Petőfi Népe, 1989. április (44. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-26 / 97. szám

IDŐJÁRÁS dán 21, 26 fok között várható. Várható időjárás ma estig: Kevés felhő, száraz idő várható. A déli, délnyugati szél gyakran meg­élénkül. A legmagasabb nappali hőmérséklet szer- (MTI) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLIV. évi. 97. szám Ara: 4,30 Ft 1989,'aprilis 26., szerda Kiépül a szakértői hálózat A megyei képviselőcsoport üléséről jelentjük Tegnap ülést tartott Kecskemé­ten az országgyűlési képviselők BácS-Kiskun megyei csoportja. A közelgő parlamenti ülésszakra való felkészülés jegyében előbb a bizalmatlansági indítványról szóló törvényjavaslatot vitatták meg. A tervbe vett jogszabályokról, melyek érintik az Országgyűlés ház­szabályait is, dr. Korom Mihály tá­jékoztatta képviselőtársait. Mint el­mondta, a bizalmatlansági és bizal­mi indítvány intézménye nemcsak tartalmában újszerű, hanem abban is, hogy nem a kormány, hanem a jogi és igazgatási bizottság terjeszti a törvényjavaslatot a parlament elé. Ez újabb. lépést jelent az Ország- gyűlés önállóbbá válásának útján. A vitában majd’ minden képvise­lő szót kért. Dr. Körös Gáspár hangsúlyozta, hogy a parlament a bizalmatlansági indítvány elfoga­dásával válik valójában nagykorú­vá. S egyből javaslatot is tett a gya­korlati alkalmazásra: — Időszerűnek tartom — mond­ta —| hogy a kormány elnöke kér­jen bizalmi szavazást az Országgyű­léstől, ha megváltozik a kormány összetétele. Az Országgyűlés tarto­zik ezzel a felelősséggel saját magá­nak és főként az országnak. A vitában szóba került az indít­ványhoz szükséges képviselők szá­mának meghatározása és több más fontos, csak látszólag technikai kérdés. Szót kért dr. Szabó Miklós, a me­gyei pártbizottság első titkára is, aki arra' hívta fel a figyelmet, hogy a parlament elé kerülő törvényja­vaslat már egy többpártrendszer­ben működő törvényhozás követel­ményeihez igazodik. A képviselők közűi is többen ki­tértek a többpártrendszerre való át­menet kérdéseire. Moravcsik Fe- rencné például javasolta: kezdemé­nyezzék, hogy az országos listán megüresedő helyeket alternatív szervezetek képviselőivel töltsék be. Mátyus Gábor szerint minél előbb el kellene dönteni azt a kérdést is, hogy a jelenlegi parlament foglalkozzon-e alkotmányt módosító javaslatok­kal, vagy pedig; ahogy manapság az MSZMP egyes vezető tisztségviselő­itől is hallani, hagyja az alkotmá­nyozást az új Országgyűlésre. Egy dologban egyetértettek a képviselőcsoport tagjai. Úgy dön­töttek, javasolják, hogy a bizalmi indítványról szóló törvényjavasla­tot tárgyalja meg májusi ülésén az Országgyűlés. Ezután dr. Hideg Ferenc, a megyei bíróság elnökhelyettese tartott tájé­koztatót a Polgári Törvénykönyv két szakaszának tervbe vett módosí­tásáról. A harmadik napirendi pon­tot, az ifjúsági törvény tapasztalata­iról szóló beszámolót egy ellensza­vazattal elnapolták a képviselők, mivel ez várhatóan majd csak ké­sőbb kerül az Országgyűlés elé. A megyei képviselőcsoport veze­tője, dr. Bak István bejelentette, hogy a fiatal ügyvédek társasága felajánlotta segítségét a képviselők­nek. A kecskeméti ügyvédek mellett a kiskőrösi ügyvédi munkaközös­ség és a megyei tanács jogi irodája is hasonló szakértői segítségnyúj­tást ajánlott fel. Amint a tájékozta­tóban elhangzott, megkezdődött az Országgyűlés irodájának átszerve­zése is. Már a közeljövőben egész szakértői apparátus áll majd készen a. képviselők munkájának meg­könnyítésére. Az ülés kérdésekkel fejeződött be. Több képviselő is szóvá tette, hogy nem kaptak semmilyen hiva­talos tájékoztatást azokról a terve­zett személyi változásokról, intéz­ményátszervezésekről, melyekről az egész ország beszél és itt-ott fele­lős vezetők is nyilatkoznak. Úgy tűnik, a válaszra a döntéshozóknak is várniuk kell a májusi parlamenti ülésszakig. p Kevés a vegyes vállalat Sajtótájékoztató a MEM-ben Az élelmiszer-gazdaság üzemeinek a jelenleginél közvetlenebb kapcsolatra kell törekedniük a külföldi cégekkel és intézményekkel, ehhez az együttműkö­dés lehetőségének új eszközrendszerét, gazdasági, pénzügyi feltételeit is megte­remtik — mondották a szakminisztéri­um kedden tartott sajtótájékoztatóján. Zala Géza, a MÉM nemzetközi kap­csolatok főosztályának vezetője el­mondotta: a magyar mezőgazdaság korábbi sikereihez nagyban hozzájá­rultak szerteágazó nemzetközi kapcso­latai, a termelési technológiák és gépek importja, valamint az üzemek nagyfo­kú fogadókészsége a külföldi újdonsá­gok iránt. A KGST-együttműködés jelenleg az útkeresés szakaszában van, míg a két­oldalú együttműködésekre — egy-két esetet kivéve — a stagnálás jellemző. A KGST-együttműködésben a köz­ponti források igénybevételének mér­séklését szorgalmazza a MÉM, ehelyett a vállalati érdekeltségen alapuló kap­csolatokat kívánják előmozdítani. Erre már . számos jó példa akad: a Szovjet­unió nyolc köztársaságában csaknem ötven magyar vállalat érdekelt külön­féle közös munkában. Három magyar —szovjet vegyes vállalat alakult eddig. A minisztérium új lehetőségeket terem­tett a Kinai Népköztársaság megfelelő intézményeivel kukorica- és borterme­lési rendszerek exportjára, tárgyaltak bor kiviteléről és behozataláról is. A mezőgazdasági szövetkezetek és az állami gazdaságok körében egyre erő­södnek a határ menti kapcsolatok csehszlovák, jugoszláv és szovjet üze­mekkel. Az agrárágazatban nagy érdeklődés mutatkozik a nyugat-európai orszá­gokkal kialakított kapcsolatok új lehe­tőségei iránt. Az Európai Gazdasági Közösség és Magyarország között ta­valy aláírt kereskedelmi és együttmű­ködési, megállapodás elvi és gyakorlati teendőinek megalapozására, a munka koordinálására a szakminisztériumban külön csoportot alakítottak. A fejlett nyugati országok cégeivel is erősödik a magyar üzemek kapcsolata; így például az Egyesült Államok multi­nacionális vállalataival. A MÉM állat­egészségügyi egyezmény létrehozásáról kezdeményezett tárgyalásokat, hogy megkönnyítse újabb magyar áruk kivi­telét. Izraellel nemrégiben hoztak létre (Folytatás a 2. oldalon) ELSŐKÉNT KISKUNHALASRÓL Kiskunhalas történetében aligha volt annyi újságíró a városban, mint kedden délelőtt Ezen nem lehet cso­dálkozni, hiszen a múlt hét péntekén Budapesten bejelentett szovjet csapat- kivonás első ütemének nyitánya zaj­lott le, amelyre a Magyarországon akkreditált külföldi és hazai újságírók, rádió- és tévériporterek szép számmal érkeztek, hogy olvasóikat hallgatói­kat nézőiket elsőként informáljak er­ről a nemzetközi jelentőségű katona- politikai eseményről. A vasútállomás egyik rakodóvágá­nya mellett Borisz Adamenko ezredes, a Szovjet Déli Hadseregcsoport törzs- főnökének helyettese adott tájékozta­tást. Többek között elmondta, hogy a Kiskunhalason állomásozó harcko­csizó ezred egyik zászlóaljának hadi- technikáját harminc T—64-es harc­kocsit indítanak útnak, amelyeket pő­rekocsikon szállítanak a következő út­vonalon: Kiskunhalas—Kecskemét —Cegléd—Szolnok—Debrecen— Nyíregyháza—Záhony, majd Ukraj­•Walter Péter fotói nába. A harckocsik egy részét raktá­rakban helyezik el, amelyek későbbi­ekben a katonák kiképzését szolgál­ják, más részüket szétszerelik, s átad­ják a népgazdaságnak. Az ezredes ar­ról is tájékoztatta a magyar és a külföl­di újságírókat hogy a harckocsiveze­tők 18-20 éves fiatal katonák, akik ha lejárt a katonai szolgálati idejük, lesze­relnek, mások pedig tovább szolgál­nak. A tájékoztató idején érkezett meg a csapatkivonás színhelyére az olasz Ra­dikális Párt budapesti kongresszusán részt vevő Staller Ilona (Cicdolina) képviselő, aki nyomban a fényképező­gépek és filmfelvevő kamerák kereszt­tüzébe került Nyilatkozatában el­mondta, hogy ez a béke pillanata, mert a szerelemhez béke kell. Nagyon örül, hogy itt lehet ezen az eseményen. Sikerült beszélgetnünk Vlagyimir Boriszovics Zajcev alezredessel, a kivo­násra kerülő kiskunhalasi páncélosez­red parancsnokával. — Másfél évet töltöttem Magyar- országon, dimitrovgrádi vagyok, ka­tonai akadémiát végeztem. Az ezre- dünket amelyet feltehetően feloszlat­nak, most visszavezényelték a Szovjet­unióba. Új beosztásomról még sem­mit sem tudok, de őszintén szólva már vágyódtam haza. Sok mindent láttam itt Magyarországon, sok tapasztalatot szereztem, s még több jó barátot, isme­rőst Őket nagyon a szívembe zártam, sajnálom, hogy tőlük el kell válni. A parancsunk úgy szól, hogy május 22-éig kell elhagynunk a helyőrséget, a jelenlegi szállítmány csak egy zászló­alj technikáját illetve kísérőszemélyze­tét viszi haza. Viktor VaszBjerics Szapranov őr­nagy, az ezred politikai helyettese jól beszél magyarul. Nem lehet ezen sem csodálkozni, ugyanis két éve fejezte be Budapesten a Zrínyi Miklós Katonai Akadémiát. — Nős vagyok, két gyermekem van, egy hétéves, s egy hét hónapos. Feleségem tanár, s nem dolgozott, mert nyelvtanári minőségben nem tu­dott elhelyezkedni. Úgy tudom, hogy az ezredünk Ukrajnába kerül, engem a moszkvai katonai körzetbe helyez­tek hasonló beosztásba. Mi, tisztek, itt Magyarországon két fizetést kaptunk, s most, hogy visszahelyeztek bennün­ket, egy fizetésből kell megélnünk. So­kan azt gondolnák, hogy emiatt szíve­sebben maradnánk. Én jól ismerem a magyarokat, hat éve vagyok itt, s tu­dok néhány közmondást is. Ugye, jól idézem „Mindenütt jó, de legjobb ott­(Folytatás a 2. oldalon) MAGYAR—NORVÉG KÜLÜGYMINISZTERI TÁRGYALÁSOK Javaslat gazdasági kerekasztal létrehozására Thorvald Stoltenberg, a Norvég Királyság hivatalos látogatáson hazánkban tar­tózkodó külügyminiszter kedden, a reggeli órákban magyar közéleti személyisége­ket fogadott szállásán, majd koszorút helyezett el a Magyar Hősök Emlékművén, a Hősök terén. A norvég diplomácia vezetője ezután vendéglátójával, Várkonyi Péter külügyminiszterrel tárgyalt. A megbeszéléseken részt vett Leif Edwardsen, Norvégia magyarországi, illetve Kisfalvi János, hazánk oslói nagykövete. A megbeszélések után Komoróczki István, a Külügyminisztérium szóvivője tájékoztatta az MTI munkatársát a tár­gyalóasztal mellett elhangzottakról. El­mondta, hogy a külügyek irányítóinak találkozóján mindenekelőtt a kétoldalú kapcsolatok alakulása került az érdek­lődés homlokterébe. Mind Várkonyi Péter, mind Thorvald Stoltenberg úgy ítélte meg, hogy a két ország kapcsolatai roblémamentesen fejlődnek; a politi- ai életben és a gazdaságban egyaránt létrejöttek az együttműködés keretei. Az elmúlt másfél évtizedben rendszeres­sé váltak a kontaktusokat megalapozó magas szintű látogatások. Thorvald Stoltenberg arról tájékoz­tatta vendéglátóját, hogy az elmúlt év felgyorsult változásai nyomán Norvégi­ában nagy érdeklődéssel követik a ma­gyarországi eseményeket, szimpátiával figyelik hazánk gazdasági útkeresését. Ezzel kapcsolatban Stoltenberg kül­ügyminiszter javasolta magyar partne­rének, hogy neves közgazdászok, illetve politológusok részvételével hozzanak létre norvég—magyar kerekasztalt a gazdasági együttműködésben rejlő le­hetőségek feltérképezésére. Várkonyi Péter örömmel üdvözölte a gazdasági kerekasztal létrehozásának ötletét. Vé­leménye szerint a tanácskozásoknak ideális helyszíne lehetne Budapesti Várkonyi Péter részletesen tájékoz­tatta a norvég vendéget a magyar gaz­daságpolitika új vonásairól. Minde­nekelőtt a külföldi működő tőke ma­gyarországi tevékenységének liberali­zálása, ületve a különféle tulajdonfor­mák egyenjogúságának deklarálása keltette fel a vendégek figyelmét. A magyar diplomácia vezetője nagy jelentőségűnek nevezte azokat a ta­pasztalatokat, amelyekkel a skandináv államok rendelkeznek a társadalom életének megszervezésében. A magyar diplomácia vezetője a két ország gazdasági együttműködését ér­tékelve szorgalmazta, hogy Norvégia biztosítsa hazánk számára a kedvezmé­nyes vámelbánást, egyben javasolta egy beruházásvédelmi egyezmény mi­előbbi megkötését. Ami a preferenciá­kat illeti, Stoltenberg külügyminiszter elmondta, hogy azt eddig csak a fejlő­dő országoknak adták meg, de a hely­zet most alkalmasnak látszik e politika újragondolására. Kedvezően fogadta a külügyminiszter a beruházásvédelmi megállapodás megkötésének gondola­tát. Úgy vélte: erről akár azonnal meg­kezdődhetnek a tárgyalások. Szóba került a megbeszélésen a ví­zumkényszer részleges eltörlése is. Vár­konyi Péter javasolta, hogy a két or­szág közötti hivatalos érintkezések megkönnyítésére szüntessék meg a ví­zumkényszert a diplomata- és a szolgá­lati útlevelek esetében. Stoltenberg kül­ügyminiszter „pozitívan reagált” erre a kérésre, bár hozzátette: a vízumrend­szer teljes eltörlését elképzelhetetlen­nek tartja. Ezt főként a bevándorlók számának ugrásszerű növekedésével indokolta. Míg 1986-ban mindössze 870-en kívántak letelepedni Norvégiá­ban, addig számuk 1987-ben csaknem 3 ezerre duzzadt, a rá következő évben pedig már 10 ezer bevándorló érkezett az északi országba. A nemzetközi kérdéseket áttekintve a tárgyalópartnerek megelégedéssel nyugtázták a Szovjetunió es az Egye­sült Államok, illetve a Kelet és a Nyu­gat között mind intenzívebbé váló pár­beszédet, amelynek nyomán a konfron­tációt minden területen a problémák megvitatása váltja fel. Várkonyi Péter tájékoztatta vendégét a magyar—ro­mán viszony alakulásáról is. Ezzel kap­csolatban leszögezte: Magyarország a közelmúltban véget ért becsi utótalál­kozó megállapodásainak maradékta­lan végrehajtása mellett száll síkra. HOLNAP ÉS HOLNAPUTÁN Elsősök beíratása Elérkezett — kötelezően — az 1982. május 31. és 1983. má­jus 31-e között született gyere­kek első osztályba történő be­hatásának ideje. A szülő, illetve gondviselő választhat, hogy me­lyik — de lehetőleg a lakáshoz legközelebb lévő — iskolába já­ratja gyermekét, akit a helyszí­nen április 27-én és 28-án, 8-tól 18 óráig kell beíratni. Az ehhez szükséges okmányok: a beírató személyi igazolványa, a tankö­teles személyi lapja és az iskola­érettség igazolása. Megjegyez­zük: ha az iskolaérettség megál­lapításakor azt tanácsolták a szülőnek, hogy gyermeke egy későbbi tanévben- kezdje meg tanulmányait, akkor is be kell íratni — nyilvántartásba vétel végett — a kiszemelt iskolában. Az esetleges, más iskolába történő átirányításról május 30- áig értesítik a szülőket. Sikertelen rakétatárgyalások Washington és Bonn között Csaknem négy órán át tárgyaltak Washing­tonban az amerikai és a nyugatnémet kormány képviselői a harcászati rakéták kérdéséről, de az álláspontok nem közeledtek. Míg az amerikai kormány ragaszkodik ah­hoz, hogy a következő években újakkal váltsák fel az elavulónak minősített harcászati atom­fegyvereket, az NSZK vezetői el akarják odázni a népszerűtlen döntést a területükön telepített fegyverekről, egyúttal sürgetik a tárgyalások felvételét a Szovjetunióval e fegyverfajta csök­kentéséről is. Washingtont London támogatja, a kisebb NATO-országok többsége viszont — sőt, hir szerint Olaszország is — a bonni állás-, pont mögött sorakozik fel. A hétfői rendhagyó találkozóra Helmut Kohl bonni kancellár kérésére került sor, aki kormá­nya és a maga politikai sorsát félti a vitatott raké­tadöntéstől most, amikor a koalició szavazótá­bora amúgy is veszélyesen csökken. Mértékadó amerikai és nyugatnémet forrá­sok szerint a külügyminiszterek: James Baker és Hans-Dietrich Genscher, illetve a védelmi miniszterek: Richard Cheney és Gerhard Stol­tenberg, valamint Brent Scowcroft nemzetbiz­tonsági tanácsadó elhúzódó tárgyalásain he­lyenként igen feszült volt a légkör. Erre utalt, hogy Baker szokatlanul rövid és kemény hangú közleményt adott ki. Abban ugyan „hasznos és barátságos” vitákról volt szó, de a kommüniké egyúttal leszögezte: ki-ki a maga véleményét fejtette ki, a vendégek azt, amit Kohl kancellár csütörtökön beterjeszt a parlamentben. A felek immár jobban értik egymást s a megbeszélések folytatódnak. Washingtonban mindenesetre növekvő inge­rültséggel reagálnak a bonni nézetekre. George Bush elnök, aki országjáró úton van, kijelentet­te a sajtónak, hogy a NATO-nak egységesnek kell maradnia, és Washington „nem fogadhat el egyoldalú döntést” Bonntól. Megkezdődött wJ fp^ m. w jHL^L B n o (jvíiTni\7Q m IAÜ2Í y MlUl kj£jil2ÍI kivonása

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom