Petőfi Népe, 1989. február (44. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-14 / 38. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLIV. évf. 38. szám Ára: 4,30 Ft 1989. február 14., kedd Az önálló kistermelők képviseletét is vállalják Megtartotta első ülését az Országgyűlés agrárszektora Hétfőn, a Parlament Vadászter­mében megtartotta első ülését az Országgyűlés agrárszektora, amely a parlamenti ügyrend sze­rint csoportként tevekenykedik. A csoport ülésén jelen volt és fel­szólalt Stadinger István, az Or­szággyűlés elnöke, valamint Ko­vács Imre, az MSZMP KB gazda­ságpolitikai osztályának vezetője. A csoport ülését Deák Géza, a Földesi Rákóczi Tsz elnöke, Hajdú- Bihar^megyei képviselő nyitotta meg. ÉáÉékeztetett arra: az agrár- szektort az Országgyűlés legutóbbi ülésszakán hozta letre egy kisebb létszámú csoport; ezt követően 115 képviselőt szólitottak föl a tagság­ra. Az ülésen 55 képviselő jelent meg, levélben további 15-en jelezték részvételi szándékukat, azt: fontos elfoglaltságuk miatt csak a további munkában tudnak részt venni. A csoport tagjai a mezőgazdasá­gi nagyüzemekben, az élelmiszer­feldolgozásban, az áfész-kiskeres- kedelembén, a mezőgazdaságigép- gyártásban, a környezetvédelem­ben és az élelmiszer-gazdasághoz kapcsolódó tudományágakban; valamint az oktatási intézmények­ben dolgozó országgyűlési képvi­selők. Az újonnan létrejött csoport 11 tagú vezetőséget választott. A cso­port elnöke Deák Géza (Hajdú- Bihar m.), alelnökei: Técsy László (Szabolcs-Szatmár m.) és Varga János (Tolna m ). A csoportot alkotó képviselők azért fogtak össze, hogy a falvak és a mezőgazdaság fejlődésének elő­segítésére összehangolják parla­menti tevékenységüket. Együttmű­ködnek a parlament mezőgazdasá­gi bizottságával is, ésszerű munka- megosztást kialakítva az élelmi­szer-gazdaság és a hozzá kapcsoló­dó más ágazatok, valamint a me­zőgazdasági települések általános,-' illetve részérdekeinek képviseleté­nél. Közös fellépéseket kezdemé­nyeznek — interpellációk, kérdé­sek, beadványok formájában — az agrárágazatot közvetlenül érintő törvényalkotó tevékenységben. Együttműködnek a mezőgazdasá­gi bizottságon kívül más parla­menti bizottságokkal is; a cél: egy­más törekvéseinek megismerése, valamint a társadalmi és gazdasági reformok megvalósításának együt­tes támogatása. Az agrárcsoport figyelemmel kíséri és munkájában felhasználja az új politikai-társa­dalmi szervezeteknek az élelmi­szer-gazdasággal kapcsolatom ész­revételeit és javaslatait, és az új pártok megalakulása után azok ide vonatkozó elképzeléseit is. A csoport ülésén foglalkozott az élelmiszer-gazdaságot érintő leg­fontosabb kérdésekkel, s az ágazat munkáját, eredményeit és gondjait taglaló helyzetelemző jelentést adott közre. Ebből kiderült: az ágazat az elmúlt években nehéz (Folytatás a 2. oldalon) Magyar—osztrák tárgyalások Nagycénken Németh Miklós miniszterelnök és Franz Vranitzky osztrák kancellár hétfőn délelőtt Nagycenken megkezdte határ menti munkatalálkozóját. Vranitzky kancellár röviddel tíz óra előtt érkezett a magyar határra, s onnan közvetlenül a kormányfői megbeszélés első színhelyére, a nagycenki Széchenyi-kastélyhoz hajtatott. A kastély parkjának bejáratánál vendéglá­tója, Németh Miklós üdvözölte a magas rangú látogatót. A két kormányfő és kíséretük ezután a múzeum igazgatójának szakavatott kalauzolásával megtekintette, a Széchenyi-emlékkiállítást. A reformkor legnagyobb ma­gyarjának szellemi öröksége előtt tisztelegve Németh Miklós és Franz Vranitzky bejegyzésével örökitette meg a látogatás emlékét a múzeum vendégkönyvében. Vranitzky kancellár köszönetét fejezte ki a barátságos fogadtatásért — mint írta — „ezen a magyar—osztrák összetartozás szem­pontjából jelképes helyen”. Németh Miklós bejegyzése Széchenyi alakját idézve arra emlékeztetett, hogy „a reformkor meghatározó szellemi atyja­ként Széchenyi utat és irányt mutatott a magyarságnak, mert hidat épített az akkori Európához és a jövőbe”. A rövid múzeumlátogatás után elkezdődött a magyar és az osztrák kormányfő tárgyalása. Ezen magyar részről jelen volt Kovács László kül­ügyminiszter-helyettes és Nagy János bécsi magyar nagykövet is, osztrák részről pedig Erich Schmidt, a külügyminisztérium politikai igazgatója és Franz Schmid budapesti osztrák nagykövet. , (Folytatás a 2. oldalon) Szovjet vezetők köszönő távirata Mihail Gorbacsov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizott­ságának főtitkára, a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsa elnökségének elnöke és Nyikolaj Rizskov, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának elnöke Grósz Ká- rolynak, az MSZMP főtitkárának, Straub F. Brúnónak, az Elnöki Tanács elnökének és Németh Miklósnak, a Minisztertanács elnökének küldött táviratban mondtak köszönetét a ma­gyar népnek a Szovjet-Örményorszá- got sújtó földrengés kapcsán kinyilvá­nított részvétért és segítségért. A táv­irat egyebek között megállapítja: „Há­lásak vagyunk minden magyar dolgo­zónak, vállalati és intézményi kollektí­vának azért; hogy a nehéz órákban szo­lidaritásukról és önzetlen segítségükről biztosították áz örmény népet. A szov­jet emberek végtelenül nagyra értékelik a nagylelkű támogatásnak e megnyil­vánulási formáit”. Hacsütörtök 1 4. oldal.' Kevesek áremelést és hatékonyak reformlépéseket KIK KAPNAK VÉDŐOLTÁST? Félezer kanyarós beteg a megyében Felkaptuk a fejünket, /amikor no­vemberben meghallottuk a kanyarójár­vány hírét. Utoljára 1981—f82-ben je- j gyeztek fel egy nagyobb járványt, az­óta viszont mintha eltűnt volna ez a betegség, a Köjál is évente csak egy-egy esetet regisztrált. Most meg már ezer- ‘ nél is több a kanyarós beteg. A megyé­ben december elején Baján és körzeté­hen kezdődött a járvány, majd észak felé haladva két hete Kiskunfélegyhá­zát és Kecskemétet is elérte. Jelenleg mintegy 500 a kanyarós betegek száma. A járvány okáról és a védőoltások mi­kéntjéről a megyei Köjál járványügyi osztályvezető főorvosát, dr. Takács Anikót kérdezzük.- — A betegség főként azokat veszé­lyezteti — tájékoztat bennünket —1| akik 1967. január 1. és 1973. június 30. között születtek. Felvetődik a kérdés, hogy miért éppen ezeket a korosztályo­kat érinti a járvány? Ennek az a magya­rázata, hogy az 1969-ben kezdődő vé­dőoltásokat csak kampányszerűen vé­gezték, s így sok gyerek kimaradt. A betegséget persze azok is megkap­hatják, akiket ekkor kanyaró elleni ol­tásban részesítettek. Ennek az az oka, hogy a hő- és fényérzékeny oltóanyag, ha nem mélyhűtőben tárolták'— már­pedig ez előfordulhatott—, hatásta­lanná vált. Ezenkívül a 60-as évek vak­cinája a szokottnál erősebb oltási reak­ciókat váltott ki, s hogy ezt csökkent­sék, előfordulhatott, hogy a megsza­bott mennyiségnél kevesebb oltóanya­got adtak be az orvosok, ezzel hatásta­lanítva az oltást. 1974 óta a 14 hónapos gyermekeket folyamatos rendben olt­ják jó minőségű vakcinával, az 1973 után születetteknek tehát megfelelő a védettségük. Természetesen közöttük is lehet, hogy valaki nem kapta meg a védőoltást, ezeket azonban már felku­tatták és pótlólag beoltották. ■— Mi a helyzet azokkal, akik 1967 előtt születtek? Ál tálában védettek, ugyanis — éppen azért, mert akkor még nem volt védőoltás — többnyire átestek a ka­nyarón. Sokan talán nem is tudnak róla, mert nem a típusos kanyarót kap­ták meg, nem jött elő tehát minden tünet. Egyébként ez a betegség magas (Folytatás a 2. oldalon) • Korszerű, tűkés gyártmányú gépekkel dolgoznak a Pallas nyomdában ...........de bizonyos munkákhoz ügyes kezű asszonyok keDenek. (Straszer András felvételei) je alatt jó néhányan a'betanított mun­kások közül teljesen elsajátították a szakma fortélyait, ugyanakkor sok fi­atal jelentkezett eddig is tanulónak. A lajosmizsei nyomda szoros mun­kakapcsolatban áll a közlönyök szer­kesztőségével, illetve a Pallas Köz­löny- és Kiadványszerkesztő Igazga­tósággal: ez az alapvető feltétele an­nak, hogy a különböző kiadványok gyorsan megjelennek. Volt rá példa, hogy a Parlamentben délután négy órakor átvett kézirat másnap már nyomtatásban látott napvilágot. Mindez persze végső soron az üzemen múlik. Lévén a szervezet kicsi, nincse­nek különböző osztályok, bürokrati­kus akadályok nem nehezítik munká­jukat. Jó a munkaszervezés, s nem utolsósorban a kollektíva hozzáállása a feladathoz. Tervek szerint a lajosmizsei nyom­da a vállalat önelszámoló egységeként folytatja majd munkáját. A létszámot I jövőre százötvenre növelik —jelenleg is sokan szeretnének itt dolgozni —, újabb gépeket vásárolnak. így lehető­ség nyílik arra, hogy az összes köz­lönyt Lajosmizsén nyomtassák, emel­lett más feladatokat is vállalhatnak. Az új üzem egyébként eddig is dolgo­zott külső megrendelésre; itt készül a Kapu című folyóirat is. GYORSAN MEGJELENNEK A KÖZLÖNYÖK Egy népszerű munkahely Gazdálkodó szervezeteknek,' válla­latoknak, intézményeknek munka­eszközt jelentenek ä különböző köz­lönyök. Ezek megjelentetésével azon­ban nyomdai kapacitás hiánya miatt gondok voltak korábban. Ezért dön­tött úgy a Minisztertanács, hogy nö­velni kell a Pallas Lap- és Könyvki­adó Vállalat termelőbázisát. Buda­pesthez közeli településen kerestek, s végül Lajosmizsén találtak ehhez megfelelő helyet és munkaerőt. A Kefe-, Seprű-, Fa és Vasipari Szö­vetkezet telepének használaton kívüli részét vásárolták meg. A csaknem 2000 négyzetméter alapterületű üzem átalakításából, fel­újításából a nyomda dolgozói kivet­ték a részüket, így olcsóbban és gyor­sabban elkészültek. Tavaly júniusban kezdték el a termelést. Örültek az új munkahelynek a lajosmizseiek. Jelen­leg ötvenen dolgoznak itt, többségük helybeli. Nettó keresetük legkevesebb 5500 forint, ám van olyan szakmun­kás is, akié eléri a 22 ezer forintot. A nyomda működésének fél esztende­EZ LESZ A KILENCEDIK Sajtó- tájékoztató a tavaszi fesztiválról Tegnap délelőtt tartották a Budapesti Tavaszi Fesztivál sajtótájékoztatóját a főváros­ban. A korábbi évek tapaszta­latairól, illetve a március 17-én kezdődő, immár kilencedik fesztivál kulturális és idegenfor­galmi jelentőségéről Andrikó Miklós kereskedelmi miniszté­riumi államtitkár tájékoztatta az érdeklődőket. Közismert, hogy Sopron és Szentendre után, négy esztendővel ezelőtt, Kecskemét is csatlakozott a Budapesti Tavaszi Fesztivál­hoz. Ä tegnapi eseményen részt vett Papesch László, a Bács- Kiskun Megyei Tanács műve­lődési osztályának vezetője is. Szomorú tény: egyre keve­sebb pénz jut napjainkban a kultúrára. Ettől függetlenül, a tavaszi fesztivál változatlanul sokszínű, gazdag programkíná­lattal rukkol elő. A zene, a szín­ház, a tánc-, a képző- és fotó­művészet, a folklór és a sport kedvelőit egyaránt sokféle, ér­dekes rendezvényre invitálják, nem feledkezve meg a fiatal korosztály művelődési, szóra­kozási igényeiről sem. Vagyis a fesztivál szlogenje változatlan: tíz nap, száz helyszín, ezer ese­mény. A tegnapi sajtótájékoztatón megtudtuk, hogy az idei ren­dezvénysorozat mintegy 60 mil­lió forintba kerül. Ám a haszon sem lebecsülendő. Konkrétab­ban: egy forint kiadása öt forint bevételt eredményez. Ez termé­szetesen nem a programokra el­adott belépőjegyek árának drasztikus emelésével érhető el. A jegyárak változatlanul 40 és ^ 300 forint között mozognak. Jelentősen fellendül azonban az idegenforgalom a fesztivál ide­jén — bár egyébként e tekintet­ben holtidénynek számit a már­cius országunkban. A szállodák kihasználtsága 12-20 százalé­kosról általában 80 százalékos­ra növekszik ilyenkor, s megtel­nek a vendéglátóüzletek. A legnagyobb érdeklődés va­lószínűleg most is az Utazás '89 kiállítást kíséri majd. A ko­molyzenei programok a kezde­tektől a fesztivál gerincét képe­zik. Az idén 43 hangversenyt tartanak hazai és külföldi (ame­rikai, spanyol, francia, német, svájci stb.) művészek közremű­ködésével. A Photo expo cimű nemzetközi kiállításon 44 or­szág mintegy kétszáz fotósának legkiemelkedőbb alkotásait tárják közszemlére. Bemutatják a világ legnagyobb háborús fo­tósának tartott Robert Capa kétszáz darabos kollekcióját is. Négy New York-i magángyűj­teményből száz rajz érkezik a Szépművészeti Múzeumba a fesztivál alkalmából. Egy-kettő az alkotók névsorából: Leonar­do, Raffaello, Tiziano, Remb­randt, Picasso.». Goya rézkar­caiból 218-at állítanak ki. A győri, a szegedi és a pécsi balett produkcióin kívül kö­zönség elé lép az amerikai Jose Limon Táncegyüttes is... H Kecskeméten minden bi­zonnyal nagy érdeklődés kíséri majd a tavaszi napokon a port- landi és a kölni filharmoniku­sok hangversenyeit, ahogy Ko­csis Zoltán zongoraestje vagy a Rajkózenekar műsora is várha­tóan sokakat, fog érdekelni. A kiállító művészek közül is csak néhányat emlitünk ez al­kalommal: Macskássy Izolda grafikus, Keserű Ilona festő, Es- kulits Tamás szobrász alkotásai lesznek láthatóak önálló kiállí­táson, de tárlatot rendeznek egyebek mellett a nemzetközi kerámiastúdióban készült alko­tásokból, illetve az olasz naiv művészek munkáiból is. Részletes felvilágosítás és je­gyek a Bács-Kiskun Megyéi Rendező Irodánál kaphatók. K. E.

Next

/
Oldalképek
Tartalom