Petőfi Népe, 1989. február (44. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-08 / 33. szám
1989. február 8. • PETŐFI NÉPE • 5 A közgazdászképzés lehetőségei a Dél-Alföldön Az érdeklődők körében közismert, hogy a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem kihelyezett tagozata Szegeden van. A tagozat tevékenységének bővítését célzó kezdeményezésre tájékoztatót adunk az 1989 szeptemberében kezdődő új tanév terveiről. Közgazdászképzés Az új első évfolyam is a most folyó tanévben bevezetett úgynevezett kétlépcsős képzési rendszerbe kapcsolódik be. Nappali évfolyamot a % egyetem csak Budapesten indít. Az esti, levelező tagozaton a kétlépcsős oktatás első szakasza 5 félév. E szakaszban lényegében a későbbi specializációtól független, egységes program alapján sajátítják el a hallgatók az alapozó ismereteket. A hatodik félévtől a képzés kétfelé, az egyetemi, illetve a főiskolai szintre ágazik el. Az egyetemi szinten három szak (általános közgazdasági, gazdálkodási és társadalomgazdasági) választható. Mind az egyetemi, mind a főiskolai szintű képzés befejező szakaszában további konkrét szakirányok (például gazdaságpolitika, ipar, marketing, pénzügy stb.) szerint differenciálódik a képzés. A teljes képzési idő — az 5 alapozó félévvel együtt—az egyetemi ágon 12 félév, a főiskolai ágon 8 félév. A kihelyezett tagozat hallgatóinak foglalkozásait Szegeden a JÄTE épületében tartják, a szorgalmi időszakban minden héten általában csütörtökön délután és pénteken egész nap. A közgazdasági egyetem felvételi vizsgatárgyai egyrészt —minden felvételiző számára kötelezően — a matematika, másrészt választhatóan történelem vagy politikai gazdaságtan. A közgazdasági szakközép- iskolában végzett jelentkezők egyéb szaktárgyakat is választhatnak. Eztki i felsorolása és a helyettesítés Szabályai' a;;Művelődési Minisztéri-- um „Felsőoktatási feLvételi tájékoztató” című kiadványában tanulmányozható. Mentesül a felvételi vizsga alól az, aki felsőoktatásban szerzett oklevél alapján kéri felvételét. Ez esetben a jelentkezőt felvételi elbeszélgetésre hívják be. A jelentkezési lapokat március l-jéig kell eljuttatni a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem budapesti címére. A felvételi vizsgák, illetve elbeszélgetések Budapesten lesznek. Jogászok, közgazdasági szakosító képzés A közgazdasági egyetem többféle posztgraduális képzési formát hirdet meg, ezek között a jogász közgazdász képzést, amely a jogi diplomával rendelkezők továbbképzési formája, s amely sikeres tanulmányi munka esetén a „közgazdasági szakokleveles jogász” oklevelet nyújtja. A felmérések szerint a dél-alföldi régióban igen sok jogász dolgozik közgazdasági szakismereteket igénylő munkakörökben. Ezért a szükséges feltételek mellett 1989 szeptemberében megszervezik a kihelyezett jogász—közgazdasági szakosító kurzust. Feltétel a kellő számú jelentkező. E képzési formában a tanulmányi idő 4 félév. Félévenként 5-7 vizsgát tesznek a hallgatók, a tanulmányi munka diplomadolgozat megvédésével, illetve államvizsgával zárul. Az előadások és egyéb foglalkozások száma félévenként 140-160 óra. A beosztását később alakítják ki. A képzés önköltséges, a térítési díj a hallgatói létszám függvénye, előzetes számítások szerint 5—7000 forint lesz. E képzési formánál felvételi vizsga nincs, a jelentkezők felvételi elbeszélgetésen 1 vesznek részt. Most szükség van a jelentkezők várható számának felmérésére. Ezért — lehetőleg február közepéig — személyesen, levélben vagy telefonon közöljék jelentkezési szándékukat az érdeklődő jogászok, illetve képviselőik a kihelyezett tagozaton. Nyomatékosan felhívják a figyelmet arra, hogy ez a jelentkezés nem helyettesíti a „Jelentkezési lap” nyomtatványt, amelyet — az alapképzéshez hasonlóan — március 1- jéig a Marx Károly Közgazdaság- tudományi Egyetem budapesti címére kell küldeni. * Mindkét tervezett oktatási formáról további információkat nyújt a már említett minisztériumi tájékoztató, amely a könyvesboltokban kapható. Felvilágosítás kérhető a JATE Politikai Gazdasági Tanszék, 6722 Szeged, Petőfi Sándor sugárút 30—34. Telefon: 21- 611. Oktatásszervező: dr. Czagány László docens. KÜLÖNLEGES KERTESZET • Csizmadia István kertészetében 2000 tőn virágzik a gerbera. Jól vizsgázott az új technológia. ( Egy virágtő csak pár deka. Föld helyett műszál • A ■ keverőberendezés, amelyben a folyékony tápanyag készül. A virágkertészet és a zöldségtermesztés során legnagyobb gondot a föld fertőzése okozza. Ennek a kiküszöbölésére egy holland találmány, az ún. grodán technológia — amelynek lényege az, hogy föld helyett műszálba ültetik a növényeket — megvalósítására vállalkozott hazánkban elsőként Csizmadia István győri kertész. Ezzel a módszerrel az eddigi 50 százalékról 1-2 százalékra tudta csökkenteni a fertőzést. Az új technológiával kevesebb energia és hely is elegendő a növénytermesztéshez és a nehéz fizikai munkát is csökkenteni lehet. A növényekhez csővezetéken jut el a folyékony tápanyag. (MTI-fotó) Ezen a kis csövön érkezik a növényi táplálék. *oo- ti ßttuuon cutHÓiutsi mini A NAGY ÉHÍNSÉG UKRAJNÁBAN (III.) Három-négy millió áldozat — Az 1921-es nagy éhínség idején óriási kampányt szerveztek az éhezők megsegítésére. Működött egy társadalmi bizottság, a Pravdában naponta megjelent a „Segítség az éhezőknek” rovat, pénzadományok érkeztek külföldről. Voltak-e hasonló segélyakciók 1933- ban? . — Ilyenről szó sem lehetett, hiszen hivatalosan nem ismerték el, hogy éhínség van. Megdöbbentem, amikor átnéztem az ukrán lapok 1933-as évfolyamát. Egy szó sem volt bennük az éhínségről! Lelkes beszámolók a sikerekről, az újabb győzelmekről... És csak a vezércikkek bőszült hangneméből lehet —: és csak most — sejteni valamit. Segítség ... Tudomásunk van róla, hogy ukrán művészek megpróbáltak gyűjtést indítani, de próbálkozá- süknak azonnal véget vetettek. ,'L^ Hogyan reagált a külföld az 1933- as nagy éhínségre? — Külföldön azonnal tudomást szereztek róla. Rengeteg hír jelent meg a Ívovi lapokban. Valószínű, hogy sokaknak sikerült átjutniuk a határon Nyu-. gat-Ukrajna lengyel fennhatóság alatt álló területére. A nyugati lapokban közölt híreket nálunk természetesen nacionalista és ellenséges híreknek minősítették. Az információk azonban mégiscsak kiszivárogtak külföldre. Olvastam külföldi diplomaták jelentéseit. A kijevi német konzulátus például arról számolt be, hogy három területen — a kijevi, a csemyigovi és vinyickai területen — két és fél millióémber éhezik. Az éhínség okaként a német konzulátus a kolhozrendszer bevezetését említette. A végkövetkeztetés: katasztrófa. Fennmaradtak fényképek, amelyeket a harkovi német konzul felesége készített a városi utcákon heverő éhenhalt emberekről. írtak az éhínségről a-finn, svájci, angol napilapok, Ukrajnában járt a francia Le Matin tudósítója. Kanadai filmesek dokumentumfilmet forgattak az éhínségről, számtalan könyv jelent meg külföldön. Sajnos mindez számunkra ma is hozzáférhetetlen! 1933 augusztusában látogatott Ukrajnába Edouard Herriot neves francia ’ politikus. Odesszából Kijeven át utazott Harkovba. E korszak diplomáciai jelentései nyíltan megmondják, hogy Hérriot-nak Potemkin-falvakat mutogattak. Kihordók járták a házakat, kenyeret osztogattak, a kapuban ott álltak a tiszta kötényt viselő „gazdák” ... És őrködtek, nehogy Herriot éhező emberbe botoljék. Ezek után Herriot visszatért Franciaországba és jelentette: éhínségről nincs szó. Ez bizonyos fokig fedezékül szolgált a sztálini rendszer számára. De azért világszerte volt aggodalom. Ukrán származású amerikai állampolgárok 1933-ban a Kongresszushoz fordultak: az ügy azzal végződött, hogy 1934. január 13-án Makszim Litvinov külügyi népbiztos külön nyilatkozatban jelentette be, hogy nálunk semmiféle éhínség nincs, minden ezzel kapcsolatos híresztelés alaptalan. Természetes, hogy ezek után külföldi segélyekről nem lehetett szó, az éhezők teljesen magukra maradtak. „Előfordult, hogy még élő embereket vittek ki a temetőbe és a halottakkal együtt tömegsírba dobták őket. Ez történt Hotina Revenkóval. Amikor érte jöttek, még élt. Lábánál fogva kezdték kivonszolni a házból a szekérhez. „Hová visznek? Répát adjatok, enni akarok, élni akarok” — könyör- gött Hotina. Még harmincéves sem volt. „Még mit nem, holnap is eljöjjünk érted?” §§ förmedtek rá és lábánál fogva kivonszolták, a szekérre hajították. Kivitték a temetőbe, bedobták a tömegsírba. Nem esett a hátára, kuporgott, a gödör széléhez lapult. Fejberúgták és akkor elzuhant... Vdovicsenko Motiját két — még élő — gyermekével ugyancsak kivitték a temetőbe és eltemették. Sok ilyen eset volt.” (Tatjana Jakovlevna Vdovicsenko visszaemlékezése, Cserkasszi terület, liszjanikojevi járás, Buzsanka falu.) — Nem vitás, hogy amikor a sztálinizmus áldozatairól beszélünk, nem feledkezhetünk meg azokról a milliókról, akik 1933-ban éhen haltak. De hányán is voltak? Különböző források különböző számokat közölnek. '— A pontok számot rendkívül nehéz megállapítani. Voltak olyan falvak, ahol a lakosság 25-50 százaléka elpusztult. Más falvak teljes lakossága meghalt. 1932 végén, 1933 elején Ukrajnában iszonyatos termést takarítottak be — holttestekből. Elmodta nekem valar ki, aki akkor egyetemi hallgató volt, hogy mikor első mezőgazdasági gyakorlatára küldték, az volt a munkája, hogy holttesteket kellett eltakarítania. A „betakarítókat” a városokból küldték, gyakran a hadsereget bízták meg ezzel a feladattal. Tömegsírokba dobálták a holtakat, külön sírok megásá1- sára nem volt lehetőség. Eleinte még próbálták számolni a halottakat, próbáltak nyilvántartást vezetni. De a kő- • vetkező évben — mint elmondták nekem — a GPU dolgozói elvittek minden olyan dokumentumot, amelyben akárcsak említés is esett arról, ki és mikor halt meg és hol temették el. Ezért igen nehéz számításokat végezni. Egy finn újságíró könyvében már 1935-ben arról írt, hogy Ukrajnában 8 millió ember halt éhen. Végeztek számításokat külföldi demográfusok is. Ők 7,7 millió halottról beszélnek. A Pravdában nemrég megjelent cikk a legobjektívebb becslésnek Robert Davis és Stephen Wheatecroft nyugati történészek, Barbara Anderson és Brian Silver adatait tekinti: e szerzők szerint 3-4 millió ember halt nálunk éhen. Bizonyára elmondják majd véleményüket a mi szakembereink is (az 1937-es szovjet népszámlálást, amely az igazságnak megfelelően mutatta a Szovjetunió népességének csökkenését, hibásnak minősítették és a népszámlálás szervezőit letartóztatták). De bármekkora is volt az áldozatok száma, 1 millió vagy 10 millió, a sztálini kormányzat 1933-as szerepe ebben a kérdésben számomra nem vitás. A sztálini kormányzat elvette a parasztoktól az általuk megtermelt termést. Megfosztotta őket attól a lehetőségtől, hogy elmeneküljenek az éhínség sújtotta vidékről. Kivégezte őket azért, hogy pár búzakalászt elvittek a kolhozföldről. Ez tudatos népirtó politika volt. És ha már valamilyen jelenséget a vezetőkről neveznek el, akkor teljes joggal mondhatnánk: „a Sztálinról elnevezett éhínség”. • . (Folytatjuk) (Köv.: 4. Okok és következmények) Tisztelt Hölgyem, Uram! Biztos vagyok abban, hogy már átolvasta az adóbevallási útmutatót. Valószínűleg már az iv kitöltésével Is megpróbálkozott. Reméljük tapasztalta, hogy az útmutató ehhez kellő segítséget nyújt. Ha mégis maradt az ön számára nyitott kérdés, t ezzel is számoltunk. Az ország nagyon sok pontján szolgálunk személyesen tanáccsal, fiz Önhöz legközelebbi tanácsadóhelyet feltüntettük az 5 Fontos Pont című plakáton. További jelentkezésünkig Üdvözlettel: ADÓ- ÉS PÉNZÜGYI ELLENŐRZÉS! HIVATAL ELNÖK
