Petőfi Népe, 1989. március (44. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-04 / 54. szám

2 • PETŐFI NEPE • 1989. március 4. A Rushdie-ügy fejleményei Grósz Károly megbeszélése JozefLenárttal Az iráni kormány rendezni akarja a „Sátáni versek” című könyv körül fo­lyó, nemzetközivé terebélyesedett vitát, a szovjet külügyminiszter pedig készsé­gét nyilvánította arra, hogy közvetít az ügyben — jelentette ki csütörtökön a Szovjetunió washingtoni nagykövete. Amerikai újságírókkal folytatott be­szélgetésében Jurij Dubinyin figyelmez­tetett arra, hogy beláthatatlan követ­kezményekkel járhat, ha nem sikerül elsimítani a Nyugat és Irán között tá­madt viszályt. Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter teheráni tár­gyalásain ugyanakkor kiviláglott, hogy „az iráni kormány őszintén érdekelt a helyzet rendezésében, és a Szovjetunió pozitív szerepet játszhat ebben” — fűz­te hozzá a diplomata. A szovjet közvetítési kísérlet alapja az a megfontolás, hogy érvényt kell szerezni bizonyos „emberi értékeknek, Ribinszk ismét Ribinszk Visszakapta régi nevét a jarosz- lavli területen fekvő Ribinszk vá­mosa. Mint a szovjet rádió és a TASZSZ hírügynökség pénteken jelentette, a terület lakosságának kérésére állította vissza a város ré­gi nevét az SZKP Központi Bizott­sága, a Legfelsőbb Tanács Elnök­sége és a kormány. A döntés értel­mében hatálytalanná vált a szovjet vezető testületek 1984 februárjá­ban, Jurij Andropov néhai pártfő­titkár halála után hozott döntése, amelynek értelmében Ribinszk ak­kor Andropov nevét vette fel. MIT TAPASZTALT AZ ENSZ EMBERI JOGI BIZOTTSÁGA KUBÁBAN? Senkinek nem okozott örömet és sen­kit sem igazolt az a jelentés, amelyet az emberi jogok helyzetéről készített Ku­bában az ENSZ Emberi Jogok Bizott­ságának megbízásából egy nemzetközi diplomatacsoport. A majd’ 400 oldalas jelentést a hét közepén kezdték el tár­gyalni Genfben, de a vita szinte azonnal elszakadt a dokumentumban rögzített tényéktől és visszatért oda, ahonnét a helyszíni felmérés ötlete született. A je­lentés ürügyén ugyanis ismét akörül fo­lyik a huzavona, hogy szükség van-e újabb nemzetközi bizottságot küldeni a karibi szigetországba? Az ENSZ Emberi Jogok Bizottságá­nak ülésein már hosszú évek óta állandó napirendként szerepel Kuba és az Egye­sült Államok párharca. Az amerikai küldöttség minden évben megpróbálta, hogy a bizottság foglalja határozatba az emberi jogok durva kubai megsértésé­nek tényét, míg a kubai delegáció rendre viszontváddal élt. A testületen belüli erőviszonyok miatt lényegi döntés soha nem született. A kubai kormány tavaly úgy döntött, hogy szakít a vita hagyományos meneté­vel. A soros amerikai vádra válaszolva azt javasolta, hogy a bizottság ne foglal­jon állást, hanem a helyszínen győződjön meg arról, hogy kinek is van igaza. En­köztük a vallás tiszteletének és a véle­ménynyilvánítás szabadságának” — mondta Dubinyin. Ami a konkrét teen­dőket illeti: „mindenekelőtt tárgyalá­sokat kell kezdeni. Ha megkezdődnek a tárgyalások, az már voltaképpen a siker ígéretének tekinthető”. Sir Geoffrey Howe brit külügymi­niszter csütörtökön a BBC-nek adott interjújában kijelentette: tudatában van annak, hogy Salman Rushdie könyve „mélységesen sértő” a muzul­mán hívőkre nézve, de sérti a birteket is, mert Nagy-Britanniát a náci Német­országhoz hasonlítja. Az ÍRNA iráni hírügynökség néhány óra múltán rea­gált a külügyminiszter nyilatkozatára, megállapítva, hogy Sir Geoffrey „megpróbálta igazolni London állás­pontját, de nyilatkozatából világosan kitűnik, hogy csak játszik a szavak­kal”. Szovjet baptisták Pénteken Washingtonba utazott a Szovjet Evangélikus Keresztény Bap­tisták Szövetségének három magas rangú vezetője. Az egyházi vezetők részt vesznek a Baptista Világszövetség végrehajtó bizottságának ülésén, to­vábbá Kaliforniában előadást tartanak az ottani baptista szeminárium hallga­tói előtt. A szovjet baptista közösség a legna­gyobb Európában: több mint félmillió a hívők száma. Tavaly, a kereszténység felvételének ezredik évfordulóján külö­nösen gyorsan bővült a baptisták tábo­ra. A jubileumi évben ötven új templo­mot szenteltek fel, nyáron többször tartottak vízi keresztelőket a Volgán, a Dnyeperen és különböző víztározó­kon. nek a kubai engedménynek volt köszön­hető, hogy szeptember közepén hat kül­földi diplomata 14 technikai szakértő társaságában Kubába érkezett. A kül­döttség járt börtönökben, találkozott Fidel Castróval és 1600 egyéni pana­szossal. A jelentés készítői igyekeztek tartani magukat ahhoz, hogy megbízatásuk nem „vizsgálatra", hanem „helyszínifel­mérésre" szólt. Amit láttak, hallottak, azt leírták, de a tényekből nem vontak le következtetést. Megállapították, hogy a kubai kormány minden segítsé­get megadott munkájukhoz, s rögzítet­ték azt is, hogy 137 ember fizikai és lelki kínzásról tett panaszt náluk. Az amerikai küldöttség a jelentés .felszínességét" panaszolta Genfbeyt. A kubai képviselő nem mondott véle­ményt, Havanna álláspontját inkább azon lehet lemérni, hogy a kubai sajtó az egyéni panaszok mibenlétét nem taglal­ta. Annyi biztos: a dokumentum nem iga­zolta Washingtonnak azt az állítását, hogy Kuba lenne a KNDK mellett az az ország, ahol a legdurvább módot) meg­sértik az emberi jogokat. Az Egyesült Államok most igyekszik elérni újabb küldöttség Kubába menesztését. Ennek fogadására azonban Havanna már nem hajlandó, hiszen az állandósuló nemzet­közi vizsgálat önmagában is vád lenne Kuba ellen. Hétfőn kezdődik Bécsben a leszerelési fórum Külügyi szóvivői tájékoztató Az európai hagyományos fegyveres erőkről, valamint a bizalom- és bizton­ságerősítő intézkedésekről hétfőn Bécsben kezdődő tárgyalásokról tájé­koztatta a hazai és a nemzetközi sajtó képviselőit Tóth Tibor, a Külügymi­nisztérium szóvivője pénteken, a mi­nisztériumban. A szóvivő a kérdéskör ismertetése előtt szomorú kötelességének tett ele­get : a Külügyminisztérium együttérzé­sét fejezte ki a diplomáciai tudósítók egyik doyenje, Tímár András elhunyta miatt. A Külügyminisztérium úgy véli: reá­lis esély van arra, hogy a tárgyalások a nem túl távoli jövőben eredményre ve­zessenek. Ezt lehetővé teszi a két nagy­hatalom viszonyában, valamint az eu­rópai politikai légkörben az utóbbi években bekövetkezett jelentős javulás, az együttműködés kiszélesedése. Biza­kodásra ad okot, hogy a két szövetségi rendszer államai között nincsenek áthi­dalhatatlan nézetkülönbségek a had­erőcsökkentés megvalósításának szük­ségességét és módját illetően. Mindkét fél szerint az egyes fegyverrendszerek terén meglévő aszimmetriák megszün­tetése, majd a haderők további jelentős csökkentése útján valósítható meg a fegyveres erők mostaninál jóval alacso­nyabb szintjén a katonai egyensúly — hangoztatta a szóvivő. Rámutatott ar­ra is: egyetértés van a tekintetben is, hogy a fegyveres erőkre vonatkozó adatok hitelességéről és a leszerelési in­tézkedések végrehajtásáról szigorú ellenőrilés útján kell meggyőződni. Ez egyebek között lehetővé teszi, hogy ne ismétlődhessen meg az a létszámvita, amely több mint tíz évig mozdulatlan­ságra kárhoztatta a közép-európai haderők csökkentéséről folytatott ko­rábbi tárgyalásokat. Több tudósító érdeklődött: mi a Külügyminisztérium álláspontja az ENSZ emberi jogi bizottságának ülé­sén elhangzott magyar felszólalást kö­vető román vélekedésről, amely irre­denta külpolitikával vádolta Magyar- országot. Komoróczki István, a másik szóvivő válaszában rámutatott: a Kül­ügyminisztérium visszautasítja az egy­oldalú román értékelést tartalmazó megfogalmazásokat, mert ezek nélkü­löznek minden igazságot. A minisztéri­um ugyanakkor szükségtelennek tart­ja, hogy nyilvános polémiába, szópár­bajba keveredjen a román partnerrel, e kérdést is nyugodt hangnemben, kétol­dalú tárgyalásokon igyekszik megvita- toroni. A Romániával kapcsolatos má­sik kérdésre felelve elmondta: hazánk új bukaresti kereskedelmi tanácsosa már munkába állt, megkezdte hivata­los tevékenységét, értesülése szerint — mint fogalmazott — normálisan fo­gadták. Az egyik tudósító az iránt érdeklő­dött, hogy megtudható-e, ki az a há­rom kisgyermek, aki a román hatósá­goktól engedélyt kapott a magyaror­szági áttelepülésre, hogy Romániából menekült szüleivel élhessen. Komoróczki István elmondta, hogy a „közvetítésben” a bukaresti magyar nagykövetség konzuli osztálya is részt vett, így az adatok is ismerhetők, ám részletekkel ő nem tudott szolgálni. A Külügyminisztérium őszintén bízik abban — mondotta —, hogy ez az ese­mény egy folyamat kezdetét jelzi, nem korlátozódik néhány kisgyermekre, s a kényszerből szétszakadt családok sze­retteiket hamarosan viszontláthatják Magyarországon. (MTI) Romániai útlevélrendszer Romániában megtagadható vagy visszavonható az útlevél attól, aki ellen hatósági eljárás kezdődött, vagy aki ellen büntetőpert indítottak. Megta­gadható ' attól, aki tartozik valamely szocialista egységnek vagy természetes személynek, aki külföldre utazásával kárt okozhatna a román állam érdekei­nek vagy érinthetné más államokkal fennáló jó kapcsolatait—- írja a Vörös Lobogó című magyar nyelvű román lap az országban érvényben lévő útle­vélrendszert ismertetve. A jelenlegi útlevélrendszert 1970-ben alakították ki. A törvényerejű rendele­tet 1971-ben, 1973-ban, majd 1985-ben módosították. Négy. évvel ezelőtt egy­séges szövegig foglalták a rendeletet és újra közzétették. Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára pénteken fogad­ta Jozef Lenártot, a CSKP KB Elnök­ségének tagját, a központi bizottság titkárát. A szívélyes, elvtársi légkörű találko­zón Jozef Lenárt tájékoztatást adott a KGST-tagállamok testvérpártjai gaz­Moszkvából hazafelé tartva, a repü­lőgép fedélzetén Németh Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke nyilatkozatot adott az őt kísérő újságíróknak. Moszkvai megbeszéléseinek tapasz-, talatait összegezve először—a Magyar Hírlap tudósítójának kérésére :— Mi­hail Gorbacsowal folytatott megbe­széléséről szólt. — Gorbacsov elvtárs beszélt saját reformtörekvéseik helyzetéről, hangsú­lyozva, hogy sokkal nehezebb feladat­nak tűnik a felhalmozódott problémák megoldása, a feszültségek felszámolá­sa, mint ahogy azt korábban gondol­ták. E munka közben természetesen előfordulhatnak hibák is, kellő türe­lemre és szilárdságra van szükség ah­hoz, hogy ezen az úton végig tudjanak menni, de hozzátette, hogy nincs más út.- Ennek kapcsán érdeklődéssel hallgatta — annak ellenére, hogy meg­lehetősen tájékozott volt a magyar bel­politikai helyzetről — a belpolitikai és társadalmi intézményrendszer viszo­nyairól adott tájékoztatásomat. Sok hasonlóságot vélt felfedezni az alapel­veket, az irányokat illetőén, ugyanak­kor természetesnek tekintette azt, hogy különféle megoldások és különféle módszerek jellemezhetik az egyes or­szágokat. Kiemelte a sokszínűséget, azt, hogy minden ország másfajta mó­don alakíthatja ki egy emberarcú és emberközpontú, nyitott és demokrati­kus szocializmus modelljét. Mihail Gorbacsov azt is hozzátette: minden párt és kormány elsősorban a saját né­pe előtt viseli a felelősséget a konkrét megoldásokért. — Beszéltünk a párhuzamokról, ar­ról, hogy az alapirányojcban való egyet­értés mellett Magyarországon is nagy viták folynak a konkrét megoldásokat és a folyamatok ütemét illetően. így éldául Mihail Gorbacsov kiemelte, ogy a politikai intézményrendszer re­formja és a gazdasági reform között percről percre megvalósuló, tökéletes összhangot megkövetelni illúzió lenné, de rögtön hozzátette: a politikai intéz­ményrendszer reformja tartósan nem járhat a gazdaság reformja előtt, mert ez sokféle veszéllyel járhat. Uralkodó­vá válhat például a rendpártiság, a ke­mény kéz politikája, és a visszarende­ződés olyan megoldások keresését eredményezheti, amelyek nemcsak a mai társadalomnak, hanem a jövőnek is kárt okoznak. Nagyon fontos tehát az, hogy kellő türelemmel, de ugyanak­kor kellő határozottsággal biztosítsuk e két fontos folyamat összhangját. Ezt a szovjet értékelést nagyon fontosnak daságpolitikai kérdésekkel foglalkozó KB-titkárai március 6—7-ei, prágai ta­nácskozásának előkészületeiről. Grósz Károly üdvözölte a találkozó megtartását. Hangsúlyozta: érdekünk a KGST-együttműködés érdemi átala­kítása. Szükségesnek tartjuk, hogy a testvérpártok közös erőfeszítésekkel tartom a mi helyzetünk elemzése szem­pontjából is. Egy újabb kérdésre válaszolva a mi­niszterelnök elmondta, hogy az MSZMP Központi Bizottságának feb­ruár 10—11-ei ülését, az 1956-os ese­mények értékelését Mihail Gorbacsov a „higgadt” és a „mértéktartó” jelzők­kel illette, üdvözölve a múlt értékelésé­re talált megoldást, amelyet természe­tesen nem lehet véglegesnek tekinteni, hiszen további hazai és nemzetközi ku­tatómunka segítheti a párbeszéd, a közmegegyezés és a konszenzus kiala­kítását a történelem értékelését illető­en. — A főtitkár üdvözölte a pluraliz­must, a demokrácia lényegének nevez­te, hogy a vélemények, érdekek a ma­guk sokszínűségében megjelenjenek, intézményesüljenek és nyíltan ütközze­nek. Hozzátette: azt majd a gyakorlat fogja eldönteni, hogy a pluralizmus az egypártrendszer körülményei között, avagy a magyar párt által válaszott Úton, a többpártrendszer feltételei kö­zött teljesedik-e ki. Mihail Gorbacsov hangsúlyozta, hogy ezt nem tekinti elvi kérdésnek: ők az egypártrendszer kö­rülményei között törekednek pluraliz­musra, ugyanakkor nem tett semmiféle elmarasztaló megjegyzést a tekintet­ben, hogy a magyar vezetés a pluraliz­mus érvényesítésében megoldási for­maként a többpártrendszerre való átté­rést választotta. Hangsúlyozta azt is, hogy a többpártrendszer nem csoda­szer. A lényeg a demokrácia kiteljesíté­se, az emberek beavatása, a tulajdonosi érzet, tudat kialakítása a tulajdonosi reform megvalósításával. Németh Miklós azt is elmondta, -hogy a Mihail Gorbacsowal folytatott megbeszélésen konkrét gazdasági kér­désekről nem esett szó. Egyetértettek abban, hogy a korábbi magas szintű találkozókon megfogalmazottakat is­mételten át kell tekinteni, mégpedig el­sősorban annak érdekében, hogy a fize­tési mérleg kiegyensúlyozása lehetőleg ne járjon a kétoldalú árucsere-forga­lom visszaesésével. Az MTI kiküldött tudósítója arról kérdezte a miniszterelnököt, hogy a KGST megújításával kapcsolatos tö­rekvésekről mi volt Mihail Gorbacsov véleménye. — Úgy fogalmazott, hogy a KGST- ben gyökeres átalakulásra, reformokra van szükség — mondta Németh Mik­lós. — Ma még sok ellentmondás és visszahúzó elem van jelen az együttmű­ködés mechanizmusában. A fo irányo­kat illetően mindenképpen az érdekelt­ség, a vállalatok közötti kapcsolatok erősítése lehet a megoldás. Hozzátette, biztosítsák az ehhez szükséges politikai feltételeket. A találkozón részt vett Iványi Pál, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára. Jelen volt Vlastimil Ehrenberger, Csehszlovákia magyaror­szági nagykövete. (MTI) Megalakult a megyei tanácselnök jelölését előkészítő bizottság (Folytatás az 1. oldalról) neveit a megyei népfrontbizottság má­jus 18-ai ülése elé terjeszti majd a nép­front-elnökség, végleges jóváhagyásra. Javaslatot lehet tenni nemcsak a bizott­sági tagoknál, hanem a megyei nép­frontbizottságnál is levélben, telefonon vagy személyesen. Ezt követően dr. Simon Jenő, a me­gyei tanács személyzeti osztályvezetője arról beszélt, hogy a bizottság'tagjai­nak a legszélesebb körben ki kell kérni az állampolgárok véleményét, javasla­tait. Ismertette a jelöltekkel szemben támasztott követelményeket is, majd felhívta a figyelmet ,arra, hogy az ér­vényben lévő tanácstörvény értelmé­ben csajc a megyei tanács tagjai közül lehet elnököt választani. A jelölés a megyei népfrontbizottság, a választás a megyei tanács feladata lesz. _ ., R. M. Pártviták a politikai rendszer reformjáról (Folytatás az I. oldalról) „Fejezzük ki szemrehányásunkat a Köz­ponti Bizottságnak, mert nem tart igényt a párttagság véleményére” — mondta dr. Bitó István rendőr ezredes. Olykor az őszinteség hiánya is felmerül. A politikai vezetés mun­kastílusa nem célravezető, s az erő megítélé­sében tévednek. Sajnos, nem tudnak elsza­kadni a régi vezetési stílustól. Dr. Griner Gyula országos pártértekezlet összehívására tett javaslatot. A további felszólalók hasonló vélemé­nyüknek adtak kifejezést, amelyek közül né­hány mondatot emelünk ki. Javasolták: vál­toztassa meg a párt a nevét, a többpártrend­szer már tény, ezzel együtt kell élni, a.párt jóléti társadalom megteremtésére törekszik, olyan felszólalás is elhangzott, nem szüksé­ges, hogy a pártnak nyolcszázezer tagja le­gyen. A pártbizottsági ülés á hozzászólásókkal egybecsengő határozatot hozott. „ _ hogy több KGST-ország ma még ezzel nem ért egyet, de nem kell mindig a tökéletes egyetértésre törekedni. Ha a két- vagy háromoldalú viszonyban jó megoldásokat lehet találni, akkor azo­kat kell alkalmazni, nem pedig bevárni, hogy teljes egyetértés legyen. Ismeretes, hogy erről a kérdésről a főtitkárok ez év közepén Prágában tanácskozni fog­nak. Én most jeleztem, hogy a külgaz­dasági nyitás koncepciója és programja keretében a KGST-hez fűződő kapcso­latainkról néhány variációt konkrétan kidolgoztunk, és hamarosan a hazai politikai testületek elé terjesztünk. Eze­ket a javaslatokat, variációkat Moszk­vába is elküldjük majd, hogy ily módon is segítsük az együttes gondolkodást a KGST reformjáról. A Mihail Gorbacsov személyiségéről érdeklődő újságírói kérdésre válaszol­va a miniszterelnök hangsúlyozta: va­lamennyi moszkvai megbeszélésén érezhető volt, hogy a választások köze­ledtével felgyorsult szovjet belpolitiká­ban nem lehet a régi módszerekkel po­litizálni, újfajta kapcsolatteremtésre van szükség az emberekkel, hogy a po­litika hitelesen, eredményesen képvisel­hető legyen. — Én azt hiszem, hogy Gorbacsov elvtárs személyisége, az a dinamizmus és az a határozottság, ahogy ő a re­formprogram lényegét meg tudja fo­galmazni, egyszerűen magával ragadja az embert. Tárgyalásainak összegzéseként Né­meth Miklós végezetül elmondta: a rö­vid látogatáson csak egy gyors leltár elvégzésére volt lehetőség, de megálla­podtak abban, hogy a szakértőié mi­lyen területeken folytatják a konkrét munkát az ipari, a mezőgazdasági, a kereskedelmi együttműködés javításá­ért. Megállapodás született arról is, hogy a magyar miniszterelnök néhány hónapon belül hivatalos, baráti látoga­tásra tér vissza a Szovjetunióba, s ak­kor mód lesz a részletesebb eszmecseré­re konkrét ügyekben is. — Nagyon őszinte, párbeszédszerű tárgyalásokat folytattunk, gondolat gondolatot szült, az pedig újabb véle­ményt váltott ki. A légkör végig megfe­lelt annak ä szellemnek, amelyről Gor­bacsov elvtárs Donyeckben, illetve leg­utóbb Kijevben beszélt: a teljes szuve­renitás, az önállóság, az egymás bel- ügyeibe való be nem avatkozás kell hogy meghatározza két szocialista or­szág kapcsolatát. Ez a szemlélet szá­munkra érezhetően új lehetőségeket je­lent, s bűn lenne ezekkel nem élni — fejezte be nyilatkozatát Németh Mik­lós. (MTI) Állásfoglalások a többpártrendszerről Csao Ce-jang, a Kínai Kommunista Párt főtitkára kijelentette, hogy a többpárti politika — amelyben nem érvényesülne a kommunista párt vezető szerepe — és több szakszervezet működése Kínában nem lenne megfelelő. A hongkongi China News jelentése szerint — amelyet az MTI tokiói tudósítója ismertetett pénteken — Csao megjegyzése a kelet-európai országok mozgalmaira vonatkozott. „A kelet-európai országok történelme, kultúrája, ideológiája, a régió politikai helyze­te nagyon különbözik a kínaitól” — idézi a jelentés a Kínai Kommunista Párt főtitkárát. A hatalmas ázsiai országban végbemenő.— úgymond — korlátozott politikai változásokat érintve Csao kijelentette: „A reformot folytatni kell, de annak Kína saját helyzetén kell alapulnia és a jelenlegi pártok közötti együttműködést tökéle­tesíteni kell”. Mint ismeretes, Kínában nyolc, névleg független demokratikus párt működését engedélyezik a kommunista párt irányítása alatt, és azok jóformán semmilyen hatalommal vagy befolyással sem rendelkeznek. Mint az MTI belgrádi tudósítója jelenti, a jugoszláv államelnökség véleménye szerint új politikai pártok létrehozása összeegyeztethetetlen az ország jelenlegi alkotmányos rendszerével. Ezért a kollektív államfői testület szorgalmazza, hogy az illetékes állami szervek az alkotmánnyal összhangban ítéljék meg a pártalapítá­si bejelentéseket. Az államelnökség Belgrádban most közzétett állásfoglalása ugyanakkor han­goztatja, hogy a pártalapítási törekvéseket a népfront keretében politikai kérdés­ként kell kezelni. Számítógépes kelet—nyugati kémkedés BONN A nyugatnémet hatóságok egy hivatalosan meg nem nevezett keleti felderítő szervezet számára végzett állítólagos kémkedés gyanújával ideiglenesen őrizetbe vettek három nyugatnémet állampolgárt. Az NSZK-beli kémelhárítás azt rója fel terhűkre, hogy „komputerbetörést” követtek el, vagyis NSZK-beli, más európai, amerikai és japán katonai, kutatási és gazdasági jellegű titkok megszerzése végett bekapcsolódtak ilyen adatokkal dolgozó számítógépes rendszerekbe. Az ARD országos tévélánc csütörtöki, „Panoráma” című programjában azt állí­tották, hogy a „keleti akció irányítója a szovjet KGB volt”. Az ARD televízió emel­lett úgy vélte, hogy az eset az eddigi egyik legsúlyosabb kémkedési ügy az NSZK-ban. A pénteken megjelenő nyugatnemet újságok szerint, amelyek az NSZK-ban működő felderítőhalózat leleplezéséről mértéktartóan számoltak be, az állítólagos kémkedés a többi között az NSZK-beli Max Planck atomfizikai intézet ellen irányult. A HÉT KÉRDÉSE A világkiállítás fejlesztései ne álljanak meg a Duna vonalánál! Tanácselnöki értekezlet a Belügyminisztériumban A megyei tanácsok vezetői támogatják az 1995-re tervezett Budapest—Bécs világkiállítás megrendezését. Egyetértenek azzal, hogy a rangos nemzetközi ese­mény olyan jelentős nemzeti vállalkozás lenne, amely nagymértékben elősegíthet­né Magyarország bekapcsolódását Európa vérkeringésébe. Hazánk nemzetközi tekintélyének növekedése mellett a rendezvény nagy gyakorlati hasznot is hozna a magyar gazdaság számára. Ide sorolható egyebek között az alacsony színvonalú hazai infrastruktúra felzárkóztatása, az idegenforgalom további lendületes fejlő­dése; a legfontosabb azonban minden bizonnyal a külföldi működő tőke megélén­külő érdeklődése lehetne. Mindenekelőtt ezt hangsúlyozták azon a tanácskozá­son, amelyet a megyei és a megyei jogú városi tanácselnökök részvételével tartot­tak pénteken, a Belügyminisztériumban. Az eszmecserén részt vett a tárca vezető­je, Horváth István. A világkiállítás terveit áttekintve a tanácskozás résztvevői aggodalmuknak is hangot adtak. Elsősorban azt nehezményezték, hogy a közvélemény a mai napig sem kapott kimerítő tájékoztatást az elképzelésekről, a nemzetközi rendezvény várható költségeiről, illetve azok megtérüléséről. így nem csoda — mondotta több tanácselnök —, hogy vannak, akik úgy érzik: a bős—nagymarosi vízlépcső ügyé­hez hasonlóan, az állampolgárok „feje felett” születik a döntés. Felhívták a figyelmet arra a veszélyre is, hogy a világkiállítással kapcsolatos fejlesztések „megállnak” a Duna vonalánál, s a keleti országrész kimarad annak hasznából. Ezért szükségesnek tartották olyan programok kidolgozását, amelyek valamilyen módon a közvetlenül nem érintett megyéket is bekapcsolják a rendez­vénysorozat eseményeibe. Az elhangzottakra válaszolva Somogyi László, a tervezett világkiállítás magyar kormánybiztosi tisztének várományosa rámutatott, hogy a kormány is osztja ezeket a nézeteket, s a rendezvény előkészítése során éppen az infrastruktúra erőteljes fejlesztése kerülne előtérbe. Konkrét számadatokat is említett ennek alátámasztására. A legfrissebb adatok szerint a világkiállítás létesítményeinek közvetlen költsége 15 milliárd forintba kerülne. Ez magában foglalná az építmé­nyek 8,5, a közművesítés 3,5 és a távközlés 3 milliárdos kiadásait. Ezeket a létesítményeket — mutatott rá — később gazdaságosan hasznosíthatnák. Jókora summát tennének ki azok az infrastrukturális beruházások, amelyekre előbb-utóbb mindenképpen szüksége lenne hazánknak, de amelyek megvalósítá­sát a világkiállítás előkészítése során előbbre kellene hozni. A Budapest—Bécs vasútvonal korszerűsítését, a két fővárost összekötő autópálya építését, a metró- hálózat bővítését, a dunai hajózás fejlesztését magában foglaló beruházások vég­összege 45,5 milliárd forintra rúgna. A fejlesztések egy része külföldi működő tőkével is finanszírozható lenne, döntő hányadát azonban a költségvetés állná. További 22,2 milliárd forintot kellene fordítani azokra az építkezésekre — például az MO autópálya és a lágymányosi Duna-híd —, amelyek megvalósításá­ról már korábban született döntés, amelyeknek azonban feltétlenül el kellene készülniük 1995-re. A számítások utolsó tétele egy 40-60 milliárdos összeg. Ezt kizárólag vállalkozói alapon teremtenék elő, főként külföldi működő tőke bevonásával. A fejlesztés célja mintegy 12 ezer szállodai férőhely kialakítása, kempingek, kereskedelmi létesítmények felépítése lenne. Németh Miklós nyilatkozott az újságíróknak

Next

/
Oldalképek
Tartalom