Petőfi Népe, 1989. március (44. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-14 / 62. szám

1989. március 14. • PETŐFI NEPE • 5 S^ŐLÉSZEK-BORÁSZOK SZÖVETSÉGE Egységben az erő — de pénz nélkül is?..§ ülését amelven ke^,szet' bizottságának szőlő- és borgazdasági szakbizottsága Kecskeméten tartotta mecaíakítácát n fu egyetértőén támogatták a Magyar Szőlészek Borászok Országos Szövetségének hps7plt a? xc„_„r_r í em~, András, a szövetkezeti és Katona István, az állami gazdasági szakbizottság elnöke 1Q87 pc ^zu*cse8essegerpl- Egyebek mellett az eddigi együttműködés eredményét is említették: az an/°™anyszmtü megvitatást és a veszteségek, illetve a helyreállítás támogatásának pénz- gy go asa kezdeményeztek; felléptek azzal kapcsolatban, hogy a bor ne szerepeljen az exportkivételi ts an, s az alanyi jogon megszerzett exportjog ennek értékesítésére Is vonatkozzon; a szocialista exportból való , aranyosabb reszesedest, valamint a bor- és szeszimport korlátozását együttesen sürgették; a fogyasztási- ado-kedvezmeny meg ma is érvényes rendjét ugyancsak a két szakbizottság javaslatára vezették be. Szövetségre van szükség — hangoztatták a résztvevők —, hogy áz ágazati érdekek még inkább érvényre jussanak. De vajon kepesek-e az ágazatban dolgozók — szektoronként még mindig igen eltérő — érdekeinek összehangolására egy ágazati szövetség keretében? Erről is megkérdeztük a két szakbizottság elnökét. Dr. Németh András:- Csak úgy képzelhető el az ágazat fennmaradása, ha az egyik szektor a másik rovására nemakar előnyöket szerezni. Jelenleg ugyanis jelentősek a szektorok közötti ellentétek, amit egy szövetségen belül nem csak meg lehet, hanem meg is kell szüntetni. A két szakbizottság együttműködése —. ha nem is volt látványos — már megkez­dődött az elmúlt egy-két évben, és kö­zös fellépésünknek köszönhetően elér­tünk olyan eredményeket, amelyek mindkét szektor érdekét egyaránt szol­gálják. Katona István:- A piaci munkában az egyeztetés épp oly fontos, mint a kormányzati szerveknél a jogszabályalkotás előtt a véleményünk elmondása, sót még — ahogyan a tanácskozáson elhangzott — vétójog megszerzésével bizonyos in­tézkedések megakadályozása is. Ehhez együttes fellépésünk, egységünk, vagyis egy szövetség kell, ha ez nincs, ne® számíthatunk arra, hogy érdekeinknek megfelelő jogszabályok születnek, az adózástól a bortörvényig bezárólag, es arra sem, hogy az ezekben megfoga mázolták következetesen megvalósul­nak. Ugyancsak fontos feladata lehet szövetségnek a hazai és nemzet ozi p° rondon a szakmai képviselet. Sorten- nivalónk van a magyar borok™?®,ö hírneve érdekében itthon es fculföldoti egyaránt, valamint a minoseg- es mar- kavédelemben. _ .- Ez azt is feltételezi, hogy a ' ség nemcsak védi tanait, a __ szankci onálja is, s hogy kapcsolatban a piaci helyzetnek megfe­lelően önkorlátozásra kényszerül, mint például az amerikai farmerrendszerben tapasztalható. — Kétségtelen, hogy a szövetség egyrészt harcol bizonyos jogokért, ugyanakkor vállalnia kell az ágazattal kapcsolatos önszabályozást is. Ezt má­sok nem tehetik meg helyettünk — mondotta dr. Németh András, majd Katona István hozzátette: — A minő­ség- és eredetvédelem napi feladat, ami kellemetlen intézkedésekre is kénysze­rítheti a szövetséget. — Az exportkivételi listáról lekerült a bor, s januárban megalakult a Magyar Borkereskedők Egyesülése, mintegy kö­telező jelleggel, amelyben áregyeztetés, piaci koordináció folyik. A szövetség képes lesz-e ezt a funkciót is átvenni? — Egészen biztos, esetleg úgy is, hogy az egyesülés csatlakozik az orszá­gos szövetséghez, és mint a kereskede­lemmel foglalkozó szekciójaként lesz tagja — válaszolt dr. Németh András. — Szokták mondani: pénz nélkül nem megy... Ha a szövetségalapítást az ag­rárreform szerves részeként értékeljük, akkor az elhatározások megvalósításá­nak finanszírozását is megoldandónak gondolom. Önök szerint szükség yan-e önálló bankra, az agrárüzlet belső erdek szerinti finanszírozására? Elképzelhető, hogy az agrárszféra — állami, szövetke­zeti és magángazdaság - «vonja pén­zét a mostani kereskedelmi bankókból és saját bankot hoz létre, amely számla- vezetője és hitelezője is lenne? — A pénzügyi hátteret a mainai job- . mondotta dr. Nemeth termeléssel bá kell tenni <é) ¥ «omwvuo« íuihow* HIVATAL Tisztelt Hölgyem, Uram! van. A másik ennél fontosabb: " ^ vallania és be isk^ltZP°'9árnak be lemadót 6tn‘e * személyi jövede­Amennyiben mi tartozunk Önnek tart™*« , Üdvözlettel: 400. ÉS PÉNZŰOYI ELLENŐRZÉSI HIVATAL ELNÖK é András —, s ebben a szőlő-bor ágazat is érdekelt. A mostani Agro- és Mező­bank elméletileg a miénk, de az alaptő­kearányunk rendkívül szerény. Ha az agrárszféra pénze összefogható lenne, nagy haszonnal járna, aminek létjogo­sultsága már évtizede felvetődött. — A TOT és a szövetségek kölcsö­nös támogatási alapja és az állami gaz­daságok vállalat együttműködési alap­ja ugyancsak behozható lenne egy új bankba. Ha az agrárszféra vállalatai, szövetkezetei és az e körben munkát vállaló egyének itt helyeznék el pénzü­ket, tőkéjüket, másként — s főleg ked­vezőbben — lehetne a finanszírozási, hitelezési ügyeket megoldani. Ma úgy tűnik, nem üzlet a mezőgazdaságba tő­két fektetni, de meggyőződésem, hogy változik a helyzet és rövidesen előtérbe kerül a bankalapítás igénye — vála­szolt Katona István. Csabai István Csavarbolt Kecelen A napokban csavarboltot nyit Kece­len a Pintér Művek, ahol különböző méretű popszegecseket, lemezcsavaro­kat, metrikus csavarokat és anyákat kínálnak a vásárlóknak, a felhasználá­sukhoz szükséges eszközökkel, például fúrógépekkel együtt. A lakosságon kí­vül itt szolgálják ki a kisebb tételeket rendelő kereskedő partnereiket, s az üzlet egyben mintabolt is lesz. A Pintér Művekben gyártott mintegy 50-80 féle csavar mellett a választék minél telje­sebbé tételére máshonnan származó hasonló termékeket is lehet majd kap­ni. A cég saját gyártmányait termelői áron, tehát kereskedelmi haszon felszá­molása nélkül árusítják a lakosságnak, a máshonnan valókat pedig beszerzési áron kínálják. t Lassanként helyére kerül minden, jö­hetnek a vásárlók. • A császártöltési út melletti üzletház az új kezdeményezés színhelye. (Tóth Sándor felvételei) Az egyéb jövedelmek adózása, a költségelszámolás módjai A személyi jövedelemadóval kapcso­latos rendelkezések alapján jövedelem- adót csak a ráfordításokat meghaladó bevétel után kell fizetni. A törvény az egyéb jövedelmekhez sorolja azokat, amelyek elszámolásáról külön kiemelten, „nevesítetten” nem rendelkezik. Ezeket összevontan, égy soron kell a személyijövedelemadó- bevallásban szerepeltetni az arra meg­jelölt helyen, külön feltüntetve a bevé­telből levont költségek összegét. Ide tartoznak például az orvosi magánren­delésből, az albérletből, a magánóra­adásból, az újításból, a nem jogszabály alapján nyújtott költségtérítésből stb. származó bevételek. Az egyéb forrás­ból származó bevételek jövedelemtar­talmának megállapitásara egységes szabályozás vonatkozik. E szerint a be­vételt a jövedelem számítása során az annak megszerzése érdekében felme­rült költségekkel kell csökkenteni. Költség legfeljebb annak a bevételnek az erejéig számolható el, amelynek megszerzése érdekében felmerült. Az egyes bevételeket meghaladó kiadások más bevételből nem egyenlíthetök ki, illetőleg nem vonhatók le. A költségek felmerülését és kifizetését minden eset­ben számlával kell igazolni. Az elszá­molásra kétféle lehetőség van: — Az egyik, az egyszerűbb, amikor az összes egyéb forrásból származó be­vételt figyelembe véve, a megszerzése érdekében felmerült költségek végösz- szege a 12 ezer forintot nem haladja meg. Ez esetben csak a számlákat és a költségek kimutatását kell megőrizni. A kimutatásban fel kell tüntetni azokat a bevételeket, amelyekkel szemben az adózónak költségei voltak, és az ahhoz tartozó költséget főbb tételenként. — Az elszámolás másik módját lehet választani akkor, hí a felmerült költsé­gek összege a'12 ezer forintot megha­ladja, s a magánszemély a ténylegesen felmerült kiadásait kívánja szembeállí­tani bevételeivel a jövedelem meghatá­rozása céljából. Erre azonban csak ak­kor van lehetőség, ha legkésőbb 1988. december 31-éig az adófelügyelőségen 5 bejelentette szándékát, miszerint költ­ségeit a vállalkozói adóra vonatkozó szabályok szerint kívánja elszámolni, s az adóhatóságnál előzetesen hitelesített nyilvántartásban bevételeit és költsége­it naponkénti részletezésben vezeti. (Azonban itt hiyjuk fel a figyelmet ar­ra, hogy 1988-ra kivételesen ez a beje­lentkezési határidő nem december 31-e, hanem 1989. március 20-a. Tehát mindazok, akiket ez érint, még pótló­lag bejelentkezhetnek az adófelügyelő­ségeken.) E nyilvántartásra külön for­mai előírás nincs, azt bármilyen hitele­sített füzetben lehet vezetni. A költsé­gek ilyen módon történő elszámolása áltál a magánszemély nem válik vállal­kozóvá, vagyis nem kell vállalkozói adót fizetnie, továbbá a vállalkozói adóalanyra vonatkozó adómentessé­gek és -kedvezmények sem illetik meg. Ez utóbbi költségelszámolásnál a figye­lembe vehető költségek fajtái jóval többfélék, mint az előzőekben említet­tek. Az elszámolható költségeket a vég­rehajtási rendelet és az „Útmutató” részletesen felsorolja. Kell azonban egy olyan kimutatást vezetni, amely főbb tételenként tartalmazza — minden be­vételnél külön-külön feltüntetve -— a hozzá tartozó költségeket. Az elszán molt költség azonban nem lehet több, mint maga a bevétel. Az előbbiek alapján tehát a törvény az egyéb jövedelmek tekintetében a költségelszámolásnak kétféle módját teszi lehetővé. (12 ezer forint összegha­tárig nyilvántartás nélkül, vagy hitele­sített nyüvántartás vezetése mellett a vállalkozói adóra vonatkozó szabá­lyok szerint.) A kétféle számítási mód egyidejűleg nem alkalmazható, de egy­mást követően igen. Ez azt jelenti, hogy abban az esetben, ha a magánszemély először a nyilvántartás nélküli (12 ezer forint összeghatáron belüli) költségel­számolást választotta, akkor vala­mennyi egyéb forrásból származó be­vételének jövedelemtartalmát ennek megfelelően kell megállapítani. Vagyis, valamennyi egyéb bevételével szemben mindössze 12 ezer forint költséget szá­molhat el. Abban az esetben, ha a tény­legesen felmerülő költségei időközben ezt az értékhatárt meghaladják, áttér­heti vállalkozói adó szerinti költségel­számolásra, egységesen valamennyi egyéb bevétele es kiadása tekintetében. Sándor Miklós, » az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Bács-Kiskun Megyei Adófelügyelőségének vezetője MEZÖGAZDASAGI KÖNYVHÓNAP ÁLLATORVOSOK ÜGYELETI SZOLGÁLATA működik. BAJAI Az ügyelet március 15-én szerda reggel 7 órától csü­törtök reggel 7 óráig tart. KECSKEMÉTI ALLAT- KÓRHÁZ: folyamatosan ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Baja, Bátmonostor, Sze- remle: dr. Steiner R. (Baja, November 7. tér 6.), Nemesnáaudvar, Sükösd Érsekcsanád: dr. Punczmann T. (Baja Kossuth u. 11/A T.: 12-482), Bács szentgyörgy, Gara, Vaskút: dr. Tasko vies L. (Vaskút, Bajai út 1/A T. 12-851), Felsőszentiván, Csávoly Bácsbokod: dr. Éber E. (Bácsbokod Hunyadi u. 28. T.: 14), Bácsborsód Madaras, Katymár: dr.. Mátrai J (Katymár, Kossuth u. 11. T.: Mada ras: 47), Hercegszántó, Dávod, Csát alja, Nagybaracska: dr. Tüske F (Nagybaracska, Tulbanov u. 18. T. 168). kalocsai Állategészség­ügyi KERÜLET: Kalocsa, Bátya, Foktő, Bafami: dr. Simon E. (Kalocsa, Vörösmarty u. 69.), Tass, Szalkszent- márton: dr. Cserép J. (Tass, Dózsa Gy. u. 31. T.: Kunszentmiklós: 51-348), Dunavecse, Apostag: dr. Magyar K. (Dunavecse, Bajcsy-Zs. u., 17/A), Solt, Üjsolt, Dunaegyháza, Állampusztai Célgazdaság solti kerülete: dr. Pétervá- ri Z. (Solt, Nagymajor 5.), Harta, Du- natetétlen, Állampuszta: dr. Kohány S. (Harta, Dunasor 6.), Dunapataj, Or­das, Géderíak, Úszód, Dunaszentbene- dek: dr. Babos L. (Dunapa­taj, Béke tér 3. T.: 75), Szakmár, Öreg- csertő, Homokmégy: dr. Török L. (öregcsertő, Kossuth u. 34. T.: 11), Miske, Drágszél, Hajós, Császártöltés: dr. Koch J. (Hajós, Temető u. 2. T.: 11), Fájsz, Dusnok: dr. Bittmann J. (Fájsz, Árpád u. 13.) KECSKEMÉTI ÁLLATEGÉSZ­SÉGÜGYI KERÜLET: Kecskemét, Hetényegyháza: dr. Makkos G. (Kecs­kemét, László K: u. 11. T.: 27-985), Kecskemét, Ballószög, Helvécia: dr. Bocskov P. J. (Kecskemét, Katona J. tér 10. T.: 29-725), Jakabszállás, Orgo- vány: dr. Zakupszky J. (Jakabszállás, Petőfi u. 26. T.: 72-075), Szentkirály, Nyárlőrinc, Városföld: dr. Dani S. (Nyárlőrinc, Sugár u. 16. T.: 43-192), Lajosmizse: dr. Ádonyi L. (Lajosmizse, Bajcsy-Zs. u. 52. T.: 56-375), Tisza- kécske: dr. Csitári J. (Tiszakécske, Ti- szasor u. 64. T.: 41-095), Kerekegyhá­za, Kunbaracs, Ladánybene: dr. Tóth B. (Ladánybene, Piactér u. 12. T.: 56- 948). KISKŐRÖSI ÁLLATEGÉSZSÉG­ÜGYI KERÜLET: Kiskőrös: dr. Bo­ros A.,(Kiskőrös, Vattáy u. 10. T.: 12- 280), Ágasegyháza, Fülöpháza, Izsák: dr. Túrái J. (Izsák, Kecskeméti u. 37.), Kunszentmiklós, Kunpeszér, Kun- adacs: dr. Tóth S. (Kunszentmiklós, Petőfi ltp. B. ép. T.: 51-618), Szabad- szállás, Fülöpszállás: dr. Bálint T. (Szabadszállás, Könyves K. u. 7.), Soltvadkert, Bocsa, Tázlár: dr. Kővá­gó F. (Soltvadkert, Bocskai u. 83. T.: 31-084), Akasztó, Csengőd, Tabdi, Pá­hi, Soltszentimre, Kaskantyú: dr. Fe­kete F. (Páhi, Béke tér 2. T.: 46-003), Kecel, Imrehegy: dr. Beke J. (Kecel, Malom Ui 22.). KISKUNFÉLEGYHÁZI ÁLLAT­EGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kis­kunfélegyháza: dr. Horváth A. (Kis­kunfélegyháza, Wesselényi u. 3. T.: 61- 389), Gátér, Pálmonostora, Petőfiszál- lás: dr. Gyöngyösi P. (Petőfiszállás, Ár­pád u. 28. T.: 79-064), Tiszaalpár, La­kitelek: dr. Horváth L. (Tiszaalpár, Ady E. u. 89. T.: 44-191), Kiskunmaj- sa, Kömpöc, Csólyospálos: dr. Hege­dűs L. (Kiskunmajsa, Tanácsköztársa­ság u. 130. T.: 31-388), Jászszentlászló, Szánk: dr. Mihala F. (Szánk, Árpád u. 28. T.: 31-942), Bugac, Kunszállás: dr. Szabó G. (Bugac, Felsőmonostor 577. T.: 72-570). KISKUNHALASI ÁLLATEGÉSZ­SÉGÜGYI KERÜLET: Kiskunhalas: dr. Czabán L. (Kiskunhalas, Kosevoj tér 5. T.: 22-245), Zsana, Harkakö- töny, Pirtó, Balotaszállás, Kunfehértó: dr. Tóth M. (Kiskunhalas, Gimnázium u. 6. T.: 22-533), Jánoshalma: dr. Vass I. (Jánoshalma, Magyar L. u. 18. T.: 415), Borota, Rém: dr. Boldizsár J. (Rém, Petőfi u. 23.), Mélykút, Kisszál­lás: dr. Holló A. (Kisszállás, II. kér. 1/C. T.: 19), Tompa, Kelebia: dr. Var­ga L. (Tompa, Szabadság tér 3. T. : 35), Bácsalmás, Csikéria, Bácsszőlős, Kun­baja: dr. Rácz I. (Csikéria, Kossuth u. 21. T.: 4), Tataháza, Bácsalmás, Máté- telke: dr. Csibri J. (Bácsalmás, Petőfi u. 48.). iiiiiiiiimiiiiii A mezőgazdasági könyv­hónapra négy új sorozatot indított a Mezőgazdasági Kiadó. Legnagyobb népsze­rűségre minden bizonnyal a kiskertesek Házunk tája cí­mű sorozata számíthat. Az első kötet dr. Dömsödi Gá­bor Talajjavítás, komposz­tálás a házikertben című, 125 oldalas munkája. Huszonhat ábrával, táb­lázatok sorával igyekszik a kötet írója olyan alapművet adni a hétvégi kertek tulaj­donosainak, az egyénileg gazdálkodóknak, mely segít a kert talajának épségét megőrizni, a tápanyag-után­pótlásról gondoskodni, el­igazít a talajhibák javításá­ban. A szerzői,ajánlás szerint „a könyvnek ... célja az is, hogy a kertművelő önmaga végezhessen évről évre ala­posabb, módszeresebb meg­figyeléseket a talaj összetéte­lére, szerkezetére, alkotóré­szeire — ezek viselkedésére, javítására... vonatkozóan. A feldolgozott ismeretek bő­vítik a talajjavítás, kom­posztálás lehetőségeinek fel­ismerését is. Dömsödi János szól a talajtípusokról, a ter­mőföld tulajdonságairól, a. talajhibákról, ezek javításá­ról (a szükséges vizsgálatok­ról, a javítást segítő talajmű­velési módszerekről és eljá­rásokról), a talajvédelemről, trágyázásról, a komposztá­lási lehetőségekről és mód­szerekről. K. M.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom