendnek megfelelően — köz­vetlenül az ülés tárgysorozatának meg­állapítása után „bontják fel” a képvise­lők. A törvény-előkészítők ebben a csomagban fogták össze a gazdálkodó szervezetek és a gazdasági társaságok átalakulásáról szóló javaslatot, illetve az ehhez kapcsolódó két jogszabályt az állami vállalatokról és a szövetkezetek­ről. Az. előkészítés során mind a parla­menti bizottságok ülésein, mind az ille­tékes szakmai fórumokon -d de még a gazdasági szakismeretekkel nem ren­delkező közvélemény részéről is - szenvedélyes hangvételű argumentu­mokat sorakoztattak fel az új közgaz­dasági intézmény beyezetése mellett és ellen. Sarkított megfogalmazások szerint a tulajdoni reform hiányában nagy a ve­szélye annak, hogy -az átalakulási tör­vény pusztán a jelenlegi életképtelen struktúra átmentésének eszköze lesz. A mezőgazdaság jövőbeni fejlődése szempontjából hasonlóan meghatáro­zójelentősége van a másodikként sorra kerülő törvénycsomagnak. Ennek há­rom eleme közé tartozik a mezőgazda- sági termelőszövetkezetekről, illetve a földről, valamint az erdőkről és a vad­gazdálkodásról szóló törvény módosí­tása. Az országgyűlési bizottsági viták tapasztalatai arra utálnak, hogy a kép­viselők fundamentális kérdésként keze­lik a tervezetcsomagot. Várhatóan nem kis vitára kell felké­szülnie Békési László pénzügyminisz­ternek, aki a kormány megbízásából áz idei költségvetési terv módosítására tesz javaslatot. A kormány szigorú költségvetési diétát tartalmazó intézke­déscsomag végrehajtásához kéri a tör­vényhozás felhatalmazását. Bár ai in­tézkedések végrehajtása elengedhetet­lennek látszik — különösen a megbil­lent fizetési mérleg igényel sürgős be­avatkozást —, a csomag elfogadtatása a jelek szerint nem kis erőfeszítést kö­vetel fnajd a kormánytól. A továbbiakban az Országgyűlés tá­jékoztatót hallgat meg a bős—nagyma­rosi beruházás helyzetéről, megvitatja a Büntető Törvénykönyv módosításá­ról, valamint a népszavazásról és a népi kezdeményezésről szóló törvényjavas­latot, majd személyi kérdésekben dönt. PÉLDA NÉLKÜLI ESET Jelcin mégis LT-tag MOSZKVA Gavriil Popov közgazdász közölte a küldöttekkel, hogy AJekszej Kazannyik omszki jogász tanár visszalépett legfel­sőbb tanácsi tagságától, hogy ezzel lehe­tővé tegye Borisz Jelcin bekerülését.' Kazannyik — Popov után felszólalva — megjegyezte, hogy azzal a feltétellel lépett vissza, ha helyére az utána legtöbb szavazatot gyűjtő Jelcin kerül mindenfaj­ta szavazás nélkül. Erről érthetően vita bontakozott ki, hi- ' szén ilyenre még nem volt példa a szovjet törvényhozás történetében. . Á felszólaló jogáázok megjegyezték, hogy Kazannyik csak feltételek kikötése nélkül léphet vissza. A nemzetközi jog- gyakorlat ilyen esetekre két megoldási tehetőséget ismer vagy a visszalépő utáni legtöbb szavazatot szerző kerül a megüre­sedett helyre, vagy újból választani kell. A felszólalók az első variációt támogat­Straub F. Brúnó Törökországba látogat Straub F. Brúnó, az Elnöki Ta­nács elnöke Kenan Evrennek. a Tö­rök Köztársaság elnökének meghí­vására június 5. és 8. között hivata­los látogatást tesz Törökországban. (MTI) Hazánkba érkezett Sztanko Todorov Sztanko Todorov, a Bolgár Nemzetgyűlés elnöke Szűrös Má­tyásnak, az Országgyűlés elnöké­nek meghívására hétfőn Budapest­re érkezett. A vendéget a Ferihegyi repülőtéren Jakab Róbertné, az Or­szággyűlés alelnöke fogadta. Jelen Volt Venelin Kocev, Bulgária buda­pesti nagykövete. (MTI) Százötven perces éles vita a Dudás-ügyben a kiskunhalasi pártbizottság ülésén Lépnünk kell! Egy ország döbbent meg a rádió műsoraiból megismert, 1956 októberi mosonmagyaróvári tra­gédián. Úgy vélem, nem lehetünk egy pártban azzal, akinek valamilyen köze is lehetett a 105 halált előidéző véres incidenshez—hangoztatta az első hoz-, zászóló, Szabó Tamásné helyi banfiók- vezető. A tegnapi kiskunhalasi városi pártbizottsági ülésnek az egyebek napi­rendi pontjában tárgyalt ügy volt a fő témája: a jelenleg Kiskunhalason élő Dudás István ezredes, egykori moson­magyaróvári zászlóaljparancsnok his­(Folytatás a 2. oldalon) ták. Fjodor Bariackíj, a neves politológus hozzátette', hogy nem egyszerűen jogi kér­désről, hanem politikairól van szó. Bár neki, sokakhoz hasonlóan, sok vitája van Jelcin nézeteivel, csaknem hatmillió moszkvai választó akaratát nem lehet fi­gyelmen kívül hagyni, különösen, ha van valaki, aki önként kész átadni helyét neki. Kazannyik ismét szót kért, s elmondta, azért kötötte feltételhez visszalépését, mert nem bízik egyébként a „szavazógé­pezetben” s attól-tart, hogy a többség Jelcin ellen szavazna. Egy észt akadémikus javasolta, fordít­sanak a sorrenden, s először döntsenek arról, ki kerüljön Kazannyik helyére, ha az megürül. S ha Jelcin bejön, akkor mentsék fel az omszki jogászt legfelsőbb tanácsi megbízatása alól. Gorbacsov feltette a kérdést, elhalasz- szák-e a döntést keddre. Lehurrogták, így került sor a példa nélküli kérdésben a szavazásra. Ennek eredményeként végül Borisz Jel­cin, ha kerülöúton is és kétnapos késéssel, de célhoz ért, tagja lett a Legfelsőbb Ta­nács Nemzetiségi Tanácsának. ÜLÉST TARTOTT ÁZ MSZMP KÖZPONTI BIZOTTSÁGA Hétfőn reggel 9 órakor Grósz Ká­roly főtitkár elnökletével összeült a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága. Az ülésen meg­hívottként részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és titká­ra, a KB osztályvezetői, a megyei és megyei jogú pártbizottságok első tit­kárai, a Budapesti Pártbizottság — nem testületi tag — titkára, to­vábbá a pártsajtó vezetői. Az első napirendi pont tárgyalására tanács­kozási joggal meghívták az agrár ágazat több vezető személyiségét. Grósz Károly a Politikai Bizott­ság nevében üdvözölte a Központi Bizottság tagjait, majd a testület döntött a tanácskozás napirendjéről. 1. Az MSZMP agrárpolitikai koncepciójának megújításáról szóló állásfoglalás kialakítása — előadó Iványi Pál, a Központi Bizottság tit­kára; 2. Javaslat az országos pártérte- keziet előkészítésével kapcsolatos főbb szervezeti feladatokról — előadó Grósz Károly főtitkár; 3. Különfélék. Ezt követően Iványi Pál tartotta meg előadói beszédét. IVÁNYIPÁL BESZÉDE A párt kiált a korszerűsödő nagyüzemek mellett Bevezetőjében emlékeztetett arra, hogy a Központi Bizottság 1989. feb­ruár 20-ai ülésén a koncepciótervezetet azzal fogadta el, hogy azt az érintettek széles köre vitassa meg. Az elmúlt hó­napokban csaknem ezer szervezetben és intézményben, több mint 3Ö ezren vitatták meg a dokumentumot, kritikai megjegyzéseikkel vagy javaslataikkal segítették az anyag formálását, és hoz­zájárultak ahhoz, hogy a szakmai köz­vélemény értékítéletét, véleményét messzemenően figyelembe vehessék. Szinte valamennyi vélemény foglal­kozott az ágazat gazdasági helyzetével és az üzemek egyre nagyobb hányadá­nak ellehetetlenülésével. Szenvedélye­sen kritizálták a fokozódó költségveté­si elvonásokat, amelyek évről évre csökkentik a támogatások összegét és évről évre növelik az elvonásokét. Nö­veli a terhelést az ipari és mezőgazdasá­gi árak közötti olló nyílása, amely évek óta tart, és egyre súlyosabban érinti a mezőgazdaságot. — Az adatok azt bizonyítják, hogy mind a mezőgazdaságban, mind az élelmiszeriparban a korábban is nyo­mott jövedelmi helyzet a nyolcvanas évtized második felében folyamatosan romlott — mutatott rá Iványi Pál. — Az 1988. évi nyereségtömeg össze­ge folyó áron még eléri az 1980-as évét, de reálértéke annak már csak a felét teszi ki. Különösen súlyos a helyzet az élelmet adó alapanyag-termelésben. Jól érzékelteti a helyzetet a búza jövedel­mezőségének alakulása, amelynek költségarányos nyeresége tíz éve még 25-30 százalékos volt, 1987-re ez 3 szá­zalékra csökkent és az utolsó három év átlagában is alig több mint harmadát teszi ki az 1980. évinek. Következmé­nye mindennek, hogy a mezőgazdaság­ban a beruházás, a műszaki fejlesztés 1988-ban összehasonlító'áron számol­va az 1982. evinek csupán háromnegye­dét éri el. Általános a tőkeszegénység, elavult a technika. I— Egyetértünk a kormány február 9-ei határozatával,'amely egy kedvez­ménycsomagot fogadott el az élelmi­szer-gazdaság javára. Növelték a zöld­hitel összegét, egyes élelmiszer-ipari vállalatoknál kedvezményes hitel- konstrukciót hirdettek meg, kamat- kedvezményt léptettek életbe, 5 száza­lékkal növelték a gabona felvásárlási árát, 150 üzem adósságrendezésének lehetőségével még ez évben foglalkoz­nak. Ez azonban kevés. Felkérjük ezért a kormányt, hogy a Központi Bizott­ság agrárpolitikai tézisei alapján dol­gozzon ki kormányzati programot és abban vegye figyelembe a mezőgazda­ságban kialakult'helyzetet. Ez nehéz feladat a kormány számára is, mert a nemrég elfogadott csomagterve szerint mintegy 30 milliárd forinttal kell csök­kenteni a költségvetés kialakult hiá­nyát. Mégis úgy véljük, hogy a mező­gazdaság nehéz helyzetére tekintettel kell lenni és kevésbé lehet tovább ter­helni ezt az ágazatot. — Sokan foglalkoztak a termelés— feldolgozás—kereskedelem elkülönült szervezeti, érdekeltségi és szemléleti okokra visszavezethető ellentmondása­ival. Sürgették ezek integrációjának erősítését. Kiemelt jelentőségűnek tart­juk az egymásrautaltság felismeréséből fakadó és az anyagi érdekeken alapuló együttműködés erősítését. A társasági törvény egyik rendelteté­se éppen ennek elősegítése —jelentette ki a továbbiakban. — Valóban nagy lehetőségek és tartalékok vannak a ter­melés—feldolgozás—forgalmazás együttműködésében. Struktúrát váltani — az alapanyag- termelésben, az élelmiszeriparban —, "min őségét javítani, külső piacot szerez­ni és ott megmaradni elsősorban az értéknövelő feldolgozás fejlesztésével léhet -—mutatott rá az előadó. — En­nek az együttműködésnek azonban a kölcsönös érdekek szem előtt tartásá­val, a szerves fejlődés alapján kell meg­történnie. Rendeletekkel, szabályozók­kal ezt lehet ösztönözni, gyorsítani, de felülről beavatkozni és pásztor módjá­ra összeterelni az érdekeket nem lehet. A vertikumok terjedését és erősödését tehát támogatjuk, ösztönözzük, de ál­lami beavatkozás nélkül. Pályázók a parasztság érdekképviseletére — Szinte minden tanácskozáson na­pirenden volt az érdekképviselet meg­MEZŐGAZDASÁG, 1989 Helyzetkép Hát így állunk: ennél a fotónál semmi sem mutatja érzékletesebben mezőgazdaságunk helyzetét. (Akit a szá­mok győznek meg inkább: tavaly, az állítólagos „rekordév­ben” az ágazat összforgalmának alig 5 százaléka volt a haszon, azaz: aki a pénzét mondjuk 15 százalékos kamatra lekötötte, az háromszorta annyit keresett, mint aki szán­tott, vetett, betakarított, izzadt és kockáztatott. Nesze neked világhír, Európa éléskamrája...) A helyzet: ló már nincs. Drága? Gond van vele? Csak az eke maradt utána. Ám a lóeke nem jó a traktorhoz. (Traktor? Nullára írt ócskavas, komoly gazda — ha tehet­né — nem is használna ilyes alkalmatosságot). S mivel nem jó a lóeke, ember kell földbe-akasztásához, rögben-tartá- sához. A gépesítés tehát ugyan megoldja a munkaerőfog­lalkoztatási gondokat, ám mit szólna ehhez az a mondjuk tízholdas kisparaszt, aki — még a történelmi változások előtt — ugyanezt a munkát a lovával egyedül végezte? Nincs válasz. Csak ez a kép van —"Walter Péter felvéte­le — HELYZETKÉP. Magyarország, 1989: MEZŐ- GAZDASÁG. Baüai József wry. . jms* * újítása, a falusi értékek felkarolása. 1/ napjainkban egyre inkább politikai jel­legű kérdéssé válik. Közismert, hogy a parasztság politikai érdekképviseletére most számos szervezet pályázik. Van, amelyik történelmi múltjára hivatkoz­va, van, amelyik egy „igazi parasztság” megteremtése okán, megint mások a parasztság magárahagyatottsága miatt szeretnék ezt a képviseletet megszerez­ni. Álláspontunk az lehet, hogy ezt rá kell bízni a parasztságra, a vidék társa­dalmára — hangsúlyozta. — Ők jól tudják, hogy kik és hol képviselik érde­keiket. Az MSZMP eddig is kiemelten foglalkozott az agrárágazat helyzetével és az ott dolgozók sorsával. Ezt az el­múlt 30 év bizonyítja. Sok évszázados történelmében a magyar mezőgazda­ságnak nem volt még egy ilyen alkotó korszaka, mint az elmúlt három évti­zed. Tudjuk, hogy ez a lendület most megtört, de ezt átmenetinek tekintjük. Céluhk továbbra is a parasztság,- a me­zőgazdaság és az égész élelmiszer- gazdáság stabilitásának helyreállítása, további körszerüsítésénék-megalapo­zása. Az MSZMP tehát nemcsak eddig tartotta fontosnak a parasztság, a vidé­ki lakosság érdekeinek képviseletét, ha­nem ezt'kívánja tenni a jövőben is. Ép­pen ezért támogatjuk a szövetkezeti ér­dekképviselet megújítását, új, erősebb alapokra helyezését. Gondoskodni kell az ágazatot körülvevő érdekvédelmi, érdekegyeztető hálózatról, amelyik gazdasági és politikai jogosítványokkal is rendelkezhetne. Támogatjuk egy olyan agrárszövetség létrehozását, amelyik a termelőszövetkezetek mellett felkarolná az állami gazdaságok, a kis- és magántermelők, valanjint a családi vállalkozók érdekvédelmét is. Emellett indokoltnak tartjuk az Agrárkamara megszervezését is. Ez megfelelő jogosít­ványokkal, az áregyeztetéseknek, az exportpiaci lehetőségek - kihasználásá­nak, az importversenyeztetésnek olyan intézménye lehetne, amely számottevő­en csökkenteni tudná az agrárágazat kiszolgáltatottságának a veszélyét, és társadalmasíthatna egy sor állami fel­adatot. A szerveződő agrárreformkörökről és agrárplatförm-szervezetekről szólva kifejtette: létrejöttük egyik motivációja az agrárágazat jövedelempozíciójának megrendülése és az ebből eredő feszült­ségek felhalmozódása, akuttá válása, a másik a nagyüzemek jövőjéért, a vidék boldogulásáért való aggodalom. Sokan úgy vélik, l|Ogy az MSZMP sem áll ki következetesen az agrárágazat, a me­zőgazdasági nagyüzemek mellett, ezért önálló politikai érdekképviselet alapí­tásának gondolatával is foglalkoznak. ~i~^ Támogatjuk az agrárreformkö- rök tevékenységét. Már csak azért is, mert az MSZMP“ agrárpolitkájának egy-egy elemét érlelik tovább — szö­gezte le a KB titkára: — Különösen hasznos, hogy azt helyileg is segítik megvalósítani, s emellett a szélesebb társadalom is megismerkedik az agrár­termelést foglalkoztató gondokkal. Fontosnak tartjuk azt is, hogy az ag­rár-reformviták számos tehetséges fiatal szakembernek biztosítanak lehetőséget szakmai elgondolásai bemutatására, aktív politizálásra. j'öSÁ koncepciótervezet körüli viták igen lényeglátóak és feladatot adók voltak, ezek figyelembevételével telje­sen átdolgoztuk a vitára bocsátott ter­vezetet; szerkezetében, nyelvezetében és részben tartalmában is egy új anyag került a Központi Bizottság elé. A felvevőpiac bővíthető — A koncepciótervezet feletti vitá­ban felvetődött: kell-e nekünk további mezőgazdasági növekedés, vagyis a fej­(Folytatás a 2. oldalon.) Az agrárpolitika megújulásáról fogadtak el koncepciót

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom