Petőfi Népe, 1989. május (44. évfolyam, 102-127. szám)

1989-05-16 / 114. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1989. május 16. A Pravda Kádár János életűtjáról Kádár János életútját méltatja hétfői bu­dapesti tudósításában a Pravda, s . az MSZMP elnökének posztjáról való távozása kapcsán értékeli a Magyarországon zajló változásokat is. Minden egyes pártnak saját tapasztalatai vannak a káderkérdések megoldását illetően — állapítja meg az SZKP KB központi napi­lapja. = Az-MSZMP előtt nagyon fontos feladatok állnak a szocialista jogállam meg­teremtésében, meg kell tanulnia a többpárt­rendszer körülményei, a kormány, a parla­ment és a társadalmi szervezetek növekvő szerepének feltételei mellett tevékenykedni. A párttisztségeket olyan embereknek kell be­tölteniük, akik képesek és meg is tudják vé­deni az MSZMP, a szocializmus értékeit, energikusan keresik a kiutat a gazdasági és politikai nehézségekből. A szovjet lap hangsúlyozza: a magyar vezető sohasem járt kitaposott úton, so­hasem gondolkodott sablonosán, sohasem volt hivatalos, „nyakig begombolkozó” tí­pus. Kádár Jánost az SZKP XX. kong­resszusa, az akkor kezdődött új korszak emelte a politikai tevékenység magas szintjére. A Pravda idéz az MSZMP KB-nak a lekö­szönő pártelnökhöz intézett leveléből, ki­emelve azt, hogy a magyar vezető nagy érde­meket szerzett a helsinki folyamat megszilár­dításában, a kelet—nyugati párbeszéd ki­bontakozásában. De voltak-e mulasztások? £>- veti fel ugyanakkor az SZKP KB közpon­ti napilapja. — Az MSZMP KB ülése nyíltan kimondta, hogy az elmúlt másfél évtized ob­jektív nehézségeit, a gazdasági és politikai problémákat nem ritkán hibás döntések sú­lyosbították. A Pravda ennek kapcsán idéz Kádár János válaszleveléből, amelyben a magyar politikus elismeri: követhetett el hi­bákat, de cselekedeteit mindig is a jószándék vezérelte. A Magyarországon most zajló megújho­dási folyamatok nem kristályosodhattak volna ki, nem erősödhettek volna meg, nem gyorsulhattak volna fel, ha annak idején nem látták volna előre ezeket, s nem harcoltak volna értük olyan tekintélyes, befolyásos po­litikusok, mint Kádár János. S amikor az ellenzéki, antiszocialista erők egyes képvise­lői sértő és igazságtalan vádakkal illetik az MSZMP-t és Kádár Jánost, akkor ezzel saját népük érdekeivel szemben lépnek fel — hangsúlyozza a Pravda. BŐS—NAGYMAROS — A LEÁLLÍTÁS VISSZHANGJA A szlovák kormány folytatást követel Láng Judit, az MTI tudósítója jelenti: PRAGA A magyar kormány egyoldalú lépése, bár teljes mértékben joga a saját területén levő dolgokról dönteni, ellentétes az érvényes csehszlovák—magyar szerződéssel és a nemzetközi joggal—hangsúlyozta a nagymarosi építkezések felfüggesztése miatt hétfőn megtartott rendkívüli ülésén Pozsonyban a szlovák kormány elnöksége. A testület úgy határozott: a csehszlovák szövetségi kormányhoz fordul, hogy az a maga szintjén gyorsított lépéseket tegyen a bős—nagymarosi vízlépcsőrendszerről kötött érvényes nemzetközi szerződés betartására és követelje Magyarországtól an­nak következetes teljesítését. A szlovák kormány elnöksége „csodálkozásának” és „meglepetésének” adott hangot a magyar lépés miatt, mint hangsúlyozta, annál is inkább, mert éppen a magyar kormány kezdeményezésére írták alá a megállapodást az építkezés meggyorsításáról. A szlovák kormány elnöksége egyebek között han­goztatta, hogy a nagymarosi építkezések leállításával Csehszlovákiát érné a legna­gyobb kár. A testület egyben felszólította a bősi építkezés részvevőit, hogy az erede­ti terveknek megfelelően folytassák a munkát. Osztrák Zöldek: nemzetközi siker BECS Az osztrák kormány a Nagymaros ügyében hozott magyar döntésről szokásos keddi—mai—ülésén fog tárgyalni —jelentette be vasárnap Alois Mock külügymi­niszter. A politikus az osztrák hírügynökségnek nyilatkozott azután, hogy konzul­tált Franz Vranitzky kancellárral, es sürgős tájékoztatást kért Ausztria budapesti nagykövetétől. » Mock a nagymarosi munkákban való osztrák pénzügyi és kivitelezési részvételre utalva hangoztatta: az építkezés most elhatározott két hónapos felfüggesztését fel kell használni az esetleges végleges leállítás következményeinek felmérésére és an­nak tisztázására, hogy miként lehet megvédeni az érintett osztrák cégek és dolgozó­ik érdekeit is. Leszögezte azonban, hogy Ausztria tiszteletben tartja a magyar kor­mány elöntéseit, s azokat a jószomszédság szellemében, környezetvédelmi, gazdasá­gi és szociális hatásaikat is tekintetbe véve kívánja tanulmányozni. Az egyik parlamenti ellenzéki párt, a „Zöldek” országos ügyvivője, Pius Strobl a magyar minisztertanács Nagymaros-határozatát nagy nemzetközi környezetvédel­mi sikernek minősítette, célozva arra, hogy az osztrák Zöldek is már régóta a ma­gyar dunai erőmű létrehozása ellen szállnak síkra. Megismételte azt az utóbbi évben többször képviselt követelésüket, hogy az osztrák fél a magyar beruházás abbaha­gyása esetén álljon el kötbérigényeitől. Ezt bizonyára azért tartotta szükségesnek ismét elmondani, mert számos osztrák illetékes mindeddig azon az állásponton volt, hogy a dunai vízlépcsőből való magyar „kiugrás” Ausztriában sem a résztvevő vál­lalatoknak, sem az adófizetőknek nem kerülhet pénzébe. TÉNYHÍR A PRAVDÁBAN A bős—nagymarosi erőmű ma­gyarországi építési munkálatainak azonnali leállításáról tényhírben szá­molt be hétfői számában a Pravda. Az SZKP KB központi napilapja a szovjet hírügynökségnek az MTI közleményere hivatkozó jelentését vette át, amely be­számol a beruházás-ellenőrzési társa­dalmi bizottság, az akadémiai különbi­zottság, valamint a Minisztertanács konzultatív szerve állásfoglalásaira épülő kormánydöntésről. Argentína — peronista győzelem Az argentin köztársaság új elnökévé a peronista párti Carlos Saul Menemel, alelnökévé pedig az ugyancsak peronis­ta Eduardo Dubaidet választották. A dél-amerikai országban vasárnap tar­tott választáson Menem fölényes győ­zelmet aratott fő riválisa, a kormány­párti radikális Eduardo César Angeloz- zal szemben, aki elismerte vereségét és felajánlotta segítségét a nemzet gondjai­nak orvoslásában, a demokrácia és a szabadságjogok konszolidálásában. Carlos Saul Menemet december 10- én iktatják be elnöki hivatalába. Meg­választása után, magyar idő szerint hétfőre virradóra Riójában mondott első beszédében Menem elnök bejelen­tette, hogy Juan Domingo Peron tá­bornok es hitvese, Éva Peron elvei és politikai gyakorlata szerint akarja irá­nyítani Argentínát. Az argentínai peronista győzelmet kommentálva megfigyelők megjegyzik: Menemnek a dolgozok széles tömegtá­mogatásán kívül jelentős polgári réte­geket is sikerült megnyernie. Élvezi a szakszervezeti mozgalom, az egyház, a nagytőke és a fegyveres erők befolyá­sos köreinek támogatását is. Megalakult az új jugoszláv államelnökség BELGRÁD A jugoszláv parlament hétfői ülésén kihirdette az új államelnökség megala­kulását. A nyolctagú kollektív államfői testület hat tagja letette az esküt. Az elnökség elnökévé egyéves meg­bízatási időre Janez Drnovseket, a szlo­vén tagköztársaság képviselőjét válasz­tották meg, alelnöke Broniszlav Jovics, Szerbia küldötte lett. Tagjai: Nenad Bucsin (Crna Gora), Stipe Suvar (Hor­vátország), Riza Sapunhiu (Koszovo) és Dragutin Zelenovics (Vajdaság). Ezúttal először történt meg, hogy a •testületben átmenetileg, ideiglenesen Bosznia-Hercegovinát és Makedóniát köztársasági elnökségük elnöke fogja képviselni, mert a többes jelöléssel és titkos szavazással megejtett választá­son egyetlen jelölt sem kapta meg a szükséges voksokat, így az eljárást júli­us elejéig meg kell ismételni. Az államelnökség új tagjait Crna Gorában és Szlovéniában népszavazá­son választották meg, másutt viszont a képviselőházak ülésein döntöttek sze­mélyükről. Mindenütt több jelöltet ál­lítottak. A jugoszláv államelnökséget 1971- ben hozták létre. Évi alkotmánya Jo- szip Broz Titót élethossziglani elnökké nyilvánította. Az elnökség nyolc tagját a hat tagköztársaság.és két autonóm tartomány delegálja a testületbe öt év­re, ily módon biztosítva, hogy közvet­lenül és egyenjogúan részt vegyenék az államfői tisztség ellátásában. Eddig a JKSZ KB Elnökségének mindenkori el­nöke is tagja volt beosztásánál fogva az elnökségnek, a jövőben azonban nem lesz, mert tavaly ősszel döntést hoztak a párt- és az állami vezető tisztségek szétválasztásáról. Az államelnökség tagjai nem tölthetnek be más tisztséget. WASHINGTON Vezető helyen, nagy terjedelemben foglalkozott Magyarországgal, a poli­tikai és a gazdasági helyzettel hétfon a The New York Times, megszólaltatva Grósz Károlyt, az MSZMP főtitkárát. A lap budapesti tudósítójának adott nyilatkozatában a főtitkár rámutatott: az országnak mintegy nyolcmilliárd dollár külföldi tőkére van szüksége a következő öt évben, hogy korszerűsít­hesse elavult, pangó gazdaságát és tör- leszthesse tizenöt milliárd dolláros adósságát. ■„ Szükségünk van a pénzügyi intéz­mények és a magánberuházók bizalmá­ra”, hangoztatta Grósz Károly. Ennek érdekében a forint legalább részleges átválthatóságára kell törekedni, hogy a külföldi beruházók kivihessék a profi­tot az országból”. „A bizalomépítés másik eleme a poli­tikai megbízhatóság és stabilitás. Senki nem ruházna be ott, ahol attól kell félni, hogy másnap polgárháború tör ki, vagy attól tartani, hogy a kommu­nisták meggondolják magukat és öt év múlva államosítanak. A politikai rend­szert olyan módon kívánjuk kialakíta­ni, hogy működése biztosítékokat nyújtson ilyen események ellen. Ennek egyik fő eszközé a többpártrendszer. Mi a célunk ezzel? Az, hogy saját pár­tunkat kivezessük a jelenlegi egypárt- rendszerből és társadalmi ellenőrzés alá helyezzük.” „A társadalomban az ellenőrzésnek, az egyensúlynak olyan rendszerét te­remtjük meg, amely naponta visszajel­ző összhangban vannak-e a szándékok és az eredmények” — idézte Grósz Ká­rolyt a lap, hozzátéve: a főtitkárnak nem szándéka, hogy az ő vezetése alatt a párt elveszítse ellenőrzését az ország felett és a javasolt kontrollrendszer gyorsan a hatalom átruházásának esz­közévé váljék. „Úgy vélem, nagyon ostoba egy olyan párt, amely nem akarja a vezető szerepet játszani, minek létezik, ha nincs ilyen törekvése. Másodszor: ki­nek adjuk át a hatalmat? Van-e olyan erő, amelynek van konstruktív prog­ramja nemcsak az adósságok okozta válság menedzselésére, hanem új szoci­ális rendszer megteremtésére? Ameny- nyiben 6-8 éven belül politikai erőfeszí­téseinkkel nem tudjuk megnyerni a bi­zalmát annak a társadalomnak, amely­re programunk végrehajtásához szük­ségünk van, akkor megérdemeljük, hogy elveszítsük a társadalom hitét” — mondotta a főtitkár. A tudósítás idézte Grósz Károly egy meg nem nevezett vezető munkatársat, aki arról beszélt: „Eúrópának ez a része a szocialista világhoz tartozik. Ezt nem változtathatjuk meg ma és talán hol­nap sem S- ez a realitás”. E realitás pedig azt jelenti, hogy még a többpárt­GRÓSZ KÁROLY A NEW YORK TIMES-BAN Nyolcmilliárd dollár külföldi tőkére van szükségünk Korom Mihály lemondott mandátumáról Tegnap rendkívüli ülést tartott a HNF Kiskunfélegyházi Városi Bi­zottsága. A testület soron kívüli összehívására egy levél szolgálta­tott okot, amelynek feladója Szabó László budapesti tanár volt. Hogy ‘mi mondanivalója volt a kiskun város lakóinak? Levelében elbe­szélte, hogy annak idején Korom Mihály, a város országgyűlési kép­Megkülönböztetett fontosságú övezetben A román nagykövet visszautasította a jegyzék átvételét Fontos a KGST reformja (Folytatás az I. oldalról) a kereskedelmi forgalom csökkenését. A két ország pénzügyi és tervező szer­vei .tárgyalnak majd erről, és készek lesznek tapasztalataikat más szocialis­ta országokkal is megosztani. A Magyar Televízió munkatársának kérdésére Mieczyslaw Rakowski is na­gyon elégedetten nyilatkozott a Né­meth Miklóssal folytatott megbeszélé­séről. Arra a kérdésre, hogy szükség volt-e, Lengyelországban nyolc évre a jelenle­gi megegyezéshez, Rakowski kifejtette: „Nem lehet előre eldönteni, hogy a tár­sadalmi folyamatokban mennyi időre van szükség egy meghatározott politi­kai tudat eléréséhez. Véleményem sze­rint az elmúlt nyolc év nem elveszett idő Lengyelország számára. Erre az időszakra szükség volt, és ahogyan azt Wojciech Jaruzelski mondta, ez idő alatt mi is és az ellenzék is nagy utat tettünk meg. A délelőtti tárgyalások befejeztével Mieczyslaw Rakowski a Varsó melletti Natolinban díszebédet adott Németh Miklós és kísérete tiszteletére. Varsói tárgyalásait befejezve a nem­zetközi sajtó képviselőivel találkozott Németh Miklós. Rövid bevezetőt mon­dott — értékelte Rakowski miniszterel­nökkel és Wojciech Jaruzelskivel tar­tott tárgyalásait. Elmondta: mi, ma­gyarok hagyományosan nagy érdeklő­déssel és rokonszenwel figyeljük mind­azt, ami a baráti Lengyelországban tör­ténik. Mai varsói megbeszéléseink is megerősítették, hogy céljaink azono­sak, elképzeléseink, erőfeszítéseink ha­sonlóak: szocialista társadalmunk megújításán fáradozunk. Kész recept­je, kölcsönadható modellje erre egyi­künknek sjnes. Saját múltunkból, egy­más tapasztalataiból a kultúra és a civi­lizáció tartós értékeiből merítünk. Azonos vagy egymáshoz közel álló nézetéket vallunk a szocialista orszá­gok két- és sokoldalú együttműködésé­nek korszerűsítéséről, a KGST gyöke­res megújításának szükségességéről. Aktívan, tevékenyen kívánunk hozzá­járulni az európai biztonsági és együtt­működési folyamat további konkrét eredményekkel való gazdagításához, a közös európai ház létrehozásához. (Folytatás az 1. oldalról.) kiterjesztése az élőerőre, illetve a légi­erő megfelelő komponenseire. A biz­tonsági érdekek kölcsönös elismerése esetén ez nem ütközhet komolyabb le­szereléstechnikai vagy biztonságpoliti­kai akadályba. A harcászati nukleáris fegyverek .kérdéskörét érintve a szóvivő üdvözöl­te és előremutatónak nevezte a Szovjet­unió bejelentését, miszerint az idén egy­oldalúan kivon 550 harcászati nukleá­ris töltetet szövetségesei területéről. Magyar részről kedvezően értékelik azt is, hogy a Szovjetunió kész — az Egye­sült Államok hasonló lépése eseténGj 1989—1991 között összes harcászati nukleáris eszközeit kivonni szövetsége­sei területéről. Magyarország úgy véli, hogy a rövid hatótávolságú nukleáris fegyverek problémájára politikai, tár­gyalásos megoldást kell találni. Egy kérdésre válaszolva a szóvivő megerő­sítette: Magyarország területén a Szov­jetunió nem állomásoztat nukleáris töl­tettel ellátott eszközöket. A javasolt intézkedések feltehetően ’ Cseh­szlovákiát és az NDK-t érintik. A sajtókonferencia másik házigaz­dája, Komoróczki István kül- ügyminisztériumi szóvivő árról tájé­koztatta a megjelent újságírókat, hogy május 11-én a Külügyminisztérium ille­tékes főosztályának vezetője hivatalá­ba kérette Románia budapesti nagykö­vetét. Magyar részről jegyzéket kíván­tak átadni a nagykövetnek, amely meg­erősíti, hogy Péter János nyugalmazott külügyminiszter magyarországi gyógy­kezelésre hívja meg Comeliu Manescu volt román külügyminisztert. A román nagykövet visszautasította a jegyzék átvételét, s Románia belügyeibe való beavatkozásnak minősítette azt. A nagykövet szerint Manescu „jó ke­zekben van a román orvosoknál”. A szóvivő ezzel kapcsolatban emlékez­tetett arra, hogy az idős politikus szá­mára kényszerlakhelyet jelöltek ki, s egészségi állapota aggodalomra ad okot. Hasonló aggodalommal szólt a szóvivő az úgynevezett romániai hatok helyzetéről és sorsukat a nemzetközi közvélemény figyelmébe ajánlotta. Egyben visszautasította azt a vádat, hogy magyar részről beavatkoznak Románia belügyeibe; világszerte bevett gyakorlat, hogy valamely ország kül­földi állampolgárokat hívjon meg gyógykezeltetésre. Komoróczki István bejelentette: Horn Gyula külügyminiszter a közeli rendszer körülményei között is a szoci­alizmus mellett elkötelezett pártnak kell kormányoznia, s ilyen világos programja csak az MSZMP-nek van. „10-15 év múlva, két-három, a több­pártrendszerben tartott normális vá­lasztás után nem fenyeget majd rend­szerváltozás veszélye, de 1989 májusá­ban csak egy párt van s az elveszíthet egy választást”, mondotta az illetékes. E tisztségviselő szerint a. párt nem kívánja „adminisztratív eszközökkel vagy katonai erővel” megőrizni hatal­mat, hanem tárgyalásokon hasonló formulát akar kidolgozni, mint ami­lyen a lengyel kormány és a Szolidari­tás között létrejött. A Grósz-féle veze­tés nem támogatja a kétkamarás parla­mentet, hanem olyan megoldást kíván javasolni az ellenzéknek, amelyben a kommunista párt, legalábbis az első választáson, elegendő képviselővel ren­delkezik ahhoz, hogy megakadályozza nem kommunista kormány alakulását. Az első választások nem lennének „iga­zi” választások, céljuk az lenne, hogy megőrizzék a stabilitást egy parlamenti ciklus idejére. Az illetékes szerint az első „igazi” választásokat legkorábban 1994—95-ben tartanák. Az MSZMP egyébként bizonyos abban, hogy az idén vagy jövőre rendezendő választá­son megkapja a szavazatok 40—45 szá­zalékát. A vezetés az NSZK parla­mentjéhez hasonló, arányos választási napokban hivatalos látogatásra Ju­goszláviába utazik. A szóvivő kérdésekre válaszolva el­mondta: Csehszlovákia nagykövetét hivatalosan tájékoztatták a kormány­nak a nagymarosi építkezés felfüggesz­tésére vonatkozó döntéséről. Hivatalos csehszlovákiai reagálás még nem érke­zett erre. A’ Reuter brit hírügynökség tudósí­tójának kérdésére a szóvivő elmondta: továbbra is folynak a tárgyalások Ma­gyarország és Izrael között a diplomá­ciai kapcsolatok helyreállításáról. Még számos kérdés vár tisztázásra, ugyan­akkor mind Magyarország, mind Izra­el politikai szándéka az, hogy még az idén nagyköveti szintű diplomáciai kapcsolatok létesüljenek. (MTI) (Folytatás az 1. oldalról) volt, mára viszont megbéklyózza a gaz­daságot, megakadályozza, hogy megfe­lelő áru és szolgáltatás jusson a piacra B- így szól a VOSZ ítélete, s ezzel való­színűleg nem csak a magánvállalkozók értenek egyet. A szövetség a gazdaság általános élénkítését javasolja. A gaz­daságpolitikai program az adózástól a KGST-kapcsolatokig konkrét javasla­tokat tesz, kitér a társadalombiztosítás, a nyugdíjrendszer és nem utolsósorban a költségvetés tovább nem halogatható reformjára. Véleményük szerint a ki­bontakozási stratégiát olyan lépések alapozhatják meg, mint a 30 százalékos lineáris adókulcs bevezetése, a 17 szá­zaléknál nem magasabb áfa, az adó- mentesség kiterjesztése 70000 forint jövedelemig, a társadalombiztosítás le­választása a költségvetésről, vagy a nyugdíjjárulék csökkentése. A prog­ram jogbiztonságot követel minden fontosabb, a gazdálkodást befolyásoló szabályozóban és jogorvoslatot a tör­vénynek ellentmondó, alsóbb szintű jogszabályok érvényesítése ellen. — A vállalkozások ma már annyira részét képezik a gazdaságnak, hogy egy gazdaságpolitikai koncepcióban csak ezt a szférát kiragadni, nem hozhat eredményt — mondta lapunk munka­társának a fórum után Palotás János. — A vállalkozók gondjai nem oldha­tók meg a népgazdaság általános gond­jainak megoldása nélkül. A VOSZ ezért gondolkodik átfogó, a gazdaság minden fontos részére kiterjedő prog­ramban, amelyben azért természetesen a súlypontot a vállalkozói érdekek je­lentik. Ezek a fórumok — most tár­rendszert támogat, amelyben a szava­zatok egy része az egyes jelöltekre, a fennmaradó rész a pártlistákra jut. A tudósítás szerint Grósz Károly je­lentős politikai vereséget szenvedett, amikor a kormány a nagymarosi erő­mű munkálatainak felfüggesztése mel­lett döntött, hiszen a főtitkár május 1-jén még támogatta a beruházást. Grósz politikai pályafutása során „szi­gorú kommunista ortodoxiát” képvi­selt. Korábban azt vallotta, hogy 1956 ellenforradalom volt, majd miután a hatalmi harcban a kérdés jelentősége megnőtt, centrista álláspontot foglalt el és kialakította a kompromisszumot: 1956 nemzeti felkelésként kezdődött és ellenforradalommá fajult. „Mivel nem hisznek Grósz elkötelezettségében a mélyreható változás mellett, sok kom­munista úgy véli: a vezetése elleni belső kihívások el fogják távolítani helyéről, mielőtt sor kerülne Magyarország első szabad parlamenti választására”.— ír­ta a The New York Times. A reformkommunisták és a párthoz nem tartozó liberálisok Pozsgay Imre vezetésében bíznak, írta a lap, aki lelke­sen támogatja Mihail Gorbacsov újítá­sait. Pozsgay a párton belül saját útját járja, nincs szoros kapcsolatban még mas, a megújítás mellett elkötelezett személvekkel, így Nyers Rezsővel, a 60-as evek gazdasági reformjai megte­remtőjével sem. viselője őt hasonló elbánásban ré­szesítette, mint Nagy Erzsébetet, Nagy Imre lányát. Ezért kéri, hogy a népfrontbizottság és az MSZMP városi bizottsága is intézményesen csatlakozzon a Korom Mihály visszahívását aláírásgyűjtéssel elér­ni akaró helyi MDF-akcióhoz. A Magyar Demokrata Fórum félegyházi szervezetének képviselői egyébként tegnap délután három órakor 2930 aláírást nyújtottak át dr. Mihalovics Istvánnak, a válasz­tási elnökség elnökének, kezdemé­nyezve a nem kívánatos ország- gyűlési képviselő visszahívását. (Ehhez mintegy 2600 aláírás is ele­gendő lett volna.) A rendkívüli népfrontbiztottsá- gi ülésen az egyetlen napirendi pont előterjesztője, Dobosné dr. Patyi Mária titkár ismertette a le­velet a testület tagjaival. Ám a vi­tára, szavazásra nem került sor, mert Szabó László írását végig­hallgatva a jelenlévő Korom Mi­hály felállt és közölte: visszaadja mandátumát, önként. Ezen elhatá­rozásáról ma írásban tájékoztatja az Országgyűlés irodáját. E fordulattal Korom Mihály he­lyét az eddigi pótképviselő, Bense György nyugalmazott iskolaigaz­gató foglalja el a parlamentben. A. T. S. tunk éppen a felénél — úg^ tűnik, meg­felelnek annak a célnak, hogy ez a program valóban a vállalkozóké le­gyen, hiszen közöttük és velük vitatjuk meg. Az egész kiindulási anyagot szá­mítógépre vittük, a fórumokon elhang­zottakkal rendszeresen bővítjük. így egy élő, alakítható program van a ke­zünkben, amely bármikor lehívható — egyes részleteiben vagy egészében — és „megfuttatható”, akár már az Országgyűlés júniusi ülésszakán. — S mi a garancia arra, hogy nem lesz ez is egy újabb kidolgozott, de félig sem megvalósított program, amiből van már nekünk elég? — Tulajdonképpen egy koalíciós kormány lenne a biztosíték, páfrány­ban lesznek majd ugyanis azok a tagjai — szervezetekre, pártokra gondolok, nem egyes emberekre —, akik nem ren­delkeznek használható gazdaságpoliti­kai koncepcióval. De szóban már a je­len gazdaságirányítása is fogadóképes. Ezt úgy értem, hogy például a kormány legutóbb nyilvánosságra hozott prog­ramja vagy a SZOT elképzelései és a mi programunk között rengeteg az átfe­dés. 60-70 százalékban azt mondják, amit mi, és ez — figyelembe véve, hogy eltérő érdekekről is szó van —, igazán optimális. Az elmúlt két hét tapasztala­tai alapján elégedettek vagyunk. Nem­csak a fórumokon, hanem hivatalos szakmai körök is felvállalták, hogy foglalkozzanak a programunkkal: a Pénzügyminisztériumtól kezdve a ka­maráig. Ugyanakkor a kormányprog­ramról kikérték a mi véleményünket. A VOSZ koncepciója talán nem „csi­szolt gyémánt”, de úgy gondoljuk, arra alkalmas, hogy egy közös platform­anyag alapjául szolgáljon. jyj ^ HOLNAPTÓL: Befizethető a négyütemű Wartburg Az idei várható személygépkocsi-értékesítésről tartottak sajtótájékoztatót hétfőn a Merkur vezetői. Elmondták, hogy ebben az esztendőben az államközi szerződések 124 ezer autó behoza­taláról szólnak, remény van azonban arra, hógy ennél valamivel több, körülbelül 140 ezer sze­mélygépkocsi érkezik. A személyautó-behozatal szerkezete a szovjet gépkocsik javára változik; ezekből eddig 46 ezerre szólnak az érvényes szerződések. A Merkur további 14 600 autó importjáról tárgyal, elsősorban szovjet partnereivel, továbbá a csehszlovák és lengyel gyártókkal. Az NDK-ból 37 ezer Trabant és Wartburg érkezik, a román Daciát pedig a minőség függvé­nyében veszi át a magyar forgalmazó. A tájékoztatón bejelentettek: május 17-étől lehet befizetni az előleget a négyütemű Wartburg személygépkocsikra, amelyeknek ára: a Standardé 200 ezer forint, míg a Special Limousine 210 ezer. Lehetőség van típusmódosításra május 17. és 26. között. A most előjegyzett Wartburgokat 1991 -tői kapjak meg az igénylők. Ugyancsak május 17-etől lehet befizetni az Opel Kadett 1300-as LS és a Volkswagen Golf típusokra, ezeknek ára: 645, illetve 670 ezer forint. Az Opelekből és Golfokból körülbelül ezer érkezik ebben az évben. Előfizethető a Merkúrnál BMW is, belföldi ára: 1 160 000 forint. A tájékoztatón szó volt arról, hogy jelenleg 17 ezren várnak Lada 1200-as, Zastava és Skoda 105-ös személygépkocsira. Visszaigazolásuk többnyire 1989-re szól. Mivel ezeket a kocsikat a Merkúr már nem forgalmazza — vagy csak nagyon kevés érkezik belőlük—, felajánlották a típusmódosítás lehetőségét. A leendő tulajdonosok, attól függően, hogy mire fizettek be, több típusból választhattak. A tapasztalatok szerint a befizetőknek csak a fele fogadta el a felajánlott lehetőségeket. Akik nem választottak, vagy visszakapják pénzüket, vagy ha olyan kocsira kér­tek módosítást, amely az ajánlati listán nem szerepel, akkor — eredeti befizetésük dátumának figyelembe vételével — új sorszámot kapnak. Újdonságokról is beszámolták a Merkúrnál: a IV. negyedévben érkeznek az első ötajtós Lada Szamarák, s az év második felében számíthatnak a magyar vásárlók az új típusú 21412 Moszk­vics személygépkocsi megjelenésére. A Skoda Favoritot tesztelik, s mivel agyárral 2000 autó idei szállítására meg nem kötötték meg a szerződést, várható, hogy ebből az új típusból veszik meg az év folyamán a hiányzó mennyiséget. Az első szállítmány — 670 kocsi -4 a Maruti 800-asból megérkezett Indiából, s az igények alapján további 1300 vásárlására van lehetősége a Merkúrnak. Arra a kérdésre, hogy érzékelhető-e a sorbanállás csökkenése az itthonés külföldön valutáért vásárolható gépkocsik gyarapodásával, a Merkur vezetői egyértelmű nemmel feleltek. Mint mondották, olyan kis mennyiségű autót tud ilyen módon vásárolni a lakosság, ami a gépkocsi­ínséget érezhetően nem enyhíti. Mindemellett azt várják, hogy a növekvő számú forgalmazó, s a Merkur bővülő beszerzései a jövőben valamelyest javítják a gépkocsiellátást. (MTI) Vállalkozói program az élénkülésre

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom