Petőfi Népe, 1989. március (44. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-29 / 74. szám

1989. március 29. • PETŐFI NÉPE • 5 KIHALÓ SZOLGÁLTATÓ SZAKMÁK Kisiparosok Kiskunfélegyházán és környékén A Kiosz kiskunfélegyházi alapszervezetének — amely há­romszor szerezte meg a kiváló címet — taglétszáma a múlt év végén 800 volt, s egy év alatt az abszolút növekedés mindössze ötre tehető — tudtuk meg Molnár Istvánná titkár­tól. — Nagyon nehéz lenne szakmánként felsorolni, hányán fejtenek ki tevékenységet, ugyanis 114 különböző mesterség­ről van szó. Főfoglalkozásban 474-en, mellékfoglalkozásban 225-en, nyugdíj mellett 101-en tevékenykednek. Százötven műhelyt bezártak Az elmúlt évben életbe lépett szabályozók hatása külön­bözőképpen jelentkezett a kisiparosoknál. Az építőiparban például igen jelentős változás történt: először nagyon sokan megszüntették tevékenységüket, leginkább a szobafestők és a villanyszerelők, megrendeléshiány miatt. Ezzel szemben egy év alatt megtízszereződött a kőművesek, az ácsok száma. Ez az ingadozás az általános forgalmi adó bevezetésével magyarázható, ugyanis az építtetők csak akkor tudják az építőanyagért kifizetett áfa-t visszaigényelni, ha számlaképes vállalkozóval dolgoztatnak. A szabályozók bizonytalanságteremtő hatása ellenére az iparoslétszám — bár nem számottevően — növekedett. Ez tehát nem azt jelenti, hogy sikerült megmenteni a hagyomá­nyos ipari szakmákat. A minimális növekedést az építőipar­ban említett két szakma és az újszerűséget jelentő áru- és személyfuvarozók folyamatosan gyarapodó száma adja. 1988-ban az előző évekhez viszonyítva a fluktuáció három­szorosára emelkedett. Az első negyedévben mintegy 150 kisiparos szüntette meg tevékenységét, s még ennél is jelentő­sebb volt, hogy anyag- és megrendeléshiány, valamint árbi­zonytalanság miatt az első három-négy hónapban nemigen tudtak termelni az iparosok. Az árutermelő kisiparosak mindössze 14-15 százalékot képviselnek, akik főként a vas- és fémiparban dolgoznak. Alkatrészeket, különböző hiánycikkeket gyártanak. Vannak árutermelő kisiparosok a textiliparban is: főként piacozók, vásározók, készruha- és kötött-termék-előállítók. Nincs utánpótlás Mi akadályozza á szolgáltatási igények kielégítését? Első­sorban az anyag- és az alkatrész-ellátottság hiánya. Az alapvető szolgáltató szakmák elnéptelenednek vagy teljesen kihalnak. Ilyenek például a pék, a szíjgyártó, a bog­nár, a bádogos, de nincs utánpótlás a cipész-, a férfi- és nőiszabó-, a. férfifodrászszakmában sem. Ezek a hiányok nagyon jelentősek Kiskunfélegyházán, de teljesen kilátásta­lan pótlásuk a vonzáskörzethez tartozó községekben is. ■A..továbbélő, szakmák belső összetételének változása sem mutat jó irányba. Nézzünk egy példát: az élelmiszeriparban 30 kisiparos dolgozik, de közülük csupán 2 a cukrász, illetve a tésztakészítő, egyetlen a pék (Tiszaalpáron), a többi napra- forgó-pirító, kukoricapattogtató ipari tevékenységet folytat. A textilipar visszaesését az mutatja, hogy a nőiszabó-mester- ség is „átalakult” nőiruha-készítő szakmává. Az elmúlt év folyamán tizen váltottak nőiruha-készítő szakmára ipaijo- gosítványt, főleg piacra vihető tömegcikkeket gyártanak, textilhulladék felhasználásával foglalkoznak. Növekedett a létszám az egyes építőipari szakmákban, de a munkák elvég­zésére így is alig találni iparost. Az építőipar sem képes szakmai utánpótlást nevelni. A múlt évben életbe léptetett rendelkezések megsokszo­rozták a kisiparosok anélkül is túlzott adminisztrációs köte­lezettségét. Ma már a könyvelési feladatok elvégzése megha­ladja erejüket, hiszen legalább alapfokú könyvviteli képesí­tést és a kisipart érintő rendelkezések teljes ismeretét követel­né meg. Nagy gondot jelent az is, hogy nincs differenciálás; ugyanaz a kötelezettsége a 75 éves nyugdíjasnak, mint egy alkalmazottakkal dolgozó vállalkozónak. Mit tett a Kiosz? A Kiosz-alapszervezet a lehetőségekhez képest mindent megtett azért, hogy az iparosok érdekvédelmét ellássa. Az 1987. év végén általános tájékoztatót tartottak az adórende­lettel kapcsolatos változásokról. A múlt év januárjában— februárjában az iparosokat csoportba osztva — összesen 24 ilyen volt — tartottak oktatást a naplófőkönyv vezetéséről. Ugyanilyen beosztással ez év első két hónapjában a múlt év lezárásáról és a vállalkozói adóbevallások elkészítéséről ad­tak felvilágosítást. S mégis, a legnagyobb igyekezet ellenére sem tudtak kielégítő eredményt elérni, ugyanis saját értékelé­sük szerint a kötelezettek 20 vagy talán kevesebb százaléka az, aki hibátlanul el tudta végezni ezt a munkát. — A szervezeti életet, á kisiparosok aktivitását ezek a gondok nem kérdőjelezték meg —mondta Molnár Istvámié. — Az évek óta kialakult gyakorlatnak megfelelően, a kisipa­rosok részt vesznek a szervezeti, a közéleti, a társadalmi munkában. A munkabizottságok segítségével pályaválasztá­si tanácsadásokat, szakmai bemutatókat, továbbképzéseket szerveztünk. Irányítottuk a szakmunkástanulók gyakorlati felkészítését, időszaki vizsgáztatását. Felmérést készítettünk és szükség szerint, a lehetőségek arányában intézkedünk a nehéz körülmények között élő idős, nyugdíjas kisiparosok ügyében. Mindezek mellett szervezik az ipargyakorláshoz szükséges munka-, tűz- és balesetvédelmi oktatást és vizsgáztatást. Társadalmi vitafórumokat rendeznek a Kiosz korszerűsítő- séről, megújításáról. A kisiparosok társadalmi munkáját szinte mindenütt meg lehet találni a város és a községek intézményeiben. Teljesen társadalmi munkában készül a Ki­osz-alapszervezet székházának felújítása és bővítése. S hogy a kiskunfélegyházi kisiparosok jól dolgoznak, azt több, Ipar Kiváló Mestere, Kiváló Kisiparos és számos mi­niszteri kitüntetés bizonyítja. Nagy kár, hogy számuk csök­ken! Gémes Gábor A legfiatalabb állami gazdaság Formálódó termelésszerkezet Az ország legfiatalabb állami gazdasága a múlt év január elsején alakult meg: a Dél-alföldi Állattenyésztő Állami Gazdaság, amelynek közvetlen jogelődje a szintén kecskeméti székhelyű Bács, Békés, Csong- rád megyei hatáskörrel rendelkező Állattenyésztés Fejlesztő Vállalat volt. Amíg a múlt esztendei — elgondolásaik szerint hosszú időre szóló — átalakulást megérte a vállalat, már többször cserélődött a névtábla. Volt rajta állattenyésztési felügyelőség, állattenyésztő vállalat felirat, míg tavaly azután kialakult az állami gazdaság. A változás ezúttal sem a teljes tevékenységi kör módosítását jelentette. Az alapfunkció ugyanúgy, mint a jogelődök többségénél, állattenyésztés­sel kapcsolatos tenyésztéstervezési feladatok, szolgáltatások végzése a dél-alföldi megyékben. Ezen túl, mint-manapság a mezőgazdasági üze­mek nagy többsége, ez a fiatal szervezet is sokféle egyéb dologgal foglal­kozik. Ez utóbbi jelenti viszont nagyobb részben a gazdálkodás eredmé­nyességének zálogát. A valamikor költségvetésből gazdálkodó felügyelő­ség tehát nyereségorientált vállalat, állami gazdaság lett. Hogyan élték meg az itt dolgozók, hogy most fizetőkké váltak? Miként formálták munkájukat, hogy ennek azigénynek megfeleljenek? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ Katona Józseffel, a Dél-alföldi Állattenyésztő Állami Gazdaság termelési igazgatóhelyettesével: — A jogelőd állattenyésztő vállalat alapító okiratában rögzített valameny- nyi állattenyésztéssel összefüggő fel­adatot felvállalja az állami gazdaság. Ez azt jelenti, hogy a Dél-Alföldön megtalálható valamennyi nagyüzemi haszonállatfaj tenyésztésszervezésének mozzanataival foglalkozunk: mestersé­ges termékenyítéssel, termékenyitőa- nyag-forgalmazással, tenyészállatok teljesítményvizsgálatának összehango­lásával és végzésével, törzskönyvezési szolgáltatással, fajtafenntartással és ez­zel összefüggően sok minden egyébbel. Ezeknek a feladatoknak természete­sen meg akarunk felelni, viszont rá kel­lett jönnünk, hogy ebből megélni nem lehet. Hiszen partnereinket sújtja a közgazdasági szabályozók kedvezőtlen változása, a restriktiv pénzpolitika, a nyíló agrárolló.* Egyre kevésbé tudnak hosszú távon arra gondolni, hogy ezt a mezőgazdasági ágazatot hatékonyan fejlesszék, pontosan azért, mert az ál­lattenyésztésben a biológia sajátossá­gai miatt hosszú ideig tart a tenyésztés­be befektetett értékek megtérülése. — A gazdálkodás most így a szolgálj tatásból, a klasszikus alap- és mellékte­vékenységből tevődik össze? Sokrétű elemzés után úgy gondol­tuk, ki tudjuk használni azt, az egyéb­ként hátrányos helyzetünket, hogy nincs hagyományos, egyoldalú — me­rev — termelési szerkezetünk. Mi azo­kat a várakat igyekszünk meghódítani, amelyekre még nem akadt vevő. Az 1200 hektáros földterületünkön a-két éve Szalkszentmártonban megépült, nagy kapacitású keverőnk alapanyagá­nak egy részét termeljük meg. Nem is akárhogy: a búza 6,8 tonnát, az őszi árpa 5,6 tonnát fizetett. Mindezt na­gyon alacsony önköltséggel, ami egyér­telműen a fantasztikusan jól összehan­golt terület- és eszközarányoknak kö­szönhető. A három megye területén háztáji integrációt folytatunk. Egy év alatt megháromszoroztuk a vágómar­ha-, megkétszereztük a hízósertés-érté­kesítést. — Újonnan alakult állami gazdaság­ként önök is rákényszerültek ipari és szolgáltató tevékenységre? — Természetesen. Van építőipari üzemünk, 50-60 millió forintos árbevé­tellel; szerelőipari részlegünk, amely víz- és gázszereléssel, valamint szigete­léssel foglalkozik; épülettervezőink, kis nyomdánk, Budapesten önálló külke­reskedelmi joggal rendelkező vállalko­zási irodánk, szoftvereket készítő szá­mitógépeseink, számítástechnikai esz­közöket forgalmazó egységünk, sőt .fénymásoló és cipőjavító vállalkozá­sunk. — Mit mutat a tavalyi mérlegük? — 1988-ban az állami gazdaság net­tó árbevétele 814 millió, az üzemi ter­melési érték 544 millió forint volt. Ha­tékonysági mutatóink elfogadhatóak: árbevétel-arányos nyereségünk megkö­zelíti az 5 százalékot. Mindezt úgy, hogy egy dolgozónk tavaly átlagosan 59 ezer forint nyereséget termelt. A vállalat nem a szokványos mezőgaz­dasági üzemre jellemző magatartást folytatta, hiszen a pénzszűkítő politika ellenére a termelés nagyságát megkét­szereztük, amihez természetesen meg kellett teremteni a feltételeket. — Milyen a Dél-alföldi Állattenyész­tő Állami Gazdaság jövőképe? — A lehetőségekhez mérten megpró­báljuk szépnek látni. Persze, hogy a képből valóságot tudjunk teremteni, sok mindent meg kell oldani. Nem csak házon belül. Például igen időszerű len­ne, ha felismernénk azt, hogy a magas genetikai érték olyan érték, amit meg kell fizetni, a jövő érdekében. A piac minőségi termék iránti igénye ki kelle­ne kényszerítse a tenyésztés megbecsü­lését. Amit mi megtehetünk, megtesz- szük. Igyekszünk a szolgáltatásainkat magas színvonalra emelni, annak elle­nére, hogy e tevékenység hatékonysága messze elmarad a vállalat átlagos haté­konyságától. Elsőrendűnek tartjuk és ösztönözzük továbbra is a különböző vállalkozási formák kialakítását a gaz­daságon belül. Az új társasági törvény adta lehetőség kereteit a legnagyobb mértékben kihasználjuk. Az eddigi eredményeinkben meghatározó volt az érdekeltségi rendszer, amit évről évre továbbfejlesztünk és egyre inkább dol­gozóink alkatára szabjuk. Gál Eszter ÚJ AKRILGYAR \ Ausztráliában jártam (2.) Ahol ismeretlen a borravaló i Maradjunk még egy. kicsit Melbume-ben, és ejtsünk néhány szót ismét a közlekedésről és a boltokról. Nos, az ottani járműpark márkáit szin­te nem is lehet felsorolni. Az amerikai, japán, NSZK-, svéd és ausztrál gyárt­mányú autók mellett találkoztam egy parkolóban egy viharvert Skoda S 100-as kocsival, másutt a 120-as tí­pusból is láttam néhányat. A Lada vi­szont már betört a nyugati autók közé. A Szamarát és a Nivát két helyen is árusítják, az egyik kereskedésben sike­rült rövid tájékoztatást is kapnom ezekről a kocsikról. Két éve vásárol­hatják az ausztrálok ezeket a típuso­kat, s mint az üzlet vezetője elmondta: havonta átlag húsz Szamara és több mint tíz Niva talál gazdára. A garanci­ális szervizt is ők végzik, és örömmel hallottam, hogy a tartalék alkatrészek dobozain — főleg az elektromosokén — sokszor olvasható a Hungary jelzés. Azt is megtudtam, hogy ebben az év­ben egy új típusú, ötajtós Szamara áru­sítására is sor kerül. Melboume-ben igen sok, de minden kisebb városban is legalább néhány új és használt autót árusító kereskedés található. Minden üzemanyagtöltő ál­lomáson két-három állásos javítómű­helyt rendeztek be a gyors és pontos munkára. Borravaló nincs, el sem fo­gadnák. A városi forgalomban elég sok kis robogó akad, és sokszor találkoz­tam hatalmas japán motorcsodákkal is. Melbourne déÜ részét sok-sok kilo­méteren át övezi a tenger, itt és ahol csak folyó és tó van, rengeteg a motor­csónak. Az is érdekes volt, hogy Mel- bourne-ben két olyan hatalmas repülő­tér is van, ahonnan magán- és bérelhe­tő repülőgépek, helikopterek százai emelkednek nap mint nap a magasba. Az ottani közlekedésről még azt is el • A mo­torcsóna­kok ilyen kis lagúná­kon állomá­soznak. • A Niva ponyvás ki­vitelben is kapható. kell mondani, hogy európai autós ré­szére — kivéve az angolt — kissé szo­katlan a bal oldali haladás. A jobbkor­mányos, jórészt automata gépkocsik vezetését, a mienkkel ellentétes előzési, kanyarodási szabályokat azért elég ha­mar meg lehet szokni. • Részlet a sziklamezőből, amely érdekes természeti látványosság. Melbourne-ben volt a szálláshe­lyünk, innen indulva egy- vagy többna­pos kirándulásokon ismerkedhettünk meg Victoria állam néhány nevezetes­ségével. A nyolchengeres, 5 ezer köb­centiméteres, automata, benzin- és gáz­üzemű Holden a három hónap alatt több mint ötezer kilométert tett meg velünk a gondosan karbantartott, szé­les utakon. Arról még nem szóltam, hogy a gépkocsik jó része benzin- és gázüzemű, a töltőállomásokon külön kútoszlopnál lehet tankolni a benzinnél jóval olcsóbb gázt. A Holdennal példá­ul. hat dollár értékű gázzal mentünk ugyanannyi kilométert, mint 15 dollár értékű benzinnel. Az egyik kirándulás alkalmával elju­tottunk a Melboume-től mintegy 140 kilométerre lévő Phillip Island szigeté­re, amely a fővárosiak kedvelt üdülő­helye. Az ottani kínai vendéglőben Sj általam csak végignézett — vacsoráról, amelynek tíz fogása között kagylók, rákok, polipok, mézes mártással leön­tött sült csirke, valamint sült banán, fagylalttal is szerepelt, inkább nem is írok. Annál többet érdemel a sziget leg­főbb — mondhatjuk úgy is, hogy nem­zetközi — látványossága, a „pingvin- parádé”. Az itt élő sok-sok ezer pingvin kora hajnaltól késő estig kinn tölti az időt élelemszerzéssel a tengeren, majd alko­nyaikor elfoglalja éjjeli szállását, a szi­get dimbes-dombos, alacsony bozóttal fedett oldalán. Itt van a költőhelyük, fiókáik is itt látják meg a napvilágot. Ennyi az egész, de mégsem ennyi. Élelmes ausztrálok rájöttek arra, hogy ebből is lehet dollárt csinálni. A pingvinek útvonalának kezdetén épí­tettek egy hatalmas csarnokot, monda­ni sem kell, hogy ebben étterem, külön­böző-emléktárgyakat árusító boltok stb. találhatók. A csarnokból mintegy négy méter széles, karfákkal ellátott deszkahíd vezet a tenger szélével pár­huzamosan, annak kanyarulatait kö­vetve, mintegy 800 méter hosszan, ad­dig a pontig, amelyen túl már nincs a parton bozót. Az enyhén hullámzó habokból egy­másután ugrottak a fövenyre a frakkos madarak, s tollaikat rendezgetve vár­tak egymásra. Amikor negyven-ötven összegyűlt, egy közülük elindult és a többi szépen, libasorban totyogott utá­na a part felé. A hídig az ötvenmétemyi távolságot így tették meg, majd a desz­kák alatt szétszéledve keresték meg fészkelőhelyüket. A reflektorok fényé­ben igen jól láthatók a madarak, ami­kor pedig a híd alatt bújnak át, szinte meg is lehetne simogatni őket. A hídon a kivonulás alatt általában este nyolctól kilenc, fél tízig hullámzik a tömeg. Melboume-ből a költés—ki­vonulás idején esténként rendszeres au­tóbusz-járatok hozzák-viszik a kíván­csiskodókat, akik nemcsak az utazási költségeket, hanem a meglehetősen borsos belépti dijat is szívesen megfize­tik. A focipálya nagyságú parkolóhe­lyen azon az estén negyvenhárom ha­talmas autóbuszt számoltam meg, a sok száz személygépkocsi megszámlá­lására már nem volt időm. Opauszky László (Folytatßik) Az idén ötmilliárd forint értékű terméket állít elő a nyergesújfalui Magyar Viscosagyár, ahol most jelentős beruházást hajtanak végre. A Du Pont amerikai cég technológiája alapján a Simon Carves angol mérnöki iroda közreműködésével új, akrilfonal gyártására alkalmas üze­met létesítenek. Az új gyár elkészülte után — 1990 második félévétől — évente mintegy 30 000 tonna akrilfonalat szállítanak a hazai piacra. (MTI-fotó) SMHI

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom