Petőfi Népe, 1989. május (44. évfolyam, 102-127. szám)

1989-05-02 / 102. szám

1989. május 2. • PETŐFI NÉPE • 3 Megható ünnepséget kerekített a kisszállási idősek klubja a napokban: ajándék­kal;, táncos mulatsággal köszöntötték egyik lakójukat, Rúzsa István bácsit, száza­dik születésnapja alkalmából. —1889. április 27-én születtem Szegeden, aztán apránként az életem során jöttem egyre beljebb• míg Kisszállásra értem — meséli át- meg átszőve tréfával, viccel Pista bácsi az életét. Egészséges, jó kedélyű, köztiszteletnek örvend a faluban. Amikor felkerestem, fontos elfoglaltságban találtam, az unokáinak készített apró csomagokat — szám szerint 21-et —, ha megköszöntik, viszonozhassa a szeretetek |— Szombaton együtt volt a család, én is jól éreztem mpgam. A vejem nyugdíjba ment, azt ünnepeltük. Egy éve és négy hónapja vagyok idebenn. En hagytam ott őket, mindegyiknek megvan a maga dolga, nem értek rá még velem is törődni. Jönnek, látogatnak, én is kijárok hozzájuk. Pista bácsi'világéletében dolgos ember volt. Még most, a napokban is felajánlot­ta a téesznek> hogy besegít az apróbb munkákba, a gyümölcsösládák javításába, ha a helyébe hozzák. .tffrAlig a két osztályt elvégeztem, már a könnyebb munkákat elláttam a ház körül. Aztán 12-13 évesen, már mint félember dolgoztam. Vályogot kellett vetni, tapasztani, tetőt csinálni. Az apám ezermester volt, de én is elmondhatom,hogy voltam minden­féle. Előbb földmives, aztán vettem'egy telket Mórahalmán, az első feleségemmel ráépítettünk, s jó pénzért eladtam. Abból nyithattam egy vegyeskereskedést Rúzsa járásban. A második feleségemmel 52 évet éltem le békességben. Nem voltam én soha elkeseredve, még az asszony hamarább. Rúzsa István volt erdőkerülő — ahogy ő mondta, dologkerülő — postás, a téesznél kádár, de ácsmunkákat is végzett. Hat gyereket nevelt fel, mindnek van háza, kocsija. O maga nem dohányzott, nem ivott, mértékletesen élt. — Ha megkérdeznék a hosszú élet titkát, nem tudnám elárulni. Az biztos, hog}' a békesség fontos. Nem pörösködni, egymást tiszteletben tartani, én így éltem. Most csak egy vágyam van, hogy a lányom meggyógyuljon. A szivét operálták. Én nem voltam soha beteg,'csak 13-ban, amikor leszereltem, tífuszt kaptam. Akkor a hajam is kihullott. Aztán 14-ben újra berukkoltam, a háborúban kétszer megsebesültem. Most, hogy megöregedtem, romlik a hallásom meg a látásom. — De engem mindig megismer—szól közbe nevétve egy gömbölyded gondozó­nő —, azt mondja, azért, mert nekem a legnagyobb az árnyékom. _—Hát. szeretek tréfálkozni — mosolyog Pista bácsi — vőfélyes ember is voltam. Összekötnének még most is egy asszonnyal, de itt mindfiatalok hozzám, én marad­nék alul Akkor meg minek? NAGYGYŰLÉS, FELVONULÁS, MAJÁLIS ORSZÁGSZERTE Százevesen is dolgozni akar Hetedszer élenjáró intézet a ROVKI Beszélgetés dr. Rentes Péter orvos ezredessel A Magyar Néphadsereg Repü­lőorvosi Vizsgáló- és Kutatóinté­zetének dolgozói az elmúlt év ered­ményei alapján immár egymás után hetedszer nyerték el az MN’ Hadtáp-főcsoportfőnökség Élen­járó Intézete címét, A ROVKI dol­gozói négy kollektívában tevé­kenykednek, s önként vettek részt a szocialista versenymozgalóm- ban. Valamennyi brigád vállalásá­ban a szakmai munka jó színvona­la szerepelt központi helyen. Arra kértük dr. Remes Péter orvos ezre­dest, az intézet parancsnokát, avassa be olvasóinkat az ország egyedülálló intézetének hétköz­napjaiba. .— Milyen jelentősebb feladato­kat teljesített az elmúlt évben az intézet kollektívája? — A Magyar Néphadsereg teljes hajózóállományának éves és fél­éves vizsgálata, repülőalkalmassá­gának objektív elbírálása, a jelöl­tek kiválogatása legfontosabb fel­adatunk. Emellett az ejtőernyősök alkalmasságának elbírálása, a bú­várok egészségügyi vizsgálatainak elvégzése is ránk hárul. Az elmúlt évben a hajózóállomány repűlőor- vosi bizottsági vizsgálatait újszerű­én végeztük: ilyen az éjszakai látás, a röntgennél a teljes gerinc- és be­tekintő ízületi vizsgálat, vizuális és akusztikus, valamint személyiség- vizsgálat, teljes rizikoanalízis, s an­nak a számítógépes értékelése, fel­dolgozása. Több mint hétszáz je­lölt alkalmassági vizsgálatát végez­tük el, emellett több mint kétszáz újságíró komplex szakorvosi szű­rővizsgálatát fejeztük be. A ma­gyar birkózóválogatott háromhe­tes kondicionáló edzése is az inté­zetben történt. Bővült-e az intézet műszere­zettsége? vidéki állampolgárok gazdasági jogvi­szonyai nem különböznek egymástól. Új törvények születnek Ha az ország pillanatnyi helyzetéből adódó politikai tennivalókat vesszük számba, ugyancsak sok sürgős feladat­tal találjuk magunkat szemben. A kormány az Országgyűlés elé kí­vánja terjeszteni a pártokról szóló tör­vény tervezetét éppen úgy, mint az Al­kotmánybíróság és a Legfőbb Állami Számvevőszék létesítéséről szóló tör­vényt, a jövőbeni választási rendszerre vonatkozó tervezetet és felmerül az is, hogy ésszerű lenne a köztársasági elnö­ki intézményről szóló törvényt is ebben az évben megalkotni. Mindezek az új alkotmány Országgyűlésben jóváha­gyott koncepciójával összhangban lévő törvények, amelyek beterjesztése és megtárgyalása azt segíti elő, hogy az alkotmányozás folyamata haladjon a maga útján. Nemzeti érdek, hogy ezt a folyamatot alkotó szellemben támo­gassa a magyar politikai és társadalmi élet egészen úgy, hogy 1990-re közmeg­egyezésen alapuló, új alkotmánya le­gyen az országnak. Az MSZMP vezetősége és a kor­mány azt szeretné, ha a következő or­szággyűlési és tanácsi választások több párt részvételével folynának, s a válasz­tóknak lehetőségük lenne érdekeiknek és nézeteiknek szavazás útján való sza­bad kifejezésére. Ehhez olyan légkörre van szükség, amelyben a pártok és mozgalmak közötti különbségek a vé­lemények tiszteletben tartása mellett je­lentkeznek. Olyan közös előnyöket elő­készítő munka is elengedhetetlen eh­hez, melyben közös nevezőre jutnak az egymással versengő pártok a választási rendszer tekintetében, a választás lebo­nyolításának módjában és az Ország- gyűlésre vonatkozó alkotmányos sza­bályozásban. Közös érdekek Gyors léptekkel haladunk a több­pártrendszeren alapuló képviseleti de­mokrácia felé! Erőforrássá válik a nemzet számára, ha kulturáltan, a köz- megegyezés segítségével megy végbe az általános reformfolyamat, ugyanakkor . zavar forrása lesz, ha kicsinyes viszály kiséri. Mindez egy úgynevezett „nemzeti kerékasztal”, vagy „nemzeti bizottság” létrejöttével történhetne a legésszerűbb módon. Remélhetőleg ennek is eljön az ideje nemsokára. Május elseje eszméje figyelmeztetést is tartalmaz korunk emberének, amit meg kell fogadni mindenkinek. Figyel­mezteti a vezetőket és az irányítókat, hogy a munka és a munkás érdekeire figyelemmel legyenek, ahhoz tisztelettel közelítsenek. Figyelmezteti a dolgozó émbereket, hogy a szolidaritásban rej­lik a közös érdekek feltárásának és ér­vényesítésének a kulcsa. Figyelmezteti a munkásokat és minden dolgozót, hogy a szellem embereivel szövetségre kell lépniök a közös boldogulásért. Figyelmezteti a politikusokat, a poli­tikai közélet résztvevőjét, hogy a dol­gozó milliók érdekénél nincs és nem lehet nagyobb érdek Magyarországon! . Nyers Rezső ünnepi beszédét köve­tően a Vasútkertben felállított Reform Söröző vendége volt, ahol az érdeklő­dők kérdéseire válaszolt. A szemerkélő eső ellenére a városi önkéntes tűzoltóegyesület autójáról már kora reggel friss zeneszóval ébresz­tették a lakosságot. így fél tízkor elin­dult a gyárak, üzemek és az iskolák felvonulóinak népés tábora a városi sporttelepre, az ünnepi indulók patto­gó ritmusai mellett. Fél tízkor, a Himnusz elhangzása után, Hegedűs György tűzoltó főhad­nagy köszöntötte az egybegyűlteket, majd Kocsis Zsuzsanna szavalata után Varga Sándor országgyűlési képviselő mondta el ünnepi köszöntőjét. A mun­kásmozgalom ünnepén számba vette hagyományainkhoz Ijiven az elődök hagyatékait, mert mint mondotta, ez az ünnep mindig is magában hordozta a szolidaritás nemes érzését, a dolgozó ember önbecsülését. Beszédében hittel vallotta, hogy a kécskei polgárok leleményessége, a rég­múltból gyökerező lokálpatriotizmusa egyedülálló a környéken, amit nem so­dorhat el a válság vihara sem. Az ünnepség további részében a bü­fésátrak és a kultúrprogramok gazdag kínálatával ünnepelt a város apraja- nagyja. V. K. F. — Igen. A múlt évben kaptunk Coagulométert és Hecmatoorit centrifugát, figyelemvizsgáló auto­matát, tíz automata vérnyomás­mérőt, defibrillátorral bővült a funkcionális diagnosztika, vala­mint Medtester gazdagítja a mű­szerparkot. Elkészült az új Repü­lőorvosi Bizottsági Szabályzat, amely 1989-től a minősítések alap­jául szolgál. .,— Milyenek a tudományos kuta­tómunka eredményei? — Az Interkozmosz-kongresz- szust a múlt évben Lengyelország­ban rendezték, ahol három elő­adással vettünk részt. Több külföl­di orvoskongresszuson egy-egy előadónk szerepelt, a megyei or­vosnapokon pedig három előadás­sal képviseltette magát az intézet. Az intézet tudományos kapcsola­tai széles körűek, nem kevesebb mint húsz különböző magyar és nemzetközi tudományos akadémi­ával, bizottsággal, intézettel tar­tunk szoros kapcsolatot. — Ügy tudjuk, hogy jelentős megtakarítást értek el s emellett újítások is születtek. — A laboratóriumi munkák so­rán 218 ezer forintot sikerült meg­takarítani, ezenkívül a brigádok még 180 ezer forintot spóroltak. Hét újítást nyújtottak be, főként az anyaggal és energiával való takaré­kosság előkészítésére, a baleset- mentes munka elősegítésére. Több mint 94 ezer forint újítási díjat fi­zettünk ki. A 2. számú katonai kórház dolgozóival közösen ren­deztük az udvart, uszodajegyeket és színházbérleteket vásárolt a szakszervezet, amellett a Békés- szentandráson felállított faházban üdülhetnek dolgozóink. Gémes Gábor L (Folytatás az 1. oldalról.) Mindennek tudatában készíti elő a kormány az új hároméves időszakra szóló gazdaságpolitikáját. A következő három évben a reformok olyan „kriti­kus mértékét” kívánjuk megvalósítani, hogy utána a gazdaság és a kultúra már új program alapján indulhasson ki­egyensúlyozott fejlődésnek. Kedvező nemzetközi klíma Gazdasági és politikai reformjaink világszerte nagy figyelmet keltenek po­litikusok és gazdasági szakemberek kö- l rében. A szocialista országok reform- politikája a világgazdaság jövőjét is se­gíti, a világpolitika nehéz kérdéseinek megoldását is hasznosan szolgálja, ez a magyarázata a nagyfokú nemzetközi érdeklődésnek. A kedvező nemzetközi klíma politikai hátszelet ad a magya­roknak a továbbhaladáshoz, de ez ko­rántsem jelenti azt, hogy ne kellene újabb és újabb akadályokat leküzde- nünk a nemzetközi gazdasági és politi­kai életben. Nehéz számunkra a külső piacok helyzete és az is marad mindad­dig, amíg exportunk szerkezetét és pia­ci szolgáltatásainkat nem tudjuk minő­ségében megjavítani. Napról napra eredményesebbé kell tenni külgazdasá­gi teljesítményünket ahhoz, hogy pénz­ügyi kötelezettségeinknek továbbra is zavartalanul eleget tehessünk. Azok a pénzügyi és hitelkapcsolatok, melyek hazánkat a nemzetközi pénzvilághoz kötik, létfontosságúak számunkra a je­len és a jövő szempontjából. Ha ezek megromlanának, ha partneri megbíz­hatóságunk meginogna, akkor azzal együtt romlanának belső feltételeink. Mélyen be kell vésődnie tudatunkbá annak, hogy Magyarországnak ma­napság újra meg kell küzdenie helyéért a világgazdaságban. A hetvenes évekig elért és fenntartott pozíciónkat megin­gatta a gazdasági változások szele, a nyolcvanas években a nagy erőfeszíté­sek is kevés eredményt hoztak, mert azok sok mindenben téves nyomvona­lon haladtak. Nyilvánvaló, hogy hosszú távon fejleszteni kell az ország szellemi kapacitását, javítani a munka kulturáltságát, fokozni a gazdasági ru­galmasságot. A mostani és a következő években azonban a mai adottságok kö­zepette kell jobb teljesítményt kicsihol­ni a nemzetgazdaságból. Ehhez jobb gazdaságpolitikára és jobb gazdaság- irányításra van szükség. Ez a felismerés vezeti a kormányzat cselekvését. Egyszerre és egymással összhangban akarunk megvalósítani két feladatot: növelni áru- és szolgáltatásexportun­kat a konvertibilis piacokra, ugyanak­kor reformokkal javítani rubel- viszonylatú kapcsolataink minőségét és hatékonyságát. Keressük a lehetősé­gét annak, hogy szocialista partner- országainkkal konvertibilis alapra he­lyezhessük át a-külkereskedelmet, ha nem is< egyszerre, de fokozatosan és határozottan. Dollárexportunk értéke — hosszú egy helyben topogás után — tavaly mar érdemleges növekedés­nek indult, ami az idén folytatódik. A többlet nagyobbrészt a fizetési mér­leg egyensúlyozását szolgálja, de bizo­nyos részében már importlehetőségein­ket bővíti, amire nagy szüksége van az ; országnak. De még nem vagyunk a tar­tós javulás állapotában: részleges javu­lás és részleges romlás keveredése jel­lemzi mai helyzetünket. Vámintézkedés késve és kapkodva A lakosság megértését kéri a kor­mány ahhoz, hogy mielőbb kiküszö­bölhesse az ország az áruk forgalmá­ban és az utazási forgalomban az egy­mást keresztező irányzatot: azt, hogy miközben több árut exportálunk a kül­kereskedelemben, s így javítjuk valuta­mérlegünket, egyidejűleg több árut im­portálunk az idegenforgalmi .utazások révén, amivel mérsékeljük a javulást. A tavalyi évben 700 millió dollárral lett kedvezőbb az áruforgalom mérlege, de ugyanakkor 300 millió dollárral kedve­zőtlenebb az idegenforgalom egyenle­ge, tehát amit nyertünk a réven, annak jó részét elveszítettük a vámon. Ezért volt kénytelen a kormány —- ha késve és némileg kapkodva is — vámintézke­déssel közbelepni, de ez szükségszerű volt, s 'azt szolgálja, hogy a jövőben'is fenntarthassuk a szabad kiutazásokat és a lakosság saját valutakészletének szabad felhasználását. További intézkedések szükségesek az államháztartásban azért, hogy a hi­ány újratermelődésének irányzatát véglegesen megállítsuk. A reformok politikájának a végső célja a dolgozó emberek életfeltételé­nek a mindenirányú javulása, hasonló­an ahhoz, ahogyan az 1968 utáni évek­ben, az előző reformidőszakban tör­tént. A jobb minőségű, nagyobb érté­ket létrehozó termelés szabadabb lehe­tőséghez jut, ezzel együtt lesz majd nö­velhető a reáljövedelem, javítható az emberi élet minősége Magyarországon. Olyan szocialista típusú vegyes gaz­daság kiépítésére törekszünk Magyar- országon, amelyben a köztulajdon vál­tozatos formái mellett a magántulaj­don működéséhez is jelentős tér nyílik. Amelyben minden gazdálkodási for­ma, a köztulajdon és magántulajdon is rendelkezik megfelelő jogi biztonsággal és gazdasági lehetőséggel a tartós mű­ködéshez, ha bírja a gazdasági ver­senyt. Olyan tulajdonreformot készü­lünk megvalósítani, amely a köztulaj­don és a szövetkezeti tulajdon esetében is jobban bekapcsolja a vállalatok mű­ködtetésébe a tulajdonosi érdekeket, a társadalmi tőke hasznosulásának a cél­ját, A tulajdon hasznosítója a jövőben nem lehet az államigazgatás, vagy a szövetkezeti központ, hanem maguk a vállalatok, illetve a szövetkezetek. Tényleges önállóságot akarunk adni a vállalatoknak, amely a jogi és a gaz­dasági szabályozást erősíti a maga he­lyén, de sokkalta szűkebb térre szorítja a mainál, megszünteti a túlzott kötött­ségeket, ezáltal önfenntartásra is alkal­masabb, a dolgozói igények kielégítésé­re is képesebb vállalati típus elterjedé­sét szolgálja. Olyan közigazgatási politika irányá­ba haladunk, amelyben nagy szerepet kapnak a helyi önkormányzatok, amelyben a fejlettségi különbségek csökkennek, amelyben a fővárosi és a Reggel még a borongós időjárás elle­nére ezrek és ezrek siettek a Petőfi- szigetre, a bajai majális hagyományos helyszínére. A sokaságban, mely a szép számmal felállított sátrak között höm- pölygött, időről időre német nyelvű be­széd ütötte meg a fülemet. Együtt ün­nepeltek a bajaiakkal a testvérvárosi egyesület meghívására érkezett nyugat­német . Wajblingen város küldöttei, akik mintegy százan érkeztek ide, há­romnapos látogatásra. A Mezőgazdasági Kombinát vízite­lepén ádáz focicsata dúlt a sertésüzem és a központ válogatottja között. Kissé távolabb, a kondérok mellett a Faka­nál Rend Lovagja kitüntető címért küzdöttek. Benépesült a Bajatex és a Kismotor üdülőtelepé is. A Bácshús dolgozói az üzem melletti sportpályán gyülekeztek, s jóllehet, a várva várt programpont, a női kötélhúzás elma­radt, a madarasi úttörőzenekar indulói mellett jól telt az idő a szépen megterí­tett asztaloknál. BÁCSALMÁS A bácsalmásiak sem ijedtek meg egy kis esőtől. Reggel 8-kor futóversennyel kezdtek, majd nemzetközi kézilabda- torna következett. Sokakat vonzott a karatebemutató is. Tíz órakor Vida Miklós, az MSZMP városi bizottságá­nak első titkára mondott ünnepi kö­szöntőt. Délután az óvodásoknak rol­ler-, a felnőtteknek autós ügyességi ver­senyt rendeztek. Vásárlással egybekö­tött divat-, majd fodrászbemutató szí­nesítette a programot. Este jól sikerült majális-diszkót rendeztek, ezúttal nem csak fiataloknak. G. Z. TISZAKECSKE BAJA

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom