Petőfi Népe, 1989. április (44. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-08 / 82. szám

rím ■ "■»■«■MiMMiiMaa VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLiv. évf. 82. szám Ára: 5,30 Ft 1989. április 8., szombat Grósz Károly Bulgáriába utazik Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára Todor Zsivkovnak, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága főtitkárá­nak, a Bolgár Népköztársaság Államtanácsa elnökének meghívására április második felében baráti munkalátogatásra a Bolgár Népköztársa­ságba utazik. (MTI) H 5 ^RT7j ríj kCwiCjl Grósz Károly és , Németh Miklós Csak a demokratizalodas útján lehet jól működő gazdaságot építeni Gorbacsov beszéde a londoni Cityben Előkelő vendégsereg gyűlt össze pénteken délben a londo­ni Cityben, az ősi Guildhallban, hogy meghallgassa Mihail Gorbacsov szovjet államfő nagy érdeklődéssel várt beszédét. A XV. században épült városháza középkori pompával vár­ta első szovjet vendégszónokát, akit rendkívül meleg fogad­tatásban részesített a meghívott közönség. Margaret Thatcher vezetésével ott voltak a brit kormány tagjai, a politikai pártok vezetői, volt brit miniszterelnökök, főbírák, Robert Runde canterbury érsek, az anglikán egy­ház feje vezetésével egyházi méltóságok, a gazdasági-üzleti élet kiemelkedő személyiségéi. Christopher Colett, London főpolgármestere a főváros polgárai nevében melegen üdvözölte Mihail Gorbacsovot és feleségét. A szertartásmester ezután Mihail Gorbacsovot szólította a pulpitushoz. A szovjet elnök bevezetőben hangoztatta, nagy megtisztel­tetésnek tekinti, hogy a Guildhall fórumáról szólhat az egész brit néphez, majd a maga és a szovjet nép nevében tisztelettel adózott a brit tudomány, filozófia, művészet nagyjai, feltalá­lók, tengerészek, mérnökök, munkások előtt, akik nélkül, mint hangsúlyozta, az európai kultúra és a modern civilizá- dó elképzelhetetlen lenne. HE9 A XX. század a végéhez közeledik — mondotta. — Ez az évszázad telve volt olyan viharos eseményekkel, amelyek igazi fordulópontot jeleztek az egész emberi dvilizádó törté­netében. Kevesen akadnak olyanok, akik napjainkban ne tűnődnének el azon, vajon merre tartunk, mi van a vízválasz­tó mögött. — Az utóbbi években egyetemessé vált korunk sorsdöntő természetének tudata. Ez a tudat reménységgel, de ugyanak­kor riadalommal is párosul. A világközösség kétféle politika keresztútján áll. Az egyik az erő politikája. Ez a múltban gyökerezik. A másik politika csupán most kezd alakot ölte­ni. Ezt a világ egyetemességének és kölcsönös függőségének gyors kikristályosodási folyamata alakítja. Ez parancsolóvá teszi az egyetemes emberi érdekek és értékek elsődlegességét. Példaként említette Gorbacsov a szovjet-örményországi földrengés nyomán világszerte, így Nagy-Britanniában is megnyilvánult együttérzést és segítőkészséget, majd így foly­tatta: — A politikusok mai nemzedékére sorsfordító választá­sok súlya, nagy horderejű döntések terhe nehezedik. Egyi­küknek sincs erkölcsi joga visszariadni ettől a felelősségtől. A Szovjetunió ennek a felelősségnek a jegyében nézett szem­be önmagával és látott hozzá 1985 áprilisa óta, hogy újraér­tékelje eddigi tapasztalatait, történelmét, a környező világot és benne saját helyét. — Egyértelműen úgy döntöttünk, hogy leküzdjük a meg­kövesedett dogmákat, a gondolkodás megáporodott sablon­jait. így született meg a peresztrojka, az új gondolkodásmód és az erre alapozott bel- és külpolitika. Gorbacsov a szovjet átalakítási folyamat iránti világmére­tű érdeklődésre utalva hangsúlyozta, hogy a peresztrojka hosszú távú program, nincs visszafordulás, s a szovjet nép, amint ezt a választásokon is kinyilvánította, szilárdan össze­kapcsolta sorsát a peresztrojkával. A továbbiakban kifejtet­te: Ml í' sSftP1’ S Mihail Gorbacsovot és feleségét a windsori kastélyban látta vendégül II. Erzsébet királynő és férje, Fülöp herceg. — Határozottan és visszavonhatatlanul választottuk az új életformához vezető utat, társadalmunk minden szférájá­nak demokratizálását. Meggyőződésünk, hogy ily módon megteremtjük a gondolat szabadságának és az egyén teljes önkifejezésének feltételeit. Meggyőződésünk, hogy csakis így válik lehetségessé a szocializmusban rejlő olyan értékek ki­bontakozása, mint a szociális biztonság, igazság, humaniz­mus a termelésben és emberi kapcsolatokban egyaránt. Meg­győződésünk, hogy csakis mélyreható demokratizálás útján lehet jól működő, egészséges és dinamikus gazdaságot építe­ni. Ezután áttekintést adott az átalakítási folyamat proble­matikájáról, eredményeiről, buktatóiról, a haladást akadá­lyozó emberi és tárgyi tényezőkről. Hangsúlyozta, hogy ez még csak az út kezdete, a peresztrojka időt, türelmet, állha­tatosságot és alkotó erőfeszítéseket követel meg. A témát lezárva így összegezett: — Nyitott, demokratikus, szabad társadalmat építünk, amely megszívlelte saját múltjának tanulságait. Olyan társa­dalmat, amelynek alapja a jogállamiság és a felelősségtudat, amely biztosítja állampolgárainak tájékozottságát, s amely az emberek kezdeményezőkészségére, vállalkozó szellemére, a szovjet szocialista hazafiságra és' az ember felemelkedését célzó humánus szocializmus iránti elkötelezettségre épül. 1» =r~ :* 1 -íj ■ mg (Tóth Sándor felvételei) ■B f* IfS) Éí Wi SE Grósz Károly, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt főtitkára pénte­ken fogadta a KGST-országok központi tervezőszerveinek veze­tőit, akik a KGST Tervezési Együttműködési Bizottságának 44. ülésén tartózkodnak hazánk­ban. A találkozón Hoós János, az Országos Tervhivatal elnöke, a je­lenlegi ülés elnöki minőségében adott tájékoztatást a tanácskozás munkájáról. Az MSZPM főtitkára szólt a magyar gazdaság helyzetéről, azokról a problémákról, amelye­ket az adósságállomány nagysága, az elavult termelési szerkezet, a korszerűtlen' termelő alapok, a munkafegyelem hiányosságai je­lentenek. Az MSZMP meggyőződése, hogy hazánk jövője — a gondok és problémák ellenére — a szocializ­mushoz kötődik — hangsúlyozta Grósz Károly. Az MSZMP főtitkára aláhúzta: hazánk érdeke a KGST gyökeres megújítása. Az ehhez vezető utat a nemzetgazdaságok gyorsabb fejlő­désében, a nemzeti reformok elő­Az utóbbi években lapunk hasábjain többször írtunk olyan muzeológusról, régészről, könyvtárosról, levéltárosról, aki szinte szégyellte bevallani, mennyi is a fizetése. (Mi pedig, ha leírtuk az újságban, ugyancsak pironkodtunk, hogyan létezik az, hogy szinte fillére­kért dolgoznak az értelmiségiek.) Nos, ezúttal jo híreket adhatunk tovább: áp­rilis elsejétől 40 százalékos fizetéseme­lést kaptak a közművelődés katonái, e terület szakképzett munkatársai. Erre az intézkedésre nem keveset kellett vár­niuk, ezt is tegyük hozzá. Utoljára 1977-ben volt fizetésemelés a közműve­lődés berkeiben. A hivatalos „hír” így fest: „1989. áp­rilis elsejei határidővel a 24/1983. (XII. 17.) ÁMBH sz. rendelkezés hatálya alá tartozó munkavállalókat központi bér­rendezésben kell részesíteni.” Egészen pontosan a könyvtárosokról, a levéltá­rosokról, a múzeumi dolgozókról, a művelődési intézmények munkatársai­ról van szó. Az Országos Egyeztető Bizottság egyetértésével a Művelődési Minisztérium felosztotta a rendelkezés­re álló pénzt a megyék között. A szá­mítás alapja a tavaly december havi alapbértömeg. Az intézkedés értelmé­ben a fő- és részfoglalkozású közműve­lődési dolgozók bérét kellett megvizs­gálni. A célok között pedig az szere­pelt, hogy az 1977-es béremelés óta kü­lönösen elmaradt átlagbérű közműve­lődési-közgyűjteményi területen tevé­kenykedők bérét felzárkóztassák a ha­sonló értelmiségi pályán dolgozók bér­színvonalához. A megyei bérfejlesztés kidolgozására egyeztetőbizottság jött létre az érintett szakterületek képviselőinek bevonásá­val. Ajánlataikban megfogalmazták, hogy 40 százalékkal emelkedjen a köz­művelődés munkatársainak bére, a 1 fennmaradó 7 százalékot pedig egyéb mozdításában, s olyan mechaniz­mus kialakításában látjuk, amely lehetővé teszi a szocialista integrá­ciós folyamatok elmélyítését. Te­kintettel arra, hogy az egyes orszá­gok érdekeltsége és lehetőségei ma nem azonosak, célszerű az új meg­oldásokat gyorsabban alkalmazni a két- és többoldalú kapcsolatok minden olyan területén, ahol a fel­tételek erre megérettek. A nemzet- gazdaságok megújítása, a szocia­lista együttműködés gyökeres át­alakítása jelenthet érdemi választ a nyugat-európai integrációs folya­matból következő kihívásokra. A találkozó résztvevői számos kérdést tettek fel Grósz Károlynak hazánk életéről, bel- és külpoliti­kájának időszerű kérdéseiről. A jó hangulatú, szívélyes eszmecserét követően Gerhard Schürer, az NDK minisztertanácsának elnök- helyettese, aki a résztvevők közül legrégebben áll országa tervhivata­la élén, mondott köszönetét a szí­vélyes fogadtatásért, nagyra érté­kelve az őszinte, nyílt véleménycse­rét. bérek emelésére fordítsák. (Tudniillik a minisztérium 47 százalékban jelölte meg a bérfejlesztést. — B. T.) Egy-egy intézményén belül lehetőség nyüt a dif­ferenciált béremelésre, az alsó bérha­tárt pedig 4000 forintban határozták meg. Megkülönböztetett figyelmet for­dítottak a kistelepüléseken működő in­tézményekben dolgozó felsőfokú vég­zettséggel rendelkezők fizetésének ren­dezésére. A bérfejlesztésből nem létesít­hető új státus. ^A- megyei tanácshoz április 20-áig futnak be az elszámolások, az összesí­tések. Sárközi Sándor, a megyei tanács . művelődési osztályának gazdasági cso­portvezetője az utóbbi napokban Bács- Kiskun megye több településen is járt. Elmondása szerint találkozott olyan esettel, hogy a mostani rendelkezés ad­ta lehetőséget még annál is jobban ki akarták használni, mint ahogyan lehet. Vagyis: a béreket azoknak is emelni kívánták, akiknek nem .lehetne. Hatá­resetnek nevezhető az 1989. január el­sején létesített munkahelyek dolgozói­nak bérrendezése. Ilyen eset is van me­gyékben és természetesed talál megol­dást a megyei tanács. A márciusi állás­helyek esetében már egyértelmű a kép, nem kaphatnak béremelést az új mun­katársak. Az is előfordulhat, hogy most a közművelődés területén szor- goskodók több pénzt visznek haza fize­tésnapon, mint a pedagógusok. Remél­hetőleg ez nem ad okot a felháborodás­ra, annál inkább, mert a pedagógusok bérének rendezése is napirenden szeren pel. Február elsejétől már érvényben van az óradíjak rendezése, ezt vissza­menőleg megkapják majd a pedagógu­sok. Alapbérük módosítására pedig szeptemberben kerül sor. Addig a tanárembereknek is türelemmel kell várniuk.,. B. T. fogadta a VSZ egyesített fegyveres erőinek vezetőit Grósz Károly, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt főtitkára és Né­meth Miklós, a Politikai Bizottság tagja, a Minisztertanács elnöke pénteken fogadták Pjotr Lusev Qadseregtábomokot, a Varsói Szerződés Tagállamai Egyesített Fegyveres Erőinek új főparancs­nokát és Vlagyimir Lobov hadse- regtábomokot, az EFE új törzsfő­nökét. Az MSZMP főtitkára gratulált az EFE új katonai vezetőinek kine­vezésükhöz. Hangsúlyozta, hogy a magyar párt- és állami vezetes a Varsói Szerződés létezését és mű­ködését mindaddig szükségesnek és indokoltnak tartja, amíg Euró­pában léteznek katonai-politikái szövetségi rendszerek. Ugyanak­kor aláhúzta, hogy hazánk szor­galmazza a Varsói Szerződés kor­szerűsítését, a belső partneri vi­szony erősítését, s a jövőben is ha­tározottan síkraszáll a katonai tömbök egyidejű felszámolása mellett. Grósz Károly tájékoztatta a katonai vezetőket hazank politi­kai és gazdasági helyzetéről. A találkozón részt vett Kárpáti Ferenc vezérezredes, honvédelmi miniszter és Mórócz Lajos vezérez­redes, honvédelmi államtitkár. Je­len volt Borisz Sztukalin, a Szovjetunió magyarországi nagy­követe és Fedot Krivda hadsereg- tábornok, az EFE főparancsnoká­nak magyarországi képviselője. (MTI) Magyar küldöttség a VIT-en Százötven fős magyar küldöttség utazik júliusban Phenjanba a XIII. Világifjú­sági és Diáktalálkozóra. A delegációban 19 ifjúsági, állami, társadalmi, illetve egyházi szervezet képviselői, valamint a hazai kulturális élet reprezentánsai kapnak helyet. Erről született döntés pénteken a VIT Magyar Nemzeti Előkészítő Bizott­ságának ülésén. A KISZ Központi Bizott­ságának székházában meg­tartott tanácskozáson a fesztivál előkészítésébe be­kapcsolódott ifjúsági szerve­zetek képviselői elfogadták a VIT magyar részvételének költségvetési tervét is. A ke­retjelleggel meghatározott elszámolás szerint az előké­szítő munkálatok költségei, illetve a küldöttség utaztatá­sával és részvételével össze­függő kiadások teljes sum­mája nem haladhatja meg a 26 millió forintot. A kor­mány korábbi döntésének megfelelően az állami költ­ségvetés 40 milüó forintos támogatást biztosított az if­júsági szervezeteknek a fesz­tivál céljára. Ezért a külön­bözeiként fennmaradó mint­egy 14 millió forintot a ma­gyar nemzeti előkészítő bi­zottság visszautalja az ál­lamháztartásnak azzal a ké­réssel, hogy a pénzt a ma­gyarországi ifjúsági szerve­zetek támogatására fordít­sák. A tanácskozáson javaslat hangzott el arról is, hogy a | romániai menekült fiatalok képviselői is kapjanak helyet a Phenjanba utazó magyar nemzeti küldöttségben. Részvételük különösen in­dokolt lenne a VIT politikai fórumainak emberi jogi vi- , | iáiban. Az ülés résztvevői egyhangúlag támogatták a javaslatot, s úgy döntöttek, hogy a menekült fiatalok részvételének lehetőségéről tájékozódnak. Roham a határon . Közismert, hogy április 8-átóI megváltoz­tak a vámrendelkezések, s ez az egyénileg utazók bevásárló turizmusát jelentősen koriá­I £ tozta. „Szerencsére — mondta az egyik autós a tompái határátkelőhelyen — a vámrendel­kezések megváltoztatását bejelentették.” Ezt a lehetőséget alaposan kihasználták hazánk­fiai— tegyük hozzá: jogosan, ugyanis az új vámrendelkezések egyértelmű szigorodásáról, a korábbi kedvezmények megvonásáról van szó (erről a 3. oldalon olvashatnak) •—, s a bejelentés után az áprilisi ünnepeken, sőt a hónap első napjaiban valóságos invázió indult a nyugati és a déli határátkelők felé. Minden­ki igyekezett elkölteni devizáját, beváltani dollárcsekkét, s megvásárolni a külföldön ol­csóbb elektrotechnikai és más árucikkeket A tompái határátkelőhely április 7-én, ami­kor még a régi vámrendelkezések voltak ér­vényben, rekordforgalmat bonyolított le. A kifelé induló gépkocsik oszlopa a község határánál kezdődött, s a becslések alapján az utasok száma elérte a 30 ezret. Az természe­tes, hogy a hazafelé irányuló áradat is jelentős volt Egymás után érkeztek Törökországból az autóbuszok, s a szomszédos Jugoszláviából a személygépkocsik megpakolva női fehérne­művel, itallal, hűtőládával, csempével, s Id tudja felsorolni mindazt amit honfitársaink hazahoztak. A jugoszláviai Szabadkán — a magyar ro­ham, illetve a parkolóhely hiánya miatt — a hatóságok kénytelenek voltak kényszerintéz­kedéseket tenni, a személygépkocsikat nem engedték be a városba, azokkal a város szélén kellett várakozni. A határon szolgálatot telje­sítő határ- és vámőrök derekasan állták a rohamot $ abban reménykedtek, április 8-a után valamelyest csökken a forgalom. G. G. TÜRELEMMEL VÁRTAK — TIZENKÉT ÉVIG ÁPRILIS ELSEJÉTŐL NEGYVENSZÁZALÉKOS BÉREMELÉS! A PEDAGÓGUSOK KÖVETKEZNEK Fizetésrendezés a közművelődésben

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom