Petőfi Népe, 1989. február (44. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-22 / 45. szám
1989. február 22. •' PETŐFI NÉPE • 3 CEGLÉDI KISZ-JAVASLAT: Lakást a tavalyi adótöbbletből A fiatalok lakáshoz jutásának égető gondját enyhítő javaslatot fogalmazott meg a KISZ Cegléd Városi Bizottsága, amelyet felhívás formájában eljuttatott az MTI-hez. A ceglédi fiatalok indítványukat levél kíséretében megküldték Németh Miklós miniszterelnöknek s a KISZ KB első titkárának, valamint a Magyarországi Ifjúsági Szervezetek Országos Tanácsa (MISZOT) elnökének is. A felhívásban kifejtik: tudomásukra jutott, hogy az elmúlt évben az adóbefizetések eredményeként 4 milliárd forinttal többet fizettek be az adózó állampolgárok, mint amennyire a kormány számított. A ceglédi KlSZ-akti- visták úgy gondolják, hogy ez az összeg ugyan nem oldhatja meg mindenkinek a lakásgondját, de a kétségek között élő és kilátástalan helyzetben lévő fiataloknak esélyt adhat a saját otthon megteremtéséhez. Ezért javasolják, hogy ezt az összeget — a 4 milliárd forintos többletbevételt — kapják meg a helyi (városi, községi) tanácsok, s azt elkülönítve kizárólag ifjúsági lakásépítési, vásárlási támogatásként használhassák fel. Indítványozzák azt is, hogy az elosztás módját, feltételeit a kormány és a MISZOT .képviselői közösen határozzák meg. A ceglédi fiatalok javaslatukhoz valamennyi KISZ-szervezet és ifjúsági szerveződés támogatását kérik, ameny- nyiben egyetértenek azzal, és reális esélyt látnak a megvalósítására. * * * Az MTI munkatársa megkereste mindazokat, akikhez a ceglédi fiatalok a február 13-i keltezésű levelükkel fordultak. A Minisztertanács Hivatalában arról tájékoztatták, hogy a miniszterelnök a levelet megkapta. Stumpf István, a MISZOT elnöké szóban már értesült a kezdeményezésről, mivel azonban a levél mindeddig nem jutott a kezéhez, érdemi válaszra nem vállalkozott. Szilvásy György, a KISZ szóvivője elmondta: az ifjúsági szövetség programjában hosszú ideje szorgalmazza a lakáshelyzet mielőbbi javítását, s szívesen fogad minden, reálisan megvalósítható ötletet, elképzelést, megoldást. A ceglédiek javaslata azonban megkésettnek tűnik, mert az adóbefizetésekből származó összeget az érvényes jogszabályoknak megfelelően már elosztották. A KISZ-vezetők véleménye szerint az lenne kívánatos, ha az adóbefizetésekből származó összeg felhasználása, illetve az erre vonatkozó döntés nem a nyilvánosság kizárásával történne; ennek legjobb módja pedig valóban az lenne, ha ezt a pénzt helyi szinteken használnák fel, a helyi önkormányzat döntése alapján. Minthogy az adótöbbletből származó összeg felhasználásáról egyebek között elterjedt az a vélemény is, hogy az a mintegy 20 milliárdos költségvetési hiány csökkentését szolgálja, az MTI munkatársa a pénzügyi tárca illetékeseihez fordult. A Pénzügyminisztériumban azt a tájékoztatást kapta, hogy a személyi jövedelemadóból származó bevételek tervezett összege 1988-ra 58 milliárd forint volt. A befizetések viszont valóban csaknem 4 milliard forinttal, pontosabban 3 milliárd 680 millió forinttal meghaladták a tervezettet. Mivel az adóbefizetések a tanácsok bevételeit jelentik, a szabály úgy szól: ha az adóbefizetésekből származó pénz 4 százalékkal haladja meg a tervezettet, ez a többlet á tanácsoknál marad. Ha az adóbefizetési plusz 4 százaléknál is több, akkor a négy százalékon felüli rész kerül-vissza a központi költségvetésbe. E szabály szerint a négy százalékos többletet, csaknem 2,4 milliárd forintot már januárban megkapták a tanácsok. Felhasználásáról saját hatáskörükben döntenek. Nagy préló Baján Évről évre visszatérő fénypontja a bajai farsangnak a bu- nyevác nagy préló. Az elnevezés, mely fonót jelent magyarul, arra emlékeztet, hogy valamikor a falusi ember társas életének helyszínén, a közös munka közben dalolták az édes-bús bunyevác bácskai dalokat, majd táncra kerekedtek. (Gál Zoltán) , A pompás műsort messze földről érkezett, világot járt vendégek adták. Szabadka közelében van Tavan- kút község, innen érkezett a negyventagú, Marija Gubicsról elnevezett néptáncegyüttes. (Marija Gubicsról azt mondhatjuk, hogy a hor- vátok Dózsája volt.) Színpompás népviseletük, sodró lendületű táncuk hamar felforrósította a hangulatot. — Szabad egy fotót? — kérdeztem a vidám, baráti társaságtól. Téczeli Ivett és Kuruczné Mándics Izabella a közelmúltban egy népi- tánc-szemináriumon vett részt Újvidéken. Örömmel fedezték fel a vendégek között a szerbiai Tresztenik- ből jött Drágán Markovicsot és a vajdasági Kikindáról érkezett Retek Istvánt, akik mindketten a tanfolyam résztvevői voltak. KECSKEMÉTI ÜTINAPLÓ — KÖZTERÜLET-FELÜGYELET VAGY VALAMI MÁS? Mint kakukk a mezőn ... (5) A centrum felé haladókat felüditi a Batthyány utca utolsó száz métere. Különösen este szép ez a várostáj. A Három Gúnár barátságos fényei a szó jó értelmében kisvárosi hangulatot keltenek. Nappali világításnál azonban mar korántsem ilyen egyértelműen lelkesítő -az összkép. Vajon mit gondolhat Kecskemétről mondjuk a Német Szövetségi Köztársaság egyik patikatisztaságú településéről érkező kényelmes, a zajt leszámítva európai színvonalú hotelben megszálló, a környékkel ismerkedő vendég? Képtelen megérteni, hogy miért nem szállítják el a megsebzetten a járdán elnyúló lámpaoszlopot? Nincs az újrafestett háznak gazdája, aki az ajtókról eltüntetné a festéknyomokat? Kit tisztelitek meg az éjjel-nappali kukakiállítással? . Az útmenti szegélyparkokat ellepő papírhulladék kedvetleníti, ha kicsititá- volabb merészkedik^ E napokban valamivel kedvezőbb az összkép, de még mindig szemetesek a virágágyások, mert megfeleld szerszám híján a tisztogatásra fölfogadott rabok csak a nagy- ját gyűjtötték össze. (Még egy évtizede is hegyes végű bottal sétáltak a parkőrök és erre szúrták föl a papirt!.. ) Mit csinálnak a közterület-felügyelők? — bosszankodnak sokan. Olyan ritkán láthatók a megyeszékhely utcáin, mint kakukk a mezőn. Tehetetlenségük bosszantóbb az utcákat sokszor hosszú hetekig borító törmeléknél. Nem járna jobban a város, ha feladataikat— mint régen — átvállalnák a rend őrei? Tudom, kevesen vannak, de talán hatékonyabban vigyázhatnának a környezetre a városcímeres tányérsapkásoknál. Még esetleges létszámbővítést is megérne, mert tűrhetetlen a helyzet. Két közterület-felügyelővel szemrevételeztük a Batthyány utca és a Lenin tér környékét. Tíz lépést se tehettünk, hogy valami javítanivalót ne láttunk volna. Elhagyott gázcsövek emlékeztettek a vézetékcserére és a Dégáz nemtörődömségére. Gödrök és buckák nehezítették a közlekedést. m Sokak szerint jobban járna a város, ha a közterület-felügyeletre költött 750 ezer forintból gyorsan mozgó, jól felJ szerelt javitóbrigádokat Szerveznének. Járnák a várost, betömnék a gödröket, megigazítanák az elcsúszott csatornalefolyót, kiegyenesítenék az elgörbült lámpaoszlopot, áthelyeznék a szemkiverő, szabálytalanul fölaggatott közlekedési jelzőtáblákat, befestenék az elkoszolódott autóbuszvárókat, rendben tartanák a közlekedésirányító láippák mindig piszkos szekrényeit. Önmagát eltartaná egy-két ilyen csoport, mert leszámláznák az elvégzett munkát. A gondtól megszabaduló kö- zületek szívesén fizetnének. Ha nem, akkor következhetne a bírságolás. A mostani gyakorlat elfogadhatatlan. Tegyük fel, hogy észreveSznek valamilyen rendellenességet. Kinyomozzák az „elkövetőt (egy hét), elküldik a felszólítást, hogy ennyi és ennyi nap alatt állítsák vissza az eredeti állapotot. Ideális esetben (volt, van ilyen?) egy hónap alatt eltüntetik az épület, á járda, az utcai bútor, a park sebhelyét. Ha nem intézkedik a vétkes, újabb leveleket váltanak, múlik az idő, minden marad a régiben. Ha valaki mégis reklamálna, elküldik másolatban a pecsétes levelet: ők intézkedtek, a jövőben ennél vagy annál a vállalatnál érdeklődjön a tisztelt polgár. Arról nem is szólván, hogy hivatalokat, tanácsi intézményeket, befolyásos embereket legfeljebb véletlenül szólítanak fel, uram bocsá, büntetnek. Már egy külföldi tapasztalatcseréről beszámolva ajánlottam a városgazda kinevezését: Most ahány szervezet, ahány vállalat, annyifelé húz. A minap kivonult öt ember, két autó néhány négyzetméteres gödör betemetésére. Kérdezem: ha már itt vannak, miért nem dobnak néhány lapát betont a letöredezett járda kiigazítására? Csak néhány lépést kellene tenniök. De nem mozdulnak. — Ezt nem rendelték meg tőlünk. Majd ha megrendelik, jobbik esetben újra kivonulnak, újra eltöltenek égy fél napot. Várhatóan azonban létszámhiányra hivatkozva csak távoli határidőre vállalnák a munkát. Sorozatom befejező részében a szilig ház és a tanácsháza között szemlélődöm. Ha a vége jó, minden jó: utcaseprőkkel is találkozom. Kivétel nélkül a főtéren dolgozott aznap a teljes létszám: öt köztisztasági munkás. Heltai Nándor Kiskunmajsa újra város! Kiskunmajsa 1987 augusztusában ünnepelte mezővárossá avatásának 150. évfordulóját, most pedig azt ünnepelheti, hogy újra várossá nyilvánították. Miért szűnt meg ez a státusa? A jubileumi év egyik kiadványában ezt olvashatjuk: „A nagyközség leírásaiban olyan település képe tárul elénk, amely sokat szenvedett a különböző ország- dúlások során, az elemi csapások súlya alatt. Megrendült gazdasági helyzete miatt több mint száz évvel ezelőtt városi rangját a nagyközség besorolásával kényszerült felcserélni.” Vagyis, röviden: visszaminősítették. Ám Majsa polgárai — mintha fittyet hánytak volna erre — továbbra is élték a maguk kisvárosias életét, miközben — egy évszázadon át — vágyakoztak a régi rang visszaszerzésére. Az utóbbi tíz évben pedig tudatosan készítették elő, teremtették meg lépésről lépésre azokat a feltételeket, melyekkel megfelelhetnek a mai magyar kis várossal szemben támasztott követelményeknek. Erre ösztönözte őket a megye távlati településfejlesztési koncepciója is. Titkon már 1986-ban számítottak az „előléptetésre”, de — mint mondják- még akkor is háttérbe szorultak, mert körül vannak véve városokkal és előnyt élveztek azok a települések, amelyek jobban megfeleltek a területi szempontoknak. Tény, hogy Kiskunmajsa valójában már valamivel korábban fellépett a „ranglétra” magasabb fokára. Ezt az állapotot ez év elején végre szentesítette az Elnöki Tanács. A kisváros nem bővelkedik évszázados műemlékekben. Viszont annál nagyobb figyelmet érdemel az utóbbi évtizedekben elért kulturális, kommunális és gazdasági fejlődése, mely a városiasodását'eredményezte. Érdemes felvázolni a mai Kiskunmajsa „látképét”. Iskola és ABC az új övezetben Harminchárom éve saját gimnáziumban tanulhatnak tovább a majsai és a környékbeli gyerekek. Tizenöt éve épült fel a 216 személyes tanyai kollégium. Ennek szükségességét senki nem vitatja, azt viszont igen, hogy annak idején meg kellett-e szüntetni valamennyi tanyai iskolát. Ezért most azon gondolkoznak, hogy ahol igény van rá—a „közelebb a családhoz” elv alapján —, ott visszaállítják a tanyai tanítást. Évekkel ezelőtt bővítették a központi általános iskolát 6 tanteremmel, ám az ezerötszáz gyerek oktatását így sem sikerült megnyugtatóan megoldani, ezért 16 tantermes új iskolát építtetnek az új övezetben, amerre nagyrészt terjeszkedik a város. Az iskolát a Dutép Vállalat építi, egyelőre melegítőkonyhás étkezővel együtt. Az átadás: 1989. július 30-a. A kivitelezés jelenlegi helyzetéből arra lehet következtetni, hogy nem lesz határidőcsúszás és a munka minősége sem hagy majd kívánnivalót maga után. Egyébként később tornateremmel és saját konyhával bővítik az oktatási intézményt. Mellette készül a helyi áfész új ABC- áruházá, amely a tanulókat is kiszolgálja, papír- és írószerekkel is. A művelődés otthonai A városközpontban, a „bagolyvár” helyén emelték az 1960-as években a művelődési központ és könyvtár épüle• Épülő üdülőházak a strand mellett. • A termálstrand fedett része. • Szeptemberben tanévnyitó lesz a 16 tantermes új iskolában. • Családi házak a város új övezetében. tét. Ilyen szép közművelődési létesítménnyel akkoriban, s még hosszú ideig, csak kevés település dicsekedhetett Bács-Kiskunban. Lényegében ma is kielégíti az igényeket, de felújításra szorul. Mozitermét három évvel ezelőtt korszerűsítették. A ház egyébként — a kifejezetten szórakoztató célú rendezvények mellett — helyet ad több klubnak, egyesületnek, szervezetnek, újabban a Magyar Demokrata Fórum helyi szervezetének is. A könyvtár az irodalmi rendezvények rendszeres szervezője. A Félegyházi úton helytörténeti gyűjtemény, az Árpád úton tájház fogadja a Majsa múltja iránt érdeklődőket. Mindkét intézmény létrehozása a helyi Jonathán Termelőszövetkezetnek köszönhető. Évente száz új családi ház — közművek összefogással Néhány évvel ezelőtt még OTP- társasházak is épültek Kiskunmajsán, de a drágaságuk miatt ma már inkább családi házakba fektetik pénzüket az emberek. Évente mintegy száz család épít — többnyire kalákában — hosz- szabb időre tervezett, magasabb értékű, tetszetős házat. Rengeteget dolgoznak, gyakran majdnem erőn felüli költségeket vállalnak magukra a majsaiak. (Tóth Sándor felvételei) Hitükkel, fizikai és anyagi erejükkel — bár az utóbbi itt is fogytán van •— sokat tettek a városért. Társadalmi segítségükkel, anyagi áldozatvállalásukkal sikerült kiépíteni valamennyi alapközművet, gáz- és vízvezetékrendszert, járdahálózatot, parkokat. Programot dolgoztak ki a szilárd burkolatú úthálózat kiépítésére is. Az első évben, 1986-ban nyolc utcában 6 kilométer hosszú kövesút készült el a lakosság és a tanács pénzéből, fele-fele arányú teherviseléssel. Aztán lelassult ez a munka, mert kevesebb lett a lakosság pénze, szegényebb lett a helyi tanács is, és a megye sem tudott már segíteni. Évente azért egy-két utca „portalanítására” még futja az erőből. Termálfürdő — crossbar A városjelölt nagyközség hírét tovább növelte a múlt években a Jonathán Tsz termálfürdője, melynek a kiépítését 1984-ben kezdték meg. Fogadóépület, felnőtt- és gyermekmedence, majd 25 méteres úszómedence, téliesített, fedett fürdörész (három medencével) és kemping épült itt folyamatosán, majd bővítették a motelt és az éttermet. A gyógyhatású fürdővel szemben gombamódra nőttek ki a földből a vállalati és a magánüdülők. A fejlődés valamennyi mozzanatát lehetetlen e Cikkben felsorolni. Hiszen írhatnánk még sok mindenről részletesebben. Arról például, hogy mit jelent az időseknek a korszerű szociális intézmény, a tanyai embereknek, a külterületi központok lakóinak — Kígyós- puszta, Bodoglár, Tajó — az alapellátás biztosítása, vagy az egész településnek az 1000 állomásos, konténeres crossbar-telefonközpont, mely megnyitotta előttük a nagyvilágot. Évenként száz új távbeszélő készüléket kapcsolnak rá a hálózatra. Bőven lehetne foglalkozni az 1986-ban felavatott központi körzeti orvosi rendelővel, melyben a szétszórtan működő kis rendelőket egyesitették, s amelyben általános laboratóriumi vizsgálatokat végeznek, belgyógyászati, nő- és gyermekgyógyászati, sportorvosi és fogászati szakrendelések szolgálják az egészségügyet. Ezt a fejlesztési munkát méltán ismerték el az utóbbi években a meyei településfejlesztési verseny első helyezésével és a még nagyobb kitüntetéssel, a Nemzeti Zászlóval is. Az is az új város életéhez tartozik, hogy itt — legalább is egyelőre — nincsenek foglalkoztatási gondok, s hosszú évek óta nincs veszteséges gazdálkodó egység. Ezzel elégedettek, de nem megelégedettek a város vezető szervei, mert tisztában vannak azzal, hogy a gyorsan változó élet akár egyik napról a másikra is tartogathat meglepetéseket. Ezeknek elébe próbálnak menni. Ami pedig a jövőt illeti; álmok, elképzelések, tervek vannak még bőven. Ezek közül kettőt említünk meg. Kihelyezett vagy önálló mentőállomással szeretnék bővíteni, még teljesebbé tenni az egészségügyi szolgálatot. Ezt indokolja a nagy kiterjedésű tanyavüág is. Szorgalmazzák új postaforgalmi ház felépítését, egyidejűleg másik ezer állomásos konténer-telefonközpont létesítését, hogy hosszú távra elintéződjenek a telefongondok. Rapi Miklós
