Petőfi Népe, 1989. február (44. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-17 / 41. szám

1989. február 17. • PETŐFI NÉPE • 5 ELSZIVÁRGÓIT FORINTOK? Lesz jó víz a Duna-tájon is A vízügyes dolgozók állítólag (csak télen alkatnak nyugodtan a Duna-tájon. Decembertől februárig ugyanis e vidéken is — Kunszent- miklóstól Apostagig, ahol több mint harmincezer ember él—jóval keve­sebb víz fogy, mint az év más hónap­jaiban. Tavasszal kezdődne a kiskertek­ben a vetemények, palánták öntözé- ■ se. Feltéve, ha a források bírnák. A tavalyi főszezonban például az igényelt mennyiség felét sem tudták fölvenni a szivattyúk. Kánikulában pedig olyan ez a vidék, mint egy nagy tábor, ahol házirend írja elő, mikor lehet inni, mosni, tusolni, lo­Az idő — pénz Hat éve, hidrológusok és geológusok egy közös tanulmánytervben kifejtették: javítgatások helyett jobb megoldás lenne, ha az érintett települések Szalk- szentmárton határában, a Dunán, a Gudman-foknál, egy regionális vízkivételi művet építenének. Optimális hely ez vélték a szakemberek —, hogy onnét parti szűrésű kutakkal, hosszabb távra megoldják a Duna- mellék és a Felső-Kiskunság gondjait. Elképzelés tehát már régóta létezett a probléma rendezésére, de a vastag kavicsréteggel borított part­szakaszon még sokáig nem indulhatott az építkezés. Miért nem? — kérdeztem Mózes Ernőtől, a kuto- szentmiklósi tanács elnökétől, a nagyberuházás szer­vezésére alakult gazdasági társulás vezetőjétől.- Kezdetben pénz nem volt —- mondta Mózes Ernő —, amikor aztán a megyei tanács támogatást ígért az első ütemében 120 milliósra tervezett beruhá­záshoz, forinthiányra sem lehetett tovább hivatkozni. — Eszerint indokolt lett volna, hogy már két évvel ezelőtt meginduljanak a próbafúrások... .— Sajnos, az előkészítést sok apró gond nehezítet­te. Sokáig váratott magára a testület kijelölése. Szá­mos vitás kérdést kellett rendezni a környezetvédelmi és egészségügyi feladatokkal kapcsolatosan is. Elhú­zódtak a kisajátítással kapcsolatos tárgyalások. Nem messze a kitelepítésre kijelölt-területtől van egy szar­vasmarha-nevelő telep. Amíg pontos, eredményeket nem kaptak a biológusok arról, hogy ennek milyen hatása lehet a vízminőségre, nem lehetett a tervezés­hez kezdeni. Később S- amikor a kormány intézke­dett a megyei költségvetési t keretek s^űj^fés^ről - megint attól kellett tartani, hogy a finanszírozással lesz gondunk. Pedig költséges minden csúszás; az árak emelkednek, s ha nem sietünk, valóban akár meg is duplázódhat a munkához szükséges összeg. A kutak jól vizsgáztak Sw Reménykedni már lehet -— veszi át a szót Kurdi János, az Észak-Bács-Kiskun Megyei Vízmű Vállalat kunszentmiklósi üzemmérnökségének vezetője. Ta­valy végre áttörték á Duna-part kaviósrétegeit az új vizmű tíz pró’jakútjának csövei: megkezdődött az építkezés.;.­— Elégedettek az új kutak vizével? —* A vizsgálati eredmények megnyugtatóak. Jó víz jön a furatokból. Úgy tűnik: egyelőre vastalanító be­rendezést nem is kell építenünk. Tisztítás nélkül kerül­het majd a Gudman-foki szűrt viz a hálózatokba... •— Nem kellenek újabb kutak? — Egyelőre nem. A következő féladat a csővezété- kek, áramOltatóművek megépítése lesz. Feltehetően az idén készülnek el ezzel az épitők. — Gyakran van csőtörés Kunszentmiklóson és Du- navecsén. Mi lesz,- ha jóval nagyobb nyomás terheli majd az elöregedett hálózatokat? Kjg- Közvetve kerülhet majd a kutak hozama a köz­ségi vezetékekbe. Mindenütt épül majd helyi tározó is. Nem fog problémát okozni a nagyobb nyomás ... — Van-e garancia arra, hogy később is á mostanihoz hasonló marad a vízminőség? • jf— Igényes vizsgálati módszereket alkalmazunk. csolni. És nem csak a mennyiséggel van gond. Kunszentmiklóson „gá­zos”, Dunavecsén vasas, „üledékes” a csapokból nyert víz. A botránkoztató ügyben érintett — sújtott — települések falufóru­main egyre élesebb hangon vetik föl az emberek az Észak-Bács-Kiskun Megyei Vízmű Vállalat felelőssé­gét. Egyesek szerint a szervezet, kü­lönféle csatornákon, másfelé — pél­dául a kecskeméti beruházásokhoz — szivárogtatta évtizedekig a köz­ségi vízmütelepek — felújítására, karbantartására szánt — normatív forintjait. Így állhatott elő az a visz- szás helyzet, hogy az ihatatlan (za­varos és bűzös) csapvizű falvakban jobb híján, 10 forintért literezik a Kecskeméten — ugyanazon vállalat területén — palackozott vizet. A megyeszékhely határában ugyan­akkor nem ritka, hogy a szőlőket is a városi hálózatról öntözik. Ez akkor is felháborító — hang­zottéi több helyen is—, ha közismert: az utóbbi fél évtizedben fokozottab­ban jelentkező ellátási problémák megoldása érdekében, tanácsi támo­gatással, százezreket költött a válla­lat a felszíni rétegekbe fúrt kutak re­konstrukciójára, tisztítómüvek épí­tésére. Megoldást ugyanis nem hoz­tak az intézkedések ... Az újító osztályvezető Hegedűs Zoltán, a BRG Kecskeméti Magnetofongyára téchnoló- gja.1 osztolyvezetője mindig is újító akart lenni. Fejlesztőmérnök, akinek fo feladata a technológia korszerűsítése, új gépek, berende­zések megalkotása. Előfordult, hogy magasabb beosztást kínáltak neki, de ő úgy döntött, fejlesztő mérnök marad, mert számára nincs ennél nagyobb karrier. t Hová szivárogtak a forintjaink? Kérdezték többször is az emberek a Duna-táji falvak községfórumain. Naponta veszünk majd vízmintát. És a parttól távo­labb fúrt öt próbakút vizét is ellenőrizzük. Szigorúak a Köjál-előírások. — Végül is ez a tíz kút elég vizet ad majd itt a tájon aszályos nyáron is? — Most a meglevő kútak maximális vízhozama 6729' köbméter naponta. A vízmű első ütemének — tehát a 10 kútnak — a teljes kapacitása napi 5800 köbméter. Nyáron majd egyszerre üzemelhetnek a régi és az új források, így naponta 8550 köbméter vizet tudunk a hálózatokba engedni, ami bőven fedez­ni tudja, a megnövekedett igényeket. Tehát ha elké­szülnek a csatlakozóegységek, megoldódik öt telepü­lés vizgondja, hosszabb távon. — ígérhetnek-e gyors változást a panaszkodóknak? Mikortól ihatnak majd a csapokból nyert vízből a kun- szentmiklósiak, apostagiak, dunavecseiek? — Konkrét tervünk van! — szól ismét Mózes Ernő. I A vezetékek északi szárnyának építéséhez már megérkeztek a csövek. A nyomvonal pontosítása, a terület előkészítése után — néhány héten belül I megkezdik a munkákat a vizmű vállalat brigádjai. Bízva mondhatom, még ez évben megoldódnak Kun- szentmiklós ivóvízgondjai. — Mi lesz a déli körzettel? — Ha a pénzügyi feltételek nem romlanak tovább (Sajnos, romlani fognak! — F. P. J.), 1990-ben mind az öt, a társulásban részt vállaló községben — télen és nyáron is — jó minőségű vizet ihatnak majd az emberek. Farkas P. József —Szerencsém volt—vallja:'— Már az első munkahelyemen, a Szék- és Kárpitos­ipari Vállalat kecskeméti gyárában megkaptam'a lehetőséget a bizonyításra. A GAMF elvégzése után kezdő szakemberként vonzó feladatot jelentett a meglévő gépek pótlólagos automatizálása, miáltal megnövekedett a berendezések termelé­kenysége. De akadt más tennivaló is: olyan módszereket kellett kidolgozni, amelynek eredményeként javult a szerszámok minősége és megnövekedett az élettartamuk: A tervezőasztalt választotta A következő munkahelyén, az MMG Vezérléstechnikai Gyárában már egy konkrét termékcsaládhoz kap­csolódott fejlesztői munkája: az úgyne­vezett 19 colos vázrendszer gyártására telepített technológiai berendezések és ezek beüzemelése volt a feladat. Ezt követően három esztendőn keresztül a kecskeméti városi KISZ-bizottság tit­kári teendőit látta el, majd isméi a ter­vezőasztalt választotta.- 1982-ben, amikör a magneto­fongyárhoz kerültem, még sokkal ki­sebb volt a technológiai fejlesztési osz­tály —• emlékszik Hegedűs Zoltán. — A BRG vezetése ugyanis minden fejlesztési feladatot a fővárosi központ­ba koncentrált. A kecskemétiek szeren­csére vitába szálltak ezzel a koncepció­val, és saját kezdeményezésükre ’80- ban kezdett kialakulni egy alkotó, me­gyeszékhelyi fejlesztőcsapat. Ma már 30 fős, ütőképes osztállyá fejlődött az akkori kis társaság, melyet négy, szorosan együttműködő csoport alkot. Ennek a tevékenységét irányítja Hegedűs Zoltán. — Nem csak irányitok, kiveszem a részem, a konkrét fejlesztési feladatok­ból is — mondja. — Amikor idejöttem, elsősorban gépeket; és műszereket ké­szítettem, magnetofon-kismotorok gyártásához. Aztán egyre inkább elő- térhe került az élőmunka.heLyettesítése, a normaóra megtakarítása. A haté­konyság és á termelékenység növekedé­se mögött mindig óriási fejlesztőmunka van. Nem unatkozhattam tehát. A majsai fiaskó tanulsága A BRG-ben tehát számítottak a fej­lesztőmérnökre. Tennivaló pedig akadt bőven. Ideális környezet ez egy tettre kész, kreatív, bizonyítani akaró fiatal­ember számára. Itt könnyen hozzájut­hat az egészséges doppinghoz: a siker­élményhez. . — Nem mindig diadalmenet az újító munkája —I tiltakozik a fejlesztőmér­nök —, akad kudarc is. Pár éve konstru­áltunk egy célgépet, ami arra lett volna hivatott, hogy a mágnesgyűrűket auto­matikusan a palástba helyezze. Szóval, megcsináltuk a berendezést. Szépen működött is a kísérleti műhelyben, majd kivittük Majsára, az ottani motorgyár­tó üzembe, ahol végül is nem vált be. Ál­landóan baj volt a beállítással: Marad­tak tehát a kézi összeszerelésnél. Hegedűs Zoltán levonta a fiaskó után a tanulságot: a jövőben már a fejlesztés korai fázisába be kell vonni a felhaszná­ló, helybéli üzem szakemberéit.- Szerencsére, a siker gyakoribb — mondja az osztályvezető. — Tervez­• Egyik újítása nyomán tavaly nyá­ron alakították át ezt a Bosch—Ba­kony magnószerelő szalagot. A mó­dosítások nyomán 20 százalékkal nőtt a szalag termelése. tem pár esztendeje egy olyan tálcát, amelybe 6-8-féle mechanika is csoma­golható. Ezt a mai napig is alkalmaz­zuk, és már eddig is nagy megtakarítást hozott a cégnek. Nem éri meg? Az újítók munkája nyomán általá­ban nő a termelékenység, javulnak a termelés munkavédelmi feltételei, je lentős összegeket takaríthatnak meg a vállalatok. Az üzem tehát profitál a tevékenységükből. De vajon megen-e az újítóknak? H|a2 adózás jelenlegi rendszere area Ösztönöz, hogy ne újítsak — va aszó ja. • — A személyi jövedelemadó bevezetese előtt sem volt túlfizetve ez a tevekeny ség, de azóta tovább romlott a yz . Ez pedig rendkívül bosszantó akkor, amikor mind a vállalatnak, mmdpedig az egész országnak óriási szu s S ne az újításokra, az innovációra. Azért a közelmúltban történt kedvező válto­zás is: megszűnt az újításoknál az úgy­nevezett „munkaköri kötelesség” fo­galma. Ha tehát most a hivatali mun­kám közben szellemi értéktöbbletet ho­zok létre, ami a vállalatnak hasznot hoz, ebből újabban részesülhetek, nem úgy, mint 1985 előtt. Van tehát kedvező változás is, de az Újítók megfelelő anyagi elismerése to­vábbra is várat magára. Hogy miért csinálja mégis? Nem tud rá választ ad­ni. Ehelyett inkább az újabb tennivalók felsorolásába kezd: , , , . , — A fejgyártás visszatelepitesevel rengeteg gyártóberendezésre van szük- ség8Számtalan új célgépet kell készíte­nünk. Ez ma a fő feladatunk. Ugyan­akkor teljesen új elven dolgozo techno­lógiákon is kísérletezünk Ilyen például az úgynevezett síkleppelesi technoló­gia. Az Ipari Technológiai Intézet szakembereivel közösen pedig uj fej- nrofil-technológia kia akitasan mun­kálkodunk. Érdekes feladat, a magnó- gyártás előszerelésének korszerusitese H ami a gazdaságosabb termelest ce­lozzia. Gaál Béla J\lyílt level (tv adófizető fillam & AW> *• «»«win tuíNdveu H'VATAL ÁLLATORVOSOK ÜGYELETI SZOLGÁLATA Tisztelt Hölgyem, Utam! Reméljük, sikeres évet zárt. KECSKEMÉTI ÁLLATKÓRHÁZ: folyamatosan működik. BAJAI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET. Baja, Bátmonostor, Sze­relnie: dr. Németh P. (Bátmonostor, Mátyás u. 6.), Nemesnádudvar, Sü- kösd, Érsekcsanád: dr.' Maruzsa V. (Sükösd, Dózsa Gy. u. 149. T.: 34), Bácsszentgyörgy, Gara, Vaskút: dr. Taskovics L. (Vaskút, Bajai út 1/A. T.: 12-851), Felsőszentiván, Csávoly, • Bácsbokod: dr. Éber E. (Bácsbokod, Hunyadi u. 28. T.: .14), Bácsborsód, Madaras, Katymár: dr. Szabó I. (Bács­borsód, Dózsa u. 13.), Hercegszántó, Dávod, Csátalja, Nagybaracska: dr. Makay G. (Dávod, Tolbuhin u. 4.). • KALOCSAI ÁLLATEGÉSZSÉG­ÜGYI KERÜLET. Kalocsa, Bátya, Foktő, Bafami: dr. Dobos E. (Kalocsa, Magyar u. 3. T.: 800), Tass, Szalkszent- márton: dr. Tiringer A. (Szalkszent- márton, Rákóczi u. L), Dunavecse, Apostag: dr. Magyar K. (Dunavecse, Bajcsy-Zs. u. 17/A), Solt, Újsolt, Duna- egyháza, Állampusztai Célgazdaság solti kerülete: dr. Bíró F. (Solt, Ljget u. 6. T.: 85), Harta, Dunatetétlen, Állam­puszta: dr. Kohány S. (Harta, Duna sor 6.), Dunapataj, Ordas, > Géderiak, Úszód, Dunaszentbenedek: dr. Südi I. (Úszód, Mátyás király u. 10. T.: 3), Szakmár, Öregcsertő, Homokmégy: dr. Farkas A. (Hömokmégy, Dózsa u. 14. T.: 8), Miske, Drágszél, Hajós, Császár- töltés: dr. Koch J. (Hajós, Temető u. 2. T. : 11), Fájsz, Dusnok: dr. Kis Molnár J. Fájsz, Szabadság u. 35. T.: 20). KECSKEMÉTI ÁLLATEGÉSZSÉG­ÜGYI KERÜLET. Kecskemét, Hetény-1 egyháza: dr. Makkos G. (Kecskemét, László K. u. 11. T.; 27-985), Kecske­mét, Ballószög, Helvécia, Városföld: dr. Ispánovity I (Kecskemét, Kölcsey U. .24. T.: 20-869), Jakabszállás, Orgo- vány: dr. Zakupszky J. (Jakabszállás, Petőfi u. 26. T.: 72-075), Szentkirály, Nyárlőrinc: dr. Dani S. (Nyárlőrinc, Sugár u. 16. T.: 43-192), Lajosmizse: dr. Adonyi L. (Lajosmizse, Bajcsy-Zs. u. 52. T.: 56-375), Tiszakécske: dr. Pitti L. (Tiszakécske, Tanácsköztársaság u. 6. T.": 41-027), Kerekegyháza, Kunba- racs, Ladánybene: dr. Tóth B. (La- dánybene, Piactér u. 12. T.: 56-948). KISKŐRÖSI ÁLLATEGÉSZSÉG­ÜGYI KERÜLET. Kiskőrös: dr. Bo­ros A. (Kiskőrös, Vattay u. 10. T.: 12- 280), Ágasegyháza, Fülöpháza, Izsák: dr. Túrái J. (Izsák, Kecskeméti u. 37), Kunszéntmiklós, Kunpeszér, Kun- adacs: dr. Tóth S. Kunszéntmiklós, Pe- tőfi-ltp. B ép. T.: 51-618), Szabadszál­lás, Fülöpszállás: dr. Schieider J. (Fü- löpszállás, Kossuth u. 12.), Soltvad- kert, Bocsa, Tázlár: dr. Rohonczy Gy. (Soltvadkert, Bocskai -u. 29. T.: 31- 325), Akasztó, Csengőd, Tabdi, Páhi, Soltszentimre, Kaskantyú: dr. Varga J. (Csengőd, Szent. I. u. 15. T.: 41-130), Kecel, Imrehegy; dr. Faragó Gy. (Ke­cel, Erdő u. 5J2. T.: 21-980). KISKUNFÉLEGYHÁZI ÁLLAT­EGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET. Kis­kunfélegyháza: dr. Kiss L. (Kiskunfél­egyháza, Bajcsy-Zs. u. 2. T.: 62-292), Gátér, Pálmonostora, Petőfiszállás: dr. Gyöngyösi P. (Petőfiszállás, Árpád u. 28. T.: 79-064), Tiszaalpár, Lakitelck: dr. Horváth L. (Tiszaalpár, Ady E. u. 89. T.: 44-191), Kiskunmájsa, Köm- pőc, Csólyospálos: dr. Fülöp J. (Kis- kunmajsa, Tanácsköztársaság u. 66. T.: 31-828), Jászszentlászló, Szánk: dr. Borotai Gy. (Jászszentlászló, Radnóti u. 3.), Bugac, Kunszállás: dr. Csőké A. (Kunszállás, Kossuth u. 7. T.: 78-045). KISKUNHALASI ÁLLATEGÉSZ­SÉGÜGYI KERÜLET. Kiskunhalas: dr. Czabán L. (Kiskunhalas, Kosevoj tér 5. T.: 22-245), Zsana, Harkakötöny, Pirtó, Balotaszállás, Kunfehértó: dr. Tóth M. (Kiskunhalas, Gimnázium u. 6. T.: 22-533), Jánoshalma: dr. Csépá- nyi N. (Jánoshalma, Magyar L. ú. 20. T.: 223), Borota, Rém: dr. Joó L.' (Rém,' Petőfi u. 23.), Mélykút, Kisszállás: dr. Mikó N. (Mélykút, Lenin tér 54. T.: 28), Tompa, Kelebia: dr. Patocskai G. (Ke-” lebia, Ady E. u. 216.), Bácsalmás, Csi- kéria, Bácsszölős, Kunbaja: dr. Rácz I. (Csikéria, Kossuth u. 21. T.: 4), T atahá- za, Bácsalmás, Mátételke: dr. Csibri J. (Bácsalmás, Petőfi u. 48.). Üdvözlettel: ADÓ- ÉS PÉNZÜGYI ELLENŐRZÉSI HIVATAL ELNÖK

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom