Petőfi Népe, 1989. április (44. évfolyam, 77-100. szám)
1989-04-12 / 85. szám
1989. április 12. • PETŐFI NEPE • 3 HOZZÁSZÓLÁS AZ ALKOTMÁNYVITÁHOZ Minden döntést bíróság előtt lehessen vitatni! Az Országgyűlés legutóbbi ülésén elfogadta Magyarország alkotmányának szabályozási elveit, egyben úgy határozott, hogy az elfogadott elveket bocsássák társadalmi vitára. A társadalmi vita ugyan megindult, de az mindenképpen csak szűk szakmai és pártfórumokon folyik, az emberek nagy része nem tudja, hogy az alkotmány elvei pontosan milyen következményekkel járnak, mint ahogy a végleges szövegezésben az egyes szavak pontos jelentését sem ismerhetik fel, és így a lefolytatott vita sohasem lehet valóban tömeges jellegű. Ezért a különböző álláspontokat az újságokban is ki kell fejteni és meg kell adni a módot, hogy az ily módon kifejtett álláspontok közül a szavazópolgárok választhassá- nak. A szabályozási elvek a szabadságjogok között rögzítik például, hogy „k. jogsérelem és/vagy érdeksérelem esetében a bírósághoz vagy más hatósághoz” fordulhasson minden ember. Ezen szövegezés azonban nem biztosítja a továbbiakban sem a valóságos szabadságjogok érvényesülését, ugyanis bizonyos szerveket, illetve bizonyos szervek egyes tevékenységeit kiveszi a- bírói kontroll alól. Az új alkotmánynak, véleményem szerint, az kell biztosítani, hogy ne legyen olyan természetes vagy jogi személy, akinek tevékenysége ne állna bírói felügyelet alatt: A kialakítandó Alkotmánybíróság elvileg biztosíthatja ázt, hogy a jogszabályalkotásra jogosult állami szervek felett e tekintetben bírói kontroll, ellenőrzés valósuljon meg. A szabályozás elvei azonban nem rögzítik itt sem az állampolgárok általános megtámadási jogát, ez pedig olyan indokolatlan szűkítést jelent, amely alkalmat adhat á jogszabályalkotók általános ellenőrzésének kijátszására. A tervezetben felsorolt személyek és szervek csak akkor fognak eljárást indítani, ha ez érdekükben áll. Meg kell tehát adni a lehetőséget minden korlátozás nélkül az állampolgároknak arra, hogy végső soron a meghozott jogszabályok törvényességét vitatva az Alkotmánybírósághoz" forduljanak és kérelmükről az Alkotmánybíróság valamilyen formában döntsön. Amint azt a szabályozáshoz kiadott függelék is tartalmazza, ezt a legcélszerűbb úgy megoldani, hogy az állampolgárok először a területileg illetékes rendes bíróságnál, majd a fellebb- viteli bíróságoknál érvényesíthetik a jogszabályok törvényességével kapcsolatos kifogásaikat és a rendes bíróságok eljárása után,, ha a döntést nem fogadják el, fordulhassanak az Alkotmánybírósághoz. ' A jelenlegi, jogi szabályozás szerint a hatóságok áltál hozott döntéseknek csak igen szűk köre bírálható felül a bíróságok által, és a bíróság csak meghatározott fajtájú döntéseket hozhat. Az új alkotmány elvei ezen alapvetően nem kívánnak változtatni, holott a jog- államisághoz az tartozik hozzá: ne legyen olyan döntés, amely bíróság előtt nent\támadhaió meg., A hatóságok által hozott, döntések ugyanis sohasem nyilvánosan születnek, mindig vannak olyan érdekek, okpk a döntéshozatal során, amelyet nem hoznak nyilvánosságra és különösen nem ismertetnek á döntéssel érintett személyekkel. Az új alkotmánynak tehát azt a jogot kell biztosítania, hogy minderi állampolgár bármely állami szerv határozatát bíróság előtt megtámadhassa, minden korlátozás nélkül. Csak a bíróság lehet hivatott annak eldöntésére, hogy az eljárást kezdeményező személy jogosult-é egyáltalán a bírósághoz fordulni, sérti-e az általa sérelmezett határozat jogait vagy érdekeit. | Hogy a két felifogás között mi a különbség, azt a következő példa mutatja: Ha egy városban telket" osztanak j-í- a jelenlegi szabályok szerint —. kizárólag a telket elosztó hatóság dönti azt el, hogy a telekből kinek ad és milyen áron. A jelenlegi szövegezés szerint nem biztosított az az új alkotmány alapján, hogy például egy ilyen telekosztásnál, ha az egyik kérelmező kap telket, á másik pedig nem, a hoppon maradt kérelmező a bírósághoz forduljon érdekei megóvásáért. De nemcsak azoknak az állampolgároknak kell bizA ház a fiság minifórumai MHSZ-klub-közgyűIésen Ladánybenén A Magyar Honvédelmi Szövetség megyei klubjaiban befejezéshez közelednek a beszámoló, a tisztújító — eddig kinevezték a vezetőségeket —, névfelvétellel egybekötött közgyűlések. Ezeken a fórumokon adnak számot a vezetőségek, mit tettek az elmúlt esztendőben a fiatalok hazafias nevelése, az ifjúság technikai sportok iránti érdeklődésének megvalósítása, a honvédelemre való felkészítés érdekében. Valamennyi klubközgyűlés miniatűr fóruma volt a hazafiságnak, hiszen az MHSZ alapvető tennivalója ehhez kötődik. Ladánybenéről kaptunk meghívást, hogy vegyünk részt éves munkájuk értékelésén, amelyben szinte tükröződött a megye, az MHSZ 261 klubjának tevékenysége. Kolinászi Dezső, a ladánybenei klub titkára, az iskola igazgatója, immár 12 éve szívügyének tekinti az ifjúság szellemi, fizikai^ hazafiúi nevelését, jól megszervezte a közgyűlést. Az iskola irodalmi színpadának előadása nemcsak hazafias érzületet, de jó hangulatot is teremtett. A község lakosságának 20 százaléka tagja az MHSZ-nek, s a tagok közül szinte mindenki bezsúfolódott az iskola egyik tantermébe. A beszámolóból kitűnt, hogy-az elmúlt évben 72 rendezvényt tartottak, ahol kettőezer-kilenc- százan vettek részt. A klubban két mo-' dellező szakkör és lövészszakosztály működik — a megyében a szakosztályok száma meghaladja a 418-at —, s részt vettek saját szakköri foglalkozásaikon túl a különböző versenyeken, lövészeteken, honvédelmi napokon. Munkájukhoz jelentős segítséget kaptak a közelben állomásozó katonai alakulattól. Nemcsak erkölcsi, hanem anyagi támogatást is kapott a klub a községi tanácstól, illetve a Rákóczi szakszövetkezettől. Amikor elnyerték az Élenjáró címet, két légpuskát is kaptak a kecskeméti városi vezetőségtől, amely javította a versenyekre való felkészülés feltételeit. Tavaly Ladánybenén rendezték meg a tartalékosok honvédelmi versenyének városi döntőjét. A klub két csapattal indult, s megszerezték az első két helyezést. Hogy Ladánybenén az MHSZ miért vonzó, azt nem nehéz megmagyarázni, ugyanis a klubközgyülés hangulata is bizonyította; hogy fiatalok és idősebbek szívesen vannak együtt, mert kellemesen, hasznosan töltik el szabadidejüket, sőt még különböző társadalmi munkában is kiveszik a részüket. Ladánybenén a Magyar Honvédelmi Szövetség tágjai majdnem 11 ezer forint — a megyében ez 2,5 millió — értékű társadalmi munkát végeztek. Ladánybenén az MHSZ klubja, amely immár húsz éve tevékenykedik, felvette Kiss János altábornagy — az 1848-as forradalom és szabadságharc hős tábornokának — nevét. • Gémes Gábor tosítani a bírósághoz fordulás jogát, akik ilyen vagy olyan módon érdekeltek. esetünkben a telek elosztásában, hanem mindenki másnak is, mert bár lehet, hogy valaki nem igényelt magának telket és nem is Jáván telket vásárolni, de az sértheti áz érdekeit, ha egyes személyeknek a telket a forgalmi áron adják el, más személyeknek pedig majdnem ingyen. Ha az állampolgároknak biztosított aZ általános perlési jog a határozatok ellen, úgy" nem fordulhatnak elő titkos indokok alapján meghozott határozatok, hiszen az alperesként pérbe lépő állami szervnek a bíróság előtt meg kell mondania, miért hózta a határozatot, annak milyen jogszabályi alapjai "voltak és mik indokolták egyébként annak meghozatalát." A bírósági tárgyalások általában nyilvánosak, és ha a nyilvánosság elé kerülnek a különböző döntések okai, akkor nincsen -szükség különböző ellenőrző szervek bonyolult rendszerének kialakítására. Ha minden embernek biztosított, a joga, hogy a vele szemben hozott határozatokat a bíróság előtt megtámadja, úgy a nyilvános eljárásban a független bíróság dönt ügyében, nem fordulhatnak ezért elő hatósági túlkapások, önkényeskedések, sem a tanácsok, sem a rendőrség, sem bármely más állami szerv részéről. A jelenlegi rendszer szerint ugyanis például a személyi szabadsághoz fűződő jogok korlátozása ügyében hózott döntésekkel szemben a- bírósági felülvizsgálat nem biztosított, de nem biztosított a szabálysértési eljárással szemben sem, holott egyes szabálysértési döritésék az emberek jogait nagymértékben sérthetik: A . jelenlegi bírósági rendszer nem alkalmas sem szervezetében, sem létszámát tekintve az általános bírói felülvizsgálat érvényesítésére, ezért annak átalakítása szükséges. Az itt leírtakkal nyilván nem'mindenki ért majd egyet, szükséges volna, hogy ä más véleményen levők kifejthessék az álláspontjukat, és azt a nyilvánosság elé tárják. Dr. Feldmájer Péter ügyvéd Kecskemét Tüzelőanyagvásárlási kedvezmény A Kereskedelmi Minisztérium közleménye Mint ismeretes, ez év májusától emelkednek az energiahordozók és a tüzelőanyagok fogyasztói árai. Emiatt, márciustól kezdődően jelentősen növekedtek a szilárd tüzelőanyagokból a lakossági vásárlások. (Brikettből és kokszból például több mint 40 százalékkal fogyott több az első negyedévben, mint 1988 azonos időszakában, jóllehet idén nem volt kedvezményes tüzelőakció.) A korábbi évek azonos hónapjainál jelentősen nagyobb lakossági keresletet a tüzelőanyag-kereskedelem nem tudja azonnal kielégíteni, mivel a bányák folyámatosan és ütemesen termelnek, és a termelés jelentősen nem növelhető. Ezért a lakossági megrendeléseket esetenként akár több hétig terjedő késleltetéssel tudják a tüzelőanyag-telepek kielégíteni. Az érdekelt kormányzati szervekkel és a tüzelőanyag-forgalmazókkal történő egyeztetés után olyan megállapodás született, hogy a tüzelőanyag-kereskedelem (a Tüzép-vállalatok, áfészek, magánkereskedők telepei és a megrendelőirodák) mintegy másfél-két hónapig az árenfelés után is a jelenlegi áron szállítják ki-a szilárd tüzelőanyagokat (szén, koksz, brikett, tűzifa), ha azokat a lakosság április 30-áig megrendeli és kifizeti. E szempontból azonosan kezelik a készpénzzel és a tüzelőutalvánnyal történő fizetést. Nem vonatkozik a jelzett kedvezmény az importszenekre, valamint azokra a tüzelőfajtákra, amelyekre olyan jelentős vásárlói igény mutatkozik, hogy már hónapokkal előbb el lehetett volna adni a még ki sem bányászott szenet. Ezeknél a telepek, a várható beszerzés alapján, maguk dönthetnek, meddig fogadják el a jelenlegi áron a megrendeléseket. A tüzelőanyag-választéknak legalább a fele azonban az április 30-áig történő megrendelés és kifizetés esetén a jelenlegi áron lesz kiszállítva májusban vagy júniusban. A hazai szénfajtákból és brikettekből ugyanis összességében megfelelő a mennyiség. VÁLASZ AZ INTERPELLÁCIÓRA Gyógyírt bajainkra! ' Érintétte-e a január eleji gyógyszer- áremelés? A gyógyszertárból jövő három hölgy egyike a táskájára mutat: amiért tavaly harminc forintot fizetett volna, most belekerült 165 forintba. Moravcsik Ferencné, kiskőrösi képviselő és két társa az országgyűlés legutóbbi ülésszakán interpellációjában nem egyszerűen a mindenki által észlelhető áremelés hátrányaira hívta föl a kormány figyelmét,,hanem arra, hogy ez ismét a legelesettebb rétegeket sújtja:, a nyugdíjasokat, a kisgyermekes családokat, s. azokat, akik. állandó betegségük miatt kénytelenek’ rendszeresen gyógyszert szedni. Szegény embert még az ág is húzza?.'■ Csak egy tétel a sok közül Szabó Istvánná nyugdíjas. Gyógyszerről és árakról kérdezem. .Mutatja a lábát — egy műtét után feldagadt, s azóta állandóan , és csillapíthatatlanul fáj. ,,Folyamatosan kenőcsökkel kenem, fájdalomcsillapítót, vitaminokat szedek miatta. Kéthavonta Budapestre járok kezelésre, de mindhiába. Egész éjszáka nem alszom tőle. Ráadásul mindennek megy fel az ára, ott tartok, hogy a nyugdíjam fele elmegy rezsire, gyógyszerre. Pedig meg is kellene élni.” Fodor Istvánná, 84 éves nyugdíjas, öt-hatféle orvosságot kénytelen betegségé miatt szedni. Tavaly havi 50-60 forintjába került ez, áz idén 150-160 forintot költ. „Rettenetesen bosszankodom — mondja —. Emiatt az új rend miatt az előbb még a szükségesnél is" többet fizettem, két doboz gyógyszerért egy százast. A gyógyszerészhölgy a kiváltás után szerencsére felvilágosított, hogy legközelebb írassam fel az orvossal, úgy kevesebbe keiül.” . Bizony sókunknak számít az a pár száz forint, amivel itt-ott gyógyszerért, élelmiszerért többet kell fizetni. Összefüggéseiben érdemes nézni a dolgot, hiszen az orvosság csak egy tétel á sok közül. Igaz, az a tétel, amelynek kényszerű Iespörolása bizonyos esetekben életveszélyes is lehet. Hiszen a gyógy- szerárrendezést megelőzte az élelmiszerek, a vegyi áruk, a műszaki cikkek árainak „rendezése” (árak esetében ez ma nálunk szinonim az emelés szóval), a nyugdíjakat és a béreket azonban csak kismértékben módosították. Gyógyszersegélyt is emberségesen Éppen ezért, hogy senki ne kény-, szerüljön — az orvostól kilépve — a receptet összegyűrni és a szemetesbe dobni, tudván, hogy sókba kerül a kiváltása, a kiskőrösi képviselő, arra az időre, amíg némiképpen nem. javul az árak és a bérek, nyugdíjak összhangja, egy átmenetig de emberséges segélyezési rendszer kialakítását javasolta,- amely minden rászorulót felölel. Nem szabad — Vallja —-, hogy á gyógyszersegélyek odaítélésének mostani bonyolult módszere visszatartsa a kéréstől a rászorulókat, még kiszolgáltatottabb helyzetbe hozza a helyzetük miatt amúgy is kiszolgáltatott embereket. Hiszen a kérés: ilyen formában — sokak számára — szégyellni való, s ezt az érzést az érvényben levő jogszabály szerint a gyógyszersegélyért" folyamodónak négyszer " kell átélnie.. Először az orvosnál, amikor az igazolást ad a fogyasztásról, a tanácsnál, a környezettanulmány során, és akkor-, amikor a tartásra, kötelezettek körülményeit vizsgálják. Szerencsére nem minden ügyintéző- tartja be. ezt az utat, s Bács-Kiskuri megyében a megyei főorvos utasítására a tartásra kötelezettek körülményeit nem vizsgálják. A gyógyszersegély odaítélésének útja azonban még így is hosszadalmas, márpedig betegség esétén egy napot sem lehet késlekedni a gyógyszerszedés elkezdésével. A képviselőnő.egy esetet is elmesél: „voltak ám kint, és házkutatást tartottak”, mondta egy idős bácsi a nála végzett kötelező környezettanulmány kapcsán. Éppen ezért az eseti segélyek elbírálásának jogilag garantált egyszerűsítését és |f§ egy bizonyos jövedelem alatt, nagymértékű gyógyszerszedés esetén —- az alanyi jogon járó segélyezési rendszer kialakítását javasolta. Ahogy á kormány látja Az országgyűlésről szóló tudósítások részletesen nem ismertették dr. Csehák Judit a gyógyszerreformmal>kapcsolatos, három interpellációra adott válaszát, hiszen az el sem hangzott teljes egészében az ülésszakon. Az interpellálok a teljes választ írásban kapták meg. Idézet e válaszból: '„1977 előtt ugyanez a gyógyszertámogatási rendszer működött, az országban, amit most bevezettek. Akkor a százalékos térítés helyett fix' térítési díjat állapítottak meg a gyógyszerekre. A gyógyszer ára és a térítés közötti különbséget a költségvetés fizette. 1977 óta csak a gyógyszerek termelői ára változott, a térítési díjak nem. Míg 1977-ben 1,5 milliárd forintot fizetett a lakosság és 4,5 milliárdot a költségvetés, 1988-ban 2,5 milliárd forintot a lakosság, 20 milliárd forintot pedig a költségvetés. Az eltelt időben az elfogyasztott gyógyszerek mennyisége megduplázódott.” Első pillantásra a kormányt kizárólag a | kiadások lefaragása vezette. Nem árt azonban megemlítem, hogy az árrendezést a gyógyszerellátás átfogó reformja részének szánták. Ez utóbbit például az is jellemzi, hogy a gyógyszerellátás finanszírozását az önállósult társadalombiztosítás vette át ez év januárjától. így a társadalombiztosítási főigazgatóság érdeke nemcsak a gyógyszergyárakkal folytatott kereskedelem gazdaságosabbá tétele, de a bevezetett értékarányos árrendszer segítségével az e téren is jelentkező lakossági pazarlás megszüntetése is. Hiszen az, hogy nem ismerik a termelői árat és a piád értéket, nem ösztönzi a beteget és az orvost a radonális gyógyszerfelhasználásra. Ismét idézet a válaszból: „Figyelmeztető számunkra, hogy sokan úgy vélik, tudatosan vagy nemtörődöm, hivatalnoki szellemben csak rosszat akartunk csinálni.” Az interpelláció és a válasz március 22- én hangzott el az országgyűlésen. Hétfőn dr. Matejka Zsuzsanna, a társadalombiztosítási főigazgatóság főgyógyszerésze, kinevezett miniszteri biztos már nyilatkozott az MTI-nek a meghozott intézkedé- sekről.'Ezek lényege: gyakorló gyógyszerészekből álló munkacsoport olyan munkaszervezési javaslatokat dolgozott ki, amelyekkel csökkentik a gyógyszertári adminisztrádós terheket, a várakozási időt, egyes gyógyszereket kedvezőbb támogatási kategóriába sorolnak, a segélykérelmek elbírálásánál eltörlik a tartásra kötelezett hozzátartozó): körülményeinek vizsgálatát, s méltányossági-alapon közgyógyellátásra jogosító igazolványt kérhetnek a rossz szodális helyzetben levők. (Minderről bővebben olvashatnak a hétfői napilapokban megjelent Változások a gyógyszerforgalmazásban című cikkben.) Az interpelládók eredményeként a sérelmek korrigálása gyors volt. A bizalom tehát nincs veszve? Tóth Margit A PÓTFALUGYÜLÉS HATÁROZOTT Telefontársulás Sükösdön • Nagy az építkezési kedv. Legutóbb is ötven kedvezményes árú telket adott át a tanács. — Ugyan árulja el, kedves tanácselnök asszony, miről tárgyalnak a mai falugyűlésen, hiszen egyet már tartottak januárban?— érdeklődtem Bolvári Istvánnétól. — Nagy dologról van szó, ezért szeretnénk kikérni a lakosság véleményét — válaszolta. Kell-e a telefon? Ez volt a nagy kérdés, amire választ kértek a lakosságtól. Naiv dolog — mondhatná jogosan az olvasó. Ki az, akinek nem kell telefon! Csakhogy Sükösdön egy módon lehet, hozzájutni, mégpedig úgy, hogy előzetesen 29 ezer 700 forintot lepenget az igénylő. Nem kis pénz, ennyit nem ér a menyasszony — vélekedtek jó néhányan a megnyitóra várakozva. Megváltozott azonban a hangulat, amikor Bolvári Istvánná okos fejtegetését figyeltük. A csinos summából ugyanis 30 százalékot, majd 9 ezer. forintot mindenki visszakap áfa-visszaté- rítés címén, legfeljebb az állam egy-két hónapig ingyen használhatja a pénzt, így már nincs is akkora különbség a posta által felszerelt, vagy a javasolt társulati formában bevezettetett telefon költsége között. — És van még egy szempont — érvelt a tanácselnöknő. Vagy nem lesz telefon Sükösdön egyáltalán, vagy lesz, de yalamivel drágábban, mint az állami díjszabás. Ehhez azonban társulatot kell alakítani, természetesen az önkéntesség elve alapján. Egybehangzó igen — Sajnos, a falusi embernek minden drágábba kerül — mondta Sipos Já- nosné, aki ilyetén véleménye ellenére mégis lelkesen agitált a telefontársulás megalakítása mellett. Mihály János pedig felháborodottan ecsetelte a múltbeli és jelenlegi helyzetet. Előfordul, hogy órák hosszat nem lehet felcsengetni a bajai központot, a tűzoltókat, mentőket értesíteni szinte reménytelen. Sokszor élet-halál kérdése a gyors segítség, tehát meg kell ragadni a lehetőséget, hogy megbízható telefon-összeköttetéshez jussanak. Az elhangzottak után nemi volt kétséges az eredmény. A jelenlevő mintegy négyszáz sükösdi állampolgár egyhangúlag tette le voksát a telefontársulás megalakítása mellett. * Demokratikus döntés a fejlesztésről Kétségtelen, hogy Sükösd nagyközség ebben az évtizedben kiemelkedő fejlődést mutathat fel. Megépült a tornaterem, egy 500 adagos konyha, az új óvoda és iskola. Folytathatom a sort a lakodalmas házzal, a mélyfúrású kút- tal, a postaházzal és a takarékszövetkezettel vagy az. új híddal. Koronája a sükösdiek vállalkozó kedvének a mesz- sze földön híres egészségház. Döntse el a lakosság, hogy mi következzem— indítványozta dr. Kapitány Ottó népfrontalelnök, és egymásután jöttek a javaslatok.-Minden utat ki kell építeni, az autóbuszmegállókba fedett várót létesíteni. Nagyon kellene egy élelmiszerbolt a község déli részére — említette meg valaki, és kívánsága rögtön felkerült a listára. Heves vitát váltott ki az a javaslat, hogy a búcsút helyezzék vissza a templom mellé. Szóltak ellene is, mellette is, végül Szabados István vb-titkár ígéretében megnyugodtak: méltó helyet és körülményeket teremtenek a hagyományos ündepnek. Egyébként mindössze az történt, hogy a sátras árusok, miután megtiltották nekik, hogy a templom körüli parkra, meg a virágos előkertekre rátelepedjenek, felkerekedtek, és kerestek maguknak megfelelő helyet. A pótfalugyűlésnek még egy teendője maradt. Megválasztották a Hazafias Népfront tisztségviselőit. Elnökké dr. Plázár Lajost, alelnökökké dr. Kapitány Ottót és Pécsi Józsefet, titkárrá dr. Szabó Lajost. Gál Zoltán
