Petőfi Népe, 1989. március (44. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-28 / 73. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1989. március 28.

DOBOSTORTA ÉS VILÁGEGYETEM — TÁNCISKOLA ÉS PITAGORASZ-TÉTEL — TÖBB SZÁZAN A TANÁRKÖSZQNTŐN

SAJTÓPOSTA

Sok ezren lettek jobbak általa

A nyolcvanadik születésnapját köszöntő ünnepségen is többet adott Szemerey Andor nyugalmazott tanszékvezető főiskolai tanár, mint amennyit kapott.

Mindenki elégedetten, lelkesülten távozott a kecskeméti Tudomány és Technika Házában rendezett összejövetelről.

Mintha erre az alkalomra valaki felfüggesztette volna a társadalmunkat rongáló értékválságot.

A jelenlevők és hazánk más tájairól, a világ számos országából távirattal, telefonon üdvözlő volt tanítványok egyaránt a kivételes képzettségű és még inkább a foltta- lan életű, magatartásával példát mutató pedagógust köszöntötték.

Németh László választ kaphatott volna gyötrődve reménykedő kérdésére: „hol a jelző izotóp, amely megmutatja, mi lesz egy emberben, s azon túl az egész társadalomban egy kitűnően sikerült órából?”

Ma is úgy tartja a maga is kutató öregdiák, hogy azon az órán értette meg a világegyetemet, amikor a Tanár Úr képzeletbeli dobostortákat röptetett a diákok feje fölött. A talán egy évtizeddel fiatalabb Szemerey-tanítvány az abszolút demokratát és az abszolút reformembert köszöntötte volt tanárában. Társa a mens sana in corpore sano elvet és életvitelt reneszánsz teljességgel példázó idősebb embert dicsérte hálásan. Azt a fizika- és matematikatanárt, aki meg- barátkoztatta diákjait a vízzel, a természetjárással, aki maga is pólózott az olasz válogatott ellen, aki a tánc- és illemtantanfolyamot olyan fontosnak tekintette, mint a Pitagorasz-tételt.

Kétszázan-háromszázan zsúfolódtak az értelmiségi székház földszinti klubjában? Eldönthetetlen. Körbenézve azt bizonyossággal megállapítottam: kivétel nélkül mindenki szeretne hozzátenni valamit Tohai László (a megyei tanács általános elnökhelyettese), volt iskoláit képviselő Szabó Gábor esperes (református főgimnázium), Mester Barna (Katona József Gimnázium) és dr. Kulcsár Béla (Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskola), a városi tanács elismerését kifejező Széky Bálintné elnökhelyettes félig-meddig hivatalos. köszöntőjéhez. Szólni szeretett volna a máskor hallgatag, szerette volna előadni Bandi bácsihoz, a Tanár Úrhoz, az Igazgató Úrhoz kapcsolódó felejthetetlen élményét a nyilvános szerepléstől máskor húzódozó, még többen szerették volna tudatni: szegényebbek lettek volna, ha nem lehettek volna növendékei.

• Vincze János felvételei.

Sajnos, ilyen szép alkalom sem lassíthatja a futó időt. így is sokan szólhattak, ki tömör-magvasan, ki érzelmes rigmusokban, ki .a mából nézett vissza a múltba, ki a harminc-negyven éve hallottakat szembesítette tapasztalataival. Né- hányan a már örökre elköszönte- ket idézték, volt, aki elhozta érettségiző unokáját. Lásd, fiam, csak így, ilyen becsületes, munkás szere- tetben szabad élni. Rendszerek változhatnak, butaság, becstelenség felhőzheti az igazság napját, de hosszú távon csak így szabad.

Ezt bizonyítja hosszú életművével — 43 évig nevelt, oktatott — Szemerey Andor, az Ember, aki titkolhatatlan meghatottsága ellenére már-már kényelmetlennek érezte a sok-sok köszönetét, az emelkedett hangulatot, a százszor megszolgált, ám mégis szokatlan ünnepélyességet. Nem lett volna az, aki, ha egy időzített tréfával nem deríti mosolyra az arcokat. Tudván tudja: a humor az élet sója. Enélkül bizony nehezen bírta volna ki a legalább lelkileg örökifjú pedagógus nemzedéke, amit ez a század rájuk mért.

Még ilyen szabálytalan tudósításból'Sem ifiaradhát ki: az élete kilencedik évtizedét megkezdő pedagógusnak ezúttal adták át — a művelődési miniszter jókívánságüzenetével — a Kiváló Munkáért elismerést, Kecskemét emlékplakettjét, a református egyház jubileumi emlékérmét.

Rangos elismerések, de az ünnepelt fél világért nem cserélné el ezeket sokezemyi tanítvány szereteté- ért.

Heltai Nándor

Ki segíthet nekünk?

Pár évvel ezelőtt vásároltunk kertes házat, nagyobb összegű takarékszövetkezeti hitellel. Később korszerűsítettük a fűtésünket, melynek költségeit OTP- kölcsönből fedeztük. Ebből következően a havi törlesztőrészletünk meghaladja a hatezer forintot.

Korábban azzal számoltam, hogy én és a férjem keresete elegendő lesz a kiadásainkhoz, a megélhetésünkhöz. Ám a sors közbeszólt: hosszabb ideje betegeskedek, emiatt nem dolgozhatok* rendszeresen. Két kisgyermekünkről azonban gondoskodni kell. Bár az idős édesanyám a háromezer forinton aluli nyugdíjával támogat bennünket, az egy főre jutó havi jövedelmünk így is minimális. Nekem diétáznom kell, ami még több pénzt visz el a családi kasszából. És még fürdőszobánk sincs, ráadásul vizesedik, penészesedik a régi házunk fala,'amely nem megfelelőén szigetelt.

Arra gondoltam, hogy ha a kiskorú eltartottjaink jogán szociálpolitikai kedvezményben részesülnénk, lényegesen mérséklődnének anyagi gondjaink. De hát az efféle megoldásról hallani sem akarnak a helyi pénzintézetnél. Ezek után fogalmam sincs, mit tegyek. Egyáltalán, ki segíthet nekünk?

D. L.-né Jánoshalma

Olvasónk ügyéről értesítettük az Országos Takarékpénztár Bács-Kiskun Megyei Igazgatóságát, amelynek hitelezési és ingatlanforgalmazási osztálya az alábbiakról tájékoztatta lapunkat:

Az érvényben levő jogszabályok korábban sem tették lehetővé,^ most is kizárják, hogy a magánforgalmú ház (lakás) vásárlói szociálpolitikai juttatásban részesüljenek a meglevő vagy vállalt gyermekeik után.

Nos, ha az egyik előírás elutasít, a másik talán a rászoruló érdekét szolgálja. És valóban: az egészségügyi miniszter 17/1986. (VII. 28.) számú rendeleté az esetenkénti segélyezed feltételeivel foglalkozik. Lényege: évente legfeljebb hat alkalommal kaphat ilyen segélyt az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, akinek megélhetése veszélyeztetve van, s anyagi helyzetének javítása más módon nem biztosítható. A folyósítandó összeget úgy kell megállapítani, hogy az hathatósan segítse a bajba jutottat.

Bár hivatalból is kezdeményezhető ilyesféle eljárás, azt javasoljuk olvasónknak, hogy mielőbb nyújtsa be írásbeli kérelmét a helyi tanács szociálpolitikai hatóságához, amely a döntésre, illetvé a pénz kiutalására jogosult.

Nyitott

lépcsőházak

Éjfél múlik pár perccel, amikor illu- minált állapotú fiatalok hangoskodnak a nagyváros egyik utcáján. A rövid fri- zurás gyakran mondogatja: álmos, legalább egy fél óra tentézésre vágyik. Jól megtermett társa erre a közeli 10 emeletes ház felé mutat, mondván: bemehet, nyitva a bejárati ajtó, s még a lépcsőn is jobb ott megpihenni, mint a szabadban.

E jelenethez hozzá tartozik, hogy az éjszakai látogatók nem a megjelölt épületben laknak, egyszerűen csak tisztában vannak vele, hogy a lépcsőházak többsége éjszakánként sincs bezárva.

A házirend ugyan tartalmaz utalást arra, hogy este 10 és reggel 5 óra között zárandók a tömbházak bejáratai, ám a lakók nemigen vigyáznak biztonságukra, a közös tulajdonra, s az ajtót nyitva felejtik.

Pedig a rosszban sántikálók szinte tálcán kínált prédái az ilyen helyek, ahol alkalom nyílik a lopásra és a betörésre. Elsősorban a házfelügyelők és a közös képviselők feladata, hogy gondoskodjanak a lakóépületek bejáratainak, kapuinak éjszakai zárva tartásáról. Igaz, a lakóknak is van ezzel kapcsolatosan dolguk, felelősségük.

1, Itt mindannyiunk érdekéről van szó! És a nyugodt pihenés, meg az éjszakai értékvedelem csupán egy zárszerkezet rákattintásán múlik ...

Súlyhiányos lehet-e a tasakos tej?

körültekintőbben végzik a munkájukat, elejét véve a fogyasztói érdekek megsértésének.

E témával kapcsolatosan beszélgettünk nagy forgalmú élelmiszerüzletek kereskedőivel, akiktől megtudtuk, nekik nincs idejük, hogy a több száz tasakos tejet kü- lön-külön megnézzék minden

Fotóriporterünk felvételén két eltérő méretű tejes tasak látható. Tartalmukat a vásárló, Bognár Lászlóné megmérte odahaza, s kiderült, hogy a kisebb zacskóban nem 1 liter, hanem csupán 9 deciliter tej volt.

— Áremelés után effélét tapasztalni • nagyon bosszantó. Érthetetlen, hogy a boltban miért teszik a súlyhiányos árut is a normális súlyúak közé, bár az is rejtély, az efféle adagok miképpen hagyhatják el a gyártási területet... — dohog kecskeméti olvasónk.

A történteket ellenőriztettük a megyei tanács vb kereskedelmi osztályával, melynek vezetője, dr. P. Kovács István ekképpen számolt be a megállapításokról:

— A megyeszékhelyen lévő tejüzembén gépek adagolják és csomagolják a tejet. Az esetleges mennyiségi eltérést azonnal jelzi a műszer, vagyis lehetőség van a hiba gyors kijavítására. E helyen naponta 70-80 ezer liternyi mennyiséget mérnek a fél- és egyliteres tasakokba. Súlyhiányt okozó műszaki probléma évente csupán egyszer-kétszer fordul elő.

A reklamációra reagálva az üzem vezetője Ígéretet tett, hogy a jövőben még

reggel. Szúrópróbaszerűen azonban ellenőriznek, s ha találnak súlyhiányos tejadagot, azt már nem teszik a hűtőpultra. Felhívták viszont a figyelmet a vásárlók lehetőségeire, jogaira. Ők ugyanis a kiválasztott zacskót kézbe veszik, .s ha valamilyen rendellenességre bukkannak, , nyomban jelezhetik bármelyik eladónak, aki köteles soron kívül intézkedni. Egyébként többször

előfordul, hogy az egyik zacskó kisebb, a másik nagyobb, ami még nem jelenti automatikusan a súlyhiányt. A kisebb tasak ugyanis jobban megtöltött, mint a nagyobb. Persze, mindegyik boltban ott a pénztár közelében a mérleg, s azon ellenőrizhető a tejadag súlya. Amennyiben megállapítható a mennyiséghiány, a kereskedő köteles kicserélni az árut.

ÜZENJÜK

FOLYOIRAT-TALLOZÓ

WSm

Március első, immár meleg és napfényes napjaiban jelent meg a szombat- helyi Életünk összevont, 1—2. száma. A lap első fele sem érdektelen, a második viszont különösen fontos. Kovács Imre emlékezete címmel közöl a lap összeállítást. Ki is volt Kovács Imre? Bizony a többségnek már ?zt is magyarázni kell, hiszen az 1947 végén a börtön helyett az emigrációt választó politikusról azóta idehaza nagyon kevés szó esett. Az emigrációt megelőző bő évtized viszont Kovács Imre—s egyúttal a népi mozgalom — fontos és eredményes időszaka volt. Esztendeje ünnepelhettük .volna méltóképpen 75. születésnapját (1913 és 1980 között élt), de az igazi emlékezés első jele ez a mostani összeállítás, a következő pedig az a megjelenés előtt álló kötet, amely a szerző szociográfiai írásait tartalmazza. Kovács Imre a harmincas évek falukutató mozgalmában vált szociográ- fussá és politikussá, s ezt a kettős érdeklődését haláláig megőrizte. A népi írók mozgalmából neki kellett — kell — a legtovább várnia a „rehabilitációra”, s ezt elsősorban nem az emigráció ténye magyarázza, hanem az, hogy a Parasztpárt főtitkáraként szuverén módon politizáló ember volt, olyan tehát, aki pártját valóban a többi párt szövetségesének tekintette, s nem az egyeduralomra törő MDP lerakatá- (nak.

Az Életünk összeállításában egykori társa, Mikita István emlékezik a politikusra. Tóth Pál Péter azt vizsgálja tanulmányában, hogy milyennek látta Kovács Imre a magyar parasztság jövőjét. 1945 után is úgy gondolta, hogy ez a jövő a demokratikus szövetkezésé,

s hogy nálunk az adottságok és a hagyományok miatt sem az amerikai, sem a szovjet utat nem lehet alkalmazni. Gondolom, már ez egymagában sejteti, mi várt volna rá az ÁVH celláiban.

Erdész Ádám Kovács Imre magyar- országi pályáját tekinti át adatokban és az összefüggések feltárásában gazdag írásában. Egyértelművé válik az is, hogy magyar nemzeti politikus volt a Para&tpárt főtitkára, aki a magyarság érdekeit védte és kívánta védeni. Révai József ezért „magyarkodónak” nevezte őt is, s a magyarkodást végső soron reakciósnak. Valuch Tibor az író-politikus 1945 utáni pályaképét vázolja fel,' azt a gondolkodásmódot, amelynek, egyik végső summája 1970-ben: „Valószínűleg erről a Magyarországról már nem jönnék el, de erre még nem megyek vissza.” Egyfajta harmadik út ideológiáját kívánta képviselni, a demokratikus szocializmus eszmekörét.

Az összeállítás további írásai olyképpen kötődnek-Kovács Imre emlékéhez, hogy a népi írók mozgalmának kérdéskörével foglalkoznak: a harmincas évek szellemi életével (Szabó Miklós), Németh László gondolkodásának 1930 —32 közötti alakulásával (Fűzi László), a népi—urbánus vita történetével (Salamon Konrád, Barabás Tamás), Bibó Istvánnal (Bilecz Endre).

Németh László nevével találkozhatunk az Új Forrás idei első számában is. Dr. Lakatos István a rokon és az orvos szemével egyaránt láthatta az író betegségét, s feljegyzései alapján erről írt elemzésének első részét olvashatjuk. A szám élén áll Vekerdi László reprezentatív beszélgetése a hatvanesztendős Fodor Andrással. Tanulmányok

sorának anyaga sűrűsödik itt össze, s nemcsak a kérdező, hanem az olvasó is eltölthet „egy napot” Fodor Andrással, a költővel, az esszéíróval, a zeneértővel, az emberi kapcsolatok rontha- tatlan kedvű mesterével.

A Forrás második számában is szó van egy népi íróról: Sinka István ismeretlen verseiből olvashatunk —y Med- vics Endre kísérő tanulmányával és Gellért Sándor Sinkát magyarázó leveleivel együtt. Ugyané számban jelent meg Balázs József filmregénye Csempész csembalóval címmel. A szerző mindig nevezetes volt filmes látásmódjáról, s ennek most is bizonyságát adja. Irodalmi alkotásként olvassuk a történetet, de közben szinte rákényszerülünk arra, hogy már a filmet is él-elképzel- jük, a figurákat, a helyszíneket. Jó volna az elképzeltet minél előbb szembesíteni a megvalósulttal.

A márciusi Kortársból most egy versciklust emelnék ki. A romániai magyar költő, Markó Béla Költők koszorúja című művéről van szó, amely úgy versciklus, hogy egyúttal szonettkoszorú is, vagyis 14 szonett kezdősoraiból áll össze a koszorú, a tizenötödik. Ritkán vállalkoznak költőink e nagy-nagy anyagismeretet és találékonyságot kíván«) formai bravúrra, s nyilván azért is, mert szinte lehetetlen végig azonos szinten maradni gondolatilag. Markó Bélának ez most sikerült, s alighanem azért is, mert olyan témát talált a magyar költészetben, a költők sorsában Janus Pannoniustól Radnóti Miklósig, amely minden szonettet feszes egésszé tesz, s amelyet a koszorú méltóképp koronáz meg. \

Vasy Géza

Csertő Istvánnénak, Hetényegyházá- ra: Az Ön lakóhelyén levő villamos hálózat körülbelül 1 kilométernyi szakaszán cserélte ki nemrégen a kábelt, s létesített új transzformátorállomást a Délmagyarországi Áramszolgáltató Vállalat kecskeméti kirendeltsége. A több százezer forint költséget jelentő korszerűsítés azzal a kellemetlenséggel jájrt, hogy legalább két héten át, a nappali órákban szünetelt a helyi áramszolgáltatás. Ez utóbbi intézkedésre a munkálatok biztonságos végzése érdekében volt szükség.

Czilling Edének, Kecskemétre: Igaza van abban, hogy a városi tanács vb több utcanév megváltoztatása tárgyában tavaly hozott határozatának gyakorlati végrehajtása nagyon késedelmes. Ennek magyarázata: az új utcanévtáblák elkészítését csak idén február végi szállítási határidővel vállalta a Bonyhádi Zománcárugyár. A megye- székhelyre már megérkeztek a megrendelt táblák, melyek felszerelésére folyamatosan kerül sor.

Fábián Mihálynak, Lakitelekre: A napraforgóval rokon ipari és takarmánynövény, a „szegények krumpli- ja”-ként is emlegetett csicsóka jelentős édesítőszert és rostanyagot tartalmaz. Fogyasztása ajánlott azoknak, ákik hívei az egészséges táplálkozásnak. A jó termőképességű és művelést alig igénylő csicsókát az elmúlt években több háztáji és kisegítő gazdaságban termesztették, s a termést a sükösdi központú Hosszúhegyi Mezőgazdasági Kombinát dolgozta fel. Ha On az idén legalább 400 négyszögölnyi területen szándékozik e növényt elvetni, feltétlenül indokolt, hogy az értékesítés lehetőségeiről, feltételeiről információkat szerezzen. E célból keresse fel az említett mezőgazdasági nagyüzemet.

Kis Jánosnak, Ordasra: Az örökséggel kapcsolatos illetékfizetés szabályait az 1986. évi I. törvény, valamint a végrehajtására kiadott i 9/1986. (IV. 11.) PM számú rendelet tartalmazza, melynek részletei az 1986-ban megjelent

13-as számú Magyar Közlönyben megtalálhatók. Ehelyütt olvasható az is, hogy az illetéktartozás esetében mód

van — a lakossági adóigazgatási eljárásnak megfelelően IE a részletfizetési kedvezmény igénybevételére, a fizetési halasztás engedélyezésére, s az örökös terhére ilyen jogcímen kirótt összeg részben vagy egészben történő elengedésére. Mivel az Ön hasonló ügyet taglaló leveléből arra következtetünk, hogy az örökségi illeték kifizetése nagyon kedvezőtlenül befolyásolhatja az érintett családok anyagi helyzetét, ja-' vásoljuk: levélben kérjenek felülvizsgálatot és méltányos döntést a megyei illetékhivatal vezetőjétől.

Kiss Lajosnénak, Soltra: A rokkantsági nyugdíjas egész évben korlátozás nélkül dolgozhat, feltéve, hogy a keresete négy hónapon át lényegesen kevesebb, mint ezen ellátásának folyósítása előtt volt. Ha azonban a bére megközelíti a korábbi összeget, a hatályos rendelkezések «szerint meg kell szüntetni nyugdíját.

M. G.-nének, Kunszentmiklósra: A településfejlesztési hozzájárulás mérsékléséről, törléséről a helyi tanács végrehajtó bizottsága határozhat, például a kérelmező nehéz szociális' körülményeire tekintettel. Arra vonatkozóan, hogy az Ön fiának, aki jelenleg sorkatonai szolgálatát tölti, ám telektulajdonosként ez idő alatt is tehót fizetni kötelezett, milyen esélye van az ilyesféle kedvezményre, szerkesztőségünk nem bocsátkozhat jóslásokba. Tanácsoljuk azonban, hogy igényével írásban forduljon az illetékes hatósághoz.

Sz. J.-nek, Méntelekre: Leveléből úgy véljük, hogy a térségben található 130-as számú tanyai épület menti dűlőét hivatalosan nyilvántartott, így hát a szántással történő keskenyítése, s ezáltal az ottani jármű- és gyalogosforgalom zavarása alighanem kimeríti az önkényes eljárás, a jogsértés tényét. Helyesen teszi, ha a részleteket jelzi a területi közigazgatás hivatali szervének, a Kecskeméti Városi Tanács műszaki osztályának, amely bizonyára kivizsgálja az esetet, s megteszi a szükséges intézkedést.

Téglás Ibolyának, Fülöpszállásra: A megyei adófelügyelőségtől kapott tájékoztatás szerint ä lakóház korszerűsítéséhez megvásárolt építőanyagárhoz felszámított forgalmi adó akkor igényelhető vissza, ha a fogyasztói számla összege meghaladja az 50 ezer forintot.

„Tiszakécskei lakos” jeligére: A szerkesztőségünkhöz érkezett levelében foglaltakkal ellentétben jól szervezett a munkavédelemmel összefüggő valamennyi tevékenység a helyi Móricz Zsigmond Általános Iskolában és Gimnáziumiban, ahol e feladatkört példamutatóan látja el Bognár János tanár. Amint az ügyben vizsgálatot folytatott megyei tanács vb művelődési osztálya informálta lapunkat: az intézmény évente több mint 50 ezer forintot költ ilyen célra, e pénzből védőfelszerelést, tisztálkodási szert, védőitalt stb. vásárol, s azokat a munkaügyi szabályzat előírásainak megfelelően kapják meg a technikai dolgozók. Egyikük nemrégen valóban ittasan jelent meg a munkahelyén, de emiatt fegyelmi büntetésben részesült. Végül elmondjuk: a munkavédelmi felelősnek minden gazdálkodó szervnél és intézménynél joga van úgynevezett szondás ellenőrzést tartani.

„Várjuk az intézkedést” jeligére, Katymárra: A lapkézbesítési hiányosságokkal foglalkozó panaszukat — felkérésünkre — kivizsgálta a megyei postahivatal vezetője, Növök Rostás Sándor. Megállapítása szerint az újságok előfizetését lemondok jó része a megemelt árak miatt hozta meg döntését, s nem pedig a kézbesítés pontatlanságából következően. Ami pedig a megbírált helyi postahivatali vezetőt és a szintén e szolgáltatásban dolgozó házastársát illeti, ők már nem alkalmazottai a postának.

Szerkeszti: Velkei Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/A Telefonszám: 27-611