Petőfi Népe, 1989. február (44. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-04 / 30. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! rfíf ■ T/ y / j 1 . HBHHHUWHHHHMHHHHHHHHHHflHHNHHHH ■HHi SlSl jag AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLIV. évf. 30. szám Ára: 5,30 Ft 1989. február 4., szombat Megcáfolták az MDF levelét Sajtótájékoztató a Legfőbb Ügyészségen A Legfőbb Ügyészség tényfeltáró" vizsgálata egyértelműen megállapította: nem felel meg a valóságnak, hogy 18 holttestet találtak a magyar —román határ egy 50 kilométeres szakaszán. Ez egyértelmű cáfolata annak az állításnak, amely a Magyar Demokrata Fórum Gyulai Városi Szervezetének az Országgyűlés elnökéhez címzett - sa Magyar Nemzetben közzétett — levelében szerepel -— jelentette be dr. Nyíri Sándor, a legfőbb ügyész helyettese pénteki sajtótájékoztatóján. Valótlan a levélnek az a megállapítása is, hogy az illetékes hatóság a menekültek mintegy 50 százalékát visszaküldte Romániába; a statisztikai adatok szerint tavaly 6490- etl lépték át illegálisan a román— magyar határt, s közülük 1652 személyt irányítottak vissza. A sajtótájékoztatón bejelentették: az ügyészség nem indít eljárást rémhírterjesztés bűncselekményének alapos gyanúja miatt Semmi nem támasztja alá ugyanis, hogy a levél írói és közreadói a köznyugalom megzavarására törekedtek volna. Dr. Balassa Tibor csoportvezető ügyész részleteden ismertette a minden körülményre kiterjedő tényfeltáró vizsgálat mozzanatait, a munkamódszereket. Mint mondotta, mindenekelőtt a levél Íróit hallgatták meg, akik azonban -£• etikai okokra hivatkozva—nem nevezték meg, kitől vagy kiktől származtak a levélben leírt információk. Ez természetesen hátráltatta az ügyészség munkáját. Ezek után átnézték a rendkívüli halálesetekre vonatkozó iratokat. Tavaly a román határ menti négy megyénkben több mint 1200 ilyen eset fordult elő. Ezek között egyetlen olyan személyt sem találtak, akinek ismeretien eredetű lőtt sérülés okozta volna a halálát. Négy személy ugyan lő tt sérülés következtében halt meg, ám mindannyian önkezükkel vetettek véget életüknek. Két szúrt sérülés is szerepelt a halálokok között, az áldozat mindkét esetben magyar állampolgár Grósz Károly fogadta Nyikolaj Talizint Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára pénteken fogadta Nyikolaj Talizint, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagját, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének első helyettesét, aki a Magyar —Szovjet Gazdasági és Műszaki-Tudományos Együttműködési Kormányközi Bizottság 38. ülésszaka alkalmából tartózkodik hazánkban. Az MSZMP főtitkára tájékoztatta a szovjet vezetőt hazánk helyzetéről. Hangsúlyozta, hogy az MSZMP következetesen törekszik a belpolitikai és a gazdasági helyzet stabilizálására, a politikai és a gazdasági reform folytatására. Kiemelte, hogy a legfontosabb feladat a párt sorainak rendezése, az egysé- - ges cselekvés feltételeinek megteremtése. Németh Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke ugyancsak pénteken a Parlamentben fogadta Nyikolaj Talizint. Népesedés, foglalkoztatottság 1988-ban folytatódott a népesség számának 1981-ben kezdődött természetes fogyása. A csökkenés, amely 1983—1984-ben meghaladta az évi 21 eZret, az utóbbi években kisebb lett. Az 1989. január > 1-jei népességszám 10 590 000 volt, 14 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban, és 123 ezerrel a 8 évvel ezelőttinél. A népesség számának csökkenéséhez mind a születések, mind a halálozások számának alakulása hozzájárult. Az élve születések száma az ev folyamán 124 300 volt, körülbelül 1500-zal kevesebb, mint az előző évben. Az utóbbi években kialakult alacsony születési arányszám egy év alatt 11,9-ről 11,7 ezrelékre csökkent. Az elmúlt évben 139 ezren haltak meg, 3500-zal kevesebben, mint az előző évben. Az országban kialakult magas halálozási arányszám 1988-ban tovább mérséklődött, de még így is meghaladta a 13 ezreléket. A csecsemőijalandóság lassú csökkenése a múlt évben is folytatódott: az ezer élveszülöttre jutó egy éven aluli meghaltak száma, amely 1985-ben meghaladta a 20-at, az 1987. évi 17-ről 16-ra csökkent. A népesség természetes fogyása mellett csökkent a lakosság száma az engedéllyel vagy engedély nélkül külföldre távozókkal is. Az év folyamán 1350 magyar állampolgár kapott külföldi letelepedési engedélyt. A hatóságok ez ideig mintegy 2000, engedély nélkül külföldön maradt magyar állampolgárról szereztek tudomást. Ugyanakkor a külföldről Magyarországra települőkkel nőtt a népességszám. A hazatért magyar állampolgárok száma 720 volt. Letelepedési célból kiadott vízum- mal-2100 külföldi érkezett az országba, 92 százalékuk román állampolgár. Ezenkívül az országba érkezett hazatérni nem kívánó román állampolgárok közül 13 400 kapott tartózkodási engedélyt. Összességeben tehát a nemzetközi vándorlás különbözete révén majdnem annyival — kereken 13 ezer- rel — nőtt a népesség száma, mint amennyivel a természetes fogyás miatt csökkent. A népesség gazdasági aktivitása ösz- szességeben alig változott: az aktív keresők száma 1989 elején mintegy 4 840 000 volt, körülbelül 5 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban. A lakosság 45,7 százaléka tartozott az aktív keresők közé. Az anyagi ágakban az aktív keresők száma ez év elején kevesebb, a nem anyagi ágakban több volt az előző évinél. A főbb ágazatok közül az iparban 2,8 százalékkal mérséklődött a létszám. A csökkenés a foglalkoztatott nyugdíjasok és a bedolgozók körében gyorsabb ütemű volt, mint a teljes munkaidőben foglalkoztatottaknál. Legjobban — részben a szerkezetátalakításhoz kapcsolódva — a bányászatban és a kohászatban csökkent a létszám, de jelentős a könnyűipar létszámvesztesége is, amelyet részben külföldi munkaerővel pótolnak. A kivitelező építőipar létszáma 1,4 százalékkal csökkent. Mind az iparban, mind az építőiparban a létszámcsökkenés az állami vállalatoknál következett be, a szövetkezetek létszáma az iparban kissé, az építőiparban számottevően emelkedett. A mezőgazdaságban és erdőgazdálkodásban az állami és a szövetkezeti közös gazdaságokban dolgozók száma egyaránt mérséklődött, az alaptevékenységben foglalkoztatottaké az átlagnál nagyobb mértékben. A magánkisiparosok, kiskereskedők és az általuk foglalkoztatottak száma a múlt évben is számottevően bővült. Arányuk megközelíti az aktív keresők 7 százalékát. A munkaerőmozgást főként a munkavállalók kezdeményezték. A munkáltató által kezdeményezett elbocsátás csak néhány körzetben volt nagyobb arányú. A munkaerő-forgalom . egy részét lebonyolító közvetítőirodák nyilvántartása szerint a betöltetlen munkahelyek száma jóval több volt, mint a nyilvántartott álláskeresőké. Ez vonatkozik általában a szak- és betanított munkásokra, valamint a szellemi foglalkozásúakra. A szakképzetlenek esetében az állást keresők és a betöltetlen munkahelyek száma országosan egybeesik, egyes körzetekben — főleg az északkeleti országrészben jg§i rétegnek elhelyezkedési gondjai vannak. Termelés Az anyagi és nem anyagi ágak teljesítményét kifejező bruttó hazai termék (GDP) a tervezett 1-1,5 százalékos növekedés helyett stagnált, értéke folyó áron — előzetes, becsült adatok alapján — 1400 milliárd forint volt. A cserearányok javulásának hatását is tükröző GDP körülbelül 0,5 százalékkal nőtt. Az anyagi tevékenységet felölelő nemzeti jövedelem hasonlóan alakult. A belföldi felhasználásra fordított termékek és szolgáltatások mennyisége az előző évinél és az előirányzottnál is kisebb volt. Kevesebb jutott beruházásra és fogyasztásra, mint 1987-ben. Ezen belül a lakossági fogyasztás csökkent, a közösségi kismértékben nőtt. A belföldi felhasználás kisebb volt a termelésnél. A kiviteli többlet, folyó áron számolva, 37 milliárd forintot tett ki, szemben az 1987. évi 6 milliárd forint behozatali többlettel. Az ipari termelés — a tervezett 1 százalékos növekedéssel szemben— lényegében az előző évi szinten maradt. Az állami iparvállalatok termelése 1 százalékkal mérséklődött, az ipari szövetkezeteké 10 százalékkal emelkedett Bővült a magánkisipar és a nem ipari szervezetek ipari tevékenysége is. Az iparvállalatok és szövetkezetek termelésén belül az alapanyag-termelő ágazatok termelése — döntően a konvertibilis elszámolású kereslet és az értékesítési árak növekedésének hatására — 1,8 százalékkal emelkedett A feldolgozóipar lényegében ugyanannyit, az energetikai szektor — az igényeket kielégítve — 2,7 százalékkal kevesebbet termelt, mint 1987-ben. A feldolgozóipari ágazatok közül a vegyipar termelése energetikai szakágazatok nélkül számítva 2,5 százalékkal, a gépiparé 1 százalékkal emelkedett, a könnyűiparé és az élelmiszeriparé 0,9, illetve 2,4 százalékkal csökkent. A gépipari termelés szerény növekedése úgy alakult ki, hogy a közlekedésieszköz-ipar termelése 6,1 százalékkal csökkent, a többi gépipari ágé együttesen 3,4 százalékkal nőtt. Az ipari termékek exportja 4,5 százalékkal emelkedett, elsősorban a konvertibilis elszámolású kivitel 9 százalékos bővülése révén. A konvertibilis piacokon élénkülő kereslethez, illetve kedvező áralakuláshoz igazodva elsősorban az alapanyag-termelő ágazatok — vas- és alumíniumkohászat —, továbbá a gépipar, az élelmiszeripar és egyes vegyipari ágazatok növelték kivitelüket. Az ipar belföldi értékesítése 1,9 százalékkal csökkent, ami a termelőfelhasználást szolgáló, valamint a beruházási célú szállítások visszaeséséből (Folytatás a 2. oldalon) Félkész állapotban az épülő kunszállási orvosi rendelő. KORLÁTOZOTT LEHETŐSÉGEK KOZOTT Épülő orvosi rendelők Nem először tesszük föl a kérdést: jut-e elegendő pénz az egészségügyre a mostani gazdasági helyzetben? Amikor a szintentartás sem könnyű — noha az állami költségvetés a kiemelt ágazatoknak, így az egészségügynekis, 8 százalékos támogatást biztosít az áremelkedések ellensúlyozására —| akkor vajon lehetséges-e az alapellátás fejlesztése, a tárgyi feltételek javítása? Igen, csak ebben az esetben az eddigieknél jóval nagyobb teher hárul egy-egy közösségre. A megyei tanács ugyan ad támogatást a fejlesztésekhez, a döntő részt azonban saját forrásokból kell előteremteni. Soltvadkerten, a szakorvosi ellátás javításának érdekében, a régi rendelőt négy új helyiséggel bővítik. A beruházásra — a tervek szerint 18 3 millió forintot fordítanak, aminek jó részét társadalmi munkával szeretnék megvalósítani. Jelenleg tető alatt áll az épület, átadását az év végére tervezik. A berendezés és a műszerek beszerzéséhez a Medicor ígért segítséget. Kunszállásnak és Fülöpjakabnak eddig egyetlen orvosi körzete volt. Igaz, a két társközség lakóinak száma csak 3 ezer, a kunszállási orvos azonban ennél jóval több beteget látott el, mivel Bugacról és Városföldről is a kunszállási körzetbe jártak. Ezen a gondon a Fülöpjakabon épülő orvosi rendelő, azaz egy újabb körzet létrehozása enyhít. Az új egészségügyi intézmény költsége mintegy 3 és fél millió forint, ebből 1 millió 700 ezer a megyei támogatás, a többi saját forrás. A létesítményben a rendelőn és a szociális helyiségeken kívül egy két és fél szobás szolgálati lakás várja az odaköltöző orvost. Ha megfelelő ütemben halad az építkezés, akkor szeptember elején megnyílik az új rendelő. Ugyancsak az idén szeretnék befejezni a csaknem 40 millió forintba kerülő, lajosmizsei egészségügyi központ építését. Az új épületben 5 felnőttkörzeti orvos, s ami a jelenlegiben nincs meg, egy ügyeleti rendelő — orvosi pihenővel és nővér-szobával ||| kap helyet Szintén itt nyílik lehetőség belgyógyászati szakrendelésre és fizikoterápiás kezelésre. Az emeleti részen nőgyógyászati, fogorvosi és gyermekorvosi rendelők, valamint a terhestanácsadásra kijelölt helyiségek lesznek. Az említett példákon kívül az év során adnak át orvosi rendelőt Dunapataj és Dunatetétlen községekben. Kecelen az egészségügyi központ, Vaskúton pedig az orvosi rendelő építése folytatódik. Tervek tehát vannak, a jó szándék sem hiányzik. Kérdés viszont, megvalósításukat mennyiben korlátozzák majd a pénzügyi lehetőségek. \j vplt. Ebben az időszakban két román állampolgár vesztette életét „rendkívüli” körülmények között: egyikük halálát gyógyszertúladagolás, a másikét szívinfarktus okozta. A vizsgálat megállapította, hogy el- hunytakor négy személy kiléte..volt ismeretlen. Közülük hármat rövid időn belül azonosítottak, negyedik esetben pedig egy húsz évvel ezelőtt vízbe fulladt ember csontvázáról volt szó. Az ügyészi szervek fölkeresték a Békés megyei temetkezési vállalatot is. A nyilvántartások szerint hozzájuk az említett csontvázon kívül egy ismeretlen holttestet szállítottak. Azt egyébként később azonosították, sa hozzátartozók temet tették el. A vizsgálatot végzők 64 tanút hallgattak meg: Romániából menekültékét, a határ közelében lakókat, az ott dolgozó körzeti orvosokat, vadászokat: A parancsnokok távollétében kérdezték ki az adott térület négy határőrömén szolgálatot teljesítőket. Ők elmondták, hogy tavaly szeptemberben, illetve októbérben egy-egy alkalommal — a román határőrizeti szervek jelzésére — fésülték át*a dombegyházi, illetve a gyulai határőrőrs körze- (Folytatás a 2. oldalon) ÁTRENDEZÓDES A KERESKEDELEMBEN Hiánygazdálkodás vagy piac? . A megyei tanács termelési és ellátási bizottságának tegnapi, idei első összejövetelén a résztvevők az 1989-es munkatervük megtárgyalásakor már vitába bocsátkoztak egymással. A megye agrár jellegéből és, hasonló súly- lyal, a tanácsi szervezet munkamegosztásából adódóan az előterjesztett tervezet többségében a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari tájékozódást tartalmazta. A vita eredménye: az idén a bizottság bővebben a megyei ipar kérdéseiről is érdeklődik. A megyei tanács végrehajtó bizottságának következő ülésén tárgyalandó írásos megállapításokat a kereskedelmi osztályvezető, dr. P. Kovács István egészítette ki. Elmondta, hogy a megye kereskedelmi forgalma, folyó áron számítva, tavaly 2,6 százalékkal nagyobb mértékben nőtt, mint az országos átlag. Ugyanakkor a kereskedelem szerkezete átrendeződött, és ez a folyamat ma sem állt meg. Az is igaz, hogy a változó igényeknek nem tuöott megfelelni, a kereskedelmen keresztül, a kínálat. Érezhető volt a múlt évben, és érezhető most is, a hiány- gazdálkodás, ami az igazi piaci viszonyok hatásmechanizmusának gátja. figyelmeztető jel az is,'hogy a múlt évben a lakossági betétállomány összege 1 százalékkal csökkent, míg a hitelállomány 10 százalékkal növekedett, tehát jócskán meghaladta a betéteket. Az ipari osztály vezetője, Dömötör Tibor, kifejtette, hogy az adórendszer bevezetésekor jósolt — ígért — termelőiár-csökkenés nem valósult meg. Az elméletileg piac meghatározta ármozgásból csak az áremelkedéseket lehet'érzékelni az iparban, szolgáltatásban egyaránt. A versenytárgyalások a legtöbb esetben formálisak, valódi versenyhelyzet alig alakul. A vállalkozói formák, illetve az áralku azonban .— úgy tűnik — pezsdítő hatású. A bizottság tagjai e szóbeli kiegészítések után, egyrészt elméleti gondolataikat, másrészt gyakorlati tapasztalataikat mondták el. Szóltak arról, hogy Bács-Kiskunban szinte ugyanabban az időszakban megindult a lakosság egy rétegének tömeges elszegényedése, de a meggazdagodás folyamata is. Ennek megfelelni viszont egyrészt áruval, másrészt a kereskedelem feltételeinek megváltoztatásával szükséges. Szó esett arról is, hogy a közbeeső kereskedelmi láncszemeket a termelő és a közvetlenül forgalmazó között jobb érdekeltséggel lehetne kikapcsolni. Jótékony hatásúnak értékelték azt,' hogy az árak kialakítása — bizonyos keretek betartásával — az adott kereskedelmi egységek hatáskörébe került. Ugyanakkor megemlítették, hogy az utóbbi időszak áremeléseinek fele központi intézkedésekre történt. G. E. AZ ÚTTÖRŐ- ÉS IFJÚSÁGI OTTHON TERVEI Programok az egész családnak Az elmúlt esztendőben hozzávetőlegesen kétszázezren fordultak meg a kecskeméti Szalvay Mihály Úttörő- és Ifjúsági Otthon különféle rendezvényein. A rendszeres látogatók számát pedig legalább kétezerre taksálják. Mindennel együtt elégedettek lehetnek az 1988-as esztendővel, melynek tapasztalatait hasznosítva bontakozik most'ki az idei programterv. Az általános iskolásoknak kínált rendezvények közül rendkívül népszerűek voltak a gyermek tisztségviselők foglalkozásai, a különböző szakkörök (harmincfélét kínáltak ezekből), a klubok, a műhelyek, az ismeretterjesztő vagy egyéb sorozatok. A tavalyi ökológiai szabadegyetem sikerén felbuzdulva ezúttal a gazdaság- politika aktuális kérdéseit kívánják feldolgozni neves szakemberek részvételével, a házban működő értelmiségiklub kezdeményezésére. Ugyancsak az elkövetkezendő hónapok „gyümölcse” lesz a francia társalgási kör, A vállalkozó kedvű napközis nevelők is számos foglalkozásra vihetik csoportjukat, a zenes tornától a játékkészítésen át a számítástechnikai programig. A szabad idő hasznos, tartalmas eltöltését célzó rendezvények közül említésre méltó például a péntekenként ismétlődő délutáni diákdiszkó, a különböző bálák, a hamarosan induló sci-fi sorozat, a—már tavaly is óriási érdeklődéssel kísért — mentálhigiénés programok. Tovább folytatódik a középiskolások játékos vetélkedője, a diákpárbaj, sőt áprilistól a megye öt főiskolájának részvételével hallgatóknak terveznek hasonlót. A Ki mit tud?-show ugyancsak új kezdeményezés, mint ahogy a dramatikus hétvégék, vagy az úgynevezett manofaktúrák is. Bár még javában tart a tél, a megszokott húsz-huszonöt szaktábor szervezése már , folyik. Jórészt a már bevált formák élednek újra, de újdonságként megjelenik még a tenisz- és a természetjáró-tábor. Mindemellett szívesen látott vendég mindenki, aki üres óráit társaságban, valamiféle hasznos elfoglal fcággal töltené. Az úttörőház kínálatából ebben az esztendőben is bátran válogathat az egész család. G. T. T.
