Petőfi Népe, 1989. április (44. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-07 / 81. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1989. április 7. Kormányszóvivői tájékoztató Gorbacsov Londonban (Folytatás az 1. oldalról.) reggel tíz órakor kezdődtek a kormány­fői rezidencián, a Downing street 10- ben. „Nagyon-nagyon jó megbeszélés­nek” minősítették brit részről Margaret Thatcer és Mihail Gorbacsov csütörtö­kön délelőtt lezajlott két és fél órás véle­ménycseréjét, amelynek központjában az európai biztonság és együttműködés, illetve a fegyverzetcsökkentésről folyó kelet—nyugati párbeszéd legidősze­rűbb kérdései álltak. A brit miniszterel­nök asszony múlt heti afrikai körútja, il­letve a szovjet államfő szerdán befejező­dött kubai látogatása,kapcsán közvet­len tapasztalatokra alapozva kerültek szóba a dél-afrikai és a közép-amerikai térség rendezésre váró problémái. A csúcsmegbeszéléseket követően Eduard Sevardnadze szovjet és Sir Geoffrey Howe brit külügyminiszter három egyezményt írt alá a miniszterel­nöki rezidencia dísztermében. Közülük kiemelkedő fontosságú a tőkeberuhá­zások kölcsönös kormánygaranciáiról intézkedő megállapodás, amelytől mindkét fél a közös vállalkozások jelen­tős bővítését reméli. A két ország üzletembereinek és ál­lampolgárainak kölcsönös látogatásait kívánja előmozdítani a vízumkiadás megkönnyítéséről kötött egyezmény. A harmadik megállapodás a földrengés sújtotta Leninakánban felépülő kö­zépiskoláról szól, amelyet 3 millió font költséggel brit közadakozásból hoznak létre. 9 A Külügyminisztérium közleménye az újabb román lépésről Csütörtökön a Külügyminisztériumba kérették a budapesti román nagykövet­ség illetékesét azzal összefüggésben, hogy a román hatóságok nemkívánatos személynek nyilvánították Chrudinák Alajost, a Magyar Televízió külpolitikai főszerkesztőjét, valamint a Külpolitikai Föszerkesztőség valamennyi munkatár­sát. Mint ismeretes, az MTV forgatócso­portjának tagjai át akartak utazni Ro­mánián. A Külügyminisztérium tiltakozását fe­jezte ki a román hatóságok önkényes el­járása miatt és hangsúlyozta, hogy a szo­cialista országok gyakorlatában szinte példa nélküli intézkedés újabb feszültség­gel terheli a magyar—román kapcsolato­kat. A román lépés merőben ellentétes a két ország kulturális és tudományos együttműködési megállapodásával, amely célul tűzi ki—egyebek között—a sajtó és a televízió szorosabb együttmű­ködését. Mindezzel Románia ismét meg­sértett egy magyar—román államközi egyezményt. A román magatartás ellentétes a nem­zetközileg elfogadott normákkal, durván sérti a helsinki záróokmány betűjét és szellemét, az alapvető emberi jogokat. A román döntésre olyan időszakban ke­rült sor, amikor a helsinki folyamat részt­vevői —így a Román Szocialista Köztár­saság is — Becsben a közelmúltban vál­lalták : az újságírók szakmai tevékenysé­gük törvényes gyakorlása következmé­nyeképpen nem utasíthatók ki és más mó­don sem büntethetők. Tartózkodnak olyan korlátozó intézkedések megtételé­től, mint például az újságíró akkreditálá­sának visszavonása vagy az újságíró ki­utasítása. A magyar újságírókkal szem­ben alkalmazott bánásmód megkérdője­lezi a román magatartás komolyságát a Bécsben vállalt kötelezettségeket illető­en. Ez ezért is sajnálatos, mert az ott jelen volt államok képviselői néhány nap múl­va Londonban ismét találkoznak, hogy megvitassák, mit tehetnek még a helsinki folyamatban az információáramlás fej­lesztéséért, a tájékoztatáshoz való jog ál­talánossá tételéért és az újságírók mun­kafeltételeinek javításáért. (MTI) Washington képviselőt nevez ki az afgán felkelőkhöz Az amerikai kormány diplomáciai képvi­selőt nevez ki az afgán felkelőkhöz, egyúttal pedig elutasította a szovjet javaslatot, hogy a két ország működjék együtt a tűzszünet és széleskörű koalíciós afgán kormány létrejöt­tében. Ezt jelentette csütörtökön a The New* York Times. A felkelők mellé delegált, nagyköveti ran­gú képviselő — Peter Tomsen, a pekingi amerikai nagykövetség eddigi első beosztott­ja — washingtoni székhellyel működik majd és Pakisztánban érintkezik a felkelőkkel. George Bush elnök Mihail Gorbacsovnak küldött válaszlevelében elutasította azt a szovjet javaslatot, hogy mindkét fél szüntes­se meg a katonai támogatást a szembenálló feleknek — így értesült a lap. A Bush-kormányt egyébként növekvő bí­rálatok érik a sajtóban, amiért elszámította magát az afgán fejlemények értékelésében: a kabuli kormány változatlanul a helyén van, emellett — a pakisztáni politika következté­ben — mohamedán fundamentalisták adják meg a hangot a felkelők ideiglenes kormá­nyában, ami nem érdeke az Egyesült Álla­moknak — mondják a bírálók. A nagykövet kinevezése azt is jelzi, hogy Washington im­már nem kívánja átengedni a pakisztáni had­seregnek az .afgán politikai fejlemények irá­nyítását. Emelkedett ’ a közúti balesetek száma Kibővített ülést tartott a megyei KBT elnöksége Csütörtökön Kecskeméten a Fegyve­res Erők Klubjában kibővített ülést tar­tott a megyei közlekedésbiztonsági ta­nács elnökségé. Részt vett és felszólalt az ülésen Kalamovics László rendőr ezre­des, az Országos Közlekedésbiztonsági Tanács titkára, Árvay Árpád, a megyei «tanács vb-titkára. Dr. Tóth Antal rendőr ezredes, a megyei KBT ügyvezető elnö­kének megnyitója után Ambrus Attila szakbizottsági elnök adott tájékoztatót a megye közlekedésbiztonsági helyzetéről. Ä megyében — mint mondotta — az elmúlt évben a növekvő és öregedő gép­jármű állomány, a romló utak, a jelentő­sebb idegenforgalom mellett a közúti közlekedési balesetek száma mintegy 13 százalékkal (141 esettel) haladta meg az egy évvel korábbit. Ebben valószínűleg szerepet játszott, hogy 1987 elején a ke­mény tél miatt kisebb volt a forgalom, 1988-ban az enyhe időjárás azonban egész évben lehetővé tette a közlekedést. A balesetek számának emelkedésében tükröződött a közlekedési morál romlá­sa is. A szerencsétlenségek több mint egytizede halálos kimenetelű volt, 31,6 százalékkal magasabb, mint 1987-ben. Az utóbbi években a halálos és súlyos balesetek arányának emelkedő tendenci­ája figyelhető meg. Amíg csökkent a szabálytalan kanya­rodásra, illetve a figyelmetlen vezetésre visszavezethető esetek, feltűnően emel­kedett a gyalogosok hibájából, a jármű­vezetők gyorshajtásából; az elsőbbség el­mulasztásából, a követési távolság be' nem tartásából származó balesetek szá­ma. A balesetek 47 százalékát a személy­gépkocsivezetők, 14 százalékát pedig a kerékpárosok, egy tizedét a gyalogosok, 9 százalékát a segédmotorkerékpárosok okozták. Az ittasságból származó bale­setek száma magasabb volt, mint az elő­ző években, a növekedés üteme azonban alatta maradt az összes esetnek. A részletes baleseti elemzést jól egészí­tette ki Gaborjákné dr. Vydareny Klára, szakbizottsági titkár elemzése a halálos közúti balesetek okairól. A vitát követő­en Princz László szakbizottsági elnök az MKBT múlt évi költségvetéséről dr. Gergely Sándor rendőr alezredes, az MKBT titkára az ez évi munka- és költ­ségvetési tervről szólt. A megyei közleke­désbiztonsági tanács ez évi fő célkitűzé­sei: a gyermekbalesetek megelőzése, az alkoholos befolyásoltság elleni küzde­lem, a fiatalok jármüvei történő közleke­désének biztonságosabbá tétele. Ez alkalommal került sor a közleke­désbiztonsági tanácsok közötti verseny értékelésére. A városok között az első helyezést a bajai KBT szerezte meg, a kecskeméti és a kiskunfélegyházi KBT-k előtt. A nagyközségek közül első lett Kiskunmajsa, megelőzve Kunszentmik- lós és Lajosmizse közlekedésbiztonsági tanácsát. Tóth Károly a kiskunhalasi KBT aktivistájának a Minisztertanács . Kiváló Munkáért kitüntető jelvényt, Gaborjákné Vydareny Klárának az OKBT díszplakettjét adományozták. Kiváló Társadalmi Munkáért érmet ka­pott Dömötör Ambrus, Netró Mihály, Gila János, Papp Tivadar. G. G. Jánoshalmán is megalakult a reformkor Jánoshalmán a városi könyvtár klub- helyiségében március 28-án helyi kezde­ményezésre megalakult az MSZMP- tagok városi reformkoré. alapítók — zömében negyven év körüli értelmiségiek — egyetértettek abban, hogy az elmúlt évben megtartott különböző szintű pártértekezletek óta nem az elvárt ütemben valósulnak meg a reformfolyamatok, intézkedések. El­határozták, hogy az országos pártérte­kezlet által és az azóta kinyilvánított megújulási, változtatási szándék valóra- váltásáért tevékenykednek. Feltárják a reformokat gátló helyi tényezőket, ked­vezőtlen folyamatokat, valamint nézete­ket és fellépnek megszüntetésükért. Ha­tást kívánnak gyakorolni a helyi politi­kai döntésekre is. Arra törekednek, hogy a város közvéleménye időben csat­lakozzon az országban meglévő és kiala­kuló progresszív politikai irányzatok­hoz. Az alakuló tanácskozáson a résztve­vők — akik között megyei pártbizottsá­gi tag és alapszervezeti titkárok is van­nak — kinyilvánították, hogy nem kí­vánnak frakciót alkotni, de jogot for­málnak, arra, hogy véleményüknek plat­form formájában hangot adjanak és azt minden illetékes fórumon képviseljék. A reformkor tagjai az MSZMP érvény­ben lévő döntéseit és szervezeti formáját megtartják. Ezt az ülést április 6-án egy újabb tanácskozás követte, ahová már sokkal többen jöttek el. Itt döntöttek arról, hogy kialakított platformjuk szélesebb körű megismertetésére és megvitatására nyűt fórumokat is szerveznek. Vélemé­nyük szerint csak az új módon politizáló, képzett és felkészült párttagok képesek aktívabb politikai cselekvésre bírni az alapszervezeteket, ami pedig előfeltétel ahhoz, hogy az MSZMP valóban politi­záló párttá válhasson. Csényi László A Történelmi Igazságtétel Bizottsága sajtótájékoztatója a 301-es parcellánál Nagy Imre, Gimes Miklós, Losonczy Géza, Maiéter Pál és Szilágyi József holttestének exhumálása befejeződött, és ezzel a kegyeleti aktus első szakasza véget ért — jelentette be Hegedűs B. András a Történelmi Igazságtétel Bizottsága sajtótájékoztatóján, amelyet a rá­koskeresztúri temető 301-es parcellájánál tar­tottak csütörtökön. Az eseményen jelen voltak Gimes Miklós, Losonczy Géza, Maiéter Pál és Szüágyi József családtagjai. Mécs Imre, a TIB tagja elmondta: a Törté­nelmi Igazságtétel Bizottsága tavaly június óta több felhívást tett közzé, amelyekben kö­vetelte az 1956-os események után kivégzett személyek tisztességes eltemetését. Ugyan­csak követelte a kivégzettek teljes névsorának megadását. Ilyen adatok ugyanis csak egyéni kutatások és gyűjtések alapján állnak rendel­kezésre, de ezek á listák hiányosak. Ezzel kapcsolatban közölte: az Igazságügyi Minisz­térium megígérte, hogy a közeljövőben az ál­tala összeállított listát közreadja. A TIB szin­tén kérte minden kivégzett sírjának megjelölé­sét, hogy