Petőfi Népe, 1989. május (44. évfolyam, 102-127. szám)

1989-05-19 / 117. szám

' 4 frvr\ T \ n \ C Várható időjárás ma estig: az ország nagy részén 1-LrV/ü általában kevés lesz a felhő, több órás napsütésre lehet számítani. Helyenként zivatar alakul ki. A délkeleti, keleti szél megélénkül. A legmagasabb nappali hőmérséklet délnyugaton kevéssel 20 fok felett, másutt 25 fok körül alakul. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLIV. cvf. 117. szám Ára: 4,30 Ft 1989. május 19., péntek Ülést tartott a Minisztertanács A Minisztertanács csütörtöki ülésén áttekintette az Országgyűlés legutóbbi ülésszakának tapasztalatait, és meghatározta az ebből adódó feladatokat. A kormány megvitatta az 1988. évi állami költségvetés végrehajtásáról, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság ezzel kapcsolatos állásfoglalásáról és a pénzügyi szervek ellenőrzési tapasztalatairól szóló előtenesztéseket. A Minisz­tertanács a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolót az Országgyűlés elé teijeszti. A kormány megtárgyalta az új adórendszer működésének tapasztalatait, és módosította a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény végrehajtási rendeletét. A Minisztertanács előterjesztést hallgatott meg az értékpapírok forgalmazá­sáról, a tőzsdéről és az Állami Értékpapír Felügyelet létrehozásáról. A Minisztertanács megvitatta a gabonavertikum érdekeltségi és szervezeti fejlesztéséről készített anyagot. (Szóvivői tájékoztató a 2. oldalon) Felértékelődik a külterület! • (Walter Péter felvéte­lei) Az Országos Tudományos Ta­nyakonferencia meghívója is az idők változását jelzi. Fő helyen ol- vasható: a konferencia megrende­zését és a megjelenő kötet kiadását támogatta: az Agrár Innovációs Bank Rt., a Fogyasztási Szövetke­zetek Bács-Kiskun Megyei Szövet­sége, a Kiskunsági Mezőgazdasági Szövetkezetek Területi Szövetsége. Aligha szorul bizonyításra: érde­keltségi, érdekvédelmi körükbe tar­tozó ügyet segítene. Pénteken a délutáni órákban még nem tudni, hogy a tanácskozás hozama arányos lesz-e a ráfordított szellemi energiával, anyagiakkal. Hallottunk eredeti gondolatokat, lényegfeltáró összegzéseket, okos javaslatokat, de ismétléseket is. A tanyák mai helyzetével, a leg­utóbbi évek változásaival foglalko­zó felszólalók azonban kivétel nél­kül utaltak a konferencia időszerű­ségére. Mind kevésbé közelíthető meg ugyanis hagyományos módszerek­kel a tanyakérdés, a tudománynak, a politikának válaszolni kell az élet által foltetl kérdésekre, dönteni kell: hogyan tovább? Abban is egyetértettek: sok, még korábban hasznos intézkedés elavult. Orszá­gosan is, Bács-Kiskunban is. Erről szólt Tohai László, a Bács- Kiskun Megyei Tanács általános elnökhelyettese az MSZMP oktatá­si igazgatósága zsúfolt nagytermé­ben. Az ország legfiatalabb megyé­jében ma is százezrek élnek tanyán. Sorsuk közügy, mint ahogyan ed­dig is a legfontosabb teendők közé sorolták a tanyavilág ügyeit. A fej­lesztési tervekben mindig figyelem­be vették a helyi sajátosságokat. Enyedi György' akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatási Központok igazgatója szemléletváltozást sürge­tett. Évtizedeken keresztül arról vi­tatkoztak a szakemberek, hogy életképesek-e a tanyák. Fennma­radnak vagy eltűnnek? Egyik végle­tes álláspontot sem igazolta az idő. A tudósok, a közigazgatási szak­emberek napjainkban azt vizsgál­ják, hogy a tanyák miként tagozód­hatnak a modern településhálózat­ba. Talán korábbi tanácskozások tapasztalatai alapján javasolta, hogy ne csak ellátási, gyakorlatias, gazdaságossági szempontokból ele­mezzék a tanyák lehetséges holnap­ját. Ne feledkezzenek meg arról: a tanya sajátos emberi közösség. Á fölkért előadók közül dr. Csa­tári Bálint kandidátus, a kecskemé­ti .településkutató csoport vezetője A tanyarendszer és a modernizáló­dó településhálózat viszonya című előadásában átfogó vizsgálatuk legfontosabb megállapításait ismer­tette. Utalt arra, hogy a megyénk­ben is megfigyelhető sűrűsödések és ritkulások (koncentrációk és de­koncentrációk) nemcsak hazai je­lenségek. Még az itt élők is megle­pődve értesültek arról, hogy több száz új tanya épült megyénkben a legutóbbi években. Korszerűbb tanyafogalom meg­alkotására hívta föl a figyelmet (Folytatás a 2. oldalon.) A SZOVJET—KÍNAI CSÚCS MÉRLEGE: A kapcsolatok jelképes normalizálása Maradtak múltból örökölt problémák • Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára, államfő és felesége, Raisza május 18-án a Sanghaji repülőtéren, röviddel a Pekingből történt érkezésük után. Grósz Károly fogadta a VSZ politikai főcsoportfőnökét Grósz Károly, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt főtitkára csütör­tökön fogadta a VSZ-tagállamok hadseregeinek politikai főcsoport- főnökeit, akik Budapesten tartják soros tanácskozásukat. A küldött­ségek nevében Alekszej Lizicsev, a Szovjet Hadsereg és Haditengeré­szeti Flotta politikai főcsoportfő­nöke adott tájékoztatást munká­jukról. A főtitkár hazánk helyzetéről szólva az MSZMP legfontosabb feladataként a stabilizáció megte­remtését, a szocialista társadalmi rend megőrzését, a politikai és gaz­dasági reformok következetes foly­tatását jelölte meg. Aláhúzta, hogy fel kell lépni á hadsereg és más fegy­veres testületek depolitizálása ellen. A fegyveres erőknek az alkotmány szellemében a szocialista rendet kell védeniük. Az MSZMP főtitkára elmondta, hogy a Politikai Bizottság értékelé­se szerint a VSZ betölti küldetését, biztosítja a tagállamok békéjét és biztonságát. Pedagógus­sztrájk Baján ______ — Holnap nem kell iskolába jön­ni — újságolja egy kék szemű kis­lány: Kovács Helga 2/b osztályos tanuló, aki bátyjával, a negyedikes Ferivel, és barátnőjével, Acs Andre­ával a napköziből igyekszik hazafe­lé. Az időpont csütörtökön délután S óra, a helyszín a Bajai Eötvös József Tanítóképző Főiskola II. számú gyakorlóiskolája. (Ezt az in­tézményt a helybeliek felsővárosi általánosnak hívják.)-n— Ugyan, csak nem kezdődött meg már a vakáció? — kérdezem tréfásan, mire. a válasz: — Az nem, csakhogy sztrájk van. Egy fiatal tanárnő, aki meghallja az utolsó szavakat, odalép hoz­zánk: — Ne higgye, hogy szívesen tesz- szük, de nem volt más választá­sunk. Annyira el voltunk kesered­ve. — Nem is ok nélkül—de ezt már dr. Kiss Zoltánná igazgatótól és dr. Gaszner Miklósáé tanárnőtől, az in­tézmény szakszervezeti titkárától tudom meg. A részleteket megismerve vilá­gossá válik előttem, hogy a gyakor­lóiskolai tanárokat komoly mél­tánytalanság érte. Egy tavalyelőtti miniszteri rendelet értelmében az általános iskolákban az idén febru­ártól felemelték a túlóradíjakat. Természetesen a gyakorlóiskola tantestülete is elkészítette, még ta­valy decemberben a költségigényt, és fel is teijesztette a megfelelő fóru­mokhoz. Ennek ellenére a gyakor- lós tanárok óradíja a régi szinten maradt, azaz 42-60 forintig térjed az intézményben. (Az utóbbi össze­get nyugdíj előtt álló nevelő kapja.) Tudni kell még, hogy az óradijak bruttó összegben értendők, tehát lejön a 10 százalék SZTK-járulék és a személyi jövedelemadó. Előfor­dul, hogy egy órai pedagógiai mun­káért harminc forintot sem kap a nevelő kézhez. A Stark Antal államtitkárhoz in­tézett beadványban, melyben beje­lentik a mára tervezett sztrájkot, az is szerepel, hogy -amemtyiben nem teljesítik igazságos kérésüket, meg­ismétlik a kétórás figyelmeztető sztrájkot. A szülőket viszont meg­nyugtatjuk: minden gyermekre fel­ügyelnek, így küldhetik nyugodtan a megszokott időben a csemetéket. Gál Zoltán Emelték a háztartási energiahordozók és a benzin árát Az állami költségvetés hiánya szükségessé teszi a különböző támo­gatások csökkentését. Erre a kor­mány a gazdaság külső pénzügyi egyensúlyának fenntarthatósága ér­dekében is kötelezettséget vállalt. A háztartási energiák fogyasztói árának korábban elhatározott és most megvalósuló emelésére alapvc­(Fol\ tatás n 2. oldalon) Szántó András és Éliás Béla, az MTI tudósítói jelentik: PEKING Néhány órás sanghaji programját be­fejezve csütörtök délután elutazott Kí­nából a Mibail Gorbacsov vezette szov­jet küldöttség. A delegáció elutazása után Pekingben közzétették az SZKP KB főtitkárának, a Legfelsőbb Tanács Elnöksége elnökének hivatalos kínai lá­togatásáról szóló közös közleményt. A szovjet vezető május 15—18. kö­zött megbeszéléseket folytatott Teng Hsziao-pinggel, a kínai politikai élet legtekintélyesebb személyiségével, tár­gyalt Jang Sang-kun államfővel, Csao Ce-janggal, a Kínai KP KB főtitkárá­val és Li Peng miniszterelnökkel. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a kínai—szovjet csúcstalálkozó a két ország közötti kapcsolatok norma­lizálását jelképezi. Ez összhangban van a két nép érdekeivel, vágyaival, s hoz­zájárul a világ békéjének, stabilitásá­nak fenntartásához. A közös közle­mény hangsúlyozza, hogy e kapcsola­tok nem irányulnak egyetlen harmadik ország ellen sem. A kétoldalú kapcsolatok fejlesztésé­nek alapjait az államközi kapcsolatok egyetemesen elfogadott elvei — a szu­verenitás és a területi sérthetetlenség tiszteletben tartása, az agressziótól és az egymás belügyeibe való beavatko­zástól való tartózkodás, az egyenlőség és a kölcsönös előnyök, a békés együtt­élés — képezik. A közlemény szerint mindkét ország kész a vitás kérdések politikai rendezésére, s vállalja, hogy céljai elérésére a másik ellen harmadik, szomszédos ország területét sem hasz­nálja fel fegyveres akcióra vagy fenye­getésre. Részletesen foglalkozik a doku­mentum Kambodzsa kérdésével. Kína és a Szovjetunió megerősítette e témá­ban ez év februáijában elfogadott kül­ügyminiszteri nyilatkozatban foglalta­kat. Osztották az aggodalmat, hogy a vietnami csapatok teljes kivonása után nehogy polgárháború törjön ki Kam­bodzsában. Az országnak — hangoz­tatta mindkét fél.—-független, békés, semleges és el nem kötelezett államnak kell lennie. Támogatásukról biztosítot­ták a nemzeti megbékélés elképzelését, amelynek megvalósításában mind a négy kambodzsai félnek részt kell ven­nie. (Folytatás a 2. oldalon) rrt • j r m ra r Tisztújító küldött­értekezlet Kiskun­félegyházán Az űj első titkár: Ernyes László Csütörtökön délután Kiskunfélegy­házán az MSZMP székházában meg­rendezték azt a tisztújító küldöttérte­kezletet, amelyet még az év eleién hatá­roztak el. Az ülésen részt vett es felszó­lalt dr. Szabó Miklós, a megyei pártbi­zottság első titkára is. A száznegyvennégy küldött elsőként a munkabizottságokat'— a jelölő, a szavazatszedő és a mandátumvizsgáló bizottságot — választotta meg egyhan­gúan, majd jóváhagyta az ügyrendet. Elsőként Sztanojev András, a városi pártbizottság első titkára adott átte­kintést a testület tevékenységéiül. Mint elmondta, az év elején jelölést előkészí­tő bizottságot hoztak létre, amelynek az volt a feladata, hogy véleményeket gyűjtsön össze, milyenfórumon kíván­ják megválasztani a kommunisták az új tisztségviselőt. A pártalapszervezetek 73 százaléka a küldöttértekezlet meg­tartása mellett voksolt, s a jelölést elő­készítő bizottság megkezdte a munká­ját. A továbbiakban arról szólt, hogy milyen politikai, gazdasági, társadalmi változások történtek az elmúlt időszak­ban, s hogyan fogadta ezt a párttagság. Elmondta, hogy a tagkönyvcsere során történt beszélgetéseit óta háromszáz- hetvenöten kerültek ki a pártból, akik közül háromszázharmincöten kiléptek. A következőkben a város gazdasági helyzetével foglalkozott Végül bejelen­tette, hogy Bense György pótképviselő nem kíván élni mandátumával, igy képviselő nélkül maradt a város. A majdnem egyórás helyzetelemzést követően Kormányos Imre. a jelölést előkészítő bizottság elnöke tett jelen­tést a küldöttértekezletnek. Elmondta, hogy négy beszélgetőcsoportot hoztak létre, akik az alapszervezetek titkárai­val, a megválasztott küldöttekkel és a pártbizottság tagjaival folytattak esz­mecserét, amelynek során igényként merült fel a leendő első titkár személyé­vel kapcsolatban, hogy az ielegyházi legyen, jól ismerje a város gondjait, (Folytatás a 2. oldalon.) Mikor legyen választás? Ülést tartott a megyei képviselőcsoport Az Országgyűlés május végi ülésszakára való készülődés jegyében tanács­kozott tegnap Kecskeméten a Bács-Kiskun megyei képviselőcsoport dr. Bak István elnökletével. Négy és fél órán át tartó, igazi vitaülés volt ez, melyet a kritikai hangvétel, az ország sorsa iránt érzett felelősség hatott át. Elsőként az ülésre meghívott dr. Babinyec Ferenc, a megyei pártbizottság titkára kapott szót. Elmondta, hogy az elmúlt napokban megkérdezték a megye képviselőit — a Budapesten élők kivételével — arról, hogy mikor legyen a választás, jövő nyáron | ciklus végén, vagy már az idén ősszel. A megyei pártbizottság titkára kérte a képviselőket, mondjanak véleményt testületileg is e fontos kérdésben. Felszólalt Csipkó Sándor, dr. Südi Berta­lan, Varga Sándor, dr. Gajdócsi István, Moravcsik Ferencné, dr. Kőrös Gáspár, dr. Tóth Antal, Madár István, Tóth István, Kiss István, dr. Horváth László. Legtöbben hangsúlyozták: ki kell várni a jövő évet, mert különben alkalmatlannak minősítik önmagukat a képviselőségre, márpedig ez nem így van, hiszen ez az Országgyűlés több reformot „hozott”, mint előzőleg 1956 óta az összes többi. Nem látszik annak a lehetősége, hogy az előreho­zott választást megfelelően elő lehetne készíteni. Ezt nem szabad elsietni, elkapkodni, meg kell teremteni hozzá a politikai feltételeket. Többen han­goztatták, jó programot kell adni, s akkor mindegy, mikor járul az urnák­hoz az ország lakossága. Végül a „kis parlament” tagjainak többsége a jövő nyári választás mellett foglalt állást. Ezután dr. Ivicz Vilmos, a Kiskunsági Mezőgazdasági Szövetkezetek Területi Szövetségének titkára fűzött magyarázatot a szövetkezetekről szóló 1971. évi III. törvény, valamint a mezőgazdasági szövetkezetekről szóló 1967. évi III. törvény módosítási javaslataihoz, Horváth József, a Bács-Kiskun Megyei Földhivatal vezetője pedig a földről szóló 1987. évi I. törvény módosításával, majd az erdőfelügyelőség képviseletében dr. Tóth Sándor az erdőkről és a vadgazdálkodásról szóló 1961. évi VII. törvény módosításával kapcsolatban mondott véleményt. E témákhoz tíz képviselő szólt hozzá. Sok kérdés is elhangzott, melyekre az előadók I|1 valamint dr. Sallai Márta, a MÉM osztályvezető-helyettese — válaszoltak. Egyebek között elmondták, az lesz a helyes döntés, ha minden állampolgár vásárolhat földet, mert ez felel meg a jogállamiság követelményének. Arra a kérdésre, hogy nem ad-e ez nagy lehetőséget a spekulációra, a válasz: ettől nem kell tartani. A törvénymódosítási javaslatok vitája után Varga Béla pénzügyminisz­ter-helyettes szólt a Javaslatok az 1989. évi pénzügyi egyensúly javítására című — a kormány csomagterveként ismert — programról. Moravcsik Fe­rencné kifogásolta, hogy ezt a törvényjavaslatot egy nappal előbb kapták kézhez, így neki például nem volt ideje a tanulmányozására. Egyébként nem javasolja, hogy a május végi parlamenti ülésszak elé terjesszék. Véleményét osztotta Horváth László képviselő is. Kettejük kivételével a képviselők mégis arra szavaztak, hogy tárgyalja a törvénytervezetet a Parlament legközelebbi ülésszaka. A megye képviselői egyébként garanciát követelnek e terv végre­hajtására, mert —-.hangsúlyozták—elég volt már a szép, de végre nem haj­tott tervekből. A kérdésekre, véleményekre a miniszterhelyettes, valamint ülés János, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese válaszolt. A következő téma — az állami vállalatokról szóló 1977. évi VI. törvény módosítása, valamint a gazdálkodó szervezetek és gazdasági társulások átalakulásáról szóló törvényjavaslat — előadója dr. Komáromi Mihály, az Igazságügyi Minisztérium osztályvezető-helyettese volt. Egyebek között felhívta a figyelmet arra, hogy az átalakulási törvénytervezet élesen ketté­választja az önkormányzati, valamint az államigazgatási irányítású vállala­tokat. Ugyanis az előbbiek saját maguk, az utóbbiak eseteben pedig az alapitó szervek dönthetnek, milyen szervezetté alakulhatnak át. Végül a bős—nagymarosi vízlépcső sorsa került napirendre. Dr. Tóth Antal, Südi Bertalan és Tóth Istvánné tett fel kérdéseket ezzel kapcsolat­ban dr. Szenti Jánosnak, az Alsódunavölgyi Környezetvédelmi és Vízgaz­dálkodási Igazgatóság jelenlévő igazgatójának. Egyebek között elmondta, a vízlépcső építésének leállítása kerül nagyobb pénzösszegbe. A képviselők véleménye szerint, ha a vízlépcső megépítése annak idején rossz döntés volt, akkor azokat kell felelősségre vonni, akik így határoztak, nem a mai kormányt és parlamentet. Dr. Bak István arra kérte képviselőtársait, hogy jáiják be választói körzetüket, kérjék ki a» lehető legszélesebb körben a lakosság véleményét ez ügyben. Rapi Miklós

Next

/
Oldalképek
Tartalom