Petőfi Népe, 1989. május (44. évfolyam, 102-127. szám)

1989-05-04 / 104. szám

1989. május 4. • PETŐFI NEPE • 3 Romlanak a munkakörülmények Mi legyen az áUam szerepe? BŐRGYÓGYÁSZ-TALÁLKOZÓ „Az igazi ok a kulturálatlanság” A napokban tartották Kecskeméten a fiatal bőrgyógyászok fórumát. A hagyományokhoz híven meghívtak egy idősebb orvost is, aki a szakmá­ban már komoly tekintélyt szerzett. így lehetett az idei rendezvény vendége Nagy Endre professzor, a debreceni bőrklinika igazgatója, akit megkértek: adjon át néhány gondolatot élet- és szakmai tapasztalataiból. A professzor egyebek mellett a fiatal orvosokkal szemben támasztott követelményként fogalmazta meg a szakma ismeretét, ami feltételezi az állandó önképzést, valamint a beteg bizalmának a megnyerését, ami sok türelmet kíván az orvostól. A mai feltételek között megfelelhetnek-e az említett elvárásoknak a fiatal bőrgyógyászok, és mennyiben segíti munkájukat ez az évente megrendezett fórum? — kérdeztük Nagy Endre professzort. A szakszervezeti munkayédelmi el­lenőrök a közelmúltban felhívásban emeltek szót amiatt, hogy romlanak a munkakörülmények. Miről tanúskod­nak a munkavédelmi ellenőrök tapasz­talatai, melyek a legsürgősebb tenniva­lók? — erről kérdezte Sólyom Ferencet, az Országos Munkavédelmi és Munka­ügyi Főfelügyelőség vezetőjét az MTI munkatársa. A főfelügyelőség vezetője elmondta: a gazdálkodás nehézségei visszahatnak a munkavédelemre is: 1988 óta érzékel­hetően romlanak a munkakörülmé­nyek. A munkahelyi balesetek száma 1985—88 között stagnált, tavaly vi­szont emelkedett: 94 570 baleset tör­tént. Javulás az idén sem tapasztalható, sőt a balesetek gyakorisága fokozó­dott. Az általános pénzszűke megmu­tatkozik a munkakörülményekben is, a gégék átlagéletkora 12,4 év, igen sok a nullára leírt berendezés is. A súlyos balesetek megelőzése, elke­rülése érdekében a legszükségesebb in­tézkedéseket még a pénzszűkével küsz­ködő vállalatok is megteszik. Ezen felül azonban már igen kevés jut a munkafel­tételek javítására, az egészségesebb munkakörülmények kialakítására. En­nél jóval rosszabb a helyzet az újonnan alakuló kisszervezeteknél, ahol több­nyire még az elemi munkavédelmi intéz­kedéseket sem teszik meg. Ellenőrzésü­ket rendkívüli módon megnehezíti, hogy ezek az új szervezetek, társaságok gomba módra, szaporodnak, ám jó ré­szük hamar meg is szűnik vagy átalakul, gyakorta telephelyet változtat. A munkavédelem szerepe, benne az állam és a gazdálkodók feladatainak ér­telmezése, a hatósági ellenőrzések szük­A megyei tanács kereskedelmi és pi- acfeliigyelősége a közelmúltban vizs­gálta, hogy miért magasak a fogyasztói árak. A romló gazdasági helyzet, a ve­vők kiszolgáltatottsága éé becsapása nap mint nap meglévő inflációs ténye­zők. : A szerződéses és a magánvállalko­zók számának növekedése magában véve még nem hozott élénkülést a pia­con. Megfelelő árufedezet híján, s az elhatalmasodó pénzromlás következté­ben a lakosság egyre jobban megsínyli, hogy nincs verseny a termelők között. Kevés az olcsó áru: a húsok és a húské­szítmények zsírosak; a sütőipar nem kényszerül rá, hogy termékeinek minő­ségével szélesebb körben versenyezzén; a cipők, az építőányagok, a háztartási felszerelések s az elektroakusztikai cik­kek minőségével és választékával egy­aránt sokan elégedetlenek. A mai árak és a minőség messze elszakadt egymás­tól, amire az építőanyag-forgalmazás­ban számos példát látni. Egyes üzletek­ben a fürdőszobához csak úgy juthat hozzá a lakástulajdonos, ha a berende­zés mind a 22 darabját megveszi. Az olasz padló- és falburkolat négy­zetmétere a Tüzép üzleteiben 1800- 2000 forint. Az árba beleépül a magas forgalmazási költség. A Tisza Füszért- nél viszont csak fele annyiba kerül egy- egy négyzetméter olasz csempe, mivel Történetünk két szereplőjét nevez­zük Péternek és Józsefnek. A névadás oka nem más, minthogy fiatalkorú „le­gényekről” van szó, éppen betöltötték a 14. életévüket. Péter nyolcadik osztályos, barátja már segédmunkásként dolgozik. Egyi­kük családjában sincs apa. Józsit édes­anyja hét kisebb testvérével együtt ne­veli. Apja meghalt, az asszony több­ször férjhez ment és elvált. így a gyere­kek féltestvérek. O, a legnagyobb, jól keres. Havonta hat-hétezer forintot hoz haza. Ráadásul kifejezetten jó véle­ménnyel vannak róla a munkahelyén. Ezt az anyjáról, aki ugyanott dolgo­zik, nem lehet elmondani. Az idén szin­te nem is látták, mert hol táppénzen, hol fizetetten szabadságon van. Ettől függetlenül azonban Józsiék családja nem nélkülöz, elfogadható körülmé­nyek között élnek a gyerekek, akikkel még a nagymama is törődik. Péter szülei, bár nem váltak el, már évek ója különélnek. Az anya és a nagymama foglalkozik a hat gyerek­kel. A fiúnak tervei vannak. A nyolca­ségessége ma sokat vitatott kérdés. A főfelügyelőség vezetője szerint az ál­lam nem vonulhat ki erről a területről, mint ahogy a munkakörülmények ellen­őrzéséről egyetlen fejlett ipari ország­ban sem mond le a kormány. A munka- védelem irányítását azonban az állam­nak a jövőben másként kell ellátnia; mi­vel ma már nem kizárólagos tulajdono­sa a termelőeszközöknek, egyre inkább az érdekvédelem oldaláról kell közelíte­ni a kérdéshez. A munkavédelmi fel­ügyelők munkájában is egyre nagyobb hangsúlyt kell kapnia a megelőző, segítő szándéknak. Ma még a főfelügyelősé­gen belül is viták vannak arról, hogy mi­lyen szolgáltató jellegű tevékenységre vállalkozhatna ez a szervezet. Elképzelések már vannak. így például jó lenne elérni, hogy a technológia módosításánál, új technika bevezetésénél a műszaki tervek eleve tartalmazzák a munkavédelemmel kapcsolatos teendőket. Ehhez nyújt­hatnának szakmai segítséget a felügye­lőségek munkatársai, s így már az üzembe helyezés előtt hasznosíthatnák tapasztalataikat, nem csak az utólagos ellenőrzésekkor. A hiányosságok utólagos feltárását már csak azért is jó lenne elkerülni, mert az életveszélyes gépek, berendezé­sek leállításától még ebben a nehéz gaz­dasági helyzetben sem tekinthetnek el a felügyelők. Érthető, ha ezek a drasz­tikus intézkedések ellenérzéseket válta­nak ki a vállalati vezetőkből, hiszen emiatt jelentős termeléskiesések is elő­fordulhatnak. A munkavédelmi hiá­nyosságokért a vezetőkre kirótt bírsá­goknak nincs tényleges visszatartó ere­jük. Olyan esetek is történtek, hogy a ezt a terméket a szállító országában olcsóbban állítják elő, mint nálunk. A kereskedelmi és piacfelügyelőség számít arra, hogy a vevőknek is kedve­ző behozatal csökkenti a fogyasztók kiszolgáltatottságát, a hazai csempe- gyártókat pedig jobb és gazdaságosabb munkára serkenti. Nemegyszer a gondatlan vagyonke­zeléssel is. a vásárlók károsodnak. Áp­rilis 19-én a kiskunmajsai tüzelő- és építőanyag-telepen áztatta az eső a Mátra gázszilikát falazótéglákat. Pisz- mán Lajosné telepvezetőt figyelmeztet­te a felügyelőség ellenőre, hogy gondo­sabb raktározással óvja az áru épségét. Soltvadkerten, április elején, Lázár Ist­ván magán-tüzépkereskedő 90,50 fo­rinttal számolt többet az egyik vevő­nek. A Soltvadkert és Vidéke ÁFÉSZ bócsai telepvezetőjét, Farkas Béla szer­ződéses vállalkozót az árellenőrzés akadályozásáért vonták felelősségre a közelmúltban. Nem igazolta, hogy az Alföldi Tüzép Vállalattól viszonteladói forgalmazásra átvett fenyő fűrészárut milyen alapon értékesítette köbméte­renként 14 ezer 700 forintért, 3 ezer 30 forinttal magasabb áron, mint ameny- nyiért a nágykereskedelmi vállalat szál­lította. Ötezer forintra bírságolták. Harmincháróm élelmiszerboltban és három vállalatnál is megfordult nemré­giben a kereskedelmi és piacfelügyelő­dik osztály elvégzése után nem akarja abbahagyni a tanulmányait, legalább szakmunkásbizonyítványt szeretne sze­rezni. Jó képességű, értelmes gyerek, tartja róla az osztályfőnöke, csakhogy sokkal többre vihetné, ha nem az utcán csavarogna. Pedig az anyuka már dél­után kettőkor végez a munkahelyén. De hát mibe is csöppent ez a két fiatalember? Alig két hónáp alatt .(1989 januárjától március 5-éig) kilenc autót törtek fel, s 67 ezer forint kárt okoztak. A lista azonban nem teljes, mert egyes esetekben nem találták meg a sértette­ket. A .játék” úgy folyt, hogy csavar­húzóval a zsebükben felkerekedtek és a megyeszékhelyen portyára indultak. Az ötletet Józsi egyik ismerősétől kap­ták, aki már csinált ilyesmit, s szívesen felvilágosította a két fiút. Este hét és tíz óra között vették keze­lésbe az autókat. Mindig a pillangóab­lakot feszítették ki. Csak pénzt keres­tek, ezért a kézitáskákat vittéfy'maguk- kal. Megközelítőleg 38 ezer forint kész­pénzt „zsákmányoltak”. Számtalan munkavédelmi mulasztásért felelősség­re vont vezetőnek a vállalat felsőbb vezetői valamilyen formában visszaté­rítették a birság összegét. Sokan azt mondják, hogy a vállala­tokat kellene büntetni nagyobb össze­gű bírsággal, akkor majd érdekeltek lesznek a megfelelő munkakörülmé­nyek biztosításában. Ez a vállalati, kol­lektív bírság, szerintem még inkább el­mosná a felelősséget, s még kevésbé lenne célravezető, hiszen a nagy kalap­ból könnyebb adni, mint a saját zseb­ből. Mások azt javasolják, hogy a be­folyt bírságokból térítsünk vissza a vál­lalatoknak s kötelezzük őket arra, hogy abból a pénzből munkavédelmi hiányosságaikat pótolják. Az az évi 3-4 millió forint, ami a bírságokból befo­lyik, erre igen kevés lenne. Ebből az összegből mindössze arra futja, hogy évente néhány új munkavédelmi felvi­lágosító filmet, anyagot készíttessünk, s bocsássunk a gazdálkodók rendelke­zésére. A munkavégzés biztonságának fo­kozására elkerülhetetlen a .munkavéde­lemmel kapcsolatos követelmények törvényi szabályozása. Hazánkban most először készül a munkavédelem­ről törvény, amely várhatóan a jövő évben kerül a parlament elé. - A tör­vénytervezet minden gazdálkodó szer­vezet számára azonos alapkövetelmé­nyeket kíván megfogalmazni, ugyan­akkor a vállalati önállóság növekedé­sével egyben fokozza is a munkáltatók felelősségét a megfelelő munkakörül­mények biztosításában. A törvényi sza­bályozás elodázhatatlan azért is, mert jelenleg több mint 200 határozat, ren­delet, szabályzat intézkedik a munka- védelemmel kapcsolatos kérdésekben, s ezek között van még 1872-ből szár­mazójogszabály is — mondotta nyilat­kozatában Sólyom Ferenc. ség munkatársa. Azt igyekezett kiderí­teni, hogy a tavalyi két büntető-, hét szabálysértési Ügy, 866 ezer forint értékben kiszabott 272 pénzbírság, a 37 figyelmeztetés és az 5 fegyelmi vizsgá­latra tett indítvány után javult-e a fo­gyasztói érdekvédelem az alapellátás­ban* az élelmiszer-kereskedelemben. A tapasztalatok azt mutatták, hogy in­kább romlott. A Konzum Kereskedel­mi Vállalat 7101-es kiskőrösi ABC- jében az áremelkedés miatt megmaradt 11 ezer forint értékű húst Boldóczki Sándor helyettes üzletvezető újrafa­gyasztotta, és ezzel élelmezés-egész­ségügyi szabálysértést követett el. Há­romezer forint bírsággal büntették. Négyezer forintot fizetett Szabó Mi­hály, a 2-es számú lajosmizsei önkiszol­gáló élelmiszerbolt vezetője, mivel ben­ne hagyta a hűtőben a hatezer forint értékű, egyszer már kiengedett mirelit termékeket. Ezer-ezer forintja bánja a pirtói Bús házaspárnak, amiért nem volt körültekintő az egyik próbavásár­lásnál. A feleség 9 forint 20 fillérrel többet számolt a füstölt császárszalon­náért. Bár ez a megkárosítás nem tarto­zik a nagyobb csalások közé, a keres­kedelmi és piacfelügyelőség munkatár­sa azért látta szükségesnek a bírságot, mert a vásárlók kis összegű — 5-10-20 forintos — megrövidítése mindenna­pos. K — 1 személyes okirat is a kezükbe került, aminek jó részét elégették. A táskákon kívül kesztyűkből, kazettákból is szép gyűjteményük állt össze. Ám Péter nem akármilyen szenvedélynek hódolt. Kü­lönféle márkájú autók visszapillantó­tükreit tördelte le, s vitte haza, mond­ván, ez a hobbija. Egyébként előfor­dult, hogy aranyékszert is találtak egy- egy táskában. Péternek ezen kívül még egy bicikli­lopás van a rovásán. Józsi két gyer­mekkorú testvérével hármasban egy ház nyitott kapuján bementek, s a lezá­ratlan kamrából ötezer forint értékű kerékpárral távoztak. Józsi még a velük közös udvarban lakó idős nénit is meglopta. Az élés­kamra nyitott ablakán bemászott, és több üveg lekvárt, befőttet vitt1 el. A nyolc gyerek pedig percek alatt fel­falta a szerzeményt. A rendőrség | nyomozás során szin­te valamennyi tárgyát megtalálta, ám készpénzt egy fillért sem. A faggatásra, hogy mire költötték el a 38 ezer forin­tot, csak azt mondták, csokira meg fa­gyira. Az egyik táskában ötven dollár­ra bukkantak, azontúl el is verték. — A fórum programja minden év­ben más és más, mert változnak a té­mák. Jelentőségét bizonyítja, hogy óri­ási érdeklődésre tart számot. Szívesen jönnek a fiatalok, ugyanis lehetőséget ad a továbbtanulásra. Kitűnő előadá­sokat hallhatnak, melyekből új terápi­ás eljárásokat, újabb kutatási területe­ket ismerhetnek meg. Ez a második alkalom, hogy külföldi orvosokat is meghívtak" az idén például az NDK- ból. Az ott dolgozó orvosok nagyon lelkesek, bár elég korlátozottak az uta­zási lehetőségeik. — És a magyar orvosoknak? — Mi utazhatunk nyugatra is, az államnak azonban sokkal nagyobb tá­mogatást kellene nyújtania. így csak az jut ki, aki saját maga vállalja a költsé­geket. Egyéni áldozatvállalásra van szükség. Akik, mondjuk, egy ösztön- •'díjra várnak, azok bizony lemaradnak. Nem tudnak tovább haladni. Egyéb­ként a főnökön áll vagy bukik, hogy a beosztottak, a fiatalok kijutnak-e kül­földre. Az a főnök, aki ragaszkodik ahhoz, hogy munkatársai képezzék magukat, kijárja a lehetőségeket, s hogy tartsák a szintet, azon igyekszik, minél többet utazhassanak a beosztot­tai. — Az előző fórumon szó esett arról, hogy nem ismerik el kellőképpen a bőr­Sportkeretből szociális juttatás A győri Rába Magyar Vagon- és Gépgyárban csaknem 10 millió forin­tot költenek az idén az alacsony kerese­tűek, főként a nagycsaládosok jövedel­mének rendszeres kiegészítésére. Noha a Rábában a bérek az ipari átlagnál magasabbak, az infláció miatt mégis mind több, három-négy gyermekről gondoskodó dolgozó kerül nehéz hely­zetbe. Az infláció e hatását igyekeznek ellensúlyozni az új típusú szociális jut­tatás bevezetésével. E célra vállalati alapot létesítenek a támogatások át­csoportosításával. A többi között ko­rábban a sportra előirányzott összegek egy részét is ilyen célra használják fel. A rendszeres jövedelemkiegészítés be­vezetése új segélyezési szabályzat kidol­gozását teszi szükségessé. Ennek előké­szítése is megkezdődött. Mint a gyár­ban elmondták: eddig csaknem ezren kérvényeztek ilyenfajta juttatást. Az új típusú szociális támogatás mel­lett az idén 10 millió forinttal segélye­zik a nyugdíjasokat, a szakkörök, az amatőr művészeti csoportok működé­sét biztosító összeghez pedig pia válla­lati támogatás csökkenésének ellensú­lyozására — a szakszervezeti bizottság is hozzájárul, saját bevételi forrásaiból. (MTI) A Rákóczi úti Dukát-boltban elektro­nikus játékot vásároltak belőle. Ezt Pé­ter vitte haza azzal a hordozható mag­nóval egyetemben, amit szintén egy parkoló autóból hoztak el. H,ogy mit szólt az édesanyja? Elhitte, hogy kap­ta... Ám a rengeteg táskát, kazettát Józsi­nál találták meg. Tőle még azt sem kérdezték meg otthon, hogy miért van szüksége négy-öt női retikülre, vagy több pár különböző méretű kesztyű­re... A két fiú nincs kétségbeesve a kihall­gatások során. Mindent bevallanak, el­mesélnek. Látszik, fel sem fogják, mit csináltak, | mi várhat rájuk. Pétert há­rom napra — még a nyomozás kezde­tén — előzetes letartóztatásba vették. Azt mondja, ez örök tanulságul szol­gált a számára, és sona többé nem akar ilyen helyzetbe kerülni. Ő is és Józsi is szeretné minél előbb megtéríteni az okozott kárt. S hogy mindezt miért csinálták? „Mert kellett a pénz, meg izgalomra vágytunk” — állítják. Hát ez utóbbi megadatott. De milyen áron? Bencze Andrea gyógyászok munkáját. Pedig egyre több a feladatuk: hallani például, hogy a bőr­rákos esetek száma is nő. Mivel magya­rázza ezt? — Egyik ok a túlzott napozás. Az rs baj, hogy későn jelentkeznek a betegek. Nagy kellemetlenséget nem okoz ez a betegség, ezért halogatják az emberek, hogy orvoshoz forduljanak. Különben én az igazi okot a kulturálatlanságban látom. Sok mindent nem tanított meg a negyven év alatt sem a család, sem az iskola. Mi a véleménye minderről egy fiatal résztvevőnek, a kecskeméti bőrgyógyá­szat orvosnőjének, dr. Fórizs Annának? — Nagyon kevés az olyan bőrbeteg­ség, amely csupán annak mondható. Sokszor belgyógyászati vagy egyéb problémákból adódik. Bőrbetegséget okozhat a rengeteg vegyszer és a hely­telen testápolás is. Általában a gyakor­lat során a két véglettel találkozunk: amikor az ilyen-olyan habfürdők, test­ápolók használatát túlzásba viszik, és ellenkezőleg: amikor a testápolást elha­nyagolják. — A bőrbetegségben szenvedőkkel bi­zonyára nehezebb bánni, hisz ők kívül hordják a betegségüket. — Az orvos-beteg kapcsolat szem­pontjából mindegy, a betegeknek azon­ban valóban nehezebb. Kirekeszti őket kalegységek 360 tagja mérte össze tu­dását az ebben az iskolai évben szerzett honvédelmi ismeretekből a napokban Kunfehértón. Kelebia, Tompa, Boro- ta, Zsana, Harkakötöny, Pirtó, Mély­kút, Jánoshalma, Majsa és Kiskunha­las több általános iskolájából összesen négy egészségügyi, hat tűzoltó, öt ren­dőr, kilenc határőr, négy honvéd, négy munkásőr és egy polgári vé­delem szakalegység képviselte a tizenöt úttörőcsapatot a szemlén. A ragyogó napsütésben összesereg- lett úttörőgárdisták szellemi vetélke­dőn és katonai jellegű gyakorlatokon vettek részt. Az izgalmas és szoros ver­senyek befejeztével a határőrség tábori konyháján készült, ízletes alföldi papri­kást fogyasztottak az úttörők, majd a sportpályán eredményhirdetésre sora­koztak fel. A legjobb eredményeket a tompái Két orvos az önképzésről a társadalom, így aztán egy lelkileg is megviselt emberrel kell felvenni a kon­taktust. — Van elegendő idő, türelem? — Az osztályon igen, de a járóbeteg­rendelésen kevésbé. Sokan jönnek vizs­gálatra; azóta még többen, mióta nem lehet ismételni a receptet. — Marad egyáltalán idő az önképzés­re? — A mi osztályvezetőnk, Török fő­orvos megköveteli a szakmai fejlődést. A szakvizsga után nem engedi, hogy leálljunk. Például minden szerdán ket­tőtől ötig referálnunk kell a külföldi folyóiratokban olvasott cikkekről. A folyamatos tanulás belénk rögződik, szinte természetesnek tekintjük az ál­landó önképzést. Mint ahogy megszo­kott már, hogy erre a fórumra folya­matosan készülünk. Egész évben gyűjt­jük az eseteket, a vizsgálatok során fo­tódokumentációkat készítünk és a be­tegséggel kapcsolatosan mindent pon­tosan leírunk. Egy négy-nyolc perces előadást rengeteg munka előz meg. — Tudják hasznosítani a fórumon el­hangzottakat? — Nagyon is. Magyarországi vi­szonylatban a legfrissebb dolgokról esik szó. Sokat segít a szakvizsga előtt állóknak, mert képet kapnak például arról: hol milyen metódust használnak. Sokszor ugyanazt a témát más-más szemszögből mutatják be. Rendkívül hasznos a sok betegbemutatás. így a ritkább esetekkel is megismerkedhe­tünk. Egy nap alatt tíz-húsz kórképet láthatunk, amivel a gyakorlatban eset­leg öt évben csak egyszer találkozunk, vagy csak olvasunk róla. Arra is jó ez a fórum, hogy kapcsolatokat teremt­sünk. A beteg ügyeit sokkal könnyebb intézni, ha vannak személyes kapcsola­tok. Benke Márta 9 Lövészetre készülve. Hunyadi János Úttörőcsapat verseny­zői produkálták. Második a kiskunha­lasi felsővárosi, harmadik a halasi Szüts József Általános Iskola úttörő- csapata lett. A győztes tompái úttörők példás /nunkájuk eredményeként két évig őrzik a Haza Szolgálatáért Érdem­érem arany fokozatával kitüntetett Sziklai Sándor Úttörőgárda egységé­nek csapatzászlaját. Mint Taskovics Valéria kiskunhalasi városi úttörőelnök elmondta, a legna- gyob sikereket azok az úttörő-szak- alegységek érték el, ahol az úttörők hazafiságra, hazaszeretetre, honvéde­lemre nevelését az iskola tantestületé­nek vezetői, tanárai és az adott telepü­lés vezetői, a szülők is segítették. Össze­hangolt munkával eredményeket lehet felmutatni az úttörőmozgalomban. Gazsó Béla • A jól sikerült ebéd kiosztása közben. ÁZOTT A TÉGLA — ÚJRAFAGYASZTANI A HÚST: TILOS! Kis csalásokból lesz a nagy! A fogyasztói érdekvédelmet nehezíti a rossz gazdasági helyzet Csak izgalomra vágytak... ÚTTÖRŐK SZEMLÉJE KUNFEHÉRTÓN Legjobbak a tompaiak WSStí Tudósítónktól t Az úllörögárdu sza-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom