Petőfi Népe, 1989. február (44. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-18 / 42. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! V pj ájji\ — ► /y ' ■ il- - -, ■ - HHHmh ■■■■■■■■■■■ Ülést tart az MSZMP Központi Bizottsága J AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLIV. cvf. 42. szám Ára: 5,30 Ft 1989. február 18., szombat A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága február 20-ára, hétfőre összehívta a Központi Bizottság ülését. A tanácskozáson az új alkotmány koncepciójáról szóló napirend előterjesztője Fejti György, a KB titkára. Iványi Pál, a KB titkára ismerteti az agrárpolitika megújítására vonatkozó tervezetet. A városi és a megyei pártértekezletek, illetve pártbizottsági ülések főbb politikai tapasztalatairól készített jelentés előadója Lukács János, a KB titkára lesz. Mint ismeretes, a hatályos alkotmány felülvizsgálata — összhangban az 1988. májusi pártértekezlet határozatával — megtörtént, és elkészült az új alaptörvény szabályozási koncepciója is. A Központi Bizottság elé kerülő anyag indítványozza: az okmány szögezze le a történelmi folytonosságot, a magyar társadalom legutóbbi 40-45 Világbanki és saját erőből Jelentős előrelépést jelent a Kalocsai Műanyag- és Gumiipari Vállalatnál a világbanki hitelből beszerzett műanyag- fröccsöntő gépek üzembe állítása. Ausztriából érkezett az Engel gyártmányú, különféle méretű termék előállítására képes 7 gép, mintegy 96 millió forintért. A programvezérlésű gépek optimális gyártást és minőséget eredményeznek. 1 • A legnagyobb gép kettőszázhuszonöt tonnás záróerővel tartja a szerszámot a fröccsöntés idejében. • A CC 90-es vezérlő képernyőjén jelzi a folyamatokat. m 9 Tesch István technológus és Kónya László tmk-lakatos a vezérlőnél — kedvező esetben semmi munkájuk nincs — a memória gondoskodik mindenről. • A Kaloplasztik egyik sikerterméke — a zöldségtartó állványt Mészáros Lajosné és Brassói Istvánné szereli, csomagolja. (S. A.) Fórum Bács-Kiskun művelődéspolitikájáról Tegnap délelőtt Kecskeméten, az Erdei Ferenc Művelődési Központban a Népművelők Egyesületének megyei szervezete tanácskozást szervezett a megye művelődéspolitikájának kérdéseiről. A programon Komáromi Attila, a megyei pártbizottság titkára elmondta, hogy a tavalyi májusi pártértekezlet után már egyértelművé vált, hogy a gazdasági válság mellett komoly bizalmi válsággal is számolni kell. Ez nagymértékben gyengíti a párton belül erősödő radikális reformpolitikát. Könnyű előre jelezni — mondta —, hogy hosszú távon a magyar társadalomnak nagyon kemény gondokkal keQ szembenéznie. A továbbiakban több kérdés hangzott el arra vonatkozóan, hogy a többpártrendszer kialakulása hogyan befolyásolja az MSZMP ■művelődés- politikáját. Törekedni fog-e áz MSZMP arra, hogy művelődés- és művészetpolitikájában más pártokkal konszenzust teremtsen, ráhagyja-e a mindenkori államhatalmi szervekre az irányítást, vagy inkább sajátos, minden más pártétól különböző kulturális koncepciót alakít ki? | Komáromi Attila válaszában elmondta, hogy a régi megoldásokat az élet ezen a területen is túlhaladta, miközben azujak még csak születőben vannak. Az MSZMP ma Magyarországon konszenzusra törekszik, de valószínűleg sok nehézséget kell még leküzdeni addig, mig ezek a pártok vagy csoportok érdekeikkel összefüggő művelődéspolitikát alakítanak ki. Az egyik kérdés úgy hangzott, hogy vajon mit jelent ma és mit fog jelenteni a jövőben a közművelődés pártirányítása, milyen módszerrel és meddig mondható ez egyáltalán irányításnak. Farkas Gábor, az MSZMP Bács-Kiskun Megyei Bizottságának megbízott osztályvezetője válaszként elmondta, hogy a közművelődés pártirányításában körülbelül egy éve nem követik a korábban ismert gyakorlatot. Hozzátette még, hogy az MSZMP befolyásolásra természetesen törekszik és a jövőben is fog, ám ennek egyelőre nincsenek kidolgozott módszerei. Papesch László, a megyei tanács vb művelődési osztályvezetőjének hozzászólása után a meghívott résztvevők: a gyakorló népművelők mondták'el véleményüket, javaslataikat. K. J. évének eredményeit, és azt, hogy Magyarországon továbbra is szocializmus épül. Az emberi és az állampolgárijogok, illetve kötelességek hangsúlyozottan szerepeljenek az alaptörvényben. Az agrárpolitika megújításának javaslata az elmúlt évtizedek eredményeire, értékeire és tapasztalataira támaszkodik. A magyar gazdasági reformfolyamat felgyorsításához való szerves kapcsolódás elodázhatatlanná teszi az agrárágazat helyzetének áttekintését és a szükséges változások, a megújulás kezdeményezését. A javaslat szerint a Központi Bizottság állásfoglalás-tervezetét nyilvánosságra hozza és pártvitára bocsátja. Ugyanakkor igényli a szakmai, a tudományos és az érdekképviseleti szervek, fórumok véleményét is. A testület — a viták tapasztalatait is figyelembe véve — még ebben az évben ismételten napirendre tűzi az agrárpolitika időszerű kérdéseit. A városi és a megyei pártértekezletek, valamint pártbizottsági ülések politikai tapasztalatairól szóló előterjesztés hangsúlyozza, hogy ezeket a tanácskozásokat új munkastílus, teljes nyíltság és demokratikus eljárási megoldások jellemezték. A pártértekezletek előkészítése és összehívása aktív politizálást váltott ki a párttagok között. A jelentés arra is felhívja a figyelmet, hogy az elhúzódó viták könnyen előidézhetik a pártmozgalom befelé fordulását egy olyan időszakban, amikor éppen a társadalmi folyamatokra való gyors és mindennapi reagálás a párt egyik fő célja. A Központi Bizottság napirendjén személyi kérdések is szerepelnek. (MTI) AZ ÍRÁSOS ELOTERJESZTESEK A Központi Bizottság tagjai előzetesen megkapják a hétfőn kezdődő testületi ülés napirendjének írásos anyagait. A Központi Bizottság Irodája eljuttatta hozzájuk az alkotmány szabályozási koncepcióját, az agrárpolitika téziseit, valamint a megyei és városi pártértekezletek tapasztalatairól szóló jelentést. Magyarország alkotmányának szabályozási koncepciója legfontosabb kérdései között említi, hogy 1949 óta alapvetően megváltozott a hatalomról és a hatalom gyakorlási módjáról, a szocializmusról, valamint az emberi jogokról vallott felfogásunk. Emellett mélyreható változások történtek a társadalom szerkezetében, a gazdaságban, a tulajdonviszonyokban és a politikai intézményrendszerben. További jelentős változások most vannak kibontakozóban. Az 1988 májusában tartott pártértekezlet óta kialakult folyamatok politikailag is egyértelműen új alkotmány előkészítését igénylik. Az új alkotmánynak a jövőbe mutató folyamatok elemzésére kell épülnie, úgy, hogy időtálló legyen. Teret kell engednie a tulajdoni viszonyok, a gazdasági és a politikai rendszer — az alkotmányban rögzített, társadalmi céljainkkal összhangban álló — spontán fejlődésének, hogy a gazdasági és politikai folyamatokat csak olyan mértékben korlátozza, amilyen mértékben az alkotmányos rend védelme ezt elengedhetetlenné teszi. A Bevezetőnek (Prpambuhynnak) új felfogásban kell közelítenie államiságunk fejlődését, hogy az alkotmány erősítse a nemzeti összefogást, a magyarság indentitástudatát; ezért — múltunkat meg nem tagadva, korábbi értékeinkről le nem mondva, ezeréves államiságunk folyamatosságát megőrizve — jussunk el mai társadalmi rendszerünk és állami céljaink meghatározásáig. A Preambulum rögzítse, hogy Magyarország szabad, demokratikus és szocialista állam; mutasson rá a munkásmozgalom törekvésein alapuló új társadalmi rendünk teremtette értékeinkre. A szabályozási koncepció ezt követően részletezi, milyennek gondolja Magyarország társádalmi-politikai- gazdasági rendjének alapelveit, s ezzel kapcsolatban megállapítja, hogy a törvényalkotás az alaptörvénynél nem törekedhet a társadalmi, politikai és gazdasági rend átfogó szabályozására. Ehelyett meg kell határoznia Magyarország államformáját, majd azokat az alapelveket, amelyek az állam- hatalom gyakorlásának módját, az állami és a társadalmi viszonyokat, valamint a politikai rendszert jellemzik. A koncepció jelzi, hogy Magyarország államformájával kapcsolatban többfélejavaslat merült fel, de a tudományosszakmai álláspont szerint a népköztársaság elnevezés megváltoztatása nem tűnik indokoltnak. Az állam és a társadalom kapcsolatáról egyebek mellett megállapítja, hogy alapvető elvként kell szabályozni a társadalom tagjainak az önkormányzat alakításához való jogát. Az állam, illetve a társadalom jelenlegi szervezetének vagy tagjának a tevékenysége nem irányulhat a hatalom kizárólagos, illetve erőszakos úton történő megszerzésére vagy birtoklására. Az ilyen törekvésekkel szemben mindenki jogosult és köteles fellépni. Alkotmányos elvként indokolt rögzíteni: a társadalom célja és az állam feladata, hogy az állampolgárok számára biztosítsa az esélyegyenlőtlenség mérséklését. Az esélyegyenlőség megvalósításának feltétele a szociális biztonság állampolgári jogon való biztosítása. A koncepció részletezi Magyarország külpolitikájának alapelveit, kiemeli, hogy az állam és a társadalom szervezetei, továbbá tagjai kötelesek tiszteletben tartani a különféle nemzetközi szerződéseket, az ENSZ alapokmányában foglalt elveket és szabályokat, valamint hazánknak az államközi szerződésekben foglalt szövetségesi elkötelezettségét. A politikai rendszer alkotmányos kidolgozásával kapcsolatban a koncepció megállapítja: társadalmunk marxista—leninista pártja nem attól a társadalom vezető ereje, hogy'ezt az alkotmány deklarálja, hanem attól, hogy mindinkább politizáló párttá válik, amely nem csupán a nép érdekében, hanem a néppel politizál, s meggyőzi politikai céljai helyességéről az állampolgárokat. Ennek megfelelően a párt nem tör jogilag garantált hegemón helyzetre. A koncepció számol a többpártrendszer kialakulásával, ugyanakkor igényli, hogy alkotmányos garanciát kell állítani az alaptörvényben rögzített, a társadalmi, politikai berendezkedést sértő politikai tömörülésekkel szemben. A tulajdonviszonyok alapelveivel kapcsolatban rögzíti: az alkotmányban ki kell mondani, hogy Magyarországon elismert és egyenrangú tulajdon- forma a közösségi és az egyéni tulajdon. Jelentőségére tekintettel azonban külön megemlíthető az állami és szövetkezeti tulajdon. Az állam közhatalmi és tulajdonosi minőségét egymástól következetesen el kell különítem. A nem állami közösség tulajdona és az egyéni tulajdon kizárólag közérdekből, törvényben meghatározott esetekben és kártalanítás ellenében sajátítható ki. A koncepció részletezi Az emberi és az állampolgári jogok, valamint az alapvető kötelességek című fejezetben a szabályozás kívánatos elveit. Ugyancsak tételesen fogalmazza meg az úgynevezett szabadságjogokat, amelyek között elismeri minden ember jogát .—egyebek mellett — a békés gyülekezéshez, a gondolat-, a lelkiismereti, a vallás- és a sajtószabadsághoz és a véleménynyilvánítás szabadságához. Jogokat biztosít a munkához, továbbá öregség, betegség, munkaképtelenség és munkanélküliség esetén az állami ellátáshoz, valamint az emberhez méltó környezethez, az oktatáshoz és a művelődéshez. Részletesen foglalkozik a koncepció a nemzetiségi jogokkal, majd az állampolgári kötelességekkel. Behatóan foglalkozik a szabályozási koncepció az országgyűlési választásokkal, az Országgyűlés hatáskörével és működésével, állást foglal a köztársasági elnöki intézmény bevezetése mellett, s ennek megfelelően tárgyalja (Folytatás a 2. oldalon) Kapa és kombájn! Tűz a garzonházban Pénteken délután 17 óra felé közeleg az idő. Munkából jövő, boltba vagy az otthonukba siető emberek a kecskeméti Széchenyi sétányon. A téren Csabai László és felesége is a lakásukba igyekezne — a fiatal házasok otthonába —, amikor a lépcsőház előtt, a magasba nézve, füstgomolyagot vesznek észre. A füst egy hetedik emeleti lakás erkélyajtaján tódul kifelé a szabadba. A veszélyérzet megsokszorozza az ember erejét. Ilyen gyorsan, mint most Csabaiék, talán még sosem rohantak fel mások a hetedikre. Csöngetésükre a 724. számú lakásból nem nyitottak ajtót, amelynek résein át füstöt és hőt éreztek. A lakók, Mészáros Istvánék még nem értek haza. Csabai László és az egyik szomszéd betörte az ajtót. Már égett és füstölt a konyha berendezése. A lángok könnyen veszélybe sodorhatták volna a VII. emelet többi lakóját is, ha gyors értesítés nyomán a tűzoltók nem érkeztek volna meg idejében. Négy tartálykocsi és egy létrás autó kanyarodott be a fiatalok háza elé, felkészülve egy esetleges nagyobb szabású oltásra. Erre, szerencsére, nem volt szükség. Bánóczki László főhadnagy, szolgálatvezető irányításával elfojtották a tüzet, amely sérülést ugyan nem okozott senkinek, de annál nagyobb riadalmat keltett a később hazatérő Mészárosék számára. Akik legközelebb bizonyára körültekintőbbek lesznek, és nem hagyják bekapcsolva a konyhai villanytűzhelyet, mielőtt elmennek otthonról. A tűz következtében sötétbe borult a ház, és megszakadt a vízszolgáltatás is. Az eset idején a közeli virágboltban vásárló Fazekas János- né, az IKTV házkezelője nyomban az ifjúsági ház VII. emeletére sietett, hogy a tűzoltók URH-telefonján keresztül segítsen felvenni a kapcsolatot az Ingatlankezelő és Távfűtő Vállalat gyorsszolgálatával, helyreállítani az áram- és vízellátást. K —1 Mondom a tanácsi vállalat készséges gépkocsivezetőjének: ha már ide kormányozta a vállalati tehergépkocsit, dobják föl a platóra a tavaly nyár óta itt csúfoskodó homokkupacot. Rosszul állt be annak idején a szállító jármű és a homokozóba szánt rakomány egy része a kőmedence mellé hullt. Szóvá is tették a lakók, de csak a vállát vonogatta a gépkocsivezető. „Nincs lapátunk", lökte oda, amikor már mérgesen követelték a rendcsinálást. Itt volna az alkalom az elkoszolódott homokmaradvány eltüntetésére, de e kerti munkáknál foglalkoztatott járművön sincs lapát. Ugyan miért? Billenős autóra telik, lapátra nem? Véleményem szerint a fejlődést helyesen értelmező szemlélet hiányzik, nem a forint. Méltatlankodott az a nyomdász kolléga is, akinek nem tetszett, hogy kifogásoltam a magasnyomó gépek eltávolítását. Kecskemétről, idejét pocsékolva, Kiskunfélegyházára kell utazni, ha valaki olcsón, egyszerűen, gyorsan szeretne plakátokat, meghívókat készíttetni. Debrecenben, Szegeden, Győrben a megrendelő dönti el, hogy milyen technológiával készíttet el bizonyos munkát, figyelembe veheti pénztárcája állapotát. Itt a modernizáció jelszavával helyeztették át a régi technikát. Jó, jó, magam is szakmabeli vagyok, tudom, merre megy a világ. Jártam nyugati tipográfiákban is, láttam mindentudó csodamasinákat, az emberi teljesítőképességet megsokszorozó berendezéseket. De azt is tudom, hogy ma is a nyomdászábécé oktatásával kezdik a jövendő szakemberek oktatását. Nálunk .gazdagabb, műveltebb országokban természetesebben megfér egymás mellett'a kapa és a legmodernebb mezőgazdasági munkagép, a vakolókanál és az automata vakológép, a kalapács és a milliméternyi pontosságú forgácsológép. Csak itt fordulhat elő, hogy még végszükségben sem hajlandó hagyományos írógépen néhány órát dolgozni a villanyírógéphez szokott adminisztrátor, csak itt okoz olykor megoldhatatlan gondot a technika valamilyen hibája, mert nem csak a holnapra gondolunk kevesebbet és rosszabbul a kívánatosnál: túl gyorsan felejtjük a tegnapot és indokolatlanul avíttnak, ócskának tekintjük azt, ami a szükségben még segíthetne. Családok, vállalatok nyögik indokolatlan nagyvonalúságunkat. Nehezen tanulunk saját bajainkból. A motoros permetezők megjelenésekor — például — az egyik állami gazdaságban azonnal kiselejtezték a kézi (háti) permetezőket. Az új szerkezetek csak néhány napig bírták a strapát. Több százezer forintjuk bánta az indokolatlan nagyvonalúságot. A világért sem szeretnék hangulatot kelteni a számítógépek ellen, érzékelem jelentőségüket. (Közbevetöleg: nem itt tartana a KGST, ha az 1952-ben kiadott nagy szovjet enciklopédia bizonysága szerint sokáig nem burzsoá áltudománynak tekintették volna a kibernetikát.) A gépi áttérés ugyanis nem teszi lehetővé valamennyi, gyakorlatias házi kimutatás elhajítását. A bölcs ember (igazgató, könyvelő, művezető...) még gépi adatszolgáltatásnál sem mástól várja a rá tartozó, napi mimkájához szükséges információk, adatok feljegyzését. Marad a notesz, legfeljebb tartalma változik. Hagyományos írógépen kopogtatott, fény szedéssel és rotációssal sokszorosított cikkem végére legszívesebben Veres Péter szavait imám: „így megyen a világ, a tegnapból a holnapba". Imám, írom, némi kiegészítéssel: akkor tekinthetjük szervesnek a fejlődést, ha tudjuk a dolgát a kapának és a kombájnnak. Heltai Nándor
