Petőfi Népe, 1989. február (44. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-25 / 48. szám

6,® PETŐFI NÉPE • 1989. február 25. Tejipari múzeum SVÉDORSZÁG Öngyilkosok nemzete? Talán kevesen tudják; a szegény em­berek tehenei az első világháború előtti időkben mindössze napi négy liter tejet adtak. Ez az egészséges étek mégsem hiányzott eleink asztaláról. A tej fel­dolgozásának fortélyait generációk ad­ták tovább egymásnak. A kisgazdasá­gok hagyományos tejkezelése felett el­járt az idő, a korabeli eszközöket a modern tejipar már nem használja. Múzeumi tárgyak lettek. Az ország egyetlen tejipari múzeu­mának a székesfehérvári skanzen egyik évszázados épülete ad otthont. A Rác utca 19-es számú háza szerb egyházi iskola volt egykor. A felújítást végző mesterek munkájának köszönhetően - nyerte vissza eredeti szépségét, itt lát­hatják ma az érdeklődők a tejipar tör­ténetét bemutató kiállítást. Több mint ötszáz tárgy és dokumen­tum ismerteti meg a látogatókat a tej­gazdaság fejlődésével a múlt századtól az 1970-es évekig. A kiállított tárgyak többsége eredeti, de korabeli képanya­gok és írásos emlékek is segítik az is­merkedést. Igazi ritkaságnak számítanak azok az archív képek, amelyek a tejelőszar- vasmarba-tenyésztés kezdeteit mutat­ják be. De látható a témával kapcsola­tos első hazai szakirodalom is, Nagy- váthy János munkája 1822-ből. A fejés és tejkezelés eszközeinek társaságában eredeti vajverseny-okleveleket is bemu­tatnak a század elejéről. A Budapesten 1909-ben megrendezett IV. Nemzetkö­zi Tejgazdasági Világkongresszus hatá­rozatait olvasva meglepődve állapítja meg a látogató: napjainkban is aktuális tennivalókat fogalmaztak meg nyolc­van évvel ezelőtt. i A muzeális értékű eredeti Marchand zsírtartalom-meghatározó '1870-ben készült, a különbőz» vaj- és sajtfor­mákkal együtt évtizedeken át haszná­latban volt. Érdemes egy pillanatra el­időzni az első tejplakát előtt, Manno Miltiades munkája 1929-ben pályadíjat nyert. 0 készítette az első ilyen jellegű reklámot, s a tejet ivó munkást ábrázo­ló plakát több mint 100 ezer példány­ban került forgalomba. Alapos gyűjtőmunka eredménye a tejesüveg történetét bemutató terem. A különböző tejgazdaságokból szár­mazó üvegek egyszersmind termelőik védjegyéül is szolgáltak. A változatos formájú tejesüvegek legrégebbike 1883-ból való, s akad itt az Esterházy és a Károlyi grófok tejüzemeiben pa­lackozott butélia is. A sort az 1960-as években még használt tejespalackok záiják. ® Kézi vajkö- pülő. ® Tejipari gé­pek, berende­zésék a két vi­lágháború kö­zött. (Fotó: Sm- Preás) BlBE fiiL Külön tárló mutatja be a szakokta­tás és kutatás történetét. Régi tanköny­vek mellett látható például Baintner Károly nyugalmazott egyetemi tanár, a tejipari szakmémökképzés megterem­tőjének leckekönyve 1927-ből. Az épület mögötti fészerben kaptak helyet a nagyobb tejipari gépek és be­rendezések. A két világháború közötti tejtermékgyártó üzemek eredeti gépei ■Piírr..! ma is működőképesek. Érdemes meg­tekinteni az országban elsőként hasz­nált 3200 literes gyúróhenger nélküli faköpülőt; Dániában készítették 1952- ben, s egészen a hetvenes évek végéig használták. A laikusok számára is ér­dekes az ementáli sajt készítésének tit­kaiba való bepillantás. Gyerkó Katalin 1 2 3 4 KÍ 5 6 7 8 9 10 11 12 •V 13 14 H sf 16 L_ II 17. 18 m 1 B 1 21 m 22 23 1 24 25 * 26 1 27 28 29 1 ■ 30 31 , | ■ 33 ■ 34 35 36 J 38 ■ g 40 m 42 L m □ 44 m 45 ■ 46 47 ■ 48 1 s 50 m 52 ■ 53 H 34 3 57 1 58 59 g Ü 60 .61 ■ 62 63 64 _L_ ■ 66 67 A ___ * ___ ■ j Február 27-étől március 5-éig csereakció Női szövetkabátját 800 Ft, ballonkabátját 500 Ft értékben beszámítjuk, ha újat vásárol készruhaosztályunkon 105401 m KECSKEMET Három az igazság VÍZSZINTES: I. Destouches francia víg­játékiró (1680—1754) aforizmája (zárt be­tűk: O, N, A, G, K). 5. Aquinói Szent Tamás, olasz hittudós, író és költő (1224 1274) böl­csessége (zárt betűk: A, S, G, M, Z). 12. Lószerszám — kissé régiesen. 14. A fűszeres jelzője is lehet. 15. Félgömb! 16. Modern római városrész. 17. Árnyak és ..., Bertha Bulcsú kötetének címe. 19. ... Tin Tin; ku­tyasztár volt. 20. Pálmafa, rajta terem á bé- teldió. 22. Finom nedű. 24. Lőpor része! 26. Rockopera Peron feleségéről. 27. Beethoven III. szimfóniájának mellékneve. 28. Vizitűn- dér. 29. Az Eltűnt idő nyomában című re­gény főhőse. 30. Idegen sorszámrövidítés. 31. Élelmiszerkiskereskedelmi vállalat rövi­dítése. 33. Szovjet illuzionista. 34. Morzeje­lek. 36. Lágy hangnem. 39. Csicsóék között található! 40. Térd németül (knie). 42. Régi súly. 43. összekevert len! 45. Azonos betűk. 46. Finom sajt. 49. Valami felé, felől. 50. Többször becézett Imre. 51. Libát hizlalni. 53. Római pénz volt. 54. Empire... Buil­ding; New York-i felhőkarcoló. 56. Mértani test. 58. Német névelő. 60. Van benne kocká­zat. 62. A közelmúlt kínai politikusa volt. 61. Szovjet repülőgéptípus. 65. Az első emberek tömege. 66. Kurjant. FÜGGŐLEGES: I. La Fontaine. (1621— 1695) megállapítása (zárt betűk: R, M, N, G, G, N). 2. Görög betű. 3. Magyarázó rajz. 4. Vanádium és oxigén. 6. Kettőzve: filmsztár személyneve (Gábor...). 7. Jászvásár ro­mán neve. 8. NDK-beli politikus, hosszú ideig miniszterelnök (Otto, 1894—1964). 9. Pontosan olyan nagy. 10. Kettőzve: édesség volt. 11. Kis Ágnes. 13. Olimpiai bajnok japán úszónő. 18. Az 1045-ös lázadás vezére. 19. Lett forradalmi költő és drámaíró (Janis, 1865—1929). 21. Jelfogó. 23. Zsigmond ki­rály ellen lázadó XIV. századi magyar főúr (István). 25. Argentin politikus volt. 29. A Balaton vizét szabályozza. 32. Kozmetikai márka. 33. Üzemi takarék. 35. Testedzés. 37. Belga I. osztályú labdarúgócsapat. 38. Rak­part németül (kai). 41. Női néy. 44. Ez férfi­név. 47. A játszótársunk, mondd, ,. ,-e len­ni? (tévéműsór volt). 48. Ügyvéd, vagyonát jótékony célokra hagyományozta (Szilárd, 1799—1888). 52. A kettős billenytűzetű zon­gora feltalálója (Emánuel, 1863—1931). 55. 1989. 57. Az a távolabbi. 59. Folyó a Balti­kumban. 61. Após. 63. Könnyűfém, rövid nevén. 65. Személyes névmás és névelő. 67. A-va párja. Zábó Gyula Beküldendő: vízszintes 1., 5., függőleges 1. Az elmúlt héten közölt keresztrejtvény megfejtői közül könyvutalványt nyertek: Svendor István, Hetényegyháza;. Székely László, Újtelek; R. Nágy Györgyi, Szánk; Filus Józsefné, Kiskőrös; Házi Tóbiásáé, Szabadszállás; Benkováriné Mészáros Mari­anne, Kecskemét; Molnár Ferericné, Kecel; Siha János, Kiskunhalas; Maróti Istvánná, Tiszakécske; Szabolcs Istvánná, Baja. A' február 18-án mégjelent rejtvény helyes megfejtése: Nem elég halat adni egy ember­nek, meg kell tanítani még halászni is. ' A „svédeknek furcsa ivási szokásaik vannak, sűrűn szeret­keznek, és mielőtt önkezükkel véget vetnének életüknek, rengeteg adót fizetnek” — így ecsetelte a honfitársairól kül­földön kialakult képet Erland Josephson svéd színész. A svédekről számos közhely terjedt el a világban, de vajon ezek mind igazak? Némi valóságalapja nyilván mindnek van, de a közhelyekhez természetszerűleg hozzátartozik a túlzás, az általánosítás, a leegyszerűsítés. Egyre kevésbé tartható például az a nézet, amely szerint a svédek az öngyilkosok nemzete. Egyfelől az öngyilkossági statisztikákban Svédország tá­volról sem listavezető — több más észak-európai országban jóval magasabb az öngyilkosok aránya —, másfelől az ön- gyilkosságok száma stagnál, sőt helyenként csökkenő irány­zatot mutat. Ez arra utal, hogy az öngyilkosság nem megvál­toztathatatlan, végzetszerű társadalmi probléma. 1986-ban Svédországban 100 ezer lakosra 18,6 öngyilkos jutott, sokkal kövesebb, mint Dániában, ahol 28,5 volt eZ az arány, vagy Finnországban, ahol 100 ezer emberből 25,1 oltotta ki életét saját maga. (A nemzetközi statisztikákban a 100 ezer főre jutó 43,2 öngyilkossal Magyarország az abszolút listavezető.) Svédországban sikerült útját'állní a jelenség tejredésének. Danuta Wasserman, a híres Karolinska Intézet pszichiátere, vezető svéd öngyilkosság-kutató szerint a korábbi évekhez viszonyítva lényegesen javult a helyzet ezen a téren, részint a depresszió leküzdését szolgáló módszerek fejlődésének eredményeként. Stockholmban például 1975 és 1985 között erősen csökkent az öngyilkosságok száma, csupán a 45 és 54 év közötti férfiak, valamint a 65 év feletti nők körében mutatkozott emelkedés. Az idős nők magas arányát Wasser­man azzal magyarázza, hogy ebben a korban már nehéz a beilleszkedés azoknak, akik valamilyen okból kirekesztőd­tek a társadalomból. Wasserman dacol azzal a hiedelemmel, amely szerint a hosszú tél, a zord időjárás lenne az oka az öngyilkosságok viszonylagos szaporaságának. Az adatok ennek az ellenke­zőjét támasztják alá: éppen nyáron mutat emelkedést az öngyilkosságok görbéje. Talán azért, mert a nyári szabadság idején robbannak szét és torkollnak tragédiába a feszültség­gel terhes párkapcsolatok, ilyenkor az emberek több időt töltenek együtt, és fokozottabb pszichés nyomás éri őket annak érdekében, hogy jól érezzék magukat. Gyakoribbak a kudarcélmények, amelyeket nem mindenki tud megfelelő­en feldolgozni. A nemzetközi irányzatokkal ellentétes a fiatalkori öngyil­kossági statisztika is. Egy tanulmány, amely 10 és 29 év közötti fiatalokra terjedt ki, nem mutatott ki emelkedést a fiatalkorúak öngyilkosságában, holott a nemzetközi statisz­tikák a tinédzserek önpusztító kedvének növekedését jelzik. a világ sok országában. Az egyetlen kimutatható változás a nemek „emancipáló- dása” volt. A lányok a nyolcvanas években felhagytak az öngyilkosság szelídebb változataival (például a tabletták­kal), és áttértek a fiúk olyan keményebb módszereire, mint amilyen az önakasztás. A viszonylag kedvező — vagy legalábbis romlást nem mutató — adatok ellenére a kutatók elisnierik', hogy Svédor­szágban a 15 és 44 év közötti korcsoportban a halál okát illetően az öngyilkosság még mindig vezet. Valószínűleg sok idő telik el, amíg a svédek öngyilkossági hajlamáról szóló mítosz, amely úgyszólván a nemzeti ismertetőjegyek egyiké­vé vált, nyomtalanul szertefoszlik. iSP A lig egy hónap alatt két-két sza­kácskönyvet adott ki a Corvina és a Mezőgazdasági Könyvkiadó is. A Corvinánál a 99 sorozatban 99 leves fényképes bemutatására vállalko­zott Lajos Mari és Hemző Károly. Hu­szonhatféle zöldségleves (olasz, belga, holland, orosz, francia, kínai leves­különlegességek), negyvenhat féle hús­leves, majd a gyümölcsből készült, illet­ve a hidegen tálalható (vendégváráskor előre elkészíthető) levesek, levesbetétek sorát mutatják be. Frank Júlia Disznó- ságok könyve a sertéshús régi és új re­ceptek szerinti felhasználásában kíván segíteni. Disznóhúsból készült saláták, tészták, pástétomok, kocsonyák, ven­dégváró hideg ételek, levesek, egytálét- kek, sültek, töltött húsok sorakoznak egymás mellett, sok-sok zöldséggel, gyümölcssel, kicsit már elfeledett fűsze­rekkel ízesítve. A Mezőgazdasági Könyvkiadó a Négy alapíz sorozatban a sós ízek után ' a savanyúságokat, most az édesség­ötleteket (torták, desszertek, sütemé­nyek) sorát gyűjtötte össze. Az Édes kötet szerzői Dworschák Ernő, Frank Júlia és Szántó András a cukrászat tör­Mit főzzünk? ' v.y VOMUONtM Konyhai - m konyhára ténete után külön fejezetben szólnak a mértékletes cukorfogyasztásról, a gyü­mölcsök szénhidrát- és cukortartalmá­ról, a fogszuvasodást elősegítő, illetve fogkímélő hatásukról, az energiamen­tes édesítőszerekről, majd a cukrászati mm. isii 1mm mi m Kötényruha kislányoknak A bemutatott három kis kötényruha ötletadó azoknak az anyukáknak, akik tudnak szabni-varrni. A ruhák praktikusak, mert alattuk trikót, blúzt, garbót lehet viselni, de ha nagy a meleg, .anélkül szellős, nyári ruhaként hordhatók. Valamennyi hátul gombolódik. Díszítésük változatos: fodros, paszpólos, zSfcbes megoldással variálható. A Röltex-boltokban számtalan készen, méterben kapható hímzett szalag, pánt, sok­színű zsinór, fárkasfog, paszomány közül válogathatunk, amivel ötletesen dekofálhatók tovább a ruhák. Itt jegyezzük meg, ezek a fazonok iskolaköpenyként is megáll­ják a helyüket, természetesen megfelelő színű és minőségű kel­méből: LEVES illl készítmények sütés-főzésére tanítják a háziasszonyokat. V. V. Vohljobkin a Szovjetunió nemzeti ételeinek közre­adására vállalkozott Konyháról kony­hára címmel. Megismerjük a kötetből a finnugor, az orosz, ukrán, belorusz, moldavai, grúz, örmény, azerbajdzsán, üzbég és tádzsik, a türkmén, a kazah és a kirgiz, valamint a baltikumi konyhák jellegzetes étkeit, gasztronómiájuk gyöngyszemeit. A könyv egyben „et­nográfiai szakácskönyv”: minden nem­zetiség ételeit megelőzik az- általános néprajzi, kultúrtörténeti, szociográfiai fejezetek. k. M. Bőrápolás télen Az arcbőr ilyenkor nem olyan üde, szép, ruganyos, mint nyáron, mert most kevesebb a napfény, az ételekben nincs elegendő vitamiií. Ezek miatt csökken a szervezet és a bőr ellenálló­képessége is. A hideg, nyirkos levegő, a szél kifejezetten árt a bőrnek. Ezért van az, hogy sokan viszketésre, resze- lős tapintásra panaszkodnak. Nyilván­való, hogy a tél elsősorban a száraz bőrűeknek okoz gondot. E, bőrtípusú-, aknak reggel, elindulás előtt érdemes bekenni az arcukat valamilyen közöm­bös, félzsíros krémmel vagy arctejjel. Apró, ütögető mozdulatokkal, masszí­rozzuk bele a bőrbe a krémet. így nem­csak a felszívódás gyorsul meg, hanem fokozzuk a vérkeringést is. A fel nem szívódott krémet — néhány perc múlva —; puha, tiszta kendővel töröljük le, majd vékony rétegben jöhet a púder. A füstös, kormos levegőből teülepedő szemcsék így nem jutnak közvetlenül a bőrre, hanem fennakadnak a púderré­teg felszínén, s azzal együtt könnyen eltávolíthatók. Télen rosszabbodik a zsíros, patta­násos arcbőr állapota is: Nincs nap­fény, amely fertőtlenít és a faggyúter­melést csökkenti. Az arcbőr tisztítását legegyszerűbb lenne kozmetikusra bíz­ni, de olcsóbb, ha magunk végezzük. Először mossuk le bőrünket arcszesz­szel, utána gőzöljük meleg, kamillás oldatot tartalmazó edény fölött. Majd tiszta kendővel nyomjuk ki a mitessze­reket, és tisztítsuk le bőrünket. Nélkü­lözhetetlen a reggeli és az esti szappa­nos, meleg vizes arcmosás. Utána tö­rülközővel1 enyhén masszírozzuk át bő­rünket. Mintha újjávarázsolták volna! A pattanásos, zsíros bőr legjobb gyógyszere a napozás, amelyet télen kvarcolás helyettesíthet. Nem mindegy az sem, hogye bőrtípusúak mit esznek. Előnyös a sok gyümölcs és a főzelék. Art viszpnt a fűszeres, zsíros, füstölt ennivaló. A fejbőrt is védeni kell a lehűléstől. Az sem lehet könnyelmű, akinek ma még dús a haja. Hordjunk kalapot, sapkát, sálat, kendőt. A hideg ugyanis összehúzza a fejbőr ereit, a hajszálakat termelő sejtek a vér útján kevesebb táp­lálékhoz jutnak. Ennek következmé­nye a .gyors megfázás és a hajhullás, kopaszodás.

Next

/
Oldalképek
Tartalom