Petőfi Népe, 1989. március (44. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-17 / 65. szám

1989. március 17. • PETŐFI NEPE • 5 Részese lehet-e Kecskemét a világkiállításnak? A GOLYÓSCSAPÁGY TÖRTÉNETE Egy korábbi híradásunkban el­mondtuk olvasóinknak, hogy ez év jú­nius 30-ára elkészül az M5-ös autópá­lya Örkény és Kecskemét közötti sza­kasza. Miután a tél nagyon enyhére sikerült, s az útépítők sem tétlenkedtek, arról szerettünk volna meggyőződni, milyen stádiumban van jelenleg ez a rendkívül fontos s régóta várt létesít­mény. Az Örkényi csomópont építését most kezdték, onnan az autópálya félszéles­ségű szakasza már elkészült. Felsőla- jostól a régi 5-ös út csomópontjáig — néhány száz méter kivételével — befe­jeződött a földmunka, s a felső kopóré­teg hiányával a kettős betonstabilizá­ció, illetve az alsó aszfatlréteg. A La­josmizse határában lévő esővíztározó tó alapos leckét adott az építőknek, ott jelentős talajcserét, s műanyag hálós stabilizációt kellett elvégezniük. Ami még az útpályából hiányzik, az a kopó­réteg lefektetése, mindössze 14 kilomé­ter hosszúságban. Az autópálya és a régi 5-ös út cso­mópontjának építése 50 százalékos. Ezen a helyen — a jelenlégi négynyo- músítástól Lajosmizse irányában 1 ki­lométerre 1— az autópálya közvetlenül ebbe a négy forgalmi sávos útba tor­kollik, olyan módon, hogy az autópá­lyát — bontás, a forgalom terelése nél­kül — továbbépíthetik, természetesen, ha lesz rá pénz. Ez a csomópont vala­mivel június 30-a előtt lesz kész. Örkénytől Kecskemétig hét útáteme- lés készült az autópálya fölé, amely hét feszített betonhíd megépítését jelentet­te. Ebből hármat már átadtak, a fenn­maradó négy készültségi foka 90 száza­• A hét feszített betonhíd közül az egyik, ahol a korlátot festik. Körülötte forog a világ-fo*—f— ban a betonkeverő telep. (Lent) lékos, ezeket elkészültük után minden ünnepélyesség nélkül adják át a forga­lomnak. Mindkét generál kivitelező, az Aszfaltútépítő, illetve a Betonútépítő Vállalat jó munkát végzett, mint azt az 9 Készül az áteresz. Utiber szakemberei a folyamatos ellen­őrzés közben tapasztalták. Az M5-ŐS autópálya eddigi teljesen kiépített szakasza — ahol mindkét ol­dalon közlekednek már — mintegy 37 kilométer hosszúságú. A kecskeméti négynyomúsításig mindössze 40 kilo­méter az a fél autópálya, azaz autóút, amely június 30-ától működik majd. Kecskemét ilyen módon „közelebb” kerül a fővároshoz, ahol már készülnek a világkiállítás megrendezésére. Kecs­keméten már hivatalosan is elhangzott, hogy a város kulturális, zenei, kertésze­ti programok megszervezésével részesé­vé válhat ennek a nemzetközi rendez­vénynek. A világkiállításra jelentős anyagi eszközöket áldoznak, ebből csupán töredéknyi összeget — 600 mil­lió forintot — kellene fordítani arra, hogy az autópálya teljes szélességében . elkészüljön. A pálya földmunkáira, műtárgyaira már nem, csupán a burko­lat megépítésére kellene áldozni. Érde­mes lenne ezen az illetékeseknek eltöp­rengeni, hiszen a fővároshoz ilyen kö­zel nívós, kulturális, zenei, kertészeti programokat aligha tudnának máshol szervezni. fP«l S _ Semes Gabor Sok gondot okoz áz ember­nek a techniká­ban. és a min­dennapi életben egyaránt a súr­lódás. Minden erejével küzd ellene, és — nem tud meg­lenni nélküle. Közlekedni súrlódás nélkül lehetetlen (ta­pasztaljuk ezt a jeges úton). De gyorsan közle­kedni anélkül, hogy minimá­lisra csökkente­nénk a súrló­dást (hajtómű­ben és futóműben) lehetetlen. Az egyiptomiak a faragott köve­ket és szobraikat rendszerint a Ní­luson szállították a tervezett épít­kezés közelébe, onnan pedig szán-. talpakra erősítve rabszolgákkal, tehát emberi erővel vontatták az előre megépített tégla- vagy kő- úton rendeltetési helyükre. A csú­szó szántalp persze hallatlanul nagy erővel súrlódott a talajhoz. A kerék, amelyet csak jóval kér sőbb kezdtek alkalmazni, sokat se­gített. A kerék nem csúszik, hanem gördül a földön. A csúszó súrló­dást tehát fölváltotta a nála sokkal kisebb gördülő súrlódás. De még mindig maradt csúszó súrlódás is, mégpedig a tengely és a kerékagy között. A kerék középpontjában vágott kerek nyílás és az éppen belé illő tengely szintén súrlódó fe­lület, ha finomabban megmunkált is, mint a hajdani szántalp és a vele érintkező útburkolat kőkockái. A tengelycsap „ágya” Ez a szellemes találmány egyéb­ként —"ha még oly primitív is — voltaképpen már csapágy. A kerek vájatba, a kerékagyba illesztett tengelyt sikló csapágynak nevezik. Az az előnye, hogy magunk vá­laszthatjuk meg a súrlódó felülete­ket, és alkalmas kenőszerrel csök­kenthetjük súrlódásukat. De még így is akkora lehet a súrlódás, hogy miatta bemelegszik a csapágy, s a ugyancsak 9 Dávid és Góliát. SZOVJETUNIÓ Az Aeroflot vetélytársa A világ egyik legnagyobb légiforgalmi társaságaként ismert szovjet Aeroflotnak első ízben jelent meg versenytársa belföldön. Ugyanis a lett Polgári Légügyi Állami Igazgatóság es az Inzsenyer Műszaki-Tudományos Szövetkezet vezetői Avialat névvel közös vállalatot alapítottak. Az új cég a Szovjetunió utas- és árufuvarozási szükségleteinek jobb kielégítését szolgálja. A közgazdászok előzetes vizsgálata alapján a repülősök nem kis fuvarozási tartalékkal rendelkeznek, amelyet rendelkezésre tudnak bocsátani a bérlőknek. Igaz ugyan, hogy a Szovjetunióban az utóbbi időben gondot jelent a repülőgépek üzemanyagának, a kerozinnak a hiánya. A megállapodás értelmében az igazgató­ság üzemi es egyéb helyiségeket bocsát rendelkezésere a szövetkezetnek, valamint biztositja a bérbe adott repülőgépek és berendezések üzemeltetését. Emellett vállalja a felelősséget a biztonságért és a munkavédelemért, amiért részesedik a nyereségből. Az Inzsenyer szövetkezet pedig egy sor szervezési és kereskedelmi munkát végez. Például felkutatja a megrendelőket, segít nekik az áruk feladásra való előkészítésében, az árukíserésben és értékesítésében. Az Avialat úgy határozott, hogy utazási irodát is nyit, amely az ügyfeleknek utazási (kirándulási) és kényelmi szolgáltatásokat fog ajánlani. Tervezik még nemzetközi légi fuvarozások megszervezését, mert Lettország egyre bővülő kül­gazdasági kapcsolatai folytán egyre nagyobb igény van erre. A szovjet gazdasági reform szeles lehetőségeket nyit meg a gazdaság állami és szövetkezeti szektorainak egyaránt az együttműködésre. Csak tavaly Lettország mintegy 20 állami vállalata kötött kereskedelmi egyezményt szövetkezetekkel (APN—MTI-Press) Mezőgazdasági könyvhónap fe I DR. HARGITAI FERENC n-re lire ELENT AZ (ÁRI KATALÓGUS! ó ajánlat 30 helyszínen. A prospektus >, megtalálható minden nagyobb utazási í vagy a kővetkező cimen: Niederösterreich alpin, Paßhöhe, A-2680 Semmering, — TttI im? 2ß64/539.-------------------Záréig. npH A vissza a természethez jelszó Rous­seau francia filozófustól származik, aki a XVIII. században már az ősi, termé­szetes állapot visszaállítását álmodta. Az egészségesebb életmódra törekvés napjainkban kényszer, megszállottság,. rögeszme, remény, vérmérséklettől, szemlélettől függően. Egyeseknél a re­formtáplálkozásban, másoknál a gyógyfüvek felhasználásában vagy a kocogásban nyilvánul meg. Egyre töb­ben kísérleteznek a biokertészkedéssel, a vegyszermentes gyümölcs- és zöldség- termesztéssel. Hargitai könyve kitűnő, népszerű át­tekintése annak, hogyan lehet (lehetsé­ges-e) a mezőgazdaságban vegyszer nélkül térmelni; milyen veszélyeket rej­tenek a kemikáliák, illetve azok csök­tengely annyira kitágul, hogy be­szorul a kerékagyba. Ha pedig na­gyobb helyet hagynak a tengely és a csapágy között, akkor a tengely „kotyog”, könnyen eltörhet, sőt el­törhet a kerékagy is. Amíg csak igasállat vontatta a járműveket, megtette a sikló csap­ágy is. Még a vasút térhódítása sem hozott jelentős változást. Azt a különbséget, ami a terhelésnek és a sebességnek a növelésével a kocsi és a vonat között mutatkozott, át­hidalták a csapágy tökéletesítésé­vel: jobb kenőanyagot használtak, kibélelték a csapágyat különleges fémekkel, hűtötték az erősebben igénybe vett csapágyakat stb. A baj akkor kezdődött, amikor a méltóságteljesen pöfögő loko- motívok és lokomobilok komótos járását fölváltotta a robbanó- és a villanymotorok eszeveszett pörgé­se. Itt már a legtökéletesebb sikló csapágy is alkalmatlannak bizo­nyult; hamar fölmelegedett vagy kiolvadt. Gyökeresen más megol­dást követelt a rohamléptekkel előretörő technika. Gördülő súrlódás A feladat lényegében ugyanaz volt, mint a. kerék föltalálása előtt, csakhogy most a súrlódást nem a ta­laj és a talajjal érintkező jármű, ha­nem a kerékagy és a tengely között kellett csökkenteni. De hogyan? Úgy, hogy a tengely és a kerekagy közötti csúszó súrlódást is gördülő súrlódássá változtatták át olyan mó­don, hogy golyókat helyeztek a ten­gely és a kerékagy közé. így született mega golyós csapágy. A golyós és ál­talában mindenfajta gördülő csap­ágy lényegében egy külső gyűrűből, a tengelyhez szorosan illeszkedő bel­ső gyűrűből, a két gyűrű között levő golyókból, illetve gördülőtestekből és a gördülőtesteket összefogó ko­sárból áll. Eleinte csakis golyóscsapágya­kat gyártottak, vagyis olyanokat, amelyeknek gördülőteste golyó volt. Kiderült azonban, hogy az anyag nem bírja a csapágygyürü és a golyó érintkezési hélyen keletke­ző, négyzetcentiméterenkénti 15 000—50 Ö00 kilónyi nyomást, hamar „berágódik”, vagyis a csap­ágygyűrűn, körben egyenetlen árok keletkezik. Ebből pedig előbb-ütóbb törés lesz. Golyó helyett görgő A megoldás keresése során talál­ták fel a görgőt. Az ötlet egyébként magától értetődő volt, és újnak sem nevezhető. Hengeres doron­gokon már a legrégibb időkben is görgetett az ember nehéz súlyokat. A csapágy történetében mégis nagy lépés volt. A görgő nagyobb felületen — egy vonal mentén — érintkezik a gyűrűvel, tehát a gör­gős csapágy nagyobb terhet bír el, mint a golyós. Ezért a nagy terhe- lésű; de lassúbb fordulatú csap­ágyakban hengergörgőt alkalmaz­nak gördülőtestkent. Ahogy a közlekedés és a szer­számgépgyártás fejlődött, úgy szü­lettek a csapágyaknak újabb meg újabb típusai is, ám csak a két fő típus változataiként. A golyón és a hengergörgőn kívül helyet kapott a két csapágygyűrű között a cson­kakúp (kúpgörgős csapágy), a hor­dó alakú görgő (hordógörgős csapágy) és az egészen kis átmérő­jű tűgörgő (tűgörgős csapágy). Miből és hogyan készül? A csapágyak többnyire krómot tartalmazó szénacélból készülnek, meg van bennük egy kis mangán is. Egyes csapágyakat viszont nik­kelt és molibdent tartalmazó acé­lokból állítanak elő. A kosártól — amelynek mindössze az a fel­adata, hogy együtt tartsa és egyen­letes távolságban vezesse a gördü­lőtesteket jpr nem várunk különö­sebbet. Anyaga szénacél, némi mangántartalommal. A csapágyaknak legtöbb munká­val készülő részeit, a gyűrűket fél­kész áruból: rúdból, varrat nélküli húzott csőből vagy sajtolt, illetve ko­vácsolt munkadarabokból gyártják. A gördülőtesteket (golyó, kúp­görgő, hengergörgő stb.) műanyag­ból sajtolással készítik. A sajtologép automatikusan adagolja az anya­got, levágja a kívánt méretre és kiala­kítja a kívánt formát. A sajtolás köz­ben keletkező soijákat (éleket) kop­tató dobokban távolítjak el. Ezután a gördülőtesteket—akárcsak a gyű­rűké t—edzik és köszörülik, s legvé­gül fényesítő dobokban polírozzák. A gördülőtesteknél mégfokozottab- ban ügyelnek a pontosságra, ezért megmunkálásuk után ezredmillimé- teres nagyságrendben osztályozzák őket. A kész és méretre megfelelően összeválogatott alkatrészeket vé­gül összeszerelik. De még ezzel sem ért véget a gyártás. A csapágyak működését, teherbírását és élettar­tamát is gondosan ellenőrizni kell, hiszen megbízhatóságuktól — pél­dául a közlekedésben — emberéle­tek is függenek. Blahó István kentése. A kötet szerzője részletesen szól a növényvédő szerek általános tudnivalóiról, hatóanyagairól, főbb tí­pusairól'; külön fejezetben tárgyalja a kemikáliák kiskerti felhasználását. A könyv végére Hargitai Ferenc meggyőz: meg kell találnunk a bioló­giai egyensúlyt a környezetvédelem­ben, az ember és környezetének maxi­mális védelmét biztosítanunk kell a ve­gyi anyagok minimális használata ese­tén is. „A kémia nem betegség és halál; a kémia elsősorban élét— a mezőgaz­dasági termelés fejlesztése... megvaló­síthatatlan növényvédő szerek nél­kül ... Óvatosan, védve az embert és* környezetét, de mégis vegyszerrel kell élnünk/’ k. m. * ♦ * * * 4e * ♦ * * ♦ * ah ♦ * * * * * * * * ah * ah ah ah ah ah ah ah ♦ ah ah ah ah *’ ah ah ah ah ♦ ah ah ah ISMÉT JÓ BEFEKTETÉS A TAKARÉKPÉNZTÁRI KÖTVÉNY! ADÓMENTES ­évi 12%-os kamatot és 1989-ben 3%-os prémiumot fizetünk A február 27. és március 25. között vásárolt kötvények után 1% árfolyamengedményt adunk MOST VÁSÁROLJON! A 16%-os ADÓMENTES BEVÉTEL megéri! ÉRDEKLŐDJÖN! Az OTP BANK-FIÓKOK készséggel állnak tisztelt ügyfeleik rendelkezésére. ' BANK 581 4c 4c 4c 4c. 4c 4c 4: 4c ah 4c 4e 4c 4c ah ah 4c 4c 4c ah ♦ 4c 4c 4c 4c ah 4c ah 4: ah 4c ah 4c 4c 4c 4c 4c 4c 4c 4c 4c 4c 4c ah 4c 4c Jelentés az autópálya építéséről

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom