Petőfi Népe, 1989. március (44. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-13 / 61. szám

1989. március 13. • PETŐFI NEPE • 5 SZÁMOK BIZONYÍTJÁK: EREDMÉNY JAVÍTÓ A MUNKÁJUK Ma már nem elég a pecsét és az aláírás Látogatóban üzemi orvosoknál Kissé meglepett, amikor nemrégiben azt hallottam, hogy meg akarják szüntetni az üzem-egészségügyi szolgálatot. Azóta persze megvétózták már ezt a megalapozatlannak tűnő javaslatot, engem azonban tovább foglalkoztatott a kérdés. Azt gondoltam ugyanis — még ha keveset is jártam üzemi orvosi rendelőben —, van annyi feladatuk az ott dolgozó egészségügyi dolgozóknak, hogy a jó1 kiépített rendszer felszámolásával megérezné hiányukat az alapel­látás. Hogy érdemes az üzemi orvosok feladatáról és felelősségéről hosszabban eltöprengem, arról egyebek mellett a megyei egészség- ügyi szakfőorvos, dr. Gábris László jelentésében olvasott adatok győztek meg: E beszámoló szerint a megye mintegy 600 ezer lako­sából 260 ezer az aktív dolgozó, közülük 72 ezren az iparban, 83 ezren a mező- és erdőgazdaságban, 46 ezren pedig a vízügyben dolgozna^. Ebből—hogy csak egyetlen példát említsünk—3 ezren találkoznak munkájuk során növényvédő szerrel. A megyében 61 üzemi orvos főfoglalkozásban, 62 részfoglalko­zásban látja el a munkahelyek dolgozóit. Pontosan hányukat? Kis­kunfélegyházán 6 ezer embert, Kiskőrösön 4200-at, Kiskunhalason 9400-at, Baján és környékén csaknem 20 ezret, Kecskeméten pedig 32-34 ezer embert. A számok persze hamis képet is festhetnek, ugyanis vagy túl sokat, vagy túl keveset mondanak el a tárgyról. Ezért inkább ellátogattam néhány rendelőbe, bogy a magam szemé­vel lássam: mit tesznek az üzemi orvosok. Sokakban még ez a kép él az üzemi orvos munkájáról: bemegy a munkára jelentkező ember a doktorhoz, aki gyorsan kitölti az alkalmasságot igazo­ló papírt, aláíija, rányomja a bélyegzőt és kész. Ez az idő elmúlt. Persze van­nak, akik visszasírják ezt a módszert. Munkahelyi vezetők például — szeren-; cséré, egyre kevesebben —, akik fölös­legesnek tartják az üzemi orvost, figyel­meztetését pedig okvetetlenkedésnek. így vannak vele azok az elhelyezkedni akaró dolgozók is, akik valami oknál fogva nem alkalmasak a kiszemelt munkakörre, és csak akadékoskodást látnak az alapos vizsgálatban. Valóban nem könnyű megérteni, elfogadni a visszautasítást, ámikor egyre nehezebb munkát találni. Pedig akárhogy is van, az ingadozó vémyomású ember nem dolgozhat a magasban, nem emelhet súlyos terheket, a rendszeresen alko­holt fogyasztó — bármily fájdalmas ttt nem-vezethet, targoncát. Suezt egyre komolyabban, veszik az orvosok-. -Ha vision! ardolgoZó1 és a munkahelyivé» zető nem, máris megvan a konfliktus. Sokszor nem sikerül a hosszabb távra szólókat a napi érdekekkel egyeztetni. Mindezt az úton gondolom végig, míg megyek a Kecskeméti Magyar— Szovjet Barátság Tsz rendelőjébe, ahol dr. Sümegi Mária az orvos. (Helyeseb­ben: csak volt, március l-jével munka­helyet változtatott.) A rendelőben töb­ben várakoznak alkalmassági vizsgá­latra. Az egyik helyiségben két nővér —mielőtt bemenne a paciens a doktor­nőhöz —; megméri a vérnyomást, vért vesz és elvégzi a szokásos adminisztrá­ciót. Önállóan, ügyesei) teszik a dolgu­kat. A másik szobában Sümegi doktor­nő, négyszemközt maradva a beteggel, alaposan kikérdezheti: 'milyen beteg­ségben szenved, milyen életmódot foly­tat? Már az első ilyen beszélgetés, vizs­gálat alkalmával mindent lejegyez pon­tosan, hogy a továbbiakban könnyeb­ben nyomon követhesse az egészségi állapot változását. Ilyen ihódon nem­csak több információhoz jut az orvos, hanem nyíltabban is beszélhet a beteg­gel, akinek sokszor több tanácsra, mint gyógyszerre van szüksége. A doktornő szerint, ha csak egy fogadja meg 20 ember közül az intelmeket, akkor már megérte. Igaz, így sokkal több időt for­dít egy betegre, de ennél gazdaságosab­bat, ennél jobb időráfordítást nem tud elképzelni. Még sincs társadalmi meg­becsülése ennek a munkának; sajnos, az egészség addig nem érték, míg van. A kétévente végzett szűrővizsgálato­kat is — éppen az előbb említett felfo­gás miatt — olykor nehéz lebonyolíta­ni. Dr. Sümegi Mária egy füzetet mu­tat, amelyben az utolsó félévi szűrő- vizsgálatok eredményeit jegyezte fel, rendkívül precízen. Együtt lapozgat­juk, s én döbbenten olvasgatom az ada­tokat. Az 1200 dolgozó közül 221-nél talált magas vérnyomást, 281-nél pedig valamilyen szív- és érrendszeri betegsé­get. A füzet szerint 265-en szenvednek idült légzöszervi, 211-en egyéb anyag­csere-betegségben, 54 ember cukorbe­teg, 61-en pedig rendszeres alkoholfo­gyasztók. Nem kevés a mozgásszervi betegség, pontosan 283. Figyelemre méltó az á statisztika, amely megmu­tatja, hogy a 31 és 40 év közötti, 41 megvizsgált férfi közül csak 8 volt telje­sen egészséges, a 41 és 50 év közöttiek­nél pedig a 38-ból 5. A^számok szerint a nőknél úgyancsak a középkorúak a légbétegebbékr ú''ífíegvizsgált :236 nő közül 66-ot találtak egészségesnek. Ha mindehhez hozzátesszük, hogy a dol­gozóknak legalább 40 százaléka nem olyan helyen van, amely az egészségi állapotának megfelelő, akkor bátran állíthatjuk: van mit tennie az üzemi orvosnak. * * * A Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat orvosi rendelőjében szintén so­kan várakoznak. Azt mondják, hogy egy nap száznál is több dolgozó, nyá­ron pedig még 200 is megfordul a ren­delőben. Itt két orvos is foglalkozik a betegekkel, a nővérek meg este 10-ig ügyeletet tartanak. A munkajellegénél fogva ennél a vállalatnál gyakoriak a kisebb sérülések, amelyekből hosszan tartó, elnyúló betegség lehetne, ha nem látnák el azonnal a sérültet. Sokat je­lent ez a szolgálat a vállalatnak, hisz így csak rövid időre esik ki a munkából a dolgozó. Az egyik orvos, dr. Matényi Magdol­na elmondja, hogy ha az alkalmassági vizsgálatkor megállapítják: a jelentke­ző nem dolgozhat a kiválasztott mun­kakörben, abban is tanácsot adnak, mit csinálhat, hová mehet. Közvetlen, jó ugyanis a kapcsolatuk a munkaügy­gyei, így a munkába állást személyre szólóan tudják segíteni. A cégnek egy­általán nem érdeke, hogy balesetek le­gyenek, vagy foglalkozási betegségben szenvedjenek az emberek. A munka­üggyel kialakított harmonikus kapcso­lat egyéb esetekben is jól jön. Ha példá­ul valakinek az egészségügyi állapota valami oknál fogva változik, az üzemi orvos kezdeményezésére olyan munka­kört keresnek, ahol nem romlik to­vább. A rehabilitáció tehát a vállalaton belül történik. A baromfifeldolgozó­ban egyébként 100-nál többen dolgoz­nak rehabilitációs munkahelyen. Ezen­kívül az üzemi orvos figyel a terhes nők állapotára és munkakörülményeire, az ő feladata a fiatalok egészségének a védelme is. Nem régóta üzemi orvosa a Kecske­méti Konzervgyárnak dr. Leitern Ag­nes. Véleménye szerint az az előnye az üzemi rendelésnek, hogy nem veszíti el az orvos az embert. Ha mondjuk, át­csoportosítás történik a gyárban, a dol­gozó útja újra az orvosi rendelőbe ve­zet. így figyelemmel lehet kísérni az egészségi állapota alakulását. Persze az sem. közömbös, hogy a dolgozónak jó érzés, hogy helyben van az orvos, bár­mikor bemehet hozzá, egy gyógyszer­felírás miatt például nem kell neki ott­hon maradnia. Leitern doktornő gyak­ran szétnéz az üzemben, megismerni a munkakörülményeket. A konzerv­gyárban a baromfifeldolgozó vállalat­hoz hasonlóan sok a mozgásszervi be­teg. A doktornő főként a helytelen táp­lálkozásban látja az okát. Nem is mu­lasztja el, hogy betegeinek ezzel kap­csolatban tanácsokat adjon. Délutá­nonként még le is gépeli a tudnivaló­kat, amiket kérőbb a beteg kezébe nyom; hátha így jobban megfogadják a tanácsokat. A doktornőkkel folytatott beszélge­tés közben nemegyszer elhangzik, hogy jó partner a vállalat, a vezetőség támogatja az üzemegészségügyet. Ahol belátták, hogy a munkahely alapvető érdeke a dolgozók egészségének a meg­tartása, ott sokat tesznek ezért. Ugyan­csak a már említett jelentésben olvás- tam, hogy a többi között a Kiskőrösi Állami Gazdaság a közelmúltban többmilliós beruházással rendelőt, la- boratóriüúiot' létésítétt, "a" Kossuth Szakszövetkezet pedig 800 ‘gatSS forin­tért fizikotherápiás részleget alakított ki. Ezeken a helyeken bizonyára nem­csak kihasználni akaiják az ember munkaerejét, hanem megőrizni is. Elképzelhető, hogy számoltak, mint a tiszakécskei Vegyépszer gyár üzemi orvosa, dr. Benkő Imre, aki a főigazga­tó főorvoshoz küldött levelében egye­bek mellett pontos számítást végez ar­ról, hogy hány új dolgozó lépett be a gyárba, hánynál történt munkakörvál­tozás, hányat vizsgáltak meg jogosít­ványügyben, hányán keresték föl az üzemi orvost betegség, rosszullét miatt, hányán vettek részt szűrővizsgálaton, és így tovább. Mindez) ha Kecskemé­ten bonyolították volna le —. írja az orvos;—, akkor a vállalatnak ez 19 millió 713 ezer 88 forintjába került vol­na. Kiderül tehát, hogy az üzemi orvos a vállalat legnagyobb hasznot hajtó dolgozója. Munkájának jelentősége el­sősorban Ifi hangsúlyozza a tiszakécs­kei orvos — nem az anyagi hasznossá­gában van, hanem a dolgozók sze­mélyre szóló egészségvédelmében, egészségre nevelésében, a megfelelő el­látás biztosításában. Azt hiszem, furcsa lenne, ha éppen azt a szolgálatot szüntetnék meg, amely a jelenlegi egészségügyi politika céljait elérni így képes segíteni. Benke Márta • Szilágyi András Napjainkban pezseg a politikai élet, amelynek küz­dőtere nagyon változatos. Az ipari üzemekben éppen úgy vitatkoznak, mint az irodákban, a közös gazdasá­gokban is szenvedélyes a vita, akárcsak a tantestületi szobákban. Teszik ezt a párttagok és pártonkívüliek, nők és férfiak, korra való tekintet nélkül. S hogy miről folyik a szó? A politikai rendszer modernizálásáról, az MSZMP tennivalóiról, a múlt hibáiról, a mai élet gondjairól. Tiszakécskén a Vegyépszer gyár dolgozói közül beszélgettünk néhánnyal. SZABADON ÁRADÓ VÉLEMÉNYEK • Pálinkás János Politizáló munkások között Tiszakécskén Váradi Imre, az I. pártalapszervezet titkára: — Sokat tépelődtünk azon, le­gyen-e pártalapszervezet az üzemben vagy^seíffi Wol-lenne jo"bb helye a part-! nák:ítt"Vagy-é! lakókörzetben? Ahogy latolgattuk az esélyeket, kialakult a vé­leményünk is. Meg lehet valósítani azt, hogy a párt nagyobb erőket összponto­sítson a lakókörzetekben, főleg olyan helyeken, ahol a bérházakban sokan laknak. Nálunk, ahová az emberek na­gyon sok helyről, kisebb településekről érkeznek, ezt lehetetlen megoldani. Mindenképpen kontaktust kell kialakí­tani a kommunistákkal, s ahol nincs alapszervezet, ott erre nem kerülhet sor. Nálunk az egyetlen megoldás, hogy az alapszervezeteknek itt, az üzemben kell dolgozniuk. S mi még a gondunk? Ma nehéz követni a változá­sokat, amelyek a politikai életben gyor­san bekövetkeznek. Ki lesz a társada­lom vezető ereje? Én úgy vélem, ha a tőkés országokban van kormányzó párt, akkor itthon az MSZMP-nek kell megszereznie ezt a pozíciót jobb mun­kával, előremutató programmal, a többpártrendszer viszonyai között is. Szilágyi András lakatos: A fiatalok közül nagyon sokan unják azt a politi­kai elfogultságot, amely az MSZMP- vel szemben megnyilvánul. Sajnos, a párt korábban mindent felvállalt, s most mindenért felelőssé teszik. Meg­kérdezem: vajon a Jurta Színházban gyülekezőknek nincs munkahelyük, azok sehol sem dolgoznak? Mert foly­ton azt hangoztatják: ne politizáljunk a munkahelyen. Én amondó vagyok: mi a gyárban po­litizálunk to­vábbra is, hiszen együtt dolgo­zunk, több időt töltünk egymással, mint a családdal. Egyetértek azzal, hogy tisztázzuk az 56-os eseményeket, de azt is, ini' volt Görgey f "hazafi 'vagy' áruló. Mindenki mondja, ;a magáét, hintik a port, pedig nem ez kellene,, hanem dolgozni! A gazdasági helyzet egyre romlik, de nem tudjuk miért. Sípos Józsefné betanított munkás: — Én nem tudom, hogy mi ma a párt politikája. Először azt mondták, egy- pártrendszerrel valósítják meg céljain­kat, most többpártrendszerről beszél­nek. Ez éppen nem zavarna, de végre tisztázni kellene, mégis mit akarunk csinálni, hogyan politizáljunk. Erről a Központi Bizottság kialakíthatna egy­séges álláspontot. Én 1961 óta vagyok párttag, de a jelenlegi helyzetről na­gyon rossz a véleményem. Nem tudunk mit mondani, ha megkérdeznek ben­nünket. Nem tetszik, hogy ki akaiják vinni a pártszervezetet az üzemekből. Szerintem az adott helyzethez kellene igazítani a pártszervezeteket. Nálunk az volna a célravezető, ha itt maradna az üzemben. Az természetes: ha szüksé­ges, segítséget nyújtunk a lakóterületen dolgozó kommunistáknak. Vitában vagyok a szociáldemokratákkal. Ők azt mondják: ne legyen az üzemben párt, ott ne politizáljanak, dolgozza­nak az emberek. Nem tudom, hány munkást kérdeztek meg erről. Mi na­gyon keményen dolgozunk, de azt is tudjuk, hogy itt kell politizálni, meg­nyerni az embereket. Kapás András művezető: — Miért nem lettem párttag? Annak több oka is van. Másodéves ipari tanuló voltam, amikor 1956-bán közénk lövettek Ti­szakécskén. Szüleimnek öt hold földje volt, éppencsak megéltek a hét gyer­mekkel, mégis be.kellett lépniük a tsz­be. Ezek voltak az alapvető okok, de akadtak mások is. Voltak a pártban olyan emberek, akikről tudtam: csupán a karrier miatt vállalták a párttagsá­got, s olyanok is, akik anyagi előnyt szereztek ebből. Helyeslem a többpárt- rendszert, rivalizáljanak egymással, és 'arc legyen a vezető "szerep, aki többét a<fa dolgazókaak^nem pedig azé, aki többet ígér. Pálinkás János üzemvezető: -^- Le­gyen többpártrendszer, de ne legyen parttalan a szervezkedés! Nekem egyébként az a véleményem, ha sok a gazda egy portán, abból nem sok jó sül ki, mert ha nincs vezető párt, megette a fene az egészet. Az országot ki kell húzni a kátyúból, s ez nem sétagalopp. Vajon az újonnan alakult pártok közül ki vállalná fel ezt? Szövegelni, kritizálni lehet, de végre tenni is kellene. Nagyon sok a gyűlés, a beszéd, de kevés a mun­ka. Sztrájktörvény készül, be lehet szüntetni a munkát figyelmeztetésül, szolidaritásból, béremelés miatt. Ha nálunk egy napig sztrájkolnánk, egy­millió forintos veszteséget okoznánk a gyárnak, ettől nem lenne több pén­zünk. A hangulat nem azért rossz, mert kevés a pénz, hanem az áremelések és a jövedelemadó miatt A pártszerve­zetnek itt kell maradnia az üzemben. Délután mindenki indul a hobbiba, a második gazdaságba, nincs idő politi­zálni. Munka után meg tudjuk beszélni dolgainkat. * Sok-sok vélemény hangzik el nap mint nap, olyanok, amelyek ellentmon­danak egymásnak, vagy éppen- össze­csengenek. A sokrétűség, a sokszínűség jelzi a gondolkodás, a nézetnyilvánít ás szabadságát. Gémes Gábor * *** # ISMÉT JÓ BEFEKTETÉS A TAKARÉKPÉNZTÁRI KÖTVÉNY! ADÓMENTES évi 12%-os kamatot és 1989-ben ^ I 3%-os prémiumot fizetünk A február 27. és március 25. között vásárolt kötvények után 1% árfolyamengedményt adunk MOST VÁSÁROLJON! A 16%-os ADÓMENTES BEVÉTEL megéri! ÉRDEKLŐDJÖN! Az OTP BANK-FIÓKOK készséggel állnak tisztelt ügyfeleik rendelkezésére. ♦ ♦ * * * * * * * * * * ♦ * * •* ♦ * ♦ ♦ * ♦ ♦ ♦ * * * * * ♦ * ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ * * * * * ♦ * * ♦ * * * * * * * * ♦ He He He He He He He . He He He He He He He He He He He He He He He He He 581 A DOMUS ÁRUHÁZ (Kecskemét, Május 1. tér 6/A) március 13—18-áig a Kecskeméti Szék- és v Kárpitosipari Vállalat termékeiből vásárlással egybekötött ÁRUBEMUTATÓT TART 585 Vietnami adókorszerűsítés Az adórendszer korszerűsítését, ösztönző szerepének növelését jelölte meg az egyik legfontosabb idei feladatként Vietnam még a tavalyi év végén nyilvánosságra hozott költségvetése. A gazdaságélénkítő lépések sorában rendelettel liberalizálták a nem sokkal ezelőttig még megszüntetni szándé­kozott magánkereskedelmet, és az idei évre 5 százalékkal magasabb élelmi­szer-termelést tűztek ki célként. Ám minden bizonnyal még ez sem lesz elég a súlyos élelmiszergondokkal küzdő Vietnam számára. A vietnami kormánynak a magánkereskedelmet liberalizáló rendelete szerint néhány, állami monopólium alá eső termék kivételével megszűnik mindenféle korlátozás azok számára, akik őstermelőként vagy magánke­reskedőként értékesítik áruikat. A rendelet tiltja, hogy az adóhatóságon kívül más szervek „ellenőrzéssel” zaklassák a „tisztesen adózó” magánke­reskedőket. A magánkereskedők ugyanakkor kötelesek a helyi tanácsnál bejegyez­tetni magukat. Megjegyzendő, hogy a helyi tanács az egyetlen szerv, amely — átmenetileg — korlátozhatja valamely áru szabadpiaci forgalmazását. A magánkereskedők ezenkívül folyószámlát nyithatnak a bankokban, beruházásaikat pedig adókedvezmény céljából nyilvántartásba vetethetik. \

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom