Petőfi Népe, 1989. április (44. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-21 / 93. szám

IDŐJÁRÁS Várható időjárás az ország területén ma estig: átmeneti felhősödés többször is zavarja a napsütést, rövid ideig tartó záporok főként északon és nyugaton váriutók. A déli, dél­nyugati szél elsősorban a Dunántúlon erősödik meg időnként. Délutánra 19 és 24 fok közé emelkedik a hőmérséklet. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A kormány visszavonta határozatát az autópálya-használati díjról A Minisztertanács csütör­töki ülésén előterjesztést hallgatott meg a nyírádi ba­uxitbányászat hévízi tóra gyakorolt hatásáról, és úgy döntött, hogy haladéktalanul meg kell kezdeni a bányászat leállítását és legkésőbb egy éven belül be kell zárni a bányát. A kormány elfogadta a la­kásgazdálkodás hosszú távú koncepcióját és módosította a lakáscélú támogatásokat. A Minisztertanács határo­zatot hozott a tervezés meg­újításáról és a következő kö­zéptávú terv elveinek kidol­gozásáról. A kormány meg­vitatta a költségvetési reform koncenpcióját, továbbá csök­kentette az 1989. évi egyedi vállalati támogatásokat. A kormány úgy döntött, hogy az autópálya-használati díj bevezetéséről hozott, s még hatályba nem lépett határoza­tát visszavonja. Az autópálya építéséhez és az útalap létesíté­séhez szükséges anyagi forrá­sokat más, a társadalom szá­mára is jobban elfogadható módon szándékozik előterem­teni. Az ezzel összefüggő elő­készítő munka megkezdésére az érintett miniszterek megbí­zást kaptak. A kormány módosította a közlekedési, hírközlési és épí­tésügyi miniszter, a belügy­miniszter, a pénzügyminisz­ter, továbbá az Országos Tervhivatal elnökének fel­adat- és hatáskörét. A Minisztertanács előter­jesztést hallgatott meg a sportági szakszövetségekről és a forintárfolyam-megálla­pítás új rendjéről. A kormány javasolta az Országgyűlésnek Sztálin em­lékének megörökítéséről szó­ló 1953. évi ti törvény hatá­lyon kivül helyezését. (A szóvivői tájékoztatót a 2. oldalon ismertetjük.) AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLIV. évf. 93. szám Ára: 4,30 Ft 1989. április 21., péntek A szovjet nagykövet látogatása Bács-Kiskunban kSKIIä'síaer .jQU £. ...'■**.**. . %►' -4%' • Megbeszélés a megyei pártbizottságon. (Tóth Sándor felvétele) Csütörtöki munkanapját Kecskemé­ten és Nyárlőrincen töltötte B. I. Sztu- kalin, a Szovjetunió budapesti nagykö­vete. A megyeházán dr. Szabó Miklós, a megyei pártbizottság első titkára fo­gadta a vendéget, s tájékoztatta Bács- Kiskun társadalmi-gazdasági életéről, művészeti hagyományairól. Külön részletesen szólt a pártéletről, a soron lévő feladatokról, a testületek tevé­kenységéről. A találkozón áttekintették Bács- Kiskun megye és a Krím terület eddigi kapcsolatait, egyetértve abban: a továb­biakban sokkal célirányosabban, pro­filjelleggel szükséges a vállalatokra ala­pozni a kölcsönös érdekek alapján a már meglévő és az új gazdasági kontak­tusokat, tudományos együttműködése­ket is. A véleménycserén részt vett dr. Kovács István titkári referens is, aki vá­zolta a közeljövő együttműködési prog­ramját; megemlítette: a megye hat válla­lata, gazdasága mutatkozik be—a Ma­gyar—Szovjet Barátság Tsz, az Univer ÁFÉSZ, az Izsáki Állami Gazdaság, a Traverz Vállalat, a Zöldért Vállalat és a Pusztatourist — május 10—20. között Kijevben a Magyar Gazdasági Kamara által szervezett kiállításon. Több olyan szakmai, állami, politi­kai konzultációra kerül sor a nyáron és kora ősszel, amelyek a tapasztalatcse­réken túl hivatottak a következő évek­re is meghatározni a kapcsolatépítő munkát. B. I. Sztúkalin ezután a me­gyei és a kecskeméti városi pártbizott­ság vezető munkatársaival találkozott s időszerű politikai kérdésekről cserélt véléményt. Dr. Bodóczky László városi első tit­kár és dr. Adorján Mihály tanácselnök fogadta a déli órákban a szovjet nagy­követet és kíséretét. A városházán tájé­koztatták a vendéget Kecskemét új stá­tusáról, szóltak az elképzelésekről, konkrét tervekről. Délután B. I. Sztúkalin a Kecskemét —Szikrai Állami Gazdaságot kereste fel. A gazdaság pártbizottsága által szervezett aktíván a nagykövet és dr. Szabó Miklós válaszolt a kérdésekre, majd Magyar Ferenc igazgató és Fara­gó István, a pártbizottság titkára mu­tatta be a gazdaságot, s megtekintették együtt az Olympos KFT magyar—gö­rög vegyesvállalatot. , B. I. Sztúkalin az esti órákban visz- szautazott Budapestre. MEGYEI TANÁCSELNÖK-JELÖLÉS A NÉPFRONTNÁL — ÖTEN A LISTÁN A közvélemény indokolatlannak tartja az előrehozott választást A napi politikai, társadalmi élethez kapcsolódó kérdésekről tárgyalt teg­nap Kecskeméten a Hazafias Népfront megyei elnöksége. Először a megyei népfrontértekezletre készülő írásos je­lentés első szöveganyagát vitatták meg, melyet a népfrontbizottság politikai munkatársaiból és népfront-aktivis­tákból létrehozott szerkesztőbizottság állított össze. Ezt dr. Bognár Lajosné, a népfront megyei titkárhelyettese ter­jesztette a testület elé. Az elnökség tagjai közül tizennégyen mondtak véleményt, javasoltak kiegészí­tést. Végül a testület a szövegmódosítá­sokkal együtt elfogadta a jelentésterveze­tet, melyet a megyei népfrontbizottság hagy majd jóvá, május 11-ei ülésén. A népfront-elnökség ezután meghall­gatta dr. Stefancsik Rajmundnak, a me­gyei tasnácselnök jelölését előkészítő tár­sadalmi bizottság elnökének előterjesz­tését. Elmondta, hogy a bizottság tagjai, politikai hovatartozásra való tekintet nélkül, megyeszerte mintegy kétezer em­berrel — politikai, társadalmi és tömeg­szervezeti tagokkal, tisztségviselőkkel, érdekképviseleti szerveknél dolgozók­kal, a megyei tanács tagjaival — folytat­tak beszélgetéseket. Ennek alapján a bi­zottság megfogalmazta a tanácselnökkel szemben támasztott követelményeket és kialakította jelölési javaslatát. Általános kívánalom, mondotta, hogy a megye tanácsának elnöke európai gondolkodású és reform-elkötelezett ember legyen, rendelkezzen közigazga­tási gyakorlattal, diplomáciai érzekkel s nem utolsósorban ágazat- és szektor- semleges személyiség legyen. Valamennyi megkérdezett kettős vagy többes jelölést kíván, ugyanakkor csak­nem mindenki indokolatlannak tartja az előrehozott tanácselnök-választást. A közvélemény abban látja a megoldást, hogy a megyei tanács általános elnökhe­lyettesét bízza meg az elnöki teendők vi­telével a legközelebbi helyhatósági vá­lasztásokig. A bizottság elnöke közölte: a közvéle­ménytől a következő öt személy kapta a legnagyobb arányú (40—60 százalék) ja­vaslatot: (ábécé-sorrendben) Babinyecz Ferenc, a megyei pártbizottság titkára, Gaborják József, a megyei tanács osz­tályvezetője, Gál Gyula, a megyei pártbi­zottság titkára, Simon Jénő, a megyei ta­nács osztályvezetője és Tohai László, a megyei tanacs általános elnökhelyettese. A véleményt nyilvánítók zöme java­solja: tegyék lehetővé, hogy a népfront tanácselnökjelöltjeit—amennyiben vál­lalják a jelöltséget — megismerhesse a megye lakossága, mert igényli a meg­(Folytatás a 2. oldalon) VITA A BIZALMATLANSÁGI INDÍTVÁNYRÓL Az újjáalakuló kormány csak új programmal kérheti a bizalmat A kormányfő, illetve a mi­niszterek iránti bizalmatlansági indítvány alapvető velejárója a képviseleti demokráciának — hangsúlyozták a Hazafias Nép­front közjogi bizottságának csütörtöki ülésén, ahol — Hu­szár István a Hazafias Népfront elnök-főtitkára részvételével — a bizalmi szavazásról és a bizal­matlansági indítványról, illetve a népi kezdeményezésről, ezen belül a népszavazásról szóló törvénytervezetet vitatták meg a résztvevők. Az ülésen a bizalmatlansági in­dítványról egyebek közt elhang­zott: az fontos eszköze lehet a vál­ság kezelésének, ám nem szabad, hogy egy majdan kialakuló poli­tikai stabilitást veszélyeztessen, netán parlamenti obstrukcióhQZ vezessen. Többen szóvá tették azt is, hogy amíg a köztársasági el­nök feladatköre, illetve a több­párti politikai szerkezet felépítése nem tisztázott, addig számos pont homályban marad a bizal­matlansági indítvány tervezeté­ben is. A kormány iránti parlamenti bizalom kérdését taglalva a bi­zottság tagjai egyetértettek Ku- korelli Istvánnak, a Hazafias Népfront ügyvezető elnökének fejtegetésével, miszerint a vár­hatóan májusban újjáalakuló kormány csak egy új kormány­programmal együtt kérheti a bi­zalmat. Annál is inkább, mivel a jelenlegi kormányfő egyálta­lán nem adott kormányprogra­mot, miniszterelnöki székét el­fogadva csupán ígéretet tett er­re, ám az mindmáig beváltatlan maradt. Márpedig egy program nélküli kormány szükségszerű­en veszíti el a társadalom bizal­mát — állapította meg nem egy felszólaló. A bizalmatlansági indítványt azért is fontosnak ítélték a jelen­lévők, mert — miként egy fel­szólaló megfogalmazta — az el­múlt négy évtizedben egyetlen felelősségi szál sem kötődött a kormányzati tevékenységhez, a szükségessé vált kormányátala­kításokkal együtt egyszer sem tisztázták a felelősség körét. A bizottság tagjai végezetül megállapodtak abban: a kor­mányfő elleni bizalmatlansági indítványhoz a képviselők egy­ötödének szavazatára, míg a miniszterek ellenében 50 képvi­selői voksra legyen szükség. A második napirendi pont­ként tárgyalt népszavazással összefüggésben egybehangzó vélemény volt: a népi kezdemé­nyezés e formáját nem indokolt túl gyakorivá tenni, hiszen ak­kor az állampolgárok által vá­lasztott tanácstagok és ország- gyűlési képviselők szerepe kér- dőjeleződik meg. A bizottság a — sok tekintet­ben átgondolatlannak ítélt — törvénytervezet két pontjára hívta fel a figyelmet: egyfelől külön törvényben "kell szabá­lyozni az országos, illetve a he­lyi népszavazás rendjét, másfe­lől pedig a népszavazást ne kez­deményezhesse társadalmi szer­vezet vagy párt — legyen1 ez minden esetben az állampolgá­rok önkormányzati jogosultsá­ga. (MTI) A TÁRGYALÓTEREMBŐL JELENTJÜK Szükségszerű volt a robbanás 2. oldal A Katonában két nyelven tanulnak 4. oldal É* Hogyan tovább, írószövetség? 5. oldal ■nm A LENINI ÉLETMŰRE MA IS SZÜKSÉGÜNK VAN Propagandisták kitüntetése • Az MSZMP főtitkára a kitüntetettek egy csoportjával az ünnepség után. Hagyomány már, hogy Vlagyimir Iljics Lenin születésének évfordulójához kapcsolódóan az MSZMP Központi Bizottságában kitüntetik a propagandamun­kában jeleskedőket. A 119. évforduló alkalmáól csütörtökön a KB székházában megrendezett ünnepségen Andics Jenő, a KB osztályvezetője köszöntötte a megje­lenteket, hangsúlyozva, hogy ma különösen fontos a párt propagandistáinak tevékenységével foglalkozni, hiszen pluralizálódott társadalmi viszonyainkban, a nehéz belpolitikai helyzetben jelentősen megnőttek a követelmények a politikai munkával, az ideológiai nézetek teijesztésével szemben. Felértékelődik a változá­sokkal lépést tartó propagandisták szerepe. Balogh Sándor, az MSZMP KB Párttörténeti Intézetének igazgatója ünnepi beszédében méltatta Lenin eszméinek máig ható jelentőségét, kifejtve a leninizmus mondandóját a jelenkori Magyarország számára. Rámutatott: káros volt a „betű szerint”, ném pedig tartalmuk szerint felfogott lenini tanítások mechanikus átvéte­lét erőltetni. Ez a törekvés nem a leninizmusból, hanem az attól idegen, az azt eltorzító és sok szempontból lejárató sztálini felfogásból következett: E sztálinizált „leninizmustól” meg kell szabadulni. A lenini örökség időszerűségéről szólva rámutatott: fel kell lépni a lenini tanítások eltorzítása, meghamisítása, de Lenin kanonizálása ellen is. Lenin eszmerendszeréből nem csinálhatunk dogmagyűjte­ményt, de a lenini életműre ma is feltétlenül szükségünk van. Ezt követően Berecz János, a Központi Bizottság titkára elismeréseket nyújtott át. Az Elnöki Tanács Munka Érdemrend kitüntetésének különböző fokozatait 19-en, a Kiváló Munkáért és a Szocialista Kultúráért kitüntetést 72-en kapták meg; 132 propagandista vehette át a Lenin-emlékplakettet. Á kitüntetettek tiszteletére a Központi Bizottság fogadást adott, amelyen meg­jelent Grósz Károly, a párt főtitkára. MINDEN ÖTÖDIK MEGYENKBELI NYUGDÍJAS Nincs kilátás Követendő a szociális gondok modell kozeljovobeni megszüntetésére „Társadalmunk sajnos nem készült fel arra, hogy időben elfogadható szociális gondoskodási rendszert biztosítson. Ezt mihamarább most kell megteremtenie egy lényegesen hátrányosabb gazdasági feltételrendszer mellett. Nincs jelenleg a szociá­lis gondoskodásnak egyetlen olyan tevékenységi köre, vagy intézményrendszere sem, melynél ne lenne szükség mennyiségi, és még nagyobb minőségi fejlődésre.” Ezekkel a mondatokkal zárta dr. Ügeti Zsuzsanna megyei főorvos beszámolóját, amelyet a megyei egészségügyi és szociális bizottság tegnap délelőtt megtartott ülésére készí­tett. A szociálpolitika erejéből napjaink­ban többnyire csak az okok felkutatá­sára, részleges megszüntetésére, nem­egyszer a „tűzoltás jellegű” beavatko­zásra telik, mert a szociális bajok nagy­ságrendje és tömege olyan méreteket öltött, hogy tökéletes megoldásra a kö­zeljövőben nincs kilátás. A megye lakosságának csökkenésé­vel szemben a nyugdíjas korúak száma növekedik. A '120 ezer nyugellátásban részesülő (minden ötödik megyénkbeli) 70 százalékának nyugdija nem éri el az országos átlagot. Gyarapodik a rok­kantnyugdíjasok száma, döntő többsé­gük még végezhetne munkát, ha a szo­ciális foglalkoztatás lehetőségével él­hetnének. A teljes foglalkoztatottságot nem si­került fenntartani, a munkerö iránti kereslet csökkenése Kalocsa és Kis­kunfélegyháza térségében érzékelhető. A naponként ingázók száma megköze­líti a negyvenezret. A megye lakosságá­nak egyes rétegei átmenetileg vagy tar­tósan hátrányos helyzetbe | kerültek. Bács-Kiskun vezet az öngyilkossági statisztikában, e szomorú tény össze­függésben van a műveltségi hiánnyal éppúgy, mint az alkoholizmussal. Az elmúlt években a gyermeknevelés elősegítésére jelentős új rendeletek szü­lettek, kedvezően alakult a gyermek- ápolási táppénz igénybevételére vonat­kozó jogszabály is. A csak anyagi okokból veszélyeztetett kiskorúak csa­ládban tartására (majd kétezer iskolás) tízmillió forintot fordítottak. A böl­csődékben, óvodákban fogadni tudják a jelentkezőket. Megoldatlan maradt még mindig az ágyban fekvő idősek gondozásának családi lehetősége, mert bár a hozzátar­tozó fizetés nélküli szabadságot vehet ki, ennek azonban anyagi következmé­nyei vannak. Javaslatok hangzottak el a betegápolási táppénz bevezetésének szorgalmazására. A tapasztalatok ugyanis azt mutatják, hogy a kórhá­zakban sok beteget szociális problé­mák miatt helyeznek el, annak követ­kezményeként, hogy az otthonokba már beutalt időseknek egy-két évet is várniok kell a bejutásra. A cigány lakosság többszörösen is hátrányos helyzetén a jelenlegi segélye­zési rendszer nem képes javítani. Egyetértés született abban, hogy a nemzetiséggé alakuló cigányság (amelynek 40-45 százaléka 14 éven alu­li gyermek a megyében) a hovatartozás erősödésével az óvodai, az iskolai neve­lés számukra célszerűbb megszervezé­sével juthat a jövőben emberibb körül­mények közé. A szociális gondoskodás, a családok szamara nyújtható segítség egy új for­mája a családsegítő központok létreho­zása. Ezek hálózattá szervezésével a különböző életkorú, eltérő problémák­kal küszködőknek nyújthatnak bajaik­hoz gyógyírt A kiskunfélegyházi mo­(Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom