Petőfi Népe, 1989. február (44. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-17 / 41. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1989. február 17. A „sátáni versek” diplomáciai következményei PÁRIZS Salnian Rushdie „sátáni verseinek" francia kiadója sürgősen letett arról a tervéről, hogy franciául kinyomássá a könyvet, amelynek Írójára, és kiadóira Khomeini ajatollah, Irán vallási vezetője kimondta a halálos ítéletet. Christian Bourgois, az általa vezetett könyvkiadó tulajdonosa és a -•könyv előállításával-megbízott.nyomda, igazgatója.közös- közleményben jelentették be, hogy egyelőre felfüggesztik a indiai származású író müvének jövőre tervezett francia kiadását A francia hírügynökség megbízható for­rásokból úgy értesült, hogy a kiadót és a nyomdát rendőri megfigyelés alá helyezték. Á Franciaországban élő iszlám vallási tekintélyek nem egyértelműen reagáltak Khomeini fenyegetésére. Sejk Abbasz, a legmagasabb muzulmán méltóság Franciaországban kijelentette, hogy „aggodalommal és figyelem­mel” követi a fejleményeket. Egyelőre nem olvasta a könyvet és így nem foglal állást. Mehdi Ruhaní ajatollah, az európai síita közösség vallási vezetője azonban elutasította Khomeini felhívását. Sajtóközleményében kijelentette, hogy az író kétségkívül hitehagyó személy, és mint ilyen, „az iszlám törvénykezés szerint méltó a halálos ítéletre”. Ám „egy törvény foganatosítása, akár egy muzulmánnal szemben is, nem képzelhető el, ha az sérti egyfelől egy idegen állam szuverénitását, amelynek megvannak a maga törvényei, másfelől árt az iszlám tekintélyének’. LONDON Csütörtökön délután Irán rangidős londoni diplomáciai képviselőjét bekérették a brit külügyminisztériumba, amelynek szóvivője kijelentette: „Nagy-Britannia tiltakozott Iránnál amiatt, hogy Khomeini ajatollah halállal fenyegette meg Salman Rushdie-t. Egyúttal befagyasztotta a tehe- • ráni brit nagykövetség bővítésére vonatkozó terveit. A brit kormány úgy véli, mindaddig lehetetlen normális kapcsolatokat kiépíteni Iránnal, amíg az iráni kormány a nemzetközi normáknak meg nem felelő magatartást tanúsít.”' . . Újabb sztrájkok Thatcher— Arensztalálkozó Mose Arensz izraeli külügyminiszter szerda esti londoni tv-nyilatkozatában elismerte, hogy új erőfeszítésekre van szükség a közel-keleti békefolyamat, a tárgyalások megindításához. Vitatta azonban Margaret Thatcher brit kormányfő­nek azt a véleményét, hogy a Palesztinái Felszabadítási Szervezet legutóbbi kezde­ményezése új lehetőségeket nyitott a közvetlen párbeszédre. Ezt megelőzően, Thatcher asszonnyal folytatott másfél órás megbeszélése után, a miniszterelnöki rezidenciáról távozóban az izraeli diplomácia vezetője egyértelműen elutasította a brit miniszterelnöknek azt a felhívását, hogy Izrael adjon pozitív választ a PFSZ békekezdeményezéseire. Voroncov Indiában Váratlanul Indiába érkezett Julij Voroncov. szovjet első külügyminiszter-helyet­tes, a Szovjetunió kabuli nagykövete. Á Szovjetunió indiai nagykövetségének szóvivője csak annyit közölt az előre be nem jelentett látogatás programjából, hogy Voroncovot csütörtökön fogadja Radzsiv Gandhi indiai miniszterelnök. Nyugati hírügynökségek indiai szovjet diplomatáktól úgy értesültek, hogy a szovjet politikus az afgán főváros élelmiszer-ellátásának biztosításához kíván segítséget kérni az indiai vezetőktől. Bombát az avantgárdra? PEKING Bombariadó miatt 1cét napra bezárták a Pekingben február S-én megnyílt nagyszabású avantgárd kiállítást, amelyen 180 kínai avantgárd művész mutatja be 30Ó alkotását. A kiállítás rendezősége levelet kapott, amelynek írója azzal fenyegette meg a központi képzőművészeti galéria vezetőit, hogy bombával robbantja fel a számára ízléstelen avantgárd kiállítást. Megfigyelők rámutatnak, hogy ezúttal immár a második alkalommal zárták be a kínai közvélemény körében nagy vihart kavaró , kiállítást. A megnyitás napján ugyanis az egyik kiállító pisztollyal két lövést adott le saját avantgárd müvére, amely „Dialógus” címmel egy iker-telefonkészüléket ábrázol. A lövöldöző művészt a rendőrség a helyszínen őrizetbe vette és öt napra bezárta a kiállítást. Az újranyitást pedig attól tette függővé, hogy a jövőben az avantgardista művészek tartózkodnak a nagyközönség számára elfogadhatatlan, és helyenként fölöttébb ízléstelen akcióktól, egyebek között óvszerek osztogatásá­tól. Az említett esetek miatt mostantól kezdve a helyszínen tartózkodó rendőrök megmotozzák a látogatókat és nem engedik, hogy kézitáskákat vagy szatyrokat vigyenek magukkal a kiállítási termekbe. Az Európai Parlament Afganisztánról A strasbourgi Európai Parlament Közgyűlése csütörtökön elfogadott ha­tározatában szorgalmazta, hogy „ész­szerű határidőn belül” tartsanak min­den politikai párt részvételével szabad választásokat Afganisztánban. A dokumentumban az EGK-tag- országok az ENSZ ellenőrzése alatt níegvalósítandó tűzszünetet sürgetnek. Javasolják, hogy mielőbb indítsanak segélyprogramot az afgán menekültek hatékony felkarolására, s felszólítanak minden afganisztáni felet, hogy hala­déktalanul ke2djenek párbeszédet. A határozatban a nyugat-európai ál­lamok állást foglalnak amellett, hogy az európai közösség továbbra is bizto­sítsa a segélyeket Afganisztánnak és Pakisztánnak mindaddig, amíg a kö­rülmények nem teszik lehetőve az af­gán menekültek hazatérését. Ami a segélyezéseket illeti, a kabuli kormány éppen néhány nyugat-euró­pai állam magatartását kifogásolja. Abdul Vakil afgán külügyminiszter csütörtökön Kabulban tartott sajtóér­tekezletén nehezményezte, hogy Fran­ciaország és Nagy-Britannia fékezi a se­gélyszállítmányok Kabulba juttatását. Különösen Párizst okolta a miniszter azért, hogy nem sikerül végrehajtani a Szadruddin Aga Han ENSZ-fótitkár- helyettes nevével fémjelzett segélyprog­ramot, amely az afganisztáni főváros mintegy harmincezer lakosának a szük­ségleteit hivatott kielégíteni. A légihíd február 10-én lépett működésbe, de a szállítások nyomban meg is szakadtak. Az említett program keretében 85 millió dollárt sikerült összegyűjteni. A Pakisztánból induló légijáratoknak 380 tonna gabonát kellene eljuttatniuk Kabul leginkább rászoruló lakosaihoz — eddig azonban csak 26 tonna érke­zett meg. (Folytatás az 1. oldalról) emelkedéséből: csütörtöktől mintegy 15-18 százalékkal drágul néhány minő­ségi húsféleség ára. Az utóbbi hetek je­lenségei a felvásárlásnál, illetve a sza­badpiacon gyors intézkedések megtéte­lét sürgetik, mivel rendkívüli módon megnőtt a vágóállat-kínálat, megcsap­pant a kereslet a hizlalásra szánt fiatal állatok iránt, és az állatállomány csök­kenésének felgyorsulása tapasztalható. Az ok: a gabonafélék és a burgonya a szabadáras kategóriába kerültek, megdrágult és így nem kifizetődő a hiz­lalás a központilag szabályozott állami felvásárlási árak mellett. Amennyiben a helyzet gyorsan nem változik, komoly húshiányra lehet számítani az idén. MITTERRAND FOGADTA RAKOWSKIT „Bízom Lengyel­országban” — mondta a francia 7 elnök Francois Mitterrand francia elnök szer­dán este egyórás megbeszélésen fogadta Mieczyslaw Rakowski lengyel miniszterelnö­köt, aki háromnapos nem hivatalos látoga­táson tartózkodik Párizsban. Rakowski tájé­koztatta a francia államfőt Lengyelország politikai és gazdasági helyzetéről, az új bel­politikai rend bevezetésének gondjairól, az ellenzékkel folyó kerekasztalvitáról, az adós­ságtörlesztés problémáiról. Mitterrand a találkozó során kijelentette: „Bízom Lengyelországban. Megvannak a kellő erőforrásai, főleg akkor, ha le tudja csendesíteni belső viszályait.” Biztosította a lengyel kormányfőt arról, hogy „Franciaor­szág a lengyelek sz&zólója lesz a (hitelező országok) párizsi klubjában és az Európai Közösségnél”. Mitterrand hangoztatta, hogy jól ismeri a lengyel történelmet és „mindaz, ami történt, nem lehet akadálya a francia—lengyel kapcsolatok fejlesztésének, valamint a párbeszédnek”. A francia államfő köszönettel elfogadta a lengyel meghívást. A francia állam és kormány vezetőivel va­ló találkozása után Rakowski úgy nyilatko­zott a francia hírügynökségnek, hogy a két­oldalú kapcsolatok végre elmozdultak a mélypontról. Ez „vitathatatlanul a Lengyel- országban folyamatban levő változás követ­kezménye, de francia tárgyalópartnereink is nagyobb készséget tánúsítanak a most kiala­kuló új helyzet megértésére” — mondotta Rakowski, aki végezetül úgy vélekedett, hogy párizsi tárgyalásai eredményesek vol­tak. Áprilisban Roland Dumas külügyi ál­lamminiszter látogat Varsóba, valamivel ké­sőbb pedig Mitterrand elnök, akinek látoga­tását jelentős eseménynek tekintik. POZSGAY-INTERJÚ A THE INDEPENDENTBÉN „Parlamenti demokráciát nem lehet varázsütéssel bevezetni” Pozsgay Imre államminiszterrel, az MSZMP Politikai Bizottságának tagiával folytatott beszélgetését „A sztálinista modell lebontása” cím­mel, a csütörtöki lapiszámban ismer-, tette Peter Jenkins, a The Indepen­dent Budapesten járt politikai fő­munkatársa. Jenkins Pozsgay Imrét idézve így összegzi a magyar politi­kus mondanivalójának lényégét: „Nem láthatok bele minden párt­vezető fejébe, s így csak a magam nevében beszélhetek. Nézetem sze­rint elke.rülhetetlen stratégiai szük­ségszerűség a sztálinista modelltől való megszabadulás, nemcsak ná­lunk, hanem /mindenütt. A sztáli­nizmustól nem lehet megszabadulni sztálinista eszközökkel. Ez azt je­lenti, hogy parlamentáris jogállam­ra van szükségünk — alkotmány­nyal, I termelők szuverenitásával a gazdaság szférájában és az állam­polgárok autonómiájával a társa­dalomban. Ezek a jogállam alkotó­elemei, amelyek révén meg lehet szabadulni a sztálinizmustól.” Jenkins a továbbiakban kiemeli Pozsgay Imrének azt a megállapítá­sát, hogy a parlamenti demokrácia nem valamely meghatározott társa­dalmi rend sajátja, a demokrácia és a politikai tolerancia az európai örök­ség részé. A szocializmus pedig — hangsúlyozta — nem elvont cél, ha­nem a jobb emberi kapcsolatok ki­alakulásához vezető mozgalom. „Pozsgay Imre nagyon világossá tet­te — fűzi hozzá Jenkins —, hogy a kommunista párt nem készül lekö­szönni, hanem új jogállásra törekszik a többpárti pluralizmus keretében.” A The Independent munkatársá­nak arra a kérdésére, vajon az MSZMP politikájának „taktikai módosulásáról” van-e csak szó, avagy fokozatokról a „sztálinista modell lebontásában”, Pozsgay Im­re kifejtetté: „Parlamenti demokráciát nem le­het egyetlen Varázsütéssel bevezet­ni. Áz ország válságot él át, stabili­tásra és folytonosságra van szüksé­ge. Következésképpen, kompro­misszumot kell létrehozni a kom­munista párt és más független pár­tok,,illetve politikai szervezetek kö­zött.” Ezen ,a* ponton Jenkins ki­emeli a „kompromisszum” fogal­mát, amely szerinte ilyen összefüg­gésben először hangzott el. Arra a kérdésre, hogy milyen for­mát ölthet a kompromisszum, Pozs­gay Imre hangsúlyozta: nem-lehet előre megmondani a létrehozandó megegyezés mibenlétét, jóllehet, er­ről megvannak a saját elképzelései: „Ez. azt jelentené — olvasható a- cikkben Pozsgay Imrére hivatkozva Hj hogy á jövő évi választásokon fellépő pártok előzetes megállapo­dást kötnének. Ez kiterjedne a tár­cák elosztására is, azzal a megszorí­tással, hogy a kormányzati kulcspo­zíciók az MSZMP kezében marad­nának. Az MSZMP az egyetlen olyan párt, amely rendelkezik a vál­sághelyzeten átvezető kormányzói kapacitással. Azoknak, akik nem’ vesznek részt egy így létrejövő koalí­cióban, lehetőségük lenne arra, hogy ellenzéket alkossanak.” Személyes benyomásait összegez­ve Peter Jenkins „egy őszinte ember valóban demokratikus felfogásá­nak” nevezi a magyar politikus fej­tegetéseiben felvázolt megoldás- mod-változatot. Megkérdőjelezi azonban, hogy. más kommunista vezetők verziója hasonlóképpen számol-e a hatalom demokratikus megosztásával, avagy csupán a le­hető legkisebb engedményre szorít­kozó „taktikai módosulás’!. Bak István a megyei képviselőcsoport új vezetője (Folytatás az 1. oldalról) osztályvezető részletesen ismertette a mene­kültek számára kiadott — kiadandó — tar­tózkodási, illetve munkavállalási engedélye­zések eddigi rendjét, segélyezésük, ideiglenes lakáshoz juttatásuk gyakorlatát Igyekeznek minden menekültet a lehető legrövidebb időn belül a végzettségének meg­felelő munkakörbe állítani, mondotta, ami többnyire sikerül is. Az mari szakmunkások­kal — s ilyen a nyolcvan százalékuk — nincs tül sok gond. Ugyanis, ha valaki nem tudja felmutatni a szakmai bizonyítványát próba­vizsgával igazolhatja szakértelmét. A problé­mát — dokumentum hiányában — egyes értelmiségiek, például orvosok, mérnökök okozzák, mert az ő szaktudásúk ellenőrzésé­hez nem elegendő az említett próbavizsga. Az ügy bonyolultságát jellemzi továbbá az is. hogy Kalocsán, Kiskunfélegyházán és Sza­badszálláson összesen 40 lakást adott át elhelyezésükre a honvédség, viszont épp eze­ken a helyeken, területeken alig van munka-' lehetőség. Általában nem okoz gondot a menekültek gyermekeinek a bölcsődékben, óvodákban, iskolákban való elhelyezése. Egyébként Bács-Kiskun megyében február 15-éig összesen 302 munkavállalási engedélyt adtak ki, ami természetesen nem azt jelenti, hogy valamennyien itt dolgoznak. Közülük számosán továbbmentek más megyékbe. Ezután Moravcsik Ferencné, Csipkó Ist­ván, Bodomé Danka Márta, dr. Tóth Antal, Tóth Istvánná, dr. Horváth László képvise­lők, valamint dr. Szabj) Miklós, a megyei pártbizottság első titkárának e témában fel­vetett kérdéseire válaszolt Vargáné dr. Ver- rasztó Jolán. A képviselők dr. Korom Mi­hály javaslatára megbízták dr. Tóth Antalt, hogy az Országgyűlés honvédelmi bizottsá­gában — a csoport nevében — sürgesse ez ügyben az országos szintű koordinációs mun­ka javítását, a menekülttáborok feláUítását. Rövid szünet után az új alkotmány­koncepció vitájával folytatódott a tanácsko­zás. E témában két tájékoztató hangzott el, az egyiket dr. Gajdócsi István megyei ta­nácselnök, az Országgyűlés alkotmány­előkészítő bizottságának elnöke tartotta. Vázlatosan ismertette a már országszerte megvitatott dokumentumot, majd dr. László Jenő igazságügyminiszter-helyettes kért szót. Hangsúlyozta egyebek között: nem minden­napi — rendkívüli — felelősség az alkotmány megalkotása. Ha az Országgyűlés márciusi ülésén elfogadja a koncepciót, akkor még a nyáron országos vitára bocsátják, majd az év utolsó ülésszakán jóváhagyhatja a parla­ment. Azután népszavazás szentesíti majd az alkotmányt. A továbbiakban ismertette azo­kat az elveket, melyeket figyelembe vettek az alaptörvény kimunkálásában. Sok újat tartalmaz a koncepció, új intézményeket javasol úgy, hogy választási lehetőséget ad a döntéshez. Alapvetően újszerű például a hatalmi ágak megosztásának az elve, mely az egész alkotmánykoncepciót átfedi. Ennek célja, hogy ne összpontosulhasson egy kézben minden hatalom. Nagy jelentőségű, újszerű megoldás a joggal való visszaélés tilalmának elve, valamint a pártokkal kapcsolatos javas­lat, nevezetesen: az alkotmány ne határozza meg, hogy milyen pártok alakulhassanak, a pártalapítás feltétele csupán az alkotmány tiszteletben tartása legyen. A koncepció a köztársasági elnök intézménye mellett van, de nyitva hagyja a kérdést: milyen erős jogkörrel rendelkezzen az államfő. Hármas alternatívát rögzít az ügyészség szerepét ille­tően, felveti a halálbüntetés eltörlését, de erre semmiféle javaslatot nem tesz. A mai címer helyett a koronás címert vagy a Kossuth- cúnert javasolják. Azonban az új alkotmány érvénybe lépéséig a jelenlegi cínter az érvé­nyes. Ennek ellenére — mint jelképeknek — a többinek a használata sem tilos. A miniszterhelyettes válaszolt a kérdések­re, melyek egyebek között a köztársasági- elnök-helyettes személyével, a népi ellenőrzé­si bizottságok további szerepével, a munka­ügyi bíróságokkal voltak kapcsolatosak. Lőríncz György, az Állami Bér- és Mun­kaügyi Hivatal főosztályvezetője az új mun­ka törvénykönyve, valamint a sztrájktörvény tervezetét ismertette a képviselőkkel. Ezzel összefüggésben hét képviselői kérdésre vála­szolt a szakember. A képviselőcsoport ezt az ülését az Or­szággyűlés márciusi ülésére való felkészülés jegyében tartotta. Annak, hogy többnyire kérdésekre szorítkoztak a képviselők és nem alakulhatott ki igazán érdemi vita, főként az volt az oka, hogy a honatyáknak legalább fele nem kapta meg a parlamenti ülésszak napirendjeinek írásos anyagát az Országgyű­lés Irodájától. Ezért megbízták Bak Istvánt, a csoport vezetőjét, kifogásolja ezt Stadinger Istvánnál, az Országgyűlés elnökénél. Rapi Miklós ÁTALAKUL A BÉKEMOZGALOM Változik a név, tartalom és a szerkezet is A magyar békemozgalom jövőjét érintő javaslatok és feladatok kidolgozása céljából ültek össze tegnap a Hazafias Népfront Bács-Kiskun Megyei Béke-Barát­sági Bizottság és az Országos Béketanács megyében dolgozó tagjai. Az ülésen jelen voltak az egyházi bizottság képviselői is. A többi között Fodor István, az Orszá­gos Béketanács titkára is részt vett az értekezleten. A találkozó központi kérdéseként az OBT tartalmi és szervezeti megújulását, átalakítását tárgyalták. A továbblépést egyebek között a nemzetközi helyzet és a hazai környezet gyökeres megváltozása teszi indokolttá. A béketanács vitára bocsátott javaslatában szerepel egy programjában, felépítésében nyitottabb, szö­vetségtípusú szerveződés. Ezért indítványozzák, hogy Országos Béketanács he­lyett Magyar Békeszövetségnek nevezzék á szervezetet. Hangsúlyozzák, hogy a tagsági viszony nem jár a résztvevők önálló társadalmi- politikai identitásának feladásával. Javaslatuk szerint a Magyar Békeszövetség legfelső szerve a szövetségi közgyűlés lenne,' mely két-három évente ülne össze. Az országos szövetségi ülést évente több alkalommal tiívnák össze. Az ország valamennyi megyéjében megvitatják, a véleményeket összegzik.* A Hazafias Népfront a tervezés szálait fogja össze. A Bács-Kiskun megyei vitafórum hozzászólói valamennyien támogatták a Magyar Békeszövetség elnevezést, s mindenképpen a nyílt békemozgalom mellett foglaltak állást. „ . n. A. TSZ-KONFERENCIA Megváltozott időpont, másik helyszín A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöksége úgy határozott, hogy az országos termelőszövetkezeti konferenciát, a korábban meghirdetett időpont­tól eltérően február 24-—25-én rendezi meg. A testület javasolta, hogy a tanácsko­zás helye is változzék. A helyszín az MSZMP Budapest XI. kerület, Villányi út 11—13. szám alatti oktatási igazgatósága lesz. Az elnökség azért döntött így, mert a több mint 500 küldöttnek a tanácskozás technikai feltételeit itt lehet megterem­teni. A konferencián az országos tanács 125 tagja, minden megyei szövetség elnöksé­ge és megyénként, 3-5 szövetkezeti meghívott vesz részt; küldöttként. Az országos tanácskozás résztvevői jrásos előterjesztéseket kapnak; elemzést a termelőszövetkezetek helyzetéről, a gazdálkodási feltételek lehetőségeiről, a szö­vetkezetpolitika időszerű kérdéseiről, valamint állásfoglalásokat az érdekképvise­leti munka megújításáról. (MTI) A MUOSZ Etikai Bizottságának állásfoglalása a Reform-ügyben A magyar újságíró-társadalom nagy figyelemmel kísérte a Reform című he­tilapnál január végén kirobbant közvé­lemény-kutatási botrányt. A Nyilvá­nosság Klub Országos Egyesület tilta­kozó fellépését követő publikációkból az ügyet a szélesebb közvélemény is megismerhette. A vizsgálatot a lap ki­adója, a Reform Rt. a minap kibocsá­tott közleményével befejezettnek nyil­vánította. A Magyar Újságírók Országos Szö­vetségének Etikai Bizottsága — miként az MTI-hez eljuttatott dokumentumá­ban rámutatott — szükségesnek tartja, hogy a hazai tömegtájékoztatásban szokatlan ügyben — a közzétett vizsgá­lati anyagok és nyilatkozatok alapján — állást foglaljon. Elítéli a tapasztalt szerkesztőségi felelőtlenséget, az infor­mációkkal való manipulálást, a hiteles­ség megsértését, amely, ellentétes az új- ságírói-szerkesztői hivatással, tápot ad általában a sajtó elleni támadásoknak, végső soron a nyilvánosság hitelét já­ratja le. Az etikai bizottság a leghatározot­tabban visszautasítja az ügyben tanúsí­tott felelősségáthárítást, a Reform Rt. igazgatóságának más sajtóorgánumok becsületét sértő vádaskodásait. Az em­lített közleményben a vállalkozói sza­badság, a sajtópiac, a verseny emlege­tése vajmi kevéssé fedi el, hogy csakis bírálóikkal szemben támasztanak eti­kai és morális igényeket, s a visszaélés ellen fellépő újságírót, médiumokat marasztalják el. Az etikai bizottság számol azzal, hogy a hazai nyilvánosság új történel­mi fejezete magával hozza a sajtópalet­ta színesedését, ezen belül a bulvársajtó megjelenését is. De az az álláspontja, hogy a bulvárjelleg, a szenzációra tö­rekvés nem sértheti az alapvető szak­mai tisztességet, nem szegheti meg a még törékeny sajtószabadság erkölcsi normáit. (MTI) A valódi önállóság együttjár a tulajdonviszonyok reformjával (Folytatás az 1. oldalról) elsősorban a túlzott pénzügyi megszo­rítások — feltételei között, alkalmas-e a jelenlegi gazdaságpolitika arra, hogy a gazdaság stabilizálódjon, s aztán a dinamikusabb fejlődés útjára léphes­sen? A népgazdaság helyzetét, a válla­latok magatartását, alkalmazkodását e helyzethez, az utóbbi években hozott, nem kellően megalapozott, ám annál gyorsabban végrehajtott kényszerin­tézkedéseket (például adóreform) ele­mezve a kutatok arra a.következtetésre jutottak, hogy a stabilizálódáshoz új gazdaságpolitikára lenne szükség. En­nek legfontosabb elemei: válságkezelői program kidolgozása (ez magában fog­lalná az adósságok visszafizetésének kérdését is), a restrikció, illetve a jelen­legi túlzott elvonások megszüntetése, s ezzel a vállalatok valódi önállóságának megteremtése. Ez utóbbi gyakorlatilag együttjárna a tulajdonviszonyok re­formjával is. A referátumokat követő élénk vitá­ban a gazdasági vezetők, gyakorlati szakemberek hozzászólásából kitűnt, hogy rs bár a kiutat illetően vannak véleményeltérések — a készülő záróje­lentés helyzetelemzésével minden lé­nyeges megállapítást illetően egyetérte­nek. Elsősorban abban voltak kutatók és vállalatvezetők egy véleményen, hogy inflációval, szüntelen áremelések­kel terhelve, fokozatosan elszegényedő lakossággal' és pénzügyileg szinte már a végsőkig kiszipolyozott vállalatokkal továbbra sémi tudunk a kibontakozás útjára lépni. m. Á. LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT • Befejeződött Gödöllőn az elméleti tanácskozás társadalmunk szerkezetéről Csütörtökön befejezte munkáját az MSZMP KB Társadalomtudományi Inté­zete szervezte elméleti tanácskozás Gödöllőn, amelyen társadalmunk szerkezeté­nek alakulása szerepelt a napirenden. A szekcióban folytatott vitákból kitűnt: téves az a felfogás, hogy a hatékonyságra törekvő gazdaság szükséges velejárója bizonyos csoportok, rétegek hátrányos helyzetének fokozódása. Ä felszólalók többsége szerint a hátrányok már a gazdaság kevésbé hatékony működése idején is jelen voltak — bár az ideológia tagadta létezésüket. A mai leszakadók túlnyomó többsége azok közül kerül ki, akiknek helyzete nem, vagy csak kevéssé javult az elmúlt évtizedekben. Minthogy a bajok gyökerei messzire nyúlnak, gyors javításra nincs lehetőség, de az ezt célzó erőfeszítéseket mielőbb meg kell tenni. (MTI) • Lottónyerőszámok i A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság közlése szerint a 7. heti lottó nyertes számai a következők: ' - . 3,15,53,65,73

Next

/
Oldalképek
Tartalom