Petőfi Népe, 1989. április (44. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-25 / 96. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLIV. évi. 96. szám Ára: 4,30 Ft 1989. április 25., kedd népfrontdíjak Megyei győzelem a település- fejlesztési versenyben A hagyományos népfrontdíjakat ezekben a napokban adják át a la­kóhelyükért legtöbbet tevő öntevé­keny közösségeknek, megyéknek. Bács-Kiskun megye hat települése szerepel az elismerési listán. A Hazafias Népfront Országos Titkársága nemzeti zászlót és 2 mil­lió forintot adományoz Bácsalmás- nak, nemzeti zászlót és 1,5 millió forintot Bácsbokodnak, elismerő oklevelet és 700 ezer forintot Kecs­kemétnek, elismerő oklevelet és 400 ezer forintot Szabadszállásnak, elis­merő oklevelet és 300 ezer forintot Rémnek. A megyék közötti versengés leg­jobbja lett ismét Bács-Kiskun, ezért serleget kap. (A Mai Nap híre nyo­mán) VI. NEMZETKÖZI OKTATÓFILMNAPOK ÉS SZEMINÁRIUM A VI. nemzetközi oktatófilmnapok és szeminárium ünnepélyes megnyitójára gyülekeztek tegnap délelőtt a vendégek Kecskeméten, a 607-es Sz. Gáspár András Ipa­ri Szakmunkásképző és Szakközépiskola emeleti aulájá­ban. A péntekig tartó, előadásokban, ismeretterjesztő filmvetítésekben gazdag programsorozat szervezői, az Országos Oktatástechnikai Központ és a Bács-Kiskun Megyei Tanács a hagyományokhoz híven arra töreked­tek, hogy fórumot adjanak az elmúlt két évben készült oktatófilmek és videofelvételek bemutatására. E néhány nap lehetőséget ad a pedagógusok, az oktatófilm-teijesz- tő, -gyártó és -forgalmazó szakemberek tapasztalatcseré­jére, s várhatóan hozzájárul az oktatófilmek nemzetközi cseréjéhez is. Elsőként dr. Gajdócsi István megyei tanácselnök kö­szöntötte — a rendezvény házigazdáinak nevében is — a megjelenteket, közöttük a Művelődési Minisztérium, a Magyar Televízió képviselőit, valamint az oktatófilmek készítésével és forgalmazásával foglalkozó Nemzetközi Taneszköz Tanács: az 1CEM elnökét. A továbbiakban dr. Stark Antal művelődési. minisztériumi államtitkár fejtette ki véleményét a jövőnevelés jelentőségéről. El­mondta, hogy az oktatás ma világszerte a forrongás, a megújulás időszakát éli, s meg kell birkóznia a napról napra növekvő ismeretanyag új súlypontozásával, átren­dezésével is. Az oktatás, a nevelés nem kis mértékben azon múlik — mondta —, hogy a tartalmi és módszertani megújuláson alapuló szintézis hogyan valósulhat -meg. Kiemelte az oktatófilm jelentőségét, melyben együtt jele­nik meg a tartalom és a módszer. Hazánkban hagyomá­nya van az oktatófilmek készítésének, azzal együtt is, hogy ezek a produkciók oktatási rendszerünkben még nem foglalták el az őket megillető helyet. Az igazán gazdag, színvonalas kínálatot csak a nemzetközi együtt­működés teremtheti még, ehhez jelent segítséget e mosta­ni rendezvény is. ' K. J. Pedagógus, gyártó, terjesztő tapasztalatcseréje NYERS REZSŐT KECSKEMÉTREt POZSGAY IMRÉT SZÁNKRA VÁRJÁK, ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐK A MAJÁLISON Május elseje a városokban és a községekben Május elsejére készül a megye. ; Több településen országos és helyi j politikai vezetőket várnak az ünnepi köszöntésére. A beszédeken kívül: kulturális, sport- és szórakoztató^ műsorok, s szabadtéri árusítások; lesznek. Kecskeméten, a reggeli zenés éb­resztő után két útvonalon: a Petőfi í Sándor utcán s a Rákóczi úton át, > valamint a Széchenyi-szobor mellől' indulnak az ünneplők a Vasútkert-j I be, hogy ott 10 órától meghallgas-. Í sák Nyers Rezső országgyűlési kép- ' viselő, államiniszter beszédét. Ezt követően számos alkalom kínálko- > zik rá, hogy a kertben a lakosság,; estig együtt szórakozhasson. Tizen- 3 hat vállalat — köztük a Habselyem * Kötöttárugyár, az Alföldi Cipő-* gyár, a Kőbányai Könnyűfémmű,* 1 az MMG Automatika Művek, azí Ágiikon és a Kecskeméti Baromfi- j feldolgozó Vállalat-— büfével is ki-1 települ dolgozói ellátására. Három napja kezdték el a pavilo- nők felállítását a vasútállomás élőt-1 ti területen, huszonöt népi iparmű-1 vész és kisiparos jelentkezett eddig,, hogy a múzeum környékére kitele-; püljön. Az Eszak-Bács-Kiskun Megyei) Vízmű Vállalat dolgozói 1989-ben" nem jönnek el a majálisra. Házon ; belül, a hatszáz személyes új üzemi. étkezdében ünnepelnek, amelyet i — konyhával együtt nemrégiben adtak át, s ahol ezúttal főznek elő- j Í ször május elsejére. Huszonöt éve fúrták Szánkon az i I első olaj kutat. Erről is megemlékez- * nek majd a Kőolaj- és Földgázbá- j I nyászati Vállalat Kiskunsági Üze-! I mében az április 30-ai, délelőtti, nagygyűlésen. Kilenc órai kezdettel I dr. Szabó Miklós, a megyei pártbi-1 I zottság első titkára, 11 órától Fozs-1 gay Imre államminiszter mond be- • szédet. Bácsalmáson május elsején reggel, - - futóversennyel, kézilaba-mérkőzés- < ! sel és karatébemutatóval kezdődik ■ a nap. Tíz órától Vida Miklósnak, j I az MSZMP Bácsalmási Városi Bi- f I zottsága első titkárának beszédété hallgatják meg az érdeklődők, majd ki-ki kedve szerint választhat a vál- S tozatos szórakozási lehetőségekből. I Általános iskolások tornaversenye,1 I családi vetélkedők, kutyakiállítás, óvodások kerékpározása, autós - | ügyességi verseny és este medence­bál váija a látogatókat. Madarason délelőtt az általános J iskolások felvonulnak. Katymáron I családi és brigádvetélkedőket tarta- nak. Mátételkén a lövészverseny I I ígérkezik vonzó eseménynek. I Kalocsán, az Érsek-kertben dr. ■ Tóth Antal országgyűlési képviselő , lesz az ünnepi szónok. Kiskunfél-\ I egyháza lakóit 7 órakor a munkás- I őrzenekar ébreszti. Tiz órától a par-1 kérdőben folytatódik a majális, ün- ; I I népi köszöntővel, zenés és sportmű- J sorral, s az MHSZ-klub rádióirányi- j tású repülőmodell-bemutatójával. (Folytatás a 2. oldalon) AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG IRÁNYELVEI A lengyelekkel „magyar formula”, Romániával nem tárgyalnak Az Európai Közösség miniszteri ta­nácsa hétfőn belső irányelveket foga­dott el a kelet-európai országokkal va­ló gazdasági és politikai kapcsolatok fejlesztéséről. Az. 12 tagállam külügyminisztere a kiadott közlemény szerint érdeklődés­sel vette tudomásul, hogy több kelet­európai országban különböző módo­kon folytatódnak a politikai és gazda­sági reformok. A tizenkettek ezután is hűek maradnak ahhoz az elvükhöz, hogy minden országgal külön-külön a helyzetnek megfelelően foglalkoznak. Ennek példájaként jellemezte egy belga diplomata azt, hogy Lengyelor­szágra is a „magyar formulát” alkal­mazzák, vagyis a Magyarországgal szeptemberben aláírt megállapodásnak a szocialista országok viszonylatában elsőként alkalmazott előírását, amely szerint bizonyos időn belül mindenfaj­ta behozatali korlátozást, diszkriminá­ciót megszüntetnek a kereskedelmi for­(Folytatás a 2. oldalon) „A REFORMELLENESSÉG ELLENFORRADALMI CSELEKVÉS” Külpolitikánkban az össznemzeti jelleget FF fi • **1 erősítjük Horn Gyula nemzetközi sajtóértekezlete A magyarországi társadalmi és poli­tikai változásokról, a reformfolyamat helyzetéről, a magyar külpolitika fő tö­rekvéseiről beszélt hétfőn Budapesten az MTA Zenetudományi Intézetében tartott nemzetközig sajtóértekezletén Horn Gyula külügyminisztériumi ál­lamtitkár. Ezt a találkozót abból az alkalomból rendezték, hógy Budapes­ten zajlik a Radikális Párt 35. kong­resszusa. A kongresszusra nagy számban ha­zánkba érkezett külföldi újságírók tájé­koztatására elmondta: Magyarorszá­gon társadalmi, politikai és ideológiai értelemben egyaránt érdemi fordulat megy végbe. Áz elmúlt 33 évben ilyen lényegi változás először fordul elő, 1956-ot követően ugyanis a politiká­ban csak stílusváltás történt, de a rend­szer, a politikai felépítmény érintetlen maradt. Az ebből adódó pangási idő­szaknak súlyos gazdasági következmé­nyei voltak, melyek hatását a mai át­alakítási folyamat is megérzi -^han­goztatta az államtitkár. A politikai vál­tozások lényeges elemének nevezte a társadalmi, politikai és a gazdasági vál­lalkozás szabadságának a megteremté­sét, ez jelenti az európaisághoz való felzárkózás lényegét is — mondotta. A pluralizmus érvényesítésének a kezdeti szakaszában vagyunk — foly­tatta a politikus, aki szerint a társada­lom nagy többsége érdekelt az alapvető változásokban. Nehézséget okoz ugyanakkor, hogy a kormányzó párt, az MSZMP összetétele, politikai felfo­gása, a változásokhoz való viszonya rendkívül heterogén. A párton belül tudati zavar tapasztalható. Újra kell értékelnünk az eddigi eredményeinket, s meg kell válaszolni, hogy a múltban milyen területeken követtünk el súlyos hibákat — fejtette ki Horn Gyula. El­mondta: a különböző független politi­kai szervezetek nagyon sok értékes gondolattal gazdagítják a társadalmat, és ezzel az egész megújulási folyamat­nak lényeges ösztönzést adnak. A gyökeres politikai változások evo­lúciós folyamatainak időszakában az erőszakkal vagy diktatúrával való fe­nyegetőzés — bárki részéről is történ­jen az — egyet jelent a reformellenes- séggel. Mai helyzetünkben minden olyan törekvés, amely meg akaija hiú­sítani a reformokat, ellenforradalmi cselekvés — szögezte le Horn Gyula. Szakítani kell a közmegegyezésnek azzal a felfogásával, amely mind ez ide­ig a különböző érdekek, alternatív fel­fogások és törekvések elfojtását szol­gálta. Jelenlegi helyzetünkből nem le­het úgy kitörni, hogy ne sértsünk bizo­nyos érdekeket. Meg kell teremteni a pluralizmus intézményes alapjait, gaz­dasági orientációs váltásra van szük­ség, az emberi és demokratikus szabad­ságjogok területén pedig a lehető leg­teljesebb mértékben érvényesíteni kell az európai hagyományokat. A hazánkban végbemenő demokra­tizálási, megújulási folyamat nem irá­nyul egyetlen ország vagy nép ellen sem — hangoztatta Horn Gyula, kijelentve, hogy ebben a folyamatban nem sértet­tük meg egyetlen két- vagy többoldalú nemzetközi megállapodásunkat sem. Nemzeti és nemzetközi törekvéseink kifejezetten a civilizált világ realitásai­ból és kívánalmaiból indulnak ki. Ké­szek vagyunk új nemzetközi kezdemé­nyezésekre, olyanokra, mint a hagyo­mányos fegyverzetek radikális csök­kentése, a NATO és a VSZ viszonyá­nak korszerűsítése, az új gazdasági biz­tonság megteremtése, vägy a helyi vál­sággócok problémáinak új módon való kezelése. A szövetségi rendszeren belül végérvényesen elmúlt a monolitikus egység hirdetésének időszaka. Ma a nemzeti sajátosságok a döntőek, az egyes tagállamok nemzeti gyarapodása erősítheti a közös érdekeket — mondta a politikus, majd külön kitért a román —magyar viszony kérdésére. Kifejtet­te: nem a .két nép érdekellentétéről van szó, a feszültség alapvetően a politikák különbözőségében rejlik. A magyar fél szerint a nemzetiségi kérdésekben és az egyéni szabadságjogok érvényesítésé­ben az egyetemes emberi normákat és követelményeket kell figyelembe venni. Távlati célunk a Varsói Szerződés és a NATO egyidejű felszámolása—lehe­tőleg még ebben az évezredben —, va­lamint az, hogy ez á kis ország tömbön kivülivé yáljon — mondta Horn Gyu­la. A magyar álláspont szerint a VSZ- nek nem feladata beavatkozni a tagor­szágok belügyeibe. Tiszteletben tartjuk minden szövetséges ország nemzeti sa­játosságait, és ugyanezt igényeljük a szövetségesektől is. Elsősorban kon­zultációs kapcsolatra — és nem koor­dinációra — törekszünk a VSZ-en be­lül. Ha pedig nagy horderejű döntést kíván hozni a szövetségi rendszer, eb­ben a nemzeti parlamenteknek kell ha­tározniuk. Rendkívül fontos, hogy a szövetségi rendszer ne akadályozza a tagállamok szuverén külpolitikai lépé­seit. Napirendre kell tűzni a közös, az egyesített és nemzeti haderő radikális leépítését, illetve a közös és nemzeti haderők átalakítását védelmi jellegűvé. A politikus hangoztatta, hogy a gor- bacsovi átépítési politika ösztönzően hat a magyarországi belső átalakulás­ra. Magyarország szeretné feléleszteni a Nyugattal a hidegháború éveiben megszakadt kapcsolatait, saját válsá­gának a leküzdéséhez külső támogatás­(Folytatás a 2. oldalon) KONFERENCIA AZ ALKOTMÁNYOSSÁGRÓL A védelem garanciái Tizenkét országból harminc külföldi szakember — alkotmánybírósági elnök, alkotmánybíró, egyetemi tanár, parlamenti tisztségviselő —, vala­mint a téma hazai szakértői részvételével nemzetközi konferencia kezdődik ma az alkotmányosság védelmének szervezeti garanciáiról Budapesten. Az Igazságügyi Minisztérium és az MTA Államtudományi Kutatások Programirodája rendezvényéről, s ennek kapcsán a magyar alkotmánybí­róságról készülő törvényről Kilényi Géza igazságügyminiszter-helyettes hétfőn tájékoztatta az újságírókat Elmondta: a tanácskozás szervesen illeszkedik a hazai alkotmányozási folyamatba, hiszen nem zárult még le sem az alkotmány szabályozási elveinek vitája, s nem végleges még az alkotmánybíróságról szóló törvény tervezete sem. Ez utóbbi egyébként várhatóan júniusban kerül az Országgyűlés elé. Az igazságügyminiszter-helyettes rámutatott: az alkotmányosság védel­mének háromtípusú szervezeti garanciája alakult ki világszerte. Például az Egyesült Államokban a rendes bíróságok őrködnek az alkotmányosság védelmén. Az európai országok egy részében alkotmánybíróságok működ­nek, míg másutt egy speciális jogállású testület — miként hazánkban jelenleg az Alkotmányjogi Tanács — foglal állást a jogszabályok alkotmá­nyosságáról. Egyik megoldást sem kívánjuk mechanikusan másolni — mondotta Kilényi Géza ig ám részkérdésekben bizonyára hasznos ötlete­ket, tapasztalatokat szerezhetünk. Ez év eleje óta a magyar alkotmány tartalmazza az alkotmánybíróságra vonatkozó legfontosabb kérdéseket azzal, hogy annak szervezetéről és működéséről külön törvény rendelkezik. E törvény elfogadását követően, minden bizonnyal még a júniusi ülésszakon az Országgyűlés megválaszt néhány, a szervezet működésének megkezdéséhez nélkülözhetetlen számú alkotmánybírót. A helyek többségét azonban már az új összetételű parla­ment tölti be. E törvény megalkotása azért is halaszthatatlan, mert az alkotmánybíróság nemcsak a jogszabályok alkotmányosságát vizsgálja majd, hanem e szervezet veszi nyilvántartásba a politikai pártokat, látja el alkotmányossági felügyeletüket, s adott esetben dönt feloszlatásukról. Az alkotmánybírák politikai párthoz tartozásáról kétféle nézet kapott hangot. Az egyik, hogy vezető tisztséget ne tölthessenek be egyetlen pártban sem; a radikálisabb nézetet vallók szerint az alkotmánybírák egyetlen politikai pártnak se lehessenek a tagjai. Kilényi Géza ez utóbbi elképzelést támogat­ta. A háromnapos konferencia nyitónapján Kulcsár Kálmán igazságügy­miniszter „Jogállam, alkotmányosság, emberi jogok a magyar politikai rendszer átalakulásában”, Kilényi Géza „Az alkotmányosság védelmének szervezeti garanciái a különböző országokban”. Kovács István akadémi­kus pedig „Az Alkotmányjogi Tanácstól az Alkotmánybíróságig” címmel tart referátumot. (MTI) Az ózonpajzs megmentéséért Tüntetők ezrei vettek részt a Föld napján, New Yorkban, , a környezetvé­dő világmoz­galom akció­napján, ame­ly«! a Földet védő ózonré­teg pusztulása ellen tiltakoz­nak. (MTI- fotó)

Next

/
Oldalképek
Tartalom