Petőfi Népe, 1989. május (44. évfolyam, 102-127. szám)

1989-05-22 / 119. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLIV. évf. 119. szám Ára: 4,30 Ft 1989. május 22., hetfft ÍTÉLJEN A TÖRTÉNELEM A terrorgépezet nem ismert kíméletet 5. oldal Független kórus 5. oldal ’ ; I Sajtóposta 4. oktal SPORT 7. oldal Hazánkba érkezett a Ciprusi Köztársaság elnöke Georgiosz Vaszitíu, a Ciprusi Köztársaság elnöke — Stra­ub F. Brúnónak, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének meghívására — vasárnap négynapos hivatalos látogatásra hazánkba érkezett. Kíséretében van Georgiosz Jakovu külügyminiszter, Takisz Nemicasz kereskedelmi és iparügyi miniszter, Elias Theodorou Ipsarides, a Ciprusi Köz­társaság Budapestre akkreditált nagykövete, aki a főváros­ban csatlakozott a kísérethez. Georgiosz Vasziliut és kíséretét a magyar és ciprusi zász­lókkal díszített Ferihegyi repülőtéren Straub F. Brúnó, Ko­vács László külügyminiszter-helyettes, valamint Kincses László, hazánknak a Görög és a Ciprusi Köztársaságba akkreditált nagykövete fogadta. Georgiosz Vasziliu vasárnap délután magánprogram ke­retében megtekintette a Nemzeti Múzeumban a koronázási jelvényeket. Találkozott Berend T. Ivánnal, a Magyar Tudo­mányos Akadémia elnökével, valamint Makrisz Agamemnon szobrászművésszel. A Ciprusi Köztársaság elnökét a kora esti órákban szállás­helyén felkereste Horn Gyula külügyminiszter, aki négyszem­közti megbeszélést folytatott az elnökkel. Ezt követően kül­ügyminiszteri tárgyalásokra kerüli sor. Ezen részt vett ciprusi részről Georgiosz Jakovu külügyminiszter, Andreasz Mavrom- matisz nagykövet, a külügyminisztérium főigazgatója és Elias Theodorou Ipsarides, Ciprus Budapestre akkreditált nagykö­vete. A magyar tárgyalópartner Horn Gyula, valamint Kovács László külügyminiszter-helyettes és Kincses László, hazánk­nak a Ciprusi Köztársaságba akkreditált nagykövete volt. NEVES ELŐADÓK, ÉRDEKES ELŐADÁSOK Politikai nyári egyetem Baján Hatodik alkalommal rendezi meg politikai nyári egyetemét az MSZMP Bács-Kiskun Me­gyei, illetve Baja Városi Bizott­sága a TIT megyei szervezetével karöltve. Az előadás-sorozatot dr. Ba- binyecz Ferenc, a megyei párt- bizottság titkára nyitja meg ma délelőtt 10 órakor, majd Tabaj- di Csaba, az MSZMP KB tanács­adója tart előadást A reform nemzetközi feltételei címmel. Délután ifj. Marosán György elemzi a kormányzati munka időszerű kérdéseit. Kedden Pozsgay Imre állam­miniszter beszél a reform és a haladás összefüggéseiről, majd Ságvári Ágnes történész Tanú voltam című előadása követke­zik. A szerdai zárónapon a Nép- szabadság főszerkesztőjével, Eötvös Pállal és főszerkesztő­helyettesével, Zöldi Lászlóval beszélgetnek a résztvevők. A VI. politikai nyári egyetem dr. Szabó Miklósnak, a megyei pártbizottság első titkárának zárszavával fejeződik be. A minden bizonnyal nagy ér­deklődésre számot tartó elő­adás-sorozatról lapunkban részletesen beszámolunk. G. Z. Négy megye eszperantistáinak találkozója Kecskeméten • Dr. Petfaes Imre bestédét mondja. Az Országos Béketanács, a Ha­zafias Népfront Bács-Kiskun, Bé­kés, Csongrád és Hajdú-Bihar me­gyei bizottsága, a négy megyei esz­perantóbizottság, valamint Kecske­mét Város Tanácsa tegnap a hírős városban rendezte meg a 21. területi eszperantó béketalálkozót. Az egész napos programon külföldiek is részt vettek. A Szakszervezetek Bács-Kiskun I Megyei Tanácsának Kisfaludy ut- I cai székházában 10 órakor a Him­I nusz hangjaival kezdődött a talál­kozó. Seprényi Anita sarkadi diák­lány verset mondott eszperantó nyelven, ezután Vörös László, a Magyar Eszperantó Szövetség Bács-Kiskun Megyei Bizottságá­nak elnöke köszöntötte a résztve­vőket, majd dr. Széki Bálintné, a (Folytatás a 2. oldalon) I H I Ä ■ i • A belga Reue Deprez Liége úr sok erőt, egészséget kívánt min­den magyar békeszerető ember­nek. (Tóm Sándor felvételei) > ■aSSSSSSiSBMMMMni • A résztvevők egy csoportja. Katonai gyűrű Peking körül A kínai néphadsereg egységei elérték Peking külvárosait . 'és ott parancsra várnak — jelentette vasárnap a kínai központi rádió és.a televízió. A Reuter brit hírügynökség szemtanukra hivatkozó leg­frissebb jelentése szerint katonai vonat gördült be a Tie- nannien tér közelében lévő pályaudvarra, a katonák azon­ban nem hagyták el a 13 vagonból álló szerelvényt. A vonat érkezésének hírére több száz. tüntető torlaszolta el a Pe­king főterétől alig I kilométerre lévő pályaudvar fo^kijára­tát: A kínai főváros külső kerületeiből is katonai egységek jelenlétéről számoltak be hírügynökségek. .Szemtanük pán­célosokat láttak Peking külvárosában. Az AP amerikai hírügynökség kínai forrásra hivatkozva azt jelentette, hogy ' 60.-70 ezer katona áll készen arra. hogy a parancsokat végrehajtsa. \ TASZSZ hírügynökség jelentése szerint a kínai had­sereg alakulatai gyijriit vontak a kínai főváros köré. de sehol nem csaptak össze az eléjük vonuló tüntetőkkel. A szovjet hírügynökség beszámolója szerint a pekingi váro­si tanács képviselője az Lj-Kína hírügynökségnek adott nyilatkozatában kifejtette: azért rendelték el a hadsereg felvonulását, mert a pekingi rendőri és közbiztonsági erők nem elegendők arra. hogy érvényt szerezzenek a rendkívüli állapot bevézetéséröl kiadott rendeletnek. Hangsúlyozta, hogy Pekingben az utóbbi napokban tovább erősödtek az anarchikus állapotok, amelyek komoly mértékben akadá­lyozzák a munkát, á termelést, az oktatást és a főváros egész lakosságának életét. Ugyanakkor cáfolta azokat a híreszteléseket, hogy a katonák a diákok elnyomására érkeztek Pekingbe. Nem zárta ki annak lehetőségét, hogy a katonákat a felsőoktatási intézmények közelében helyez­zék cl az oktatók, a diákok és á kiszolgáló személyzet normális tevékenységének a biztosítására, biztonságuk megvédésére . Ez azonban semmfesetre sem jelenti a kato­nai ellenőrzés bevezetését — mondta a városi hatóságok képviselője. , i MSZMP-RF.FORM KÖRÖK ÖWsZÁGÖS TANÁCSKOZÁSA SZEGEDEN Előre kell hozni a pártkongresszust Hiteles vezetők» új arcok —1 Leszámolás helyett elszámolást — A Kádár-korszakot értékelni kell — í j nevet a pártnak — Mi volt a Szovjetunió szerepe'.' — Gazdasági rendszer \ állást — Fordulat • Nagygyűléssel fejeződött be május 21-én, Szegeden az MSZMP-reformkörök első országos tanácskozása, melyen részt vettek Nyers Rezső és Pozsgay Imre államminiszterek, Vastagh Pál, a Csongrád megyei pb első titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. Mindenkinek helye van a nemzeti asztalnál Vasárnap délben nagygyűléssel fejeződött be Szegeden az MSZMP-reformkorök első országos tanácskozása. Az újszegedi szabadtéri színpad háromezer személyes nézőtere zsúfolásig megtelt. A nézőtéren helyet foglaltak Nyers Rezső és Pozsgay Imre államminiszterek, Vastagh Pál, a Csongrád megyei pártbizottság első titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. A szombati plenáris ülések, valamint az öt szekcióban végzett munka alapján vasárnap reggelre a szerkesztő- bizottság összeállította a platformtervezetet. Ezt a nagy­gyűlésen technikai okok miatt nem ismertették teljes terjedelmében. Ehelyett Lovászi József, a Csongrád me­gyei reformkor képviselője olvasta fel a tanácskozáson elfogadott közleményt. Eszerint a tanácskozás érdemi eszmecserét folytatott közös platformtervezet kimunká­lása érdekében. A további vitára bocsátandó tervezetet és a tanácskozáson elhangzott hozzászólásokat teljes egészében nyilvánosságra hozzák. A reformkörök meg­győződése szerint a szegedi konferencia újabb lendületet ad az MSZMP-n belüli reformmozgalomnak, elősegíti a párt megújulását, ösztönzést ad a reformkörök és a különböző politikai mozgalmak, szervezetek közötti kapcsolatépítéshez. A tanácskozás résztvevői kinyilvání­tották szándékukat, hogy az elkövetkezendő hónapok­ban szorosan együttműködnek egy valódi reformprog­ram kimunkálásában. A platformtervezet szerint Nagy Imre, az MSZMP alapító tagja, az ország 1956-os törvényes miniszterelnö­ke politikai koncepciós per áldozata tett. Az MSZMP reformkömnek országos tanácskozása a felelősök he­lyett is megköveti a hozzátartozókat, egyúttal javasolja, hogy az MSZMP Központi Bizottsága még a június 16-ai gyászszertartás előtt ebben a szellemben foglaljon állást. A reformkörök képviselői részt kívánnak venni Nagy Imre és társai temetésén. A továbbiakban a platformtervezetben a reformerek leszögezik: fel kell lépni a teljes megbénulást, és erre hivatkozva, a hatalomátvételt célzó törekvésekkel szem­ben. Az MSZMP káderpártból váljon marxista elkötele­zettségű, baloldali közösségi párttá, amely merít a husza­dik századi szocialista mozgalmak és a polgári progresz- szió értékeiből is. Szakítson a demokratikus centralizmussal, működését a teljes pártdemokrácia jellemezze. Szükségesnek tartják a reformkorok a névváltoztatást Az új névben tükröződ­jön a megújult párt demokratikus szocialista jellege. A nagygyűlésen felolvasták a tanácskozásnak az Ellen­zéki Kerekasztal levelére adott válaszát, amelyben egye­bek .között a reformkörök kimondják: a jelenlegi válság- helyzetből hazánkat csak a társadalmi közmegegyezés mozdíthatja ki. Minden politikai erőnek felelősséget kell vállalnia e történelmi, példa nélkül álló vállalkozás siker­re vitelében. A fő felelősséget annak a pártnak kell vállal­nia, amelynek negyvenévi kormányzása társadalmunkat a jelenlegi válságba juttatta. Az útkeresés után most a reformok teljes körű megva­lósításának időszaka következett el —jelentette ki Nyers Rezső, akit a hallgatóság nagy tapssal köszöntött a pódi­umon. Rámutatott: nem forradalomra, hanem forradal­már szellemű és forradalmár bátorsággal végrehajtandó strukturális reformokra van szükség. Utalt arra is, hogy a magyar szocialista mozgalomban 1953 óta jelen van­nak a reformtörekvések, s ilyen kezdeményezések történ­tek 1956-ban és 1968-ban is. Egyetértett azokkal a véleményekkel, hogy az állami szocializmust, amelyben az állam irányította vagy leg­alábbis akarta irányítani a társadalmat, fel kell váltani egy más típusú szocializmussal, amelyben helye van a piaci gazdálkodásnak, az emberek valóságos nézetei ki­fejtésének, a képviseleti alapon nyugvó többpártrend­szernek, az önkormányzati szabad tevékenységnek. A szocialista értékek meghatározó szerepe mellett helyet kell kapniuk az olyan polgári értékeknek is, mint az egyén, az állampolgár szabadsága. A továbbiakban arról szólt, hogy az 1948-ban megkez­dett modernizáció olyan útnak bizonyult, amelynek ma már nincs folytatása. Nem tehet lemondani a megtett út értékeléséről, az eddigi modernizációs folyamat bevált illetve csak ideiglenesen hasznosnak bizonyult elemeinek szétválasztásáról. — El kell ismerni, hogy súlyos politikai hibák és gaz­dasági úttévesztés történt Magyarországon — folytatta' az államminiszter. — Az MSZMP már 1956-ban elhatá­rozta, hogy megszabadul hibás társadalomfelfogásától, de ez csak részben sikerült. Ebből tanulni kell, amihez a reformkörök éles kritikája hozzásegítheti a mozgalmat, a pártot. Nem szabad magunkat azzal áltatni, hogy már mindent tudunk az igazságról, s most már csak meg kell azt valósítani, felrekuldeni az útból, aki nemet mondani, kritizálni mer. Bizonyos dolgokban, s főleg a hogyanban még mindig keresni kell az utat — állította. Az államminiszter szerint jogos a reformköröknek az a véleménye, hogy az MSZMP-nek átfogóan és tárgyila­gosan újra elemeznie keli az 1956-os nemzeti tragédiát. Véleménye szerint ahhoz, hogy a jövő tehetőségeit kutat­ni tudjuk, s vitázzunk a feltétetekről, el kell jutni 1956 politikai tanulságainak következetes levonásáig, hogy aztán előrenézve, a nemzeti megbékélés jegyében tehessen meghaladni ezt a tragédiát. A nagygyűlés résztvevői nagy tapssal fogadták az államminiszternek azt a kijelentését, miszerint: mindannyiunk érdeke, hogy tisztán lássunk Nagy Imre és társai ügyében, s ha jogsértés történt — mint amire véleménye szerint alapos a gyanú —, akkor azt helyrehozzuk. Nyers Rezső az ország helyzetét egy viharos tengeren veszteglő hajóéhoz hasonlította. Szerinte ahhoz, hogy ebből a viharból kikerüljünk, világos hajózási tervre, felelős és magabiztos kormányosokra, a tisztek és a le­génység közötti bizalomra és együttműködésre van szük­ség. A továbbiakban elmondotta: az MSZMP elhatározta, hogy kiszélesíti a politikai intézményrendszer bázisát, nem akaija tovább egyedül gyakorolni a hatalmat, mert csak így tehet kimozdítani az országot a jelenlegi nehéz helyzetből. Többeknek van joga a nemzeti asztal köré ülni, s mindenkit, oda kell engedni, amikor a nemzet ügyéről van szó. Am a tárgyalások csak akkor verethet­nek eredményre, ha a felek elfogulatlanul, előfeltételek nélkül ülnek asztalhoz. Az MSZMP-nek egyértelműen ki kell nyilvánítani, hogy a nemzeti megbékélést és konszen­zust kereső tárgyalások mellett van és lesz, s azért min­dent megtesz. Az igazságot kell keresni, s nem azt, hogy kinek van igaza — mondta. Azonban nemcsak az orszá­gos politikában kell keresni a megegyezést és az előreha­ladást, hanem a helyi tárgyalásokon is. A pártkongresszus vagy pártértekezlet kérdéséről szól­va kiemelte: bármelyik mellett is döntsön a tagság, annak úgy kell működnie, hogy eredménye bátor program le­gyen. A maga részéről teljes mértékben elfogadhatónak tartaná egy pártkongresszus összehívását. Ennek a párt- kongresszusnak azonban nem tehet célja a párt belső viszályának erősítése, az MSZMP tagjainak egymás elle­ni harca, hanem csak az összefogás, a