Petőfi Népe, 1989. május (44. évfolyam, 102-127. szám)

1989-05-26 / 123. szám

IDŐJÁRÁS Várható időjárás ma estig; .l%?ityfttaróan' napos idd lesz. Időnként azonban erősen megnövefcsálfáfTelbőzet. Elsősor­ban a déli és a keleti megyékben szórványosan zápor, zivatar várható. Többnyire gyenge, változó irányú, időnként azonban élénk keleti, délkeleti szél valószínű. A legmagasabb nappali hőmérséklet 20—25 fok között alakul. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! i / ) i 5 f / 1 mm AZ MSZMP NAPILAPJA XLIV. évf. 123. szám Ára: 4,30 Ft 1989. május 26., péntek Németh Miklós bécsi tárgyalásai Németh Miklós miniszterelnök csütörtökön Bécsben, a Schwarzen* berg-palotában csaknem másfél órás megbeszélést tartott Franz Vranitz­ky osztrák kancellárral. A munkata­lálkozón először a két kormányfő a szakértők részvételével tanácsko­zott, majd rövid ideig négyszemközt tárgyaltak. A megbeszélés befqezté- vcl nemzetközi sajtóértekezletet tar­tottak, s ezen a magyar kormányfő nyilatkozatot tett a lezajlott eszme­cseréről, továbbá mindketten vála­szoltak az újságírók kérdéseire. A sajtóértekezlet után Franz Vra­nitzky ebéden látta vendégül Né­meth Miklóst. A miniszterelnök dél­után gépkocsin visszautazott Buda­pestre. TANÁCSÜLÉS KECSKEMÉTEN Vita és határozat a reszelőgyári veszélyes hulladék ügyében Tegnap ülést tartott Kecskemét Me­gyei Város Tanácsa. Hetvenöt tagja közül kezdéskor harmincötén hiányoz­tak, ezért dr. Adorján Mihály tanácsel­nök arra kérte a megjelent negyven ta­nácstagot, maradjanak végig az ülésen, mert néhány határozati javaslat meg­szavazásához minősített többség szük­séges. Az elnök ezután bejelentette: időközben elhunyt Ambrus László, a IS., valamint dr. Milovai Mátyás, a 16. számú választókerület' tanácstagja. A tanácsülés résztvevői egyperces né­ma felállással tisztelegtek emléküknek. Helyükre a póttanácstagok — Bokor Pál (15. sz. vk.) és dr. Jancsó Tamás (16. sz. vk.) — léptek. A tanács új tagjai — akik egyébként eddig is tevékenyen részt vettek a testületi munkában — átvették megbízólevelüket. A városi tanács ezt követően jóvá­hagyta a végrehajtó bizottság két tanácsülés között végzett munkájáról, a lejárt határidejű tanácshatározatok végrehajtására tett intézkedésekről szoló előterjesztést, illetve a legutóbbi tanácsülésen elhangzott interpellációk­ra adott válaszokat. Nem váltott ki vitát a város 1988. évi tervének és költ­ségvetésének a végrehajtásáról szóló beszámoló sem. Ezután két korábbi rendeletét mó­dosította a testület. A tanács és szervei­nek szervezeti és működési szabályza­táról szóló rendeletén azért kellett vál­toztatni, mert Kecskemétet, mint az köztudott, megyei várossá nyilvánítot­ta az Elnöki Tanács, s ezzel megszapo­rodtak Jogosítványai és feladatai egy­aránt. így például — s ez a módosítás elsődleges indoka — a hatályos tanács- törvény értelmében megyei városi hiva­talt hoz létre az elsőfokú hatósági ügyek és egyéb feladatok ellátására a mégyei város tanácsa. A módosított rendeletet a tanácsülés elfogadta, és az 1989. július 1-jén lép hatályba. A la­kásügyi jogszabályok helyi végrehajtá­sát szabályozó rendelet módosítási ja­vaslatát— korrigálásokkal —, egy tar­tózkodással, szintén jóváhagyták. Elfogadta a tanács az 1988. évi társa­dalmi munka értékelését tartalmazó előterjesztést is. Bejelentették, hogy az elismeréseket a következő tanácsülésen adják majd át azoknak, akik a legjob­ban rászolgáltak. A bejelentések sorában elsőként a kecskeméti reszelőgyár területén tárolt veszélyes hulladék elhelyezésének meg­oldásáról szóló előterjesztést vitatták meg. Az ügy rendkívüli fontosságára való tekintettel a tanácsülésen részt vettek a környezetvédelmi minisztéri­um, a környezetvédelmi szakhatóság, a Kéziszerszámgyár, a reszelőgyáregység képviselői is. Mint Öveges László váro­si főépítész, a tanács műszaki osztály­vezetője előadta, a reszelőgyárban 1962-ben vezették be a veszélyes, ólom- fürdös eljárás helyett a ma is alkalma­zott technológiát, mely nátrium-ciani- dot és bárium-kloridot tartalmazó edzősókeveréket használ a reszelők edzésére. Ez az eljárás világszerte is­mert. A fejlett országokban a technoló­gia utolsó fázisát képezi az edzősók mérgező anyagainak a visszanyerése. A kecskeméti gyáregységben ez utolsó technológiai fázis nem valósult meg, ezért a gyáregység területén, átmeneti tárolással, mintegy 500 tonna edzősó- salak halmozódott fel. Ennek tárolása, regenerálása nemcsak kecskeniéti, ha­nem országos probléma. A tanácsülés elé került megoldási javaslat valameny- nyi illetékes szerv közreműködésével készült. Vitát váltott ki, hogy a megoldást gyáron belül, azon kívül a város vala­mely közművesített — úttal, vízzel, gázzal ellátott —területén vagy a tele­püléstől 10-20 kilométer távolságban kell keresni, illetve, hogy a város egyál­talán vállalja-e a regenerálóüzemet. A vitában reszt vett dr. Pánczél Gyula, Politikai pártok, az alkotmány módosítása Ülést tartott a Minisztertanács. Csütörtökön soron kívüli ülést tartott a Minisztertanács. A kormány megvitatta a politi­kai pártokról, az alkotmány módosításáról és a köztársasá­gi elnök intézményének beveze­téséről, valamint az alkot­mánybíróságról szóló törvény­javaslatokat. Úgy döntött, hogy azokat az Országgyűlés elé terjeszti. A Minisztertanács áttekin­tette az Országgyűlés május— júniusi ülésszakára történő fel­készülés kormányzati feladata­it is. (A kormányszóvivői tájékoz­tatót a 2. oldalon ismertetjük.) Kádár János köszöntése Kádár Jánost, 77. születésnapja al­kalmából, lakásán köszöntötte Grósz Károly, az MSZMP főtitkára és Lukács János, a KEB elnöke. Továbbították a párt vezető testületéinek jókívánságait, s egyúttal ajándékot adtak át a párt nyugálloiqányba vonult elnökének. a Magyar Demokrata Fórum kecske­méti vezetőségének tagja, Melegh László, Véghvári Ferenc, dr. Tóth Ist­ván, Veliczky István (tanácstagok), Varga József, a reszelőgyár igazgatója, Solti Tamás, a regenerálóüzem építésé­re vállalkozó Natura Kisszövetkezet el­nöke, Bálái F. István, Baltás Gézáné, dr. Mező Mihály (tanácstagok). A tanácsülés végül határozatot foga­dott el — két tartózkodással — ez ügy­ben. A tanács egyetért a lakosság tilta­kozásával. Köszöni a sajtónak, hogy a témát annak idején nyilvánosságra hozta. Megállapítja, hogy a reszelő­gyáregységben közvetlen veszély nem all fenn, környezetszennyezéstől nem kell tartani, amint azt a szakszerű, sok­oldalú vizsgálat bizonyítja. Mindezek ellenére az edzősósalak nem maradhat az üzem területén. Tekintettel a kiala­kult helyzetre, a tanács az országos ha­táskörű regenerálóüzem létesítését fo­gadja el azzal, hogy először a kecske­méti salakot kell feldolgozni. A feldol­gozómű nem kerülhet olyan külterület­re sem, ahol lakóterüleí van a közel­ben. Felkérik az illetékes főhatóságo­kat, a Köjált és minden más illetékes szervet, működjenek együtt a helykije­lölésben. A városi tanács csak a terüle­tet tudja biztosítani, egyéb anyagi lehe­tősége nincs. A regenerálóüzem kivite­lezését, majdani működését társadalmi bizottságnak kell ellenőriznie. A tanács a továbbiakban, egyebek között, úgy döntött, hogy belép a Kecs­keméti Lapok KFT.-be, melynek fel­adata egy városi hetilap indítása lesz. Rapi Miklós Á kormányzat magatartása legyen kiszámítható Kormány—kamara találkozó A Magyar Gazdasági Kama­ra támogatja a kormány gazda­sági csomagtervét, mivel az ígé­retet jelent az általánps restrik­tiv gazdaságpolitikával történő szakításra — hangsúlyozta Gá­bor András, a Magyar Gazda­sági Kamara elnöke csütörtö­kön, a kormány és a kamara első ízben megszervezett talál­kozóján. Elmondotta: üdvözlik a kor­mánynak azt a törekvését, hogy a költségvetés kiadásainak csökkentésekor nem elsősorban a vállalkozók jövedelmeit csa­polják meg, hanem az állami kiadásokat fogják vissza. A ka­mara véleménye szerint e tekin­tetben egyébként a program­ban a tervezettnél jóval na­gyobbak a lehetőségek. A ka­mara álláspontja: a jövőben az általános pénzügyi restrikció­val a kormányzatnak szakítani kell, mivel ez az elmúlt évtized­ben eredménytelennek bizo­nyult. Következményeként -a gazdaságban kedvezőtlen fo­lyamatok erősödtek föl. Az első negyedévben az ipari termelés közel 2 százalékkal csökkent, a feldolgozóipar visszaesése en­nél jelentősebb. Az általános pénzügyi restrikció a kibonta­kozás legnagyobb akadályává vált. Ezért Gábor András sze­rint szakítani kell az általános restrikciós intézkedésekkel, a szigorú pénzügyi gazdálkodást pedig a jelenleginél szelektíveb­bé kell tenni. A kamara támo­gatja a kormánynak azt a szán­dékát, hogy fenntartja az im­port- és a bérszabályozás libe­ralizálását. Befejezésül Gábor András azt hangsúlyozta, hogy a vállalkozók szempontjából a legfontosabb, hogy a kormány­zat magatartása kiszámítható­vá váljon. Ez mindéképpen szükséges ahhoz, hogy növe­kedjen a vállalkozói készség, és felgyorsulhasson a külföldi mű­ködő tőke bevonása. Nyers Rezső államminiszter hangsúlyozta: a kormány rend- S szeres párbeszédet akar a hazai vállalatokat, gazdálkodókat, vállalkozókat képviselő Ma­gyar Gazdasági Kamarával. A kormányzat számára fon­tos, hogy törekvéseit a vállalko­zók elfogadják, Nyers Rezső ebben kérte a kamara segítsé­gét. Beszámolt arról, hogy az első negyedévben igen kedve­zőtlenül alakult az ország gaz­dasági helyzete, nem sikerült a múlt esztendőben elért gazda­sági eredményeket stabilizálni. Egyes területeken pénzhiány akadályozza a normális gazdál­kodást, összességében azonban túr sok a pénz, ami erősíti az inflációs folyamatokat; ezért a kormány továbbra sem köny- nyítheti a monetáris restrikciót. Azzal azonban egyetért, hogy a szigorú pénzügyi szabályozást szelektíven kell alkalmazni, le­hetőséget teremtve a jövedel­mező exportra képes gazdálko­dóknak a növekedésre, a gyors fejlődésre. Nyers Rezső elis­merte, hogy a gazdaság jelenle­gi gondjai részben tervezési hi­bák következményei. Ezután a kormány és a ka­mara képviselői zártkörű tár­gyaláson folytatták a megbe­széléseket. ■■I ÚJRAINDUL A BELFÖLDI REPÜLÉS Az Országos Idegenforgalmi Tanács ülése BIZALOM A SZÖVETKEZETBEN ÉS A JÖVŐBEN A legjobbak között az Integrál Bízik szövetkezetében a, kiskun­félegyházi Integrál Áfész tagsága. Ezt azzal is bizonyítják, hogy tavaly 5,5 millió, az idén eltelt hónapok­ban 6 millió értékű célrészjegyet vá­sároltak, s ezzel együtt a 32 millió 1 forintot elérte a célrészjegyállo­mány értéke. A bizalom hátterében az évről évre javuló gazdálkodási eredmények húzódnak, amit orszá­gos elismerés is kísér: tavaly az 1987-es, az idén az 1988-as teljesít­ményért elnyerték a Kiváló Szövet­kezet címet. Az ország 270 áfésze közül a legjobb kilencnek lett így tagja a félegyházi Integrál. Bizalmuknak és egyben a fejlő­désnek az újabb lehetőségek kiszé­lesedésének jele az is, hogy több I mint félezerrel nőtt az Integrál tag­sága, s csaknem 10 ezren dolgoz­nak ebben a szövetkezetben. Az 1,3 milliárd forint árbevételük 69 milliós nyereséget tett lehetővé, az­zal együtt, hogy az üzemeltetési és fenntartási költségek nőttek — a baromfivágóban például 25 száza­lékkal — és ma már bankhitelhez is 22*23 százalékos kamatért lehet hozzájutni. A korszerűsítésekről sem feledkeztek meg. A jászszent- lászlói, a tiszaalpári, a pálmonos- tori és három kiskunfélegyházi üz­letükben, vendéglátóhelyeken vé­geztek jelentős, felújítást, átaláki- tást. Jászszentlászlón és Kiskunfél­egyházán új üzleteket is nyitottak, sőt az idén ősszel ugyancsak Jász­szentlászlón elkészült az ABC- áruházuk is. Ugyancsak a bizalom jeleként ér­zékelhető az iskolaszövetkezeti há­lózat bővítése. Eddig öt, az idén márciusban a petőfiszállási iskolá­ban is megalakultaz újabb, hatodik iskolaszövetkezet. Csaknem hat­száz iskolás talál ezekben hasznos elfoglaltságot, ismerkedik a terme­lési és kereskedelmi tudnivalókkal, valamint a szövetkezeti mozgalom eszméjével és gyakorlatával. A munkában való helytállás és a bizalom egymást feltételező kategó­riák, amelyeket az erősít igazán, ha az egyének jövedelmében, megbe­csülésében is realizálódik. Az Integ­rálnál fokozatosan javultak a kere­setek, 1987-ben még 79 ezer, tavaly 94 ezer, az idén már 104 ezer forint az egy főre számított éves átlagke­reset. A rászoruló, illetve idősebb tagjaikat többféle módon támogat­ják, az idei elhatározásuk szerint I * százezer forint szociális célú segélyt I osztanak ki. A napokban megtartott kiváló- I cím-átadási ünnepségen elégedett, és az idei, még jobb eredményekben reménykedő tagság együtt örült ve­zetőivel a tavalyi szép sikereknek. A legjobb dolgozók kitüntetésben is részesültek. Martus Gyula elnök miniszteri Kiváló Dolgozó, Sarok Ferencj B. Szabó László és Dósai Alajos Kiváló Szövetkezeti Munká­ért, harminean pedig a Vállalat Ki­váló Dolgozója kitüntetést vehették át. Cs. I. • Idén még több vendéget várnak a kalocsai Duna-partra, Juca néni csárdájába. (Walter Péter felvétele) Az Országos Idegenforgalmi Tanács, Maijai József nyu- galmazoU miniszterelnök-helyettes elnökletével, ülést tartott csütörtökön az Intercontinental Szállóban. A testület elsőként a belföldi repülés lehetőségeiről tanács­kozott. A tanács megállapította, hogy növekvő igény van a belföldi közforgalmú repülés, a belföldi sétarepülés, a légita­xi és sportrepülés iránt. A Légiforgalmi és Repülőtéri Igaz­gatóság (LRI) kezdte meg olyan vállalkozási forma kialakí­tását, amely alkalmas lesz a belföldi repülések újraindításá­hoz. Felmérték a számításba jövő repülőtereket, ezek közül nyolcat jelöltek ki a belföldi légiforgalom céljára. Az első ütemben, még az idén, négy repülőteret tesznek alkalmassá a személyforgalom fogadásira: Balatonkiliti-Siófok, Pécs, Nyíregyháza és Békéscsaba repülőtereit. Ezeket mintegy 68 millió forintért leltet átalakítani, a fenntartási költségeket összesen 13 millió forintra becsülik. Ezt követően a fizetővendéglátás helyzetét vitatta meg a testület. Elhangzott: az utazási liberalizálás következtében erősödnek a negatív jelenségek a magán-fizetővendéglátás­ban. A fekete valutaváltás révén nőtt az illegális konvertibi- lisvaluta-forgalom. Ezzel párhuzamosan romlott a fizető­vendéglátás színvonala, s irreális árak alakultak ki. ORSZÁGOS MEGNYITÓ SOPRONBAN Ünnepi könyvhét jövő péntektől Sajtótájékoztató a fővárosban Mához egy hétre, pénteken, kez­dődik az ünnepi könyvhét. Ezúttal a plakátokon is jelzik, duplán ünne­pelhetünk a rendezvénnyel: hatva­nadszor szervezik meg a könyvhe­tet, a könyvek ünnepét. Az országos megnyitó Sopronban lesz, köszön­tőt Grósz Károly mond majd. (Az ünnepi beszédre felkért személyét illetően a tegnapi, budapesti sajtó- tájékoztatón sokan nemtetszésüket fejezték ki. Miért politikust kértek fel, miért nem írót vagy költőt?) Az ünnepi könyvhét idején nem csak a fővárosban lesz színes, változatos a program. Szinte felsorolhatatlan a de­dikálások, a közönségtalálkozók sora. Remélhetőleg Bács-Kiskunban as vál­tozatos lesz a rendezvénysorozat, mely­ről ez ideig nem adhatunk biztos, hite­les tájékoztatást. Minthogy az ünnepi könyvkínálatot is kísérik még bizony­talansági tényezők: a 78 új kötetből biztosan nem jelenik már meg időben Temesi Ferenc, Poszler György, Boldi­zsár Iván és Székelyhídi Ágoston mű­ve. Több kiadvány pedig már kapható, ez ugyancsak bonyodalmakhoz vezet­het, Hiszen péntektől tehet, hogy hiába keresünk néhány újdonságot. Bölcs István elmondta a tegnapi saj­tótájékoztatón, hogy az idei könyvheti kínálatot a választékosság jellemzi. Most a leggazdagabb a kiadók száma is. A hagyományos kötetek között új antológiák is megjelennek, például a Fiatal írók könyve. Adósságaink közül ugyancsak találhatók kiadványok, elég, ha csak Konrád György, Faludy György, Lengyel József könyvére gon­dolunk. Ezúttal számos, Erdéllyel fog­lalkozó, kötet lát napvüágot, azt is mondhatnánk, Erdély-dömping lesz. Kevesebb az újonnan felfedezett író, több a papló, a dokumentatív anyag. Örülhetünk a régi mesterek új művei­nek és más hézagpótló írásoknak. Az ünnepi könyvhét Bács-Kiskun megyei megnyitója június 2-án, pénte­ken, lesz Kecskeméten. Ekkor több fő­téri sátornál lesz dedikálás, szabadtéri műsor. B. T. A MEGYEI NÉPI ELLENŐRZÉSI BIZOTTSÁG ÜLÉSE Mi lesz a demográfiai hullám hatása? Mint ismeretes, a demográfiai hul­lám elérte a középfokú oktatási intéz­ményeket és az 1991—92-es tanévben tetőzik. A csúcs idején évente mintegy 20-30 ezerrel több gyermek beiskoláz­tatásáról kell gondoskodni, megte­remtve ehhez az oktatás tárgyi és sze­mélyi feltételeit. Hogy megyénk miként készült fel erre a folyamatra, azt tegna­pi ülésén a Bács-Kiskun Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság vizsgálta. Baja, Bácsalmás, Kalocsa, Kecske­mét, Kiskunfélegyháza és Kunszent­miklós területén öt szakmunkásképző intézetre, hat szakközépiskolára, öt gimnáziumra, a megyei tanácsra, vala­mint a városi tanácsok művelődési, munkaügyi, terv- és pénzügyi osztálya­ira terjesztették ki azt a vizsgálatot, melynek végső mérlegét A megnöveke­dett létszámú gyermekkorosztályok oktatási feltételeinek alakulása a kö­zépfokú oktatási intézményekben című összefoglaló jelentésben vonták meg. Vécsy György, a vizsgálat vezetője és Annau György témafelelős szóbeli ki­egészítése után vitatta meg a testület az anyagot. A vizsgálat megállapította, hogy „az 1991-ig’tovább növekvő tanulólétszám beiskolázása, a fejlesztések időbeni megvalósításával, várhatóan biztosít­ható lesz”. Szó esett még az alapfokú oktatás hibáiról, a középfok változó igényeiről, a diákok szociális helyzeté­ről, kollégiumi elhelyezéséről, a szak­munkásképzés hiányosságairól, a me­gyei oktatás sajátosságairól... Jóllehet, a megyei tanács művelődési osztályának képviselői a meghívás elle­nére sem vettek részt az ülésen, a testü­let jóváhagyta az összesítés után meg­fogalmazott feladatokat. Végezetül döntöttek arról, hogy a vizsgálatról ké­szült írásos jelentést valamennyi érin­tett városi tanács, valamint a Bács- Kiskun Megyei Tartács Végrehajtó Bi­zottsága kapja meg. A demográfiai helyzetből adódó fel­adatok megfogalmazása után a Bács- Kiskun Megyei Népi Ellenőrzési Bi­zottság Az újjászervezett bankrendszer hatása a vállalatok és szövetkezetek gazdálkodására cimű vizsgálatról ké­szült összefoglaló jelentés megtárgyalá­sára tért át A téma előadói dk. Wolf art Mária vizsgálatvezető és Benedek Zol­tán témafelelős voltak. A soros ülés utolsó napirendi pontjaként Szvorény János elnöki beszámolóját hallgatták meg a két NEB-ülés között végzett munkáról. , G. T. T.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom