Petőfi Népe, 1989. március (44. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-11 / 60. szám
6 • PETŐFI NÉPE • 1989. március 11. MA DÉLUTÁN: AVATÁS Rangot adunk majd a városi címnek ff Kunszentmiklósi találkozások „Kunszentmiklós városi jogú nagyközség a keleti hosszúság 19°, az északi szélesség 47° metszéspontja mellett található, Budapesttől hatvan kilométerre. A Duna vonalától 12 kilométerre keletre. A belterület 619 hektár. Lakosainak száma 8888. 17 543 hektáros határának zöme a solti lapály keleti peremére esik. Az ustfkodó talajtípus a meszes-szód ás szik; ez határozza meg a terület sajátos növény- és állatvilágát, valamint az évszázadokon át uralkodó gazdálkodási formát.” így kezdődött az a pályázat, amit 1988- ban már a negyedik alkalommal nyújtott be Kunszentmiklós az Elnöki Tanácshoz, azzal a záradékkal: szeretnék megkapni a városi címet. Tulajdonképpen a titulus visszaszerzése volt a cél. Hiszen 1794-től több mint száz évig mezőváros volt Kunszentmiklós. • Három éve adták át a városközpontban a környék legszebb, legkorszerűbb, harmincezer kötetes könyvtárát A többszöri sikertelen próbálkozás után, végül sikerült is elnyerni a jóváhagyást. Az avatóünnepséget ma délután tartják a Felső-Kiskunság fővárosában ... Előlépett a nagyfalu! Gyarmati Dániel mindig a hajnali gyorssal érkezik haza Budapestről. A Nagyvágóhídon vállalt munkát. Állandó éjszakás. Fiatal ember, három gyermek apja. A legkisebbel még gyesen van a felesége. Kell a kiemelt fizetés; ami pótlékokkal sem éri el „tisztán” a kilencezret. Kemény rendszer ez,. de csinálni kell. Mint betanított munkás, tízezer körül sehol sem kereshetne szülőhelyén. Gyarmati Dániel nem hallott még arról, hogy március 1-jétől lakóhelyét városként emlegetheti. — Nekem az este, az éjszaka az időm — mondja —, mint a baglyoknak. Annyit azért észrevettem, hogy a főteret szépen rendbehozták; a parkot kitakarították, a főutak mentén tisztaság van. A község készül, az biztos... Kiss Julianna, a kunszentmiklósi gimnázium 3. osztályos tanulója. Több társával együtt iskolaidőben naponta ' ingázik Szalkszentmárton és Kunszentmiklós között. — Jó, hogy itt van ez az iskola kimondja. — Az általános befejezése után még nem tudtam volna eldönteni, hova induljak. A három év alatt viszont kialakult egy reálisabb kép magamról, ami segít a további tájékozódásban. Az sem mellékes, hogy így nem . kellett elszakadnom szüleimtől. Naponta tudok segíteni a tanyán, a ház körüli munkákban, a kertben vagy az istállóknál. Hogy előlépett a „nagyfalu”? A gimiben hallottam róla. Jó I lenne, ha e dicsőség azzal is járna: több 1 olcsó lakótelepi lakás épülne a fiataloknak; több lehetőség lenne az elhelyezkedésre. Most ugyanis, ha valaki nem tanul tovább az érettségi után, helyben — szakképesítés nélkül — nem tud munkát találni. Két arc a „pultok” mögül Bognár Lászlóné az Általános Művelődési Központ könyvtárának vezetője. Évtizedek óta hűséges szervezője a közművelődésnek. A bibliotéka felelős gondozása mellett sokáig könyvet is árult. Sokat kellett ábrándoznia a Vasút utcai szűk és korszerűtlen intézményben, míg végül megvalósult az álom, felépült a környék legszebb — 30 ezer kötetes — információtára. Ahová, a tervek szerint, az idén több mint kétszázezer forintért vásárolhatnak új kiadványokat, s ahol 80-féle folyóirat közül válogathat a kétezer olvasó. — Máról holnapra városi könyvtár . lettünk — mondja Bognár Lászlóné —, de ez még csak címátfestés, bélyegzőcsere. Én nem vagyok megelégedve könyvtárunk „forgalmával”, jóval több lehetőség van ebbén az intéz- » ményben. Szeretnénk, ha itt, a kötetek társaságában találkoznának, beszélgetnének a különféle csoportok. Ha ez lenne nyugdíjasaink, pedagógusaink találkozóhelye is. Mi lehetőség szerint az ide látogatók minden kérését teljesíteni szeretnénk.. Akár este tízig nyitva tartanánk; szombaton és vasárnap is kinyitnánk. Vagyis szeretnénk, ha élné- ' nek a városban jó közösségek s itt az olvasónkban találkoznának rendszeresen. Az olvasás, a tudás, a tájékozottság emelné a tisztét igazán a „mi kis városunknak...” Morvin Imre a központ egyik legnagyobb üzlete, az iparcikkáruház vezetője. Több mint harminc éve áll már a pult mögött... — Negyven színes tévét, öt videót, több tucat automata mosógépet adtunk el tavaly — meséli.— Elkerülnek minket a fontos országutak, de a helyi lakosság szívesen vásárol nálunk. Ha bármi gond van az árukkal, könnyebb- itt intézni a reklamációt. Szerencsére évek óta eredménnyel zár a téeszünk s az ipari üzemekben is jól keresnek a dolgozók. Tavaly vas- és műszaki áruból 51 milliót forgalmaztunk. A ruházati részleg 40 milliót árult. — Mi a hiánycikk Kunszentmikló- son? — Mindig változó a lista. A drága műszaki áruk most nem nagyon mennek. A tavaszra készülődő gazdák keresik a páiiyvaláncot, a fóliát, a Robi kapálógépeket és a trágyavillát is. — Mit szól a városi címhez? — A pultnál már régóta városiak a kunszentmiklósiak. Tíz év óta mindig az igényesebb, a márkásabb árut keresik, s egyre többet költenek... „Kunszentmiklósiság” — Mi a „kunszentmiklósiság" lényege?— faggattam Illyés Bálint nyugalmazott könyvtárost, a jeles helytörténészt, aki az elmúlt években számos könyvet, tanulmányt publikált a Felső- Kiskunság történetéről. — Kunszentmiklóst Kecskeméthez vagy Dunavecséhez „csatolni” teljesen természetellenes döntés volt. Ennek volt köszönhető az évtizedekig tartó pangás, a tespedés. A település lakói mindig is érezték: lakóhelyük a térség központja. Ezt a jászkim kerületek kialakulása óta el is ismerte az államigazgatás: a Felső-Kiskunság fővárosa Szentmiklós lett. Nem alaptalanul! A XVII. századtól működött itt rangos deák-iskola. Nem volt egyedül a kerületben, de míg a fülöpszállási, a szabad- szállási és a lacházi iskolák elszegényedtek, a miénk folyamatosan fejlődött, s e században főgimnáziumi rangot kapott. Az okiratokból kitűnik az is: a communitás — a közbirtokosok közössége — a redemptió óta igen fontosnak tartotta a közcélok támogatását. Nem sajnálta a pénzt, de a vért sem, ha a város vagy a haza szolgálatáról volt szó. Még a szabadságharc utolsó szakaszában is állított önkénteseket városunk. Én fontosnak találom azt is: a környező településektől eltérően Szentmiklós nem sajnálta a pénzt a településszépítésre. Bár minden tenyérnyi jó földre szükség volt, mérnöki elképzelések alapján alakította ki a város főterét. Az is sajátos, hogy egészen a múlt század végéig — amikor már erre- 1 felé is kezdett teijedni a majorkodó gazdálkodás .r-r .domináns- szerepet kaptak a városi, egyházközségi szenátusban a pásztorgazdák. Jó érezni, tud- . ni: közösségünk egyre inkább ismerni akarja a múltját s egyre több lehetőség is adódik a tájékozódásra. Szerintem, ami a hagyományokat illeti, nem vagyunk érdemtelenek a végre ismét visz- szakapott státusra Életben maradtak! — Önök évek óta pályázták reménynyel a városi címet. Miért kellett várni ilyen sokáig az „ámenre" ?— kérdeztem Mózes Ernő tanácselnöktől. — Ha egy településfejlesztési szakember valamikor ránézett volna a térképre — olyanra, amelyqp nem lettek volna bejelölve a megyehatárok — a javaslatában biztosan kiemelte volna: Kunszentmiklóst a terület ellátóközpontjává kell kiépíteni. A környéken ugyanis nincs város. Az embereknek ügyes-bajos dolgaik intézése érdekében hosszú órákat kell utazniuk, részben még ma is. Ami szerintem az állampolgári jogokat is sérti. A fejlődés nem indult meg egyszerűen ... — A tervezők inkább azt nézték: Kunszentmiklós a megye perifériáján van... — Valószínű, hogy ezt. A jegyzőkönyvekből nem olvashatók ki az igazi okok. Annyi viszont igen: 1956 január 1-jével az államigazgatás — fura logikájú — korszerűsítése okán, a járási székhely címet is elvették tőlünk. A területet 1971-ig Dunavecséhez, majd ezután 1985-ig Kecskeméthez csatolták. Csöbörből vödörbe estünk! Mindkét közigazgatási körzet szélére kerültünk. Mindig éreztük is ennek ódiumát. A hetvenes évek közepéig — amikor másfelé milliókat áldozhattak az infrastruktúrára — mi semmit sem haladhattunk előre. Az egyik tanácstestületi feljegyzésben olvastam: Kunszentmiklós többször is megnyerte a dunavecsei járás „takarékossági” versenyét. A felkínált pénzeket visszautasították a vezetők; igaz, szép okleveleket vehettek át a járási tisztségviselőktől a „spórolási” küzdelem eredmény- hirdetésekor. — Eközben, gondolom, menekült a lakosság... — Ahogy amondja: aki tehette, elment. Volt idő, amikor ezerhétszázan ingáztak a fővárosba. Sokan megunták az- utazgatást, elköltöztek. így lehet tönkretenni egy települést, leszegényí- teni egy régiót... — Most mégis városavatóra készülnek ... — Mi akkor startoltunk a várossá ' válás útján, amikor a magyar gazdaságban már megkongatták a vészharangot: vagyis késve. A hetvenes évek végén, lettünk a térség városjelöltje: úgynevezett „középfokú központ”. Nagy lendülettel indultak a munkák. Munkahelyteremtés, ipartelepítés, kommunális beruházások, gáz, telefon, csatornázás, lakásépítés, szociális, egészségügyi és kulturális fejlesztések. A nyolcvanas években egymilliárd forintot invesztálhattunk közcélokra. Sokáig persze — az elmaradás következményeként — hiányoztak a mutatós fejlesztések. Nem formálódott a városmag, sáros-poros, „összetúrt” volt a település. Évtizedek lemaradását nem lehet egy-két év alatt bepótolni. Ma is azt vallom: március 1-jével még csak címünk van, a rangot igazából még meg kell szereznünk, ki kell érdemelnünk ... — Mi a legfontosabb feladat? — A városi cím mellé nem jár plusz forint. Ennek ellenére a jövőben is folytatnunk kell a közcélú beruházásokat. Ez évben végre megoldódik régi gondunk : lesz elég s jó minőségű ivóvíz a városban. De mi sportcsarnokot, uszodát, strandot, városi tévét is szeretnénk. Tereinket, utcáinkat is szépíteni, gondozni akarjuk. Intézményeink fenntartását, működtetését városhoz méltóan kívánjuk finanszírozni. Szeret- ■ nénk erősíteni a közösségi tudatot, a közösségi értékek tiszteletét. Ami már nem csak annyit jelentene a jövőben, hogy társadalmi munkát szervezünk. Kunszentmiklóst a protestáns hagyomány tette várossá a XVII. században; püspöki székhely s rangos szellemi központ volt. Ezt a sajátos arculatot durva beavatkozásokkal át kívánták formálni az ötvenes években. Most az a feladat, hogy megtaláljuk és felszabadítsuk ismét azt a rangos etikai, civilizációs örökséget, amely rejtve, befagyasztva ma is létezik. Aztán a tradíciót kiegészíti majd a jelen; fejlett ipari kultúrával gazdagodott időközben Kunszentmiklós. Én hiszek, a fejlődés nem áll, nem állhat meg; vannak tartalékaink ... Farkas P. József Petőfi-szobrok megyénkben |l Baja, 1984 1984. március 15-én avatták fel Baján Petőfi egész alakos, életnagyságú bronzszobrát, melyet Frick János szobrászművész alkotott. Felállítását a városi KISZ-szervezet kezdeményezte, társadalmi összefogás eredményeként jött létre. Az ifjúság számára kialakított, szabadidőközponttá szervezett Petőfi- szigeten helyezték el. Mérete 2 méter 10 cencitméter, talapzata 80 centiméter műkő kocka. Dr. Varjas Károly A szerzőnek március 15-ére jelenik meg a Petőfi-szobrok hazánkban és határainkon túl című albuma, melyben a Bács-Kiskun megyében található szobrok is szerepelnek. Ezeket mutatjuk be sorozatunkban. 1 2 3 4 v ■ te 6 7 8 9 10 11 i ■ ,3 B f NT 14 ■ ■ 16 B 17 18 „ ■ I 20 B 21 22 23 *24 B 26 27 ■ co CM J K 29 3. B 31 32 33 mu 35 B 36 37 B B 38 39 B ¥ 40 B 41 42 <j B 44 1 B 45 46 " B 48 ■ 1 50 51 ■ 52 B 54 35 B 56 ■ 57 58 59 60 61 62 ■ 63 64 65 L 66 ff Könyvpárbaj ff Alfred Polgar, a neves osztrák kritikus és elbeszélő (1875—1955) egyik ismerősétől csak többszöri sürgetés után, összegyűrve, zsírosán kapta vissza kölcsönadott könyvét. Vett egy szardíniát, és a vízszintes 1., 5., függőleges 12. alatt található szöveg kíséretében küldte el ismerősének. Megfejtésül az üzenet szövegét kell beküldeni. VÍZSZINTES: 1. Az üzenet első része (zárt betűk: A, N). 5. Az üzenet második része (zárt betűk: M, E, É, T, N, K), 11. A világot átéri, mégis a tyúk ... (találós kérdés). 12. A gondolatok tárháza. 13. Egyetemünk rövidítése. 14. Dickens gyermekhőse és tánc is. 15. Butuska. 17. Páratlan évad! 18. Lócsemege. 20. Megkülönböztetésre szolgál. 21. Havasi részlet! 22. Szívhez szólóan könyörög. 24. Nagyobb lesz. 26. Pszichikai. 28. Vagyis. 29. Négyzetben van! 31.... -culotte (a szegény városi emberek elnevezése a francia forradalom idején). 32. Arab férfinév. 34. Szeretett. 36. Fekete István kacsája. 37. Hiába 0 A csatornázások után a városavatásra ismét kicsinosították Kunszentmiklós tágas főterét. (Tóth Sándor felvételei) Érdekességek innen-onnan A legfrissebb statisztikáik szerint az amerikai kórházakban kétszer annyi gyógyszert adnak a. betegeknek, mint Skóciában, viszont az eredmények nem különböznek ilyen szélsőségesen. A francia orvosok háromszor annyi altatót és nyugtatót írnak fel, mint spanyol kollégáik. Hét európai országot tanulmányozva, egy felmérés készítői megállapították, hogy a cukorbetegeket mindenütt másként kezelik, , ugyanakkor a betegség gyakoriságában nincsenek jelentős eltérések. A japánok viszolyognak legjobban az operációtól, így a világon ők költik a legtöbbet tablettás gyógyszerekre: fejenként évente átlagosan 116 dollárt. Angliában ez az összeg mindössze 41 dollár. Amerikában a múlt század végén kapott lábra a versengés, hogy ki tud több szót egy közönséges levelezőlap hátára írni. Az első rekorder, bizonyos J. J. Taylor nevű férfi 1881-ben 4 ezer 100 szóig jutott el. A verhetetlennek számító írásművész, McPhail 10 ezer 283 §zavas rekordot állított fel. A furcsa rekordok száma nem csökkent. Egy bizonyos W. A. Barnes nevű angol hivatalnok állítólag az ábécé valamennyi betűjét ráírta egy gombostűfejre, a Miatyánkot pedig egy olyan keskeny papírcsíkra, melyet át lehetett fűzni egy varrótűn. Irodalmi utalások II. Francesco páduai tirannust tartják az erényöv feltalálójának. Állítólag a legtöbb övét Bergamóban állították elő, ezért is nevezték „bergamói rácsnak, lakatnak". Az öv használatát oly mértékig rendjén valónak tartották, hogy ha kérő jött a lányos házhoz, az anya tájékoztatásként, közölte, hány éves volt a lány, amikor a „rácsot" felsze- . relték rá. A szüzesség igazi garanciája az volt, ha már tízévesnél fiatalabb korban berácsozták a hajadont. Az ékszernek is beillő alkalmatosságot azonban legtöbbször a féltékeny férj, csatolta ifjú hitvesére, hogy a „bujkáló szerelem előtt zárva legyen az út". A XIX. században került nyelvünkbe a makadám szó, amely a zúzott kőből hengerléssel tömörített útburkolat neve. Ez is tulajdonnév volt eredetileg. A technológiai eljárás feltalálóját John Loudon Mac Adamnak hívták. Nevének közszóvá válása már az angol nyelvben megtörtént. Ugyancsák angol úriemberről kapta nevét a nemzetközi kifejezéssé lett szendvics is. A fáma szerint egy bizonyos J. Montagu, Sandwich grófja szenvedélyes kártyás volt. S hogy ne kelljen a játékot félbeszakítania, maga mellé rakatott különböző finomságokkal megtűzdelt zsemléket, s azokat rágcsálta, harap- dálta kártyázás közben. Egyébként Cook kapitány is annak idején róla nevezte el a csendes-óceáni Sand- wich-szigeteket. Az új amerikai fegyverrendszerek kidolgozásának egyik legnagyobb központja Kaliforniába van: ez a Lawrence tudós nevét viselő livermoo- rei kutatóközpont. A laboratóriumot a Pentagon megbízásából 1952-ben alapította Ernst Lawrence, a ciklotron feltalálója. Itt dolgozott az amerikai hidrogénbomba atyjaként emlegetett, magyar származású tudós, Teller Ede is. Ez a laboratórium szállította a hadseregnek a Polaris és a Poseidon rakétákat, a Minuteman interkontinentális rakéták robbanófejét. A kutatóközpont falai között folyik az USA nukleáris kutatásainak a nyolcvan százaléka. Kiss György Mihály váijuk érkezését (két szó). 38. Külföldre szállít. 39.... Bias (Lesage regénye). 41. Menza nagyobbik része! 42. Két oldala van. 44. Szélhárfa. 45. A Szeged , SC egyik elődje. 46. A családi tűzhely mitológiai védelmezői. 48. Vallási szempontból tökéletesnek tekintett. 49. Lágy szárú, egyszikű növény, névelővel. 51. Igevégződés. < 52. Moszkvai nagyáruház. 54. Római 98. 56. Szovjet repülőgéptípus. 57. A fa felületét késsel megmunkálja. 59. Komárom megyei község. 61. Kihalt nagy futómadár. 63. Spanyol öröm szava. 64. Lovat patko- ló. 65. Szerep Puccini Tosca című operájában. 66. Amerikai város Massa- ' chusetts államban. FÜGGŐLEGES: 1. Pasolini 1964- ben készült filmje. 2.Kevés, némi németül (etwas). 3. Olasz többes számú névelő. 4. Befejezett. 6. Neves együttesünk. 7. Francia város. 8. Megnyerő. 9. Kis Elemér. 10. Levéltávirát rövidítése. 12. Az üzenet harmadik, befejező része (zárt betűk: Ö, J, Ő). 16. A -nál párja. 19. Győr-Sopron megyei község. 21. Bányász szakember. 23. A belső égésű motor egyik feltalálója (Gottlieb, 1834 —1900). 25. Kiváló színművész volt (Lajos). 27. A Somogy megyei direktórium vezetője volt (Sándor, 1886— 1919). 30. Lemaradni a vonatról. 33. Felsőbb szerv írásos közleménye. 35. Mosás. 40. O ... omnes (Palestrina híres kórusműve). 43. A vele összetett fogalom óriás voltát jelöli. 47. Közelről . érint. 50. Sta Maria del ... (római templom). 53. Az Új-Hebridák egyik szigete. 55. Világklasszis olasz hosszútávfutó (Alberto). 57. Zenei hangok. 58. A 6. szám betűi megkeverve. 60. Főzeléknövény, 62. Helyrag. Zábó Gyula Beküldendő: vízszintes 1., 5. és függőleges 12. A -március 4-én megjelent rejtvény helyes megfejtése: Vízszintes 1.: Bolond ül szamárra, ha lovon járhat; vízszintes 25.: Bolond beszél; vízszintes 40.: Okos hallgat; függőleges 1.: Bolondnak a jó isten is megbocsát. Az elmúlt héten közölt keresztrejtvény megfejtői közül könyvutalványt nyertek: Szabó Mátyás Jászszentlászló, Patocskai Mihály Kelebia, Maróti Istvánná Tiszakécske, Sárosy József Baja, Alács Gyula Kiskuhfélegyháza, Gyöngyösi Mihály Balotaszállás, Kancsár Sándorné Mélykút, Nagy Sándorné Kiskunhalas, Demeter János Mátétel- ke, Orbán Mihály Tompa.