nemzet kérdéseinek jobb megoldása. Alulról építkező, demokratikus elveken nyugvó MSZMP nélkül a nemzet hajója további veszteg- lésre lenne kényszerítve — mondotta befejezésül Nyers Rezső. Lesz magyar újjászületés Nyers Rezső után Pozsgay Imre kért szót, aki beveze­tőjében a reform néhány emberi összefüggésére hívta fel a figyelmet, mondván: gondolatokban nem vagyunk már szegények, de eltökéltségben van tennivalónk. pj Eltökéltségünk azt jelenti — hangsúlyozta —, hogy nem kúszva, és a magyar progresszióra oly sokszor jel­lemző önfeladással kezdünk hozzá programunk, terveink megvalósításához, hanem kihasználva a kedvező nemzet- köri körülményeket, amelyekhez hasonlóak ritkán for­dultak elő a magyar történelemben. Meg kell szoknunk, hogy politikát nem elméletekkel kell igazolni, hanem a nép által szükséges igazolást sze­rezni mondta a későbbiekben. Ha törvényes rendje lesz a többpártrendszernek, semmiféle más út nem járha­tó. Illúzió azonban azt hinni, hogy a demokrácia nem csak gyógyír, hanem varázslatos eszköz lehet a bajok gyors felszámolására, megoldására. Nagy tapssal fogadták a nagygyűlés résztvevői, ami­kor a többpárti együttműködésről szólva a szónok ki­egyezést sürgetett. Az első választási küzdelem nem lehet a hamis ígérgetések és ráígérések küzdelme. Ha azzá válik, nem lesz miről megegyezni. A demokrácia — folytatta a Politikai Bizottság tagja — nem azt jelenti, hogy a nép tévedhetetlen. A demokrá­ciában nem egy diktatórikusán és paternalisztikusan le­alacsonyított nép vesz részt a döntésekben, hanem a maga kárán nagyon tanulékony közösségi társadalom. Ilyenkor a döntéseket nem alattvalók, hanem szuverén, önrendelkezésre képes állampolgárok hozzák. A Politikai Bizottság tagja a továbbiakban kijelentet­te: a nemzeti megbékélésre törekvés, a kiegyezésen át megvalósuló békés átmenet megtervezése azt is jelenti, hogy e 93 ezer négyzetkilométeres területen élő tíz és fel milliónyi állampolgár 15 milliónyi magyarért érez felelős­séget. Gondolni kell mindenkire, aki — bár más népek országának állampolgára — úgy hiszi, hogy nemzeti lété­ben, kultúrájában idekapcsolódik. A magyarság fenntar­tásának sokfele küzdelem lehet az alapja, de a legjobb és a legfontosabb a példa, hogy érdemes a mai Magyaror­szágon élni. A magyarságért érzett felelősség tehet az egyetlen eszköze és hivatkozási alapja az ellenzékkel, a függetlenekkel, az alternatív szervezetekkel, a pártokkal és leendő pártokkal kialakuló kapcsolatoknak. Ez a vál­lalkozás kockázatokat is magában rejt, de önnön megis­merésünkön túl a tolerancia, a türelem tehet az, amely a békés utat segítheti. Pozsgay Imre végezetül utalt arra, hogy négy és fél évtizeddel ezelőtt a magyar progresszió Szegeden fogal­mazta meg, s tűzte-zászlajára a jelszót, hogy lesz magyar újjászületés. Ez a zászló itt is, országszerte is lehanyatlott. Felemelésére a reformkörök mozgalmán át talán újra, s talán utoljára adatik meg a lehetőség. Remélhetően újra kimondható: lesz magyar újjászületés — fejezte be hosz- szan tartó tapssal fogadott beszédét Pozsgay Imre. A nagygyűlés háromezer résztvevője végezetül közö­sen elénekelte a Himnuszt. (MTI) gondolatban — Békés átmenetet •— Rehabilitálni kell Nagy Imrét— Az MSZMP jélerilcg nem nyer­ne a választásokon.-(A szombatieseményedről a 3. oldalon számolunk be;) ' f

Next

/
Oldalképek
Tartalom