Petőfi Népe, 1989. május (44. évfolyam, 102-127. szám)

1989-05-19 / 117. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1989. május 19. Ki lesz a tanítóképző főigazgatója? Négy jelölt — négy lehetőség Ki ül július 1-jén a Kecskeméti Taní­tóképző Főiskola főigazgatói székébe? A kérdés okkal foglalkoztatja az intéz­mény testületét és hallgatóit. Kraj- csovszky József, a jelenlegi főigazgató megbízatása ugyanis június 31-ével le­jár. A megüresedett állás betöltésére a Művelődési Minisztérium pályázatot hirdetett, melyre négyen jelentkeztek: dr. Dovala Márta tanszékvezető, Kisné dr. Csányi Anikó, a megyei pártbizott­ság jelenleg gyesen lévő osztályvezető­je, dr. W. Mikó Magdolna főigazgató­helyettes, és dr. Zsolnai József pedagó­giai kutató. Négy gyökeresen eltérő személyiség, alapjaikban eltérő progra­mokkal. Sok minden múlik a főigazgató sze­mélyén. Egyebek mellett az elkövetke­zendő, legalább öt esztendő irányvona­la, légköre, szelleme. Néni lehet tehát közömbös egyetlen dolgozónak sem, hogy kinek kedvez a végső döntés. De nem közömbös a megyeszékhely, a pe­dagógusképzés számára sem. A négy pályázó közül ketten jelenleg is a főiskola dolgozói. Ketten azonban „kívülről”, a testület számára félig- meddig ismeretlenül pályáztak. Ennek feloldására a felelősségteljes döntés le­hetőségének maximális biztosítására, a vélemények megalapozására szervez­ték meg azt az egyelőre még nem min­dennapi eseményt, mely a négy főigaz­gató-jelölt, valamint a főiskola testüle­tének dolgozói és hallgatói közösségé­nek találkozását, párbeszédét tette le­hetővé. Dr. Dovala Márta programbeszédét hallgatta elsőként a termet zsúfolásig megtöltő „közönség”. S hogy a reakci­ók nem egyeztek minden esetben az ilyenkor elvárt viselkedési normákkal, az bocsáttassák meg már csak azért is, mert valamennyien először vettek részt hasonló rendezvényen. Dr. Dovala Márta két éve vezeti a főiskola nyelvi-irodalmi tanszékét, előtte az Országos Pedagógiai Intézet munkatársa, több hazai és nemzetközi kutatás résztvevője volt, és szakirodal­mi írások publikálója. Talán ez utóbbi tevékenységéből fakadóan érzi különö­sen fontosnak a nemzetközi gyakorlat elemzését, a hasznosítható eredmények beillesztését a magyar gyakorlatba. A diplomának szerinte is a konvertál­ható ismeretek meglétét kell takarnia, melyek rugalmasak, alkalmazkodók a mindenkori körülményekhez. Ennek része egyebek mellett az általános és a szakmai műveltség kívánatos arányá­nak megtalálása is. Az általános iskola és az óvoda egy­másra épülését, a két intézmény közötti szorosabb kapcsolat megalapozását az óvodapedagógiai gyakorlat általános iskolai hasznosításával látja lehetséges­nek. A továbbképzés lehetőségeit ku­tatva dr. Dovala Márta a képzési idő négy évre való bővítését latolgatta. Kisné dr. Csányi Anikó a pályázók legújabbika. Gyakorlata a pedagógiá­ban, a felsőoktatásban nincs. Érthető tehát, hogy programbeszéde elsősor­ban elméleti síkon mozgott. Mint mondta, számára a még nyitottabb, ru­galmasabb és demokratikusabb peda­gógusképzés az elérendő cél. S hogy ezt miként szeretné megvalósítani? Hang­súlyt helyezve az érzelmi, ideológiai és á világnézeti nevelésre, a főiskolai ranghoz méltó arculat megalapozásá­val, a demokratikus tanár—diák vi­szony megteremtésével, a gyakorló in­tézmények szerepének növelésével. A Kecskeméti Tanítóképző Főisko­lán folyó kísérleteket — így az integrá­ciót, valamint az új felvételi eljárást — elmélyülésre méltónak, önmaga szá­mára elfogadhatónak és továbbfej- leszthetőnek tartja. Olyannyira, hogy a kísérletek sorát gyarapítaná is. Négy évesre hosszabbított képzési idő kerete­ben honosítaná meg kezdetben a tanító plusz egy szakos tanár, majd a kétsza­kos tanárképzést. Mindezt a szakkollé­giumi rendszerre, a már meglévő peda­gógusgárdára, valamint a közművelő­dési intézményekre alapozná. Dr. W. Mikó Magdolna neve már hosszú ideje összefonódott az óvókép­zéssel, hiszen harminc esztendeje dol­gozik a kecskeméti intézményben. Programbeszéde is — mely a főiskola pillanatnyi állapotának elemzéséből in­dult ki — arra utalt, hogy ő a jó érte­lemben vett „konzervatív szárny” kép­viselője a négy jelölt között. Már amennyiben az előző főigazgatóval kö­zösen kitaposott ösvényükön való to­vábbhaladást így nevezhetjük. A főigazgató-helyettes utalt arra, hogy az integráció bevezetésével az egyik cél a képzési idő meghosszabítása volt. Most — élve a két szak közötti választás kínálta lehetőségekkel — a mindenkori aktuális pedagógusszük­ségletnek megfelelő létszámok indítása válhat lehetővé. Annál is inkább indo­koltnak érzi ezt dr. W. Mikó Magdol­na, mivel a másoddiploma megszerzése nyitott lehetőség valamennyi, az integ­rált képzésben diplomázott pedagógus számára. A levelező óktatásban a képe­sítés nélküli pedagógusok képzése he­lyett ezt a formát részesítené a főigaz­gató-jelölt előnyben. A megkezdett kí­sérletek — egyebek mellett a komplex felvételi eljárás — finomítását, a bevá­lásvizsgálatok elvégzését az intézmény alapvető feladatának tartja csakúgy, mint a megyei jogú város nyújtotta, egyre szélesedő lehetőségek maximális kiaknázását. Dr. Zsolnai József pályázata a fő­igazgató-választás tulajdonképpeni szenzációja. Nem más ő ugyanis, mint a ;,magyar pedagógia fenegyereke”, a törökbálinti kísérleti általános iskola megálmodója és valóra váltója, a nyel­vi—irodalmi—kommunikációs kísér­let, valamint az értékközvetítő és ké­pességfejlesztő program kidolgozója. Jelenleg a jászberényi tanítóképző főis­kolán kísérleti jellegű tanítóképzéssel is foglalkozik. Zsolnai nem árul zsákbamacskát. Egy percig sem titkolta: „Önök főigaz­gatót keresnek, én kutatóhelyet.” Pe­dagógiája számára utánpótlást, az el­méletben és a kutatómunkában egy­aránt járatos pedagógusokat szeretne képezni — ha elfogadják, akkor itt, Kecskeméten. Hogy milyen iskolát csinál Zsolnai? A felzárkóztatást, s ugyanakkor a te­hetséggondozást egyszerre megoldó, sokaktól támogatott iskolát, ahová a gyerekek mindenesetre szívesen járnak. Programja — s ezt különösképpen hangsúlyozta — alternatív, tehát kész, választható, bármely általános iskolá­ban legálisan alkalmazható. Megyénk­ben Jánoshalmán és Kiskunhalason használják). Hogy mit kapna a Kecske­méti Tanítóképző Főiskola Zsolnaival? Egyebek mellett egy kész programot, melyben — ígéri a pályázó —, szabad választás srerint vehetne részt hallgató és oktató. És kapnának némi többlet- munkát, kutatási lehetőséget. Egy telje­sen új szemléletet. A kérdések és Válaszok a jó szándé­kú érdeklődést példázták. Találgatni, hogy ki lesz az új főigazgató, még ko­rai, megalapozatlan volna. A négy pályázó négy, alapjaiban el­térő lehetőség, az intézményhez ilyen vagy olyan módon tartozók számára. Hogy vérmérsékletükhöz, képességeik­hez, indítattásukhoz mely alternatíva áll legközelebb, azt május 24-éig bár­milyen formában a főiskolai tanács tu­domására hozhatják. Ekkor dönti el - ugyanis titkos szavazással a huszonegy tagú főiskolai tanács, hogy melyik je­löltet támogatja határozatával. A vég­ső döntést a Művelődési-Minisztéíhim valamikor július l-jét“3hegelőzőenJ mondja ki a főiskola jáváslattételének figyelembevételével. Addig is ki-ki drukkolhat a maga jelöltjének. G. Tóth Tímea FŐVÁROSI KISSZÖVETKEZET KECSKEMÉTEN Vidd magaddal a számítógépedet! Kezdetben mindenki Commodore-t vásárolt, aztán jött az IBM és a PC-korszak; sokáig a célszerűség, teljesítmény és kihasználhatóság he­lyett inkább a divat diktált. Ma viszont: a pénz. Legalábbis ezt mondják a számítógéppiac szak­értői, például a budapesti Szervo Elektronikai és Számítástechnikai Kisszövetkezet munkatársai. Tóth Péter elnök szerint a vállalatok, intézmé­nyek a lehető legolcsóbban szeretnék megúszni a számítógépesítést, s első kérdésük az eladóhoz többnyire nem az, mit tud a komputer, hanem, hogy mennyibe kerül. Holott erre az árura is igaz: az olcsó sokszor drágább! KÉSZENLÉTBEN A HÉT VÉGÉN ORVOSOK a l3| let ideje hétfőtől péntekig 18 W órától másnap reggel 8 óráig iart, szombaton, vasárnap és ünnepnapokon reggel S órától folyamatosan a következő hét­köznap reggel 8 óráig. Az ügyelet helye felnőtteknek: Kecskemét, Nyíri út 38. (T.: 20-488), központi tömb, diagnosz­tika. Gyermekeknek: Kecskemét, Izsá­ki út 5. C-pavilon, földszinti ambulan- cia,(T.: 22-822). Ágasegyháza, Bajlószög, Helvécia, Hetényegyháza, Jakabszállás, Nyárlő- rinc. Városföld gyermek és felnőtt be­tegeit a munkaszüneti'napokon a kecs­keméti kórház említett két épületében látják el. Orgovány: Orgovány, központi ren­delő T.: 25), Lajosmizse, Felsőlajos, Ladánybene: Lajosmizse, központi rendelő (T.: 24), Szabadszállás, Fülöp- szállás, Soltszentimre: Szabadszállás, központi rendelő (T.: 22), Kunszent- miklós, központi rendelő (T.: 155), Du- navecse, Szalkszentmárton, Apostag: Dunavecse, központi rendelő (T.: 75), Kerekegyháza,; Fülppháza, Kunba- racs: dr. Gódor Gy, (Kerekegyháza, Lenin tér 3. (T:: 71-338), Lakitelek: dr. Kalocsa Z. (Lakitelek, Egészségház, (T.: 42-152), Izsák: dr. Söreghi 1. (Izsák, Rákóczi 19. T.: 74-084), TiSza- alpár: dr. Fekete F. (Tiszaalpár, Már tyás k. u. 2. T.: 44-050). Lelkisegély-szolgálat: a kecskeméti 28-222-es telefonszámon, naponta 18 órától másnap 6 óráig hívható. BAJA: az ügyeletet a kórház baleseti sebészeti pavilonjában látják el (Po- korny u., T.: 11-244.), itt fogadják a bajai, bácsbokodi, bácsborsódi, báes- szentgyörgyi, bátmonostori, csátaljai, csávolyi, dávodi, érsekcsanádi, felső- szentiváni, garai, hercegszántói, ne- mcsnádudvari, sükösdi, szeremlei és vaskúti betegeket. BÁCSALMÁS: a rendelőintézetben a bácsalmási, bácsszőlősi, tataházi, mátételki, kunbajai, csikériai, madara- si, katymári lakosokat látják el (T.: 124). KISKŐRÖS: a Kossuth utcai rende­lőben látják el a betegeket (T.: 11-922). Fogászati ügyelet a város és a környék lakói részére minden szombaton 8-tól 12 óráig. Szakorvosi rendelőintézet: Kiskőrös, Petőfi tér 12. Az ügyelet ide­jén ellátják a kiskőrösi, akasztói, csen­gődi, tabdi, kaskantyúí betegeket. Kecel, Imrehegy: Kecel, központi rendelő (T.: 69), Soltvadkert: központi rendelő (T.: 21). KISKUNFÉLEGYHÁZA: a köz­ponti ügyelet szombaton reggel 7 órá­tól hétfő reggel 7 óráig tart. Helye: Kiskunfélegyháza, Fadrusz u. 4. (T.: 62-360). Ellátják a kiskunfélegyházi, gátéri, kunszállási, pálmonoston, pető- fiszállási, bugaci betegeket. A gyermekorvosi ügyelet rendje szombaton és vasárnap 7-től 19 óráig. Helye és telefonja azonos a központi ügyeletével. _ TISZA KECSKE: a rendelőintézet­ben a tiszakécskei és a szentkirályi be­tegeket látják el (T.: 41-011). “ KALOCSA: a rendelőintézetben tar­tanak ügyeletet: Kossuth u. 34—36. Itt látják el Bátya, Foktő, Géderlak, Ho­mokmégy, .Miske, Ordas, Duna szén t- benedek, Öregcsertő, Csorna, Szak- már, Úszód és Kalocsa betegeit. Az ügyelet ideje szombaton, reggel 7 órá­tól hétfő reggel 7 óráig tart (T.: 10,122, 234, éjszakai ügyelet: 213-as mellék, URH-szoba: 219-es mellék.) A rendelőintézetben munkaszüneti napokon a fogászati ügyelet sürgős esetben vehető igénybe, 9-től 12 óráig. A fogászati ügyelethez tartozik: Kalo­csa, Solt, Harta, Dunapataj, Duna- szentbenedek, Dusnok, Fájsz, Hajós és a csatolt községek. Solt, Újsolt, Dunaegyháza: Solt, központi rendelő (Vécsey tér 1. T.: 167), Fájsz, Dusnok, Dunapataj, Har­ta: dr. Mácsik E. (Dunapataj, Ordasi u. 10. T.: 46). KISKUNHALAS: a Semmelweis Kórház központi ambulanciáján tarta­nak ügyeletet. (T.: 21-011, 275-ös mel­lék). Itt látják el a balotaszállási, har- kakötönyi, zsanai, kunfehértói, kis­szállás]', pirtói betegeket. Kiskunmajsa, Szánk, Jászszentlász- ló, Csólyospálos, Kömpöc: Kiskun­majsa, központi rendelő (T.: 31-211): Jánoshalma, Rém, Borota, Kélesha- lom: Jánoshalma, . központi rendelő (T.: 88), Kelebia, Tompa: dr. Bartha I. (Kelebia, Ady E. 16. T.: 30). GYÓGYSZERTÁRAK György u. 7.; Jánoshalma: Béke u. 1/A; Kalocsa: Széchenyi lakótelep; Kiskő­rös: Kossuth u. 5.; Kiskunfélegyháza: Attila u. 1.; Kiskunmajsa: Hősök tere 3.; Kunszentmiklós: Kálvin tér 7.; Solt­vadkert: Ifjúság u. 2.; Tiszakécske: Bé­ke tér 4.; Kiskunhalas: Kossuth u. 15.;1 Solt: Béke tér 6. ÁLLATORVOSOK Tar--------- A péntek esti zárórától f hétfő reggelig a következő gyógyszertárak tartanak ügyeletet: Kecskemét: Szabadság tér j .;• Baja: Tóth Kálmán tér 2.; Bács­almás: Hősök tere 4.; Izsák: Dózsa Az ügyelet szombat reg­gel 7 órától hétfő reggel 7 óráig tart. KECSKEMÉTI ÁL­LATKÓRHÁZ: folyama­tosan működik. BAJAI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET. Baja, Bátmonostor, Sze­relnie: dr. Aradi I. (Baja, Martinovics u. 4/A T.: 12-524), Nemesnádudvar, Sükösd, Érsekcsanád: dr. Punczman T. (Baja, Kossuth u. 11/A. T.: 12-482), Bácsszentgyörgy, Gara, Vaskút: dr. Tálas L. (Gara, Vörös Hadsereg u. 7/ A), Felsőszentiván, Csávoly, Bácsbo- kod: dr. Sz. Tóth I. (Felsőszentiván, Jókai u. 25.), Bácsborsód, Madaras, Katymár: dr. Szabó I. (Bácsborsód, Dózsa u. 13.), Hercegszántó, Dávod, Csátalja, Nagybaracska: dr. Tüske F. (Nagybaracska, Tulbanov u. 18. T.: 168). KALOCSAI ÁLLATEGÉSZSÉG­ÜGYI KERÜLET: Kalocsa, Bátya, Foktő, BAFAMI: dr. Simon E. Kalo­csa, Vörösmarty u. 69.), Tass, Szalk­szentmárton: dr. Reviczky Gy. (Szalk­szentmárton, Vasút u. 12.), Dunavecse, Apostag: dr. Magyar K. (Dunavecse, Bajcsy-Zs. u, 17/A), Solt, Újsolt, Du­naegyháza, Állampusztai Célgazdaság solti kerülete: dr. Varjú S. (Solt, Kos­suth u. 86. T.: 52.), Harta, Dunatetét- len, Állampuszta: dr. Kohány S. (Har­ta, Dunasor 6.), Dunapataj, Ordas, Géderlak, Úszód, Dunaszentbenedek: dr. Mészáros L. (Dunapataj, Malom u. 20. T.: 45.), Szakmár, Öregcsertő, Ho­mokmégy: dr. Török L. (Öregcsertő, Kossuth u. 23. T.: 11), Miske, Drág- szél, Hajós, Császártöltés: dr. Koch J. (Hajós, Temető u. 2. T.: 11), Fájsz, Dusnok: dr. Bajusz I. Dusnok, Vörös Hadsereg u. 23.) KECSKEMÉTI ÁLLATEGÉSZ­SÉGÜGYI KERÜLET: Kecskemét, Hetényegyháza: dr. Juharos I. (Kecs­kemét, Petur bán u. 2. T.: 20-454), Kecskemét, Ballószög, Helvécia: dr. Fáy J. (Kecskemét, Juhar u. 4/B. T.: 46-791), Jakabszállás, Orgovány: dr. Bartal J. (Orgovány, Hajma A. u. 22. T.: 42), Szentkirály, Nyárlőrinc, Város­föld: dr. Dani S. (Nyárlőrinc, Sugár u. 16. T.: 43-192), Lajosmizse: dr. Havasi F. (Lajosmizse, Rákóczi u. 29. T.: 56- 248), Tiszakécske: dr. Jenei J. (Tisza­kécske, Kerekdomb 99.), Kerekegyhá­za, Kunbaracs, Ladánybene: dr. Tóth B. (Ladánybene, Piactér u. 12. T.: 56- 948). KISKŐRÖSI ÁLLATEGÉSZSÉG­ÜGYI KERÜLET: Kiskőrös: dr. Utschalott F. (Kiskőrös, Bacsó B. u. 12. T.: 11-653), Ágasegyháza, Fülöp- háza, Izsák: dr. Jávor P. (Izsák, Ságvá- ri u. 5. T.: 74-263), Kunszentmiklós, Kunpeszér, Kunadacs: dr. Szalay T. (Kunszentmiklós, Mikulás u. 1. T:: 51- 055), Szabadszállás, Fülöpszállás: dr. Bálint T. (Szabadszálás, Vörös Hadse­reg u. 48/A), Soltvadkert, Bocsa, Táz- ■lár: dr. Rohonczy Gy. (Soltvadkert, Bocskai u.’ 29. T.: 31-325), Akasztó, Csengőd, Tabdi, Páhi, Soltszentimre, Kaskantyú: dr. Bozi R. (Akasztó, Vö­rös Hadsereg u. 3. T.: 51-336), Kecel, Imrehegy: dr. Sőreghy A. (Kecel, Ná­das u. 10/1; T:: 21-184). KISKUNFÉLEGYHÁZI ÁLLAT­EGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kis­kunfélegyháza: dr. Horváth A. (Kis­kunfélegyháza, Wesselényi u. 3. T.: 61- 389), Gátér, Pálmonostora, Petőfiszál- lás: dr. Szobonya Cs. (Pálmonostora, Dózsa Gy. u. 59. T.: 79-586), Tiszaal­pár, Lakitelek: dr. Horváth L. (Tiszaal­pár, Ady E. u. 89. T.: 44-191), Kiskun­majsa, Kömpöc, Csólyospálos: dr. Fü- löp J. Kiskunmajsá, Tanácsköztársa­ság u. 66. T.: 31-828), Jászszentlászló, Szánk: dr. Török L. (Jászszentlászló, Dózsa Gy, u. 5. T.: 31-036), Bugac, Kunszállás: dr. Bogdán A. (Bugac, Fel­sőmonostor 577. T.: 72-570). KISKUNHALASI ÁLLATEGÉSZ­SÉGÜGYI KERÜLET: Kiskunhalas: dr. Mészáros I. (Kiskunhalas, Attila u. з. T.: 21-748), Zsana, Harkakötöny, Pirtó, Balotaszállás, Kunfehértó: dr. Kazinczi F. (Kunfehértó, Előre Tsz. T.: 22-377), Jánoshalma: dr. Ivanics M. (Jánoshalma, Bíró B. u. 7. T.: 283), Borota, Rém: dr. Fekete I. (Borota, Deák F. u. 48. T.: 471), Mélykút, Kis­szállás: dr. Simon J. Mélykút, Kossuth. и. 13. T.: 168), Tompa, Kelebia: dr. ! Szilvási Gy. (Tompa, «Szabadság tér 6/E. T.: 94), Bácsalmás, Csikéria, Bács- szőlős, Kunbaja: dr. Rácz I. (Csikéria, 'Kossuth u. 21. T.: 4), Tataháza, Bács­almás,' Mátételke: dr. Csibri J. (Bács­almás, Petőfi u. 48.) • Újdonság a honi piacon: a „laptop”, azaz a hordoz­ható táska- számítógép. (Gaál Béla felvétele) A Szervo — ezt az elnök is elismeri nem tartozik a legolcsóbb cégek közé. De igyekeznek minőségi terméket beszerezni és ajánlani, s különböző szolgál­tatásokat is nyújtanak a szerviztől az egyedi igények szerint készített felhasználói programokig. Az egyre nagyobb kínálattal és egyre visszafogottabb kereslet­tel biró piacon a Magyarországon még újdonságnak számító „laptop”, azaz táskaszámítógépekkel próbál­ják megnyerni a vevőket. A valóban diplomatatáska méretű, összecsukható, fogantyúval is ellátott kis gé­peket magával viheti tulajdonosa bárhová, s az elekt­romos hálózathoz csatlakoztatva máris működtethe­ti. Ki tudja, nemsokára talán a „legmenőbb” üzletem­berek már el sem indulnak „laptop” nélkül tárgyalás­ra. Igaz, ehhez tényleg „menőnek” kell lenni, ezek a gépek ugyanis nem olyan olcsóak, mint amilyen ki­csik. Az ár negyedmilliónál kezdődik, a legokosabb gépért pedig négyszer ennyit es el­kér a forgalmazó. Tudásuk ellen­ben szinte semmiben nem marad el a nagyobb komputerekétől. A 32 bites (bit = a digitális számítógé­pekben létező legkisebb informá­cióhordozó) Rein 386 AT-n akár animációs filmet is lehet készíteni, olyan tökéletes a képfelbontása. A hordozható számítógépeket va­lószínűleg a szoftverkészítőknek találták ki; hónuk alatt a bármikor és bárhol üzemeltethető szerkezet­tel, „végigházalhatják” program­jaikat ajánlva akár az egész orszá­got. A számítógépek iránt érdeklődő kecskemétiek nemrégiben kétna­pos kiállításon ismerkedhettek meg a kisszövetkezet kínálatával, így a „laptop” gépekkel is. A kiál­lítás, persze, egyúttal üzleti célokat is szolgált. Mint Tóth Péter mond­ta, Bács-Kiskun megye számukra teljesen ismeretlen terep, és szeret­ték volna kipuhatolni a helyi piaci lehetőségeket. Meglepetéssel ta­pasztalták, hogy az érdeklődők többsége nem azzal kezdte: mit kóstál az áru, hanem az igényeik­nek megfelelő gépet keresték. Az ár csak aztán került szóba. Az egyik látogató viszont azon lepő­dött meg, hogy a Szervo-nak sikerült üzleteket kötnie, s ezzel megvetnie a lábát a megyében, ahol a számító­géppiac nem tartozik éppen az elhanyagolt, gazdátlan területek közé.. A konkurencia egyébként nem fogadta hűvösen, netán ellenérzésekkel a fővárosi kisszövetkezetet. A Számítástechnikai és Ügyvitelszervezési Vállalat Kecskeméti Számítóközpontjának jelenlévő képvise­lője együttműködést ajánlott. így remélhetőleg vi­szontláthatjuk a praktikus kis hordozható számítógé­peket, mégpedig a SZÜV júniusban Kecskeméten megnyíló fővállalkozói irodájában. M. Á. RÓJ MEDVEGYEV: ítéljen a történelem Az itt következő részlet Rój Medvegyev ítéljen a történelem cfinü, a Kossuth Könyvkiadónál ebben az évben megjelenő Sztálin-életrajzából való. 3. rész A nagy éhínség délen A szovjet falu számára az első öt­éves tervidőszak vége nemcsak a tö­meges kollektivizálást hozta meg, ha­nem az emberéletek millióit követelő szörnyű éhínséget is. Az egyre súlyo­sabb élelmiszerhiány 1930—1931- ben érződött a falvakban. A mező- gazdaság termelése csökkent, az álla­milag begyűjtött gabona mennyisége viszont növekedett. 1932 késő őszén azonban kegyetlen éhínség sújtotta az ország kiterjedt körzeteit. Különö­sen vadul tombolt Dél-Ukrajnában, a Közép-Volga vidékén, Észak- Kaukázusban és Kazahsztánban. Hírzárlat és katonai kordon Méreteit tekintve ez az éhínség je­lentősen felülmúlta az 1921-es Volga- vidéki éhínséget, amelyről valameny- nyi újság írt. Akkor az egész ország­ban gyűjtést rendeztek, 'nemzetközi segélyakciókat szerveztek, külön szervezeteket alakítottak az éhező kormányzóságok megsegítésere. 1932—1933-ban semmi ilyesmi nem történt. Hírzárlatot rendeltek el. Sem a Szovjetunióban, sem külföldön nem kezdtek semmilyen kampányt az éhezők megsegítésére. Sőt hivatalo­san cáfolták a tömeges éhínség pusz­ta tényét is. Az éhezők százezrei, sőt milliói menekültek a városokba és a szerencsésebb területekre, de kevesen értek célba, mivel az utakon és a vas­útállomásokon katonai kordont állí­tottak fel, s nem engedték ki a parasz­tokat az éhínség sújtotta körzetekből. De aki eljutott a városba, az sem kap­hatott segítséget. A parasztoknak nem volt élelmiszerjegyük, és az üzle­tekben nem adtak el nekik kenyeret. Kijevben és sok déli városban korán reggel azzal kezdődött a nap, hogy összeszedték az éhen halt parasztok hulláit, szekéren kihordták a város szélére és jeltelen tömegsírokban te­mették el őket. Egyetlen szó sem esett az éhínség­ről az élenjáró kolhozparasztok első országos kongresszusán sem. A ta-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom