Petőfi Népe, 1989. február (44. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-07 / 32. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1989. február 7. Nem adott biztosítékot Iszlámábád Sevardnadze sajtóértekezlete Jóllehet nincs yita közöttünk arról, hogy az afganisztáni problémára poli­tikai megoldást kell találni, mi több, annak kulcsfontosságú elemeiről ha­sonlóan is vélekedünk, mégis jó néhány kérdésben eltérnek álláspontjaink — jelentette ki Eduard Sevardnadze szov­jet külügyminiszter hétfőn Iszlámábád­ban. Sajtóértekezlete zárta le másfél napos pakisztáni villámlátogatását. A külügyminiszter volt az első magas rangú szovjet vezető, akit két évtized elteltével fogadtak Iszlámábádban. Bár voltak olyan találgatások, hogy Eduard Sevardnadze azért halasztotta hétfőre hazautazását, mert esetleg meg­beszéléseket folytat majd a pakisztáni székhelyű afgán ellenzék képviselőivel is, a szovjet külügyminiszter sajtóérte­kezletén közölte, hogy nem találkozott velük. Szavaiból kiderült, hogy nem sikerült meggyőznie a pakisztáni veze­tőket az afgán ellenzéki csoportoknak nyújtott katonai támogatás beszünteté­sének szükségességéről, annak ellenére, hogy Iszlámábád is a politikai rende­zésre teszi a hangsúlyt. Eduard Sevardnadze elismerte, hogy valóban nem kapott biztosítékot az isz- lámábádi kormányzattól a katonai tá­mogatás leállítására, noha a genfi egyezmény előírja azt. Jelezte, hogy átadta az iszlámábádi vezetőknek azt a térképet, amelyen pontosan meg van­nak jelölve a pakisztáni területen mű­ködő afgán kiképző táborok. Nyilván­valóvá tette, hogy ha a harc folytatódik Afganisztánban, akkor a Szovjetunió továbbra is támogatásban fogja része­síteni a kabuli kormányt. Leszögezte azonban, hogy Moszkva nem fog újra katonákat küldeni afgán földre. A szovjet külügyminiszter sajtóérte­kezletén kijelentette, hogy az Afganisz­táni Népi Demokratikus Párt (ANDP) részvétele nélkül szilárd kormányzat nem jöhet létre Kabulban. „Akár tet­szik, akár .nem, a párt a legerőteljesebb és legszervezettebb hatalmi tényező af­gán földön” — mondta. Igen sajnála­tosnak nevezte, hogy az ellenzéki cso­portok nem hívták meg az ANDP kül­dötteit a „konzultatív tanácsnak” feb­ruár 10-ére meghirdetett alakuló ülésé­re. Sevardnadze indítványozta, hogy az ENSZ-főtitkár megbízottainak jelenlé­tében tartsanak találkozót az összes afgán csoport és szervezet képviselői a megoldás megvitatására. Emlékeztetett arra a szovjet javaslatra, amely nemzet­közi értekezlet ' összehívását szorgal­mazta az afgán rendezés érdekében. VARSÓI KEREKASZTAL Terítéken a megegyezés Zsebesi Zsolt, az MTI tudósítója jelenti: A lengyel minisztertanács palotájának oszlopcsarnokában több mint 20 perces késéssel, 10 perccel fél három előtt 57 résztvevővel megkezdődött a lengyel kerék­asztal-tanácskozás, amelyen a lengyel társadalmi és politikai élet képviselői megál­lapodást kívánnak kidolgozni az országban elengedhetetlen gazdasági, társadalmi és politikai reformok kérdésében, beleértve a hatalom új, koalíciós elosztását, a \ lengyel politikai ellenzék, benne a Szolidaritás legalizálását is. A hatalmas kerekasztal közrezárta térben a lengyel nemzeti színeket jelképező óriási virágcsokor áll, mig a falak mentén a tanácskozás titkársága, a szóvivők, köztük Jerzy Urban, a lengyel kormány szóvivője foglalt helyet. A televíziós kamerák és a fotóriporterek kereszttüzében elsőként a törvényes lengyel szakszervezeti mozgalom, a OPZZ képviselői foglaltak helyet nyolcán, Alfred Miodowicz elnök vezetésével az asztal mellett, majd a házigazdák: Czeslaw Kiszczak belügyminiszter, a LEMP KB Politikai Bizottságának tagja, a kerékasz­tal gondolatának megfogalmazója és Stanislaw Ciosek, a LEMP KB PB tagja, a KB titkára, a lengyel népfront főtitkára, a kerekasztal előkészítésének egyik legaktívabb résztvevője. Utolsónak érkezett a terembe Lech Walesa és a Szolidaritás 25 fős küldöttsége, benne Adam Michnik és Jacek Kuron, Bronislaw Geremek professzor és Zbigniew Buják. Ezt követően távozásra szólították fel a jelenlévő újságírókat és csak a len­gyel televízió stábja maradt a helyszínen, hogy rögzítse a tanácskozás megnyitóját. SZOVJET—KÍNAI KÖZÖS NYILATKOZAT Politikai rendezést Kambodzsában A választások döntsenek Kilencpontos nyilatkozatban összegezte a kambodzsai kérdéssel kap­csolatos álláspontját Eduard Sevardnadze szovjet és Csien Csi-csen kínai külügyminiszter. A TASZSZ hírügynökség által ismertetett dokumentum szerint mind­két fél kívánatosnak tartja a kambodzsai válság politikai eszközökkel történő, gyors, igazságos és. ésszerű rendezését és kész erőfeszítéseket tenni e cél eléréséért. A Szovjetunió és Kína közös meggyőződése, hogy a vietnami csapatok kivonása fontos részét képezi a politikai rendezésnek. Remélik, hogy a vietnami döntés, amely szerint ez év szeptemberéig teljesen kivonják a vietnami csapatokat Kambodzsából, elősegíti a kambodzsai válság más vonatkozásainak rendezését is. Mindkét fél úgy tartja, hogy a vietnami csapatkivonással párhuzamo­san az érintett országoknak fokozatosan csökkenteniük kell az összes kambodzsai erő számára nyújtott katonai segélyeket, egészen e támoga­tások teljes felszámolásáig. A Szovjetuniónak és Kínának egyaránt az a véleménye, hogy Kambo­dzsa belső problémáit a különböző kambodzsai erőknek kell megoldani­uk külső beavatkozásoktól mentes tárgyalások útján. A Szovjetunió és Kína üdvözli a négy kambodzsai csoport párbeszédét és reméli, hogy az eredménnyel jár majd. A Szovjetunió és Kína tiszteletben fogja tartani a jövőbeni kambodzsai szabad választások eredményeit. MÁTÓL: GENFBEN Leszerelési értekezlet A genfi leszerelési értekezlet ma kezdődő ülésszakán tovább­ra is a vegyi fegyverek betiltása lesz a fő téma Mmondotta Jurij Nazarkin, az értekezleten részt vevő szovjet küldöttség vezetője a TASZSZ szovjet hírügynök­ségnek adott nyilatkozatában. Nazarkin hangoztatta, hogy a vegyi-fegyverek betiltásáról tartott párizsi konferencia jelen­tős lökést adott a mostani tár­gyalásoknak. A jelenlegi sza­kaszban számos más leszerelési kérdés is '.terítékre kerül, így a résztvevők megpróbálják befe­jezni a nukleáris robbantások teljes körű ^betiltásáról szóló többoldalú egyezmény gyakor­lati előkészítését, és az űrfegy­verkezés kérdésének tanulmá­nyozása után megkísérelnek az űrfegyverkezést megtiltó konk­rét intézkedéseket hozni. Eduard -Sevardnadze külügy­miniszternek a párizsi konferen­cián elhangzott kijelentése kap­csán, amely szerint a Szovjet­unió jelentős késéssel állította le a vegyi fegyverek gyártását, s a hatalmas készletek felhalmozá­sa kolosszális • eszközöket emésztett fel, elhangzott a kér­dés: mi volt ennek az oka, és van-e garancia, hogy ez nem is­métlődhet meg? A szovjet küldöttség vezetője válaszában a szovjet védelmi ipart övező túlzott titkolózást, a tárcaérdek államérdek elé he­lyezését említette okként. Ah­hoz, hogy ez ne ismétlődhessen meg, nagyobb nyilvánosságra van szükség a védelemmel kap­csolatos döntések meghozatala­kor, s el kell különíteni a valós katonai -titkokat a véltektől ^ mondotta. LUXUSVILLA PARANÁBAN Stroessnert Brazília befogadta A brazil kormány vásámap po­litikai menedékjogot adott AÍfredo Stroessner tábornoknak, Paraguay volt diktátorának. Stroessner fele­sége és Gustavo nevű ezredes rangú fia társaságában magyar idő sze­rint hétfőre virradóra a Lineas Ae- reas Paraguayas Boeing 707 típusú gépének fedélzetén Sao Paulóba érkezett, majd a brazil légierő gé­pén Goias állam Itumbiara nevű városába szállították, Rio de Jane- irótól 1225 kilométerrel északke­letre. A brazil külügyminisztérium hi­vatalos közleménye szerint a Saf- ney-kormány a brazil alkotmány alapján, és a politikai menedékjog­gal kapcsolatos brazil hagyomá­nyok, továbbá a nemzetközi jog szellemében fogadta be Stroess­nert. A politikai menedékjog meg­adását az új paraguayi kormány és Stroessner fia, Gustavo kérte áll a közleményben. Rio de Janeiró-i értesülés szerint a Stroessner családnak Brazíliában luxusvillája van a Parana állambeli Guaratubában. Valószínűnek tart­ják, hogy Stroessnerék ott készül­nek letelepedni. NAPIRENDEN: ' Az iraki—iráni béketárgyalások felújítása Tárik Aziz iraki külügyminiszter hétfőn New Yorkba utazott, hogy Javier Perez de Cuellar ENSZ-főtitkárral tanácskozzék az iraki—iráni béketárgyalások felújí­tásáról. A hét folyamán New Yorkba várják az iráni külügyminisztert , is. Ali Akbar Velajatí hétfői teheráni sajtóértekezletén bejelentette, hogy hamarosan felújítják a két fél közötti közvetlen tárgyalásokat.az ENSZ BT 598. számú tűzszüneti határozatának végrehajtásáról. Az iraki külügyminiszter múlt héten az ENSZ főtitkárához intézett üzenetében kifejtette, hogy országa kész a közvetlen béketárgyalásokra Iránnal. Iraki megíté­lés szerint a rendezést az akadályozza, hogy eddig nem sikerült kijelölni a két ország határát a Satt-El-Arab vizein. Velajatí iráni külügyminiszter ugyanakkor úgy vélekedett, hogy a közvetlen párbeszéd csak akkor lehet eredményes, ha Irak kivonja csapatait az iráni terüle­tekről. Irán szerint mintegy ezer négyzetkilométer iráni területet tartanak meg­szállva iraki katonák. Velajatí sajtóértekezletén kijelentette, hogy országa folytat­ni kívánja a forradalom exportjának politikáját, de hozzátette, hogy ez nem jelenti a forradalom fegyverrel alátámasztott exportját. Kennan megegyezésre szólít fel a Szovjetunióval A Szovjetunióhoz való közeledésre, fegyverzetkorlátozási megállapodásokra, a kereskedelmi korlátozások eltörlésére szólította fel a Bush-kormányt George Kennan. Az ismert veterán amerikai diplomata többször szolgált Moszkvában és 1947-ben ő hirdette meg a Szovjetunió „megfékezésének*' hidegháborús politikáját. Kennan a The New York Times vasárnapi mellékletében hosszú tanulmányban elemezte a két ország kapcsolatait és arra a következtetésre jut, hogy a Bush-kormánynak sürgető érdeke válaszolni a gorbacsovi politika kezdeményezéseire. Amennyiben Washington is akarta volna, már meg lehetett volna állapodni az atomkísérletek teljes eltiltásában, a hadászati támadófegy­verek 50 százalékos csökkentésében — ahelyett, hogy Amerika elsőbbséget adott az ürvédelmi terveknek és hadászati fegyverei korszerűsítésének — állapítja meg. Kenyan síkraszáll azért, hogy a 70-es évek korlátozásait eltörölve adják meg a Szovjetuniónak a normális kereskedelmi feltételeket. A nagytekintélyű szakértő méltatja Mihail Gorbacsov „páratlan helyzetfelismerését, látókö­rét és bátorságát”, amellyel küzd tervei megvalósításáért ellenfeléivel, akiket a „viszonylagos középszerűség és á szellemi szegénység” jellemez. A Szovjetunió átalakítása Gorbacsov szemé­lyétől függetlenül is folytatódni fog, hiszen a reformokat egyrészt törvénybe iktatták, másrészt senki nem jelentkezett alternatívával, úja. Kennan szerint a Szovjetunió nemzetiségeinek megmozdulásai és a helyzet alakulása a szocialis- * ta országokban olyan helyzethez is vezethet, „amely nemcsak a Szovjetunió politikai, hanem szoro­san vett katonai védelmi érdekeit is veszélyeztetheti, aminek komoly következményei lehetnek”. A tudós mindenesetre rámutat: az Egyesült Államoknak „az ejmúlt 70 évben most van a legjobb lehetősége arra, hogy normális építő és reményteli viszonyt teremtsen a Szovjetunióval”. Módosították a bős—nagymarosi vízlépcsőrendszer részhatáridőit Medgyessy Péter miniszterel­nök-helyettes és Pavel Hrivnák, a Csehszlovák Szocialista Köztársa­ság kormányának első elnökhe­lyettese hétfőn Budapesten jegyző­könyvet írt alá; ebben módosítot­ták a bős (Gabcsikovo)—nagyma­rosi vízlépcsőrendszer építése so­rán történő kölcsönös segítség- nyújtásról 1977. szeptember 16-án aláírt kormányközi megállapo­dást. A változtatást a felek 1987 —1988 folyamán előkészítették, és mindkét részről jóváhagyták. A jegyzőkönyv a vízlépcsőrend­szer üzembe helyezésének részletes határidőit tartaltíiazza. Ehhez kapcsolódva a csehszlovák partne­rek vállalják, hogy a védőműveket megfelelő ütembén építik fel. A módosított határidők a vízlép­csőrendszer megvalósításáról kö­tött államközi szerződésben a munkák befejezésére megállapított végső határidőt nem érintik. Hs * * Havas Péter, a bős—nagymaro­si vízlépcsőrendszer kormánymeg­hatalmazottja a jegyzőkönyv alá­írásának kapcsán tájékoztatta az MTI munkatársát a megállapodás részleteiről. Elmondotta: a mosta­ni jegyzőkönyv-aláírást az tette szükségessé, hogy a magyar fél a nagymarosi vízlépcsőt építő oszt­rák partnerekkel már korábban arról kötött megállapodást, hogy egy és negyed évvel hamarabb feje­zik be a munkálatokat, annak elle­nére, hogy azokhoz később kezd­tek hozzá. Ehhez az ütemtervhez kellett igazítani a bősi erőmű mun­kálatait is; a két fél szakemberei között még 1987-ben, majd kor- inányszinten 1988-ban megtörtént a szükséges egyeztetés, amelynek hivatalos jegyzőkönyvét ezúttal ír­ták alá. Eszerint a bősi vízierőmű első gépegységét változatlanul az 1990. július 1-jei határidőre helye­zik üzembe, ám a további hét tur­binát nem öt, hanem háromhóna­ponként; jgy együttvéve 14 hónap­pal hamarább adják át. A korábbi üzembe helyezéssel 2500 gigawatt­óra elektromos energiához jut a két ország, s ennek fele Magyaror­szágot illeti. A bős—nagymarosi vízlépcsőrendszer teljes kiépítése változatlanul 1994-ben fejeződik be. A Független Kisgazdapárt a megbékélést kívánja Szimbolikus jelentőségű lépést tett Pozsgay Imre az 1956-os események új politikai értékelése felé — állapítja meg az a nyilatkozat, amelyet a Független Kisgazdapárt hétfőn juttatott el a Ma­gyar Távirati Irodához. Az 1956-os ésemények népfelkelés­ként értékelése! sokkal közelebb áll a magyar közvéleményhez és a Független Kisgazdapárt tényekkel alátámasztott véleményéhez, 'mint a korábbi megfo­galmazások — hangoztatja a szervezet, ugyanakkor aggodalmának ad hangot az e reális megközelítést ellenző erők megnyilvánulásaival kapcsolatban. A Független Kisgazdapárt 1956 ok­tóberét nemzeti felkelésnek és a sztáli­nizmussal szembeni forradalomnak te­kinti. Úgy véli: az októberi napok min­den véráldozata nemzeti tragédiánk ré­sze. A Történelmi Albizottság Pozsgay Imre által ismertetett értékelését a tár­sadalom számára elfogadható komp­romisszumnak ítéli. A Független Kis­gazdapárt a társadalmi megbékélést kí­vánja és támogat minden olyan politi­kai lépést és megnyilatkozást, amely ebbe az irányba mutat — szögezi le a nyilatkozat. (MTI) EGYETEMES MAGYARSÁG, TÖRTÉNELMI IGAZSÁGTÉTEL Független szervezetek a nemzeti közmegegyezésről A független politikai és társadalmi szervezetek, szövetségek és pártok a legnagyobb felelősségtudattal kívánják szolgálni az alkotmányos és demokratikus Magyarország megteremtésére irányuló törekvéseket, a súlyos gazdasági, társadalmi és erkölcsi válságból történő kiemelkedést B- hangoztatja az a nyilatkozat, amelyet hétfőn juttattak el a Magyar Távirati Irodához. A hatalom és a társadalom kiegyezése csak a nemzeti közmegegyezés szellemében, azoknak az elveknek és eszméknek az alapján jöhet létre, amelyek összevágnak a magyar nép történeti tudatával és erkölcsi érzéké­vel. A nemzeti közmegegyezés csak a fondorlatosság minden formájának elvetésével, az egyetemes magyarság érdekegyesítésével és történelmi igazságtétellel képzelhető el, csak így épülhet szilárd talajra — hangsú­lyozzák a nyilatkozat aláírói. A független szervezetek együttműködése a kibontakozás érdekében, akár koalícióban a Magyar Szocialista Munkáspárttal, akár a konstruk­tív ellenzék alkotmányos pozíciójában, csak a törvénytelenségek önkény- uralmát megtestesítő sztálini pártállammal szemben 1956-ban kirobbant népfelkelés igazságos történeti megítélésével; revideált felfogásával kép­zelhető el. Minden ezzel ellentétes megnyilatkozás és állásfoglalás a válság elmélyítéséhez, a kibontakozás esélyének rosszabbodásához, kül­földi és hazai megítélésünk leértékelődéséhez vezet. Senki sem felejtheti el azt sem, hogy az egyéni tragédiák fájdalma és á kegyelet érzése mindenkit megillet, akit veszteség ért. A fájdalom és emlé­kezésjoga sem lehet privilégium! A nemzeti megbékélés és a szilárd politi­kai és erkölcsi alapokon nyugvó megegyezés alapfeltétele európai jelenlé­tünknek és megítélésünknek — szögezi le egyebek között a nyilatkozat. A dokumentumot a Bajcsy-Zsiíinszky Társaság, az Erdélyi Szövetség, ar Fiatal Demokraták Szövetsége, a Független Jogász Fórum, a Függet­len Kisgazdapárt, a Független Kisgazdapárt Kovács Béla Politikai Tár­sasága, a Magyar Demokrata Fórum, a Magyarországi Szociáldemokra­ta Párt, a Márton Áron Társaság, a Raoul Wallenberg Egyesület, a Szabad Demokraták Szövetsége, a Szabad Kezdeményezések Hálózata, a Történelmi Igazságtétel Bizottsága, a Tudományos Dolgozók Demok­ratikus Szakszervezete és a Veres Péter Társaság vezető testületéi és tisztségviselői írták alá. (MTI) A Münnich Ferenc Társaság közleménye A; Münnich Ferenc Társaság közleményt juttatott el az MTI- hez; eszerint —jóllehet már korábban tett nyilatkozatában kijelen­tette, hogy nem hozott létre úgynevezett közélet tisztasága bizott­ságot— illetéktelen személy vagy személyek ennek az úgynevezett bizottságnak az aláírásával röplapot terjesztenek. A Münnich Fe­renc Társaság intézőbizottsága elhatárolja magát a röplapon sze­replő felhívástól, és azt provokációnak tekinti. FEBRUÁR 23—24-ÉRE • • Összehívták a termelő­szövetkezetek országos konferenciáját A Temelőszövetkezetek Országos Tanácsa tegnap Budapesten Szabó Ist­vánnak, a TOT elnökének vezetésével ülést tartott. A testület — a TjOT el­nökségének javaslatára — február 23 —24-ére összehívta a termelőszövetke­zetek országos konferenciáját. Az érte­kezleten a TOT 125 tagján kívül részt vesznek a területi szövetségek elnöksé­gének tagjai, valamint az ellenőrző bi­zottságok elnökei és a szövetkezeti tár­sulások küldöttei. A konferencián megtárgyalják a ter­melőszövetkezetek gazdálkodásának helyzetével, a gazdálkodás feltételeinek javításával kapcsolatos kérdéseket, a szövetkezetpolitika időszerű témáit, és elemzik a termelőszövetkezeti tagság tulajdonosi helyzetének és vagyoni kö­tődésének összefüggéseit. Állásfogla­lást alakítanak ki a TOT testületéi, va­lamint az ügyintéző szervezet érdek- képviseleti munkájának megújítására is. A TOT javasolta, hogy a konferen­cián döntsenek a résztvevők az agrár- és a szövetkezetpolitika, továbbá a ter­melőszövetkezeti, érdekképviseleti rendszer megújításáról. Megvitatják azt az indítványt is, hogy a mezőgazda- sági szövetkezetek VI. kongresszusát az eredetileg tervezett 1991 helyett már jövőre hívják össze. (MTI) r A Magyar írók Szövetségének nyilatkozata A Magyar írók Szövetségének el­nöksége úgy látja: 1956 megítélésében az éles ellentétek, az antagonizmusok elmélyítették az közéletben feszültsége­ket gerjesztő, a népet a politikai veze­téssel szembefordító bizalmi válságot, így kezdődik az a nyilatkozat, amelyet — a közelmúltban nyilvánosságot ka­pott állásfoglalással kapcsolatban — az írószövetség elnöksége fogalmazott meg. Az írószövetség dokumentuma — amelyet hétfőn juttattak el az MTI- hez — rögzíti: „Üdvözöljük azt a kez­deményezést, amely a legújabb törté­nelmi elemzések alapján oldotta az év­tizedek során elmerevült antagonizmu- sokat.'A népfelkelés fogalma valóban alkalmas arra, hogy a közvélemény, a tudomány és a politika ítéleteit, minő­sítéseit közelítse, s a kibontakozás az egész társadalmat átfogó reform nagy munkájában segítsen megalapozni a le­hető legszélesebb nemzeti összefogást” — zárul a nyilatkozat. ­A megkötött szerződések érvényesek (Folytatás az I. oldalról) ható. Az állami tulajdonban álló ház­ingatlanok elidegenítésének szabályo­zásáról szóló többszőr módosított 32/ 1969. IX. 30. kormányszámú rendelet 2. paragrafusának 8. bekezdésében foglalt rendelkezés — amely szerint a társadalmi szervezet a kezelésében levő házingatlant nem idegenítheti el - ezekre a szerződésekre nem alkalmaz­ható. Ezt a rendelkezést és a földtör­vény idézett szakaszát egybevetve meg­állapítható, hogy a tilalom csak a ma­gánszemélyek részére történő elidege­nítésre vonatkozik, és a törvény már e körben is bizonyos kivételeket enged. Jogpolitikai szempontból nem lenne indokolt, hogy egy csaknem 20 évvel korábbi, alacsonyabb szintű jogsza­bály akadályozza egy törvényi rendel­kezés alkalmazását. Nem alaposak a Polgári'Törvény- könyv általános rendelkezéseire való hivatkozások sem. Nem állapítható meg ugyanis, hogy a szerződések a tár­sadalom érdekeibe ütköznének, és ezért lennének semmisek. Jelentős tár­sadalmi érdek fűződik ahhoz is, hogy azok a létesítmények, amelyek többsé­gét a KISZ saját erőforrásból, kifeje­zetten ifjúsági célra építtette, továbbra is az ifjúsági szövetség rendelkezése, alatt maradjanak. Végül a jogtalan előnyszerzés vagy a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás feltűnő aránytalansá­ga szintén nem állapítható meg, mert a földtörvény az ellenérték nélküli átru­házást is lehetővé teszi. A kifejtettek alapján a Legfőbb Ügyészség a szerződések érvényességé­vel kapcsolatos törvényességi aggályo: kát nem osztotta, és ügyészi intézke­désre nem talált alapot. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom