Petőfi Népe, 1989. február (44. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-06 / 31. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1989. február 6. ILYENNEK ÁLMODHATTÁK A VESZPRÉMI SZÍNHÁZAT § A ||§[ SzínekI anyagok varázsa Nem tudom, kik lehettek a tagjai Veszprémben a szinházpártoló egyesü­letnek, de a lelkesedésük felől nincs kétségem. 1905-ben alakultak meg, 1907-ben kérték fel a kor újításokra kész építészét, Medgyaszay Istvánt, és már 1908. szeptember 17-én meg is volt a színházavató. Ez az egy esztendő igen rövidnek tűnik, ha figyelembe vesszük mindazokat a kikötéseket, amelyekkel Medgyaszaynak már a tervezés során számolnia kellett: például, hogy a szín­házépület legyen egyéb célra is alkal­mas: bálok, gyűlések megszervezésére; ezenkívül kapcsolatban kellett állnia a mellette lévő szállodával, s meghatáro­zott területre kellett a kijáratokat ter­veznie. Medgyaszay Istvánt nem riasztották meg a követelmények. Előző évben ka­pott éppen aranyérmet Milánóban, a világkiállításon, a magyar pavilon megtervezéséért; jó kihívás volt számá­ra a színház sok kötöttsége. A nézőte­ret, ami egyben a nagyterem, síkpalló­val tervezte meg, amelyre ferde dobo- j gózás került, ha színházi előadás folyt. Medgyaszay sokat foglalkozott ekkor­tájt a vasbeton-építészettel, s elsőként Magyarországon itt alkalmazott vas­beton födémeket, előre gyártott vasbe­ton ablakokat, szellőzőrácsokat, s ugyanebből (!) a csatlakozó teraszo­kon, pergolákon pedig erdélyi motívu­mokat. Bizonyos, hogy hajtotta az idő; bizo­nyos, hogy a színházpártolóknak na­gyobb volt a lelkesedésük, mint az anyagi lehetőségük. A veszprémi szín­ház átépítése idején készült felmérés arról tanúskodik, hogy „a szegényes eredeti anyagok” vizsgálata kimutatta: a tervezői elképzelések nem mindenütt, s nem úgy valósultak meg... így marad­tak fehéren a falak a ruhatárban, a színházteremben. Amikor Szendrő Péter építésszel együtt Szenes István belsőépítész meg­kapta a feladatot, hogy hozzák létre az eredeti színházat, ismét csak rengeteg t A színház előtere. kötöttséggel kellett számolniok: meg­óvni Medgyaszay eredeti elképzeléseit; korszerű, kiszolgálóépületekkel ellá­tott színházat, és egyben eredeti hangu­latot adó épületet létrehozni. A szecessziós épület szerencsére sok szabadságot ad a fantáziának. A terve­zők kitalálták az üveg-, illetve tükörbe­tétes, fekete kazettás ajtókat, ezekhez simul ma már a büfé, a ruhatár minden berendezési tárgya. A matt fekete mel­lett világít a fehér, a sok opálos üveg­bura, amely Horváth Márton és Símai Lajos tervezői fantáziáját dicséri. A fe­hér fal is bevonatot kapott hogy festés miatt soha ne álljon le a színház - kerámiából. A fekete és a fehér (opál) mellé a mályvaszín, az orchidea­lila dominál a berendezésben: Szekeres Károly akusztikus kerámiát tervezett a nézőtérre e színben — a pécsi Zsolnay- gyárban készült el —, amely nemcsak nemesen szép bevonat, de hangelnyelő is. Formáját az eredeti beton mellvéd Medgyaszay-féle motívuma inspirálta. A társalgóba és a színházterembe textil falbevonatok is készültek. Gönczi András és Szenes Zsuzsa munkáinak technikáját úgy lehetne nevezni: gépesí­tett nemezelés. Mert a hártyavékonyra kihúzott és megformázott alapanyagot gép préselte az előkészített, előmunkált felületre. így a textilkép finomsága, lágysága az akvarellfestészethez hason­lítható. A padlóburkolat fekete szegélybe he­lyezett kubai orchidealila márvány, a nézőtéri padlóboritás pedig ugyaniíyen színű padlókárpit. A Zeneakadémia számára zsöllyékből tervezett egy soro­zatot annak idején a Debreceni Hajli- tottbútorgyár, ennek egy változata, a „magyar Thonet” került a nézőtérre. Még egy szín — még egy anyag — kap szót a berendezésben, és ez a réz. Köztük is legszebb a főlépcsőt díszítő rézkandeláberek kettőse, amely Albert András ötvös munkája. A mai színházpártolóknak már csak az a feladatuk, hogy vegyék birtokba ezt a régen megálmodott, ma újból és igazabban megvalósított ragyogó szín­házépületet! Torday Aliz Magyar kultúra külföldön, külföldi művészek itthon PÁLYÁZATI FELHÍVÁS Az igazi Petőfi A Bihari Irodalmi Társaság (Be­rettyóújfalu) és az Országos Petőfi Sándor Társaság (Kiskőrös), az MTA—Soros alapítvány támoga­tásával Az igazi Petőfi címmel iro­dalmi pályázatot hirdet. A bírálóbizottság elfogad és érté­kel minden olyan művet, mely Pe­tőfi Sándorról és költészetéről szól, életével kapcsolatos és kötetben nem jelent meg. A pályázat jeligés. A pályázó ne­vét és címét kéijük zárt borítékban mellékelni. Az alkotás fdrmáját nem határozzuk megrak terjedel­mét, mely 16-18 gépelt A/4-es oldal lehet. Egy pályázó több művet is beküldhet. Bárki pályázhat, aki be­töltötte 18. élétévét. Az első helyezett 12 ezer forint, a második 10 ezer forint, míg a har­madik 8 ezer forint díjazásban ré­szesül. Az első hat helyezettet Na- dányi Zoltán-emlékéremmel tünte­tik ki, 5 egyéb különdíjat is odaítél­het a zsűri. Beküldési határidő: 1989. július 31. Díjkiosztás: 1989. október 7-én délelőtt 10 órakor lesz a berettyóúj­falui József Attila Városi Művelő-, dési Központban. A pályázatokat az alábbi címre kéijük beküldeni: Bihari Irodalmi Társaság, 4100 Berettyóújfalu, Pf. 101. Magyar művészeti fesztivál kezdő­dik tavasszal a svájci Lausanne-ban. Bár 1985-ben Genfoen a nyári zenei hetek alkalmával már voltak magyar napok, ilyen átfogó, több művészeti területet érintő magyar bemutatót még nem rendeztek Svájcban. Az áprilistól októberig tartó, féléves programsoro­zat kiállításai között látható majd a Magyar Nemzeti Múzeum ötvösművé­szeti kincseiből összeállított, s koráb­ban az Egyesült Államokban már nagy sikert aratott tárlat, továbbá a magyar impresszionista festők műveiből válo­gatott bemutató. A nyári Bartók Fesz­tiválon többek között a Kodály Vonós­négyes, a Budapesti Fúvósötös, Jandó Jenő és Szabadi Vilmos vesz részt. Ősz­szel képzőművészeti kiállítás nyílik a magyar avantgárd legjellegzetesebb műveiből, továbbá könyv- és rajzbe­mutatók színesítik a programot. Ugyancsak áprilisban rendezik meg prágai és pozsonyi központtal a ma­gyar kultúra napjait Csehszlovákiá­ban. Ennek sorában három egyfelvo- násos művel fellép a Magyar Állami Operaház; XX. századi magyar képző- művészeti tárlatot, a Hajlék építészcso­port alkotásaiból kiállítást, és rockszín- házi bemutatókat tekinthet meg a kö­zönség. Októberben — több év után újra — átfogó magyar kulturális seregszem­lét rendeznek Londonban. A brit fővá­ros új kulturális központjában, a Bar­bican Centre-ben zajló Magyarok — Tisztelet Magyarországnak című prog­ram nyitóhangversenyét a Budapest Fesztiválzenekar tartja, s fellép majd az MRT Szimfonikus Zenekara, a Liszt Ferenc Kamarazenekar és a Magyar Rádió Gyermekkórusa is. Nyolc mű­vész közreműködésével Kurtág-est lesz, és egy héten keresztül ad műsort a Győri Balett. A kiállítások között látható majd a Lélek és forma című szecessziós tárlat. Klasszikus és kortárs filmekből összeállított magyar filmhét mellett irodalmi, költői esteket is ren­deznek. Hasonlóan gazdagnak ígérkezik a magyarországi idei kulturális sereg­szemlék kínálata. Március 22. és 29. között az NDK-beli művészetről kap­hat áttekintést a közönség. Hazánkban vendégszerepei majd a Hallei Opera és a Weimari Nemzeti Színház társulata, a Magyar Nemzeti Galéria pedig Drez­da művészetét reprezentáló bemutató­nak, az Ernst Múzeum fiatal képzőmű­vészek tárlatának ad otthont. Április 18. és 24. között osztrák kul­turális napokat rendeznek hazánkban. Ennek egyik kiemelkedő eseménye lesz a Bécsi Operaház vendégjátéka, vala­mint a Wiener Kpnzertverein hangverse­nye. A Műcsarnokban XX. századi osztrák képző- és iparművészeti kiállí­tást mutatnak be, a Magyar Nemzeti Galériában pedig a századelőjeles grafi­kusának, Alfréd Kubáinak a munkássá­gát ismerheti meg a közönség. Az év második felében kubai, bolgár és kínai kulturális napokat szerveznék hazánkban: ugyancsak gazdag színhá­zi, zenei, tánc- es filmprogrammal, kiál­lításokkal. SAJTÖPOSTA Egyszer már fizettem. I. Mire számíthatok még? Sokszor hallom, olvasom, hogy a szolgáltatás kiszolgálta­tottsággal egyenlő. Esetem, saj­nos, ezt a tapasztalatot gazda­gítja. Minden 1987 novemberében kezdődött, amikor felszereltem lakásomban a 4 FP 110 39 típu­sú kaputelefont. Az egyik ké­szülékkel már akkor baj volt, de a hibát sikerült helyrehozni. Tavaly júniusban végleg csü­törtököt mondott a szerkezet. Gyorsan levelet írtam a szerviz­nek, a szentlőrinci költségvetési üzemnek.-A három hét múlva helyszínen megjelenő szerelő rádöbbent, hogy nem hozott magával elég anyagot, ezért csak a munka egy részét végezte el. Távozáskor ígérte, hogy rö­videsen visszajön. Vártam türelmesen. Körül­belül négy hónap elteltével el­küldtem címére néhány sort, melyben adott szavára emlé­keztettem. Miután 30 nap eltel­tével sem ő nem érkezett meg, sem a válasza, így a szolgáltatá­si üzem igazgatójához küldtem újabb levelem. Már idén febru­árt írunk, ám a reagálás még várat magára. Félig megjavított kaputelefo­nommal és annak időközben le­járt garanciájú papírjával most már nem tudom mitévő legyek. Ha az ismételt kéréseimet- könyörgéseimet csupán hallga­tással méltányolja a szerviz, ak­kor feltehetően törölt a meg­rendelői listájáról. Cserébe dobjam szemétbe a kis telefont? Vagy tegyek panaszt a szolgál­tatást felügyelő hatóságnál, esetleg a népi ellenőrzésnél, vagy az Ipari Minisztériumban? Medgyes János Kalocsa Blázsek Kálmánnénak, Kecskemétre: Igaza van Önnek abban, hogy a kulturált utazás­nak része az is, ha az ember kényelmesen, például ülve várhatja az érkező autóbuszt. Az ehhez szükséges technikai feltétellel per­sze még a kecskeméti városközpontban lévő, mindegyik fedett megálló sem rendelkezik. Panasza nyomán legutóbb arról intézkedett a helyi tanács közlekedési csoportja, hogy a Volán 7-es számú járatának Katona József téri megállójában haladéktalanul helyezzen el padot a városgazdasági vállalat. „Munkahely” jeligére, Mélykútra: Az egészségügyi miniszter hatályos rendelete ér­telmében átlagkereset jár munkából távollét­re akkor, ha kötelező orvosi vizsgálaton jele­nik meg a dolgozó. Amennyiben a betegsége miatt kell doktorhoz mennie, szintén igazolt­nak kell tekinteni ezt az idejét, melyre azon­ban nem számfejthető bér. Jövedelem nélkül mégsem marad a munkavállaló, ugyanis ha megállapítják a keresőképtelenségét, már az orvosi vizsgálatának óráira (napjára) is jogo­sult a táppénzre. Szalai Szilviának, Hetényegyházára: A me­gyei távközlési üzem vezetőjének tájékoztatá­sa szerint a televízió esti műsorában sorra ke­rülő telefonos játék iránt országosan, s így me­gyénkben is fokozott az érdeklődés. Követke­zésképpen ilyenkor túlterheltek a távbeszélő- vonalak, amit ön is észlelt már néhányszor. A hasonló eseteket elkerülendően határozott arról nemrégen a Budapesti Távbeszélő Igaz­gatóság, hogy a jövőben csak a játék kezdetén közölhetők a hívandó számok, melyek a prog­ram végeztével megszűnnek. „Szerződéses üzemeltetésű vendéglő” jel­igére, Kisszállásra: Együttérzéssel olvastuk sorait, melyekből kiderül, hogy másfél évti­zeden át folyamatos munkaviszonya lénye­gében egyik napról a másikra szűnt meg, s azóta csak a férje szűkös keresetéből tudja ellátni a családot, két kiskorú gyermekét. Mint a megyei munkaügyi szakhatóság kide­rítette, az On állása átszervezés következté­ben szűnt meg a vendéglátóegységben, még­pedig a minimális — 11 napos — felmondási idővel. Ezek után javasoljuk, hogy újra elhe­lyezkedése érdekében forduljon a Bács- Kiskun megyei Munkaügyi Szolgáltató Iro­da — területi feladatot végző—kiskunhalasi kirendeltségéhez. Ha ez ai intézmény nem tud segítségére lenni, számíthat a munkanél­küli-segély megállapítására és folyósítására. T. I.-nének, Kiskunhalas környékére: Mint arról a január 16-ai Sajtóposta rovatban megjelent Ki dönthet á fák sorsáról? című 1986 nyarán szőlőültetvényt vásárol­tam a helyi tsz-től. A háromezer négy­zetméternyi terület 16 ezer forintba ke­rült. E tartozásom rendezése után szor­galmasan dolgoztam a birtokon, mely­nek munkálataihoz sok segítséget ka­pok a közöstől. Tavaly szeptemberben azonban egy furcsa tartalmú levél is. érkezett onnan részemre. A gazdaság plusz 13 ezer forintot követel tőlem. Minthogy ennek indo­kát nem közölték velem, érdeklődtem a háztáji agronómusnál és a helyettesé­nél. Kérdésemre nem tudtak felelni. Ekkor írásban fordultam a háztáji bi­zottsághoz, közölve a testülettel: egy­szer már fizettem a szőlőért, amit meg­ismételni nem tudok. A megnyugtató válasz egyre késik. Lévai Ferencné Izsák Tavaly július 11-én e hasábokon fog­lalkoztunk a megyeszékhely Csongrádi utca—Nap utca—Kuruc körút—Rá­kóczi út—Kálvin tér által határolt ré­szén élő sok ezer lakos közös gondjá­val, nevezetesen, hogy egyre körülmé­nyesebben tudnak venni tejet, tejtermé­ket, sütő- és húsipari terméket, konzer- vet, mert a környékbeli kis szaküzle­cikkünkben részletesen szóltunk, az építési telken és a külterületi kertben szórványosan található kerti fák hatósági bejelentés nélkül kitermelhetők. Más eset, ha a kivágandó fa olyan telekrészen van, amelynek tulajdoni hovatartozását vitatják a szomszédok, ilyen­kor ugyanis előbb a tulajdonügyet kell ren­dezni a helyi tanács szakigazgatási szerve, illetve területi földhivatal közreműködésé­vel. „Tompái” jeligére: A Legfelsőbb Bíróság Munkaügyi Kollégiumának állásfoglalása kimondjai nem kötelezhető a munkáltató ar­ra, hogy hozzájáruljon a dolgozónak más munkáltatóhoz való áthelyezéséhez. Napja­ink munkahellyel-munkaerővel kapcsolatos változásai azt sejtetik, hogy ez a régi állás- foglalás kerékkötője lehet a munkavállalók társadalmi igény szerinti foglalkoztatásának, illetve az egyéni érdekek érvényesülésének. Reméljük, a munkaügyi kollégium hamaro­san felülvizsgálja és módosítja e ma már túl­haladottnak minősülő döntését! „Utolsó remény” jeligére, Jakabszállásra: Alapvető szabály, hogy aki nem rendelkezik saját anyagi forrással, pénzintézeti hitelt sem kaphat lakásvásárláshoz, vagy -építkezés­hez. Az eladási ár, illetve az építési költség 30 százalékát jelentő saját forrásként nemcsak a megtakarított pénz értendő, hanem a mun­káltatói és a tanácsi támogatás, sőt, a vállalt munkavégzés is. A kölcsön összegének felső határát meghatározza, hogy a havi törlesztés mértéke nem haladhatja meg az érintett csa­lád nettó jövedelmének egyharmadát. Taná­csoljuk, hogy a hasonló ügyükben alkalma­zandó megoldást beszéljék meg személyesen az Országos Takarékpénztár területi fiókjá­nak szakembereivel. Vargánénak, Kalocsára: Statisztikai ada­tok bizonyítják, hogy az elmúlt 20-25 évben több mint háromszorosára emelkedett az otthoni halálos balesetek száma. Már csak e szomorú tényekre való'tekintettel sem sza­bad zokon venni, ha egy elektromos háztar­tási eszköz megvásárlásakor aprólékosan és ismételten elmagyarázza a kereskedő a hasz­nálati utasítás főbb tudnivalóit. Zs. L.-nek, Bácsalmásra: Ez év január else­jétől az érvényes útlevéllel átmenetileg külföl­dön tartózkodó nyugdíjas ellátását a belföl­dön vezetett átutalási betétszámlájára vagy az idehaza maradt hozzátartozójának lehet fo­lyósítani. Ennek az intézkedésnek alapfeltéte­le, hogy a nyugállományban lévő személy a ki­utazása előtt juttassa el vonatkozó igénybeje­lentését á Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz. Az esettel kapcsolatosan ellenőrzést végzett a megyei tanács szakhatósága, s kiderítette: Az értesítés nem új fizetési felszólí­tást tartalmaz, hanem a költségekkel kapcsolatos egyenlegadatot. Mert a panaszos az Izsáki Sárfehér Termelő­szövetkezet hozzájárulásával átadta a kezelési jogot egy személynek, a továb­biakban neki kell megtérítenie a telepí­tésre és a művelésre vonatkozó ráfordí­tási összeget. Megjegyezzük: Nemcsak a hatóságra, hanem a gaz­dasági szervezetre vonatkozóan is alapkövetelmény, hogy az ügyfelet illik világosan, érthetően tájékoztatni a közlendőkről. A panaszt tartalmazó le­vélre meg kötelező válaszolni 30 napon belül. tekben rövidített a nyitvatartási idő, néhány bolt pedig véglegesen lehúzta rolóját. Egyidejűleg közreadtuk a vá­rosi kereskedelmi hatóság válaszát, mi­szerint a térségben a jelenleginél több élelmiszerboltra van szükség, aminek érdekében tárgyalásokat kezdeményez­nek különféle gazdálkodó szervezetek­kel. Ezek után reméltük, hogy az elmúlt fél esztendő során az illetékeseknek si­kerül legalább biztató lépéseket tenni­ük. Ám a minap arról értesültünk: a helyzet változatlan, sőt, a városrész né­mely részén tovább romlott. Az emiatt panaszkodó családok nevében Kasza Sándor tudatta velünk a következőket: — Nemcsak a szűkebb lakóhelyünk épületei nagyon régiek, de az ott lakók jó része is idős ember már, akik fárad­ságosan szerzik be nap mint nap az ennivalót, mert érte az otthonuktól tá­voli boltba kénytelenek elcsoszogni. Ennek oka, hogy a közelebbi egységek már megszűntek. Úgy tudjuk, a jó hírű Csorba-féle kenyérbolt is hasonló sors­ra jutott. Továbbra is probléma errefelé a szű­kített idejű nyitva tartás. Például a Bem utcai bolt eddig a hét 6 napján fogadta a vevőket, ám mostanában szombaton zárva az ajtaja. A Csongrá­di utca egyik üzlete pedig gyakran van lelakatolva a hét közepén is. A közérdekű ügyben a Kecskeméti Városi Tanács V. B. ellátásfelügyeleti osztályán dr. Agud Károlytól kaptuk a következő felvilágosítást: — A szóban forgó területen jelenleg összesen 8 kis befogadóképességű élel­miszerüzlet található, valamennyi a Konzum Kereskedelmi Vállalathoz tar­tozik. Megfelel a valóságnak, hogy egyik-másik egységnél szűkített a nyit­vatartási rend. Ez abból ered, hogy a létszámhiánnyal küszködő cég a szüksé­gesnél kevesebb eladót tud e helyeken foglakoztatni. Vannak bezárt boltok is, ami azzal magyarázható, hogy az ott szerződéses alapon dolgozó kollektivák- felmondtak, és a helyükre még nem ta­lálták megfelelő kereskedőket a vállala­ti vezetők. A Csorba-féle kenyérbolt azért nem működik, mert az épületének rossz az állaga. Amint a felújítása és átalakítása befejeződik, újra a vevők rendelkezésére áll. Egyébként e lakossági észrevételek- kérelmek jogosságát elismerjük, s tö­rekszünk a tarthatatlan helyzet mielőbbi megváltoztatására. Csakhogy új élelmi­szerboltok építésére a tanácsnak nincs pénze. Anyagi forrásainkból maximum arra futja, hogy az említett körzet ke­reskedelmifejlesztésére vállalkozó vala­melyik vállalatot támogassuk. Ilyen be-, ruházásra vonatkozóan 1988 nyara óta még egyetlen céggel sem sikerült megál­lapodnunk. Szerkeszti: Velkei Árpád i Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/A Telefon: 27-611 ÜZENJÜK Családi pótlék — némi tortúrával Tavaly október elején fordult először lapunkhoz a tompái Csikós Antalné, s elkeseredve mondotta: egyedül neveli kiskorú gyermekét, aki után nem kap csalá­di pótlékot, mert betegsége miatt nem állhat munkaviszonyban. Noha e sajátos helyzetére tekintettel kivételes elbírálást kért, az illetékesek elutasították. Az esetről tájékoztattuk a megyei társadalombiztosítási igazgatóságot, amely az ügyet illetékességből továbbította a budapesti Nyugdíjfolyósítási Igazgatóság­hoz. Bár a megyei szerv azzal biztatott bennünket novemberben, hogy a nyugdíj- ügyisektől mi is kapunk majd tájékoztatást a fejleményekről, az erre vonatkozó értesítés máig nem érkezett meg szerkesztőségünkbe. Pedig fejlemény történt, mégpedig kedvező, melyről a napokban olvasónk adott hírt, így: — Két kisfiam után megállapították méltányosságból a családi pótlékra jogosult­ságomat. Október elsejéig visszamenőleg már kézhez kaptam a több mint 15 ezer forintot, melyben benne van az idei februári ellátás is. Az összeget márciustól kezdve havi Rendszerességgel kapom. Köszönet mindazoknak, akik segítségemre voltak reménytelennek tűnő ügyem elintézésében! KECSKEMÉTIEK KÉRDEZIK: Lesz-e több élelmiszerbolt a városban?

Next

/
Oldalképek
Tartalom