Petőfi Népe, 1989. március (44. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-11 / 60. szám

6 • PETŐFI NÉPE • 1989. március 11. MA DÉLUTÁN: AVATÁS Rangot adunk majd a városi címnek ff Kunszentmiklósi találkozások „Kunszentmiklós városi jogú nagyköz­ség a keleti hosszúság 19°, az északi széles­ség 47° metszéspontja mellett található, Budapesttől hatvan kilométerre. A Duna vonalától 12 kilométerre keletre. A belterület 619 hektár. Lakosainak száma 8888. 17 543 hektáros határának zöme a solti lapály keleti peremére esik. Az ustfkodó talajtípus a meszes-szód ás szik; ez határozza meg a terület sajátos növény- és állatvilágát, valamint az évszázadokon át uralkodó gazdálkodási formát.” így kezdődött az a pályázat, amit 1988- ban már a negyedik alkalommal nyújtott be Kunszentmiklós az Elnöki Tanácshoz, azzal a záradékkal: szeretnék megkapni a városi címet. Tulajdonképpen a titulus visszaszerzése volt a cél. Hiszen 1794-től több mint száz évig mezőváros volt Kun­szentmiklós. • Három éve adták át a városközpontban a környék legszebb, legkorszerűbb, harmincezer kötetes könyvtárát A többszöri sikertelen próbálkozás után, végül sikerült is elnyerni a jóvá­hagyást. Az avatóünnepséget ma dél­után tartják a Felső-Kiskunság főváro­sában ... Előlépett a nagyfalu! Gyarmati Dániel mindig a hajnali gyorssal érkezik haza Budapestről. A Nagyvágóhídon vállalt munkát. Ál­landó éjszakás. Fiatal ember, három gyermek apja. A legkisebbel még gye­sen van a felesége. Kell a kiemelt fize­tés; ami pótlékokkal sem éri el „tisz­tán” a kilencezret. Kemény rendszer ez,. de csinálni kell. Mint betanított mun­kás, tízezer körül sehol sem kereshetne szülőhelyén. Gyarmati Dániel nem hal­lott még arról, hogy március 1-jétől lakóhelyét városként emlegetheti. — Nekem az este, az éjszaka az időm — mondja —, mint a baglyok­nak. Annyit azért észrevettem, hogy a főteret szépen rendbehozták; a parkot kitakarították, a főutak mentén tiszta­ság van. A község készül, az biztos... Kiss Julianna, a kunszentmiklósi gimnázium 3. osztályos tanulója. Több társával együtt iskolaidőben naponta ' ingázik Szalkszentmárton és Kun­szentmiklós között. — Jó, hogy itt van ez az iskola ki­mondja. — Az általános befejezése után még nem tudtam volna eldönteni, hova induljak. A három év alatt vi­szont kialakult egy reálisabb kép ma­gamról, ami segít a további tájékozó­dásban. Az sem mellékes, hogy így nem . kellett elszakadnom szüleimtől. Na­ponta tudok segíteni a tanyán, a ház körüli munkákban, a kertben vagy az istállóknál. Hogy előlépett a „nagy­falu”? A gimiben hallottam róla. Jó I lenne, ha e dicsőség azzal is járna: több 1 olcsó lakótelepi lakás épülne a fiatalok­nak; több lehetőség lenne az elhelyez­kedésre. Most ugyanis, ha valaki nem tanul tovább az érettségi után, helyben — szakképesítés nélkül — nem tud munkát találni. Két arc a „pultok” mögül Bognár Lászlóné az Általános Műve­lődési Központ könyvtárának vezető­je. Évtizedek óta hűséges szervezője a közművelődésnek. A bibliotéka felelős gondozása mellett sokáig könyvet is árult. Sokat kellett ábrándoznia a Vasút utcai szűk és korszerűtlen intéz­ményben, míg végül megvalósult az álom, felépült a környék legszebb — 30 ezer kötetes — információtára. Ahová, a tervek szerint, az idén több mint két­százezer forintért vásárolhatnak új ki­adványokat, s ahol 80-féle folyóirat közül válogathat a kétezer olvasó. — Máról holnapra városi könyvtár . lettünk — mondja Bognár Lászlóné —, de ez még csak címátfestés, bélyeg­zőcsere. Én nem vagyok megelégedve könyvtárunk „forgalmával”, jóval több lehetőség van ebbén az intéz- » ményben. Szeretnénk, ha itt, a kötetek társaságában találkoznának, beszélget­nének a különféle csoportok. Ha ez lenne nyugdíjasaink, pedagógusaink találkozóhelye is. Mi lehetőség szerint az ide látogatók minden kérését teljesí­teni szeretnénk.. Akár este tízig nyitva tartanánk; szombaton és vasárnap is kinyitnánk. Vagyis szeretnénk, ha élné- ' nek a városban jó közösségek s itt az olvasónkban találkoznának rendszere­sen. Az olvasás, a tudás, a tájékozott­ság emelné a tisztét igazán a „mi kis városunknak...” Morvin Imre a központ egyik legna­gyobb üzlete, az iparcikkáruház veze­tője. Több mint harminc éve áll már a pult mögött... — Negyven színes tévét, öt videót, több tucat automata mosógépet ad­tunk el tavaly — meséli.— Elkerülnek minket a fontos országutak, de a helyi lakosság szívesen vásárol nálunk. Ha bármi gond van az árukkal, könnyebb- itt intézni a reklamációt. Szerencsére évek óta eredménnyel zár a téeszünk s az ipari üzemekben is jól keresnek a dolgozók. Tavaly vas- és műszaki áru­ból 51 milliót forgalmaztunk. A ruhá­zati részleg 40 milliót árult. — Mi a hiánycikk Kunszentmikló- son? — Mindig változó a lista. A drága műszaki áruk most nem nagyon men­nek. A tavaszra készülődő gazdák ke­resik a páiiyvaláncot, a fóliát, a Robi kapálógépeket és a trágyavillát is. — Mit szól a városi címhez? — A pultnál már régóta városiak a kunszentmiklósiak. Tíz év óta mindig az igényesebb, a márkásabb árut kere­sik, s egyre többet költenek... „Kunszentmiklósiság” — Mi a „kunszentmiklósiság" lénye­ge?— faggattam Illyés Bálint nyugal­mazott könyvtárost, a jeles helytörté­nészt, aki az elmúlt években számos könyvet, tanulmányt publikált a Felső- Kiskunság történetéről. — Kunszentmiklóst Kecskeméthez vagy Dunavecséhez „csatolni” teljesen természetellenes döntés volt. Ennek volt köszönhető az évtizedekig tartó pangás, a tespedés. A település lakói mindig is érezték: lakóhelyük a térség központja. Ezt a jászkim kerületek ki­alakulása óta el is ismerte az államigaz­gatás: a Felső-Kiskunság fővárosa Szentmiklós lett. Nem alaptalanul! A XVII. századtól működött itt rangos deák-iskola. Nem volt egyedül a kerü­letben, de míg a fülöpszállási, a szabad- szállási és a lacházi iskolák elszegé­nyedtek, a miénk folyamatosan fejlő­dött, s e században főgimnáziumi ran­got kapott. Az okiratokból kitűnik az is: a communitás — a közbirtokosok közössége — a redemptió óta igen fon­tosnak tartotta a közcélok támogatá­sát. Nem sajnálta a pénzt, de a vért sem, ha a város vagy a haza szolgálatá­ról volt szó. Még a szabadságharc utolsó szakaszában is állított önkénte­seket városunk. Én fontosnak találom azt is: a környező településektől eltérő­en Szentmiklós nem sajnálta a pénzt a településszépítésre. Bár minden tenyér­nyi jó földre szükség volt, mérnöki el­képzelések alapján alakította ki a város főterét. Az is sajátos, hogy egészen a múlt század végéig — amikor már erre- 1 felé is kezdett teijedni a majorkodó gazdálkodás .r-r .domináns- szerepet kaptak a városi, egyházközségi szená­tusban a pásztorgazdák. Jó érezni, tud- . ni: közösségünk egyre inkább ismerni akarja a múltját s egyre több lehetőség is adódik a tájékozódásra. Szerintem, ami a hagyományokat illeti, nem va­gyunk érdemtelenek a végre ismét visz- szakapott státusra Életben maradtak! — Önök évek óta pályázták remény­nyel a városi címet. Miért kellett várni ilyen sokáig az „ámenre" ?— kérdeztem Mózes Ernő tanácselnöktől. — Ha egy településfejlesztési szak­ember valamikor ránézett volna a tér­képre — olyanra, amelyqp nem lettek volna bejelölve a megyehatárok — a javaslatában biztosan kiemelte volna: Kunszentmiklóst a terület ellátóköz­pontjává kell kiépíteni. A környéken ugyanis nincs város. Az embereknek ügyes-bajos dolgaik intézése érdekében hosszú órákat kell utazniuk, részben még ma is. Ami szerintem az állampol­gári jogokat is sérti. A fejlődés nem indult meg egyszerűen ... — A tervezők inkább azt nézték: Kunszentmiklós a megye perifériáján van... — Valószínű, hogy ezt. A jegyző­könyvekből nem olvashatók ki az igazi okok. Annyi viszont igen: 1956 január 1-jével az államigazgatás — fura logi­kájú — korszerűsítése okán, a járási székhely címet is elvették tőlünk. A területet 1971-ig Dunavecséhez, majd ezután 1985-ig Kecskeméthez csatolták. Csöbörből vödörbe estünk! Mindkét közigazgatási körzet szélére kerültünk. Mindig éreztük is ennek ódiumát. A hetvenes évek közepéig — amikor másfelé milliókat áldozhat­tak az infrastruktúrára — mi semmit sem haladhattunk előre. Az egyik ta­nácstestületi feljegyzésben olvastam: Kunszentmiklós többször is megnyerte a dunavecsei járás „takarékossági” ver­senyét. A felkínált pénzeket visszauta­sították a vezetők; igaz, szép oklevele­ket vehettek át a járási tisztségviselők­től a „spórolási” küzdelem eredmény- hirdetésekor. — Eközben, gondolom, menekült a lakosság... — Ahogy amondja: aki tehette, el­ment. Volt idő, amikor ezerhétszázan ingáztak a fővárosba. Sokan megunták az- utazgatást, elköltöztek. így lehet tönkretenni egy települést, leszegényí- teni egy régiót... — Most mégis városavatóra készül­nek ... — Mi akkor startoltunk a várossá ' válás útján, amikor a magyar gazda­ságban már megkongatták a vészha­rangot: vagyis késve. A hetvenes évek végén, lettünk a térség városjelöltje: úgynevezett „középfokú központ”. Nagy lendülettel indultak a munkák. Munkahelyteremtés, ipartelepítés, kommunális beruházások, gáz, telefon, csatornázás, lakásépítés, szociális, egészségügyi és kulturális fejlesztések. A nyolcvanas években egymilliárd fo­rintot invesztálhattunk közcélokra. So­káig persze — az elmaradás következ­ményeként — hiányoztak a mutatós fejlesztések. Nem formálódott a város­mag, sáros-poros, „összetúrt” volt a település. Évtizedek lemaradását nem lehet egy-két év alatt bepótolni. Ma is azt vallom: március 1-jével még csak címünk van, a rangot igazából még meg kell szereznünk, ki kell érdemel­nünk ... — Mi a legfontosabb feladat? — A városi cím mellé nem jár plusz forint. Ennek ellenére a jövőben is foly­tatnunk kell a közcélú beruházásokat. Ez évben végre megoldódik régi gon­dunk : lesz elég s jó minőségű ivóvíz a városban. De mi sportcsarnokot, uszo­dát, strandot, városi tévét is szeret­nénk. Tereinket, utcáinkat is szépíteni, gondozni akarjuk. Intézményeink fenntartását, működtetését városhoz méltóan kívánjuk finanszírozni. Szeret- ■ nénk erősíteni a közösségi tudatot, a közösségi értékek tiszteletét. Ami már nem csak annyit jelentene a jövőben, hogy társadalmi munkát szervezünk. Kunszentmiklóst a protestáns hagyo­mány tette várossá a XVII. században; püspöki székhely s rangos szellemi köz­pont volt. Ezt a sajátos arculatot durva beavatkozásokkal át kívánták formál­ni az ötvenes években. Most az a fel­adat, hogy megtaláljuk és felszabadít­suk ismét azt a rangos etikai, civilizáci­ós örökséget, amely rejtve, befagyaszt­va ma is létezik. Aztán a tradíciót ki­egészíti majd a jelen; fejlett ipari kultú­rával gazdagodott időközben Kun­szentmiklós. Én hiszek, a fejlődés nem áll, nem állhat meg; vannak tartalé­kaink ... Farkas P. József Petőfi-szobrok megyénkben |l Baja, 1984 1984. március 15-én avatták fel Baján Petőfi egész alakos, életnagy­ságú bronzszobrát, melyet Frick János szobrászművész alkotott. Felállítását a városi KISZ-szervezet kezdeményezte, társadalmi összefo­gás eredményeként jött létre. Az if­júság számára kialakított, szabad­időközponttá szervezett Petőfi- szigeten helyezték el. Mérete 2 mé­ter 10 cencitméter, talapzata 80 cen­timéter műkő kocka. Dr. Varjas Károly A szerzőnek március 15-ére jele­nik meg a Petőfi-szobrok hazánkban és határainkon túl című albuma, melyben a Bács-Kiskun megyében található szobrok is szerepelnek. Ezeket mutatjuk be sorozatunkban. 1 2 3 4 v ■ te 6 7 8 9 10 11 i ■ ,3 B f NT 14 ■ ■ 16 B 17 18 „ ■ I 20 B 21 22 23 *24 B 26 27 ■ co CM J K 29 3. B 31 32 33 mu 35 B 36 37 B B 38 39 B ¥ 40 B 41 42 <j B 44 1 B 45 46 " B 48 ■ 1 50 51 ■ 52 B 54 35 B 56 ■ 57 58 59 60 61 62 ■ 63 64 65 L 66 ff Könyvpárbaj ff Alfred Polgar, a neves osztrák kriti­kus és elbeszélő (1875—1955) egyik is­merősétől csak többszöri sürgetés után, összegyűrve, zsírosán kapta vissza köl­csönadott könyvét. Vett egy szardíniát, és a vízszintes 1., 5., függőleges 12. alatt található szöveg kíséretében küldte el ismerősének. Megfejtésül az üzenet szövegét kell beküldeni. VÍZSZINTES: 1. Az üzenet első ré­sze (zárt betűk: A, N). 5. Az üzenet második része (zárt betűk: M, E, É, T, N, K), 11. A világot átéri, mégis a tyúk ... (találós kérdés). 12. A gondolatok tárháza. 13. Egyetemünk rövidítése. 14. Dickens gyermekhőse és tánc is. 15. Butuska. 17. Páratlan évad! 18. Lócse­mege. 20. Megkülönböztetésre szolgál. 21. Havasi részlet! 22. Szívhez szólóan könyörög. 24. Nagyobb lesz. 26. Pszi­chikai. 28. Vagyis. 29. Négyzetben van! 31.... -culotte (a szegény városi embe­rek elnevezése a francia forradalom idején). 32. Arab férfinév. 34. Szeretett. 36. Fekete István kacsája. 37. Hiába 0 A csatornázások után a városavatásra ismét kicsinosították Kunszentmiklós tágas főterét. (Tóth Sándor felvételei) Érdekességek innen-onnan A legfrissebb statisztikáik szerint az amerikai kórházakban kétszer annyi gyógyszert adnak a. betegeknek, mint Skóciában, viszont az eredmények nem különböznek ilyen szélsőségesen. A francia orvosok háromszor annyi altatót és nyugtatót írnak fel, mint spanyol kollégáik. Hét európai orszá­got tanulmányozva, egy felmérés ké­szítői megállapították, hogy a cukor­betegeket mindenütt másként kezelik, , ugyanakkor a betegség gyakoriságá­ban nincsenek jelentős eltérések. A japánok viszolyognak legjobban az operációtól, így a világon ők költik a legtöbbet tablettás gyógyszerekre: fe­jenként évente átlagosan 116 dollárt. Angliában ez az összeg mindössze 41 dollár. Amerikában a múlt század végén kapott lábra a versengés, hogy ki tud több szót egy közönséges levelezőlap hátára írni. Az első rekorder, bizo­nyos J. J. Taylor nevű férfi 1881-ben 4 ezer 100 szóig jutott el. A verhetet­lennek számító írásművész, McPhail 10 ezer 283 §zavas rekordot állított fel. A furcsa rekordok száma nem csökkent. Egy bizonyos W. A. Bar­nes nevű angol hivatalnok állítólag az ábécé valamennyi betűjét ráírta egy gombostűfejre, a Miatyánkot pedig egy olyan keskeny papírcsíkra, melyet át lehetett fűzni egy varrótűn. Irodalmi utalások II. Francesco páduai tirannust tartják az erényöv feltalálójának. Állítólag a legtöbb övét Bergamóban állították elő, ezért is nevezték „bergamói rácsnak, lakat­nak". Az öv használatát oly mértékig rendjén valónak tartották, hogy ha kérő jött a lányos házhoz, az anya tájékoztatásként, közölte, hány éves volt a lány, amikor a „rácsot" felsze- . relték rá. A szüzesség igazi garanciá­ja az volt, ha már tízévesnél fiatalabb korban berácsozták a hajadont. Az ékszernek is beillő alkalmatosságot azonban legtöbbször a féltékeny férj, csatolta ifjú hitvesére, hogy a „bujká­ló szerelem előtt zárva legyen az út". A XIX. században került nyel­vünkbe a makadám szó, amely a zú­zott kőből hengerléssel tömörített útburkolat neve. Ez is tulajdonnév volt eredetileg. A technológiai eljá­rás feltalálóját John Loudon Mac Adamnak hívták. Nevének közszóvá válása már az angol nyelvben meg­történt. Ugyancsák angol úriember­ről kapta nevét a nemzetközi kifeje­zéssé lett szendvics is. A fáma szerint egy bizonyos J. Montagu, Sandwich grófja szenvedélyes kártyás volt. S hogy ne kelljen a játékot félbesza­kítania, maga mellé rakatott külön­böző finomságokkal megtűzdelt zsemléket, s azokat rágcsálta, harap- dálta kártyázás közben. Egyébként Cook kapitány is annak idején róla nevezte el a csendes-óceáni Sand- wich-szigeteket. Az új amerikai fegyverrendszerek kidolgozásának egyik legnagyobb központja Kaliforniába van: ez a Lawrence tudós nevét viselő livermoo- rei kutatóközpont. A laboratóriumot a Pentagon megbízásából 1952-ben alapította Ernst Lawrence, a ciklot­ron feltalálója. Itt dolgozott az ameri­kai hidrogénbomba atyjaként emlege­tett, magyar származású tudós, Teller Ede is. Ez a laboratórium szállította a hadseregnek a Polaris és a Poseidon rakétákat, a Minuteman interkonti­nentális rakéták robbanófejét. A ku­tatóközpont falai között folyik az USA nukleáris kutatásainak a nyolc­van százaléka. Kiss György Mihály váijuk érkezését (két szó). 38. Külföld­re szállít. 39.... Bias (Lesage regénye). 41. Menza nagyobbik része! 42. Két oldala van. 44. Szélhárfa. 45. A Szeged , SC egyik elődje. 46. A családi tűzhely mitológiai védelmezői. 48. Vallási szempontból tökéletesnek tekintett. 49. Lágy szárú, egyszikű növény, névelő­vel. 51. Igevégződés. < 52. Moszkvai nagyáruház. 54. Római 98. 56. Szovjet repülőgéptípus. 57. A fa felületét késsel megmunkálja. 59. Komárom megyei község. 61. Kihalt nagy futómadár. 63. Spanyol öröm szava. 64. Lovat patko- ló. 65. Szerep Puccini Tosca című ope­rájában. 66. Amerikai város Massa- ' chusetts államban. FÜGGŐLEGES: 1. Pasolini 1964- ben készült filmje. 2.Kevés, némi néme­tül (etwas). 3. Olasz többes számú né­velő. 4. Befejezett. 6. Neves együtte­sünk. 7. Francia város. 8. Megnyerő. 9. Kis Elemér. 10. Levéltávirát rövidítése. 12. Az üzenet harmadik, befejező része (zárt betűk: Ö, J, Ő). 16. A -nál párja. 19. Győr-Sopron megyei község. 21. Bányász szakember. 23. A belső égésű motor egyik feltalálója (Gottlieb, 1834 —1900). 25. Kiváló színművész volt (Lajos). 27. A Somogy megyei direktó­rium vezetője volt (Sándor, 1886— 1919). 30. Lemaradni a vonatról. 33. Felsőbb szerv írásos közleménye. 35. Mosás. 40. O ... omnes (Palestrina híres kórusműve). 43. A vele összetett fogalom óriás voltát jelöli. 47. Közelről . érint. 50. Sta Maria del ... (római templom). 53. Az Új-Hebridák egyik szigete. 55. Világklasszis olasz hosszú­távfutó (Alberto). 57. Zenei hangok. 58. A 6. szám betűi megkeverve. 60. Főzeléknövény, 62. Helyrag. Zábó Gyula Beküldendő: vízszintes 1., 5. és füg­gőleges 12. A -március 4-én megjelent rejtvény helyes megfejtése: Vízszintes 1.: Bolond ül szamárra, ha lovon járhat; vízszintes 25.: Bolond be­szél; vízszintes 40.: Okos hallgat; füg­gőleges 1.: Bolondnak a jó isten is meg­bocsát. Az elmúlt héten közölt keresztrejt­vény megfejtői közül könyvutalványt nyertek: Szabó Mátyás Jászszentlászló, Patocskai Mihály Kelebia, Maróti Ist­vánná Tiszakécske, Sárosy József Baja, Alács Gyula Kiskuhfélegyháza, Gyön­gyösi Mihály Balotaszállás, Kancsár Sándorné Mélykút, Nagy Sándorné Kiskunhalas, Demeter János Mátétel- ke, Orbán Mihály Tompa.

Next

/
Oldalképek
Tartalom