Petőfi Népe, 1989. február (44. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-04 / 30. szám

1989. február 4. • PETŐFI NÉPE • 3 GYŐRBEN MÁR VAN — KECSKEMÉTEN IS LESZ? A guberáló negyvenezret fizet A Kecskeméti Városi Tanács tagjaiból, valamint városgazdál­kodási szakemberekből álló kül­döttség látogatott a közelmúltban a megyeszékhelyről Győrbe. A lá­togatás célja az volt, hogy megis­merkedjenek az ott bevezetett sze­mételhelyezés tapasztalataival. Hamarosan megtelik ugyanis a kecskeméti szeméttelep, s a városi tanácsnak döntenie kell új szemét­telep létesítéséről, illetve a „sze­mételbánás” módjáról. (A kifeje­zést a győri szakemberek használ­ják: elbánják a szemetet.) Hagyományosan a szeméttele­peket alacsony fekvésű területe­ken, illetve gödrökben, főleg tégla­gyárak elhagyott agyagbányáiban (kubikgödrökben) alakítják ki, ahol természetes vagy mesterséges vízzáró agyagréteg (agyagpaplan) akadályozza meg, hogy a szemét­ben található anyagok a talajvíz­ben feloldódjanak. Ha a gödör tele lesz, tcrrnőfölddel takarják be, s a területre fákat telepítenek. Az igazán korszerű „szemétel­bánás” a szemét művi szétváloga- tásávalSjlilletve szelektív gyűjté­sével — kezdődik, s az így nyert anyagok (fémek, papír, üveg, komposztálható szerves hulladé­kok) újrafelhasználásával folyta­tódik. Ezt követően csak a hasz­nálhatatlan maradékot égetik el, illetve helyezik el szeméttelepen. Azokon a településeken azonban, melyeken e beruházásigényes kor­szerű szemételbánás feltételei nin­csenek meg, egyre nagyobb gondot okoznak a hagyományos szemétte­lepek, különösen azért, mert újabb és újabb területeket kell szemétte­lep céljára igénybe venni. így van ez hazánk legtöbb városában is. Győrben alkalmazták*először azt a módszert, hogy miután megtelt a kubikgödör, nem kerestek új terü­letet szeméttelepnek, hanem a meglévő területre hordják tovább­ra is a szemetet, dombot alakíta­nak ki. Mi ebben az újdonság, kér­dezhetnénk, hisz a „szemétdomb” kifejezés nyelvünkben igen régi ke­letű. — Sokkal fegyelmezettebb sze­mételhelyezést igényel a dombkép­zés, mint a hagyományos techno­lógia — magyarázta a kecskeméti látogatóknak Kovács Barnabás, a Győri Városgazdálkodási Vállalat műszaki igazgatóhelyettese. — Domb formájában a szemét eszté­tikailag is- kedvezőtlenebb hatást nyújthat, könnyebben széthordja a szél, s begyulladása is súlyosabb következményekkel járhat. Miként sikerül ezeknek a kedve­zőtlen lehetőségeknek elejét venni? A kecskemétiek a helyszínen járva először azon lepődtek meg, hogy a győri szeméttelep alig egy kilomé­terre van a város legnagyobb lakó­telepének legmagasabb házaitól. Sőt, a kialakulófélben lévő domb forgalmas főútvonal mellett talál­ható, s erre halad majd — új felül­járón — a tervezett világkiállításra érkező forgalom is. Ám a szemétből alig látszik valami, az öt méter ma­gas drótkerítésen kívül pedig nincs egy elhagyott papír zsebkendő vagy szalvéta sem. — Évente körülbelül 400 ezer tonna szemetet helyezünk el a 35 hektáros területen — mondja Fligh György, a szeméttelep veze­9 A győri „szemétfront”, ahol munka­gépek lökik le a szemetet a hatméteres mélységbe, majd gondoskodnak a taka­rásról. tője. — Első rétegben hat méter magasra rakjuk a szemetet, ami legfeljebb két napig marad fedetle­nül, mert a tűzveszély megelőzésé­re földdel takarjuk be. A takarás esztétikai célokat is szolgál. Össze­sen három réteget rakunk le, a domb végső magassága tehát — a kilencvenes évek második felére — körülbelül 18-20 méter lesz. A tetejére humuszréteg kerül majd, s itt fogjuk kialakítani a városi sza­badidőközpontot, ahol szánkópá­lya is helyet kap. Már itt a szemét­telepen működik vállalatunk több létesítménye — például javítómű­helyek —, mivel a fűtésüket köny- nyen meg tudjuk oldani. A letakart szemétrétegekből ugyanis nagy mennyiségű metángáz nyerhető. A jelenleg csővezetékekkel beháló­zott rész körülbelül háromszázezer köbmétert lenne képes adni évente — még legalább másfél évtizedig — s ebből csak hetvenezret hasz­nosítunk. A teljes szeméttelep me­tánhozama elérheti majd az évi egymillió köbmétert is. Sokat tapasztalhattak tehát a kecskeméti tanácstagok győri láto­gatásuk során. A legnagyobb ér­deklődést talán a szemeteskocsik érkezését irányító térmester mellett ügyködő férfi keltette, aki —r- mint kiderült — havonta negyvenezer forintot fizet a városgazdálkodási vállalatnak azért, hogy egyedül gu­berálhasson. A szeméttelep létesí­tésének és fenntartásának magas költségeit részint ebből is fedezni tudják, de fő bevételi forrás a meg­növelt szemételhelyezési díj, ami vállalatok esetében köbméteren­ként ötven forint. Bálái F. István A TÁRGYALÓTEREMBŐL JELENTJÜK A testvérgyilkos semmire sem emlékszik Az erőszak, a durvaság minden egészséges erkölcsű emberben vissza­tetszést kelt, de ha történetesen testvér ellen irányul, még szavakat is nehéz találni rá. Pedig a 34 éves Pálfai Tibor ellen nem kevesebb a vád, minthogy meggyilkolta testvérét. Hogy mi is> történt tulajdonképpen? A vádlott, Pálfai Tibor hat általá­nost végzett, magángazdálkodó. Édes­anyja második házasságából született a nála hét esztendővel fiatalabb Pávity István. A család Mátételkén élt a Vörösmarty utcában. Két évvel ezelőtt a fiatalabb testvér családot alapított, s elköltözött otthonról. A nevelőapa és Pálfai már kezdettől nem szívlelhet­ték egymást, s amikorra felnőtt a két fivér, az ő kapcsolatuk is megromlott. A család valamennyi tagja rendszere­sen fogyasztott alkoholt. Ám Pálfai ittasan durva és erőszakos volt, s hetente többször is bántalmazta idős szüleit. Édesanyja ilyenkor kisebbik fiának panaszkodott, aki általában a védelmükre kelt. Ez azonban csak olaj volt a tűzre, mert még inkább fel­szította Pálfaiban az indulatokat. Nemritkán össze is verekedett a két testvér. A tragédia előtt néhány nappal is­mét hasonló esemény játszódott le a családban. A szóváltás eredményeként összeverekedtek az udvaron, de egyi­kük sem sérült meg. Az indulatok azonban nem csitultak el. Tavaly október 2-án korán kelt fel Pálfai, s kiment a földre dolgozni. Reggelire két deci pálinkát ivott. Nem sokkal később valószínűleg megéhez­hetett, mert hazaindult. Útközben még betért az egyik kocsmába, ahol rumot fogyasztott. Hogy mennyit, nem tudni, tény, hogy reggel 8 órakor, amikor hazaért, már több mint három és fél ezrelék alkohol volt a vérében. A konyhába ment, ahol egy tizenhat centiméter hosszú pengéjű kést vett magához. Édesanyja eközben a folyó­són süteínényt szeletelt. Ekkor érkezett meg a fiatalabb fi­vér, aki valamivel ittasabb volt, mint a bátyja. A kutyáért jött, ugyanis a marhák tereléséhez szüksége lett volna rá. Pálfai, amint meghallotta az öccse hangját, ismét elfogta az évek óta benne gyülemlő gyűlölet, s ráförmedt; hogy mit keres itt, amikor már figyel­meztette, hogy ne jöjjön ide. Pávity István nem hagyta ennyiben, és vissza­kiabálta, hogy neki is éppen annyi joga van itt\ lenni, mint a másiknak, és be akart lépni a konyhába. Bátyja karjára ütött, aki nem teketóriázott, hanem kétszer megszúrta a konyha­késsel. A második döfés végzetes volt, mert egyebek között áthaladt a má­jon, átvágta a májvénákat és a ve­rőeret. Pávity Tibor még kitántorgott az udvarra, de ott összeesett és meg­halt. Pálfai még pillantásra sem méltatta a földön fekvő testvérét, és kétségbe­esett szüleit. Kerékpárra ült, s az egyik zugborkimérőhöz hajtott, ahol meg­ivott egy pohár bort. Hazafelé menet öccse élettársának fiával találkozott. „Eredj haza, nézd meg a mostohaapá­dat, mert meglékeltem” — mondta neki. A házuk előtt összegyűlt szom­szédok már azzal fogadták, hogy meg­halt a testvéred. „Megmondtam, hogy úgyis kinyírom”, hangoztatta erre. Pálfai Tibor 1983-ban már állt bíró­ság előtt. Akkor sikkasztás és hamis tanúzásra rábírásért bűntette miatt 1 év 2 hónap börtönre ítélték,-valamint két évre eltiltották a közügyek gya­korlásától. Legutóbbi tettéért január­ban kellett számot adnia a Bács- Kiskun Megyei Bíróságon dr. Arvay Arpádné tanácsvezető bíró tanácsa előtt. A tárgyaláson bűnösnek érezte magát, de azt állította, hogy az esemé­nyekre, főképpen a szúrásra, nem em­lékszik. Ellenben hosszasan részletezte sanyarú és elnyomott helyzetét család­jában. Mint mondotta, a szülei nem szerették, inkább fiatalabb testvérének kedveztek. A bíróság azonban megállapította, hogy Pálfai Tibor tettét semmilyen körülmény nem menti. Az egyébként alkoholista vádlott október 2-án reg­gel súlyosan ittas volt, ám ez nem korlátozta abban, hogy felismerje cse­lekménye következményeit. Ezért Pál­fai Tibort a bíróság emberölés bűntet­tében bűnösnek találta, s mint visszae­sőt, 12 év, börtönben letöltendő sza­badságvesztésre ítélte, 8 évre eltiltotta a 1 közügyek gyakorlásától, valamint elrendelte i a kényszerelvonó kezelését is. Az ügyész tudomásul vette az ítéle­tet, a vádlott és védője enyhítésért fellebbezett. Bencze Andrea SZOMBATI LEVEL M űködik a pletykográf. Hogy mi ez a szerkezet? Műszaki leírásokban ne keresse az olvasó, mert ott nem található, hi­szen kitalációról van szőj méghozzá nagyon szellemes ötletről. Ha jól emlékszem, Karinthy Frigyes vala­melyik novellájában olvastam róla. Olyan sajátos feldolgozómasina ez, amely bár sehol nem található meg, mégis mindenhol jelen van, mégis működik, hat. Ha például beletáp­lálunk egy tényt, azt azonnal csu­pán árnyalattal elferdítve tovább­adja egy másik pletykográfnak, amely szintén ferdít rajta egy pará­nyit, s a negyedik-ötödik után már senki nem ismer az eredeti állításra. Vegyünk egy példát. Mondjuk két ember, Kiss és Nagy kezet fog­nak az utcasarkon. Az első plety­kográf ezt így adja tovább, hogy Kiss úgy megszorította Nagy kezét, hogy az felszisszent. Második vál­tozat: Kiss a sarkon megütötte Na­gyot. Harmadik változat: Kiss el­törte haragosa kezét. Negyedik vál­tozat: Kiss és Nagy az utcasarkon véresre verte egymást... Képzel­jük el a pletykográf tizedik változa­tát, amely körülbelül így szólhatna, hogy Kiss szétverte Nagyot, mert az ki akarta rabolni a sarkon, de igaziból nem kirabolni akarta, ha­nem felelősségre vonni, mert elcsá­bította a feleségét. Kisst a rend­őrség bilincsbe Verte, Nagyot elte­mették. Erre szemtanúk vannak. Bezzeg az újság hallgat az eset­ről ... Szóval valahogy így működik a pletykográf. Mert hogy működik, azt bizonyára mindenki tapasztalja, érzi, látja, hallja. Csak éppen nem mindig tudja eldönteni az ember, hogy mi a pletyka és mi az igazság, a színtiszta valóság. Vannak, akik direkt erre .játszanak rá” és külön­böző „tényeket” terjesztenek. De nem azt, két ember találkozik, régi barátok. Az egyik mellesleg meg­említi, hogy a múltkor egy társaság­ban azt hallotta X-ről, hogy ferde­hajlamú. Mit szólsz te ehhez—kér­dezi a barát. A másik persze csodál­kozik, otthon elmeséli a feleségé­nek ... Néhány nap, vagy hét és a fél város „tudja”, hogy X ferdehaj­lamú, mert mindenki ezt beszéli. Ez talán még nem is lenne baj, (kivéve persze akiről ilyesmi, vagy más elteljed), de vannak emberek, akik összegyűjtik az ilyen mende­Pletykográf mondákat, esetleg tesznek hozzá egy-két esetet és elküldik a szélró­zsa minden irányába — természete­sen névtelen levélben. Az én aszta­lomon is van néhány ilyen levél és nem is meglepő, hogy mindegyiknél ugyanaz a papír, az írógép betűtí­pusa, a boríték. Ne gyanakodjon a feladó, nem nyomozok, csupán rá- pillantásra állapítottam meg a fen­tieket. Természetesen nem fogóm ide másolni a levelek tartalmát, mindössze érzékeltetni akarom a következőkben, hogy milyen „ese­tekkel” traktál az igazság e névtelen bajnoka. Például ő tételesen tudja, hogy ki hány forint kenőpénzt fogad el egy bizonyos másvalakitől (de, hogy miért keresik az ületőt, az a levélből nem derül ki). Tudja azt is, hogy X. Y. hol és miből építi a luxusvadász- házat, kinek a rokona kapott po­tom pénzért tanácsi lakást, kik vet­tek részt egy bizonyos homoszexuá­lis orgián, ahová gimnazista fiúkat erőszakkal vittek be. De a rendőr­ség nem tesz semmit, mert ők is jattot kapnak — sorolja a még min­dig névtelen bajnok, a „jól értesült kör.” Levelét azzal fejezi be, hogy „ebben a nagyon nyílt, haladó vi­lágban” ilyeneket kellene megírni az újságban. Vagy célszerűbb lenne esetleg a tv Ablak című műsorához fordulni, esetleg Király Zoltánnak írni? — kérdezi az illető. Bizonyára ő is sejti, hogy ilyene­ket állítani valakiről, életveszélyes játék. Senki nem várhatja el józan ésszel, hogy pletykákat, rágalmakat közzétegyünk az újságban, legyen szó bárkiről. De ha a névtelen levél­író ennyire konkrétan tudja mind­azt,- amit leírt, kötelessége följelen­tést tenni. Nem az újságnál, hanem a rendőrségnél, ügyészségnél, népi ellenőrzésnél, Belügyminisztérium­ban stb. Tehát bőven válogathat. Ha mi ugyanis 5 mondjuk éppen a névtelen feladótól, ha tudnánk a nevét, lakcímét, olyasmit imánk, amit a haragosa küld be, biztosan ránk borítaná az asztalt és rendőr­ért, börtönőrért kiáltana. De mondom, az illetőnek nem ez az első leyele. Hónapokkal ezelőtt már megtisztelt bennünket, akkor szintén a fentiekhez hasonló infor­mációkkal szolgált, de más körből merítette az értesüléseit. Tudom, nincs egyedül, valószínűleg nem is ő találja ki mindazt, amit oly nagy buzgalommal, sok példányban le­gépel és szépen postára ad, haza­megy és váija a hatást. Még az is lehetséges, hogy meg van győződve állításai igazságáról, hiszi, hogy minden szava igaz. Sajnos azon­ban, ilyen ügyekben a hit nagyon kevés. Nem elég ugyanis, ha ő vagy más hiszi a levél tartalmát. Ettől még lehet merő rágalom is az egész. Éppen a feladó emlegeti a jogot, a törvényt, csakhogy a törvény a rá­galmazást is bünteti. Ne értsenek félre. Magam is na­gyon jól tudom, hogy bizony nincs annyi makulátlan ember, amennyi kellene, vannak kisebb-nagyobb vétkeink. Sőt, ha arra gondolok, mennyi mindent hall, olvas, lát az' ember mostanában, Babits szavait tudom idézni: „Megáradt a gonosz­ság” /De tudom, tudjuk azt is, hogy nem mindenki tolvaj, sikkasztó, és ferdehajlamú, akire azt mondják. S azt is tudjuk, hogy aki mindeze­ket valakikről leúja és szétküldi, természetesen a névtelenség üvegfa­la mögé húzódva, az még nem biz­tos, hogy bátor. Nem visszaverni akarom én az efféle magatartást, nem is tudnám, hiszen évszázadok óta divat ezen a tájon, hogy betartunk egymásnak, aláfűtünk annak, akire irigyek va­gyunk, akire ezért-azért harag­szunk. Mondhatnánk, hogy emberi dolgok ezek, hozzátartoznak esen- dőségeinkhez, gyarlóságainkhoz. De hát áz erény, a tisztesség, a be­csület is emberi dolog. Még a török időkből maradt fenn egy névtelen levél, amelynek szerzője arról infor­málja az adószedők főnökét, hogy beosztottja itt a faluban összeszedte ugyan a pénzt a hiteden gyaurok­tól, de elsikkasztotta azt, „s csak tivomyáz és asszonyi állatokkal csecserézget.. Lehet, hogy ez volt az első névte­len levél s lehet, hogy valóban elsik­kasztotta a pénzt az adószedő, de lehet, hogy csak az irigység beszélt a feladóból. Úgy látszik, azóta any- nyira divatba jött az effajta „felje­lentés”, hogy nem bírjuk abbahagy­ni. Vagyis, évszázadok óta egyfoly­tában működik a pletykográf. H Átszervezték a mezőgazdasági vezetőképzést, továbbképzést A változó gazdasági környezethez igazodóan átszervezték a mezőgazdasági vezetőképzést és továbbképzést; egyetemi tanszékek alakulnak a korábban a MÉM keretében működő és idén már a Gödöllői Agrártudományi Egyetem kebelében tevékenykedő szakmai központban. A GATE Vezető- és Továbbképző Intézete a szakegyetemeknek adta át a tanfolyamos szakmai továbbképzést. Ezekből csak néhánnyal foglalkoznak a továbbiakban, ám az eddiginél lényegesen nagyobb teret adnak a korszerű mene­dzserképzésnek és a marketinggel foglalkozó szakemberek oktatásának. Az inté­zetben 3 tanszék alakult. Az egyik a vezetés és szervezetfejlesztés témáit öleli fel, a másik a gazdaságirányítás tananyagán munkálkodik, a harmadik pedig a piac- gazdaság ismereteit kutatja és természetesen az oktatással is foglalkozik. Ez a tagozódás meglehetősen újszerű és jelzi: megváltoztak az igények, a mezőgazdasá­gi nagyüzemek egységes elvek alapján, korszerű szervezeti rendszerekben igénylik vezetőik és vezető szakembereik továbbképzését, az irányításban dolgozók tu­dásszintjének növelését. A tanszékeken tudományos kutatómunkával szintén foglalkoznak. Egyebek között a nemzetközi irodalom adaptálására kötelezték el magukat. Kialakítják az itthon használt tananyagot, amely részben a külföldi tapasztalatok átvételén alapszik. Szakmai tanácsadással is foglalkoznak, szolgáltató jelleggel. Lehetőség van arra, hogy a mezőgazdasági nagyüzemek és az élelmiszer-ipari vállalatok egy-egy sajátos helyi feladat megoldásánál igénybe vegyék az intézet szakember- gárdájának hozzáértését és a tanszékek bevonásával külső szakértők foglalkozta­tását is igényelhetik. Energiatakarékosság a háztartásokban A közhiedelemmel ellentétben tekin­télyes mennyiségű energiát fogyaszta­nak a háztartások, ennek költségei évente megközelítik a-30 milliárd forin­tot. A családok energiafelhasználásá­nak mennyisége több, mint a három nagy energiaigényes iparágé: a kohá­szaté, a vegyiparé és az építőiparé együttvéve. Fogyasztásuk évente több mint 8 millió tonna kőolajjal egyenér­tékű, és meghaladja az ország teljes energiafelhasználásának 28 százalékát. A családok éves költségvetésében ezek a ráfordítások átlagosan 6000-7000 fo­rintot jelentenek, de a jól gépesített háztartásokban ennek többszörösét fi­zetik. Érdemes tehát a lakossági fo­gyasztóknak is jobban odafigyelni erre a zsebbevágó kérdésre, az energiameg­takarítási lehetőségek felhasználására. A Magyar Média Vállalat gondozá­sában megjelent a lakások, családok energiafelhasználásának csökkentését szolgáló szakszerű tanácsok gyűjtemé­nye, a „Háztartások takarékon” című kiadvány. Az ebben szereplő adatok szerint a háztartásokban felhasznált energia legnagyobb részét, 66 százalé­kát fűtésre fordítják, s ezért a túlfűtés megszüntetése és a hőveszteségek csök­kentése ígéri a legnagyobb megtakarí­tást. Ehhez sok segítséget nyújt az új kiadvány a különböző fűtőberendezé­sek tüzeléstechnikailag legkedvezőbb kezelésének leírásával. Figyelmeztet ar­ra is, hogy minden egyszázalékos túlfű­tés 6 százalékkal növeli az energiafo­gyasztást. A kiadvány szerzői többféle megoldást kínálnak ablak- és ajtórése­ken át elszökő meleg visszatartására, e hézagok szakszerű szigetelésére, tömí­tésére. Lényegesen növeli az ablak hő­szigetelő képességét például a leenge­dett és zárt redőny is. ' A háztartási energiafogyasztás kö­vetkező nagy tétele a melegviz-felhasz- nálás. A szakemberek az elektromos forróvíz-tárolók használatánál egye­bek között azt ajánlják, hogy 60 fokos vagy ennél alcsonyabb hőmérsékletű . meleg víz készítésére állítsák be, mert a forróbb működtetés már lényegesen meggyorsítja a vízkőképződést" és a korróziót, s így az energiafogyasztás növelése mellett jelentősen csökkenti a berendezés élettartamát is. Állat­gyógyszerek forgalmazására alakult közös vállalat Pharmavet elnevezései állat­egészségügyi gyógyszerek be- szerzésére-forgalmazására ala-j kult közös vállalat a Pharma-1 trade Külkereskedelmi Vállalat, a Phylaxia Oltóanyagtermelő Vállalat, valamint a MÉM Állategészségügyi és Élelmi­szerellenőrző Szolgálat részvé­telével. A közős vállalat magasabb színvonalon kívánja az állat­egészségügyi szervezetek és az állattenyésztő gazdaságok gyógyszerigényét kielégíteni. El­sősorban a külföldi eredetű gyógyszerek beszerzésében szándékoznak előbbre lépni. A világ valamennyi jelentősebb gyógyszer-előállító cégével fel­veszik a kapcsolatot. Továbbra sem hoznak be az eddigi két­száznál több gyógyszert, ám az áruösszetételt jelentősen megváltoztatják; csakis a haté­kony, korszerű termékeket im­portálják. A konvertibilis elszá­molású piacokról olyan állat-1 gyógyászati anyagokat szerez­nek be, amelyek hazai é$ szocia­lista gyártásból nem biztosítha­tók. A vállalat szakértői felmerést, készítenek arról, hogy a szocia­lista országokból milyen gyógy­szerek beszerzése indokolt, a ki­választásnál figyelembe veszik, hogy a külföldi partnernek kel­lően rugalmas és gyors-e a szál­lítási készsége. Számos gyógyszernél a keres­kedelmi költségek megtakarítá­sa révén kedvezőbb árat alakí­tanak ki. Tervezik, hogy több állatgyógyszert itthon csoma­golnák. m^mmmk rjfrr^diimi

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom