Petőfi Népe, 1989. február (44. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-20 / 43. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1989. február 20. SEVARDNADZE JORDÁNIÁBAN Szovjet—izraeli külügyminiszteri találkozó A hét. elején Kairóban hármas szov­jet—egyiptomi—izraeli tárgyalásokat tartanak — közölték egybehangzó egyiptomi és izraeli források. A közel- keleti körúton tartózkodó — és hétfő­től Kairóba látogató — Eduard Se­vardnadze szovjet külügyminiszter Hoszni Mubarak egyiptomi elnökkel és a szintén ideutazó izraeli külügymi­niszterrel, Mose Arensszel tekinti át a térség válságát és*a felek által javasolt megoldási lehetőségeket. Bár korábban — például az ENSZ- közgyűlésen vagy legutóbb januárban a vegyi fegyverek eltiltásával foglalko­zó párizsi konferencián — már sor ke­rült szovjet—izraeli külügyminiszteri találkozóra, a hír mégis szenzáció számba megy. Mint azt Tel-Avivban is hangoztatják, az érintett felekkel való magas szintű, intenzív tárgyalásokkal a Szovjetunió ismét teljes súlyával lép fel a közel-keleti békefolyamat érdekében, abban a határaihoz közeli stratégiai fontosságú térségben, ahol pozíciói a hetvenes évtized elején jelentősen meg­gyengültek az amerikai befolyással szemben. Az utóbbi években ez a ten­dencia a korábbiaknál jóval kiegyensú­lyozottabb, és a kölcsönös érdekeltség tisztelete, a kiegyensúlyozottság alap­ján fokazatosan változik. Jeruzsálemben az izraeli külügymi­nisztérium egyik magas rangú vezetője Nyugatnémet tiltakozás a romániai jogsértések - miatt A nyugatnémet kormánykoalíció ve­zető pártjai, a kereszténydemokrata és keresztényszociális unió (SDU/CSU), valamint az ellenzéki Német Szociálde­mokrata Párt (SPD) egyhangúlag arra szólították fel a bonni kabinetet, hogy következetesen tegye szóvá az'emberi jogok folyamatos romániai megsérté­sének eseteit az ENSZ emberi jogok bizottságának fórumán. MichaelaJJeiger asszony (CSU), az uniópártok parlamenti csoportjának külpolitikai szóvivője és Hermann Scheer SPD-képviselő, a szövetségi gyűlés (Bundestag) külügyi bizottságá­nak tagja külön-külön adott sajtónyi­latkozatában hívta fel újra a ügyeimet a tarthatatlan romániai állapotokra. Geiger asszony véleménye szerint az Európai Közösség (EK) tagállamainak lankadatlanul tiltakozniuk kellene Ni- colae Ceausescu román párt- és állami vezetőnél az emberi jogok változatla­nul sanyarú helyzete láttán. Scheer képviselő, aki annak idején az egyik kezdeményezője volt a Romániát a nemzetiségi elnyomás miatt is elma­rasztaló Bundestag-határozatnak, s legutóbb elkötelezett szerepet vállalt az „Emberi jogok bizottsága — Romá­nia” néven a közelmúltban megalakult szervezetben, kijelentette: Nem szabad megengedni, hogy a nyugat-európai kormányok ebben a kérdésben óvatos­kodjanak. Annál kevésbé, mivel példá­ul Magyarország már nyíltan pellen­gérre állította a romániai rendszert, s Gorbacsov főtitkár és Ceausescu leg- 1 utóbbi találkozója alkalmával szovjet részről is elhangzottak megfelelő észre­vételek — fejtette ki véleményét Her­mann Scheer. — neve mellőzését kérve — „nélkülöz­hetetlennek” minősítette a szovjet—iz­raeli külügyminiszteri találkozót a kö­zel-keleti rendezés perspektívájában. A mostani szovjet—izraeli—egyipto­mi találkozó előkészítése az említett múlt havi párizsi konferencián kezdő­dött. Akkor Sevardnadze kiemelte: az izraeli államiság elismerését is tartalma­zó ENSZ-határozatok elfogadásával, „hála a palesztin ellenállás vezetősége által tanúsított realizmusnak, kons­truktív alapállásának, ezzel először jött - létre igazi esély a közel-keleti rendezés­re”. A kairói hármas találkozón jejen lesz Arie Levin izraeli diplomata is. Ö a júli­us óta Moszkvában dolgozó izraeli kon­zuli küldöttség vezetője, akivel—a dip­lomáciai kapcsolatok híján — a szovjet külügyminisztériumban ezekben a na­pokban konzultációt folytattak a Se­vardnadze—Arensz tárgyalások körül­ményeiről. Noha a két ország között 1967-ben megszakadt a hivatalos vi­szony, az utóbbi egy évben mégis foko­zatosan bővülő kapcsolatok alakultak ki. Ebben jelentős szerepet játszott a de­cember elején géprablók által Tel-Aviv- ba térített szovjet repülőgép ügyének gyors és korrekt megoldása, majd a szovjet-örményországi földrengés- katasztrófa áldozatainak nyújtott izrae­li segítségnyújtás. A folyamat legutóbbi eseménye a Moszkvában egy hete meg­nyitott zsidó kulturális központ fölava­tása volt. Ammanba érkezett vasárnap Edu­ard Sevardnadze, akinek személyében először látogatott szovjet külügymi­niszter Jordániába. Előzőleg Damaszkuszban, ahol töb­bek között Asszad elnökkel tárgyalt, kijelentette: a Biztonsági Tanács 5 ál­landó tagja vezető szerepet játszhatna az arab—izraeli béketárgyalások elfo­gadható formulájának kimunkálásá­ban. Elutazása előtt kifejtette, hogy. a közel-keleti nemzetközi békekonferen­cia előkészítésének nem kellene kilenc hónapnál tovább tartania. Közölte azt is, hogy öt országot érintő közép- és közel-keleti kőrútjának eredményeiről tájékoztatni fogja James Baker ameri­kai külügyminisztert március 6-án Bécsben. A szovjet külügyminiszter kozel- keleti körútja során várhatóan Bagdad­ban megbeszélést folytat majd Jasszer Arafattal, a Palesztinái Felszabadítási Szervezet végrehajtó bi/ottságának el­nökével. Ezt Gennag\ij Zsuravljov, a Szovjetunió kairói nagykövete közölte vasárnap újságírókkal, miután a szovjet külügyminiszter kairói látogatásának előkészületeiről tárgyalt Hoszni Muba­rak egyiptomi államfővel. Hat európai kommunista és szociáldemokrata párt értekezlete Berlinben A Belga (Flamand) Szocialista Párt, a Bolgár Kommunista Párt, a Dán Szociáldemokrata Párt, a Holland Munkapárt, a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Német Szocialista Egységpárt képviselői február 16. és 18. között az NDK fővárosában, Berlin­ben tartották IV. kerekasztal-konfe- renciájukat.­Méltatták a nemzetközi politikai helyzetben az elmúlt esztendőben be­következett pozitív változásokat, a ke­let—nyugati párbeszéd elmélyülését, a bécsi utótalálkozó sikeres befejezését, a regionális konfliktusok felszámolására tett erőfeszítéseket. Megállapították, hogy Európa álla­mai továbbra is különleges felelősséget viselnek a szélesebb értelemben vett nemzetközi biztonság megteremtéséért. Hangsúlyozták: az európai közös ott­hon kialakítása elképzelhetetlen a biza­lom növelése, a politikai, a katonai, a gazdasági és az emberi kapcsolatok szá­mottevő bővítése nélkül. Kiemelték: Európa biztonsága ma elsősorban a ha­gyományos erők és fegyverzetek csök­kentésétől függ, amihez első lépésként a meglevő aszimmetriákat szükséges fel­számolni. Ebben az összefüggésben alá­húzták a Szovjetunió, Bulgária, Cseh­szlovákia, Lengyelország, Magyaror­szág és az NDK egyoldalú leszerelési kezdeményezéseinek fontosságát. Ugyancsak méltatták az európai szoci­áldemokrata és szocialista pártoknak a béke megőrzése, a leszerelés elérése ér­dekében kifejtett politikáját. Üdvözöl­ték az európai hagyományos eszközök csökkentéséről, valamint a bizalom és a biztonság erősítéséről hamarosan meg­induló tárgyalásokat. A résztvevők egységesen felléptek azon kísérletek ellen, amelyek az INF- szerződés szerint megsemmisítendő nukleáris rakétákat új, illetve korszerű- , sített rendszerekkel tervezik helyettesí­teni. Sürgették egyúttal a rövid hatótá­volságú nukleáris rendszerek megszün­tetéséről folytatandó tárgyalások meg­indítását-. A vitában szó esett kontinensünk in­tegrációs folyamatairól, a kelet—nyu­gati gazdasági kapcsolatokról és az em­beri jogok teljes körű érvényesítésének feltételeiről. A hat párt képviselőit fogadta Her­mann Axen, az NSZEP PB tagja, a KB titkára; az MSZMP delegációját Lo- vassy Tamás, a KB osztályvezető­helyettese vezette, tágja volt Demcsák Lajos, a KB munkatársa. Folytatódnak a lengyel kerékasztal- tárgyalások A lengyel kerekasztal-értekezlet poli­tikai reformokkal foglalkozó bizottsá­gának szombati, második ülésén a kor­mány olyan új választási törvényt java­solj amely az idén esedékes választáso­kon átmenetileg a kerékasztalnál létre­hozandó közmegegyezési tanácsot ha­talmazna fel arra, hogy előre megszab­ja az egyes politikai partok és politikai csoportok mandátumainak számát a parlamentben. A Szolidaritás, amely egyébként a teljesen szabad választások megtartá­sát szorgalmazta, átmenetileg kész el­fogadni ezt a megkötést. A törvény részleteinek kidolgozására a felek kü­lön munkabizottságot alakítottak. A kormány azt szeretné, ha az előre meghatározott arányok betartása mel­lett teljesen szabad választásokat tarta­nának, ahol a pártok és tömegszerveze­tek mellett az állampolgárok legalább ötezer fős csoportja is jelöltet állíthat-, na, mégpedig úgy, hogy minden man­dátumra legalább két, de inkább több jelölt jusson, fenntartva azt a lehetősé­get, hogy a pártok.pártonkívülieket is indíthassanak, a pártokba nem tömö­rült politikai erők pedig párttagokat is jelölhessenek. Teljesen visszautasította' ugyanak­kor a Szolidaritás a köztársasági elnöki funkció létrehozására vonatkozó ja­vaslatot, amely egy erős, tényleges ha­talommal rendelkező államfői tisztsé­get irányzott elő. A szombati nap érez­hető haladást hozott a politikai refor- . mok bizottságában és az egészségügyi albizottságban is. A kambodzsai konfliktusról Vasárnap az indonéz fővárosban meg­kezdődött a kambodzsai kérdésben érde­kelt felek második nem hivatalos találko­zója. Az angol rövidítése alapján JIM—2- nek elnevezett tálálkozó színhelye az In­donesia szálló konferenciaterme. Résztve­vői: a kambodzsai kormányfő, a három. kambodzsai ellenzéki szervezet képviselői (a három szervezet koalícióját irányító Norodom Szihanuk herceg flát. küldte maga helyett Indonéziába), a vietnami külügyminiszter, valamint az indonéz kül­ügyminiszter és az ASEAN-ba tömörült öt délkelet-ázsiai állam külügyminisztere. Lezuhant egy Boeing Hegynek ütközött és lezuhant vasárnap az amerikai Flying Tiger Line társaság tulajdonában levő Boeing 747-es teher­szállító gép a malajziai főváros, Kuala Lumpur közelében. A gép négyfőnyi sze­mélyzete életét vesztette. A Bemarna malajziai hírügynökség sze­rint a gép repülési adatait rögzítő úgyneve­zett fekete dobozt már megtaláltak. Az első vizsgálati1 eredmények szerint a sze­rencsétlenséget a rossz látási viszonyok - okozták. V KORMÁNYÁTALAKÍTÁS ÉS ELLENKORMÁNY Szükségállapot Kabulban Béke és nyugalom honolt vasárnap reggel az afgán fővárosban. Az elnöki rendelettel éjfélkor életbe lépett szük­ségállapotra jobbára csak az utalt, hogy a városközpont stratégiái útke­reszteződéseiben és a fontosabb közé­pületek előtt katonák voltak. De jelen­NSZK: Letartóztatások a líbiai mérgesgáz-ügyben A nyugatnémet rendőrség előze­tes letartóztatásba helyezte az Im- hausen-Chemie nevű vállalat két munkatársát. A cég ellen ugyanis az NSZK wiesbadeni szövetségi bűn­ügyi hivatala (BKA) 'vizsgálatot rendelt el annak a gyanúnak az alapján, hogy a fekete-erdei Lahr városkában működő vállalat a kül­gazdasági törvény előírásait meg­sértve berendezéseket szállított a lí­biai Rabta mellett létesített vegyi üzemnek. Itt Washington és Bonn szerint már felkészültek harci gázok előállítására. A letartóztatások bejelentése előtt egy nappal öngyilkosságot kí­sérelt meg az Imhausen-Chemie egyik üzletvezetője, Hans-Joachim Renner. A 61 éves vegyészmérnök életveszélyes állapotban van. A Der Spiegel című hírmagazin hétfőn utcára kerülő legújabb szá­mában leleplezte, hogy a nyugatné­met vállalat üzelmeire az Egyesült Államok titkosszolgálata, az NSA (National Security Agency) derített fényt. Az NSA, amely világszerte, így az NSZK-ban is központot tart fenn telefonbeszélgetések lehallga­tása céljából, ez alkalommal egy Szicília előtt tartózkodó felderítő hajóról lehallgatta a rabtai üzem és az Imhausen-Chemie között táv­közlési műhold segítségével folyta­tott telefonbeszélgetéseket. Washington ezek. alapján állítot­ta, hogy Rabtában nemcsak mérges gázok előállítására is alkalmas gyár létesült, hanem ezt már eleve vegyi harcanyagok gyártására is tervez­ték. létük nem sokkal volt szembetűnőbb, mint máskor. Az AFP kabuli kiküldött tudósítója szerint nem sokkal éjfél előtt gépfegy­verropogást lehetett hallani az óváros felől, ahol az elnöki palota áll. Több nyugati hírügynökség különösnek tart­ja, hogy a szükségállapotot mégsem Nadzsibullah jelentette be a televízió­ban (szombaton kora este a külföldi tudósítókat előre tájékoztatták, hogy a szükségállapot kihirdetését maga az el­nök jelenti be a televízió adásában). Ehelyett egy egyenruhás személy jelen­létében bemondó olvasta fel a rendele­tet, amely így végződött: Allah kegyel­méből Nadzsibullah elnök. Az AP amerikai hírügynökség érte­sülése szerint Kabulban 500 párttagot behívtak a fegyveres polgári rendőrség­hez szolgálatra. Nadzsibullah afgán elnök szomba­ton este — nem sokkal a szükségálla­pot elrendelése után — átszervezte a kormányt. A Kabulból érkező hírügy­nökségi jelentésekből nem derül ki pontosan, hogy hat vagy nyolc minisz­teri poszton történt-e változás. A kulcspozíciókat ázonban (belügy, külügy, védelem) nem érintette a kor­mányátalakítás. Az első kommentárok szerint Nadzsibullah elnök a személy- cserékkel erősítette pártja jelenlétét a kormányban. Távozott a felsőoktatási, a kereske­delmi, az oktatási, a könnyűipari, az egészségügyi, a polgári repülésügyi és a repatriálásügyi miniszter.. Helyükre új személyek kerültek. Most betöltötték az iszlám ügyek tavaly létrehozott, de eddig üresen tartott helyét a kormány­ban. Van olyan jelentés is, amely sze­rint ugyan csupán hat poszton történt személycsere, viszont négy további új minisztert is kineveztek, s így végső soron'10 új név van a kormánylistán. Több nagy nyugati hírügynökség is úgy látja, hogy a távozó miniszterek többsége pártonkívüli volt, a helyükre került új személyek többsége viszont a Nadzsibullah vezette Afganisztáni Né­pi Demokratikus Párt tagja. Az afgán ellenzék szunnita, Pakisz- tán-barát csoportjai szombaton Raval- pindiben jóváhagyták az ideiglenes af­gán ellénkormányzat vezetőinek kijelö­lését. Államfővé a mérsékeltnek számí­tó Mohammad Nabi Mohammadit, miniszterelnökké pedig a fundamenta­lista Ahmad Sahot jelölték, ő vasárnap fogja ismertetni kormánya összetételét. Mindkét személyt ellenszavazat nél­kül hagyta jóvá a felkelő szervezetek konzultatív testületé, a Sura, amelynek üléséről távol maradt az Irán-barát síi-, ta szárny. A TAP pakisztáni hírügynökség ér­tesülése szerint az ellenzékiek által lét­rehozandó kormány nyolc hónapig lesz hivatalban. Ezalatt választásokat tar­tanának Afganisztánban és a pakisztá­ni afgán menekülttáborokban. Nabi Muhammadi az AFP francia hírügynökség szerint kompromisszum­ra hajlandó, nagy műveltségű teológus, aki képes összebékíteni a hagyományos vallásosságot a kor világával. A 68 éves Nabi Muhammadi 1969 és 1973; kö­zött, vagyis még Mohamed Zahir Sah uralkodása idején parlamenti képviselő volt. Sok barájja van ~az afgán értelmi­ség körében, sőt állítólag még a kabuli kormányzaton belül is vannak, akik - szót értenének vele. Mozgalmát, a Ha- rakat-Iszlamit, különösen a déli tarto­mányokban és a fővárosban tartják egyesek elfogadhatónak. V Ma összeül az MSZMP Központi Bizottsága '(Folytatás az 1. oldalról.) Az országos pártértekezlet óta eltelt kilenc hónap alatt jelentős változáson ment keresztül ' a pártmozgalom. Ez azonban nem mindig volt áttekinthető, érződik politikai kultúránk zavara, sőt zavarodottsága is. Ez is indokolja, hogy a testület napirendjére tűzi a vá­rosi és a megyei pártértekezletek, illetve pártbizottsági ülések főbb politikai ta­pasztalatairól készített jelentést, amely­nek előadója Lukács János, a Központi Bizottság titkára lesz. Kimmel Emil ki­fejtette: a pártértekezleti vitákban hol lefékeződtek, hol felerősödtek az emlí­tett jelenségek, ez azonban az önmoz­gás eredményének tekinthető. A ta-. nácskozások tapasztalataiból is kitűnt,- hogy erősödött a pártmozgalom, sze­mélyi ügyekben is jelentős változások történtek a különböző szintű pártérte­kezleteken. A megyék több mint 50 ■ százalékában volt többes jelölés az első - titkári és a titkári funkciókra. Az újjá- választás mindenütt pártértekezleten történt. Megállapítható, hogy a válasz­tásoknak hosszabb távú hatása van. A választásokat kísérő nyilvánosság a közvéleményt talán felbolygatta, azon­ban a megerősített és az új vezetőket egyaránt rádöbbentette a nyilvánosság előtti politizálás fontosságára — hang­súlyozta végül Kimmel Emil. PER A BAJAI KISZ-ISKOLA ELADÁSA MIATT Az MDF megyegyűlése Kiskunhalason A KISZ-iskola eladásával kapcsola­tos legfőbb ügyészségi vizsgálat megál­lapításaival a Magyar Demokrata Fó­rum bajai szervezete nem ért egyet, s bíróságnál kezdeményezi az adásvételi szerződés megsemmisitését — jelentet­ték be szombaton Kiskunhalason, az MDF nyílt megyegyülésén. A per fel­peresei mindazon állampolgárok lesz­nek, akik aláírják az e célú gyűjtőívet, alperesei pedig a KISZ Központi Bi­zottsága— amely 100 forintos jelképes áron jutott az épülethez —, valamint a Bács-Kiskun Megyei KISZ-Bizottság. A bajai ügyvédi munkaközösség névle­ges perköltség felszámításával vállalja a felperesek képviseletét. A megyegyű- iés elfogadta azt az állásfoglalást, hogy az ifjúság egészét megillető tulajdon­nak legfeljebb csak kezelője, de tulaj­donosa nem lehet az ifjúság egy sző­kébb körét képviselő szervezet. Véle­ményük szerint a közös vagyon tulaj­donosa csak a magyar állam lehet. A hat órán át tartó, egyéni, közössé­gi sérelmek bőséges felsorolásával jelle­mezhető megyegyűlést „Helyi társada­lom — helyi hatalom” címmel rendez­ték meg — az elgondolások szerint a Magyar Demokrata Fórum, valamint a politikai, tanácsi vezetők közötti pár­beszédre is alkalmat adva. Valódi pár­beszéd azpnban nem bontakozhatott ki. Részben azért sem, mert — mint a Magyar Szocialista Munkáspárt pevé- ben felszólalt kiskunmajsai és kiskun- halasi pártvezetők elmondták — nem egyenlő feltételekkel került sor e fó­rumra. ők csak rögtönzésre szorítkoz­hattak, míg a Demokrata Fórum kép­viselői a problémák sokaságát felvető, írásos anyaggal felkészülve jöttek el. A megyegyűlés résztvevői egyetértettek abban, hogy a jövőben egyenlő esélye­ket kell minden hozzászólónak adni. A gyűlésen elhangzottak alapján 8 pontban foglalták össze az-MDF állás­foglalását, amelyben egyebek között a közéleti tisztaság mielőbbi megterem­tését követelve, javasolják az alkalmat­lan vezetők visszahívását, s hogy az elkövetett- helyi visszaélések vétkeseit haladéktalanul vonják felelősségre. .' jfeaftoh taáM<nsjf/bfo-;' Hazatért a parlamenti küldöttség (Folytatás a 1. oldalról) egy 17 pontból álló csomagtervet, amely azt célozza, hogy konkrétumok­kal töltsék ki a kereteket. Magyaror­szág r?-. miközben meg kívánja őrizni a KGST-hez fűződő kapcsolatokban rej­lő értékeket — igyekszik minél jobban beépülni a Közös Piacba. Szeretnénk, ha már a szerződésben előírt 1995 előtt eltörölnék a velünk szemben még érvé­nyesített mennyiségi korlátozásokat. Ez számos követelményt támászt ve­lünk szemben: növelni kell gazdasá­gunk hatékonyságát és versenyképessé­gét, alkalmazkodnunk kell a Közös Pi­ac minőségi műszaki szabványaihoz — mutatott rá, és hozzátette: idővel esetleg kialakulhat egy bizonyos társult viszony a Közös Piac és Magyarország között, hasonlóan az EFTA-országok és a Közös Piac viszonyához. Ez nem tagságot jelentene, de a vi­szony tartalmi körvonalai még nem alakultak ki, s mindkét fél részéről ala­pos tájékozódásra, az együttműködés területeinek feltérképezésére van szük­ség. Magyarországnak előre kell tekinte­nie — mondta Szűrös Mátyás. Felhívta a figyelmet arra, hogy az Európai Kö- zösség 1992-re meg akarja teremteni ’* teljesen egységes belső piacát, miköz- X ben az egyes tagországok politikai szu-> verenitásuk egy részét is fokozatosan „ átadják a Közösségnek. Magyarország * nem akar kimaradni az európai fejlő-'* désből, ezért a gazdasági teljesítménye növelése mellett a demokratikus jogai- § kotás, az emberi jogok tiszteletben tar- tása terén is teendői vannak. A közele- £ désnek ki kell teijednie arra is, hogy — például a katonai ipar leépítésével —megteremtsük az alapokat a katonai szövetségi rendszerek fokozatos felszá- •' molásához — mondta Szűrös Mátyás. Mint kifejtette, az európai politikai-, katonai enyhülési folyamat előrehala- dásával párhuzamosan csökkenni fog . a deklarált semlegesség jelentősége, hi- - szén mérséklődnek a szövetségi rend­szerek közötti ellentétek. A jövőben rendszeres kölcsönös lá­togatások, tapasztalatcserék révén tö­rekszünk egymás helyzetének jobb megismerésére. Heteken belül ellátogat Magyarországra az Európai Parlament- delegációja — közölte Szűrös Mátyás. >■ Gondok a nyereség ellenére is (Folytatás az 1. oldalról) reséget értek el, a jövedelmezőségi mu­tató pedig az országos átlag kétszeresé­nek megfelelő, csaknem 7 százalék lett.- Lényeges változtatásokra lesz azonban szükség az idei esztendőben — mondta az elnök —, hogy továbbra is el tudjuk kerülni a gazdaságokat, így a miénket is fenyegető veszélyeket. Mindenekelőtt minden lehetséges for­rásból emelni kell a dolgozók jövedel­mét. Jelenleg a kézhez kapott fizetés átlaga alig éyi el a havi 7 ezer forintot. Két-háromtagú család ennyiből ma már nem tud megélni. Nem lehet mind­egyre a tagok és alkalmazottak áldo­zatkészségére építeni reményeinket. Az igazság és a munkában való érdekelt­ség fenntartása egyaránt azt követeli, hogy megkapják az emberek azt a bért, amit munkájuk után megérdemelnek. A Dózsa Tsz kollektívája úgy hatá-. rozott, hogy minden fejlesztést és beru- -, ‘ házást leállítanak 1989-ben, kivéve az . új öntözőmű építését és a vele kapcso- • latos melioráció munkálatait. A tisza- alpári öntözőrendszer építése még fel is - gyorsul a megyei tanács intézkedésének következtében, ehhez igazodik a Dózsa Tsz is, remélve, hogy egy évvel koráb- ! ban, már 1990 tavaszán megkezdhetik az öntözést. Joggal vár tőle sokat az ‘ aszály által leginkább sújtott területen fekvő városföldi közös gazdaság. M. L. FIDESZ-rendezvény Bécsben A FIDESZ bemutatkozó rendezvényt tartott pénteken este Bécsben, Kovács Kálmán belvárosi kép- és könyvesboltjának helységeiben, az osztrák fővárosban . élő magyar emigráció tagjai számára. A találkozón száz főnyi — főként az emigráció idősebb nemzedékét képviselő — közönség vett részt. A FIDESZ négytagú amatőr művészeti csoportja zenés irodalmi műsort adott, 1 - s .pénzgyűjtést rendeztek a FIDESZ-csoport e bécsi szereplésének költségeire. gK] Ezután a szervezet vezetőségének négy képviselője tájékoztatást adott a FIDESZ || j törekvéseiről és válaszolt a közönség kérdéseire.

Next

/
Oldalképek
Tartalom