a kegyeletet a hozzátartozók és a nép ieróhassák a síroknál. Végül kérték azt is, hogy a rákoskeresztúri köztemető 301-es par­cellájában a Nagy Imre-per vádlottam kívül további őt, nem prominens személy (Nagy Jó­zsef hentessegéd, Bárány János szerszámké­szítő, Szabó Lajos gépmunkás, Békési Béla orvostanhallgató és Péch Géza mérnök) földi maradványait is tárják fel a szakértők, hogy mind a tízüket együtt temethessék el. Erről az Igazságügyi Minisztériummal tárgyaltak, de mivel Borics Gyula államtitkár úgy nyilatko­zott, hogy ez meghaladja hatáskörét, a Törté­nelmi Igazságtétel Bizottsága szerdán a ké­rést tartalmazó telexet küldött Németh Mik­lós miniszterelnökhöz. Ebben kérik: hasson oda, hogy az igazságügyi kormányzat az ed­dig tanúsított gondossággal folytassa az exhu­málásokat a TIB által kért egyszerű szemé­lyek esetében is. A tájékoztatás után az újságírók kérdéseire válaszoltak a TIB jelenlévő képviselői. El­hangzott, hogy az öt exhumált holttest azono­sítása rövidesen megkezdődik és várhatóan néhány hetet vesz igénybe. Nagy Imrét, Gimes Miklóst, Losonczy Gézát, Maiéter Pált és Szilágyi Józsefet, valamint az említett másik öt személyt június 16-án kívánják nyüvánosan eltemetni a szomszédos 300-as parcellában, mivel a 301-esben további jeltelen sírok van­nak. A tervek szerint az ünnepélyes gyászszer­tartás alkalmával történne meg a kivégzettek emlékművének szimbolikus alapkőletétele. Az ÖKP új vezetősége Magyar Péter, az MTI tudósítója je­lenti: Megtartotta első ülését az Olasz Kom­munista Párt legutóbbi kongresszusán megválasztott Központi Bizottság. Az ülésen véglegesen megtörtént a nemze­dékváltás az OKP élén: a megválasztott új 50 tagú vezetőségnek nem tagjai többé Pietro Ingrao (a párt egyik történelmi vezetője, a képviselőház volt elnöke), Luciano Lama (a CGIL volt főtitkára), Paolo Bufalini, Giovanni Bérlinguer és Adalberto Minucci. Utóbbiak a megala­kítandó árnyékkormányban kapnak majd szerepet. Áz új vezetőség és titkárság szinte ki­zárólag negyven év körüliekből, vagy még fiatalabbakból áll, akik egyöntetűen támogatják Acbille Occhetto főtitkár új irányvonalát. Növelték a nők arányát a vezetőségben (az 50 tagból 10 nő). LOTTÓ A Sportfogadási és Lottóigazgatóság köz­lése szerint a 14. heti sorsoláson a következő nyerőszámokat húfeták ki: 16, 38,47, 55, 71. (Folytatás az 1. oldalról.) A használati díj megfizetését címke igazolja, amelyet a szélvédőre kell ra­gasztani. Az útellenőrök távcsővel, fényképezőgéppel kísérik figyelemmel a forgalmat. Azok, akik az autópályát használják, de nem fizették meg a díjat, tízszeres büntetést fizetnek. Jelenleg Magyarországon 210 kilométer az au­tópálya és 110 kilométer a félautópálya hossza, erre az alig több mint*300 kilo­méterre kell a használati díjat megfizet­ni. Az előzetes számítások szerint mint­egy 1,8 milliárd forintra tehető az autó­pálya-használati díjakból származó éves bevétel. Ebből a forrásból tervezik továbbépíteni az M5-ös autópályát; az út a nyári szezonra elkészül Kecskemé­tig. Folytatják az MO-ás autóút építését is, ennek első, 15 kilométeres szakaszát a jövő évben helyezik forgalomba. A szakemberek szerint az autópálya­használati díj megteremti a feltételeket a külföldi működőtöké bevonásához a magyar autópálya-hálózat fejlesztésé­be. Az Ml-es autópálya továbbépítését Hegyeshalom és Győr között, valamint bővítését Tatabánya és Győr között külföldi vállalkozók végzik majd. Ez a 15 milliárd forintos beruházás várható­an 1995-ben fejeződik be. A miniszter- helyettes bejelentette: a kormány vál­lalt garanciát arra, hogy az autópálya­A Minisztertanács ülését követően Marosán György szóvivő tájékoztatta a hazai és a külföldi újságírókat a kor­mány előtt szereplő napirendi pontok­ról. A társadalombiztosítás új irányítá­si és szervezeti rendszeréről szóló tör­vénytervezet kidolgozását indokolva rámutatott: az 1989. január 1-jével lét­rehozott Társadalombiztosítási Alap, a jelenleg is működő társadalombiztosí­tási rendszer működésének törvényes feltételeit meg kell teremteni. A kor­mány úgy ítéli meg, hogy a jövőben a társadalombiztosítás területen is foko­zatosan előtérbe kerülnek az önkor­mányzati elemek. Ezért a jogalkotás során ej kell érni, hogy a biztosítottak, a járulékfizetők és a különféle érdek- csoportok valós szerepét megjelenítve létrejöhessen a társadalombiztosítás önkormányzati szervezete. A szóvivő elmondta, hogy a kor­mány meghallgatta az Állami Ifjúsági és Sporthivatal elnökének tájékoztató­ját tervezett parlamenti beszámolójá­ról. A Minisztertanács egyetértett az­zal, hogy a jövőben ne külön törvény szavatolja az ifjúság jogait, hanem azok a jogrendszer egészébe épüljenek be. Ezért valószínűleg javaslatot tesz majd a Parlamentnek a törvény hatá­lyon kivül helyezésére. A Foglalkoztatási Alap létrehozásá­ról és a foglalkoztatáspolitikai célú, korengedményes nyugdíjazásról szóló rendelet módosításával — mint mond­ta — lehetővé válik a foglalkoztatáspo­litikai célú korengedményes nyugdíja­zás költségeinek megosztása úgy, hogy annak maximálisan 50 százalékát a Foglalkoztatási Alap finanszírozza. A várható többletköltség, amelyet a kormánynak kell viselnie, 1993-ig csak­nem 200 millió forint. Marosán György szólt arról, hogy a Minisztertanács — az Országos Érdek­egyeztető Tanáccsal létrejött megálla­podás értelmében felemelte egyes tömegközlekedési vállalatok járműve­zetőinek munkaköri pótlékát. A kormány a népszavazás és a népi kezdeményezés szabályozásáról szóló törvényjavaslatot a júniusi ülésszak elé terjeszti. A Minisztertanács megítélése szerint e törvény elősegíti, hogy az ál­lampolgárok közvetlenül és hatéko­nyabban vehessenek részt a hatalom gyakorlásában, érvényesíthessék befo­lyásukat a döntések meghozatalában. Á szóvivő bejelentette, hogy a kor­mány mellett működő új, fontos ta­nácsadó testület, a Nemzetiségi Kollé­gium elnöke Pozsgay Imre állammi­niszter. A szóvivői tájékoztatón részt vevő Borics Gyula igazságügy-minisztériumi államtitkár közölte, hogy a népszava­zásról és a népi kezdeményezésről szóló törvénytervezet napokon belül megje­lenik a sajtóban. Emlékeztetett arra, hogy a népszavazás jogintézményét már az 1949-es alkotmány is tartalmaz­ta, azzal azonban nem éltek, többek között azért sem, mert a népszavazás részleteiben nem volt szabályozva. A tervezetet ismertetve az államtitkár elmondta: népszavazás kiírását a köz- társasági elnöknek, a Minisztertanács­nak, legalább 50 országgyűlési képvise­lőnek, illetve legalább 50 ezer állampol­gárnak kell kezdeményeznie. Elrende­lése akkor kötelező, ha az Alkotmányt az Országgyűlés részleteiben, vagy alapvetően módosítani kívánja- továb­bá, ha azt 100, illetve 150 ezer állam­polgár kéri. Utóbbinak eldöntését ugyancsak vitára bocsátják. A népsza-* vazás elrendelésének és lefolytatásának szabályai lényegében megegyeznek a választások szabályaival. Az aláírások hitelességét, valódiságát mód lesz a-Né- pességnyilvántartó Hivatal útján ellen- órizni. Természetesen ez nem járhat az állampolgárok zaklatásával, idézgeté- sével — hangoztatta. használati díjból származó bevétel csak közúti beruházásokra, illetve autópá­lya-építésre használható fel. A miniszterhelyettes ígéretet tett ar­ra, hogy az autópályán utazók kényel­mét növelni fogják: például telefonokat szerelnek fel a parkolókban, üzleteket nyitnak a pihenőhelyeken. A címkéket egyébként a Magyar Au­tóklub értékesíti majd, több mint négy­száz helyen, egyebek között határátke­lőhelyeken, benzinkutaknál, sőt az or­szághatárokon kívül is. A sajtótájékoztatón az is elhangzott: a május, júniusi csonka negyedévre400 forintos díjat kell fizetni. Aki az idén már májusban megvásárolja az egész évre, azaz a július 1-jétől 1990. június 30-áig szóló bérletet, az 14 hónapra fizeti az 1500 forintos évi átalányt. Az úgynevezett útalap létrehozásá­ról is döntött legutóbbi ülésén a kor­mány. Ez a pénzalap szolgál majd a közutak fejlesztésére és fenntartására. Az útalap része lesz az autópálya-hasz­nálati díj, de tervezik azt is, hogy az üzemanyag-eladás növekedéséből szár­mazó árbevételtöbblet egy részét ugyancsak az útalapba teszik. A ta­pasztalatok szerint évente 50-80 ezer tonnával nő a benzineladás, ebből tete­mes bevételnövekedésre lehet számíta­ni. Az útalap végleges konstrukciójáról ez év június 30-áig döntenek, s várható­an jövő év január 1-jén vezetik be. Végül szólt arról, hogy a tervezet szerint nem bocsáthatók .majd népsza­vazásra a költségvetésről, a központi adónemekről, illetve az ezek mértéké­nek meghatározásáról szóló törvények, a személyi kérdésekben való döntések, valamint a nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségek teljesítése, illetve az e szerződéseket kihirdető törvények. Ez a jövőben megkötendő nemzetközi szerződésekre vonatkozna, ám a tör­vénynek van egy olyan szakasza is, amejy szerint a már megkötött nemzet­közi szerződésekből eredő kötelezettsé­gek teljesítése feletti kérdésben sem rendelhető el népszavazás. Ezt a szö­vegrészt mindenképpen pontosítani kell — tette hozzá Borics Gyula. I Farkas István, a társadalombiztosí­tási reform kormánybiztosa beszámolt arról, hogy a létrehozandó önkor­mányzat a munkavállalók, a munkál­tatók és a speciális szociális érdekcso­portok képviselőiből áll majd. Az ön- kormányzat lesz felelős a társadalom­biztosítás működtetéséért, ideértve a Társadalombiztosítási Alap működte­tését is. Testületéi határoznák meg azt, hogy milyen legyen a kapcsolat a Par­lamenttel, a kormánnyal és a társada­lombiztosítás végrehajts apparátusá­val. Az önkormányzat az Országgyű­lésnek alárendelten működne. Vezető testületéinek üléseire meghívják a pénzügyminisztert, valamint a szociális és az egészségügyi minisztert, így a kor­mány képviselőinek is módjuk nyílik álláspontjuk kifejtésére. Adott esetben többségi szavazást kérhetnek, illetve, ha az önkormányzat döntése sértené a kormányzati érdeke­ket, az Országgyűléshez fordulhatnak. Á Magyar Rádió tudósítója arról ér­deklődött, hogy a népszavazás terveze­te kizárja-e a népszavazást a bős— nagymarosi vízlépcső ügyében. Másik kérdésé arra vonatkozott, hogy a kor­mány ülésén szóba került-e a legújabb vámrendelet, amelynek határaként — első becslésként — több valutát vitt ki a lakosság az országból, mint amennyit esetleg egész évben elköltött volna. Borics Gyula az első felvetésre reagálva elmondta: a törvénytervezetbe foglal­tak szerint Bős—Nagymarosról nem lehetne népszavazást elrendelni. Az ál­lamtitkár a nemzetközi szerződések fe­letti népszavazás elrendelhetőségét ille­tően azt hangsúlyozta, hogy az ilyen szerződések esetleges felbontása nem­zetközi megítélésünket rontaná, kikez­dené az ország hitelét. Ennek ellenére — mivel Bős—Nagymaros az érdeklő­dés középpontjában áll — olyan áthi­daló szövegmódosítást próbálnak beil­leszteni a törvénybe, amely talán nem zárja le véglegesen ezt a kérdést. Marosán György a vámrendelkezés­sel kapcsolatban reflexióit összegezte. Szerinte a kormány a tapasztalatokat leszűri és a konzekvenciákat levonja, hozzátette azonban, hogy ilyen kérdé­sekben jó megoldás nem születhet, a legkevésbé rossz intézkedést kell meg­találni. A Népszabadság képviselője az autó­pálya-használati díj bevezetésének ne­gativ hatásaira utalva arról tudakozó­dott, hogy a kormánynak milyen befo­lyása van a tárcára egy ilyen, a lakossá­got szinte provokáló döntés végkime­netelében. A szóvivő a részletes vá­laszadástól eltekintett azzal, hogy e kérdéssel a mai kormányülés nem fog­lalkozott. A Magyar Rádió vidéki szerkesztő­ségének tudósítója a nemzetiségi kollé­gium feladatáról, hatásköréről kérdez­te a szóvivőt. Marosán György han­goztatta: az alapítók szándéka szerint a kollégium a kormányt és az állammi­előtt felhagytak a fogöntőgép gyártásá­val. Jelenleg túlnyomórészben gyógy­szer- és élelmiszeripari gépeket, beren­dezéseket gyártanak, különböző cégek­kel kooperációban. Azaz megrendelés­re dolgoznak. Mondhatni, így „csak” az a feladatuk, hogy az igényeknek megfelelően elkészítsék a termékeket —, de hozzá kell tenni, hogy ez sem olyan egyszerű. A tervrajzot, műszaki leírást készen kapják ugyan, de ehhez saját maguknak kell kialakítaniok a gyártás megfelelő technológiáját. Nagy szükség van tehát a kvalifikált szakem­bereik tudására. Ám, mint Szabó Mi­hály, a szövetkezet elnöke elmondta: mégseip ez, hanem a termelés feltételei­nek megteremtése a legnehezebb fel­adat számukra.. Idejüknek, energiájuk­nak, költségeiknek aránytalanul nagy részét veszi igénybe az alapanyag­beszerzés, ami ráadásul nem is nyndig jár eredménnyel. Sokszor nem kapnak megfelelő anyagot, kénytelenek beérni a gyengébb minőségűvel. A nehez'en megmunkálható fémből többszörös munkaráfordítással tudják „kihozni” az elfogadható minőséget —, ez megintcsak a termelés költségeit növe­li. Ugyanakkor egyre drágább minden, az újabb és újabb áremelkedésekről csak a vásárláskor szereznek tudomást. Mindezt nem háríthatják át a megren­delőikre, hiszen a szerződés köti a szö­vetkezetieket. nisztert segíti a nemzetiségpolitikával összefüggő feladatok ellátásában. Rendszeresen konzultál a hazai nemze­tiségek és más etnikumok képviselői­vel. A kollégium tagjai az adott kérdés- ben-éfintett tárcák képviselői, valamint a népfront, a SZOT, a különböző egy­házak megbízottai, a Magyarok Világ- szövetsége és a nemzetiségi szövetségek főtitkárai, továbbá a cigányok érdek- képviseletét ellátó szervezet delegáltja és a Magyarságkutató Intézet vezetője. A kollégium negyedévente tartja ülése­it, munkáját a Minisztertanács hivata­lába illeszkedő önálló nemzetiségi tit­kárság segíti. A hibás döntések nyomán a hírek szerint érlelődik a kormányválság — mondta a Veszprém Megyei Napló tu­dósítója —, mert a Minisztertanács több tagja állítólag nem tartja elég ha­tékonynak a kormány inflációellenes politikáját. Igazak-e a hírek? — kér­dezte. Á szóvivő szerint hibás döntés­ről nem lehet beszélni akkor, amikor a kormány rossz vagy kevésbé tossz lehe­tőség közül választhat. Marosán Györgynek az érlelődő kormányvál­ságról nincs tudomása, bár azt elismer­te, hogy a kormány tagjai között az infláció kérdéseiben bizonyos vita'volt. A Magyar Televízió tudósítója a tervezett háztartási energiaár-emelé­sekről kérdezte a szóvivőt. M*arosán György emlékeztetett arra, hogy ezt az intézkedést az év elején bejelentették, az ártervben^és a költségvetésben egy­aránt bevételként szerepel, erre tehát a közeljövőben számítani kell. A lakosság anyagi és pszichológiai tűrőképességének határaira utalva a Népszava munkatársa azt kérdezte, hogy e tényezőket felméri-e a kormány, s mennyiben veszi figyelembe a döntés- hozatalnál. A szóvivő hangoztatta, hogy a kormány a döntések meghoza­tala előtt sokféle tényt mérlegel. Ugyanakkor vannak olyan helyzetek, amelyek meghatározott döntésekre kényszerítik. Ezek elől nem térhet ki. A Magyar Nemzet tudósítójának kér­désére Marosán György elmondta: a bős—nagymarosi építkezést az eddigi adatok ismeretében be kell fejezni. E kérdésről a Parlament kimerítő, pon­tos, korrekt jelentést fog kapni, s an­nak tudatában hozhatja meg a végső döntést. Az NBN Rádió és Tv újságírója nem találta szerencsésnek a népi kezdemé­nyezés kifejezést. Borics Gyula egyetér­tett, ez valóban nem népi kezdeménye­zés, hanem a nép véleményének kikéré­se — mondotta. A nemzetközi szerződések és a nép­szavazás kapcsolatára vonatkozó má­sik kérdésre válaszolva hangoztatta: nem biztos, hogy B/te—Nagymarosnál a népszavazás az egyedüli megoldás — mondta az államtitkár. Lehet, hogy más megoldás is kínálkozik — tette hozzá. Kifejezte meggyőződését, hogy akik annak idején a szerződést megkö­tötték, legjobb meggyőződésükből cse­lekedtek. Az energiastressz időszaká­ban minden lehetőséget igyekeztek fel­használni. hogy biztosítsák az ország számára az energiát: Egyébként Bős ^-Nagymaros gondolata nem tőlünk, hanem szomszédainktól indult el. A már széleskörűen ismertetett szov­jet csapatkivonási tervekről érdeklődő tudósítónak Marosán György elmond­ta, hogy tudomása szerint a szovjet csa­patok kivonása április 25-én kezdődik és június végéig fejeződik be. E kérdés­ről egyébként a Honvédelmi Miniszté­rium sajtótájékoztatót tart július ele­jén. (MTI) Mindebből azt a következtetést von­hatná le az ember, hogy érdemesebb lenne bérmunkában, azaz hozott anyagból dolgozni. Szabó Mihály azonban megcáfolja-ezt a feltevést. Az ilyen vállalkozás ugyanis gazdaságilag sem elég kedvező, s még csak nem is biztos, hogy mentes a problémáktól. Például NDK-beli megrendelésre me­zőgazdasági gépalkatrészeket gyárta­nak, az ehhez szükséges anyagot gyak­ran néni, illetve késve kapják meg. Ilyenkor a szövetkezetiek kénytelenek átszervezni termelésüket, ám amint az anyag megérkezett, túlórázniok kell, hogy határidőre el tudják készíteni a gépalkatrészeket. . A pénzhiány a félegyházi fémipari szövetkezetét éppúgy fenyegeti, mint napjainkban bármelyik hazai céget. Ha megrendelőik nem tudnak fizetni, hitel felvételére kényszerülnek, amiért ma­gas kamatot fizetnek. S még ez a jobb eset, mert az is előfordulhat, hogy nem kapnak kölcsönt, így önhibáján kívül bármelyik pillanatban fizetésképtelen­né válhat a szövetkezet. Három éve működnek kisszövetke­zeti formában, azóta a tevékenységük jövedelmezősége már-már az elviselhe- tőség határáig csökkent a költségek és az elvonások növekedése miatt. Tavaly még valamelyest korszerűsíteni tudták a termelésüket — gépeket vásároltak —, de a munkakörülmények javítására már nem futotta. Egymillió forint ju­tott volna a zaj- és hőszigetelésre, de mint kiderült, hárommillió sem lett volna elég erre a célra. A. M. A bevétel csak közúti beruházásra használható fel Megrendelésre egyszerűbb, de nem könnyebb (Folytatás az 1. oldalról)

Next

/
Oldalképek
Tartalom